Mi az EQAVET?
Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszert (EQAVET) az Európai Unió tagállamai az Európai Bizottsággal közösen hozták létre azzal a céllal, hogy a szakképző intézmények munkája és az ott folyó oktatás minősége folyamatosan javuljon.
A keretrendszer olyan közös elveket és mérőszámokat (mutatókat) ad a tagországok kezébe, amelyek segítenek felmérni és fejleszteni a szakképzés színvonalát. Mivel a rendszerek országonként eltérőek, minden állam azokat az elemeket építi be a saját oktatási rendszerébe, amelyeket a leginkább hasznosnak és relevánsnak tart
Az EQAVET legfontosabb céljai:
- Az európai szakképzés színvonalának és minőségének folyamatos javítása.
- Az európai országok közötti szakmai együttműködés erősítése.
- Az egységes minőségbiztosítási keretrendszer nemzeti szintű bevezetésének és használatának ösztönzése.
- Olyan biztos kiindulópont (referencia) nyújtása, amely segíti a nemzeti, regionális és helyi minőségirányítási rendszerek megújítását.
- A minőségtudatos gondolkodás és kultúra elterjesztése a szakképző intézmények mindennapjaiban.
Az EQAVET Nemzeti Referenciapont
Ahhoz, hogy a keretrendszerrel és a minőségbiztosítással kapcsolatos információk mindenki számára elérhetők legyenek, a tagországok úgynevezett Nemzeti Referenciapontokat működtetnek.
Magyarországon ezt a feladatot a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) látja el. A Hivatal munkatársai többek között az alábbiakon dolgoznak:
- Hazai szakértők és szakmai munkacsoportok összefogása és működtetése.
- Az európai keretrendszer hazai környezetre szabása, hogy azt az iskolák és a felnőttképzést nyújtó intézmények is könnyen használhassák.
- Az EQAVET rendszer megismertetése az iskolákkal, és segítségnyújtás a bevezetésében.
- Olyan önértékelési módszerek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a magyar szakképzés sajátosságait, segítenek mérni az eredményeket és rámutatnak a hiányosságokra.
Milyen mutatókkal (indikátorokkal) mérhető a minőség?
A szakképzés sikerességét és minőségét többek között a következő szempontok alapján vizsgálják:
- Mennyire felelnek meg a minőségbiztosítási rendszerek a szakképző intézmények valós igényeinek.
- Mekkora forrás jut a tanárok és gyakorlati képzők továbbképzésére.
- Hányan vesznek részt a szakképzési programokban (beiratkozási arány).
- Hány tanuló fejezi be sikeresen a képzést (lemorzsolódás elleni mutatók).
- Milyen arányban tudnak elhelyezkedni a végzett diákok a munkaerőpiacon.
- Hogyan és mennyire hasznosíthatók a munkahelyeken a megszerzett készségek.
- Mekkora a munkanélküliségi ráta az adott országban.
- Milyen a hátrányos helyzetű vagy sérülékeny csoportok (pl. alacsony képzettségűek, hátrányos helyzetűek) aránya a képzésben.
- Milyen módszerekkel mérik fel a gazdaság és a munkaerőpiac valós igényeit.
- Milyen rendszerek segítik a szakképzéshez való könnyebb hozzáférést és a leendő diákok pályaválasztási tanácsadását.