Az Európai Unió Tanácsának ajánlása a pályakövetésről

Az Európai Unióban az elmúlt két évben szakpolitikai prioritássá vált a pályakövetés, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az európai jogszabályok történetében villámgyorsasággal – mindössze 5 hónap alatt – a Miniszterek Tanácsa 2017. november 20-21-i ülésén elfogadta az erről szóló európai ajánlást. Az ajánlásban hangsúlyos szerepet kap az EQAVET keretrendszer is.
Az ajánlás végleges szövegét itt olvashatja magyarul.

Összefoglaló nyertes EQAVET pályázatokról

Megjelent az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség rövid összefoglalója az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok működtetésére kiírt pályázatairól.

Az Összefoglaló tartalmazza az összes benyújtott pályázat rövid leírását, a Nemzeti Referencia Pontok elérhetőségeit, az elnyert támogatás mértékét, illetve a projektek megvalósításának időtartamát.

Az összefoglaló elérhető az EQAVET Nemzeti Referencia Pont tevékenységeit bemutató oldalon.

EQAVET éves találkozó

Az EQAVET irányító bizottságának éves találkozójára idén a soros uniós elnökséget ellátó Máltán került sor.
A megbeszélésen az EQAVET hálózat további munkájának stratégiai irányvonalai mellett szó esett az uniós tagállamok igényeiről, hogy tudná segíteni az EQAVET a minőségbiztosítási szakpolitikák és az EQAVET Ajánlás bevezetését. A találkozón a szakértők véleménycseréjét, eltérő nézőpontjait ismerhettük meg, a cél azonban azonos volt: a jelnlegi európai szakképzési rendszerek minőségbiztosítása kapcsán olyan megoldásokat találni, melyekből minden hálózati tagország profitálhat.

Az éves találkozóról bővebben az EQAVET központi oldalán olvashat.

Mit tesz az Európai Bizottság a szakképzés fejlesztéséért?

A koppenhágai folyamat teremtette meg annak az együttműködésnek az alapjait, amelynek keretében az Európai Bizottság a tagállami kormányokkal, munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, valamint nem uniós országokkal partnerségben azon dolgozik, hogy: – javuljon a képzés (szakmai alapképzés, szakmai továbbképzés) színvonala; – javuljon a tanárok, oktatók és az ágazatban dolgozó többi szakember képzettsége és felkészültsége; – a tananyag jobban igazodjon az aktuális munkaerő-piaci kereslethez.
A megvalósítás módja

  • Munkaalapú tanulás Európában;
  • Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek – kezdeményezés az európai szektorspecifikus együttműködés előmozdításáért;
  • Szakismereti versenyek – pl. a World Skills és a Euroskills – támogatása;
  • A tagállami szakképzési rendszerek színvonalának javítása a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET)  révén;
  • Új készségek és munkahelyek menetrendje – az európai uniós stratégia azt hivatott elősegíteni, hogy 2020-ra a munkaképes korú lakosság 75%-a munkaviszonyban álljon;
  • Mozgásban az ifjúság – az európai uniós stratégia azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok elsajátítsák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, illetve készségeket, melyek birtokában könnyebben el tudnak helyezkedni tanulmányaikat követően;
  • Toolkit – az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) új vagy már létező mobilitási programokba történő integrálásának támogatása.
Az Európai Bizottság szakképzés terén végzett munkáját az alábbi két ügynökség segíti:

A Cedefopról

A Cedefop az Európai Unió egyik decentralizált ügynöksége. Az 1975-ben alakult és 1995 óta görögországi székhellyel működő Cedefop támogatja az európai szakoktatási és szakképzési politika fejlesztését és hozzájárul a végrehajtásához. Az ügynökség támogatja az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és a szociális partnereket az európai szakképzési politikák kidolgozásában.
Cedefop: megfelelő szakpolitikával a megfelelő szakismeretekért

Miért olyan fontos ez?

Az Európa 2020 stratégia a tudásban és az innovációban látja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés felé vezető utat, és 75%-os foglalkoztatási rátát tűz ki célul. A stratégia sikere az európai munkaerő szaktudásától függ. A vállalkozások olyan embereket keresnek, akiknek megvannak a szükséges készségeik ahhoz, hogy beszálljanak a versenybe, és magas minőségű árukat és szolgáltatásokat állítsanak elő.

Az embereknek megfelelő képesítések kellenek, hogy el tudjanak helyezkedni. Az alacsonyan képzett vagy képesítés nélküli embereknek közel háromszor akkora esélyük van a munkanélküliségre, mint a magasan képzetteknek. Az EU-ban nagyjából 75 millió embernek, az aktív népesség közel egyharmadának alacsony a képesítése, vagy egyáltalán nincs is. A fiatalok közül is túl sokan, kb. 15%-ban képesítés nélkül hagyják el az iskolát.

30 éves az ERASMUS+ program, rekordot döntött a résztvevők száma

Az Erasmus az Európai Unió egyik legsikeresebb programja. A létrejötte óta eltelt 30 év alatt lehetőséget biztosított a résztvevők, elsősorban a fiatalok számára, hogy bizonyos időt külföldön eltöltve új tapasztalatokra tegyenek szert és szélesítsék látókörüket.
A program elnevezése 2014 óta már nem Erasmus, hanem Erasmus+, ami arra utal, hogy a program 2014 óta több embert céloz meg, és a lehetőségek szélesebb spektrumát kínálja. Az Európai Bizottság ma friss statisztikákat tett közzé, amelyek arról tanúskodnak, hogy az EU oktatási és képzési programja sikeresebb és nyitottabb, mint valaha.

2015-ben az Erasmus+ 678 ezer európainak tette lehetővé, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, vegyen részt képzésben, illetve végezzen fizetett vagy önkéntes munkát. Ez minden korábbi év eredményét felülmúlja. Ugyanebben az évben az EU 2,1 milliárd eurót ruházott be több mint 19 600 projektbe, melyekben összesen 69 ezer szervezet vett részt. Az eredmények alapján úgy tűnik, a program jó úton halad afelé, hogy teljesítse kitűzött célját, nevezetesen azt, hogy 2014 és 2020 között 4 millió embernek nyújtson támogatást. A résztvevők beszámolói szerint az Erasmus+ keretében külföldön töltött időszak egyértelműen hasznosnak bizonyult: 94%-uk úgy nyilatkozott, hogy készségei fejlődtek, 80%-uk pedig arról számolt be, hogy sikerült javítania szakmai kilátásait.

Az utóbbi 30 évben az Erasmus+ és annak elődprogramjai több mint 5 millió diáknak, gyakornoknak és önkéntesnek nyújtottak segítséget, ezenfelül pedig ifjúsági és szakembereknek szóló csereprogram-lehetőségeket is biztosítottak. Összesen 9 millió résztvevője volt a programnak mindezidáig. 2017 során számos esemény kerül megrendezésre Európa-szerte, így Magyarországon is a program fennállásának 30. évfordulója alkalmából.

Magyarország 1998 óta vesz részt az Európai Unió által támogatott oktatási programokban. Elsőként a felsőoktatási hallgatók uniós tanulmányait segítő Erasmusban, majd a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás és az ifjúsági programok terén is elindulhattak az együttműködések. Már több mint 60 ezer magyar egyetemi és főiskolai hallgató vett részt a programban, ugyanakkor Magyarország is vonzó célponttá vált. Mostanra évente több mint 5000 külföldi Erasmus hallgató érkezik magyar felsőoktatási intézményekbe vagy szakmai gyakorlatra Magyarországra.

Continue reading

Munkaalapú tanulás a felnőttek szakképzésében módszertani kézikönyv

A Békés Megyei Kormányhivatal koordinálásában 2015. december 1. és 2017. november 30. között valósul meg a „Work-based Learning in CVET – Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben” című ERASMUS+ program.
A „Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben” című Erasmus+ projekt keretében elkészült kézikönyv célja, hogy segítséget nyújtson a munkaalapú képzés bevezetéséhez és eredményes alkalmazásához, a tanulási eredmény alapú képzéstervezéshez a képzést folytató intézmények, munkáltatók és egyéb szervezetek részére. A kézikönyv keretei nem elegendőek arra, hogy teljes körűen, országonként bemutassuk azokat a folyamatokat, módszereket és jó gyakorlatokat, amelyek a munkaalapú képzés felnőttek szakképzésében történő eredményes alkalmazásához szükségesek, ezért azokat a folyamatokat és módszereket emeltük ki, amelyek minden országban alkalmazhatóak a munkaalapú képzés során. A jelen kézikönyvben foglalt – európai szinten általánosan alkalmazható – módszertant ki kell egészíteni országspecifikus elemekkel, az adott országban érvényes jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelően. A kézikönyv a munkaalapú tanulás folyamatleírásán és minőségi megszervezésének kulcstényezőin, építőelemein kívül dokumentummintákat is tartalmaz, amelyeket jól tudnak hasznosítani az érintett szervezetek szakemberei a felnőttek szakképzésében.