A koppenhágai folyamat teremtette meg annak az együttműködésnek az alapjait, amelynek keretében az Európai Bizottság a tagállami kormányokkal, munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, valamint nem uniós országokkal partnerségben azon dolgozik, hogy: – javuljon a képzés (szakmai alapképzés, szakmai továbbképzés) színvonala; – javuljon a tanárok, oktatók és az ágazatban dolgozó többi szakember képzettsége és felkészültsége; – a tananyag jobban igazodjon az aktuális munkaerő-piaci kereslethez.
A megvalósítás módja
- Munkaalapú tanulás Európában;
- Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek – kezdeményezés az európai szektorspecifikus együttműködés előmozdításáért;
- Szakismereti versenyek – pl. a World Skills és a Euroskills – támogatása;
- A tagállami szakképzési rendszerek színvonalának javítása a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET) révén;
- Új készségek és munkahelyek menetrendje – az európai uniós stratégia azt hivatott elősegíteni, hogy 2020-ra a munkaképes korú lakosság 75%-a munkaviszonyban álljon;
- Mozgásban az ifjúság – az európai uniós stratégia azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok elsajátítsák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, illetve készségeket, melyek birtokában könnyebben el tudnak helyezkedni tanulmányaikat követően;
- Toolkit – az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) új vagy már létező mobilitási programokba történő integrálásának támogatása.
Az Európai Bizottság szakképzés terén végzett munkáját az alábbi két ügynökség segíti:
- Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) – a központ a szakképzési rendszerek, szakpolitikák, kutatás és gyakorlat témájában nyújt tájékoztatást és végez elemzéseket;
- Európai Képzési Alapítvány (ETF) – az alapítvány a nyugat-balkáni, az EU-val szomszédos, valamint a közép-ázsiai országok szakképzési rendszereinek továbbfejlesztésén dolgozik.
