Kategória: Uncategorized

Jövőkép 25 év tapasztalata alapján

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Eger, 2023. november 7-9.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szekciója: Fókuszban a szakképzés

A XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia november 7-9 között került megrendezésre Egerben. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (továbbiakban NSZFH) „Fókuszban a szakképzés” címmel szervezte meg szekcióját Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes vezetésével. A konferencia szekciójában a szakképzés világába tekinthettek be a résztvevők kutatási eredmények, adminisztratív adatok, esettanulmányok és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül. A szekció második felében a panelbeszélgetés hasznos szempontokat vetett fel a szakképzés és munkaerőpiac kapcsolatáról.

Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes megnyitóját követően az első előadó Majer Zoltán Lajos, az NSZFH Szak- és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője volt, aki a szakképzési ösztöndíjat és az egyszeri pályakezdési juttatást mutatta be az adatok ismeretében. Előadásában ismertette a szakképzési ösztöndíjhoz és az egyszeri pályakezdési juttatáshoz kapcsolódó jogszabályi változásokat és azok igénybevételi feltételeit, továbbá néhány főbb eredményt az elmúlt évekből.

A második előadó Csányi Róbert, az NSZFH projektmenedzsere, aki az Apáczai ösztöndíjprogram részleteiről számolt be. Az Apáczai ösztöndíj célja, hogy a tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalokat támogassa a szakmaszerzésben. A szakképzési ösztöndíjjal ellentétben, nem alanyi jogon jár, hanem pályázni kell az ösztöndíj igényléséhez. Nem csak pénzbeli, hanem mentori támogatást is kapnak a diákok. A mentori támogatás célja, hogy támogassák az iskolai sikerességet, a beilleszkedést, motiválják és készítsék fel a továbbtanulásra a tanulót. A mentori teendők között szerepel a tehetséggondozás feladatköre is.

Czirfusz Dóra, az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a Szakképzési Pályakövetési Rendszer Kérdőíves- és Adatintegrációs modulból származó eredményeit mutatta be. A kérdőíves eredmények alapján a tanulók érdeklődés és munkaerőpiaci hasznosság alapján választanak képzést, iskola utáni terveik között legnagyobb arányban a munkavállalás vagy tanulás jelenik meg. Az adatintegráció eredményei is ezt támasztják alá: mind a szakképző évfolyamok, mind a technikumi évfolyamok végzett tanulóinak több, mint 90%-a sikeresen átlép a munkaerőpiacra vagy további tanulmányokat folytat a végzés lezárását követő másfél évben.

Gurbánné Papp Mária a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatója előadásában egy esettanulmányon keresztül mutatta be Centrumban szervezett rugalmas képzéseket. Képzéseik célja a megfelelő számú és tudású munkaerő képzése, és tanulóik foglalkoztathatóságának megalapozása. A 2022/2023-as tanév végén az intézmények segítségével előre meghatározott indikátorok által mérték fel a rugalmas képzések tapasztalatait, amelyek alapján a fejlesztendő területekre tudnak koncentrálni. A rugalmas tanulási utak népszerűsítése érdekében létrehoztak egy pályaorientációs portált, amely használatával a szakemberek, osztályfőnökök, családsegítők fontos információkhoz juthatnak ezekről a képzési lehetőségekről.

Az utolsó előadó Vedovatti Anildo az NSZFH projektkoordinátor prezentációjának témája az Európai Uniós hálózatok tudásmegosztási felületeinek bemutatása, az ezekben rejlő hazai és nemzetközi lehetőségek bemutatása volt. A négy Európia Unió társhálózati projektje az NSZFH keretein belül az Al Agenda, a Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinálása; az EPALE, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, Euroguidance Magyarország, ami a pályatanácsadást, karriertanácsadást és pályaorientációt segíti; valamint az EQAVET, Az Európai Szakképzési és Felnőttképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer.

Egy rövid szünet után a szekció második részében egy panelbeszélgetés keretében moderátorként Vedovatti Anildo beszélgetett Nógrádi Józseffel, a Trenkwalder Kft. kereskedelmi igazgatójával, Tirpák Zsolttal, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárjával, és Nagy Zoltánnal, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettesével. A beszélgetés során a munkaerőpiac és a szakképzett pályakezdők igényeit és kihívásait taglalták a képzési és piaci szereplők szemszögéből.

Az előadások a suliszerviz.com oldalon megtekinthetőek, az előadások összefoglalói a konferenciakötetben lesznek olvashatók.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023. október 26. és 28. között került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia, melyen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport kollégái is képviseltették magukat.

Az NSZFH munkatársai három előadással készültek az érdeklődők számára. Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő átlépését mutatta be a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Adatintegrációs Modul másodelemzése alapján. Dr. Hörich Balázs elemző (Tóth Kevin társszerző közreműködésével) a duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggéseit részletezte az SZPR Kérdőíves Modul eredményeinek bemutatásával. Ungvári Mária elemző (Szabó Eszter Virág társszerző közreműködésével) a szakképzést elvégző tanulók felsőoktatásba lépési tendenciáit mutatta be SZPR Kérdőíves Modul és Adatintegrációs Modul adatainak felhasználásával.

Czirfusz Dóra előadásában ismertette az Adatintegrációs Modul adatai alapján, hogy a szakképzésben végzettek milyen arányban dolgoztak a végzést követő 15 hónapon belül, illetve bemutatta, milyen átlagbérrel foglalkoztatták őket. Elemezte, hogy milyen összefüggés áll fenn egyes szocio-demográfiai jellemzőkkel, és van-e eltérés az egyes képzések mentén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a végzettek 73,2%-a dolgozik a végzést követő 15 hónapon belül. A nem fővárosiak, a nők és a hátrányos helyzetűek között valamivel magasabb a nem dolgozók, nem tanulók (NEET) aránya.

Dr. Hörich Balázs prezentációjában bemutatta, milyen tanulói kört érint a duális képzés, a részt vevő tanulók hogyan értékelik a szakmai képzésüket. Elemzésükben arra keresték a választ, hogy a duális képzésben való részvétel befolyásolja-e a tanulók szakmai elkötelezettségét, illetve a rövid távú terveiket. Az előadásából megtudtuk, hogy jelentős térségi és ágazati különbségek vannak a képzésben részt vevő tanulói összetételben. A Kérdőíves Modul eredményei alapján elmondható, hogy a tanulók elégedettek a duális képzésükkel, továbbá a duális képzésben részt vevő tanulók szakmai elköteleződése erősebb, és magasabb arányban terveznek szakmájukban elhelyezkedni, mint a nem duális képzés keretin belül tanulók.

Ungvári Mária a szakképzésben végzett tanulók jövőbeli terveit, kiemelten a felsőoktatásba való továbbtanulást ismertette kérdőíves, illetve adatintegrációs adatok segítségével. Bemutatta a szakképzésből felsőoktatásba átlépett tanulók összetételét, a választott tanulmányi területeket a szakképzésben és felsőoktatásban, nem szerinti bontás alapján, és a tanulmányi területben történő változásokat. A Kérdőíves Modul eredményei alapján a végzősök közel fele tervezi tovább haladását a felsőoktatásba, a technikumban tanuló diákok körében a magasabb szülői végzettség esetén jellemzőbb a továbbtanulás. Az Adatintegrációs Modul alapján elmondható, hogy a férfiak leginkább a Műszaki, ipari és építőipari tanulmányterület iránt érdeklődnek a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt, míg a nők érdeklődése több képzési terület felé is mutat.

Az előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte pozitív visszacsatolásokkal az NSZFH munkatársai számára az SZPR felépítéséről és a bemutatott szakmai eredményekről. Az SZPR-ről további információt találhatnak az EQAVET Pályakövetés a szakképzésben című témahetének bejegyzéseiben.

A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában”

A 2023. évi Európai Szakképzési Hét hivatalos programjának keretében az Európai Unió Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) az EQAVET Titkársággal együttműködésben 2023. október 26-án webináriumot rendezett „A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában” címmel.

A minőségbiztosítás támogatja a szakképzést folytató intézményeket abban, hogy magas minőségi színvonalú képzéseket, képzési programokat kínáljanak. E mellett fontos szerepet játszik a folyamatos minőségfejlesztés és a kiválóság kultúrájának a megteremtésében és elmélyítésében.

Az EQAVET webinárium rávilágított és betekintést nyújtott azokba a legújabb szakpolitikai fejlesztésekbe, innovatív megoldásokba (minőségbiztosítási eszközök, minőségirányítási rendszerek, önértékelési keretrendszerek), amelyeket a különböző országok kidolgoztak és bevezettek a szakképző intézményeik számára, kiemelve az önértékelés fontosságát. A webinárium lehetőséget adott annak a megvitatására is, hogy a szakképző intézményi szintű minőségbiztosítás hogyan segít(het)i rendszerszinten a nemzeti szakképzés-politikai célok, célkitűzések megvalósítását és intézményi szinten pedig a tanulók, képzésben résztvevők számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

A webinárium programjának keretében 3 EQAVET NRP mutatta be a vonatkozó jógyakorlatát:

1. Agija Reča-Danga, a lettországi EQAVET NRP képviselője a külső és a belső minőségbiztosítás kapcsolatát, kapcsolódását mutatta be a lett szakképző intézmények minőségbiztosítási megközelítésében.
2. Molnárné Stadler Katalin, a magyarországi EQAVET NRP képviseletében áttekintést adott a szakképző intézmények számára kidolgozott és jelenleg bevezetés alatt álló EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerről, bemutatta a MIR és az EQAVET Keretrendszer alkotóelemeinek konkrét kapcsolódási pontjait és részletesebben szólt arról, hogyan is végzik a magyar szakképző intézmények az átfogó intézményi önértékelést.
3. Antonios Glaros, a görögországi EQAVET NRP részéről a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára kidolgozott és a nemzeti szintű bevezetést megelőzően két állami szakképző intézményben kipróbált minőségbiztosítási módszertant mutatta be.

A webináriumot nagy érdeklődés övezte: 224 fő regisztrált, zömében a szakképzésért felelős minisztériumok és nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, szakképzési kutatással foglalkozó kutatóintézetek képviselői, de voltak érdeklődők a munkaadók, a szakszervezetek, a felsőoktatás és a statisztikai hivatalok részéről is.

A webinárium 1,5 órás programja teljes terjedelmében rögzítésre került és megtekinthető erre a linkre kattintva: link to the video.

Molnárné Stadler Katalin

2023 február 15-én került megrendezésre az EQAVET Nemzeti Referenciapont és az EDUCERT Képzésmódszertani és Minőségfejlesztési Kft. három részből álló workshop sorozata a felnőttképzési intézmények képviselői részére.

A jó hangulatú szakmai workshop első részében Vedovatti Anildo, szakmai projektkoordinátor, az NSZFH munkatársa tartott előadást az „EQAVET keretrendszer Európai Irányelvei, a hazai minőségfejlesztés folyamata és kompatibilitás az EQAVET keretrendszerrel” címmel.

Gátfalvi Katalin felnőttképzési szakértő a Felnőttképzési törvény 2022. december 7-én elfogadásra került aktuális változásait ismertette, majd kitért a felnőttképzők EQAVET alapú minőségbiztosítási rendszerének bemutatására.

A rendezvény harmadik fő témája, a szellemi tulajdon védelme, melyről dr. Filák László, a Gyógyszer- és Agrárkémiai Osztály vezetője, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkatársa tartott előadást. Megjelent vendégeinket különösen a képzési programokhoz és a programkövetelményekhez kapcsolódó szerzői jog védelme érdekelte.

2023 február 16-án került megrendezésre a workshop sorozat második rendezvényére. A keretrendszer, és a felnőttképzési jogi háttér bemutatása után, az esemény harmadik előadója Rózsa Miklós, pályázati szakértő, a felnőttképzők számára releváns és elérhető pályázatokról tartott előadást. Részletesen ismertette a 2021-2027-es fejlesztési időszakra vonatkozó operatív programokat, különös tekintettel az Erasmus+ uniós programra.

2023 február 22-én került megrendezésre a workshop sorozat utolsó rendezvénye. A keretrendszer, és a felnőttképzési jogi háttér bemutatása után, a sikeres versenyképességet támogató stratégiák a felnőttképzésben sorozat zárásaként Sebestyén Márton digitális marketing szakértő tartott előadást. Az előadásból a résztvevők megtudhatták milyen módszerekkel tudjuk felmérni, hogy a piacon mely területeken érdemes új vállalkozást indítani, a meglévő vállalkozásokat milyen irányban érdemes fejleszteni, hogy nyereségesek legyenek.

A résztvevők a programsorozatot sikeresnek minősítették és kérték, hogy a jövőben is kerüljön szervezésre kifejezetten a felnőttképzők számára információmegosztó esemény.

Szlovákiában, Pozsonyban 2022 november 21 – 23-án zajlott le a hetedik szakértői értékelési program.

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új módszertani elemként bevezeti az ún. EQAVET Peer Review-t (PR), a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelését.

A szlovákiai peer review-t a State Vocational Education Institute Lifelong Learning Department EQAVET NRP-je szervezte. A látogatáson a házigazdákon túl 2 fő vett részt Belgiumból (Flandriából), 2 fő Csehországból, 1 fő Szlovéniából, 1 fő Portugáliából és 1 fő Magyarországról, valamint az értékelők csapatát erősítették az EQAVET európai Titkárságának munkatársai.

A peer review témája az európai fejlesztési forrásokból kifejlesztett „A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésére szolgáló új rendszer Szlovákiában és annak minőségbiztosítása.” volt.

A szakértők felé a házigazda szervezet a következő kérdéseket vetette fel:

• A validálási folyamatok rendszerszintű elemeinek kialakítása összhangban van-e a következőkkel: az Európai Bizottság ajánlásaival, az európai iránymutatásokkal a validálásra vonatkozó a nem formális és informális tanulás és az általa elérni kívánt cél egyértelmű és egyértelmű meghatározásának minőségbiztosítási elemeivel?
• A jelenlegi validációs rendszer folyamatai elégséges elemet hordoznak a minőségbiztosítás garantálására?

A szakmai vita során konklúzióként elhangzott, hogy a szlovák fél által választott cél (validációs rendszerfejlesztés) minőségbiztosításához kapcsolódó elemekre további fejlesztéseket szükséges tenni. Sikeresnek tekinthető, hogy nagyon széles körből invitáltak meg szereplőket a teljesebb kép megismerése érdekében. A folyamat során az EQAVET Titkárság törekedett minden szereplő teljes értékű bevonására, véleményének megismerésére.

A rendezvényről készült gyorsjelentés angol nyelven itt letölthető.

Az új projektidőszakban a hazai EQAVET nemzeti referenciapont, amely 2016 óta a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban működik, továbbra is hozzájárul az EQAVET keretrendszer nemzeti szintű megvalósításához és továbbfejlesztéséhez, valamint az Európai Bizottság által elvárt konkrét intézkedések megvalósításához.

A projekt elsődleges célcsoportja politikai döntéshozók, szakértők, tanárok, oktatási és képzési szolgáltatók, kutatók és más érdekelt felek, akik hozzájárulnak az EQAVET keretrendszer megvalósításához.

Továbbra is működtetjük a nemzeti szakértői hálózatot. A Hivatal társszervezeti egységein keresztül törekszünk közvetlenül elérni azokat a szakképző iskolákat, amelyek részt vesznek a Szakmai Kiválósági Központok programjában, illetve részt vesznek munkahelyi tanulásban.

A jelenlegi magyar jogszabályok előírják, hogy az önértékelés az iskolarendszerű szakképző intézményekben, az oktatók értékelése a szakképzésben és a külső értékelések a felnőttképzők számára EQAVET alapúak legyenek, az összes érintett felet bevonjuk a projektfejlesztési folyamatokba.

A projekt keretein belül tovább képezzük a szakképző iskolák minőségbiztosítással foglalkozó képviselőit, hogy támogassák az önértékelési modell megfelelő felhasználását, mint a minőségirányítás folyamat kiegészítő és hatékony eszközét. Jelentős mérföldkő lesz az országosan adaptált EQAVET keretrendszer, amely szolgáltatói- és rendszerszinten egyaránt alkalmas használatra mind az iskolarendszerű oktatás, mind a felnőttképzés számára, és amelynek kidolgozása a jelenlegi jogszabályi és működési rendszerek, valamint az EQAVET NRP projekt korábbi eredményei alapján fog elkészülni.

A projekt keretében információt osztunk meg a magyar fejleményekről, és szakértői tanácsot adunk a nemzetközi EQAVET hálózat többi tagjának, illetve aktívan részt veszünk a szakértői értékelési tevékenységekben a minőségbiztosítási megállapodások átláthatóságának és következetességének fokozása, valamint a tagállamok közötti bizalom megerősítése érdekében. A kommunikációt, a terjesztést a projekt időszaka alatt több csatornán keresztül végezzük.

A Bizottság által kidolgozott EQAVET Hálózat munkaterve már elérhető. Az angol nyelvű dokumentum alapján a következő tematikus prioritásokat javasolják a 2021-2023-ra a tagállamok részére:

■ Az EQAVET teljes alkalmazási körének lefedése: A szakképzési ágazatok szélesebb körű lefedettségének biztosítása, beleértve a felnőttképzést, az önképzést, a továbbképzést, a felsőfokú szakképzést, a nem formális és informális tanulást, és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket;

■ A minőségbiztosítás megerősítése a szakoktatás és -képzés különböző formái esetében, beleértve a munkaalapú tanulást, az egyénre szabott és a digitális tanulást (e-alapú/kevert tanulás), valamint annak értékelését/elismerését/tanúsítását.

■ A nem szabványos (a formális oktatási rendszeren kívüli) tanulási formák, például a nem formális informális tanulás validálása és a mikrotanúsítványok minőségbiztosításának megerősítése, valamint ezek értékelése/elismerése/tanúsítása.

■ Az EQAVET-hálózat aktív támogatása a szakképzési páyakövetésre vonatkozó nemzeti és uniós szintű szabványokkal kapcsolatos kapacitás és tudás kiépítése érdekében, beleértve a fogalommeghatározások, a statisztikai források, a jelentéstétel és az adminisztráció feltárását;

■ Az EQAVET-hálózat és a felsőoktatási intézmények közötti szoros együttműködés támogatása a diplomások nyomon követését célzó intézkedésekben; és

■ Az EQAVET-hálózat tudásbázisának más érdekeltek, köztük a szakképzési/felnőttképzési szolgáltatók, a nemzeti ügynökségek és a szociális partnerek számára történő terjesztésének aktív feltárása. A munkaterv letölthető itt.