A Finn Nemzeti Oktatási Ügynökség (Finnish National Agency for Education, EDUFI) – és a finn EQAVET NRP meghívására a magyar EQAVET fejlesztési projekt képviselői Helsinkibe látogattak. Majd továbbutaztak és kétnapos látogatást tettek a Sataedu Szakképzési Központban (Kokemäki városában), ahol találkoztak a központ vezetőivel/munkatársaival is, majd a program zárásaként gyárlátogatást tettek egy üzemben, ahol láthatták a tanulószerződéses gyakorlati képzést. A továbbiakban szeretnénk röviden bemutatni Önöknek a finn szakképzési reformot.
A társaktól való tanulás jegyében szeretnénk Önökkel is megosztani a finn szakképzési reform legfontosabb jellemzőit.

A magyar delegáció számára Helsinkiben, Kati Lounema asszony, a Finn Oktatási Ügynökség osztályvezetője ismertette a finn szakképzés 2018. január 1-én hatályba lépett reformját.

Az új szakképzési reform fő célja és jellemzője a tanulóközpontúság, a vevő-orientáltság növelése, erősítése, annak érdekében, hogy a szakképzést elvégzettek minél jobban  tudjanak boldogulni és a számításaikat megtalálni a munkaerő-piacon. A munka világa is változik – új foglalkozások jönnek létre és sok régi eltűnik. A technológia is gyorsan fejlődik.  A tanulók igényei is egyre személyre-szabottabbak. A készségeket, képességeket is folyamatosan frissíteni, korszerűsíteni kell az életpálya, karrier során. A reform fő elemei:

Egységesítés: Korábban két szakképzés létezett: egy az alapképzésből érkezett fiatalok számára, a másik pedig a felnőttek számára.  Most mindkét szakképzésre egy és ugyanaz a jogi szabályozás vonatkozik. Ebbe átvették a korábbi két rendszer legjobban működő elemeit. Most tehát a tanulók és a felnőttek együtt tanulnak.
Az egyszerűsítés egy másik példája, hogy a működéshez szükséges engedélyt most minden szakképző intézmény számára egységesen az Oktatási és Kulturális Minisztérium adja ki.

Változik a finanszírozási rendszer is, ezt azonban 3 év alatt fokozatosan vezetik be. A cél, hogy jobban ösztönözzön az eredményességre: a tanulók ne morzsolódjanak le, szerezzenek szakképzettséget, helyezkedjenek el a munkaerő-piacon vagy folytassák a tanulmányikat.  Új elemként megjelenik a finanszírozásban a tanulói elégedettség (2020-tól) és a munkáltatók elégedettsége (2022-től), 2,5 – 2,5%-kal.
A reform további elemei:

  • Kevesebb bürokrácia és nagyobb önállóság a szakképzési centrumoknak / szakképző intézményeknek (a továbbiakban szakképzési szolgáltatók). A korábbi jogszabály által előírt sok terv helyett most csak egy terv készítése kötelező, mégpedig a tanulási eredmények (learning outcomes, LO) értékelésére vonatkozó terv.
  • Folyamatos felvételi, belépési lehetőség a szakképzésbe.
  • Munka-alapú tanulás, egyéni kompetencia-fejlesztési terv, flexibilis tanulási környezet.  Gyakorlatilag megszűntek a klasszikus értelemben vett osztályok, mindenki egyénileg vagy esetleg kisebb csoportokban tanul.
  • Előzetes tudás beszámítása, csak a hiányzó készségeket, kompetenciákat kell megszerezni → rugalmas (nem mindenki azonos időben kezdi és fejezi be a tanulmányait) és rövidebb tanulmányi idő.
  • A tanár szerepének a változása: irányít, támogat és értékel → coach.
  • A készségek, képességek, kompetenciák megszerzését a gyakorlati munka során kell bemutatni, bizonyítani (Skills demonstration).
  • Széles körű alapokon nyugvó képesítések. A szakképesítések számát 351-ről 164-re csökkentették. Természetesen, mindegyik még legalább további 10 specializációt tartalmaz.
  • A szakképesítés megszerzését követően munkába lehet állni vagy tovább lehet lépni a felsőoktatásba.
A bevezetett reformok új hozzáállást és gondolkodásmódot igényelnek a szakképzésben érintettektől (így az EDUFI-tól is), pl. a tervezésben és a szakképző intézményekkel való együttműködésben, és (tovább) növelték a szakképzés pozitív megítélését, főleg a tanulók körében. A tanulók különösen jól fogadták a gyakorlati képzés arányának a növelését, az elmélet csökkentését és a felsőoktatásba való átmenet lehetőségét.

Recommended Posts