Részvétel a spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 22-én és 23-án spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelést (Peer Review) tartottak Tenerifén „Önértékelési eszközök az EQAVET indikatív jellemzőkhöz a szakképző intézmények kontextusában” témában.

A spanyol Peer Review-t a Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium Minőség- és Rendszerértékelési Főosztályának keretében működő spanyol EQAVET Nemzeti Referencia Pont (EQAVET NRP) szervezte és bonyolította le, szoros együttműködésben a Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériumával. A helyszíni értékelésen 5 másik NRP (Görögország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szerbia) által delegált 7 fő külföldi szakértő (peer) vett részt.

Kép forrása

A szakértői értékelés fókusza a Kanári-szigetek szakképző intézményei számára nemrégiben kidolgozott és jelenleg a korai bevezetés fázisában lévő EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszer állt.
Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott tématerületek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.
2022-ben a spanyol hatóságok elfogadták a szakképzés szervezéséről és integrációjáról szóló 3/2022-es törvényt. A törvény X. fejezetének („A szakképzési rendszer minőségének értékelése és biztosítása”) 110. cikke kiemeli az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQAVET Keretrendszer), és hangsúlyozza, hogy az EQAVET Keretrendszert kulcsfontosságú eszközként kell figyelembe venni a spanyol szakképzési rendszer minőségértékelésének végrehajtásában.
A Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium középtávú célja, hogy fokozatosan bevezesse az EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszert a spanyol szakképző intézményekben. Ennek első lépéseként a Minisztérium által létrehozott és működtetett Minőségügyi Bizottság kidolgozott egy minőségbiztosítási és minőségértékelési keretrendszert, a szakképzés értékelésére szolgáló Állami Indikátor Rendszert, amely az első átfogó és strukturált értékelési keretet jelenti az új spanyol szakképzési rendszerhez. Fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. A 12 értékelési területen 34 indikátort (köztük az EQAVET referencia indikátorokat is) tartalmazó Állami Indikátor Rendszer fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. Az Állami Indikátor Rendszer segíti a spanyol hatóságokat különösen az alábbi területek hozzáadott értékének a feltárásában is:

  1. a rugalmas tanulási utak (különös tekintettel a munkahelyi környezetben történő tanulásra-képzésre);
  2. az innovatív oktatási, képzési és tanulási módszerek bevezetése;
  3. a tanárok/oktatók szakmai fejlődése és
  4. a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság megvalósítása a szakképzésben.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma kidolgozott egy regionális minőségbiztosítási modellt az EQAVET Keretrendszer szakképző intézményekben történő bevezetésére, amely az Állami Indikátor Rendszeren alapszik. Készítettek egy elektronikus platformot, amely önértékelési eszközként szolgál a szakképző intézmények számára, támogatja az elemzést és a döntéshozatalt, és lehetővé teszi az intézmények számára, hogy az Indikátor Rendszer értékelési területeihez kapcsolódóan – az indikátor-értékek és a hozzárendelt EQAVET indikatív jellemzők alapján – konkrét intézkedéseket tartalmazó Fejlesztési Tervet határozzanak meg.
A minőségbiztosítási modellhez kapcsolódóan egységes minőségi besorolást alkalmaznak, három elismerési szinttel:

  1. elköteleződési szint,
  2. középhaladó szint és
  3. haladó szint.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma egy külső szervre kívánja bízni a szakképző intézmények által elért szintek elismerését és tanúsítását, e területen a Kanári-szigetek Egyetemi Minőség- és Oktatás-Értékelési Ügynökségével (ACCUEE) működnek együtt, amely közel 25 éves tapasztalattal rendelkezik a felsőoktatási intézmények teljesítményének értékelésében. Az ACCUEE a Minisztérium felkérésére kidolgozott egy javaslatot a szakképző intézmények külső értékelésére, beleértve egy azt kísérő hivatalos elismerési / tanúsítási eljárást is. Az ACCUEE megközelítése a folyamatos fejlesztés gondolatán alapul, és megfelel az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklusnak.
A házigazdák az kérték a peerektől, hogy adjanak visszajelzést a kanári-szigeteki szakképző intézmények által használt minőségbiztosítási modellről és a kapcsolódó önértékelési eszközről. Három kulcskérdés vezérelte a szakmai beszélgetéseket és az értékelést:

  1. kérdés: Hogyan lehetne javítani az önértékelési rendszert és a kapcsolódó eszközöket a kanári-szigeteki szakképző intézményeknél, hogy jobban tükrözzék az EQAVET Minőségbiztosítási Keretrendszer alapelveit?
  2. kérdés: Hogyan lehetne megerősíteni az ACCUEE részvételét a külső értékelésben annak érdekében, hogy az intézmények belső minőségbiztosítási folyamatai jobban illeszkedjenek az EQAVET indikatív jellemzőkhöz és indikátorokhoz?
  3. kérdés: A minőségbiztosítási rendszer részeként milyen típusú adatokat kellene gyűjteni a szakpolitikai célokhoz kapcsolódó fejlesztések megalapozásához (különös tekintettel a végzettek foglalkoztathatóságára, a gyakorlati képzőhelyekkel történő együttműködésre és az innovációra a képzési programokban)?

Részvétel a horvátországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 9-10-én Zágrábban került megrendezésre a horvát EQAVET rendszer szintű Peer Review (szakértői értékelési) folyamatának helyszíni eseménye, amelynek középpontjában a felnőttképzés minőségbiztosítása, különösen az önértékelés és a külső értékelés rendszere állt. A szakmai program házigazdája a horvát Szakképzési és Felnőttképzési Ügynökség (Agency for Vocational Education and Training and Adult Education – ASOO) volt, amely egyben a horvát EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szerepét is betölti. A nemzetközi szakértői csoport munkájában Finnország, Németország, Magyarország és Szlovénia képviselői vettek részt értékelőként (peer), valamint megfigyelőként jelen volt az Európai Képzési Alapítvány (ETF) szakértője is.
Magyarországot két EQAVET szakértő képvisele.
A Peer Review célja az volt, hogy nemzetközi szakértői szemszögből értékelje Horvátország újonnan kialakított felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerét, valamint visszajelzést adjon annak továbbfejlesztéséhez. A vizsgálat különös jelentőséggel bírt, mivel Horvátországban először vezettek be országos szintű külső értékelési rendszert a felnőttképzés területén. A rendszer jogi alapját a 2021-ben elfogadott Felnőttképzési Törvény teremtette meg, amely a formális, nem formális és informális tanulás elismerése mellett a minőségbiztosítás kereteit is meghatározza. A törvény minőségbiztosítási előírásai elsősorban a formális, államilag elismert képesítés megszerzésére irányuló képzésekre vonatkoznak.

A horvát modell egyik sajátossága, hogy a képző intézmények önértékelésének részletes módszertanát és eszközrendszerét az ASOO dolgozta ki. Az intézmények számára útmutatók készültek, valamint rendszeres képzések támogatják a belső minőségfejlesztési folyamatok kialakítását. Ezzel párhuzamosan létrejött az országos külső értékelési rendszer is, amely mintegy 360 felnőttképzési intézményre terjed ki. A külső értékelést az Ügynökség öt-hétévente végzi el egy öt minőségi területen 18 minőségi standardból álló értékelési modell alapján. A folyamat része az intézményi önértékelési jelentés elkészítése, a bizonyítékok bemutatása, valamint egy háromtagú független szakértői bizottság helyszíni látogatása. Az értékelés eredményeként az intézmények egy négyfokozatú skálán minősítést kapnak, amely a „nagyon magas” szinttől egészen a „nem megfelelő” kategóriáig terjedhet. Az eredmények nyilvánosan hozzáférhetők az Ügynökség honlapján, ezzel is támogatva az átláthatóságot és a tanulók tájékozott intézményválasztását. A rendszer bevezetését követően már 42 intézmény teljes körű értékelése valósult meg.
A kétnapos szakmai program során a résztvevők először a horvát Oktatási, Tudományos és Ifjúsági Minisztérium, valamint az ASOO képviselőinek előadásait hallgatták meg. Ezt követően a szakértők részletes konzultációkat folytattak az Ügynökség munkatársaival, felnőttképzési intézmények vezetőivel és a külső értékelésekben közreműködő szakértőkkel. A megbeszélések három kulcskérdés köré szerveződtek:

  1. mennyiben felel meg a horvát minőségbiztosítási modell az EQAVET Keretrendszernek;
  2. milyen mértékben növeli a külső értékelés a felnőttképzési intézmények átláthatóságát és láthatóságát;
  3. hogyan járul hozzá és támogatja egy nemzeti minőségbiztosítási keretrendszer a folyamatos (minőség)fejlesztést és az intézményi önszabályozást.

A nemzetközi szakértői csoport, köztük a magyar résztvevők, számos pozitívumot azonosítottak. Kiemelték a rendszer ambiciózus célkitűzéseit, az Ügynökség által biztosított széles körű szakmai támogatást, valamint azt a nyitottságot, amellyel a horvát szakemberek az első értékelési ciklus tapasztalatait beépítik a rendszer fejlesztésébe. Különösen fontosnak tartották, hogy a külső értékelési modell erősen épít az EQAVET Keretrendszer alapelveire és elemeire, ezáltal hozzájárul a minőségkultúra kialakításához / erősítéséhez a horvát felnőttképzési intézményekben, valamint az európai szintű összehasonlíthatósághoz is.
A szakértői visszajelzések ugyanakkor több fejlesztési lehetőségre is rámutattak. Felmerült például az értékelési eredmények egyszerűbb és közérthetőbb kommunikációjának szükségessége, hogy a tanulók és más érintettek könnyebben értelmezhessék az intézmények minősítését. Szó esett az adatgyűjtési és adathitelesítési folyamatok további erősítéséről, valamint arról is, hogy milyen támogatási mechanizmusok segíthetik azokat az intézményeket, amelyek az értékelés során gyengébb eredményt érnek el. A résztvevők hangsúlyozták a minőségbiztosítás és más szakpolitikai területek – például az akkreditáció, a képesítési reformok vagy a jogszabályi környezet – közötti szoros összhang fontosságát.
A zágrábi Peer Review jól példázta az EQAVET Hálózat által támogatott nemzetközi szakmai tanulás jelentőségét. A magyar szakértők részvétele egyrészt lehetőséget teremtett arra, hogy megismerjék egy másik ország minőségbiztosítási innovációit, másrészt saját tapasztalataik megosztásával segíthették a horvát rendszer továbbfejlesztését. Az ilyen nemzetközi együttműködések nemcsak az egyes országok szakpolitikai fejlődését segítik elő, hanem hozzájárulnak az európai szakképzési és felnőttképzési rendszerek minőségének, átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos erősítéséhez is.

 

EQAVET 2023-26. projekt zárókonferenciája

„Az európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-26” projekt zárókonferenciájára 2026. május 26-án került sor.

Az EQAVET Nemzeti Referencia Pont 2010 óta működik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban és jogelődeiben. A működtetésre és a fejlesztő munkára 2016 óta nyújtunk be pályázatot. A konferencia az utóbbi 3 év feladataiba kívánt betekintést nyújtani. A zárórendezvényen természetesen nem tudtunk minden megvalósított tevékenységet bemutatni az elmúlt 3 évből, így a konferencia progamját három nagyobb témakörre osztottuk.

A szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztése során olyan szakmai anyagok készültek, amelyek napi szinten tudtak beépülni a Hivatalban folyó munkába. Több interaktív alkalmat biztosítottunk az intézmények számára, ahol tájékoztattuk őket a munkánkról és véleményeket, javaslatokat gyűjtöttünk.

A szakértői értékelések nemzetközi és hazai szinten feladatkörünk részeként a hazai tevékenységek mellett megszerveztünk egy nemzetközi szakértői értékelés programot a szakképzési pályakövetési rendszerünkről, amelyet osztrák, finn, holland, cseh és szlovák szakértők véleményeztek. Majd egy tanulmányutat szerveztünk Ausztriába és Szlovákiába a közös eszmecserék folytatására. Ezen kívül szakértőként vettünk részt további 5 értékelési európai programon, valamint a szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere témában hazai Peer Review eseményt szerveztünk.

A duális szakképzésben az intézmények és cégek együttműködése témában interaktív workshopok segítségével igyekeztünk helyzetképet kapni. Ezután összegyűjtöttünk néhány olyan jógyakorlatot, amit egyrészt megosztottunk már az online térben, másrészt nyomtatott formában is megjelentettük magyar nyelven.

Köszönjük az előadóknak a színvonalas prezentációkat, a résztvevőknek pedig, hogy velünk tartottak!

Az elhangzott előadások anyagait az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

Az EQAVET 2023-26 projekt szakmai megvalósítása – Molnárné Stadler Katalin, nemzeti szakértő Letöltés
EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)
  • Az SZPR fejlesztései az elmúlt három évben – Ungvári Mária, NSZFH Felnőttképzési és Elemzési Főosztály
 Letöltés
  • A pályakövetési indikátorok eredményei – Nyüsti Szilvia, külső szakértő
 Letöltés
  • Az osztrák SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi tanulmányút tapasztalatai – Nagy Zoltán, NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettes
 Letöltés
„A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” hazai Peer Review esemény ismertetése – Ziegler Angéla, IKK Zrt. Letöltés
Jógyakorlatok az EQAVET- alapú minőségirányításban
  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása – Mucsi András
 Letöltés
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben – Rusznyák Lászlóné
 Letöltés
  • A duális partner tapasztalatai – Kéry Imre
 Letöltés
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben – Bánné Gulyás Katalin
 Letöltés
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében – Spenger Beatrix
 Letöltés
A következő projekt időszak tervei – Karvázy Eszter, nemzetközi osztályvezető Letöltés

Zárókonferencia: Három év a szakképzés minőségbiztosításának szolgálatában

Az „Európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-2026” elnevezésű projekt a végéhez közeledik. Ebből az alkalomból május 26-án zárókonferenciát rendezünk, amelyre várjuk a szakképző intézmények vezetőit, oktatóit, a szakma képviselőit és kiemelten az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó kollégáit.

A projekt elsődleges célkitűzése a szakképzési intézmények támogatása, a minőségkultúra mélyítése és az európai EQAVET-keretrendszer hazai adaptációjának elősegítése volt.

A konferencia tervezett programja
A rendezvény három fő pillér köré épül, érintve a rendszerszintű fejlesztéseket és a gyakorlati megvalósítást is:
I. EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)

  • Áttekintjük az SZPR elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseit, valamint a rendszerhez kapcsolódó EQAVET tanulmányokat és jelentéseket.
  • Bemutatásra kerül az SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi Peer Review (szakértői értékelés) esemény, valamint a szlovák és osztrák tanulmányutak során szerzett tapasztalatok.

II. Külső értékelés és hazai Peer Review

  • Ismertetjük „A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” elnevezésű hazai Peer Review esemény részleteit és tanulságait.

III. Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban
A szekció keretében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a minőségirányítás mindennapi alkalmazását:

  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
  • A duális partner tapasztalatai
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében

A részletes program itt érhető el.

Jelentkezési határidő: 2026. május 18.
Regisztrációs link

A zárókonferencia az Erasmus+ EQAVET projekt támogatásával valósul meg, fókuszban a minőségbiztosítás és az adatalapú intézményfejlesztés áll.

Várjuk szeretettel a szakmai párbeszéd jegyében!

 

Felsőfokú szakképzéssel foglalkozó szlovén tanulmányút

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) egy felsőfokú szakképzéssel foglalkozó szlovén delegáció tagjait látta vendégül 2026. május 7-én. A találkozó célja az volt, hogy a vendégek betekintést kapjanak a hazai felsőfokú szakképzési rendszer működésébe és tapasztalataiba.

Szakmai programunkban az NSZFH részéről Dobos Lilla elnök-helyettes mutatta be a magyar szakképzési rendszer felépítését és szabályozási környezetét.

A duális képzés EQF 5-ös szintű gyakorlati megvalósulásáról a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum részéről Szolnok Ádám igazgatóhelyettes tartott előadást. Majd a vállalati oldal szemszögéből is megismerhettük az intézmények és a duális képzők együttműködésének előnyeit Kerepes Tamás által, aki a Webváltó Kft. ügyvezető igazgatója.

A Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója, Pap Máté a kamarák, Pusztai Zsuzsanna szakmai igazgató-helyettes pedig az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ szerepét ismertette a duális szakképzés minőségbiztosításában és koordinációjában.

A kötetlen szakmai eszmecsere előtt a szlovén delegáció képviselői is bemutatták a szlovén felsőfokú szakképzést (HVC). A szlovén felsőfokú szakképző iskolák az EQF 5-ös szintjén helyezkednek el. Ezek fő jellemzője, hogy rövid ciklusú, gyakorlatorientált képzések, amelyek szoros összhangban állnak a munkaerőpiaci igényekkel.

A HVC az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. A tananyag az országos foglalkozási sztenderdeken alapul, kidolgozásukat a Szakképzési Intézet (CPI) koordinálja. A minőségbiztosítás két szinten valósul meg. Van egy folyamatos, belső intézményi fejlesztés és egy külső, nemzeti szintű minőségbiztosítási eljárás része, utóbbit a szlovén Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (NAKVIS) végzi ötéves ciklusokban. A NAKVIS ugyanazokat a szigorú minőségbiztosítási elveket alkalmazza a rövid ciklusú felsőfokú szakképzésekre (EQF 5), mint az egyetemi szintű képzésekre. Az intézményeket nemzeti és nemzetközi szinten a Felsőfokú Szakképző Iskolák Szövetsége képviseli.

A szakmai nap során folytatott aktív párbeszéd rávilágított, hogy bár a két ország képzési rendszere eltérő struktúrában működik, a célkitűzések közösek: a munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló, magas minőségű és gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés biztosítása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mostani tapasztalatcsere kiváló alapot teremt a jövőbeni szakmai együttműködésekhez és a jó gyakorlatok további megosztásához.

Adjunk értéket a tanulásnak! – konferencia

2026. április 21-én került sor az Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont tanulásieredmény-alapú (TEA) szemléletet konferenciájára, amelyen a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban tevékenykedő tanárok osztották meg egymással tapasztalataikat.

Farkas Éva „Több, mint érdemjegy – Az értékelés mint tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés” című előadásából a résztvevők többek között megismerhették az értékelés tantervformáló elemét: Az elérni kívánt cél érdekében tanulásieredmény-alapú követelményeket hozunk létre, amelyeket értékelni is tudunk. Az értékelés maga a tanulás-tanítás, a tanulástámogatás része. Fontos észben tartani, hogy a tanulás nem egy passzív folyamat, hanem cselekvésekre épül. A TEA szemléletmód és a tanulási folyamat tervezése segít a tanulóban lévő erőforrásokat és potenciált mozgósítani, a tanuló erősségeire építeni.

A Tempus Közalapítványtól Besze Szilvia „Tanári/oktatói értékelési kompetenciafejlesztés: eszközrendszer a tanulási eredmények javításáért” előadásának kezdetén arról szavazhattak a résztvevők, hogy vajon kinek a felelőssége az oktatói kompetenciák fejlesztése. Az egyéné, az intézményé vagy a nemzeté?
Ezután a PROFFORMANCE eszközrendszer került bemutatásra, amely ingyenes eszközöket kínál a teljes körű formatív értékeléshez ön-, társ- és diákértékelésen keresztül, továbbá jó gyakorlatokat és rövid online mikrotanulási kurzusokat a szakmai fejlődés támogatására.

Az „Innovatív módszerek és dilemmák a tanulási eredmények értékelésében” pódiumbeszélgetés során közismereti és szakmai tárgyak oktatásában jártas neveléstudományi szakemberek erősítették meg gyakorlati példák, személyes történetek bemutatásával a tanulásieredmény-alapú szemlélet és a minden érintett fél számára átlátható értékelés fontosságát.
Például gyakorlati tapasztalat, hogy a vizsgáknál, vagy bármilyen dolgozatnál, teljesítendő feladatnál az átlátható értékelés segít azoknak a tanulóknak is, akik nem érték el a várt szintet, mivel egyértelművé teszi számunkra az erősségeiket, gyengeségeiket. Felismerik, elfogadják, mit nem csináltak jól, ezáltal lelkileg is jobban érzik magukat, tudják, min kell javítaniuk, miben kell fejlődniük.
A résztvevők megbeszélték, hogy a szakképzésben a tanulásieredmény-alapú szemlélet megvalósul. A szakmai vizsgák a képzési és kimeneti követelmények és a program követelmények alapján a független vizsgaközpontokban történnek. A szakmai vizsgán interaktív és projektfeladatok vannak.
A közismereti tantárgyaknál normál esetben a lexikális tudást értékelik a tanárok. Az érdemjegy nem tartalmazza például a motivációt, a szorgalmat, a tanuló képességét.
A pódiumbeszélgetésen is megerősítésre került az a tény, hogy a tanulás emberi kapcsolatokon keresztül valósul meg. Az értékelés során figyelmet adunk a tanulónak, amely fejleszt és gyógyít.

A délelőtti plenáris elemeket délután world cafe módszerű beszélgetések követték, ahol egy-egy TEA értékelést megvalósító szakember mutatta be az általa kidolgozott mintát, és kezdeményezett beszélgetést különböző résztémák mentén.

Az „Értékelés a 21. században – szemlélet és eszköztár” műhelybeszélgetés során a résztvevők végig vették a modern értékelést nehezítő tényezőket. Ezek közé tartozik az időkeret, a tananyag mennyisége, a megszokások, az újtól való félelem, az infrastruktúra hiánya.
Ezek az akadályok a gyakorlatban olyan félelmekben nyilvánulnak meg, hogy a szülők és a diákok nem tanulásként élik meg a nem frontális, a nem „lediktálós” tanulást. Nem vagyunk hozzászokva, hogy a tanulás nem csupán ismeretátadás, hanem aktív tevékenység.
A műhely során különböző játékos tanulási lehetőségekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A gamifikáció gyors visszacsatolást ad, jutalmaz, lehetőséget biztosít a hibázásra, egyéni tanulási utakat biztosít.
Megismerhettük pár módszert, mint az analóg és digitális szabadulószoba, online és offline „Mindent vagy semmit” játék, szerepjátékok, köredzés, kaszinó. Az összefogásokhoz szintén egy hatékony cselekvéses tanulási lehetőséget biztosít, ha a tanulók készítik el a feladatokat a megoldókulcsokkal. A dolgozatban pedig ezek közül válogat a tanár.

A „Vizsgaprojektek és tanulási projektek tanulásieredmény-szemléletű értékelése” műhelymunka mélyebb betekintést nyújtott a projektoktatás és a projektértékelés összefüggéseibe, különös tekintettel a szakmai vizsgák átalakulására. A beszélgetés során felmerült a projektoktatás időigényességet, valamint az a tanulási attitűdváltás szükségessége. Nem utolsósorban pedig a vezetői támogató szerep is megfogalmazódott, valamint azok a készségek erősítése melyek a projekt alapú gondolkodáshoz, munkához szükségesek.

Az „MI a tanítás szolgálatában – a tudatos tervezésen át a valódi pedagógiai értékig” műhelymunkán a résztvevők megismerhették, hogyan válhat a mesterséges intelligencia tudatos pedagógiai eszközzé. Felmerült, hogy a jelenlegi MI használat, hogyan tud a tanulás kiegészítő/kisegítőjeként működni, és nem a tanulás helyett. A gondolkodásra, egyéni döntésre és az ismeretek elmélyítésére a most kibontakozó változás során is szükség marad, és habár leegyszerűsítheti, felgyorsíthatja a tanulás bizonyos szegmenseit, nem szabad kizárólag az MI-re támaszkodni a tanulás folyamatában sem oktatóként sem tanulóként.

A záró gondolatok során felmerült, hogy az értékelés kidolgozása időigényes, de érdemes energiát fordítani rá. A jó értékelés szárnyakat, a rossz eltipor. Használjuk ki az értékelésben rejlő lehetőségeket, így a tanulót és magunkat is megismerjük.
Az egyik résztvevő megosztotta azt a pozitív tapasztalatát is, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése óta nagyobb igény mutatkozik a beszélgetésekre a tanulók részéről.

Minőségmérési indikátorok a szakképzésben – workshop

2026. március 30-31-én Kairóban a „Minőségmérési indikátorok a szakképzésben” címmel tartottak workshopot.
A hatékony és sikeres szakképzési (TVET – technical and vocational education and training) rendszer alapja a megbízható, minőségi adatokon alapuló döntéshozatal. Az indikátorok (mutatószámok) kulcsszerepet játszanak a teljesítmény mérésében, az intézmények közötti összehasonlításban és a fejlődés nyomon követésében.

A minőségi indikátorok azért fontosak, mert ösztönzik a képzések színvonalának folyamatos javítását és segítenek a valós eredmények mérésében. Fontos, hogy az adatok gyűjtése és elemzése szigorú minőségbiztosítás mellett történjen.

Az egyipotmi szakképzés minőségbiztosítási és akkreditációs hatósága (ETQAAN) egy 2022-es törvényben kapta feladatul a nemzeti szakképzési indikátorok kidolgozását. A hazai és nemzetközi jó gyakorlatok áttekintése után, a partnerekkel egyeztetve 9 nemzeti indikátort határoztak meg. Ebből 6 mutatót az európai EQAVET keretrendszerből vettek át, mivel ezek illeszkednek leginkább az egyiptomi kontextushoz.

Az eseményen uniós tagállamok és az ETF (Európai Képzési Alapítvány) partnerei mutatták be saját rendszereiket az alábbi kérdésekre fókuszálva:

  • Milyen mutatókat használnak a szakképzés értékelésére, és miért pont azokat választották?
  • Milyen indikátorok szükségesek, és ki felel az adatgyűjtésért?
  • Nyilvánosak-e a mérési eredményekről készült jelentések?
  • Hogyan hasznosulnak a kapott értékelések a gyakorlatban?

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport munkatársának előadása itt tölthető le, az esemény angol nyelvű leírása itt található.

EQAVET témahét az EPALE platformon: Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban

Jelenlegi projektünk keretében 2026. április 13 és 17 között tartjuk EAQVET témahetünket az EPALE platformon, amely során megismerhetik, hogyan valósulnak meg a szakképző intézmények és duális partnereik közös, EQAVET-alapú minőségirányítási feladatai, valamint, hogy miként válhat a minőségirányítás formális adminisztráció helyett az intézményi és a vállalati szféra valódi, értéknövelő kapcsolódási pontjává.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) keretében működő EQAVET Nemzeti Referencia Pont kiemelt célja a szakképző intézmények és duális partnereik minőségirányítási tevékenységének összehangolása. Ez a gyűjtemény a 2025 áprilisában, az „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben rendezett workshop-sorozat szakmai sikereire épít. A résztvevők visszajelzései alapján az egymástól tanulás és a rendszerekbe való kölcsönös betekintés a fejlődés kulcsa.

Az EQAVET témahét során az EPALE platformon naponta mutatunk be egy-egy példát a hatékony minőségirányítási együttműködésre.

2026. április 13. hétfő Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
Ez az írás egy lőrinci szakképző intézmény példáján keresztül mutatja be, hogyan teremthető meg közvetlen szinergia a duális partnerekkel való kapcsolattartás és a belső minőségirányítás között.

A duális partner tapasztalatai
Az interjú egy 1990-es évek óta aktív vendéglátóipari szakemberrel készült, aki még a hagyományos szakképzésben kezdett oktatóként és jelenleg duális képzésben tanít.
2026. április 14. kedd Fáy-Scania duális partnerség – a közös képzésben résztvevők kiválasztása
A sorozat második cikke a Budapesti Gépészeti SZC Fáy András Technikum és a Scania Hungária Kft. nagy múltú együttműködését elemzi. A hangsúly itt a „tölcsér-elvű”, többlépcsős toborzási folyamaton van, amely biztosítja, hogy a duális képzésbe ne csupán jelentkezők, hanem valóban elkötelezett, motivált jövőbeli szakemberek kerüljenek be, minimalizálva ezzel a lemorzsolódást.
2026. április 15. szerda EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
Témahetünk harmadik része a Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Technikum és a MICHELIN Hungária Kft. példáján keresztül mutatja be az intézményi és a vállalati minőségirányítási rendszerek összehangolását.
2026. április 16. csütörtök Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
A sorozat negyedik cikke az oktatási és az ipari minőségirányítási rendszerek (EQAVET és KAMSZER) módszertani kapcsolódását elemzi az OPUS TITÁSZ Zrt. és a Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Technikum példáján keresztül.
2026. április 17. péntek Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében
A témahét utolsó írása a minőségirányítási rendszerek (MIR) felülvizsgálatát és a vállalati-intézményi tapasztalatok integrálását járja körül a Praktiker példáján keresztül.

Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában

A Cedefop „Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában” online eseményére 2026. február 17-én került sor.
Több mint másfél évtizede indult el az a folyamat, amelynek célja a különböző európai országok oktatási rendszereinek „közös nyelvre” fordítása volt. Az Európai Képesítési Keretrendszer folyamatában 41 ország vesz részt. A legtöbb országban a keretrendszerek már stabilan működnek és sikeresen megalapozták a bizalmat az európai képesítések között. A munkaerőpiaci igények gyorsulása azonban új kihívások elé állítja a szakértőket.

A workshopon a résztvevők az alábbi kérdéseket vitatták meg:

  • Hogyan tudnak a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKK) választ adni a digitális átállás kihívásaira?
  • Miként járulnak hozzá az NKK-k a külföldi (EU-s és EU-n kívüli) szakképesítések elismerésének megkönnyítéséhez?
  • Hogyan javítható a nemzeti képesítési keretrendszerek ismertsége és használata a tanulók, a munkavállalók, az álláskeresők és a vállalatok körében?
  • Miként járulhatnak hozzá az NKK-k a Készségek Uniója (Union of Skills) célkitűzéseinek eléréséhez?

A Cedefop célja, hogy a workshop eredményeit felhasználja a 2026-os európai NKK-leltár (European inventory of NQFs) frissítéséhez.

Az esemény szakmai háttéranyaga és az elhangzott prezentációk elérhetőek a Cedefop hivatalos oldalán.

EQAVET Szakképzési Pályakövetési Rendszer, szakmai tanulmányút

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) munkatársai az EQAVET projekt keretén belül szakmai tanulmányúton vettek részt 2025. szeptember 30. és október 2. között Bécsben és Pozsonyban. A háromnapos úton az NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettese és a Felnőttképzési és Elemzési Főosztályának munkatársai, valamint az EQAVET projekt képviselője az osztrák Referencia Pont és a szlovák Állami Szakképzési Intézet meghívásának tett eleget.

A tamulmányúton elhangzott előadások rendkívül informatívak és hasznosak voltak és rámutattak arra, hogy az NSZFH által alkalmazott Szakképzési Pályakövetési Rendszer milyen további fejlesztési irányokban léphet előre. Ezek az irányok leginkább az eredmények intézményi minőségbiztosításba való implementációs lehetőségeit, valamint a kommunikációs és adatvizualizációs területeket érinthetik.

A témában készült cikkeket itt olvashatják: