Kategória: Hírek

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) egy felsőfokú szakképzéssel foglalkozó szlovén delegáció tagjait látta vendégül 2026. május 7-én. A találkozó célja az volt, hogy a vendégek betekintést kapjanak a hazai felsőfokú szakképzési rendszer működésébe és tapasztalataiba.

Szakmai programunkban az NSZFH részéről Dobos Lilla elnök-helyettes mutatta be a magyar szakképzési rendszer felépítését és szabályozási környezetét.

A duális képzés EQF 5-ös szintű gyakorlati megvalósulásáról a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum részéről Szolnok Ádám igazgatóhelyettes tartott előadást. Majd a vállalati oldal szemszögéből is megismerhettük az intézmények és a duális képzők együttműködésének előnyeit Kerepes Tamás által, aki a Webváltó Kft. ügyvezető igazgatója.

A Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója, Pap Máté a kamarák, Pusztai Zsuzsanna szakmai igazgató-helyettes pedig az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ szerepét ismertette a duális szakképzés minőségbiztosításában és koordinációjában.

A kötetlen szakmai eszmecsere előtt a szlovén delegáció képviselői is bemutatták a szlovén felsőfokú szakképzést (HVC). A szlovén felsőfokú szakképző iskolák az EQF 5-ös szintjén helyezkednek el. Ezek fő jellemzője, hogy rövid ciklusú, gyakorlatorientált képzések, amelyek szoros összhangban állnak a munkaerőpiaci igényekkel.

A HVC az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. A tananyag az országos foglalkozási sztenderdeken alapul, kidolgozásukat a Szakképzési Intézet (CPI) koordinálja. A minőségbiztosítás két szinten valósul meg. Van egy folyamatos, belső intézményi fejlesztés és egy külső, nemzeti szintű minőségbiztosítási eljárás része, utóbbit a szlovén Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (NAKVIS) végzi ötéves ciklusokban. A NAKVIS ugyanazokat a szigorú minőségbiztosítási elveket alkalmazza a rövid ciklusú felsőfokú szakképzésekre (EQF 5), mint az egyetemi szintű képzésekre. Az intézményeket nemzeti és nemzetközi szinten a Felsőfokú Szakképző Iskolák Szövetsége képviseli.

A szakmai nap során folytatott aktív párbeszéd rávilágított, hogy bár a két ország képzési rendszere eltérő struktúrában működik, a célkitűzések közösek: a munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló, magas minőségű és gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés biztosítása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mostani tapasztalatcsere kiváló alapot teremt a jövőbeni szakmai együttműködésekhez és a jó gyakorlatok további megosztásához.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) munkatársai az EQAVET projekt keretén belül szakmai tanulmányúton vettek részt 2025. szeptember 30. és október 2. között Bécsben és Pozsonyban. A háromnapos úton az NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettese és a Felnőttképzési és Elemzési Főosztályának munkatársai, valamint az EQAVET projekt képviselője az osztrák Referencia Pont és a szlovák Állami Szakképzési Intézet meghívásának tett eleget.

A tamulmányúton elhangzott előadások rendkívül informatívak és hasznosak voltak és rámutattak arra, hogy az NSZFH által alkalmazott Szakképzési Pályakövetési Rendszer milyen további fejlesztési irányokban léphet előre. Ezek az irányok leginkább az eredmények intézményi minőségbiztosításba való implementációs lehetőségeit, valamint a kommunikációs és adatvizualizációs területeket érinthetik.

A témában készült cikkeket itt olvashatják:

• Látogatás az osztrák Referencia Pontnál (RQB)
• Találkozás a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV) munkatársaival

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2025, amelyben az Európai Bizottság helyzetképet ad az uniós országok oktatási és képzési rendszereiről, a legfrissebb adatokra, trendekre és politikai fejleményekre támaszkodva. A dokumentum egy Összehasonlító- és 27 Országjelentésből áll. Utóbbi az oktatás minden szintjét lefedi a kora gyermekkori neveléstől a felnőttképzésig és készségfejlesztésig. A kiadvány értékes betekintést nyújt mindazok számára, akik az oktatás, a készségek vagy az egész életen át tartó tanulás területén dolgoznak Európában.

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2025 ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ:

• A nők jelentkeznek-e, belépnek-e a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területekre?
• Milyen tényezők befolyásolják a tanulmányokkal kapcsolatos választásokat?
• A digitális eszközök fejlesztik-e a tanulók teljesítményét?
• Több hátrányos helyzetű gyermek veszi igénybe a kora gyermekkori nevelést?
• Milyen hatással van a szociális-gazdasági háttér a tanulókra?
• A munkaalapú tanulás növeli az átjárhatóságot a felsőoktatás szakképzés és felnőttképzés között?
• Több EU-n kívüli országból érkező tanuló választ európai felsőoktatási intézményt és szerez diplomát?
• Javultak a felnőttek szövegértési készségei az elmúlt évtizedben?

A kiadvány az alábbi linken tekinthető meg angol nyelven, a Magyarországról szóló jelentés ezen a linken érhető el.

A 25. Országos Neveléstudományi Konferenciát (ONK) 2025-ben a Szegedi Tudományegyetem rendezte meg.
A 2001-ben, Csapó Benő kezdeményezésére indult konferenciasorozat jubileumi alkalmából a résztvevők áttekintették, honnan indult és hol tart most a hazai neveléstudomány.
A tanácskozás fő témái a XXI. század oktatásügyi kihívásai, mint például:

• a digitális fejlődés és a mesterséges intelligencia az oktatásban,
• a fenntarthatóság és a környezeti nevelés,
• az átalakult munkaerőpiaci igények,
• a gyermekek közötti különbségek kezelése és az esélyegyenlőség előmozdítása,
• valamint a megváltozott pedagógusszerepek és az innovatív módszerek.

A konferencia célja, hogy választ keressen arra, miként támogathatja a neveléstudományi kutatás a jövő iskoláját a jelen és a múlt tapasztalataira építve.

Az EQAVET projekt képviseletében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elemző munkatársai – Dr. Hörich Balázs István, Horváth Orsolya, Ungvári Mária – tartottak előadást. Az NSZFH Szakképzési Pályakövetési Rendszere (SZPR) rendszeres kutatásokat végez a szakképzésben tanulók elégedettségének és a végzés utáni munkaerőpiaci státuszuk nyomon követésére.

A kutatás célja a képzési elégedettség és a végzést követő munkaerőpiaci illeszkedés (a tanult szakma és a betöltött munkakör/további tanulmányi terület közötti egyezés) összefüggéseinek feltárása.
Főbb eredmények és megállapítások:

• A végzettek másfél évvel a végzés után többnyire dolgoznak (41%) vagy dolgoznak és tanulnak (37%).
• A tanulók elégedettek a tanult szakmájukkal és iskolájukkal (átlag 7,4–7,8 a 10 fokú skálán).
• Az illeszkedési mutatók jelentős ágazati és területi eltéréseket mutatnak.
• A képzéssel való utólagos elégedettség akkor magasabb, ha a tanult szakma illeszkedik a betöltött munkakörhöz.

A kutatás elméleti és empirikus tényekkel támogatja a szakképzés és a gazdasági igények kapcsolatát, elősegítve az adatalapú döntéshozatalt az oktatás minőségbiztosításában.

A Nemzeti Pedagógus Kar és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös konferenciát tartott a szakképzés jövőjéről és a tehetségek támogatásáról a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum Oladi Technikumában.

Fotó: Cseh Gábor

A minisztérium és az NPK közös együttműködése 2022-ben kezdődött. Céljuk, hogy a szakképzés átalakulásának intézményi tapasztalatait összegyűjtse, az átalakulást támogassa és az oktatókat tájékoztassa.

• Asztalos Zoltán, a Nemzeti Pedagógus Kar Szakképzési tagozatának elnöke az NPK feladatairól, a 2026-os NPK választás menetéről és ütemezéséről adott tájékoztatást.
• Pölöskei Gáborné – az Innovatív Képzéstámogató Központ stratégiai főigazgatója – a megújított szakképzésről, az elmúlt öt év tapasztalatairól, eredményeiről beszélt.
• Rettegi Attila – a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója – a tehetséggondozásról tartott előadást a szakképzés területén.
• Sági József igazgatótól megtudhattuk, hogy a Vas Vármegyei SZC Horváth Boldizsár Technikum 3. helyezést ért el a technikumok országos ranglistáján.
• dr. Sárayné Süle Gabriella, a Vas Vármegyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Kollégium igazgatója a két tanítási nyelvű képzések iskolájukban szerzett tapasztalatairól beszélt.
• Koszár András, a Szentgotthárdi III. Béla Technikum és kollégium oktatója a NotebookLM mesterséges intelligencia (MI) alapú kutatási és tanulási asszisztens használatának tapasztalatait és lehetőségeit osztotta meg a résztvevőkkel.
• A pódiumbeszélgetésen üzemek, gyárak vezetői beszéltek a saját területükön történő tehetséggondozásról.

A szombathelyi rendezvény után a többi vármegyében is tartanak találkozókat, ahol a helyi igényeket és jövőbeli terveket vitatják meg.

Forrás: vaol.hu

A 2025. november 4-én és 5-én online formában megrendezett Európai egymástól való tanulási esemény (Peer Learning Activity – PLA) online találkozó célja, hogy megvizsgálja és erősítse a minőségbiztosítás szerepét a szak- és felnőttképzés terén az alapkészségek fokozásában – az EQAVET hálózat segítségével.

A téma aktualitását különböző tanulmányok is mutatják.

• A 2022-es PISA felmérés alapján a szakképzésben tanuló 15 évesek matematikai készségei 29%-ban, olvasási készségei 26%-ban, természettudományos készségei 24%-ban maradnak el az általános oktatásban tanulókéhoz képest az EU tagállamok átlaga szerint.
• A felnőttek képességeit, kompetenciáit mérő PIAAC 2023-as eredményei – Dánia és Finnország kivételével – stagnálást vagy hanyatlást mutatnak.
  A felmérések szerint az „írni-olvasni tudás” terén a szak- és felnőttképzésben végzett felnőtteknek csak a harmada éri el a 3-as szintet az 5-ös skálán sok európai országban. A 4-es és 5-ös szinten meghatározott kívánalmaknak pedig ezen felnőtteknek csak az 5 %-a felel meg.

A tanulók és a felnőttek körében végzett vizsgálatokból az is látható, hogy a gyengébb alapkészségekkel szakképzésbe belépők a felnőtt, dolgozó létük alatt is megőrzik  ezt a hátrányt. Ez a tény minőségbiztosítási kérdéseket is felvet. Az Európai Tanács 2025-ös alapkészségekre vonatkozó cselekvési terve egy fontos kezdeményezés annak érdekében, hogy a tagállamok legalább 15%-kal csökkentsék az alapkészségekben való alulteljesítést 2030-ra.

A társtalálkozó egyik központi témája, hogy rendszer és intézményi szinten a minőségbiztosítási folyamatok hogyan tudnák támogatni az alapkészségek fejlesztését a tananyagokban, a tanítási módszerekben, az értékelési gyakorlatban és hogyan tudna az EQAVET keretrendszer segíteni ebben a munkában.

Nyilvános a szakképző intézmények külsőt értékelését szabályozó kézikönyv

A szakképzési rendszer működési színvonalának fejlesztése érdekében a szakképző intézmények 2022. szeptember 1-től országos szinten egységes Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) alapú minőségirányítási rendszer alapján végzik tevékenységüket, melyben az önértékelés szerepe meghatározó. Az intézményi és az intézményvezetői önértékelést a külső értékelés hitelesíti.

A minőségirányítási rendszer külső értékelése a szakképzés ellenőrzési rendszerének kiemelt eleme, mely a szakképző intézmény szakmai tevékenységét, minőségirányítási rendszerének működtetését, valamint az igazgató vezetői és minőségirányítási munkáját vizsgálja és támogatja az intézmények folyamatos szakmai-pedagógiai fejlesztését.

2025. május 30-án került aláírásra a szakképzésért felelős miniszter által kiadott Külső Értékelési Kézikönyv, amely a külső értékelés módszertanát, a használt eszközeit, valamint az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) alapján kidolgozott szempontrendszerét és eljárását tartalmazza.

A kézikönyv kiadását követően szakképzésért felelő államigazgatási szervként az IKK megkezdi a szakképző intézmények külső értékelését.

A kézikönyv elérhető az IKK honlapján: Külső Értékelési Kézikönyv.