Részvétel a spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 22-én és 23-án spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelést (Peer Review) tartottak Tenerifén „Önértékelési eszközök az EQAVET indikatív jellemzőkhöz a szakképző intézmények kontextusában” témában.

A spanyol Peer Review-t a Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium Minőség- és Rendszerértékelési Főosztályának keretében működő spanyol EQAVET Nemzeti Referencia Pont (EQAVET NRP) szervezte és bonyolította le, szoros együttműködésben a Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériumával. A helyszíni értékelésen 5 másik NRP (Görögország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szerbia) által delegált 7 fő külföldi szakértő (peer) vett részt.

Kép forrása

A szakértői értékelés fókusza a Kanári-szigetek szakképző intézményei számára nemrégiben kidolgozott és jelenleg a korai bevezetés fázisában lévő EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszer állt.
Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott tématerületek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.
2022-ben a spanyol hatóságok elfogadták a szakképzés szervezéséről és integrációjáról szóló 3/2022-es törvényt. A törvény X. fejezetének („A szakképzési rendszer minőségének értékelése és biztosítása”) 110. cikke kiemeli az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQAVET Keretrendszer), és hangsúlyozza, hogy az EQAVET Keretrendszert kulcsfontosságú eszközként kell figyelembe venni a spanyol szakképzési rendszer minőségértékelésének végrehajtásában.
A Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium középtávú célja, hogy fokozatosan bevezesse az EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszert a spanyol szakképző intézményekben. Ennek első lépéseként a Minisztérium által létrehozott és működtetett Minőségügyi Bizottság kidolgozott egy minőségbiztosítási és minőségértékelési keretrendszert, a szakképzés értékelésére szolgáló Állami Indikátor Rendszert, amely az első átfogó és strukturált értékelési keretet jelenti az új spanyol szakképzési rendszerhez. Fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. A 12 értékelési területen 34 indikátort (köztük az EQAVET referencia indikátorokat is) tartalmazó Állami Indikátor Rendszer fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. Az Állami Indikátor Rendszer segíti a spanyol hatóságokat különösen az alábbi területek hozzáadott értékének a feltárásában is:

  1. a rugalmas tanulási utak (különös tekintettel a munkahelyi környezetben történő tanulásra-képzésre);
  2. az innovatív oktatási, képzési és tanulási módszerek bevezetése;
  3. a tanárok/oktatók szakmai fejlődése és
  4. a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság megvalósítása a szakképzésben.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma kidolgozott egy regionális minőségbiztosítási modellt az EQAVET Keretrendszer szakképző intézményekben történő bevezetésére, amely az Állami Indikátor Rendszeren alapszik. Készítettek egy elektronikus platformot, amely önértékelési eszközként szolgál a szakképző intézmények számára, támogatja az elemzést és a döntéshozatalt, és lehetővé teszi az intézmények számára, hogy az Indikátor Rendszer értékelési területeihez kapcsolódóan – az indikátor-értékek és a hozzárendelt EQAVET indikatív jellemzők alapján – konkrét intézkedéseket tartalmazó Fejlesztési Tervet határozzanak meg.
A minőségbiztosítási modellhez kapcsolódóan egységes minőségi besorolást alkalmaznak, három elismerési szinttel:

  1. elköteleződési szint,
  2. középhaladó szint és
  3. haladó szint.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma egy külső szervre kívánja bízni a szakképző intézmények által elért szintek elismerését és tanúsítását, e területen a Kanári-szigetek Egyetemi Minőség- és Oktatás-Értékelési Ügynökségével (ACCUEE) működnek együtt, amely közel 25 éves tapasztalattal rendelkezik a felsőoktatási intézmények teljesítményének értékelésében. Az ACCUEE a Minisztérium felkérésére kidolgozott egy javaslatot a szakképző intézmények külső értékelésére, beleértve egy azt kísérő hivatalos elismerési / tanúsítási eljárást is. Az ACCUEE megközelítése a folyamatos fejlesztés gondolatán alapul, és megfelel az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklusnak.
A házigazdák az kérték a peerektől, hogy adjanak visszajelzést a kanári-szigeteki szakképző intézmények által használt minőségbiztosítási modellről és a kapcsolódó önértékelési eszközről. Három kulcskérdés vezérelte a szakmai beszélgetéseket és az értékelést:

  1. kérdés: Hogyan lehetne javítani az önértékelési rendszert és a kapcsolódó eszközöket a kanári-szigeteki szakképző intézményeknél, hogy jobban tükrözzék az EQAVET Minőségbiztosítási Keretrendszer alapelveit?
  2. kérdés: Hogyan lehetne megerősíteni az ACCUEE részvételét a külső értékelésben annak érdekében, hogy az intézmények belső minőségbiztosítási folyamatai jobban illeszkedjenek az EQAVET indikatív jellemzőkhöz és indikátorokhoz?
  3. kérdés: A minőségbiztosítási rendszer részeként milyen típusú adatokat kellene gyűjteni a szakpolitikai célokhoz kapcsolódó fejlesztések megalapozásához (különös tekintettel a végzettek foglalkoztathatóságára, a gyakorlati képzőhelyekkel történő együttműködésre és az innovációra a képzési programokban)?

Részvétel a horvátországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 9-10-én Zágrábban került megrendezésre a horvát EQAVET rendszer szintű Peer Review (szakértői értékelési) folyamatának helyszíni eseménye, amelynek középpontjában a felnőttképzés minőségbiztosítása, különösen az önértékelés és a külső értékelés rendszere állt. A szakmai program házigazdája a horvát Szakképzési és Felnőttképzési Ügynökség (Agency for Vocational Education and Training and Adult Education – ASOO) volt, amely egyben a horvát EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szerepét is betölti. A nemzetközi szakértői csoport munkájában Finnország, Németország, Magyarország és Szlovénia képviselői vettek részt értékelőként (peer), valamint megfigyelőként jelen volt az Európai Képzési Alapítvány (ETF) szakértője is.
Magyarországot két EQAVET szakértő képvisele.
A Peer Review célja az volt, hogy nemzetközi szakértői szemszögből értékelje Horvátország újonnan kialakított felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerét, valamint visszajelzést adjon annak továbbfejlesztéséhez. A vizsgálat különös jelentőséggel bírt, mivel Horvátországban először vezettek be országos szintű külső értékelési rendszert a felnőttképzés területén. A rendszer jogi alapját a 2021-ben elfogadott Felnőttképzési Törvény teremtette meg, amely a formális, nem formális és informális tanulás elismerése mellett a minőségbiztosítás kereteit is meghatározza. A törvény minőségbiztosítási előírásai elsősorban a formális, államilag elismert képesítés megszerzésére irányuló képzésekre vonatkoznak.

A horvát modell egyik sajátossága, hogy a képző intézmények önértékelésének részletes módszertanát és eszközrendszerét az ASOO dolgozta ki. Az intézmények számára útmutatók készültek, valamint rendszeres képzések támogatják a belső minőségfejlesztési folyamatok kialakítását. Ezzel párhuzamosan létrejött az országos külső értékelési rendszer is, amely mintegy 360 felnőttképzési intézményre terjed ki. A külső értékelést az Ügynökség öt-hétévente végzi el egy öt minőségi területen 18 minőségi standardból álló értékelési modell alapján. A folyamat része az intézményi önértékelési jelentés elkészítése, a bizonyítékok bemutatása, valamint egy háromtagú független szakértői bizottság helyszíni látogatása. Az értékelés eredményeként az intézmények egy négyfokozatú skálán minősítést kapnak, amely a „nagyon magas” szinttől egészen a „nem megfelelő” kategóriáig terjedhet. Az eredmények nyilvánosan hozzáférhetők az Ügynökség honlapján, ezzel is támogatva az átláthatóságot és a tanulók tájékozott intézményválasztását. A rendszer bevezetését követően már 42 intézmény teljes körű értékelése valósult meg.
A kétnapos szakmai program során a résztvevők először a horvát Oktatási, Tudományos és Ifjúsági Minisztérium, valamint az ASOO képviselőinek előadásait hallgatták meg. Ezt követően a szakértők részletes konzultációkat folytattak az Ügynökség munkatársaival, felnőttképzési intézmények vezetőivel és a külső értékelésekben közreműködő szakértőkkel. A megbeszélések három kulcskérdés köré szerveződtek:

  1. mennyiben felel meg a horvát minőségbiztosítási modell az EQAVET Keretrendszernek;
  2. milyen mértékben növeli a külső értékelés a felnőttképzési intézmények átláthatóságát és láthatóságát;
  3. hogyan járul hozzá és támogatja egy nemzeti minőségbiztosítási keretrendszer a folyamatos (minőség)fejlesztést és az intézményi önszabályozást.

A nemzetközi szakértői csoport, köztük a magyar résztvevők, számos pozitívumot azonosítottak. Kiemelték a rendszer ambiciózus célkitűzéseit, az Ügynökség által biztosított széles körű szakmai támogatást, valamint azt a nyitottságot, amellyel a horvát szakemberek az első értékelési ciklus tapasztalatait beépítik a rendszer fejlesztésébe. Különösen fontosnak tartották, hogy a külső értékelési modell erősen épít az EQAVET Keretrendszer alapelveire és elemeire, ezáltal hozzájárul a minőségkultúra kialakításához / erősítéséhez a horvát felnőttképzési intézményekben, valamint az európai szintű összehasonlíthatósághoz is.
A szakértői visszajelzések ugyanakkor több fejlesztési lehetőségre is rámutattak. Felmerült például az értékelési eredmények egyszerűbb és közérthetőbb kommunikációjának szükségessége, hogy a tanulók és más érintettek könnyebben értelmezhessék az intézmények minősítését. Szó esett az adatgyűjtési és adathitelesítési folyamatok további erősítéséről, valamint arról is, hogy milyen támogatási mechanizmusok segíthetik azokat az intézményeket, amelyek az értékelés során gyengébb eredményt érnek el. A résztvevők hangsúlyozták a minőségbiztosítás és más szakpolitikai területek – például az akkreditáció, a képesítési reformok vagy a jogszabályi környezet – közötti szoros összhang fontosságát.
A zágrábi Peer Review jól példázta az EQAVET Hálózat által támogatott nemzetközi szakmai tanulás jelentőségét. A magyar szakértők részvétele egyrészt lehetőséget teremtett arra, hogy megismerjék egy másik ország minőségbiztosítási innovációit, másrészt saját tapasztalataik megosztásával segíthették a horvát rendszer továbbfejlesztését. Az ilyen nemzetközi együttműködések nemcsak az egyes országok szakpolitikai fejlődését segítik elő, hanem hozzájárulnak az európai szakképzési és felnőttképzési rendszerek minőségének, átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos erősítéséhez is.

 

Zárókonferencia: Három év a szakképzés minőségbiztosításának szolgálatában

Az „Európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-2026” elnevezésű projekt a végéhez közeledik. Ebből az alkalomból május 26-án zárókonferenciát rendezünk, amelyre várjuk a szakképző intézmények vezetőit, oktatóit, a szakma képviselőit és kiemelten az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó kollégáit.

A projekt elsődleges célkitűzése a szakképzési intézmények támogatása, a minőségkultúra mélyítése és az európai EQAVET-keretrendszer hazai adaptációjának elősegítése volt.

A konferencia tervezett programja
A rendezvény három fő pillér köré épül, érintve a rendszerszintű fejlesztéseket és a gyakorlati megvalósítást is:
I. EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)

  • Áttekintjük az SZPR elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseit, valamint a rendszerhez kapcsolódó EQAVET tanulmányokat és jelentéseket.
  • Bemutatásra kerül az SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi Peer Review (szakértői értékelés) esemény, valamint a szlovák és osztrák tanulmányutak során szerzett tapasztalatok.

II. Külső értékelés és hazai Peer Review

  • Ismertetjük „A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” elnevezésű hazai Peer Review esemény részleteit és tanulságait.

III. Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban
A szekció keretében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a minőségirányítás mindennapi alkalmazását:

  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
  • A duális partner tapasztalatai
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében

A részletes program itt érhető el.

Jelentkezési határidő: 2026. május 18.
Regisztrációs link

A zárókonferencia az Erasmus+ EQAVET projekt támogatásával valósul meg, fókuszban a minőségbiztosítás és az adatalapú intézményfejlesztés áll.

Várjuk szeretettel a szakmai párbeszéd jegyében!

 

EQAVET nemzeti szakértői értékelés: a szakképző intézmények külső értékelési rendszerének első átfogó szakmai vizsgálata

A szakképzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében 2026-ban egy hazai szakértői értékelés (Peer Review) keretében került sor a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerhez (MIR) kapcsolódó külső értékelési rendszer szakmai felülvizsgálatára. A szakértői értékelés célja annak feltárása volt, hogy a néhány éve kialakított és már működő külső értékelési rendszer mennyiben támogatja a minőségfejlesztést, valamint milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Egy új minőségbiztosítási rendszer mérlegen

A szakképző intézmények külső értékelési rendszere a Szakképzés 4.0 stratégia és az EQAVET európai minőségbiztosítási keretrendszer elvei alapján jött létre. A rendszer célja, hogy független szakértők bevonásával nyújtson visszajelzést az intézmények működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről.
A koncepció kidolgozását követően 25 intézményben pilot értékelések zajlottak, amelyek tapasztalatai alapján készült el a végleges Külső Értékelési Kézikönyv. Az IKK Nonprofit Zrt. 2025-ben 67 szakképző intézmény külső értékelését végezte el az új rendszer szerint.

Mit vizsgáltak a szakértők?

A szakértői értékelés öt kiemelt területre fókuszált:

  • a szabályozási és eljárásrendi keretek megfelelőségére,
  • az értékelési módszertan és a szakmai konzisztencia működésére,
  • a szakértői rendszer kompetenciáira és támogatási mechanizmusaira,
  • a dokumentációs és technikai háttér hatékonyságára,
  • valamint az elismerési és ösztönző rendszer fejlesztési lehetőségeire.

A vizsgálat célja nem csupán a rendszer megfelelőségének ellenőrzése volt, hanem annak feltárása is, hogyan válhat a külső értékelés hosszú távon a minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé.

Kedvező eredmények az első értékelések alapján

A 2025-ben értékelt 67 intézmény közül 95,5 százalék esetében a szakmai és minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működést állapítottak meg. Az intézmények közel 30 százaléka a „tanulószervezet” kategóriába került, ami azt jelzi, hogy tudatosan használják a minőségirányítás eszközeit, képesek azonosítani a problémákat, és fejlesztéseket indítanak azok megoldására.
A vizsgálatok során számos jó gyakorlatot azonosítottak a minőségirányítás, a szervezeti működés és a szakmai-pedagógiai munka területén. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelent meg többek között a tanulói elégedettség mérése, a duális képzések támogatása, a digitális eszközellátottság, a projektalapú oktatás módszertana, valamint a belső tudásmegosztás.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy az intézmények minőségirányítási kultúrájának fejlettsége szorosan összefügg a vezetők elkötelezettségével.

A külső értékelési rendszer erősségei

Az értékelés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső értékelési rendszer stabil szakmai és jogszabályi alapokra épül. Kiemelték az egységes módszertan alkalmazását, a fejlesztő szemléletet, valamint azt, hogy a rendszer szorosan kapcsolódik az EQAVET minőségbiztosítási elveihez.
A szakértők szerint különösen erős elemei a rendszernek:

  • az önértékelésre épülő külső értékelési logika;
  • a dokumentumelemzés, az interjúk és a helyszíni látogatások kombinációja;
  • a szigorú szakértői kiválasztási és képzési rendszer;
  • az informatikai támogatás és a KRÉTA-rendszerhez való kapcsolódás;
  • a jó gyakorlatok azonosításának és megosztásának lehetősége.

A szakértői rendszer felkészítő képzései, továbbképzései, szupervíziós elemei és etikai szabályai szintén hozzájárulnak a magas szakmai színvonal biztosításához.

Fejlesztési lehetőségek és kihívások

A pozitív tapasztalatok mellett több fejlesztendő terület is azonosításra került.
A legfontosabb kihívások közé tartozik az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kisebb intézmények esetében. A szakértők szerint szükség lenne egységes dokumentumsablonokra és értelmezési útmutatókra, amelyek segítenék az intézményeket az önértékelési és külső értékelési folyamatokban.
Fontos fejlesztési irányként jelent meg:

  • az intézményi visszacsatolás erősítése;
  • a szakértői továbbképzések további fejlesztése;
  • az informatikai háttér korszerűsítése;
  • az adatvédelmi és jogosultságkezelési gyakorlatok egységesítése;
  • a jó gyakorlatok rendszerszintű gyűjtése és terjesztése.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszer sikeressége hosszú távon jelentős mértékben függ az intézményvezetők és a fenntartók minőségfejlesztés iránti elkötelezettségétől.

A következő lépések

A szakértői értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy megerősítette: a szakképző intézmények külső értékelési rendszere megfelelő alapot biztosít egy korszerű, fejlesztésközpontú minőségbiztosítási modell működtetéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendszer folyamatos finomhangolást igényel.
A javasolt fejlesztések között szerepel egy egységes dokumentációs háttér kialakítása, az intézményi visszajelzési lehetőségek bővítése, a szakértői támogatási rendszer erősítése, valamint egy országos jógyakorlat-megosztó rendszer létrehozása. Emellett felmerült egy szakképzési minőségdíj vagy tanúsítvány bevezetésének lehetősége is azok számára, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a minőségfejlesztés területén. Ezt a javaslatot az EQAVET nemzeti referenciapont a 2026-2029 pályázati ciklusban fogja megvalósítani.
A szakértői értékelés összegző megállapítása szerint a rendszer legnagyobb kihívása a megfelelésközpontú működés és az innovációt ösztönző fejlesztő szemlélet közötti egyensúly megteremtése. A cél, hogy a külső értékelés ne csupán ellenőrzési eszköz legyen, hanem valódi tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson a magyar szakképzés valamennyi szereplője számára.

Az elhangzott előadásokat és a visszajelző jelentést az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

A szakképző intézmények külső értékelési rendszerének bemutatása Letöltés
A 2025-ben végzett szakképző intézményi külső értékelések eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Handler Nándor Technikum, Soproni SZC Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Wesselényi Miklós Technikum és Kol-légium, Nyíregyházi SZC Letöltés
Visszajelző jelentés Letöltés

Az NSZFH EQAVET NRP szakértőjének részvétele a bolgár szakképzés reformkoncepciójának értékelésében

EQAVET Bulgarian Peer Review

A bolgár szakértői értékelést a EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában.Nemzeti szakértőnk, Molnárné Stadler Katalin összefoglalója.

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új eszközt vezetett be az EQAVET Keretrendszer nemzeti bevezetésének monitorozására. Az ún. EQAVET Peer Review keretében a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat által kidolgozott konkrét módszertan alapján valósul meg. Az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) kettős szerepben vesznek részt a folyamatban: fogadó országként, és értékelő országként. Az értékelést peer-ek, azaz 5 másik EQAVET Hálózat tagország / NRP által delegált szakértő kollégák végzik. Feladatuk, hogy kritikus, ugyanakkor építő jellegű és támogató visszajelzést adjanak a fogadó ország / NRP által kiválasztott és bemutatott minőségbiztosítási intézkedés(ek)re vonatkozóan.

A bolgár Peer Review-t a Bolgár EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában. 5 másik európai NRP (Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország és Olaszország) képviseletében összesen 8 fő külföldi peer vett részt az értékelésben. Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés fókusza a bolgár szakképzési rendszer folyamatban lévő reformja, és azon belül is a bolgár Szakképzési Kiválósági Központok (Centres of Vocational Excellence, CoVE) létrehozása volt.

Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott téma-területek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.

A bolgár állami szervek a szakképzési rendszer megújítását, európai harmonizációját szolgáló intézkedés-csomagból a 28 megyei Szakképzési Kiválóság Központ kiválasztásának elveit, eljárását és a működésükre vonatkozó követelményeket, valamint a központok (tervezett) szakmai-támogatási rendszerét tárták az EQAVET értékelő csoport elé.

Bulgáriában a CoVE-ként működő szakképző iskolák kiválasztása külön az erre a célra kidolgozott, és az oktatási és tudományos miniszter által jóváhagyott módszertan alapján valósult meg. A módszertan és az abban meghatározott kritériumok szerint a szakképző iskolák önértékelést végeztek, amelyet átfogó külső értékelés követett. Az értékelési kritériumok tükrözik az iskola sajátosságait; a közelgő változásokhoz való alkalmazkodóképesség mértékét; a pénzügyi kapacitást; az iskolák képzési kínálatának illeszkedését az adott régió munkaerő-piaci igényeihez, a felnőttképzés jövőbeni biztosítására vonatkozó potenciáljukat; a partnerségek kialakítására és a hálózatépítésre való képességüket. A megyénként CoVE-nek kijelölt 28 szakképző iskola funkciói és feladatai újakkal bővülnek, mint például: felnőttképzés, felzárkóztató képzés; a helyi gazdaság igényeinek megfelelő tanterv kidolgozása a vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködésben (a „tudás háromszög” elvének alkalmazása); a végzettek pályakövetésének megvalósítása; innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása: oktatók továbbképzésének megújítása; pályaorientációs szolgáltatások nyújtása; nemzetközi együttműködés. A tervek alapján a CoVE-k a hálózataikhoz kapcsolódó szakképző iskolákkal a tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat megosztják, ezzel hozzájárulnak a teljes szakképzési rendszer minőségének fejlesztéséhez. A CoVE-ként kijelölt 28 szakképző iskolának EU forrásból képzési és infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosítanak, hogy az új funkcióikat és feladataikat sikeresen betölthessék.

A bolgár házigazdák arra kérték a peer kollégákat, hogy adjanak visszajelzést és tegyenek ajánlásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legjobban támogatni a CoVE-ket abban, hogy vezető és innovációs szerepet töltsenek be, pozitívan befolyásolva régiójuk ökoszisztémáját. A szakértői csoport az értékelő visszajelző jelentésében az EQAVET elvárásokhoz kapcsolódva számos észrevételt és javaslatot fogalmazott meg a bolgár Szakképzési Kiválóság Központoknak a szakképzés minőségi fejlesztésében betöltendő szerepéhez.

Mivel Bulgáriában jelenleg nincs az EQAVET Keretrendszerhez illeszkedő, egységes szakképzés-specifikus minőségirányítási rendszer, a Peer Review értékelés folyamatában az egymástól tanulás jegyében lehetőség nyílt a hazai EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer jógyakorlatként történő megismertetésére, bemutatására is.

A rendezvény angol nyelvű gyorsjelentése itt olvasható.

Transznacionális szakértői értékelés szeminárium és képzés

Peer Review training

2024. október 10-én az online szeminárium az EQAVET NRP 2023-2026 projekt közös programjának részeként került megszervezésre, Horvátország, Észtország, Finnország és Szlovénia szakmai közreműködésével.Célja, hogy a szakképzési szolgáltatók szintjén népszerűsítse az európai szakértői értékelés módszertanát minden érdeklődő számára, valamint felkészítse a projektvezetőket a 2025-ben esedékes saját szakértői értékelésükre. A szeminárium során a résztvevők alapképzésben  vettek részt a szakképzési szolgáltatók szintjén alkalmazott transznacionális szakértői értékelés módszeréről és a szakképző intézmények által a szakértői értékelésből származó előnyökről és a szakértői értékelés lebonyolításáról.

A szeminárium és a képzés két fő területét fedte le. Az egyik terület az oktatás fenntarthatóságának témáját öleli fel. A fenntarthatóság a minőségbiztosítás alapvető része, ezért az ezen a tevékenységen dolgozó csoport a legjobb módját kereste annak, hogy a fenntarthatóságot a különböző minőségi területeken, kritériumokban és indikátorokban kiemelje.

A második terület az európai (transznacionális) szakképzési szolgáltatói szintű szakértői értékelés módszertanával foglalkozott, és a szakértői értékelés előnyeire összpontosított. Ezt a területet felkészítő képzésként szervezték, amely elsősorban azokat a szakképzési szolgáltatókat és szakértőket célozta meg, akik ebben a ciklusban részt vesznek a transznacionális szakértői értékelésekben.A rendezvény egyben remek lehetőség volt arra, hogy valamennyi résztvevő  megismerje az európai szakértői értékelés előnyeit.

EQAVET PLA: A demokratikus állampolgárságra nevelés minőségbiztosítása a szakképzésben

EQAVET PLA 2024: ‘Quality assuring education for democratic citizenship in VET’

Az EQAVET online egymástól való tanulás programján mintegy 71 szakértő vett részt, akik több mint 26 uniós országot képviseltek: Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, Grúzia, Albánia és Koszovó. A program résztvevőinek többsége a szakképzéshez kapcsolódó minisztériumban/nemzeti hatóságnál dolgozik. A résztvevők között jelentős volt a szakképzési szolgáltatók és a kutatóintézetek képviselete is.

A két napos rendezvény alatt a résztvevők kisebb csoportos megbeszéléseken mélyültek el a témákban. Az első nap megbeszélései az információgyűjtésre összpontosítottak (hol tart a demokratikus állampolgári nevelés a szakképzésben Európa-szerte). A második napon a résztvevők a hangsúlyt a minőségbiztosításra helyezték át, megvitatták, hogy a minőségbiztosítás hogyan segíthet áthidalni  a tanulási célok és az oktatás – képzés megvalósítása közötti szakadékot az alábbi kérdések megválaszolásával:
– Hogyan valósul meg a demokratikus állampolgári nevelés a szakképzésben?
– Melyek a demokratikus állampolgári nevelés erős területei/esetei a szakképzésben?
– Melyek a fő gyengeségek/akadályok a demokratikus állampolgárságra nevelés megfelelő biztosításának a szakképzésben? Hogyan lehet ezeket a gyengeségeket erősíteni?
– Hogyan lehet megérteni a végrehajtási hiányosságokat (azaz a demokratikus állampolgári nevelés tanulási célkitűzései és a gyakorlati megvalósítás közötti különbséget)?

A teljes jelentés angol nyelven itt olvasható.

Röviden az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról

Az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról rövidenAz Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról röviden

Örömmel számolunk be róla, hogy a www.nive.hu oldalon elérhetővé vált az Országos Szakképzési Pályakövetési Riport, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának kollégái készítettek.

A riport alapjául szolgál, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 4.§ (1) i) pontja szerinti pályakövetési rendszerért. A pályakövetési rendszer része a szakképzésben tanulók és felnőttképzésben résztvevők pályájának követése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása, a minőségbiztosítás, az oktatás hatékonyságának és színvonalának nyomon követése, a szakképzési és felnőttképzési kínálat optimalizálásának segítése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) több pilléren nyugszik. Egyrészt a szakképzésben tanulók három speciális célcsoportja (9. évfolyamosok, 16. éves tanulók és végzős évfolyamon tanulók) körében minden tavasszal online nagymintás kérdőíves vizsgálat zajlik.

A kérdőíves kutatásban főként a képzésválasztás körülményei; a képzést, duális képzést övező elégedettség; valamint a jövőbeni tervek vannak fókuszban. A Pályakövetési Rendszer második pillére a szakképzésben tanulók különböző adminisztratív adatbázisok (pl. NAV, OH) nyilvántartásaival történő anonim adatkapcsolását jelenti, amely lehetővé teszi a tanulók anonimizált egyénsoros utánkövetését. Az adatkapcsolások által valós képet kaphatunk a képzési paletta és a piac viszonyáról, a jövő generációja számára pedig támogatást biztosíthat egy teljesebb karrierív bejárására.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer
Saját forrás: A Szakképzési Pályakövetési Rendszer

A főbb eredmények a következők:

  • A szakképzést elsősorban négy okból kifolyólag tartják vonzónak a tanulók az országos eredmények alapján: érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytathatnak; elvárásaik szerint szakvégzettségükkel könnyen találnak majd munkát; kielégítőnek találták a képzéskínálatot, valamint a tanulók szülei, rokonaik is ezt javasolták.
  • A tanulók többsége a szülők tanulást támogató attitűdjét érzékeli, illetve a továbbtanulás, munkavállalás családi beszédtémát jelent.
  • A választott iskolával, képzéssel kapcsolatban inkább elégedetten nyilatkoznak a tanulók. A tanulmányok tetszenek a diákoknak, sok újdonságot hallanak, többségében értik is a tanulnivalót.
  • Azok, akik duális képzésben vesznek részt, alapvetően elégedettek mind a képzőhellyel, mind az oktatóval, mind pedig a megszerzett tudással.
  • Három év múlva végzős tanulók 38,8%-a szeretne tanult szakmájában dolgozni, 23,6%-a más területen szeretne elhelyezkedni, 22,9%-uk pedig felsőoktatási tanulmányokat szeretne végezni.
  • A 2020/2021 tanévben végzett tanulók 50,3%-a elhelyezkedett, 16,6%-a tanult, 28,7%-ára pedig mindkét munkaerőpiaci státusz egyaránt jellemző volt a végzést követő egy év során.

A dokumentum lehetőséget nyújt a szakképzésben végzettek főbb jellemzőinek megismerésére. Emellett, a Szakképzési Centrumok részére eljuttatásra kerültek azok a riportok, amelyek intézményeik összesített eredményeit tartalmazzák az országos eredmények tükrében. A riportok alkalmasak a minőségbiztosítási, képzésfejlesztési és pályaorientációs tevékenységek támogatására.

A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben – online egymástól való tanulás program

Quality Assurance of digital tools and delivery in VET

Az EQAVET Titkárság 2023 novemberében „A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben” címmel szervezett online egymástól való tanulási programot.

A projekt 2021-2023 évekre vonatkozó munkaprogramja kiemelt prioritásként kezeli a minőségbiztosítás megerősítését a szakképzés valamennyi formája tekintetében, beleértve a munkaalapú tanulást, az egyénre szabott és a digitális tanulást (online és blended tanulás), valamint annak értékelését/elismerését/tanúsítását.

A tanulási program a következő kérdéseket járta körbe: hogyan változtatja meg a tanítást és a tanulást az új digitális eszközök és az új oktatási formák használata, és
milyen hatással van mindez a bemenet, a folyamat, a kimenet és az eredmények minőségbiztosítására, illetve hogyan tudjuk biztosítani, hogy a digitális eszközök és a digitális megvalósítás magas színvonalú szakképzést eredményezzen, és milyen mértékben kell alakítani a rendszer- és szolgáltatói szintű minőségbiztosítási intézkedéseket az innováció és a digitalizáció ezen követelményeinek megfelelően.

Az esemény angol nyelvű összefoglalója itt olvasható.

 

 

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tematikus előadásai az Országos Neveléstudományi Konferencián

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023. október 26. és 28. között került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia, melyen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport kollégái is képviseltették magukat.

Az NSZFH munkatársai három előadással készültek az érdeklődők számára. Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő átlépését mutatta be a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Adatintegrációs Modul másodelemzése alapján. Dr. Hörich Balázs elemző (Tóth Kevin társszerző közreműködésével) a duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggéseit részletezte az SZPR Kérdőíves Modul eredményeinek bemutatásával. Ungvári Mária elemző (Szabó Eszter Virág társszerző közreműködésével) a szakképzést elvégző tanulók felsőoktatásba lépési tendenciáit mutatta be SZPR Kérdőíves Modul és Adatintegrációs Modul adatainak felhasználásával.

Czirfusz Dóra előadásában ismertette az Adatintegrációs Modul adatai alapján, hogy a szakképzésben végzettek milyen arányban dolgoztak a végzést követő 15 hónapon belül, illetve bemutatta, milyen átlagbérrel foglalkoztatták őket. Elemezte, hogy milyen összefüggés áll fenn egyes szocio-demográfiai jellemzőkkel, és van-e eltérés az egyes képzések mentén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a végzettek 73,2%-a dolgozik a végzést követő 15 hónapon belül. A nem fővárosiak, a nők és a hátrányos helyzetűek között valamivel magasabb a nem dolgozók, nem tanulók (NEET) aránya.

Dr. Hörich Balázs prezentációjában bemutatta, milyen tanulói kört érint a duális képzés, a részt vevő tanulók hogyan értékelik a szakmai képzésüket. Elemzésükben arra keresték a választ, hogy a duális képzésben való részvétel befolyásolja-e a tanulók szakmai elkötelezettségét, illetve a rövid távú terveiket. Az előadásából megtudtuk, hogy jelentős térségi és ágazati különbségek vannak a képzésben részt vevő tanulói összetételben. A Kérdőíves Modul eredményei alapján elmondható, hogy a tanulók elégedettek a duális képzésükkel, továbbá a duális képzésben részt vevő tanulók szakmai elköteleződése erősebb, és magasabb arányban terveznek szakmájukban elhelyezkedni, mint a nem duális képzés keretin belül tanulók.

Ungvári Mária a szakképzésben végzett tanulók jövőbeli terveit, kiemelten a felsőoktatásba való továbbtanulást ismertette kérdőíves, illetve adatintegrációs adatok segítségével. Bemutatta a szakképzésből felsőoktatásba átlépett tanulók összetételét, a választott tanulmányi területeket a szakképzésben és felsőoktatásban, nem szerinti bontás alapján, és a tanulmányi területben történő változásokat. A Kérdőíves Modul eredményei alapján a végzősök közel fele tervezi tovább haladását a felsőoktatásba, a technikumban tanuló diákok körében a magasabb szülői végzettség esetén jellemzőbb a továbbtanulás. Az Adatintegrációs Modul alapján elmondható, hogy a férfiak leginkább a Műszaki, ipari és építőipari tanulmányterület iránt érdeklődnek a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt, míg a nők érdeklődése több képzési terület felé is mutat.

Az előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte pozitív visszacsatolásokkal az NSZFH munkatársai számára az SZPR felépítéséről és a bemutatott szakmai eredményekről. Az SZPR-ről további információt találhatnak az EQAVET Pályakövetés a szakképzésben című témahetének bejegyzéseiben.