Felnőttképzés és készségfejlesztés a Szakképzési Centrumokban – középpontban a minőség és az innováció

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal EQAVET nemzeti referenciapontja szakmai rendezvényt szervezett 2024. április 8-án „Felnőttképzés és készségfejlesztés a Szakképzési Centrumokban” címmel. Az esemény célja az volt, hogy a szakképzés és a felnőttképzés szereplői közösen gondolkodjanak a minőségi képzések fejlesztésének lehetőségeiről, valamint megosszák egymással a jó gyakorlatokat és tapasztalatokat.

A rendezvényt dr. Magyar Zita, az NSZFH elnöke nyitotta meg, majd a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóságának Oktatási Igazgatóságának képviselője tartott plenáris előadást a felnőttképzés és a munkaerőpiaci igények kapcsolatáról. Az előadás rámutatott arra, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben egyre nagyobb szerepet kapnak a rugalmas, a munkáltatói elvárásokhoz igazodó képzések és a folyamatos készségfejlesztés.

A program szekcióülésein a résztvevők olyan aktuális témákat vitattak meg, mint a digitális eszközök alkalmazása a felnőttképzésben, a szakmai és transzverzális készségek fejlesztése, valamint a munkáltatókkal való együttműködés szerepe a minőségirányítási rendszer eredményes működtetésében.

A délutáni kerekasztal-beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogyan tehető hatékonyabbá a felnőttképzés a Szakképzési Centrumokban az EQAVET minőségirányítási szemléletének alkalmazásával. A szakértők és intézményvezetők egyetértettek abban, hogy a minőségfejlesztés nem csupán adminisztratív feladat, hanem a képzések folyamatos megújításának alapja.

A beszélgetés során számos fontos terület került előtérbe: az EQAVET alapelveinek beépítése a mindennapi működésbe, a képzési folyamatok fejlesztése, a tananyagok és pedagógiai módszerek folyamatos korszerűsítése, valamint a digitális megoldások tudatos alkalmazása. Kiemelt figyelmet kapott a résztvevői és munkáltatói visszajelzések hasznosítása, a teljesítménymutatók alkalmazása, az oktatók szakmai fejlődésének támogatása, valamint az innováció és a folyamatos fejlesztés szerepe a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodó képzések kialakításában.

A rendezvény ismét megerősítette, hogy a Szakképzési Centrumok sikeres felnőttképzési tevékenységének egyik kulcsa az együttműködés, a minőségirányítás és az innováció összehangolt alkalmazása. Az EQAVET szemlélete olyan keretet biztosít, amely támogatja a képzések folyamatos fejlesztését, hozzájárul a résztvevők sikeres tanulási útjához, valamint erősíti a szakképzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolatot.

Minőségirányítás a gyakorlatban – sikeres EQAVET szakmai nap Noszvajon

Noszvaj adott otthont az Erasmus+ EQAVET szakmai napnak 2024. március 20-án, amely a szakképző intézmények és a Szakképzési Centrumok számára nyújtott gyakorlati támogatást a minőségirányítási rendszer fejlesztéséhez. A rendezvény középpontjában az állt, hogyan járulhat hozzá az EQAVET szemlélete a felnőttképzés és a szakképzés minőségének folyamatos fejlesztéséhez, valamint a változó munkaerőpiaci igényekhez igazodó, korszerű képzések megvalósításához.

A szakmai program első előadásában a Bencs László Szakképző Iskola igazgatója ismertette a Minőségirányítási Kézikönyv fejlesztésének tapasztalatait. Bemutatta a kézikönyv szerepét az intézményi működés szabályozásában, valamint azt, hogy a dokumentum miként segíti a minőségirányítási folyamatok egységes alkalmazását és a folyamatos fejlesztési szemlélet erősítését az iskolákban. Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be az intézmények feladatait és a sikeres bevezetés feltételeit.

A délutáni programban Veréb Szilvia, az EQAVET projekt koordinátora két előadással is hozzájárult a szakmai naphoz. Elsőként az oktatói és intézményi vezetői teljesítményértékelés rendszerét ismertette, kiemelve, hogy a fejlesztő szemléletű értékelés nem csupán a pedagógusok szakmai fejlődését támogatja, hanem az intézmények működésének minőségét is erősíti. Az előadás bemutatta az értékelési folyamat legfontosabb elemeit, valamint a teljesítményértékelés szerepét a szervezeti fejlesztésben.

Ezt követően az EQAVET alapú minőségirányítási rendszer gyakorlati alkalmazása került a középpontba. A résztvevők áttekintést kaptak arról, hogyan építhető be az EQAVET minőségciklusa – a tervezés, megvalósítás, értékelés és felülvizsgálat – a szakképző intézmények mindennapi működésébe. Az előadás kitért a partneri visszajelzések, az adatvezérelt fejlesztések és a folyamatos önértékelés jelentőségére, valamint arra, hogy a minőségirányítás hogyan támogatja a képzések eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának növelését.

A programot interaktív szakmai beszélgetés zárta, amely lehetőséget biztosított a résztvevők számára tapasztalataik megosztására, kérdéseik megvitatására és a jó gyakorlatok cseréjére. Az aktív párbeszéd ismét megerősítette, hogy a minőségfejlesztés sikerének kulcsa az intézmények közötti együttműködés és a szakmai tapasztalatok folyamatos megosztása.

A rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők naprakész ismereteket szerezzenek az EQAVET minőségirányítási rendszer alkalmazásáról, és olyan gyakorlati eszközökkel gazdagodjanak, amelyek támogatják a szakképző intézmények és a felnőttképzés minőségének folyamatos fejlesztését.

Röviden az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról

Az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról rövidenAz Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról röviden

Örömmel számolunk be róla, hogy a www.nive.hu oldalon elérhetővé vált az Országos Szakképzési Pályakövetési Riport, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának kollégái készítettek.

A riport alapjául szolgál, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 4.§ (1) i) pontja szerinti pályakövetési rendszerért. A pályakövetési rendszer része a szakképzésben tanulók és felnőttképzésben résztvevők pályájának követése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása, a minőségbiztosítás, az oktatás hatékonyságának és színvonalának nyomon követése, a szakképzési és felnőttképzési kínálat optimalizálásának segítése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) több pilléren nyugszik. Egyrészt a szakképzésben tanulók három speciális célcsoportja (9. évfolyamosok, 16. éves tanulók és végzős évfolyamon tanulók) körében minden tavasszal online nagymintás kérdőíves vizsgálat zajlik.

A kérdőíves kutatásban főként a képzésválasztás körülményei; a képzést, duális képzést övező elégedettség; valamint a jövőbeni tervek vannak fókuszban. A Pályakövetési Rendszer második pillére a szakképzésben tanulók különböző adminisztratív adatbázisok (pl. NAV, OH) nyilvántartásaival történő anonim adatkapcsolását jelenti, amely lehetővé teszi a tanulók anonimizált egyénsoros utánkövetését. Az adatkapcsolások által valós képet kaphatunk a képzési paletta és a piac viszonyáról, a jövő generációja számára pedig támogatást biztosíthat egy teljesebb karrierív bejárására.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer
Saját forrás: A Szakképzési Pályakövetési Rendszer

A főbb eredmények a következők:

  • A szakképzést elsősorban négy okból kifolyólag tartják vonzónak a tanulók az országos eredmények alapján: érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytathatnak; elvárásaik szerint szakvégzettségükkel könnyen találnak majd munkát; kielégítőnek találták a képzéskínálatot, valamint a tanulók szülei, rokonaik is ezt javasolták.
  • A tanulók többsége a szülők tanulást támogató attitűdjét érzékeli, illetve a továbbtanulás, munkavállalás családi beszédtémát jelent.
  • A választott iskolával, képzéssel kapcsolatban inkább elégedetten nyilatkoznak a tanulók. A tanulmányok tetszenek a diákoknak, sok újdonságot hallanak, többségében értik is a tanulnivalót.
  • Azok, akik duális képzésben vesznek részt, alapvetően elégedettek mind a képzőhellyel, mind az oktatóval, mind pedig a megszerzett tudással.
  • Három év múlva végzős tanulók 38,8%-a szeretne tanult szakmájában dolgozni, 23,6%-a más területen szeretne elhelyezkedni, 22,9%-uk pedig felsőoktatási tanulmányokat szeretne végezni.
  • A 2020/2021 tanévben végzett tanulók 50,3%-a elhelyezkedett, 16,6%-a tanult, 28,7%-ára pedig mindkét munkaerőpiaci státusz egyaránt jellemző volt a végzést követő egy év során.

A dokumentum lehetőséget nyújt a szakképzésben végzettek főbb jellemzőinek megismerésére. Emellett, a Szakképzési Centrumok részére eljuttatásra kerültek azok a riportok, amelyek intézményeik összesített eredményeit tartalmazzák az országos eredmények tükrében. A riportok alkalmasak a minőségbiztosítási, képzésfejlesztési és pályaorientációs tevékenységek támogatására.

A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben – online egymástól való tanulás program

Quality Assurance of digital tools and delivery in VET

Az EQAVET Titkárság 2023 novemberében „A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben” címmel szervezett online egymástól való tanulási programot.

A projekt 2021-2023 évekre vonatkozó munkaprogramja kiemelt prioritásként kezeli a minőségbiztosítás megerősítését a szakképzés valamennyi formája tekintetében, beleértve a munkaalapú tanulást, az egyénre szabott és a digitális tanulást (online és blended tanulás), valamint annak értékelését/elismerését/tanúsítását.

A tanulási program a következő kérdéseket járta körbe: hogyan változtatja meg a tanítást és a tanulást az új digitális eszközök és az új oktatási formák használata, és
milyen hatással van mindez a bemenet, a folyamat, a kimenet és az eredmények minőségbiztosítására, illetve hogyan tudjuk biztosítani, hogy a digitális eszközök és a digitális megvalósítás magas színvonalú szakképzést eredményezzen, és milyen mértékben kell alakítani a rendszer- és szolgáltatói szintű minőségbiztosítási intézkedéseket az innováció és a digitalizáció ezen követelményeinek megfelelően.

Az esemény angol nyelvű összefoglalója itt olvasható.

 

 

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tematikus előadásai az Országos Neveléstudományi Konferencián

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023. október 26. és 28. között került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia, melyen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport kollégái is képviseltették magukat.

Az NSZFH munkatársai három előadással készültek az érdeklődők számára. Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő átlépését mutatta be a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Adatintegrációs Modul másodelemzése alapján. Dr. Hörich Balázs elemző (Tóth Kevin társszerző közreműködésével) a duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggéseit részletezte az SZPR Kérdőíves Modul eredményeinek bemutatásával. Ungvári Mária elemző (Szabó Eszter Virág társszerző közreműködésével) a szakképzést elvégző tanulók felsőoktatásba lépési tendenciáit mutatta be SZPR Kérdőíves Modul és Adatintegrációs Modul adatainak felhasználásával.

Czirfusz Dóra előadásában ismertette az Adatintegrációs Modul adatai alapján, hogy a szakképzésben végzettek milyen arányban dolgoztak a végzést követő 15 hónapon belül, illetve bemutatta, milyen átlagbérrel foglalkoztatták őket. Elemezte, hogy milyen összefüggés áll fenn egyes szocio-demográfiai jellemzőkkel, és van-e eltérés az egyes képzések mentén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a végzettek 73,2%-a dolgozik a végzést követő 15 hónapon belül. A nem fővárosiak, a nők és a hátrányos helyzetűek között valamivel magasabb a nem dolgozók, nem tanulók (NEET) aránya.

Dr. Hörich Balázs prezentációjában bemutatta, milyen tanulói kört érint a duális képzés, a részt vevő tanulók hogyan értékelik a szakmai képzésüket. Elemzésükben arra keresték a választ, hogy a duális képzésben való részvétel befolyásolja-e a tanulók szakmai elkötelezettségét, illetve a rövid távú terveiket. Az előadásából megtudtuk, hogy jelentős térségi és ágazati különbségek vannak a képzésben részt vevő tanulói összetételben. A Kérdőíves Modul eredményei alapján elmondható, hogy a tanulók elégedettek a duális képzésükkel, továbbá a duális képzésben részt vevő tanulók szakmai elköteleződése erősebb, és magasabb arányban terveznek szakmájukban elhelyezkedni, mint a nem duális képzés keretin belül tanulók.

Ungvári Mária a szakképzésben végzett tanulók jövőbeli terveit, kiemelten a felsőoktatásba való továbbtanulást ismertette kérdőíves, illetve adatintegrációs adatok segítségével. Bemutatta a szakképzésből felsőoktatásba átlépett tanulók összetételét, a választott tanulmányi területeket a szakképzésben és felsőoktatásban, nem szerinti bontás alapján, és a tanulmányi területben történő változásokat. A Kérdőíves Modul eredményei alapján a végzősök közel fele tervezi tovább haladását a felsőoktatásba, a technikumban tanuló diákok körében a magasabb szülői végzettség esetén jellemzőbb a továbbtanulás. Az Adatintegrációs Modul alapján elmondható, hogy a férfiak leginkább a Műszaki, ipari és építőipari tanulmányterület iránt érdeklődnek a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt, míg a nők érdeklődése több képzési terület felé is mutat.

Az előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte pozitív visszacsatolásokkal az NSZFH munkatársai számára az SZPR felépítéséről és a bemutatott szakmai eredményekről. Az SZPR-ről további információt találhatnak az EQAVET Pályakövetés a szakképzésben című témahetének bejegyzéseiben.

 

EQAVET webinárium: A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben

A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában

A 2023. évi Európai Szakképzési Hét hivatalos programjának keretében az Európai Unió Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) az EQAVET Titkársággal együttműködésben 2023. október 26-án webináriumot rendezett „A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában” címmel.

A minőségbiztosítás támogatja a szakképzést folytató intézményeket abban, hogy magas minőségi színvonalú képzéseket, képzési programokat kínáljanak. E mellett fontos szerepet játszik a folyamatos minőségfejlesztés és a kiválóság kultúrájának a megteremtésében és elmélyítésében.

Az EQAVET webinárium rávilágított és betekintést nyújtott azokba a legújabb szakpolitikai fejlesztésekbe, innovatív megoldásokba (minőségbiztosítási eszközök, minőségirányítási rendszerek, önértékelési keretrendszerek), amelyeket a különböző országok kidolgoztak és bevezettek a szakképző intézményeik számára, kiemelve az önértékelés fontosságát. A webinárium lehetőséget adott annak a megvitatására is, hogy a szakképző intézményi szintű minőségbiztosítás hogyan segít(het)i rendszerszinten a nemzeti szakképzés-politikai célok, célkitűzések megvalósítását és intézményi szinten pedig a tanulók, képzésben résztvevők számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

A webinárium programjának keretében 3 EQAVET NRP mutatta be a vonatkozó jógyakorlatát:

  1. Agija Reča-Danga, a lettországi EQAVET NRP képviselője a külső és a belső minőségbiztosítás kapcsolatát, kapcsolódását mutatta be a lett szakképző intézmények minőségbiztosítási megközelítésében.
  2. Molnárné Stadler Katalin, a magyarországi EQAVET NRP képviseletében áttekintést adott a szakképző intézmények számára kidolgozott és jelenleg bevezetés alatt álló EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerről, bemutatta a MIR és az EQAVET Keretrendszer alkotóelemeinek konkrét kapcsolódási pontjait és részletesebben szólt arról, hogyan is végzik a magyar szakképző intézmények az átfogó intézményi önértékelést.
  3. Antonios Glaros, a görögországi EQAVET NRP részéről a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára kidolgozott és a nemzeti szintű bevezetést megelőzően két állami szakképző intézményben kipróbált minőségbiztosítási módszertant mutatta be.

A webináriumot nagy érdeklődés övezte: 224 fő regisztrált, zömében a szakképzésért felelős minisztériumok és nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, szakképzési kutatással foglalkozó kutatóintézetek képviselői, de voltak érdeklődők a munkaadók, a szakszervezetek, a felsőoktatás és a statisztikai hivatalok részéről is.

A webinárium 1,5 órás programja teljes terjedelmében rögzítésre került és megtekinthető ide kattintva.

Elindult az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok új projektciklusa

Online nyitórendezvénnyel indult el az Erasmus+ program keretében megvalósuló EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) új projektidőszaka 2023. október 19-én. Az eseményen az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA), az Európai Bizottság és az EQAVET Titkárság szakértői ismertették a következő három év szakmai prioritásait, valamint a projektmegvalósítás legfontosabb tudnivalóit.

A tájékoztatón kiemelt szerepet kapott az Európai Unió készségfejlesztési politikája (EU Skills Agenda), amelynek megvalósításában az EQAVET hálózat is aktív szerepet vállal. A hálózat jelenleg 39 ország nemzeti koordinátorait fogja össze, akik európai és nemzeti szinten egyaránt támogatják a szakképzés minőségének fejlesztését.

Az esemény egyik központi témája a 2024–2026 közötti EQAVET Peer Review program volt. A szakértői értékelési folyamatban 20 ország – köztük Magyarország – vesz részt. A program célja, hogy a résztvevő országok megosszák egymással tapasztalataikat, és közösen dolgozzanak a szakképzési rendszerek minőségbiztosításának továbbfejlesztésén. A hároméves időszakban összesen 20 országos szintű szakértői értékelés valósul meg.

A rendezvényen részletes tájékoztatást kaptak a kedvezményezettek a projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokról is. Bemutatták a folyamatos jelentéstételi kötelezettségeket, a projekttermékek dokumentálásának módját, a kommunikációs és disszeminációs elvárásokat, valamint a támogatási szerződés módosításának és a beszámolók elkészítésének szabályait.

Külön figyelmet fordítottak a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokra is. A projektet megvalósító szervezeteknek a teljes projektidőszak alatt biztosítaniuk kell, hogy az adatkezelés megfeleljen az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályoknak.

A nyitórendezvény átfogó képet adott a következő három év feladatairól, és megalapozta az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok együttműködését a 2023–2026-os projektciklusban.

A hazai megvalósítás fő feladatai a projektciklusban a szakképző intézmények és duális partnereik együttműködése a minőségirányítási rendszerben, a szakképzési pályakövetési rendszer támogatása, illetve hazai szakértői értékelések szervezése.

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevél

EQAVET Newsletter 2023 September

A 2023 júliusában Portugáliában tartott utolsó szakértői értékeléssel lezártuk az EQAVET rendszerszintű szakértői értékelések első ciklusát, amelyre 2022 és 2023 folyamán került sor. A szakértői értékelések gazdag tapasztalatot jelentettek, amelyek megerősítették a hálózatot és a közös tudást a szakképzés minőségbiztosításáról az Európai Unión belül.

A projektciklust lezáró központi hírlevél itt olvasható angol nyelven.

 

 

Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban

MOOC
Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban címmel rövid interaktív kurzus készült az EQAVET projekt keretében az érdeklődők számára. Az online kurzus célja az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (European Quality Assurance Reference Framework, EQAVET) részletes bemutatása, célcsoportja pedig szakoktatásban, szakképzésben és felnőttképzésben minőségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek. A tananyag az EPALE platform MOOC szekciójában elérhető, a belépéshez az eqavet@nive.hu e-mail címen lehet belépési kódot igényelni.

A szakképzési kiválósági központok – Centres of Vocational Excellence

szakképzési kiválósági központok

Megjelent az EQAVET projekt keretében készült nyitott oktatási segédanyagunk amely a Szakképzési Kiválósági Központ pályázatokra vonatkozó részletes információkat tartalmazza. Az anyagot az EPALE platform OER szekciójában érhetik el az érdeklődők.

A szakképzési kiválósági központok elsődleges célja, hogy az iparágak és a munkáltatók igényeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzést biztosítsanak, és a tanulókat felvértezzék a sikeres karrierhez szükséges készségekkel és ismeretekkel.
A kezdeményezés olyan transznacionális kollaboratív platofmok létrehozását segíti elő, amelyeket technikai támogatás és az egymástól való tanulási lehetőségek nélkül nehezen tudnának létrehozni a tagállamok. Az alulról szerveződő, együttműködésen alapuló projektek keretében a szakképzést nyújtó intézmények aktuális tudást, készségeket és kompetenciákat biztosítanak, a tudástranszfer folyamata pedig képes gyorsan reagálni a változó gazdasági és társadalmi igényekre.