CEDEFOP esemény: Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban

„Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban” című online eseményen vett részt 2026. július 1-jén az EQAVET nemzeti referenciapont képviselője, amelyet a CEDEFOP és az Európai Szakmai Képzési Szövetség (EAfA) szervezett a 2026-os Európai Készségek és Szakképzési Hét (European Skills and VET Week 2026) keretében. Az eseményen több mint 300 résztvevő gyűlt össze Európából, hogy megismerjék a szakképzési politika, az irányítás és a minőségbiztosítás legújabb fejleményeit.

A rendezvényt Antonio Ranieri, a CEDEFOP osztályvezetője nyitotta meg, aki üdvözölte a résztvevőket, és kiemelte az együttműködés fontosságát a szakképzési rendszerek európai szintű megerősítésében. Andrea Leruste, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Befogadási Főigazgatóságának (DG EMPL) képviselője kiemelte a szakképzés stratégiai szerepét a tanulók és a munkáltatók összekapcsolásában, valamint az „Union of Skills” céljainak támogatásában. Emlékeztetett arra, hogy a Minőségi és Hatékony Gyakorlati Képzés Európai Keretrendszere (European Framework for Quality and Effective Apprenticeships)  két egymást kiegészítő pillérre épül: a munkahelyi szintű minőségi tanulási és munkakörülményekre, valamint a nemzeti és regionális szintű támogató jogi és intézményi keretekre.

A CEDEFOP képviselői bemutatták a szervezet legújabb, az összes uniós tagállamot, valamint Norvégiát, Izlandot és Angliát felölelő, gyakorlati képzési programokra vonatkozó országok közötti elemzésének legfontosabb eredményeit. Az elemzés kiemelte a minőségi gyakorlati képzés megvalósításában elért jelentős előrelépést: a programok többsége írásbeli szerződéseket, nemzeti szinten elismert képesítéseket és anyagi juttatásokat biztosít a tanulók számára. Ugyanakkor az előadók megjelölték azokat a területeket is, amelyekre további figyelmet kell fordítani, ideértve a munkahelyi mentorok pedagógiai képzését, a minőségellenőrzést, a vállalati akkreditációt és a munkáltatók számára nyújtott erőteljesebb támogatást.

A záró panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy az európai szakképzési rendszerek sokfélesége ellenére számos közös sikertényező rajzolódott ki. Az előadók egyetértettek abban, hogy a magas színvonalú szakképzés alapja a szilárd irányítási keretrendszer, az oktatási-képzési intézmények, a munkáltatók és a nemzeti hatóságok, döntéshozók közötti szoros együttműködés. Emellett kulcsszerepet kapnak a képzett munkahelyi mentorok, az átlátható minőségbiztosítási mechanizmusok, valamint a szociális partnerek érdemi bevonása. A beszélgetés során kiemelték továbbá a bizalmon alapuló együttműködés, a tanulóközpontú megközelítések és a nemzeti hatóságok közötti hatékony koordináció fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzési rendszerek továbbra is rugalmasan reagáljanak a munkaerőpiac változó igényeire.

Magyarországon a duális képzési forma biztosítja a gyakorlati képzést a szakképzési rendszerben.

A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során a szakképző intézményben, valamint a munkaerőpiaci szereplőknél, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik.

A bevezető előadás letölthető itt.

Az esemény videója itt megtekinthető.

Részvétel a szlovéniai befogadó szakképzés fejlesztésében a minőségbiztosítás szerepét vizsgáló EQAVET Peer Review folyamatban

2026 tavaszán került sor a szlovén EQAVET Nemzeti Referencia Pont (National Reference Point – NRP) által szervezett nemzetközi peer review folyamatra, amelynek középpontjában a minőségbiztosítás szerepe állt az inkluzív (befogadó) középfokú szakképzés fejlesztésében. Magyarországot Marton József, a magyar EQAVET NRP szakértője képviselte a nemzetközi szakértői csoport tagjaként. A szakmai értékelésben Belgium (francia nyelvű közösség), Horvátország, Görögország, Németország és Magyarország szakértői vettek részt.

A peer review folyamat több egymásra épülő szakmai eseményből állt. Az online előkészítő megbeszélésekre 2026. április 23-án és május 6-án került sor, ezt követte a háromnapos helyszíni szakértői látogatás Ljubljanában május 20–22. között, majd a folyamatot egy június 18-i online follow-up megbeszélés zárta le. A strukturált előkészítés lehetővé tette, hogy a nemzetközi szakértők részletesen megismerjék a szlovén önértékelési jelentést, a nemzeti minőségbiztosítási rendszert és a peer review során vizsgálandó kérdéseket.

Kép forrása

A szlovén fél bemutatta az oktatási minisztérium, a Szlovén Szakképzési Intézet (CPI), valamint a Nemzeti Vizsgaközpont munkáját, különös tekintettel arra, miként jelenik meg az inklúzió a szakpolitikai célokban, a szakképzési programok fejlesztésében és az országos minőségbiztosítási rendszerben. A szakértők megismerhették azokat az eszközöket is, amelyekkel Szlovénia az EQAVET indikátoraira építve értékeli a szakképzés minőségét, valamint az ARISE projektet, amely 25 iskola bevonásával támogatja a hátrányos helyzetű tanulók sikeres tanulási útját és a korai iskolaelhagyás megelőzését. A program során két ljubljanai szakképző intézmény mutatta be saját jó gyakorlatait, amelyek jól szemléltették az inkluzív szemlélet gyakorlati megvalósítását.

A peer review központi témája az EQAVET 8. indikátorának alkalmazása volt, amely a sérülékeny tanulói csoportok részvételét vizsgálja a szakképzésben. A nemzetközi szakértők egyetértettek abban, hogy a korábbi, kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló megközelítés kibővítése – a migráns és az alacsony szociális-gazdasági hátterű tanulók bevonásával – jelentős előrelépést jelent. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az inklúzió ennél jóval tágabb fogalom, amelynek a tehetséges, kiemelkedően teljesítő, valamint a mentális egészségi problémákkal, motivációs vagy családi nehézségekkel küzdő fiatalokra is ki kell terjednie. A szakértők szerint az inkluzív oktatásnak egyszerre kell szolgálnia az esélyegyenlőséget és a kiválóság támogatását.

A szakmai párbeszéd egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jelenlegi indikátorok önmagukban nem képesek teljes képet adni az inkluzív szakképzés minőségéről. A résztvevők szerint a jövőben a tanulók jóllétét, az iskolai légkört, a tanulói részvételt, a személyre szabott támogatási formákat, a munkaalapú tanulás lehetőségének biztosítását és az intézmények inkluzív működését is mérni szükséges. Külön hangsúlyt kapott a kvalitatív információk – például önértékelések, esettanulmányok, tanulói visszajelzések és peer review eredmények – szerepe a mennyiségi adatok mellett.

A szakértői csoport részletes ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti monitoring rendszer továbbfejlesztésére is. Javasolták egy összekapcsolható, interoperábilis országos tanulói adatbázis kialakítását, amely megfelelő adatvédelmi garanciák mellett lehetővé tenné a tanulási utak, a lemorzsolódás, a végzettség megszerzése és az átmenetek nyomon követését. A magyar szakértő hozzászólásai alapján a jelentés külön utal arra is, hogy a digitális tanulói nyilvántartási rendszerek és a tanulási tervek elektronikus kezelése jelentősen hozzájárulhat az adatvezérelt minőségfejlesztéshez, miközben nem növeli az iskolák adminisztratív terheit.

A peer review további fontos üzenete volt, hogy az inklúzió sikerének kulcsa nem kizárólag a tanulók nyomon követése, hanem az intézmények támogatása is. A jelentés ezért kiemeli a pedagógusok továbbképzésének, a mentorálásnak, a szakmai hálózatoknak, az iskolák közötti tudásmegosztásnak, valamint a folyamatos visszacsatolásnak a jelentőségét. A szakértők szerint a monitoringnak nem pusztán ellenőrzési funkciót kell betöltenie, hanem olyan fejlesztési eszközzé kell válnia, amely támogatja az iskolákat az inkluzív gyakorlatok továbbfejlesztésében.

A szlovén peer review ismét bizonyította, hogy az EQAVET rendszer nem csupán közös európai minőségbiztosítási keretet biztosít, hanem kiváló lehetőséget teremt a tagállamok közötti szakmai tanulásra és a jó gyakorlatok megosztására is. A magyar szakértői részvétel a nemzetközi szakértői munkában hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tapasztalatok – különösen a digitális adatbázist használó minőségbiztosítás, a tanulói nyomon követés és az inkluzív szemlélet fejlesztése terén – megjelenjenek a végleges szakértői ajánlásokban. A peer review eredményei nemcsak Szlovénia számára nyújtanak iránymutatást, hanem értékes tapasztalatokat kínálnak valamennyi európai szakképzési rendszer számára a befogadó, minőségi szakképzés további fejlesztéséhez.

Zárókonferencia: Három év a szakképzés minőségbiztosításának szolgálatában

Az „Európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-2026” elnevezésű projekt a végéhez közeledik. Ebből az alkalomból május 26-án zárókonferenciát rendezünk, amelyre várjuk a szakképző intézmények vezetőit, oktatóit, a szakma képviselőit és kiemelten az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó kollégáit.

A projekt elsődleges célkitűzése a szakképzési intézmények támogatása, a minőségkultúra mélyítése és az európai EQAVET-keretrendszer hazai adaptációjának elősegítése volt.

A konferencia tervezett programja
A rendezvény három fő pillér köré épül, érintve a rendszerszintű fejlesztéseket és a gyakorlati megvalósítást is:
I. EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)

  • Áttekintjük az SZPR elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseit, valamint a rendszerhez kapcsolódó EQAVET tanulmányokat és jelentéseket.
  • Bemutatásra kerül az SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi Peer Review (szakértői értékelés) esemény, valamint a szlovák és osztrák tanulmányutak során szerzett tapasztalatok.

II. Külső értékelés és hazai Peer Review

  • Ismertetjük „A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” elnevezésű hazai Peer Review esemény részleteit és tanulságait.

III. Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban
A szekció keretében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a minőségirányítás mindennapi alkalmazását:

  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
  • A duális partner tapasztalatai
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében

A részletes program itt érhető el.

Jelentkezési határidő: 2026. május 18.
Regisztrációs link

A zárókonferencia az Erasmus+ EQAVET projekt támogatásával valósul meg, fókuszban a minőségbiztosítás és az adatalapú intézményfejlesztés áll.

Várjuk szeretettel a szakmai párbeszéd jegyében!

 

EQAVET nemzeti szakértői értékelés: a szakképző intézmények külső értékelési rendszerének első átfogó szakmai vizsgálata

A szakképzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében 2026-ban egy hazai szakértői értékelés (Peer Review) keretében került sor a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerhez (MIR) kapcsolódó külső értékelési rendszer szakmai felülvizsgálatára. A szakértői értékelés célja annak feltárása volt, hogy a néhány éve kialakított és már működő külső értékelési rendszer mennyiben támogatja a minőségfejlesztést, valamint milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Egy új minőségbiztosítási rendszer mérlegen

A szakképző intézmények külső értékelési rendszere a Szakképzés 4.0 stratégia és az EQAVET európai minőségbiztosítási keretrendszer elvei alapján jött létre. A rendszer célja, hogy független szakértők bevonásával nyújtson visszajelzést az intézmények működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről.
A koncepció kidolgozását követően 25 intézményben pilot értékelések zajlottak, amelyek tapasztalatai alapján készült el a végleges Külső Értékelési Kézikönyv. Az IKK Nonprofit Zrt. 2025-ben 67 szakképző intézmény külső értékelését végezte el az új rendszer szerint.

Mit vizsgáltak a szakértők?

A szakértői értékelés öt kiemelt területre fókuszált:

  • a szabályozási és eljárásrendi keretek megfelelőségére,
  • az értékelési módszertan és a szakmai konzisztencia működésére,
  • a szakértői rendszer kompetenciáira és támogatási mechanizmusaira,
  • a dokumentációs és technikai háttér hatékonyságára,
  • valamint az elismerési és ösztönző rendszer fejlesztési lehetőségeire.

A vizsgálat célja nem csupán a rendszer megfelelőségének ellenőrzése volt, hanem annak feltárása is, hogyan válhat a külső értékelés hosszú távon a minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé.

Kedvező eredmények az első értékelések alapján

A 2025-ben értékelt 67 intézmény közül 95,5 százalék esetében a szakmai és minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működést állapítottak meg. Az intézmények közel 30 százaléka a „tanulószervezet” kategóriába került, ami azt jelzi, hogy tudatosan használják a minőségirányítás eszközeit, képesek azonosítani a problémákat, és fejlesztéseket indítanak azok megoldására.
A vizsgálatok során számos jó gyakorlatot azonosítottak a minőségirányítás, a szervezeti működés és a szakmai-pedagógiai munka területén. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelent meg többek között a tanulói elégedettség mérése, a duális képzések támogatása, a digitális eszközellátottság, a projektalapú oktatás módszertana, valamint a belső tudásmegosztás.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy az intézmények minőségirányítási kultúrájának fejlettsége szorosan összefügg a vezetők elkötelezettségével.

A külső értékelési rendszer erősségei

Az értékelés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső értékelési rendszer stabil szakmai és jogszabályi alapokra épül. Kiemelték az egységes módszertan alkalmazását, a fejlesztő szemléletet, valamint azt, hogy a rendszer szorosan kapcsolódik az EQAVET minőségbiztosítási elveihez.
A szakértők szerint különösen erős elemei a rendszernek:

  • az önértékelésre épülő külső értékelési logika;
  • a dokumentumelemzés, az interjúk és a helyszíni látogatások kombinációja;
  • a szigorú szakértői kiválasztási és képzési rendszer;
  • az informatikai támogatás és a KRÉTA-rendszerhez való kapcsolódás;
  • a jó gyakorlatok azonosításának és megosztásának lehetősége.

A szakértői rendszer felkészítő képzései, továbbképzései, szupervíziós elemei és etikai szabályai szintén hozzájárulnak a magas szakmai színvonal biztosításához.

Fejlesztési lehetőségek és kihívások

A pozitív tapasztalatok mellett több fejlesztendő terület is azonosításra került.
A legfontosabb kihívások közé tartozik az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kisebb intézmények esetében. A szakértők szerint szükség lenne egységes dokumentumsablonokra és értelmezési útmutatókra, amelyek segítenék az intézményeket az önértékelési és külső értékelési folyamatokban.
Fontos fejlesztési irányként jelent meg:

  • az intézményi visszacsatolás erősítése;
  • a szakértői továbbképzések további fejlesztése;
  • az informatikai háttér korszerűsítése;
  • az adatvédelmi és jogosultságkezelési gyakorlatok egységesítése;
  • a jó gyakorlatok rendszerszintű gyűjtése és terjesztése.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszer sikeressége hosszú távon jelentős mértékben függ az intézményvezetők és a fenntartók minőségfejlesztés iránti elkötelezettségétől.

A következő lépések

A szakértői értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy megerősítette: a szakképző intézmények külső értékelési rendszere megfelelő alapot biztosít egy korszerű, fejlesztésközpontú minőségbiztosítási modell működtetéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendszer folyamatos finomhangolást igényel.
A javasolt fejlesztések között szerepel egy egységes dokumentációs háttér kialakítása, az intézményi visszajelzési lehetőségek bővítése, a szakértői támogatási rendszer erősítése, valamint egy országos jógyakorlat-megosztó rendszer létrehozása. Emellett felmerült egy szakképzési minőségdíj vagy tanúsítvány bevezetésének lehetősége is azok számára, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a minőségfejlesztés területén. Ezt a javaslatot az EQAVET nemzeti referenciapont a 2026-2029 pályázati ciklusban fogja megvalósítani.
A szakértői értékelés összegző megállapítása szerint a rendszer legnagyobb kihívása a megfelelésközpontú működés és az innovációt ösztönző fejlesztő szemlélet közötti egyensúly megteremtése. A cél, hogy a külső értékelés ne csupán ellenőrzési eszköz legyen, hanem valódi tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson a magyar szakképzés valamennyi szereplője számára.

Az elhangzott előadásokat és a visszajelző jelentést az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

A szakképző intézmények külső értékelési rendszerének bemutatása Letöltés
A 2025-ben végzett szakképző intézményi külső értékelések eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Handler Nándor Technikum, Soproni SZC Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Wesselényi Miklós Technikum és Kol-légium, Nyíregyházi SZC Letöltés
Visszajelző jelentés Letöltés

OECD PISA felmérés a szakképzésben tanulók számára

PISA VET

Az elmúlt két évtizedben a PISA-tesztek világszerte hozzájárultak az oktatáspolitikai reformok előmozdításához, mivel lehetővé tették az országok számára, hogy összehasonlítsák a 15 évesek matematikai, olvasási és természettudományos készségeit. Most a Nemzetközi Tanulói Felmérési Program (Programme for International Student Assessment, PISA) mintájára az OECD egy új nemzetközi felmérést dolgoz ki a szakképzésben részt vevő tanulók készségeinek mérésére. A PISA-VET lesz az első kísérlet arra, hogy mérje és nemzetközileg összehasonlítsa a villanyszerelőnek, szállodai recepciósnak, autószerelőnek vagy ápolási asszisztensnek tanulók képességeit. Ez az úttörő kezdeményezés újradefiniálja a szakmai készségek mérésének módját, és lehetőséget ad az országoknak arra, hogy tanuljanak egymás szakképzési programjaiból, és finomhangolják az erre vonatkozó oktatási politikáikat.

A PISA-VET középpontjában egy új keretrendszer áll, amelyet március 19-én indítanak a tesztelés útjára. A keretrendszer meghatározza a teszttervezésre és az adatelemzésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a szakmákhoz szükséges ismereteket és készségeket és azok értékelésének módját. A tesztrendszer az olyan sikeres szakmai készségértékelések tapasztalataira épül, mint a németországi ASCOT kutatási program és a WorldSkills. Emellett a lehető legjobban kihasználja az értékelési módszerek legújabb technológiai fejlesztéseit, például a digitális szimuláció használatát a munkahelyi gyakorlati készségek értékelésére.

A PISA-VET  nem csupán egy OECD-kezdeményezés, hanem egy globális együttműködés, amelyben 13 ország, több mint 100 nemzeti szakértő és a szakszervezetek képviselői vesznek részt. A keretrendszer alapján kidolgozásra kerülnek az értékelési eszközök és négy országban kerül majd kipróbálásra:: Ausztrália, Németország, Portugália és az Egyesült Arab Emírségek.

A PISA felmérés szakképzésre való kiterjesztésével az OECD célja, hogy szakítson a status quóval, és új utakra vigye a készségértékelés világát. Egy izgalmas időszak következik, amely azt ígéri, hogy a jövőben nagymértékben javítani fogja a  szakképzés minőségét és elismertségét.

Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

 

 

Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban

MOOC
Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban címmel rövid interaktív kurzus készült az EQAVET projekt keretében az érdeklődők számára. Az online kurzus célja az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (European Quality Assurance Reference Framework, EQAVET) részletes bemutatása, célcsoportja pedig szakoktatásban, szakképzésben és felnőttképzésben minőségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek. A tananyag az EPALE platform MOOC szekciójában elérhető, a belépéshez az eqavet@nive.hu e-mail címen lehet belépési kódot igényelni.

EPALE-EQAVET témahét az Erasmus+ Szakképzési kiválósági központok pályázatáról

Centres of Vocational Excellence

A szakképzési kiválósági központokkal (Centres of Vocational Excellence) kapcsolatos kezdeményezés olyan, alulról szerveződő megközelítést alkalmaz a kiválóság bemutatására, amelynek keretében a szakképzést nyújtó intézmények aktuális tudást, készségeket és kompetenciákat biztosítanak. A tudástranszfer folyamata pedig képes gyorsan reagálni a változó gazdasági és társadalmi igényekhez. Célja olyan transznacionális együttműködési platformok támogatása, amelyeket európai uniós támogatás és az egymástól való tanulási lehetőségek nélkül nehezen tudnának létrehozni a tagállamok.

Témahetünkön , amelyre 2022. december 12-16 között kerül sor, tájékoztatást nyújtunk a Szakképzési Kiválósági Központok pályázatról, illetve olyan már működő jó gyakorlatokról, amelyek segíthetik a pályázati elképzelések megvalósítását.

A témahét cikkei itt olvashatók.

 

„Mikrotanúsítványok minőségbiztosítása a szakképzésben” – EQAVET egymástó való tanulási program (PLA)

Mikrotanúsítványok
A mikrotanúsítványok EQAVET alapú minőségbiztosítása témájában 2022. november 8-9-én került sor az EQAVET Titkárság szervezésében egymástól való tanulás programra. Az EQAVET-hálózat és a szomszédos országok több mint 60 képviselője találkozott online, hogy a szakképzésben használt mikrotanúsítványok minőségbiztosítását megvizsgálja. A programnak Írország adott otthont virtuálisan.
A PLA a mikrotanúsítványok használatának írországi példájára összpontosított a felnőttképzési területen. Az ír előadók felvázolták a mikrotanúsítványok fő jellemzőit, és azt, hogy hogyan alkalmazzák azokat a Skills to Advance elnevezésű kísérleti projektben. A program a vállalkozások és a munkavállalók számára biztosít az akvakultúra, a robotika, a zöld és a digitális készségek terén.
A Cedefop bemutatta a szakképzés és a munkaerőpiac számára a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos projektjének időközi eredményeit. A kutatás feltérképezte a mikrotanúsítványokat az európai munkaerőpiaci képzések terén; megvizsgálta a mikrotanúsítványok és az oktatási rendszerek fejlesztései közötti kapcsolatokat; valamint, hogy milyen előnyöket jelenthetnek a mikrotanúsítványok a végfelhasználók számára.
A résztvevők három tagállam, Svédország, Észtország és Spanyolország mikrotanúsítványokkal kapcsolatos véleményeit is hallhatták. Svédország egy olyan kísérleti projektről számolt be, amely azt vizsgálja, hogy mi szükséges az elismeréshez, a minőséghez és a szabványosításhoz, Észtország elmondta, hogy az észt felnőttképzési törvényt 2023-ban módosítják, hogy meghatározzák a mikrotanúsítványok fogalmát, meghatározzák a tanulmányi mennyiséget, a szolgáltatási alapelveket és a minőségbiztosítási mechanizmusokat.
Végül Spanyolország tájékoztatta a résztvevőket egy új törvényről, amelyet Spanyolországban 2022 márciusában vezettek be. A törvény egységes szakképzési rendszert határoz meg, amely integrálja a szakmai alapképzést és a felnőttképzést, és magában foglalja az összeszámítható mikrokreditpontokat. A minőségbiztosítási rendszer pedig összhangban van az EQAVET indikátorokkal.

A program teljes anyaga itt érhető el angol nyelven.

További információk a mikrotanúsítványokról az EPALE platformon:

EPALE OER: Mik azok a mikrotanúsítványok?

EPALE Blog: Mikrotanúsítványok – az új diplomák?

EPALE Blog: Új trendek a tanúsításban: a mikrotanúsítványok

Minőségbiztosítás: kényszer-adminisztráció vagy bizalomnövelő eszköz?

OH minőségbiztosítási konferencia 2022. november 9.
Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont 2022. november 9-én  konferenciát szervezett Minőségbiztosítás: kényszer-adminisztráció vagy bizalomnövelő eszköz? címmel. Az eseményen több mint 100 érdeklődő vett részt.
A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevőkkel megismertesse a képesítések minőségbiztosításának gyakorlatát a különböző képzési szektorokban. A képesítések minőségbiztosításának elemei segítik a képzési szektorok közötti átjárást, növelik a felhasználók bizalmát a képesítések iránt, erősítik a munkaerőpiac igényei és a képesítések közötti kapcsolatot.
A konferencián kiemelt szerepet kaptak az EQAVET-elvek és beépülésük módja a szakképzés rendszerébe.
Nemzeti szakértőnk Molnárné Stadler Katalin előadása a témában, illetve a többi előadás itt elérhető.

Forrás: Oktatási Hivatal EKKR Nemzeti Koordinációs Pont

Peer Review Olaszországban

EQAVET Peer Review in Italy 2022

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új módszertani elemként bevezeti az ún. EQAVET Peer Review-t (PR), a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelését.  Bár a szakértői értékelés egy önkéntességen alapuló kölcsönös tanulási tevékenység, az EQAVET NRP-k fejlesztésére EU támogatást nyert nemzeti referencia pontoknak kötelező 5 alkalommal más tagországok által szervezett szakértői értékelésen részt venni. A magyar nemzeti referenciapont az olasz, a német, a szlovák, a görög és a máltai NRP-k által szervezett peer review-kra delegál szakértőket.

Az olaszországi Peer Review-t az INAPP szervezeti keretein belül működő EQAVET NRP szervezte és bonyolította le 2022. október 26-án és 27-én. A peer-ek 4 másik európai NRP képviselői voltak: Bulgária 1 fő, Görögország 2 fő, Magyarország 1 fő és Spanyolország 2 fő, így összesen 6 fő külföldi peer vett részt az értékelésben.

Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A Peer Review központi témája a szakma alapképzésben 2015-ben bevezetett duális modell, és ennek keretében a megnövelt munkaalapú tanulási hányadot tartalmazó ún. IeFP tanulási útvonalak (minőségbiztosítása) volt. (“Quality assurance in IeFP pathways with a stronger work-based learning component”)

Két értékelendő minőségbiztosítási intézkedést jelöltek meg a peer értékelés fókuszául:

  1. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – Rendszer szintű irányítás, kormányzás”
  2. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – A képesítési jegyzékek nemzeti rendszere”.

A szakmai értékelésről az EQAVET Titkárság készít záróriportot. A gyorsjelentés angol nyelven itt olvasható.