OECD PISA felmérés a szakképzésben tanulók számára

PISA VET

Az elmúlt két évtizedben a PISA-tesztek világszerte hozzájárultak az oktatáspolitikai reformok előmozdításához, mivel lehetővé tették az országok számára, hogy összehasonlítsák a 15 évesek matematikai, olvasási és természettudományos készségeit. Most a Nemzetközi Tanulói Felmérési Program (Programme for International Student Assessment, PISA) mintájára az OECD egy új nemzetközi felmérést dolgoz ki a szakképzésben részt vevő tanulók készségeinek mérésére. A PISA-VET lesz az első kísérlet arra, hogy mérje és nemzetközileg összehasonlítsa a villanyszerelőnek, szállodai recepciósnak, autószerelőnek vagy ápolási asszisztensnek tanulók képességeit. Ez az úttörő kezdeményezés újradefiniálja a szakmai készségek mérésének módját, és lehetőséget ad az országoknak arra, hogy tanuljanak egymás szakképzési programjaiból, és finomhangolják az erre vonatkozó oktatási politikáikat.

A PISA-VET középpontjában egy új keretrendszer áll, amelyet március 19-én indítanak a tesztelés útjára. A keretrendszer meghatározza a teszttervezésre és az adatelemzésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a szakmákhoz szükséges ismereteket és készségeket és azok értékelésének módját. A tesztrendszer az olyan sikeres szakmai készségértékelések tapasztalataira épül, mint a németországi ASCOT kutatási program és a WorldSkills. Emellett a lehető legjobban kihasználja az értékelési módszerek legújabb technológiai fejlesztéseit, például a digitális szimuláció használatát a munkahelyi gyakorlati készségek értékelésére.

A PISA-VET  nem csupán egy OECD-kezdeményezés, hanem egy globális együttműködés, amelyben 13 ország, több mint 100 nemzeti szakértő és a szakszervezetek képviselői vesznek részt. A keretrendszer alapján kidolgozásra kerülnek az értékelési eszközök és négy országban kerül majd kipróbálásra:: Ausztrália, Németország, Portugália és az Egyesült Arab Emírségek.

A PISA felmérés szakképzésre való kiterjesztésével az OECD célja, hogy szakítson a status quóval, és új utakra vigye a készségértékelés világát. Egy izgalmas időszak következik, amely azt ígéri, hogy a jövőben nagymértékben javítani fogja a  szakképzés minőségét és elismertségét.

Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

 

 

Magyarország: pályakövetési rendszer kialakítása a szakképzésben és felnőttképzésben végzettek számára

CEDEFOP Hungary: developing a career tracking system for VET and adult learning graduates

Az Európai Tanács 2017-es ajánlásainak megfelelően Magyarországon létrehozták a szakképzés és a felnőttképzés pályakövetési rendszerét. Az első adatintegráció 2022-ben kezdődött meg.

A CEDEFOP oldalán angol nyelvű cikk, illetve magyar nyelven letölthető az Országos riport a szakképzésben
tanulók pályakövetéséről, munkaerőpiaci elhelyezkedéséről, továbbá az aktuális munkaerőpiaci helyzetről című összefoglaló.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Népszerű a szakképzés, egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből, amelynek összegzését csütörtökön juttatta el az MTI-hez a szervezet.

A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg.

Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson – tették hozzá.

A pályaválasztást meghatározó szempontok közül 50 százalékkal a várható fizetés az elsődleges, 45 százalék viszont azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szeresse a szakmáját. A szülők értékrendje ettől kissé eltér, ugyanis az anyagi szempontokat 45 százalékuk helyezi előtérbe, és 68 százalék javasol olyan pályát, ami megfelel a gyermeke érdeklődésének. Az adatokból az is kiderül, hogy a magasabb végzettségű szülők nagyobb arányban bízzák a gyermekekre a döntést, de a családi háttér jelentősen befolyásolja a választást. Maguk a fiatalok leginkább informatikával, gasztronómiával, sporttal vagy a művészeti ágak valamelyikével foglalkoznának leginkább – írták.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének éves kérdőívét a közlemény szerint 9197-en töltötték ki. A felmérés részletes ismertetése a kamara honlapján olvasható.

Forrás: MTI