Peer Learning Activity: Graduate Tracking outside the EU

A 2025. január 21-22-én online formában megrendezett Peer Learning Activity (PLA) eseményen számos ország képviselői vettek részt. A program első napja a dél-koreai házigazdák köszöntőbeszédével vette kezdetét, amelyben hangsúlyozták a magas színvonalú diplomás nyomonkövetési rendszerek jelentőségét, amelyek hozzájárulhatnak a szakpolitikai döntéshozatal megalapozásához.

A nyitónap első előadása Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszerét, valamint diplomás nyomonkövetési rendszerét ismertette. A Koreai Szakképzési és Oktatási Kutatóintézet (KRIVET) szakértője által tartott előadás rövid történeti áttekintést nyújtott Dél-Koreáról és bemutatta az ország oktatási rendszerét kiemelve azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározták az oktatás fejlődését. Az előadás részletes áttekintést nyújtott Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszeréről (TVET). Ezután megismerkedtünk a Dél-Korea diplomás utánkövetési rendszereivel, különös tekintettel a Korea Employment Education Panel (KEEP) felmérésre, valamint a felsőoktatási intézményekre és a szakképző középiskolákra vonatkozó diplomás foglalkozási statisztikákra és a felsőoktatásban végzettek munkahelyváltásra vonatkozó statisztikáira. A KEEP átfogó adatbázist biztosít a fiatalok és a pályakezdők helyzetének vizsgálatához, lehetővé téve a középiskolai végzettség megszerzése utáni pályautak elemzését, beleértve a felsőoktatásba vagy a munkaerőpiacra való belépést.

A második előadáson a Szingapúri Műszaki Főiskola két képviselője betekintést nyújtott a szingapúri végzős hallgatók munkaerőpiaci felkészültségébe a Graduate Employment Survey (GES) felmérésen keresztül. Az előadás rövid történeti áttekintést nyújtott a Szingapúr műszaki főiskoláinak rendszeréről, illetve részletesen bemutatta a Singapore Polytechnic intézményét. A GES két kérdőíves felmérést foglal magába. Az Institute of Technical Education (ITE) Graduate Employment Survey és az Autonomous Universities (AUs) Graduate Employment Survey kutatásokat. Együttesen ezek a felmérések átfogó képet adnak a felsőoktatás utáni képzési rendszer végzőseinek munkaerőpiaci helyzetéről.

A második napon Ausztrália Nemzeti Szakképzési Kutatóközpontjának (NCVER) két képviselője ismertette az ország Student Outcomes Survey (SOS) elnevezésű felmérését, amely a szakképzésben résztvevő tanulók eredményeit vizsgálja. Továbbá az előadás bemutatta az NCVER szerepét mint Ausztrália szakképzési adatainak nemzeti kezelőjét. Az SOS részletes bemutatása alapján kiderült, hogy a felmérés évente közel egymillió hallgatót ér el, és az előző évben képzésben részt vevő hallgatókat célozza meg. A kutatást online és telefonon végzik, minden év júniusa és augusztusa között.

A PLA utolsó szakasza a japán középiskolai végzősök munkaerőpiaci átmenetének nyomon követési módszereit mutatta be. A Tokiói Egyetem egyik szakértője áttekintést adott Japán oktatási rendszeréről. A japán munkaerőpiac sajátosságainak bemutatásakor az előadás kiemelte a „vállalati állampolgárság” koncepcióját. Japánban a munkavállalók jellemzően vállalaton belüli pozícióváltások révén érnek el karriert, míg a vállalatok közötti munkahelyváltás ritkább jelenség. A vállalatok inkább munkahelyi képzéssel fejlesztik alkalmazottjaikat, ezért előnyben részesítik az általános, széleskörű akadémiai végzettséggel rendelkező diplomásokat.

Az esemény értékes betekintést nyújtott a résztvevők számára a diplomás utánkövetési rendszerek különböző nemzetközi megközelítéseibe. A bemutatott dél-koreai, szingapúri, ausztrál és japán példák rávilágítanak arra, hogy a végzősök munkaerőpiaci átmenetének hatékony nyomon követése kulcsfontosságú a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában.

Az NSZFH EQAVET NRP szakértőjének részvétele a bolgár szakképzés reformkoncepciójának értékelésében

EQAVET Bulgarian Peer Review

A bolgár szakértői értékelést a EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában.Nemzeti szakértőnk, Molnárné Stadler Katalin összefoglalója.

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új eszközt vezetett be az EQAVET Keretrendszer nemzeti bevezetésének monitorozására. Az ún. EQAVET Peer Review keretében a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat által kidolgozott konkrét módszertan alapján valósul meg. Az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) kettős szerepben vesznek részt a folyamatban: fogadó országként, és értékelő országként. Az értékelést peer-ek, azaz 5 másik EQAVET Hálózat tagország / NRP által delegált szakértő kollégák végzik. Feladatuk, hogy kritikus, ugyanakkor építő jellegű és támogató visszajelzést adjanak a fogadó ország / NRP által kiválasztott és bemutatott minőségbiztosítási intézkedés(ek)re vonatkozóan.

A bolgár Peer Review-t a Bolgár EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában. 5 másik európai NRP (Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország és Olaszország) képviseletében összesen 8 fő külföldi peer vett részt az értékelésben. Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés fókusza a bolgár szakképzési rendszer folyamatban lévő reformja, és azon belül is a bolgár Szakképzési Kiválósági Központok (Centres of Vocational Excellence, CoVE) létrehozása volt.

Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott téma-területek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.

A bolgár állami szervek a szakképzési rendszer megújítását, európai harmonizációját szolgáló intézkedés-csomagból a 28 megyei Szakképzési Kiválóság Központ kiválasztásának elveit, eljárását és a működésükre vonatkozó követelményeket, valamint a központok (tervezett) szakmai-támogatási rendszerét tárták az EQAVET értékelő csoport elé.

Bulgáriában a CoVE-ként működő szakképző iskolák kiválasztása külön az erre a célra kidolgozott, és az oktatási és tudományos miniszter által jóváhagyott módszertan alapján valósult meg. A módszertan és az abban meghatározott kritériumok szerint a szakképző iskolák önértékelést végeztek, amelyet átfogó külső értékelés követett. Az értékelési kritériumok tükrözik az iskola sajátosságait; a közelgő változásokhoz való alkalmazkodóképesség mértékét; a pénzügyi kapacitást; az iskolák képzési kínálatának illeszkedését az adott régió munkaerő-piaci igényeihez, a felnőttképzés jövőbeni biztosítására vonatkozó potenciáljukat; a partnerségek kialakítására és a hálózatépítésre való képességüket. A megyénként CoVE-nek kijelölt 28 szakképző iskola funkciói és feladatai újakkal bővülnek, mint például: felnőttképzés, felzárkóztató képzés; a helyi gazdaság igényeinek megfelelő tanterv kidolgozása a vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködésben (a „tudás háromszög” elvének alkalmazása); a végzettek pályakövetésének megvalósítása; innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása: oktatók továbbképzésének megújítása; pályaorientációs szolgáltatások nyújtása; nemzetközi együttműködés. A tervek alapján a CoVE-k a hálózataikhoz kapcsolódó szakképző iskolákkal a tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat megosztják, ezzel hozzájárulnak a teljes szakképzési rendszer minőségének fejlesztéséhez. A CoVE-ként kijelölt 28 szakképző iskolának EU forrásból képzési és infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosítanak, hogy az új funkcióikat és feladataikat sikeresen betölthessék.

A bolgár házigazdák arra kérték a peer kollégákat, hogy adjanak visszajelzést és tegyenek ajánlásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legjobban támogatni a CoVE-ket abban, hogy vezető és innovációs szerepet töltsenek be, pozitívan befolyásolva régiójuk ökoszisztémáját. A szakértői csoport az értékelő visszajelző jelentésében az EQAVET elvárásokhoz kapcsolódva számos észrevételt és javaslatot fogalmazott meg a bolgár Szakképzési Kiválóság Központoknak a szakképzés minőségi fejlesztésében betöltendő szerepéhez.

Mivel Bulgáriában jelenleg nincs az EQAVET Keretrendszerhez illeszkedő, egységes szakképzés-specifikus minőségirányítási rendszer, a Peer Review értékelés folyamatában az egymástól tanulás jegyében lehetőség nyílt a hazai EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer jógyakorlatként történő megismertetésére, bemutatására is.

A rendezvény angol nyelvű gyorsjelentése itt olvasható.

Röviden az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról

Az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról rövidenAz Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról röviden

Örömmel számolunk be róla, hogy a www.nive.hu oldalon elérhetővé vált az Országos Szakképzési Pályakövetési Riport, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának kollégái készítettek.

A riport alapjául szolgál, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 4.§ (1) i) pontja szerinti pályakövetési rendszerért. A pályakövetési rendszer része a szakképzésben tanulók és felnőttképzésben résztvevők pályájának követése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása, a minőségbiztosítás, az oktatás hatékonyságának és színvonalának nyomon követése, a szakképzési és felnőttképzési kínálat optimalizálásának segítése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) több pilléren nyugszik. Egyrészt a szakképzésben tanulók három speciális célcsoportja (9. évfolyamosok, 16. éves tanulók és végzős évfolyamon tanulók) körében minden tavasszal online nagymintás kérdőíves vizsgálat zajlik.

A kérdőíves kutatásban főként a képzésválasztás körülményei; a képzést, duális képzést övező elégedettség; valamint a jövőbeni tervek vannak fókuszban. A Pályakövetési Rendszer második pillére a szakképzésben tanulók különböző adminisztratív adatbázisok (pl. NAV, OH) nyilvántartásaival történő anonim adatkapcsolását jelenti, amely lehetővé teszi a tanulók anonimizált egyénsoros utánkövetését. Az adatkapcsolások által valós képet kaphatunk a képzési paletta és a piac viszonyáról, a jövő generációja számára pedig támogatást biztosíthat egy teljesebb karrierív bejárására.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer
Saját forrás: A Szakképzési Pályakövetési Rendszer

A főbb eredmények a következők:

  • A szakképzést elsősorban négy okból kifolyólag tartják vonzónak a tanulók az országos eredmények alapján: érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytathatnak; elvárásaik szerint szakvégzettségükkel könnyen találnak majd munkát; kielégítőnek találták a képzéskínálatot, valamint a tanulók szülei, rokonaik is ezt javasolták.
  • A tanulók többsége a szülők tanulást támogató attitűdjét érzékeli, illetve a továbbtanulás, munkavállalás családi beszédtémát jelent.
  • A választott iskolával, képzéssel kapcsolatban inkább elégedetten nyilatkoznak a tanulók. A tanulmányok tetszenek a diákoknak, sok újdonságot hallanak, többségében értik is a tanulnivalót.
  • Azok, akik duális képzésben vesznek részt, alapvetően elégedettek mind a képzőhellyel, mind az oktatóval, mind pedig a megszerzett tudással.
  • Három év múlva végzős tanulók 38,8%-a szeretne tanult szakmájában dolgozni, 23,6%-a más területen szeretne elhelyezkedni, 22,9%-uk pedig felsőoktatási tanulmányokat szeretne végezni.
  • A 2020/2021 tanévben végzett tanulók 50,3%-a elhelyezkedett, 16,6%-a tanult, 28,7%-ára pedig mindkét munkaerőpiaci státusz egyaránt jellemző volt a végzést követő egy év során.

A dokumentum lehetőséget nyújt a szakképzésben végzettek főbb jellemzőinek megismerésére. Emellett, a Szakképzési Centrumok részére eljuttatásra kerültek azok a riportok, amelyek intézményeik összesített eredményeit tartalmazzák az országos eredmények tükrében. A riportok alkalmasak a minőségbiztosítási, képzésfejlesztési és pályaorientációs tevékenységek támogatására.

EQAVET témahét az EPALE platformon: Pályakövetés a szakképzésben

EPALE témahét szakképzési pályakövetés

Jelenlegi projektünk keretében e héten tesszük közzé az utolsó EPALE témahetünket 2023. augusztus 21. és 25. között.

A Szakképzési Pályakövetés kidolgozásának célja, hogy a szakképzésben végzettséget szerző tanulók pályaívéről kapjunk információt, kiemelten a munkaerőpiaci elhelyezkedésükről, továbbtanulási útjaikról. A kidolgozás során igazgatási és kutatási-elemzési célok is megjelennek, csakúgy, mint a tágabb társadalom tájékoztatásának igénye. Ennek megfelelően a Szakképzési Pályakövetési Rendszer információt nyújthat az alábbiakról:

  • támogatja a szakképzéshez kapcsolódó szakpolitikai és igazgatási döntéshozatalt;
  • bemutatja az adott ágazat, szakma munkaerőpiaci jellemzőit;
  • minőségbiztosítási szempontból visszajelzést ad az intézményekről és képzésekről;
  • támogatja a pályaválasztási döntéshozatalt a tanulók és szülők számára egyaránt;
  • a tanulók pályaívének követése által támogatást biztosít a pályaorientációhoz és pályatanácsadáshoz.

Témahetünk során szeretnénk átfogó képet adni a Szakképzési Pályakövetési Rendszerről, az eddigi eredményekről és arról, hogyan lehet azokat hasznosítani.

A témahéten az alábbi cikkeket adjuk közre:

  1. augusztus 21. hétfő

Pályakövetés a szakképzésben – Hogyan jött létre és hol tart most a Szakképzési Pályakövetési Rendszer?

  1. augusztus 22. kedd

Kinek hasznos a Szakképzési Pályakövetési Rendszer? – Bemutatjuk, hogy kik és hogyan hasznosíthatják az eredményeket.

  1. augusztus 23. szerda

Eredmények a Szakképzési Pályakövetési Rendszer adatai alapján – A szakképzési pályakövetési felmérés és az adatintegráció eredményei.

  1. augusztus 24. csütörtök

Együttműködések a pályakövetésben – Milyen partnerek együttműködésére van szükség a jól működő rendszerhez?

  1. augusztus 25. péntek

A szakképzési pályakövetés jövője – Hogyan fejlődhet a rendszer és hogyan hasznosulhat a munkaerőpiaci előrejelzés tekintetében?

Magyarország: pályakövetési rendszer kialakítása a szakképzésben és felnőttképzésben végzettek számára

CEDEFOP Hungary: developing a career tracking system for VET and adult learning graduates

Az Európai Tanács 2017-es ajánlásainak megfelelően Magyarországon létrehozták a szakképzés és a felnőttképzés pályakövetési rendszerét. Az első adatintegráció 2022-ben kezdődött meg.

A CEDEFOP oldalán angol nyelvű cikk, illetve magyar nyelven letölthető az Országos riport a szakképzésben
tanulók pályakövetéséről, munkaerőpiaci elhelyezkedéséről, továbbá az aktuális munkaerőpiaci helyzetről című összefoglaló.

Az eredeti cikk itt olvasható.

A szakképzés pályakövetésének komplex rendszere

A szakképzés pályakövetésének komplex rendszere

Az EQAVET projekt keretében Kánai András beszélget Czirfusz Dórával, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Szak- és Felnőttképzési Főosztály, Elemzési-és Pályakövetési Munkacsoport vezetőjével a magyar Szakképzési Pályakövetési Rendszer fejlesztéséről és működéséről.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer támogatja a szakképzéshez kapcsolódó szakpolitikai és igazgatási döntéshozatalt, bemutatja az adott ágazat, szakma munkaerőpiaci jellemzőit minőségbiztosítási szempontból visszajelzést ad az intézményekről és képzésekről, támogatja a pályaválasztási döntéshozatalt a tanulók és szülők számára egyaránt, és a tanulók pályaívének követése által támogatást biztosít a pályaorientációhoz és pályatanácsadáshoz. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer eredményeinek felhasználói között a döntéshozók mellett a kutatók, az intézményvezetők, valamint a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik egyaránt megjelennek, emiatt a rendszer kiemelt célja a különböző igények kiszolgálása az egyszerűbb, könnyen befogadható és informatív vizualizációtól a komplexebb elemzési dimenziókig. Az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport jövőbeli tervei között szerepel olyan disszeminációs rendezvények szervezése, amelyeken a szakképzésben résztvevő oktatók, intézményvezetők és szakemberek tapasztalataikkal, visszajelzéseikkel segíthetik a közös építkezést.

A podcast beszélgetés itt hallgatható.

Webinárium pályakövetési rendszer fejlesztésről

Szakképzési pályakövetés

21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése című GINOP projekt webináriumán a Hivatalban zajló pályakövetési rendszer fejlesztéséről hallhattak a résztvevők.

A webináriumon Nagy Zoltán, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettese beszélt a pályakövetés sokrétűségéről, aktuális alakulásáról, időtartamáról és módszertanáról.

A kérdőíves vizsgálat kísérleti felmérése 2021 júniusában zajlott le. A megszerzett tapasztalatok beépítése után az első éles vizsgálat 2022 májusában zárult le, 11 000 fő fölötti kitöltővel. Az eredmények feldolgozása megkezdődött, ezen felül folyamatban van a Kréta mobil platformjának fejlesztése a gördülékenyebb kérdőíves kitöltés érdekében. Az adminisztratív adatkapcsolás megtörtént ez év tavaszán, jelenleg az adatok tisztítása zajlik, 2022 őszére várhatók az első eredmények. A tervek között szerepel egy intézményi szintű, rendszeres adatriport kidolgozása is.

Nagy Zoltán beszámolója után Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési munkacsoport vezetője beszélt a 2022-es tavaszi kérdőíves felmérés első eredményeiről. A tavalyi webináriumi visszajelzések alapján fontosnak tartotta, hogy az intézményvezetőkön keresztül megszólítsák az osztályfőnököket is, akiknek a közreműködésével a 2022. április-májusi kérdőívet 11 057 diák töltötte ki, összesen 442 intézményből. A kérdőívnek három célcsoportja volt: a 9. évfolyamosok, az adott tanévben 16 éves életkort betöltők és a végzősök. A kitöltők nemi megoszlás alapján tükrözik a szakképzésbe járók arányát. Az előadás során Czirfusz Dóra tisztázta, hogy a bemutatott diák előzetes eredményeket tartalmaznak, a részletes feldolgozás és a gyorsjelentés a nyár folyamán várható. Beszélt a szakképzésről, mint mobilitási útról, a szakképzésről való elsődleges tájékozódási forrásokról, a duális képzés megítéléséről és a tanulók jövőbeli terveiről. Az eredmények alapján a tanulók a tájékozódás során az iskolák honlapjait látogatják a legnagyobb arányban (73%). A munkacsoport vezetője elmondta, hogy érdemes számítani arra, hogy a kérdőíves felmérés évente ismétlődni fog, ezáltal a válaszokat anonim módon, idősorosan is tudjuk majd értelmezni.

Ungvári Mária, elemző, a szakképzésben népszerű ágazatokról és a szakmai érettségiről beszélt. Az adatokból kiderült, hogy a legnépszerűbb szakmajegyzék szerinti képzési ágazatok az alábbiak: Turizmus-vendéglátás, Informatika és távközlés, Gazdálkodás és menedzsment, Gépészet, Egészségügy, Specializált gép- és járműgyártás. A nők a turizmus-vendéglátást, a férfiak az informatika és távközlést választják nagyobb arányban. A népszerű ágazatokat aztán korcsoportos bontásban is bemutatta az előadó. A 25 év alattiaknál legnépszerűbb a Turizmus-vendéglátás ágazat, a 25 év feletti korcsoportban az Egészségügy a legnépszerűbb. Az érettségik tekintetében több, mint ezer fővel nőtt a szakmai érettségire jelentkezők száma 2019 és 2022 között. A jelentkezők körében létszámban továbbra is az informatikai ismeretekre való jelentkezésben történt jelentősebb növekedés.

Borbély Krisztián, elemző az adatforrás minőségének fontosságát és az elemzési munka egyes lépéseit mutatta meg konkrét kérdésfelvetés segítségével: Az évfolyamismétlés összefügg-e azzal, hogy valaki szakképzéshez köthető munkavégzésre irányuló szerződéssel bír? Van-e ezzel interakcióban valamilyen regionális hatás? Az adatok elemzése során és a térképes ábrákon keresztül is jól kirajzolódott, hogy milyen fontos az adatforrás minősége és pontossága, hiszen a rosszul rögzített, vagy hibás adatok akár országos statisztikai eredményeket is torzíthatnak.

A pályakövetést jogszabályi kötelezettség alapján az NSZFH mint működtető végzi. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik, hogy támogassa a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamatokat, a minőségbiztosítást és a pályaorientációt. Az eredmények tükrében a jövőben növelni lehet az oktatás hatékonyságát és amennyiben az szükséges, optimalizálni lehet a szakképzési kínálatot. A felhasználók köre nagyon heterogén, hiszen a fenntartóktól a munkaerőpiacon át a döntéshozókig mindenki profitálhat az eredményekből. A pályaorientáció során a felhasználók közé tartozhatnak a leendő tanulók és szüleik, valamint az intézmények és képzők is. A pályakövetés során kétféle adatgyűjtés zajlik: egyrészről adminisztratív adatok összekapcsolása (adatintegrációs modul) másrészről pedig kérdőíves, kutatási adatok (kérdőíves modul) gyűjtése valósul meg.

Az adminisztratív adatkapcsolás gyors és naprakész visszajelzést adhat a képzések jellemzőiről és a munkaerőpiacra történő átlépésről, sztenderd riportok formájában. Ez a módszer a komplex, tematikus elemzések által alkalmas az összefüggések feltárására, a célcsoport tekintetében szinte teljeskörű eléréssel. Dinamikus ábrák segítik a jelenségek közötti kapcsolatok megismerését, valamint az idősorosan változó adatok nyomon követését. A véleményen alapuló adatok a kérdőíves modul segítségével ismerhetők meg.

EQAVET éves hálózati közgyűlés Franciaországban

EQAVET annual network meeting 2022

Az EQAVET éves hálózati közgyűlése lehetőséget teremt az EQAVET közösség számára a találkozásra, az ismeretek és tapasztalatok megosztására, valamint az európai szakképzés minőségbiztosításával kapcsolatos szakpolitikai igények kezelését célzó közös munkájuk stratégiai irányvonalának megvitatására.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlését az Európai Bizottság és az EQAVET Titkársága rendezte meg Párizsban, Franciaországban 2022. június 9-10-én. A közgyűlésen 20 uniós ország képviselői, valamint Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország képviselői vettek részt, illetve az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és a Cedefop is képviseltette magát.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlésén az EQAVET-hálózat tagjai megvitatták az EQAVET referenciakeret végrehajtása terén elért eredményeket. Az EQAVET-hálózat ezenkívül kinevezte az EQAVET új irányítóbizottságát a 2022–2024 közötti időszakra, valamint megvitatta az EQAVET nemzeti referenciapontjainak folyamatban lévő munkáját, többek között az első kísérleti szakértői értékelések aktuális állását és az EQAVET-hálózat kommunikációs tevékenységeit.

A fenntartható versenyképességre, az inkluzív növekedésre és az aktív polgári szerepvállalásra vonatkozó új uniós iránymutatások alapján a tagállamokat felkérték, hogy számoljanak be a szakoktatásról és szakképzésről szóló 2020-as uniós tanácsi ajánlás és az Osnabrücki Nyilatkozat végrehajtása terén elért eredményekről.

Az az ambiciózus cél, hogy 2050-re az európai kontinens legyen az első, amely semleges energiafelhasználású, arra készteti az európai politikát, hogy „zöld” készségeket vezessen be a szakképzés területén. E célból az Európai Bizottság nemrégiben közzétette az Európai Fenntarthatósági Kompetencia Keretrendszert (GreenComp).

Az éves ülésen részt vevő nemzeti referenciaközpontok a következő fontos nemzeti kezdeményezéseket mutatták be:

Horvátország: a szakképzésben végzettek munkaerő-piaci nyomon követési mechanizmusának korszerűsítése, a szakképzési szolgáltatók bevonásával.

Franciaország: a szakképzési szolgáltatók „Qualiopi” minőségtanúsítványának bemutatása a gyakornokok megnövekedett önállóságával összefüggésben, az „egyéni gyakornoki számlán” keresztül.

Németország: a szakképzés „duális rendszerével” összefüggésben a kamarák és a munkaadói szervezetek minőségbiztosítási folyamatba való fokozottabb bevonásával kapcsolatos, folyamatban lévő kutatás.

Hollandia: egy kísérleti projekt a tanulók/gyakornokok részvételének fokozására a szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási folyamatban.

Végül pedig Magyarország részéről Molnárné Stadler Katalin, az EQAVET nemzeti szakértője és a projekt szakmai vezetője, a szakképzési szolgáltatók EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszerét ismertette.

A teljes jelentés magyar nyelven elérhető itt.

Pályakövetés a szakképzés minőségének javításáért

2021 november 11-12-én online zajlott le az Európai Bizottság szervezésében a Pályakövetés a szakképzés minőségének javításáért című peer learning activity, azaz egymástól tanulási program.

Ez az esemény volt az első a program sorozatban, amelynek célja, hogy segítse az országokat abban, hogy létrehozzák vagy továbbfejlesszék saját szakképzési pályakövetési rendszereiket. Információkat nyújtott arról, hogy a szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hogyan használhatók fel a szakképzés minőségének javítására mind a rendszer, mind a szolgáltatók szintjén. A virtuális szakértői tanulási tevékenységnek Finnország adott otthont, és 54 fő vett részt rajta, akik a nemzeti hatóságok és statisztikai hivatalok döntéshozói és szakértői voltak.

A résztvevők finn, holland, svéd, lengyel, portugál, ír példákat és megoldásokat hallhattak a pályakövetési rendszerekről.

A szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hatékony felhasználása számos előnnyel jár országos, regionális, szakképzési szolgáltatói és egyéni tanulók szintjén. Az eredményeknek a döntéshozatali folyamatok tényeken alapuló felhasználásával a tanulók megalapozottabb döntéseket hozhatnak, a nemzeti hatóságok és a szolgáltatók pedig úgy alakíthatják ki a szakoktatási és szakképzési kínálatot, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek.

A teljes jelentés az eseményről angol nyelven itt olvasható.

Pályakövetési jó gyakorlatok a szakképzésben – Magyarország és egy kis Amerika

Pályakövetési témahét az EPALE platformon

EPALE témahetünk, amely 2021. július 26-30 között  zajlott, elsődleges célja bemutatni hogyan valósul meg a szakképzésben tanuló diákok pályakövetése Magyarországon.

A téma aktualitását adja, hogy a szakképző intézményeknek az ágazati irányítás módszertani támogatásával 2022. augusztus 31-ig készítik el a minőségirányítási rendszerüket, melynek részét képezheti a pályakövetési stratégia is.

Négy interjú alanyunk arról nyilatkozik, hogy kik a pályakövetés kulcsszereplői egy szakképzési intézményben, mi az, amin áll vagy bukik a diákok válaszadási hajlandósága, mennyi idő után keresik fel a végzett diákokat, illetve milyen területeken tudják hasznosítani az intézmények a megszerzett adatokat. Az utolsó napon pedig egy kis nemzetközi kitekintést teszünk Amerikába.

A témahét cikkei itt olvashatók.