A szakképzés pályakövetésének komplex rendszere

A szakképzés pályakövetésének komplex rendszere

Az EQAVET projekt keretében Kánai András beszélget Czirfusz Dórával, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Szak- és Felnőttképzési Főosztály, Elemzési-és Pályakövetési Munkacsoport vezetőjével a magyar Szakképzési Pályakövetési Rendszer fejlesztéséről és működéséről.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer támogatja a szakképzéshez kapcsolódó szakpolitikai és igazgatási döntéshozatalt, bemutatja az adott ágazat, szakma munkaerőpiaci jellemzőit minőségbiztosítási szempontból visszajelzést ad az intézményekről és képzésekről, támogatja a pályaválasztási döntéshozatalt a tanulók és szülők számára egyaránt, és a tanulók pályaívének követése által támogatást biztosít a pályaorientációhoz és pályatanácsadáshoz. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer eredményeinek felhasználói között a döntéshozók mellett a kutatók, az intézményvezetők, valamint a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik egyaránt megjelennek, emiatt a rendszer kiemelt célja a különböző igények kiszolgálása az egyszerűbb, könnyen befogadható és informatív vizualizációtól a komplexebb elemzési dimenziókig. Az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport jövőbeli tervei között szerepel olyan disszeminációs rendezvények szervezése, amelyeken a szakképzésben résztvevő oktatók, intézményvezetők és szakemberek tapasztalataikkal, visszajelzéseikkel segíthetik a közös építkezést.

A podcast beszélgetés itt hallgatható.

Webinárium pályakövetési rendszer fejlesztésről

Szakképzési pályakövetés

21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése című GINOP projekt webináriumán a Hivatalban zajló pályakövetési rendszer fejlesztéséről hallhattak a résztvevők.

A webináriumon Nagy Zoltán, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettese beszélt a pályakövetés sokrétűségéről, aktuális alakulásáról, időtartamáról és módszertanáról.

A kérdőíves vizsgálat kísérleti felmérése 2021 júniusában zajlott le. A megszerzett tapasztalatok beépítése után az első éles vizsgálat 2022 májusában zárult le, 11 000 fő fölötti kitöltővel. Az eredmények feldolgozása megkezdődött, ezen felül folyamatban van a Kréta mobil platformjának fejlesztése a gördülékenyebb kérdőíves kitöltés érdekében. Az adminisztratív adatkapcsolás megtörtént ez év tavaszán, jelenleg az adatok tisztítása zajlik, 2022 őszére várhatók az első eredmények. A tervek között szerepel egy intézményi szintű, rendszeres adatriport kidolgozása is.

Nagy Zoltán beszámolója után Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési munkacsoport vezetője beszélt a 2022-es tavaszi kérdőíves felmérés első eredményeiről. A tavalyi webináriumi visszajelzések alapján fontosnak tartotta, hogy az intézményvezetőkön keresztül megszólítsák az osztályfőnököket is, akiknek a közreműködésével a 2022. április-májusi kérdőívet 11 057 diák töltötte ki, összesen 442 intézményből. A kérdőívnek három célcsoportja volt: a 9. évfolyamosok, az adott tanévben 16 éves életkort betöltők és a végzősök. A kitöltők nemi megoszlás alapján tükrözik a szakképzésbe járók arányát. Az előadás során Czirfusz Dóra tisztázta, hogy a bemutatott diák előzetes eredményeket tartalmaznak, a részletes feldolgozás és a gyorsjelentés a nyár folyamán várható. Beszélt a szakképzésről, mint mobilitási útról, a szakképzésről való elsődleges tájékozódási forrásokról, a duális képzés megítéléséről és a tanulók jövőbeli terveiről. Az eredmények alapján a tanulók a tájékozódás során az iskolák honlapjait látogatják a legnagyobb arányban (73%). A munkacsoport vezetője elmondta, hogy érdemes számítani arra, hogy a kérdőíves felmérés évente ismétlődni fog, ezáltal a válaszokat anonim módon, idősorosan is tudjuk majd értelmezni.

Ungvári Mária, elemző, a szakképzésben népszerű ágazatokról és a szakmai érettségiről beszélt. Az adatokból kiderült, hogy a legnépszerűbb szakmajegyzék szerinti képzési ágazatok az alábbiak: Turizmus-vendéglátás, Informatika és távközlés, Gazdálkodás és menedzsment, Gépészet, Egészségügy, Specializált gép- és járműgyártás. A nők a turizmus-vendéglátást, a férfiak az informatika és távközlést választják nagyobb arányban. A népszerű ágazatokat aztán korcsoportos bontásban is bemutatta az előadó. A 25 év alattiaknál legnépszerűbb a Turizmus-vendéglátás ágazat, a 25 év feletti korcsoportban az Egészségügy a legnépszerűbb. Az érettségik tekintetében több, mint ezer fővel nőtt a szakmai érettségire jelentkezők száma 2019 és 2022 között. A jelentkezők körében létszámban továbbra is az informatikai ismeretekre való jelentkezésben történt jelentősebb növekedés.

Borbély Krisztián, elemző az adatforrás minőségének fontosságát és az elemzési munka egyes lépéseit mutatta meg konkrét kérdésfelvetés segítségével: Az évfolyamismétlés összefügg-e azzal, hogy valaki szakképzéshez köthető munkavégzésre irányuló szerződéssel bír? Van-e ezzel interakcióban valamilyen regionális hatás? Az adatok elemzése során és a térképes ábrákon keresztül is jól kirajzolódott, hogy milyen fontos az adatforrás minősége és pontossága, hiszen a rosszul rögzített, vagy hibás adatok akár országos statisztikai eredményeket is torzíthatnak.

A pályakövetést jogszabályi kötelezettség alapján az NSZFH mint működtető végzi. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik, hogy támogassa a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamatokat, a minőségbiztosítást és a pályaorientációt. Az eredmények tükrében a jövőben növelni lehet az oktatás hatékonyságát és amennyiben az szükséges, optimalizálni lehet a szakképzési kínálatot. A felhasználók köre nagyon heterogén, hiszen a fenntartóktól a munkaerőpiacon át a döntéshozókig mindenki profitálhat az eredményekből. A pályaorientáció során a felhasználók közé tartozhatnak a leendő tanulók és szüleik, valamint az intézmények és képzők is. A pályakövetés során kétféle adatgyűjtés zajlik: egyrészről adminisztratív adatok összekapcsolása (adatintegrációs modul) másrészről pedig kérdőíves, kutatási adatok (kérdőíves modul) gyűjtése valósul meg.

Az adminisztratív adatkapcsolás gyors és naprakész visszajelzést adhat a képzések jellemzőiről és a munkaerőpiacra történő átlépésről, sztenderd riportok formájában. Ez a módszer a komplex, tematikus elemzések által alkalmas az összefüggések feltárására, a célcsoport tekintetében szinte teljeskörű eléréssel. Dinamikus ábrák segítik a jelenségek közötti kapcsolatok megismerését, valamint az idősorosan változó adatok nyomon követését. A véleményen alapuló adatok a kérdőíves modul segítségével ismerhetők meg.

EQAVET éves hálózati közgyűlés Franciaországban

EQAVET annual network meeting 2022

Az EQAVET éves hálózati közgyűlése lehetőséget teremt az EQAVET közösség számára a találkozásra, az ismeretek és tapasztalatok megosztására, valamint az európai szakképzés minőségbiztosításával kapcsolatos szakpolitikai igények kezelését célzó közös munkájuk stratégiai irányvonalának megvitatására.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlését az Európai Bizottság és az EQAVET Titkársága rendezte meg Párizsban, Franciaországban 2022. június 9-10-én. A közgyűlésen 20 uniós ország képviselői, valamint Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország képviselői vettek részt, illetve az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és a Cedefop is képviseltette magát.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlésén az EQAVET-hálózat tagjai megvitatták az EQAVET referenciakeret végrehajtása terén elért eredményeket. Az EQAVET-hálózat ezenkívül kinevezte az EQAVET új irányítóbizottságát a 2022–2024 közötti időszakra, valamint megvitatta az EQAVET nemzeti referenciapontjainak folyamatban lévő munkáját, többek között az első kísérleti szakértői értékelések aktuális állását és az EQAVET-hálózat kommunikációs tevékenységeit.

A fenntartható versenyképességre, az inkluzív növekedésre és az aktív polgári szerepvállalásra vonatkozó új uniós iránymutatások alapján a tagállamokat felkérték, hogy számoljanak be a szakoktatásról és szakképzésről szóló 2020-as uniós tanácsi ajánlás és az Osnabrücki Nyilatkozat végrehajtása terén elért eredményekről.

Az az ambiciózus cél, hogy 2050-re az európai kontinens legyen az első, amely semleges energiafelhasználású, arra készteti az európai politikát, hogy „zöld” készségeket vezessen be a szakképzés területén. E célból az Európai Bizottság nemrégiben közzétette az Európai Fenntarthatósági Kompetencia Keretrendszert (GreenComp).

Az éves ülésen részt vevő nemzeti referenciaközpontok a következő fontos nemzeti kezdeményezéseket mutatták be:

Horvátország: a szakképzésben végzettek munkaerő-piaci nyomon követési mechanizmusának korszerűsítése, a szakképzési szolgáltatók bevonásával.

Franciaország: a szakképzési szolgáltatók „Qualiopi” minőségtanúsítványának bemutatása a gyakornokok megnövekedett önállóságával összefüggésben, az „egyéni gyakornoki számlán” keresztül.

Németország: a szakképzés „duális rendszerével” összefüggésben a kamarák és a munkaadói szervezetek minőségbiztosítási folyamatba való fokozottabb bevonásával kapcsolatos, folyamatban lévő kutatás.

Hollandia: egy kísérleti projekt a tanulók/gyakornokok részvételének fokozására a szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási folyamatban.

Végül pedig Magyarország részéről Molnárné Stadler Katalin, az EQAVET nemzeti szakértője és a projekt szakmai vezetője, a szakképzési szolgáltatók EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszerét ismertette.

A teljes jelentés magyar nyelven elérhető itt.

Pályakövetés a szakképzés minőségének javításáért

2021 november 11-12-én online zajlott le az Európai Bizottság szervezésében a Pályakövetés a szakképzés minőségének javításáért című peer learning activity, azaz egymástól tanulási program.

Ez az esemény volt az első a program sorozatban, amelynek célja, hogy segítse az országokat abban, hogy létrehozzák vagy továbbfejlesszék saját szakképzési pályakövetési rendszereiket. Információkat nyújtott arról, hogy a szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hogyan használhatók fel a szakképzés minőségének javítására mind a rendszer, mind a szolgáltatók szintjén. A virtuális szakértői tanulási tevékenységnek Finnország adott otthont, és 54 fő vett részt rajta, akik a nemzeti hatóságok és statisztikai hivatalok döntéshozói és szakértői voltak.

A résztvevők finn, holland, svéd, lengyel, portugál, ír példákat és megoldásokat hallhattak a pályakövetési rendszerekről.

A szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hatékony felhasználása számos előnnyel jár országos, regionális, szakképzési szolgáltatói és egyéni tanulók szintjén. Az eredményeknek a döntéshozatali folyamatok tényeken alapuló felhasználásával a tanulók megalapozottabb döntéseket hozhatnak, a nemzeti hatóságok és a szolgáltatók pedig úgy alakíthatják ki a szakoktatási és szakképzési kínálatot, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek.

A teljes jelentés az eseményről angol nyelven itt olvasható.

Pályakövetési jó gyakorlatok a szakképzésben – Magyarország és egy kis Amerika

Pályakövetési témahét az EPALE platformon

EPALE témahetünk, amely 2021. július 26-30 között  zajlott, elsődleges célja bemutatni hogyan valósul meg a szakképzésben tanuló diákok pályakövetése Magyarországon.

A téma aktualitását adja, hogy a szakképző intézményeknek az ágazati irányítás módszertani támogatásával 2022. augusztus 31-ig készítik el a minőségirányítási rendszerüket, melynek részét képezheti a pályakövetési stratégia is.

Négy interjú alanyunk arról nyilatkozik, hogy kik a pályakövetés kulcsszereplői egy szakképzési intézményben, mi az, amin áll vagy bukik a diákok válaszadási hajlandósága, mennyi idő után keresik fel a végzett diákokat, illetve milyen területeken tudják hasznosítani az intézmények a megszerzett adatokat. Az utolsó napon pedig egy kis nemzetközi kitekintést teszünk Amerikába.

A témahét cikkei itt olvashatók.