UNESCO kiadvány: „A mesterséges intelligencia integrálása a szakképzésben – gyakorlati útmutató az intézmények számára”

A UNESCO hivatalosan is bemutatta „Integrating AI in TVET – A Practical Guide for Institutions” című új gyakorlati útmutatóját, amely a mesterséges intelligencia (AI) szakképzésbe történő bevezetéséhez nyújt támogatást az intézmények számára. A kiadvány bemutatóját online, 2026. július 6-án, egy indító rendezvény keretében tartották meg, amelyet a későbbiekben felvételről is elérhetővé tesznek a UNESCO-UNEVOC honlapján.

A gyakorlati útmutató elkészítésében a kínai Shenzhen Polytechnic University és a német Otto von Guericke University Magdeburg működött közre, a munkát pedig a UNESCO-UNEVOC nemzetközi szakértői hálózata támogatta. A kiadvány kidolgozásában összesen 34 szakértő vett részt Afrika, az arab régió, az ázsiai és csendes-óceáni térség, Európa, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség képviseletében, biztosítva ezzel a globális szemléletet.

Az útmutató célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a döntéshozóknak, intézményvezetőknek, oktatóknak és a szakképzés más szereplőinek az AI alkalmazásában. A szerzők kiemelték, hogy a különböző országok és intézmények eltérő fejlettségi szinten állnak a mesterséges intelligencia bevezetésében, ezért a kiadvány olyan módszereket és eszközöket kínál, amelyek a fejlődés bármely szakaszában hasznosak lehetnek.

A bemutató programjában a UNESCO mesterséges intelligenciával és oktatással kapcsolatos tevékenységeinek ismertetése mellett a kiadvány szerzői is bemutatták a gyakorlati útmutató főbb elemeit. A rendezvényen két nemzetközi panelbeszélgetés is helyet kapott, amelyekben a világ különböző régióinak szakértői osztották meg tapasztalataikat az AI szakképzésben történő alkalmazásáról.

A UNESCO szerint a mesterséges intelligencia (AI) alapjaiban alakítja át a munka világát, a gazdaságot és az oktatási rendszereket, ezért a szakképzésnek (TVET) kulcsszerepe van a változásokra való felkészítésben. Az „Integrating AI in TVET – A Practical Guide for Institutions” című új kiadvány bemutatóján Borhene Chakroun, a UNESCO Oktatáspolitikai és Egész Életen Át Tartó Tanulási Divíziójának igazgatója hangsúlyozta: az AI alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha az innováció mellett az emberi jogok, az esélyegyenlőség és az etikai szempontok is érvényesülnek.

Előadásában rámutatott, hogy az AI nem csupán technológiai kérdés, hanem a munkaerőpiacot, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt átalakító folyamat. A szakképzésnek ezért egyszerre kell fejlesztenie a tanulók készségeit, korszerűsítenie az oktatási módszereket, az értékelési rendszereket és az intézmények működését.

Shafika Isaacs, aki jelenleg az UNESCO oktatási technológia és mesterséges intelligencia osztályának vezetője szerint közös nemzetközi fellépésre van szükség az AI oktatási alkalmazásában.

A UNESCO szerint a mesterséges intelligencia (AI) oktatásban való gyors terjedése és technológiai fejlődése meghaladja az oktatási rendszerek alkalmazkodási és szabályozási képességét. A szervezet ezért kiemelt feladatának tekinti, hogy nemzetközi szinten támogassa az AI felelős, emberközpontú alkalmazását, különös tekintettel a szakképzésre (TVET).

A szervezet hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatát az emberi jogok, az esélyegyenlőség, az inklúzió, az etika és a társadalmi igazságosság elvei mentén kell irányítani. A UNESCO ennek érdekében nemzetközi iránymutatásokat dolgoz ki, fejleszti az oktatási rendszerek és intézmények kapacitásait, valamint elősegíti a kormányok, a magánszektor és a civil szervezetek együttműködését.

A szervezet fontos szerepet vállal a globális párbeszéd előmozdításában is olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Digital Learning Week, amely évente biztosít fórumot a döntéshozók és szakértők számára az AI oktatásra gyakorolt hatásainak megvitatására. A cél, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése minden országban az oktatás közérdekű céljait és a méltányos hozzáférést szolgálja.

A kiadvány hét kiemelt intézményi terület mentén mutatja be az AI felelős és hatékony bevezetésének lépéseit. A dokumentum az intézményi irányítás és kockázatkezelés megerősítésétől kezdve a tantervek korszerűsítésén, az AI-al támogatott oktatási módszereken és értékelésen át egészen az oktatók és tanulók AI-kompetenciáinak fejlesztéséig kínál gyakorlati megoldásokat.

Az útmutató külön figyelmet fordít a biztonságkritikus szakmák AI-használatára, valamint az innováció és a vállalkozói készségek fejlesztésére. Emellett egy mérőszámrendszert is bemutat, amelynek segítségével az intézmények nyomon követhetik és folyamatosan fejleszthetik saját AI-integrációs folyamataikat. A UNESCO célja, hogy az AI bevezetése minden intézményben tudatos, fokozatos és bizonyítékokon alapuló fejlesztési folyamatként valósuljon meg.

A bemutatott útmutató gyakorlati segítséget nyújt a döntéshozók, intézményvezetők és oktatók számára az AI felelős és emberközpontú bevezetéséhez. A kiadvány a UNESCO korábbi ajánlásaira és etikai iránymutatásaira épül, ugyanakkor figyelembe veszi, hogy az egyes országok és intézmények eltérő fejlettségi szinten állnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában.

A kiadvány itt tölthető le angol nyelven.

CEDEFOP esemény: Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban

„Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban” című online eseményen vett részt 2026. július 1-jén az EQAVET nemzeti referenciapont képviselője, amelyet a CEDEFOP és az Európai Szakmai Képzési Szövetség (EAfA) szervezett a 2026-os Európai Készségek és Szakképzési Hét (European Skills and VET Week 2026) keretében. Az eseményen több mint 300 résztvevő gyűlt össze Európából, hogy megismerjék a szakképzési politika, az irányítás és a minőségbiztosítás legújabb fejleményeit.

A rendezvényt Antonio Ranieri, a CEDEFOP osztályvezetője nyitotta meg, aki üdvözölte a résztvevőket, és kiemelte az együttműködés fontosságát a szakképzési rendszerek európai szintű megerősítésében. Andrea Leruste, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Befogadási Főigazgatóságának (DG EMPL) képviselője kiemelte a szakképzés stratégiai szerepét a tanulók és a munkáltatók összekapcsolásában, valamint az „Union of Skills” céljainak támogatásában. Emlékeztetett arra, hogy a Minőségi és Hatékony Gyakorlati Képzés Európai Keretrendszere (European Framework for Quality and Effective Apprenticeships)  két egymást kiegészítő pillérre épül: a munkahelyi szintű minőségi tanulási és munkakörülményekre, valamint a nemzeti és regionális szintű támogató jogi és intézményi keretekre.

A CEDEFOP képviselői bemutatták a szervezet legújabb, az összes uniós tagállamot, valamint Norvégiát, Izlandot és Angliát felölelő, gyakorlati képzési programokra vonatkozó országok közötti elemzésének legfontosabb eredményeit. Az elemzés kiemelte a minőségi gyakorlati képzés megvalósításában elért jelentős előrelépést: a programok többsége írásbeli szerződéseket, nemzeti szinten elismert képesítéseket és anyagi juttatásokat biztosít a tanulók számára. Ugyanakkor az előadók megjelölték azokat a területeket is, amelyekre további figyelmet kell fordítani, ideértve a munkahelyi mentorok pedagógiai képzését, a minőségellenőrzést, a vállalati akkreditációt és a munkáltatók számára nyújtott erőteljesebb támogatást.

A záró panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy az európai szakképzési rendszerek sokfélesége ellenére számos közös sikertényező rajzolódott ki. Az előadók egyetértettek abban, hogy a magas színvonalú szakképzés alapja a szilárd irányítási keretrendszer, az oktatási-képzési intézmények, a munkáltatók és a nemzeti hatóságok, döntéshozók közötti szoros együttműködés. Emellett kulcsszerepet kapnak a képzett munkahelyi mentorok, az átlátható minőségbiztosítási mechanizmusok, valamint a szociális partnerek érdemi bevonása. A beszélgetés során kiemelték továbbá a bizalmon alapuló együttműködés, a tanulóközpontú megközelítések és a nemzeti hatóságok közötti hatékony koordináció fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzési rendszerek továbbra is rugalmasan reagáljanak a munkaerőpiac változó igényeire.

Magyarországon a duális képzési forma biztosítja a gyakorlati képzést a szakképzési rendszerben.

A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során a szakképző intézményben, valamint a munkaerőpiaci szereplőknél, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik.

A bevezető előadás letölthető itt.

Az esemény videója itt megtekinthető.

Részvétel a spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 22-én és 23-án spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelést (Peer Review) tartottak Tenerifén „Önértékelési eszközök az EQAVET indikatív jellemzőkhöz a szakképző intézmények kontextusában” témában.

A spanyol Peer Review-t a Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium Minőség- és Rendszerértékelési Főosztályának keretében működő spanyol EQAVET Nemzeti Referencia Pont (EQAVET NRP) szervezte és bonyolította le, szoros együttműködésben a Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériumával. A helyszíni értékelésen 5 másik NRP (Görögország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szerbia) által delegált 7 fő külföldi szakértő (peer) vett részt.

Kép forrása

A szakértői értékelés fókusza a Kanári-szigetek szakképző intézményei számára nemrégiben kidolgozott és jelenleg a korai bevezetés fázisában lévő EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszer állt.
Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott tématerületek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.
2022-ben a spanyol hatóságok elfogadták a szakképzés szervezéséről és integrációjáról szóló 3/2022-es törvényt. A törvény X. fejezetének („A szakképzési rendszer minőségének értékelése és biztosítása”) 110. cikke kiemeli az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQAVET Keretrendszer), és hangsúlyozza, hogy az EQAVET Keretrendszert kulcsfontosságú eszközként kell figyelembe venni a spanyol szakképzési rendszer minőségértékelésének végrehajtásában.
A Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium középtávú célja, hogy fokozatosan bevezesse az EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszert a spanyol szakképző intézményekben. Ennek első lépéseként a Minisztérium által létrehozott és működtetett Minőségügyi Bizottság kidolgozott egy minőségbiztosítási és minőségértékelési keretrendszert, a szakképzés értékelésére szolgáló Állami Indikátor Rendszert, amely az első átfogó és strukturált értékelési keretet jelenti az új spanyol szakképzési rendszerhez. Fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. A 12 értékelési területen 34 indikátort (köztük az EQAVET referencia indikátorokat is) tartalmazó Állami Indikátor Rendszer fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. Az Állami Indikátor Rendszer segíti a spanyol hatóságokat különösen az alábbi területek hozzáadott értékének a feltárásában is:

  1. a rugalmas tanulási utak (különös tekintettel a munkahelyi környezetben történő tanulásra-képzésre);
  2. az innovatív oktatási, képzési és tanulási módszerek bevezetése;
  3. a tanárok/oktatók szakmai fejlődése és
  4. a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság megvalósítása a szakképzésben.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma kidolgozott egy regionális minőségbiztosítási modellt az EQAVET Keretrendszer szakképző intézményekben történő bevezetésére, amely az Állami Indikátor Rendszeren alapszik. Készítettek egy elektronikus platformot, amely önértékelési eszközként szolgál a szakképző intézmények számára, támogatja az elemzést és a döntéshozatalt, és lehetővé teszi az intézmények számára, hogy az Indikátor Rendszer értékelési területeihez kapcsolódóan – az indikátor-értékek és a hozzárendelt EQAVET indikatív jellemzők alapján – konkrét intézkedéseket tartalmazó Fejlesztési Tervet határozzanak meg.
A minőségbiztosítási modellhez kapcsolódóan egységes minőségi besorolást alkalmaznak, három elismerési szinttel:

  1. elköteleződési szint,
  2. középhaladó szint és
  3. haladó szint.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma egy külső szervre kívánja bízni a szakképző intézmények által elért szintek elismerését és tanúsítását, e területen a Kanári-szigetek Egyetemi Minőség- és Oktatás-Értékelési Ügynökségével (ACCUEE) működnek együtt, amely közel 25 éves tapasztalattal rendelkezik a felsőoktatási intézmények teljesítményének értékelésében. Az ACCUEE a Minisztérium felkérésére kidolgozott egy javaslatot a szakképző intézmények külső értékelésére, beleértve egy azt kísérő hivatalos elismerési / tanúsítási eljárást is. Az ACCUEE megközelítése a folyamatos fejlesztés gondolatán alapul, és megfelel az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklusnak.
A házigazdák az kérték a peerektől, hogy adjanak visszajelzést a kanári-szigeteki szakképző intézmények által használt minőségbiztosítási modellről és a kapcsolódó önértékelési eszközről. Három kulcskérdés vezérelte a szakmai beszélgetéseket és az értékelést:

  1. kérdés: Hogyan lehetne javítani az önértékelési rendszert és a kapcsolódó eszközöket a kanári-szigeteki szakképző intézményeknél, hogy jobban tükrözzék az EQAVET Minőségbiztosítási Keretrendszer alapelveit?
  2. kérdés: Hogyan lehetne megerősíteni az ACCUEE részvételét a külső értékelésben annak érdekében, hogy az intézmények belső minőségbiztosítási folyamatai jobban illeszkedjenek az EQAVET indikatív jellemzőkhöz és indikátorokhoz?
  3. kérdés: A minőségbiztosítási rendszer részeként milyen típusú adatokat kellene gyűjteni a szakpolitikai célokhoz kapcsolódó fejlesztések megalapozásához (különös tekintettel a végzettek foglalkoztathatóságára, a gyakorlati képzőhelyekkel történő együttműködésre és az innovációra a képzési programokban)?

EQAVET 2023-26. projekt zárókonferenciája

„Az európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-26” projekt zárókonferenciájára 2026. május 26-án került sor.

Az EQAVET Nemzeti Referencia Pont 2010 óta működik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban és jogelődeiben. A működtetésre és a fejlesztő munkára 2016 óta nyújtunk be pályázatot. A konferencia az utóbbi 3 év feladataiba kívánt betekintést nyújtani. A zárórendezvényen természetesen nem tudtunk minden megvalósított tevékenységet bemutatni az elmúlt 3 évből, így a konferencia progamját három nagyobb témakörre osztottuk.

A szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztése során olyan szakmai anyagok készültek, amelyek napi szinten tudtak beépülni a Hivatalban folyó munkába. Több interaktív alkalmat biztosítottunk az intézmények számára, ahol tájékoztattuk őket a munkánkról és véleményeket, javaslatokat gyűjtöttünk.

A szakértői értékelések nemzetközi és hazai szinten feladatkörünk részeként a hazai tevékenységek mellett megszerveztünk egy nemzetközi szakértői értékelés programot a szakképzési pályakövetési rendszerünkről, amelyet osztrák, finn, holland, cseh és szlovák szakértők véleményeztek. Majd egy tanulmányutat szerveztünk Ausztriába és Szlovákiába a közös eszmecserék folytatására. Ezen kívül szakértőként vettünk részt további 5 értékelési európai programon, valamint a szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere témában hazai Peer Review eseményt szerveztünk.

A duális szakképzésben az intézmények és cégek együttműködése témában interaktív workshopok segítségével igyekeztünk helyzetképet kapni. Ezután összegyűjtöttünk néhány olyan jógyakorlatot, amit egyrészt megosztottunk már az online térben, másrészt nyomtatott formában is megjelentettük magyar nyelven.

Köszönjük az előadóknak a színvonalas prezentációkat, a résztvevőknek pedig, hogy velünk tartottak!

Az elhangzott előadások anyagait az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

Az EQAVET 2023-26 projekt szakmai megvalósítása – Molnárné Stadler Katalin, nemzeti szakértő Letöltés
EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)
  • Az SZPR fejlesztései az elmúlt három évben – Ungvári Mária, NSZFH Felnőttképzési és Elemzési Főosztály
 Letöltés
  • A pályakövetési indikátorok eredményei – Nyüsti Szilvia, külső szakértő
 Letöltés
  • Az osztrák SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi tanulmányút tapasztalatai – Nagy Zoltán, NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettes
 Letöltés
„A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” hazai Peer Review esemény ismertetése – Ziegler Angéla, IKK Zrt. Letöltés
Jógyakorlatok az EQAVET- alapú minőségirányításban
  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása – Mucsi András
 Letöltés
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben – Rusznyák Lászlóné
 Letöltés
  • A duális partner tapasztalatai – Kéry Imre
 Letöltés
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben – Bánné Gulyás Katalin
 Letöltés
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében – Spenger Beatrix
 Letöltés
A következő projekt időszak tervei – Karvázy Eszter, nemzetközi osztályvezető Letöltés

Zárókonferencia: Három év a szakképzés minőségbiztosításának szolgálatában

Az „Európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-2026” elnevezésű projekt a végéhez közeledik. Ebből az alkalomból május 26-án zárókonferenciát rendezünk, amelyre várjuk a szakképző intézmények vezetőit, oktatóit, a szakma képviselőit és kiemelten az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó kollégáit.

A projekt elsődleges célkitűzése a szakképzési intézmények támogatása, a minőségkultúra mélyítése és az európai EQAVET-keretrendszer hazai adaptációjának elősegítése volt.

A konferencia tervezett programja
A rendezvény három fő pillér köré épül, érintve a rendszerszintű fejlesztéseket és a gyakorlati megvalósítást is:
I. EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)

  • Áttekintjük az SZPR elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseit, valamint a rendszerhez kapcsolódó EQAVET tanulmányokat és jelentéseket.
  • Bemutatásra kerül az SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi Peer Review (szakértői értékelés) esemény, valamint a szlovák és osztrák tanulmányutak során szerzett tapasztalatok.

II. Külső értékelés és hazai Peer Review

  • Ismertetjük „A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” elnevezésű hazai Peer Review esemény részleteit és tanulságait.

III. Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban
A szekció keretében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a minőségirányítás mindennapi alkalmazását:

  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
  • A duális partner tapasztalatai
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében

A részletes program itt érhető el.

Jelentkezési határidő: 2026. május 18.
Regisztrációs link

A zárókonferencia az Erasmus+ EQAVET projekt támogatásával valósul meg, fókuszban a minőségbiztosítás és az adatalapú intézményfejlesztés áll.

Várjuk szeretettel a szakmai párbeszéd jegyében!

 

EQAVET nemzeti szakértői értékelés: a szakképző intézmények külső értékelési rendszerének első átfogó szakmai vizsgálata

A szakképzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében 2026-ban egy hazai szakértői értékelés (Peer Review) keretében került sor a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerhez (MIR) kapcsolódó külső értékelési rendszer szakmai felülvizsgálatára. A szakértői értékelés célja annak feltárása volt, hogy a néhány éve kialakított és már működő külső értékelési rendszer mennyiben támogatja a minőségfejlesztést, valamint milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Egy új minőségbiztosítási rendszer mérlegen

A szakképző intézmények külső értékelési rendszere a Szakképzés 4.0 stratégia és az EQAVET európai minőségbiztosítási keretrendszer elvei alapján jött létre. A rendszer célja, hogy független szakértők bevonásával nyújtson visszajelzést az intézmények működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről.
A koncepció kidolgozását követően 25 intézményben pilot értékelések zajlottak, amelyek tapasztalatai alapján készült el a végleges Külső Értékelési Kézikönyv. Az IKK Nonprofit Zrt. 2025-ben 67 szakképző intézmény külső értékelését végezte el az új rendszer szerint.

Mit vizsgáltak a szakértők?

A szakértői értékelés öt kiemelt területre fókuszált:

  • a szabályozási és eljárásrendi keretek megfelelőségére,
  • az értékelési módszertan és a szakmai konzisztencia működésére,
  • a szakértői rendszer kompetenciáira és támogatási mechanizmusaira,
  • a dokumentációs és technikai háttér hatékonyságára,
  • valamint az elismerési és ösztönző rendszer fejlesztési lehetőségeire.

A vizsgálat célja nem csupán a rendszer megfelelőségének ellenőrzése volt, hanem annak feltárása is, hogyan válhat a külső értékelés hosszú távon a minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé.

Kedvező eredmények az első értékelések alapján

A 2025-ben értékelt 67 intézmény közül 95,5 százalék esetében a szakmai és minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működést állapítottak meg. Az intézmények közel 30 százaléka a „tanulószervezet” kategóriába került, ami azt jelzi, hogy tudatosan használják a minőségirányítás eszközeit, képesek azonosítani a problémákat, és fejlesztéseket indítanak azok megoldására.
A vizsgálatok során számos jó gyakorlatot azonosítottak a minőségirányítás, a szervezeti működés és a szakmai-pedagógiai munka területén. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelent meg többek között a tanulói elégedettség mérése, a duális képzések támogatása, a digitális eszközellátottság, a projektalapú oktatás módszertana, valamint a belső tudásmegosztás.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy az intézmények minőségirányítási kultúrájának fejlettsége szorosan összefügg a vezetők elkötelezettségével.

A külső értékelési rendszer erősségei

Az értékelés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső értékelési rendszer stabil szakmai és jogszabályi alapokra épül. Kiemelték az egységes módszertan alkalmazását, a fejlesztő szemléletet, valamint azt, hogy a rendszer szorosan kapcsolódik az EQAVET minőségbiztosítási elveihez.
A szakértők szerint különösen erős elemei a rendszernek:

  • az önértékelésre épülő külső értékelési logika;
  • a dokumentumelemzés, az interjúk és a helyszíni látogatások kombinációja;
  • a szigorú szakértői kiválasztási és képzési rendszer;
  • az informatikai támogatás és a KRÉTA-rendszerhez való kapcsolódás;
  • a jó gyakorlatok azonosításának és megosztásának lehetősége.

A szakértői rendszer felkészítő képzései, továbbképzései, szupervíziós elemei és etikai szabályai szintén hozzájárulnak a magas szakmai színvonal biztosításához.

Fejlesztési lehetőségek és kihívások

A pozitív tapasztalatok mellett több fejlesztendő terület is azonosításra került.
A legfontosabb kihívások közé tartozik az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kisebb intézmények esetében. A szakértők szerint szükség lenne egységes dokumentumsablonokra és értelmezési útmutatókra, amelyek segítenék az intézményeket az önértékelési és külső értékelési folyamatokban.
Fontos fejlesztési irányként jelent meg:

  • az intézményi visszacsatolás erősítése;
  • a szakértői továbbképzések további fejlesztése;
  • az informatikai háttér korszerűsítése;
  • az adatvédelmi és jogosultságkezelési gyakorlatok egységesítése;
  • a jó gyakorlatok rendszerszintű gyűjtése és terjesztése.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszer sikeressége hosszú távon jelentős mértékben függ az intézményvezetők és a fenntartók minőségfejlesztés iránti elkötelezettségétől.

A következő lépések

A szakértői értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy megerősítette: a szakképző intézmények külső értékelési rendszere megfelelő alapot biztosít egy korszerű, fejlesztésközpontú minőségbiztosítási modell működtetéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendszer folyamatos finomhangolást igényel.
A javasolt fejlesztések között szerepel egy egységes dokumentációs háttér kialakítása, az intézményi visszajelzési lehetőségek bővítése, a szakértői támogatási rendszer erősítése, valamint egy országos jógyakorlat-megosztó rendszer létrehozása. Emellett felmerült egy szakképzési minőségdíj vagy tanúsítvány bevezetésének lehetősége is azok számára, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a minőségfejlesztés területén. Ezt a javaslatot az EQAVET nemzeti referenciapont a 2026-2029 pályázati ciklusban fogja megvalósítani.
A szakértői értékelés összegző megállapítása szerint a rendszer legnagyobb kihívása a megfelelésközpontú működés és az innovációt ösztönző fejlesztő szemlélet közötti egyensúly megteremtése. A cél, hogy a külső értékelés ne csupán ellenőrzési eszköz legyen, hanem valódi tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson a magyar szakképzés valamennyi szereplője számára.

Az elhangzott előadásokat és a visszajelző jelentést az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

A szakképző intézmények külső értékelési rendszerének bemutatása Letöltés
A 2025-ben végzett szakképző intézményi külső értékelések eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Handler Nándor Technikum, Soproni SZC Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Wesselényi Miklós Technikum és Kol-légium, Nyíregyházi SZC Letöltés
Visszajelző jelentés Letöltés

EQAVET témahét az EPALE platformon: Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban

Jelenlegi projektünk keretében 2026. április 13 és 17 között tartjuk EAQVET témahetünket az EPALE platformon, amely során megismerhetik, hogyan valósulnak meg a szakképző intézmények és duális partnereik közös, EQAVET-alapú minőségirányítási feladatai, valamint, hogy miként válhat a minőségirányítás formális adminisztráció helyett az intézményi és a vállalati szféra valódi, értéknövelő kapcsolódási pontjává.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) keretében működő EQAVET Nemzeti Referencia Pont kiemelt célja a szakképző intézmények és duális partnereik minőségirányítási tevékenységének összehangolása. Ez a gyűjtemény a 2025 áprilisában, az „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben rendezett workshop-sorozat szakmai sikereire épít. A résztvevők visszajelzései alapján az egymástól tanulás és a rendszerekbe való kölcsönös betekintés a fejlődés kulcsa.

Az EQAVET témahét során az EPALE platformon naponta mutatunk be egy-egy példát a hatékony minőségirányítási együttműködésre.

2026. április 13. hétfő Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
Ez az írás egy lőrinci szakképző intézmény példáján keresztül mutatja be, hogyan teremthető meg közvetlen szinergia a duális partnerekkel való kapcsolattartás és a belső minőségirányítás között.

A duális partner tapasztalatai
Az interjú egy 1990-es évek óta aktív vendéglátóipari szakemberrel készült, aki még a hagyományos szakképzésben kezdett oktatóként és jelenleg duális képzésben tanít.
2026. április 14. kedd Fáy-Scania duális partnerség – a közös képzésben résztvevők kiválasztása
A sorozat második cikke a Budapesti Gépészeti SZC Fáy András Technikum és a Scania Hungária Kft. nagy múltú együttműködését elemzi. A hangsúly itt a „tölcsér-elvű”, többlépcsős toborzási folyamaton van, amely biztosítja, hogy a duális képzésbe ne csupán jelentkezők, hanem valóban elkötelezett, motivált jövőbeli szakemberek kerüljenek be, minimalizálva ezzel a lemorzsolódást.
2026. április 15. szerda EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
Témahetünk harmadik része a Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Technikum és a MICHELIN Hungária Kft. példáján keresztül mutatja be az intézményi és a vállalati minőségirányítási rendszerek összehangolását.
2026. április 16. csütörtök Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
A sorozat negyedik cikke az oktatási és az ipari minőségirányítási rendszerek (EQAVET és KAMSZER) módszertani kapcsolódását elemzi az OPUS TITÁSZ Zrt. és a Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Technikum példáján keresztül.
2026. április 17. péntek Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében
A témahét utolsó írása a minőségirányítási rendszerek (MIR) felülvizsgálatát és a vállalati-intézményi tapasztalatok integrálását járja körül a Praktiker példáján keresztül.

Cedefop esemény: a tanulási eredmények hatásvizsgálata a szakképzésben folyó tanításra és tanulásra

A Cedefop legutóbbi workshopja – „A tanulási eredmények hatása a tanításra és a tanulásra: a jövőbeli politikai döntések” – lezárta a „Az átállás a tanulási eredményekre: retorika vagy valóság?”(The shift to learning outcomes: rhetoric or reality?) című hároméves tanulmányt. Az online műhelymunkára 2025.május 7-én került sor.

Az eseményen európai politikai döntéshozók, kutatók és gyakorló szakemberek gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan alakítják át a tanulási eredmények a szakképzést (VET) mind az iskolákban, mind a munkahelyi környezetben, például a szakmai gyakorlatok során.

A Cedefop átfogó kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a tanulási eredményeket egyre gyakrabban használják a szakképzési tantervek kidolgozásában, azonban jelentős eltérések tapasztalhatók azok értelmezésében és alkalmazásában. A konferencia fórumot biztosított a tanításra, az értékelésre és az érdekelt felek bevonására gyakorolt következmények feltárásához.

A résztvevők a következő témákra fókuszáló beszélgetéseken vettek részt:

– az érdekelt felek bevonása a tanulási eredmények bevezetésébe a megértés és az elkötelezettség biztosítása érdekében;
– a tanárok és oktatók betanítása a tanulási eredmények alkalmazására;
– a tanítás és a tanulás összehangolása az értékeléssel;
– eszköz -és módszertani fejlesztés.

A záró panel a szakpolitika és a gyakorlat különböző perspektíváit hasonlította össze, kiemelve a folyamatos párbeszéd, a tanárok támogatása, valamint a tanulási eredmények és a valós tanítási és tanulási folyamatok összehangolásának szükségességét.

 

Intézményi önértékelés workshop szakképző intézmények és duális partnereik számára

Az EQAVET NRP az „EQAVET NRP fejlesztés 2023-2026” projekt keretében 2025. április 8-9-10-én workshop sorozatot tartott „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben. A workshop célja, hogy támogassa a szakképző intézmények duális partnereinek aktívabb részvételét a szakképzési minőségirányítási rendszer (MIR) működtetésében, valamint, hogy a szakképző intézmények és a duális képzőhelyek minőségirányítási rendszerei, tevékenységei összehangoltabbá váljanak a közös képzések minőségének javulása és ezáltal az egész szakképzési rendszer minőségbiztosításának további erősítése érdekében.

A workshop előadásai hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők megismerjék a szakképzési jogszabályok minőségirányítással kapcsolatos tartalmát, az EQAVET Keretrendszer elemeit: a minőségbiztosítási ciklust (elvárások), a mérőeszközöket (indikátorok), a monitoring eljárásokat (önértékelés, külső értékelés) és azok szerepét, valamint az EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer felépítését.

A műhelymunka két gyakorlati feladatra épült. Első feladataként a résztvevők feltárták a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszereinek kapcsolódási pontjait, és e téren a lehetséges együttműködési formákat. A résztvevők a prezentációik során több példaértékű gyakorlati alkalmazást is bemutattak.

A második feladat célja annak megismerése volt, hogy a szakképző intézmény és a duális képzőhely közös képzési tevékenységében hol jelennek meg az EQAVET alapú minőségirányítási rendszer elemei és azok hogyan kapcsolódnak az önértékeléshez. Igazodva ahhoz, hogy a közös képzési tevékenységet a partnerek a közösen kidolgozott képzési program alapján valósítják meg, a résztvevők a képzési program tartalmának áttekintésével összegyűjtötték azokat a főbb területeket, ahol a közös képzésben megjelenhetnek és szerepük van a minőségirányítási rendszerek elemeinek. A főbb területek feltárása után a résztvevők közösen dolgoztak ki gyakorlati alkalmazási lehetőségeket egy-egy MIR elemre vonatkozóan (pl.: a tanulók közös értékelésének folyamatszabályozása, a képzés eredményességének, hatékonyságának nyomonkövetését biztosító indikátorok összegyűjtése, azon önértékelési szempontok kiválasztása, amelyekben a közös képzési tevékenység tervezésének, megvalósításának az értékelése történik).

A résztvevők munkáját részletes szakmai segédanyag gyűjtemény támogatta gyakorlatleírások, sablonok, módszertani útmutatók, kézikönyvek formájában.

A visszajelzések alapján a résztvevők hasznosnak értékelték a workshopon kapott információkat. A megjelentek közül többen megemlítették, hogy a további munkájukhoz felhasználható ötleteket kaptak. Mind a szakképző intézmények, mind pedig a duális képzőhelyek képviselői kiemelték az egymástól tanulás, a jógyakorlatok megosztásának hasznosságát és azt, hogy betekintést nyerhettek egymás minőségirányítási rendszerének működésébe.

A workshop eredményeként értékelhető továbbá, hogy a résztvevők felismerték: a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszerei, tevékenységei számos elemben illeszkednek egymáshoz, amelyekre a jövőben fokozott figyelmet érdemes fordítani mindkét félnek a közös képzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében. A workshop szakmai tartalma újszerű volt abban a tekintetben is, hogy a partnerek együttműködési lehetőségének új megközelítését tárta fel és új szemszögből mutatta be a minőségirányítási rendszer alapján végzett és támogatott közös képzési tevékenység feladatait, minőségfejlesztését.

A programsorozat iránt nagy volt az érdeklődés, a három napon összesen 94 fő vett részt.

EQAVET szakképzési pályakövetési workshop 2024.12.04-05.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban működő EQAVET projekt a Szak- és Felnőttképzési Főosztály Elemzési-és Pályakövetési Munkacsoportjával együttműködve 2024. december 4-én és 5-én szakképzési pályakövetési  workshopot tartott több mint 100 fő részvételével.

A workshopot Nagy Zoltán, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettese nyitotta meg, majd ismertette a szakképzési pályakövetés szakpolitikai céljait, kereteit és egyes komponenseit. 

A szakképzési pályakövetés módszertanáról Hörich Balázs tartott előadást. Ismertette a már kiküldött és feldolgozott kérdőíves modulok eddigi eredményit, és bemutatta az adatintegrációs modul kapcsolódásait az egyéb adminisztratív adatbázisokhoz. Részletesen kitért az Adatintegrációs modul felhasználhatóságának bemutatására, és arra, hogy a szakképzési centrumok hogyan és milyen adatokat tudnak kinyerni a mérések eredményeiből.

Szabó Eszter Virág a kérdőíves felmérések konkrét eredményeit mutatta be. Kitért többek között arra, hogy mi alapján választanak szakmát a diákok, mennyire elégedettek a szakképző intézmények által nyújtott feltételekkel, bemutatta az elért tanulmányi eredményeket, és azt is hogy mennyire jellemző a tanulás melletti munkavégzés jelenleg a szakképzésben résztvevő diákok körében. Történtek felmérések a diákok jövőbeni terveiről, a karrier tervekről és a továbbtanulási lehetőségek ismeretéről.

Tóth Kevin ismertette a duális képzés keretében tanulói jogviszonnyal rendelkezők és a felnőttképzésben résztvevők számát, területi eloszlásukat. Megismerhettük a legnépszerűbb ágazatokat, a legmagasabb átlagjövedelmeket, a 10 legtöbb tanulót foglalkoztató céget, és a FEOR szintű szakmai horizontális illeszkedést tanulói és felnőttképzési jogviszonyos bontásban.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszerből (SZPR) kinyert adatokat az NSZFH évente egyszer riport formájában is közzé teszi a nive.hu oldalon, illetve közvetlenül is megküldésre kerülnek a szakképzési centrumoknak. A Szakképzési Centrum Riport konkrét céljairól Hörich Balázs előadásában hallhattuk. Bemutatta a riportok célját, felépítését, tartalmát. Kitért a résztvevők által korábban kitöltött kérdőívekben megfogalmazott kérdések megválaszolására.

A további munkánk eredményessége érdekében kérjük, hogy  a szakképző intézmények továbbra is osszák meg kérdéseiket, kéréseiket, észrevételeiket az SZPR működésével kapcsolatban az elemzes@nive.hu oldalon.

A workshopon elhangzott prezentációk itt tölthetők le.