EQAVET NRP szakértői részvétel a máltai peer review folyamatában

Az EU tagállamok rendszerszintű minőségbiztosítási intézkedéseinek javítását és átláthatóságát támogatja az EQAVET szakértői értékelés (Peer Review). Az egységes módszertan (Peer Review Manual) alapján a 2024–2026-os időszakra tervezett szakértői értékelésekre 20 tagállam nevezte a nemzeti reformprogramját. Az NSZFH EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szakértője részt vett a máltai Peer Review értékelésben.

A Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) a máltai felnőttképző intézmények (FEI-k) akkreditációs kézikönyvét nevezte a nemzetközi szakértői értékelésre. A kézikönyv egy átfogó útmutató, amely tartalmazza a felnőttképző intézmények engedélyezési szakaszban megvalósítandó akkreditálási, mind pedig az azt követő, ötéves működés után bekövetkező újra-akkreditálási eljárásokat, az értékelési területeket és a minőségi leírásokat. A kézikönyv bevezetésének célja a máltai felnőttképzés minőségének és színvonalának biztosítása, fejlesztése. A kézikönyv összhangban van az európai iránymutatásokkal, valamint az európai szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerrel (EQAVET).

A Peer Review elő-értékelésben és az online megszervezett találkozókon az európai EQAVET hálózat hat tagja delegált szakértőket. A magyar NRP szakértőjén, Marton Józsefen kívül a Belgiumi Francia Közösségből, Horvátországból, Olaszországból és Romániából vettek részt delegáltak a szakértői értékelő folyamatban. Az online szakértői értékelésre 2024. december 4-én és 5-én került sor, ahol a Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) munkatársai bemutatták a felnőttképzési akkreditáció szakpolitikai hátterét, a kézikönyv sajátosságait, válaszoltak a szakértők kérdéseire. A szakértői véleményezők (peers) az engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatok alaposságát emelték ki, és üdvözölték a kézikönyv fókuszát, amely a felnőttképző intézmények sajátosságait maximálisan figyelembe vette. Némi vita folyt arról, hogyan lehetne jobban megszervezni a független szakértők által végzendő külső minőségbiztosítási auditokat. A független szakértőkre nagy felelősség hárul, és sok bizonyítékot kell megvizsgálniuk az akkreditációt kérelmező szervezetnél. Kiválasztásuk és felkészítésük az eljárás meghatározó eleme. A kézikönyvvel kapcsolatos szakértői gondolatok részeként megvitatták, hogy a kulcsfontosságú területek közül hánynak kell „legalább részben megfelelőnek” lennie ahhoz, hogy az MFHEA magabiztosan engedélyezze vagy újra akkreditálja a szolgáltatót. A találkozó végén az EQAVET szakértők megosztották előzetes visszajelzéseiket a szakképzési szolgáltatók engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatairól.

A Peer Review folyamatban közreműködő EQAVET szakértők írásban elkészített záró-jelentésében megfogalmazott visszajelzések, javaslatok segítséget nyújtanak a máltai felnőttképzési intézmények engedélyezési és újra-akkreditálási eljárását leíró kézikönyv véglegesítéséhez.

Marton József, NRP szakértő

TudásFeszt – Felnőtt Tanuló Napon jártunk Miskolcon

Miskolcon rendezte meg először a TudásFeszt – Felnőtt Tanuló Napot ma délelőtt a Szinva Teraszon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Miskolci Szakképzési Centrum. Az életvezetési készségfejlesztés ösztönzésére szakmai programokkal, és közönségcsalogató produkciókkal: zenével, művészettel, gasztronómiával, játéktérrel és interaktív gyermekfoglalkoztatóval is készültek a szervezők, ezen a színes, fesztiválhangulatú képzésbörzén. A köszöntők után a rendezvény mesterséges intelligenciával készített szignálját is meghallgathatták az érdeklődők.

Felnőtt Tanuló Nap Miskolcon
Felnőtt Tanuló Nap Miskolcon

A 25 tematikus sátorban megjelentek a felnőttképzést kínáló szakképzési intézmények, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képzéskínálata, és a készségfejlesztést kínáló helyi segítő szervezetek.

A teljes összefoglaló itt olvasható.

A felnőttképzés minőségbiztosítási kérdései – Peer Review Németországban

EQAVET Peer Review in Germany

Németországban, Bonnban zajlott le a hatodik szakértői értékelő program 2022. november 14-15-én. A magyar nemzeti referenciapont képviseletében dr. Sike Veronika, a Technológiai és Ipari Minisztérium Felnőttképzési Főosztályának vezetője vett részt.

A szakértői értékelés témája a Németország által készített önértékelési jelentés és ezáltal a német szak- és felnőttképzési rendszer vizsgálata, erősségek-gyengeségek feltárása, lehetséges fejlődési irányok támogatása volt.

A szakmai esemény fókuszában a minőségbiztosítás mint fogyasztóvédelmi eszköz – a távoktatás védelméről szóló törvény alapján, a szabályozott továbbképzés a kézműipari törvény és a szakképzési törvénynek megfelelően, illetve a minőségbiztosítás a felnőttek szakmai képzésének államilag támogatott esetében állt.

 A szakmai bírálók számos kérdést vetettek fel, így többek között, hogy:

  • elegendőnek tartják-e a nem szabályozott képzéseknél a piac önszabályozó szerepét a visszaélések/fogyasztók megkárosításának megelőzésére,
  • képzéseknek engedélyezésére kizárólag piaci megkeresés alapján kerül sor, állami előírás/kötelező engedélyeztetés (szakmai tartalmi elvárások) nem létezik, azaz állami iránymutatás a képzés piac fejlődésére nem jelenik meg – ez egy megfelelő gyakorlat-e (különösen a munkaerőpiaci szükségletek hatékony érvényesítése kapcsán),
  • ennek kapcsán rengeteg adattal rendelkeznek a német hatóságok, amelyet „szabad felhasználásra” közzétesznek, ám ezek elemzésével nem kezdeményeznek képzéseket a munkaerőpiaci szükségletek kielégítésére (hanem ennek a ténynek a feltárását és mint szükséglet és igény megjelenítését rábízzák a piacra),
  • illetve a képzés engedélyezése során szakértőkre hagyatkoznak, ám ezen szakértők szakmai jártassága, alkalmassága kapcsán nincs központi előírás, ugyanígy a továbbképzésük sem jelenik meg kötelezettségként,
  • végül az engedélyezési tevékenység papír alapú munkafolyamatai kapcsán javasolták a digitalizáció lehetőségeinek megvizsgálását a munkaóraszám csökkentése és az átláthatóság biztosítására.

Az esemény angol nyelvű gyorsjelentése letölthető  itt.

Megjelent az EQAVET második Központi Hírlevele!

EQAVET newsletter 2022 April

Az EQAVET honlapja átkerült az EUROPA weboldalára.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a kiadásban többek között az első kísérleti EQAVET szakértői értékelésről olvashatunk. A z online rendezvénynek a spanyol Oktatási és Szakképzési Minisztérium adott otthont március 30-31-én.

EQAVET hálózat „A rugalmas tanulási utak minőségbiztosítása” című online webináriumát visszanézhetjük a youtube csatornán.

EQAVET egymástól tanulás program „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben”

Felnőttképzők EQAVET alapú külső értékelése
  1. április 27-28-án került megrendezésre online a „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben” címmel az új pályázati ciklus első EQAVET hálózati eseménye.

Az egymástól tanulás program célja az volt, hogy megvitassa a kihívásokat és a megoldásokat a minőségbiztosítás megközelítésének kidolgozására a felnőttképzésben. A program során a résztvevőknek lehetőségük volt megvitatni több uniós tagállam felnőttképzési minőségbiztosítási politikáját, feltárni a nemzetközi és uniós szintű minőségbiztosítási rendszerek (EFQM, ISO 21001) szerepét, valamint a minőségbiztosítási folyamatokat az egyéni tanulási számlák összefüggésében.

A PLA résztvevői az EU-n belüli és kívüli szakképzési rendszerek sokféleségét reprezentálták: 61 résztvevő érkezett nagy és kis rendszerekből, központosított és decentralizált rendszerekből, Észak- és Dél-, Kelet- és Nyugat-Európából, a kaukázusi régióból és Észak-Afrikából.

A megbeszélések ösztönzése érdekében az EQAVET-hálózat nemzeti referenciapontjainak (ír, cseh, francia, holland és portugál) tagjait felkérték, hogy ismertessék tapasztalataikat, bevált gyakorlataikat és kihívásaikat a témával kapcsolatban:

  1. A továbbképzés minőségbiztosításának fő kihívásai.
  2. A nemzetközi vagy vállalati minőségbiztosítási címkék és eszközök használata.
  3. Az egyéni tanulási számlák (ILA) minőségbiztosítására vonatkozó tényleges és lehetséges szakpolitikai lépések.

A tagországok által prezentált esettanulmányok a különböző rendszerek felnőttképzési kínálatának sokféleségét tükrözték.

Írországban például az államilag finanszírozott felnőttképzést ugyanazok a szolgáltatók nyújtják, mint az államilag finanszírozott alapképzést, és a minőségbiztosítási követelmények azonosak, amelyek az oktatásra és képzésre vonatkozó standardokon, a nemzeti képesítési keretrendszeren és más szabályozásokon – például a képesítések elismerésével kapcsolatban – alapulnak.

Portugáliában a felnőttképzési programokat állami intézmények (az oktatási minisztérium által felnőttoktatásra és -képzésre engedélyezettek), képzési központok (a felnőttoktatásra és -képzésre, valamint a kompetenciák validáslási folyamatára a Képesítési és Szakképzési Nemzeti Ügynökség (ANQEP) által engedélyezettek) és szakképzési központok (az állami foglalkoztatási és szakképzési szolgálat (IEFP) tulajdonában) nyújtják.

A Cseh Köztársaságban a formális rendszeren kívüli felnőttképzési programok nem szabályozottak, de 2007 óta fokozatosan kialakult a nem formális és informális tanulási eredmények validálásának rendszere. A képesítések nemzeti nyilvántartásában szereplő 1380 szakmai képesítésre vonatkozóan központilag meghatározott képesítési és értékelési szabványok léteznek.

Arra a kérdésre például, hogy hogyan lehet javítani a felnőttképzésrelevanciáját az egész életen át tartó és az egész életre kiterjedő tanulás szempontjából? Hogyan tervezzük meg és mérjük az eredmények (elsősorban a tanulási eredmények) minőségét a tanulók igényeinek és a konkrét munkaadók/munkahelyek igényeinek megfelelően, a következő válasz született a szakmai vita során. A legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy a minőségbiztosítási intézkedésekben hogyan lehet egyensúlyt teremteni a „rugalmasság” (amelyre a felnőttképzési szolgáltatóknak és programoknak szükségük van ahhoz, hogy időben reagálni tudjanak az egyén és a munkaerőpiac változó igényeire) és a „minőség” (azaz az előre meghatározott követelmények/szabványok betartása az ügyfelek igényeinek kielégítése mellett) között. Egy másik fontos következtetés ebben a tekintetben az volt, hogy az a típusú szakpolitika, amely egyfajta szabályozással rendelkezik minden típusú tanulásra már nem megfelelő: a különböző érdekeltek különböző igényei különböző megközelítéseket igényelnek.

A teljes jelentés a programról itt olvasható angol nyelven.