Címke: minőségbiztosítás a felnőttképzésben

Az elmúlt öt év a hazai felnőttképzés jelentős átalakulásának időszaka volt: nőtt a képzésekben részt vevők száma, erősödtek a minőségbiztosítási és jogszabályi keretek, valamint egyre nagyobb szerepet kapott az egyéni tanulási utak támogatása.

Ezeket az eredményeket mutatta be „A felnőttképzés elmúlt 5 éve” című szakmai konferencia, amelyet a Pest Vármegyei Kormányhivatalban rendeztek meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA és EPALE projektjeinek társszervezésében. A rendezvényen, amelyre Budapesten, 2026. február 24-én került sor, több mint 220 szakember vett részt, ami jól mutatja a felnőttképzés iránti szakmai érdeklődést és a terület jelentőségét.

A konferencia átfogó képet adott a szektor fejlődéséről és jövőbeli kihívásairól. Az elmúlt időszak eredményei között kiemelkedik, hogy több mint 9 millió képzésben való részvétel valósult meg, közel 3 millió résztvevő bevonásával, a felnőttképzők pedig mintegy 1,2 millió képzést szerveztek.

A rendezvény megnyitóján Varga-Bajusz Veronika államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlődés alapját a képzők szakmai munkája, az együttműködések erősödése és a rendszer folyamatos megújítása jelentette. Az elmúlt években egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb és minőségközpontú felnőttképzési rendszer kialakítása vált meghatározó céllá.

A szakmai előadások középpontjában többek között a szabályozási környezet változásai, az adatalapú működés, a hatósági tapasztalatok, valamint a tanulók egyéni fejlődési lehetőségei álltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az adatok ma már nem csupán adminisztratív célokat szolgálnak, hanem fontos alapot jelentenek a tervezéshez, az értékeléshez és a minőségfejlesztéshez.

A konferencia kiemelt témája volt a jövő kihívásaira való felkészülés is. A gyors technológiai és gazdasági változások miatt a folyamatos készségfejlesztés és az átképzés egyre fontosabb szerepet tölt be mind az egyének, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzésében. Az Egyéni Tanulási Számla koncepciója is ezt a szemléletet támogatja: célja, hogy az egyének könnyebben eligazodjanak a képzési lehetőségek között, és tudatosabban tervezzék saját tanulási útjukat.

A konferencia egyik legfontosabb üzenete, hogy a korszerű felnőttképzés kulcsa a képzés, a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci igények összehangolása. A minőségbiztosítás erősítése, az adatalapú működés és a rugalmas tanulási lehetőségek együttesen járulnak hozzá egy olyan jövőálló rendszer kialakításához, amely hatékonyan támogatja az egyének fejlődését és a gazdaság alkalmazkodóképességét.

A felnőttképzés minőségének folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a képzési rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac változó igényeihez, valamint magas színvonalú tanulási lehetőségeket biztosítson a felnőttek számára. E célokat szolgálta a 2025. január 29-én megrendezett felnőttképzési konferencia is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA Magyarország projektje, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és a Felnőttképzők Szövetsége közösen szervezett.

A több mint 200 résztvevőt vonzó rendezvény a minőségbiztosítás és a folyamatos fejlesztés aktuális kérdéseit helyezte a középpontba.

Az EQAVET minőségbiztosítási keretrendszer alapelvei szerint a minőségi felnőttképzés a tudatos tervezésre, a hatékony megvalósításra, az eredmények rendszeres értékelésére és a folyamatos fejlesztésre épül. A konferencia előadásai mindegyik területhez értékes szakmai tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat kínáltak.

A tervezés szakaszában kiemelt szerepet kapott a felnőttképzési rendszer stratégiai fejlesztése. Az előadások bemutatták a legújabb jogszabályi változásokat, a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti együttműködés lehetőségeit, valamint azokat a nemzetközi trendeket, amelyek hosszú távon meghatározzák a képzések minőségét és relevanciáját. A digitális tanulási formák, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a készségalapú képzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a képzési kínálat jobban igazodjon a tanulók és a gazdaság igényeihez.

A megvalósítás során a minőség egyik legfontosabb feltétele az átlátható és korszerű működés. A konferencián bemutatott fejlesztések – többek között a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) továbbfejlesztése, az elektronikus képzési dokumentáció bevezetése és a vizsgarendszer korszerűsítése – mind azt szolgálják, hogy a képzési folyamatok hatékonyabbak, egységesebbek és megbízhatóbbak legyenek.

Az értékelés és a minőség ellenőrzése szintén hangsúlyos témája volt a rendezvénynek. A Pest Vármegyei Kormányhivatal előadása bemutatta az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatait, valamint az intézményi ellenőrzéseket érintő jogszabályi változások hatásait. Az NSZFH ismertette a vizsgarendszer megújulását, amelynek célja az objektív, átlátható és egységes értékelés biztosítása a felnőttképzésben részt vevők számára.

A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen eleme a jó gyakorlatok megosztása és a nemzetközi tapasztalatok beépítése. Ennek jelentőségét mutatta be az Erasmus+ AL Agenda Magyarország és az EPALE program ismertetése is. A két kezdeményezés támogatja a szakmai együttműködéseket, elősegíti a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megosztását, valamint lehetőséget biztosít a felnőttképzés szereplői számára a folyamatos szakmai fejlődésre.

A konferencia egyértelműen rámutatott arra, hogy a minőségbiztosítás nem önálló feladat, hanem a felnőttképzés teljes működését átszövő szemlélet. A stratégiai tervezés, a korszerű megvalósítás, az átlátható értékelés és a folyamatos fejlesztés együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzés képes legyen megfelelni a tanulók, a munkáltatók és a társadalom változó elvárásainak. Az ilyen szakmai fórumok fontos szerepet töltenek be abban, hogy az EQAVET minőségfejlesztési alapelvei a mindennapi gyakorlatban is megjelenjenek, támogatva a felnőttképzés eredményességét és fenntartható fejlődését.