2026. április 9-10-én Zágrábban került megrendezésre a horvát EQAVET rendszer szintű Peer Review (szakértői értékelési) folyamatának helyszíni eseménye, amelynek középpontjában a felnőttképzés minőségbiztosítása, különösen az önértékelés és a külső értékelés rendszere állt. A szakmai program házigazdája a horvát Szakképzési és Felnőttképzési Ügynökség (Agency for Vocational Education and Training and Adult Education – ASOO) volt, amely egyben a horvát EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szerepét is betölti. A nemzetközi szakértői csoport munkájában Finnország, Németország, Magyarország és Szlovénia képviselői vettek részt értékelőként (peer), valamint megfigyelőként jelen volt az Európai Képzési Alapítvány (ETF) szakértője is.
Magyarországot két EQAVET szakértő képvisele.
A Peer Review célja az volt, hogy nemzetközi szakértői szemszögből értékelje Horvátország újonnan kialakított felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerét, valamint visszajelzést adjon annak továbbfejlesztéséhez. A vizsgálat különös jelentőséggel bírt, mivel Horvátországban először vezettek be országos szintű külső értékelési rendszert a felnőttképzés területén. A rendszer jogi alapját a 2021-ben elfogadott Felnőttképzési Törvény teremtette meg, amely a formális, nem formális és informális tanulás elismerése mellett a minőségbiztosítás kereteit is meghatározza. A törvény minőségbiztosítási előírásai elsősorban a formális, államilag elismert képesítés megszerzésére irányuló képzésekre vonatkoznak.
A horvát modell egyik sajátossága, hogy a képző intézmények önértékelésének részletes módszertanát és eszközrendszerét az ASOO dolgozta ki. Az intézmények számára útmutatók készültek, valamint rendszeres képzések támogatják a belső minőségfejlesztési folyamatok kialakítását. Ezzel párhuzamosan létrejött az országos külső értékelési rendszer is, amely mintegy 360 felnőttképzési intézményre terjed ki. A külső értékelést az Ügynökség öt-hétévente végzi el egy öt minőségi területen 18 minőségi standardból álló értékelési modell alapján. A folyamat része az intézményi önértékelési jelentés elkészítése, a bizonyítékok bemutatása, valamint egy háromtagú független szakértői bizottság helyszíni látogatása. Az értékelés eredményeként az intézmények egy négyfokozatú skálán minősítést kapnak, amely a „nagyon magas” szinttől egészen a „nem megfelelő” kategóriáig terjedhet. Az eredmények nyilvánosan hozzáférhetők az Ügynökség honlapján, ezzel is támogatva az átláthatóságot és a tanulók tájékozott intézményválasztását. A rendszer bevezetését követően már 42 intézmény teljes körű értékelése valósult meg.
A kétnapos szakmai program során a résztvevők először a horvát Oktatási, Tudományos és Ifjúsági Minisztérium, valamint az ASOO képviselőinek előadásait hallgatták meg. Ezt követően a szakértők részletes konzultációkat folytattak az Ügynökség munkatársaival, felnőttképzési intézmények vezetőivel és a külső értékelésekben közreműködő szakértőkkel. A megbeszélések három kulcskérdés köré szerveződtek:
- mennyiben felel meg a horvát minőségbiztosítási modell az EQAVET Keretrendszernek;
- milyen mértékben növeli a külső értékelés a felnőttképzési intézmények átláthatóságát és láthatóságát;
- hogyan járul hozzá és támogatja egy nemzeti minőségbiztosítási keretrendszer a folyamatos (minőség)fejlesztést és az intézményi önszabályozást.
A nemzetközi szakértői csoport, köztük a magyar résztvevők, számos pozitívumot azonosítottak. Kiemelték a rendszer ambiciózus célkitűzéseit, az Ügynökség által biztosított széles körű szakmai támogatást, valamint azt a nyitottságot, amellyel a horvát szakemberek az első értékelési ciklus tapasztalatait beépítik a rendszer fejlesztésébe. Különösen fontosnak tartották, hogy a külső értékelési modell erősen épít az EQAVET Keretrendszer alapelveire és elemeire, ezáltal hozzájárul a minőségkultúra kialakításához / erősítéséhez a horvát felnőttképzési intézményekben, valamint az európai szintű összehasonlíthatósághoz is.
A szakértői visszajelzések ugyanakkor több fejlesztési lehetőségre is rámutattak. Felmerült például az értékelési eredmények egyszerűbb és közérthetőbb kommunikációjának szükségessége, hogy a tanulók és más érintettek könnyebben értelmezhessék az intézmények minősítését. Szó esett az adatgyűjtési és adathitelesítési folyamatok további erősítéséről, valamint arról is, hogy milyen támogatási mechanizmusok segíthetik azokat az intézményeket, amelyek az értékelés során gyengébb eredményt érnek el. A résztvevők hangsúlyozták a minőségbiztosítás és más szakpolitikai területek – például az akkreditáció, a képesítési reformok vagy a jogszabályi környezet – közötti szoros összhang fontosságát.
A zágrábi Peer Review jól példázta az EQAVET Hálózat által támogatott nemzetközi szakmai tanulás jelentőségét. A magyar szakértők részvétele egyrészt lehetőséget teremtett arra, hogy megismerjék egy másik ország minőségbiztosítási innovációit, másrészt saját tapasztalataik megosztásával segíthették a horvát rendszer továbbfejlesztését. Az ilyen nemzetközi együttműködések nemcsak az egyes országok szakpolitikai fejlődését segítik elő, hanem hozzájárulnak az európai szakképzési és felnőttképzési rendszerek minőségének, átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos erősítéséhez is.
