Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia

2026. szeptember 24-25-én Pécsen került megrendezésre a 20. PASCAL megfigyelőközpont – Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia.

A PASCAL Nemzetközi megfigyelőközpont (PASCAL International Observatory) 2002 óta arra keresi a választ, hogy a helyszín, a társadalmi tőke és az egész életen át tartó tanulás hogyan ösztönzi a fenntartható gazdasági, a társadalmi és a kulturális megújulást. Ez összhangban van az ENSZ fentartható fejlődési céljaival és az UNESCO Tanulóváros Hálózatával (GNLC), főként azokkal, amelyek a minőségi oktatásra, a fenntartható közösségekre és az éghajlatváltozás elleni fellépésre fókuszálnak.

Kép forrása: Wikipédia

A konferencia helyszíne nem véletlen, hiszen jelenleg két magyarországi tagja van a Tanulóváros Hálózatnak: Szombathely és Pécs.
Pécs a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, és a közösség-alapú tanulási programjaiért, valamint a Pécsi Tanuló Város Fesztivál megszervezéséért 2017-ben elnyerte az UNESCO Globális Tanuló Város Díját is.

Az UNESCO meghatározása szerint egy tanulóváros aktívan tesz a következő célokért:

  • Erőforrások mozgósítása: Minden szektort (cégek, civil szervezetek, oktatási intézmények) összekapcsol, hogy az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig mindenki számára elérhetővé tegye a fejlődést.
  • Közösségi tanulás: Feléleszti és támogatja a tanulást a családokban és a helyi kisközösségekben.
  • Munkahelyi fejlődés: Megkönnyíti és ösztönzi a tanulást a munkahelyeken is (átképzések, modern technológiák használata).
  • Inklúzió és fenntarthatóság: A megszerzett tudást a társadalmi felzárkóztatásra, a gazdasági virágzásra és a környezeti fenntarthatóságra (pl. klímavédelem) fordítja.

A koncepció nemcsak elmélet, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a város polgárai számára:

  • Elérhetőbbé válnak az ingyenes vagy kedvezményes képzések, workshopok és kulturális események.
  • Erősödik a helyi identitás és összetartozás a közösségi programokon keresztül.
  • Nő a város gazdasági versenyképessége, mivel a helyi munkaerő könnyebben alkalmazkodik a változó piaci igényekhez.

A Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia kutatókat, gyakorlati szakembereket, döntéshozókat és közösségi vezetőket várt annak feltárására, hogyan kapcsolódik össze az egész életen át tartó tanulás, a fenntarthatóság, a kreativitás és a jóllét (well-being) a lendületes városi ökoszisztémák formálásában.

A konferencia során az alábbi témák kerültek fókuszba:

1. A közösségvezérelt és generációk közötti egész életen át tartó tanulás (LLL) társadalmi előnyei

  • Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések a befogadást, a méltányosságot és a társadalmi kohéziót?
  •  Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések az innovációt a fenntartható és körforgásos gyakorlatok támogatása érdekében?
  • Milyen szerepet játszik a generációk közötti tanulás a rugalmasan ellenálló (reziliens) közösségek kiépítésében?

2. Oktatás a Fenntartható Fejlődésért (ESD)

  • Hogyan tudják a tanulóvárosok beágyazni a fenntarthatóságot a formális, nem-formális és informális oktatásba?
  • Melyek a hatékony modellek a fenntartható fejlődésre nevelés integrálására a városfejlesztésbe és a várospolitikába?

3. Gazdasági és digitális innováció a tanulóvárosokban (munkaalapú tanulási következményekkel)

  • Hogyan támogatják a digitális eszközök és platformok az egész életen át tartó tanulást és a munkaerőfejlesztést?
  • Milyen következményei vannak a mesterséges intelligenciának (AI), az automatizációnak és a digitális átalakulásnak a városi tanulási ökoszisztémákra nézve?

4. Teljes gőzzel előre a „STEAM” jegyében: A művészetek beemelése a STEM-be

  • Hogyan ösztönözheti a művészetek integrálása a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) oktatásba a kreativitást és az innovációt a városokban?
  • Milyen szerepet játszanak a kulturális intézmények és a kreatív iparágak a tanulóvárosokban?

5. Jóllét és kiteljesedés a tanulóvárosi terekben

  • Hogyan támogatják a tanulóvárosok a mentális egészséget, a jóllétet és az emberi kiteljesedést? Milyen szerepet játszik a kreativitás és az innováció az egészség és a jóllét előmozdításában?
  • Milyen kapcsolatok vannak a tanulás, a boldogság és az életminőség között a városi környezetben?

 

A tanulóváros koncepciója, a konferencia és az EQAVET szorosan összekapcsolódnak az egész életen át tartó tanulás minőségének és társadalmi hasznosulásának fejlesztésében. Míg a tanulóváros egy ökoszisztémát és keretrendszert biztosít a tanulás helyi szintű kiterjesztésére, addig az EQAVET a módszertant és minőségbiztosítást nyújtja ahhoz, hogy ez a képzés hatékony és mérhető legyen.

  • A tanulóvárosok rengeteg olyan képzést, workshopot és közösségi tanulási formát kínálnak, amelyek kívül esnek a klasszikus iskolarendszeren. Az EQAVET ciklus logikája (Tervezés ➔ Végrehajtás ➔ Értékelés ➔ Felülvizsgálat) és indikátorrendszere (például a képzésben résztvevők elégedettsége vagy a megszerzett készségek munkaerőpiaci relevanciája) tökéletesen alkalmazható a tanulóvárosi kezdeményezések hatékonyságának mérésére is.

  • A pécsi Pascal konferencia központi témája a tanulóvárosi ökoszisztémák virágzása a kreatív, körforgásos gazdaságban. Az EQAVET 2020 utáni megújított irányelvei kifejezetten előírják, hogy a szakképzésnek és a felnőttképzésnek reagálnia kell a zöld és digitális átállásra, a fenntarthatósági és környezeti szempontokra. A konferencia tudományos diskurzusa és a jó gyakorlatok bemutatása közvetlenül támogatták az EQAVET ezen stratégiai céljainak gyakorlati megvalósítását.
  • A tanulóvárosok sikere a helyi szereplők (egyetemek, mint a PTE, önkormányzatok, vállalatok és képzőközpontok) szoros együttműködésén múlik. Az EQAVET közös európai alapelvei és minőségi kritériumai biztosítják azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szereplők által nyújtott képzések (legyen az egyetemi kurzus, szakképzési modul vagy vállalati tréning) kompatibilisek és elismertek legyenek az ökoszisztémán belül.
  • A Pécsi Tudományegyetemen megrendezett konferencia szakmai partnerei között ott volt az EPALE Magyarország is, amely a felnőttkori tanulás európai platformja. Mivel az EQAVET nemzeti referenciapontjai és az európai szintű szakértői értékelési (Peer Review) folyamatok a tudásmegosztásra épülnek, a konferencia tudományos szekciói és a pécsi tanulóvárosi kezdeményezések bemutatói közvetlen inputot adtak a minőségközpontú felnőtt- és szakképzési politikák fejlesztéséhez.

 

Újra Felnőtt Tanuló Napon jártunk

Újra Felnőtt Tanuló Napon jártunk az Erasmus+ AL Agenda projekt szervezésében ezúttal a székesfehérvári Szakmák utcája esemény keretében.

Székesfehérváron, 2025. április 4-5-én a Szakmák utcája fesztiválon került megszervezésre az idei Felnőtt tanuló nap a Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL Agenda projekt keretében. Idén pedig a Székesfehérvári Szakképzési Centrum új koncepcióval, ezúttal kétnapos esemény keretében rendezte meg a népszerű eseményt.

A rendezvény a város szívében, a belvárosban került megrendezésre, ahol az szakmai ágazatok kapták a főszerepet. A rendezvénysorozat célja, hogy az érdeklődő fiatalok és felnőttek lehetőséget kapjanak a helyileg elérhető szakmák világának felfedezésére.

A délelőtti órákban a 7-8. osztályos diákok ismerkedhettek meg a szakképzési lehetőségekkel, interaktív bemutatókkal és szórakoztató programokkal.

A délutáni programok a felnőtteknek szóltak, a duális képzésben résztvevő cégek is bemutatkoztak, így a résztvevők átfogó képet kaphatnak a munkaerőpiaci lehetőségekről.

A rendezvény rendhagyóan kiegészült az Erasmus+ AL Agenda Felnőtt Tanuló Nap és a Felnőtt Tanuló Szakmai Nap konferencia programelemekkel is.

A Felnőtt tanuló nap elsődleges célja a felnőttek készségfejlesztésének támogatása, így az érdeklődőket a helyi felnőttképzés aktív szereplőivel együtt a Szent István Múzeum belső udvarában várták kifejezetten a felnőtteknek szóló képzésekkel, támogatásokkal, pályázati lehetőségekkel.

Az EQAVET nemzeti referenciapont az iskolarendszerű és piaci felnőttképzési lehetőségekről adott tájékoztatást az érdeklődők számára.

Első alkalommal rendezték meg a Felnőtt Tanuló Napot Miskolcon

Első alkalommal rendezték meg a Felnőtt Tanuló Napot 2024. szeptember 19-én, Miskolcon, amelyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, társprojektje, az Erasmus+ AL Agenda projekt, valamint a Miskolci Szakképzési Centrum közösen szervezett.

A városlakók számára nyitott fesztiválprogram mellett egy zártkörű szakmai nap is megvalósult a projekt keretében, ahol a felnőttkori tanulás aktuális kihívásai és lehetőségei kerültek a középpontba. A rendezvényen szakemberek és a régió érdekelt szereplői osztották meg tapasztalataikat és jó gyakorlataikat.

A szakmai programot Varga Martina, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felnőttképzési főosztályvezetője nyitotta meg, aki a hazai felnőttképzés eredményeit és aktuális programjait mutatta be. Ezt követően dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke ismertette a készségfejlesztés és a skillalapú munkaerő-menedzsment új perspektíváit. Koltányi Gergely, a Nitrolearning Zrt. digitális képzési szakértője inspiráló előadásában az élményszerű tanulás jellemzőiről és fejlesztési lehetőségeiről beszélt. A szakmai előadásokat Göncfalvi–Juga Alíz, a Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési vezetője zárta, aki a kormányhivatal által támogatott képzések legfontosabb változásait ismertette.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői a kompetenciafejlesztés szerepét járták körül a felnőttképzésben. Szó esett többek között arról, hogyan növelhető a felnőttek munkaerőpiaci versenyképessége, milyen módszerek támogatják leghatékonyabban a kompetenciák fejlesztését, miként építhetők be ezek a tantervekbe, valamint milyen jelentősége van a digitális készségek fejlesztésének. A résztvevők emellett megvitatták az élethosszig tartó tanulás ösztönzésének lehetőségeit, az oktatási intézmények és a munkáltatók együttműködését, a kompetenciafejlesztő programok eredményességének mérési módszereit, valamint azt is, hogy a kompetenciafejlesztés hogyan segítheti a hátrányos helyzetű és alacsony végzettségű felnőttek fejlődési lehetőségeit.

A szakmai napon több mint 50 érdeklődő vett részt. A résztvevők elégedettségi visszajelzései alapján a rendezvény nagy sikert aratott: sokan kiemelték, hogy a kizárólag a felnőttképzésre és a felnőttkori tanulásra fókuszáló szakmai esemény valódi hiánypótló kezdeményezés a régióban.

Az előadások az alábbi linkeken letölthetők:

A hazai felnőttképzés eredményei és programjai

Élményszerű tanulás a Nitrolearning képzés-fejlesztési gyakorlatában

Készségfejlesztés és skillalapú munkaerő menedzsment

TudásFeszt – Felnőtt Tanuló Napon jártunk Miskolcon

Miskolcon rendezte meg először a TudásFeszt – Felnőtt Tanuló Napot ma délelőtt a Szinva Teraszon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Miskolci Szakképzési Centrum. Az életvezetési készségfejlesztés ösztönzésére szakmai programokkal, és közönségcsalogató produkciókkal: zenével, művészettel, gasztronómiával, játéktérrel és interaktív gyermekfoglalkoztatóval is készültek a szervezők, ezen a színes, fesztiválhangulatú képzésbörzén. A köszöntők után a rendezvény mesterséges intelligenciával készített szignálját is meghallgathatták az érdeklődők.

Felnőtt Tanuló Nap Miskolcon
Felnőtt Tanuló Nap Miskolcon

A 25 tematikus sátorban megjelentek a felnőttképzést kínáló szakképzési intézmények, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képzéskínálata, és a készségfejlesztést kínáló helyi segítő szervezetek.

A teljes összefoglaló itt olvasható.

A felnőttképzés minőségbiztosítási kérdései – Peer Review Németországban

EQAVET Peer Review in Germany

Németországban, Bonnban zajlott le a hatodik szakértői értékelő program 2022. november 14-15-én. A magyar nemzeti referenciapont képviseletében dr. Sike Veronika, a Technológiai és Ipari Minisztérium Felnőttképzési Főosztályának vezetője vett részt.

A szakértői értékelés témája a Németország által készített önértékelési jelentés és ezáltal a német szak- és felnőttképzési rendszer vizsgálata, erősségek-gyengeségek feltárása, lehetséges fejlődési irányok támogatása volt.

A szakmai esemény fókuszában a minőségbiztosítás mint fogyasztóvédelmi eszköz – a távoktatás védelméről szóló törvény alapján, a szabályozott továbbképzés a kézműipari törvény és a szakképzési törvénynek megfelelően, illetve a minőségbiztosítás a felnőttek szakmai képzésének államilag támogatott esetében állt.

 A szakmai bírálók számos kérdést vetettek fel, így többek között, hogy:

  • elegendőnek tartják-e a nem szabályozott képzéseknél a piac önszabályozó szerepét a visszaélések/fogyasztók megkárosításának megelőzésére,
  • képzéseknek engedélyezésére kizárólag piaci megkeresés alapján kerül sor, állami előírás/kötelező engedélyeztetés (szakmai tartalmi elvárások) nem létezik, azaz állami iránymutatás a képzés piac fejlődésére nem jelenik meg – ez egy megfelelő gyakorlat-e (különösen a munkaerőpiaci szükségletek hatékony érvényesítése kapcsán),
  • ennek kapcsán rengeteg adattal rendelkeznek a német hatóságok, amelyet „szabad felhasználásra” közzétesznek, ám ezek elemzésével nem kezdeményeznek képzéseket a munkaerőpiaci szükségletek kielégítésére (hanem ennek a ténynek a feltárását és mint szükséglet és igény megjelenítését rábízzák a piacra),
  • illetve a képzés engedélyezése során szakértőkre hagyatkoznak, ám ezen szakértők szakmai jártassága, alkalmassága kapcsán nincs központi előírás, ugyanígy a továbbképzésük sem jelenik meg kötelezettségként,
  • végül az engedélyezési tevékenység papír alapú munkafolyamatai kapcsán javasolták a digitalizáció lehetőségeinek megvizsgálását a munkaóraszám csökkentése és az átláthatóság biztosítására.

Az esemény angol nyelvű gyorsjelentése letölthető  itt.

EQAVET egymástól tanulás program „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben”

Felnőttképzők EQAVET alapú külső értékelése
  1. április 27-28-án került megrendezésre online a „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben” címmel az új pályázati ciklus első EQAVET hálózati eseménye.

Az egymástól tanulás program célja az volt, hogy megvitassa a kihívásokat és a megoldásokat a minőségbiztosítás megközelítésének kidolgozására a felnőttképzésben. A program során a résztvevőknek lehetőségük volt megvitatni több uniós tagállam felnőttképzési minőségbiztosítási politikáját, feltárni a nemzetközi és uniós szintű minőségbiztosítási rendszerek (EFQM, ISO 21001) szerepét, valamint a minőségbiztosítási folyamatokat az egyéni tanulási számlák összefüggésében.

A PLA résztvevői az EU-n belüli és kívüli szakképzési rendszerek sokféleségét reprezentálták: 61 résztvevő érkezett nagy és kis rendszerekből, központosított és decentralizált rendszerekből, Észak- és Dél-, Kelet- és Nyugat-Európából, a kaukázusi régióból és Észak-Afrikából.

A megbeszélések ösztönzése érdekében az EQAVET-hálózat nemzeti referenciapontjainak (ír, cseh, francia, holland és portugál) tagjait felkérték, hogy ismertessék tapasztalataikat, bevált gyakorlataikat és kihívásaikat a témával kapcsolatban:

  1. A továbbképzés minőségbiztosításának fő kihívásai.
  2. A nemzetközi vagy vállalati minőségbiztosítási címkék és eszközök használata.
  3. Az egyéni tanulási számlák (ILA) minőségbiztosítására vonatkozó tényleges és lehetséges szakpolitikai lépések.

A tagországok által prezentált esettanulmányok a különböző rendszerek felnőttképzési kínálatának sokféleségét tükrözték.

Írországban például az államilag finanszírozott felnőttképzést ugyanazok a szolgáltatók nyújtják, mint az államilag finanszírozott alapképzést, és a minőségbiztosítási követelmények azonosak, amelyek az oktatásra és képzésre vonatkozó standardokon, a nemzeti képesítési keretrendszeren és más szabályozásokon – például a képesítések elismerésével kapcsolatban – alapulnak.

Portugáliában a felnőttképzési programokat állami intézmények (az oktatási minisztérium által felnőttoktatásra és -képzésre engedélyezettek), képzési központok (a felnőttoktatásra és -képzésre, valamint a kompetenciák validáslási folyamatára a Képesítési és Szakképzési Nemzeti Ügynökség (ANQEP) által engedélyezettek) és szakképzési központok (az állami foglalkoztatási és szakképzési szolgálat (IEFP) tulajdonában) nyújtják.

A Cseh Köztársaságban a formális rendszeren kívüli felnőttképzési programok nem szabályozottak, de 2007 óta fokozatosan kialakult a nem formális és informális tanulási eredmények validálásának rendszere. A képesítések nemzeti nyilvántartásában szereplő 1380 szakmai képesítésre vonatkozóan központilag meghatározott képesítési és értékelési szabványok léteznek.

Arra a kérdésre például, hogy hogyan lehet javítani a felnőttképzésrelevanciáját az egész életen át tartó és az egész életre kiterjedő tanulás szempontjából? Hogyan tervezzük meg és mérjük az eredmények (elsősorban a tanulási eredmények) minőségét a tanulók igényeinek és a konkrét munkaadók/munkahelyek igényeinek megfelelően, a következő válasz született a szakmai vita során. A legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy a minőségbiztosítási intézkedésekben hogyan lehet egyensúlyt teremteni a „rugalmasság” (amelyre a felnőttképzési szolgáltatóknak és programoknak szükségük van ahhoz, hogy időben reagálni tudjanak az egyén és a munkaerőpiac változó igényeire) és a „minőség” (azaz az előre meghatározott követelmények/szabványok betartása az ügyfelek igényeinek kielégítése mellett) között. Egy másik fontos következtetés ebben a tekintetben az volt, hogy az a típusú szakpolitika, amely egyfajta szabályozással rendelkezik minden típusú tanulásra már nem megfelelő: a különböző érdekeltek különböző igényei különböző megközelítéseket igényelnek.

A teljes jelentés a programról itt olvasható angol nyelven.