A 2026. szeptember 17-én tartott Aktív állampolgárság az iskolában – A társadalmi részvétel erősítése hazai és nemzetközi lehetőségekkel webinárium célja az volt, hogy bemutassa, miként válhatnak a fiatalok aktív, tájékozott és felelős európai polgárokká az iskola falain belül és azokon kívül. Az Erasmus+ program egyik kiemelt prioritása a társadalmi részvétel, amely a kritikai gondolkodás, a médiatudatosság, valamint a demokratikus értékek (tolerancia, emberi jogok, fenntarthatóság) fejlesztését célozza.
Az állampolgári nevelés nem pusztán elméleti tudásátadást jelent, hanem kompetenciák, attitűdök és értékek fejlesztését. A bevonás elve szerint a „tanulóknak szervezünk” szemlélet helyett a „tanulókkal együtt szervezünk” megközelítésre van szükség, amelyben a tanuló véleményformáló, döntéshozó és kezdeményező.
A tanulói részvételnek több modellje is van. A Hart-modell – a részvétel létrája – rávilágít arra, hogy a formalitások (tokenizmus/látszatintézkedések) helyett a felnőtteknek és fiataloknak együtt, közös és értelmes projektekben kell dolgozniuk, amelynek célja a valódi döntéshozói szint elérése.
A Lundy-modell négy pillérre építve biztosítja a gyermekek jogát a véleménynyilvánításra és arra, hogy szavaiknak valós következménye és hatása legyen.
Az iskola falain belül és kívül is lehet kezdeményezni. A tanulókat be lehet vonni a helyi problémák felismerésébe, megoldásába.
- A közösségi szolgálatból közösségi részvétel válhat.
- Együtt lehet működni helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, az önkormányzattal.
- A szakmai képzés során a duális képzőhely és a helyi gazdasági/közösségi környezet is további bevonódásra nyújthat alkalmat.
- A projektek, témanapok, demokráciajáték, vitaversenyek is jó eszközök a bevonódásra.
A helyi részvételtől el lehet jutni az európai részvételig, amelynek célja a nemzetközi együttműködésben való közös gondolkodás és döntéshozatal. A tanuló „résztvevőből” aktív együttműködő és kezdeményező lehet a nemzetközi térben, aki a tudást meg tudja osztani az iskolai közösség felé.
Az Erasmus+ mobilitási programok, valamint az eTwinning (a közös gondolkodás és cselekvés virtuális tere) jó lehetőséget nyújtanak az európai részvételre. Utóbbi a digitális térben való felelős jelenlétre is megtanít.
A webináriumon két intézményi jógyakorlattal ismerkedhettünk meg.
1. Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum – Erasmus+ nagyköveti program
A 11 iskolát és mintegy 3000 tanulót felölelő centrum saját fejlesztésű nagyköveti programot hozott létre (amelyet Jean Monnet forrásokból is támogatnak), hogy a diákok hangját felerősítse és kiküszöbölje az elszigeteltséget.
Különböző tervékenységeken keresztül vonják be a diákjaikat, mint például 60 órás hibrid (blended) képzés, kommunikációs és karriertréning, angol nyelvi fejlesztés, parlamenti szimulációk, Európa Pont és brüsszeli tanulmányutak.
A tanulók a Hart-modell legfelső szintjeit érhetik el egy év alatt. Diáktól diáknak (Peer-to-peer) kommunikációval és egymás oktatásával (peer teaching), podcastekkel és digitális faliújságokkal adják át élményeiket társaiknak. A folyamatot olyan digitális platformok támogatják, mint az EU Learning Corner és az Európa Élményközpont.
2. Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum – EU-ismeretek és „EU4U” Jean Monnet projekt
Az intézmény célja az európai állampolgári kompetenciák beépítése a mindennapi oktatásba („Európa mi vagyunk”).
- Tantervi beépítés: Külön tanóra (EU és én), valamint a meglévő tantárgyakba (történelem, angol, gazdasági és jogi ismeretek, osztályfőnöki órák) integrált modulok és Padlet-projektek.
- Tanórán kívüli és nemzetközi programok: Angol és magyar nyelvű vitaklub (Debate Club) a kritikai gondolkodás és érveléstechnika fejlesztésére; eTwinning és KA1 nemzetközi projektek (virtuális séták, online együttműködések osztrák, spanyol, olasz, holland diákokkal, brüsszeli intézménylátogatások).
Az alábbi két szófelhő a diákok EU-s ismereteit mutatja a bemenetnél és a kimenetnél.
A két jógyakorlat bemutatása után megismerkedhettünk egy diákkal, aki elmesélte, milyen tevékenységek során jutott el a nagykövetségig. Egy másik tanuló pedig az Európai zöld megállapodás közös projektben való részvételéről osztotta meg a tapasztalatait.
A webinárium végén az előadók az alábbi kulcsüzenetekkel búcsúztak:
- Az állampolgárság nem tantárgy, hanem kompetencia: Gyakorlati alkalmazást, kritikai gondolkodást és folyamatos párbeszédet igényel.
- Tanítás a részvétel élményén keresztül: A projektek, vitaklubok, szimulációk és közösségi programok éreztetik a diákokkal, hogy a véleményük számít.
- A befogadás az aktív állampolgárság alapja: Minden diák számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét a közösségben, függetlenül származásától, társadalmi helyzetétől vagy képességeitől.
„Nem az a kérdés, hány programot szervez az iskola, hanem az, hogy hány olyan helyzetet teremt, ahol a tanulók valóban dönthetnek, kezdeményezhetnek, érvelhetnek, együttműködhetnek és hatással lehetnek a környezetükre.”
