Részvétel a szlovéniai befogadó szakképzés fejlesztésében a minőségbiztosítás szerepét vizsgáló EQAVET Peer Review folyamatban

2026 tavaszán került sor a szlovén EQAVET Nemzeti Referencia Pont (National Reference Point – NRP) által szervezett nemzetközi peer review folyamatra, amelynek középpontjában a minőségbiztosítás szerepe állt az inkluzív (befogadó) középfokú szakképzés fejlesztésében. Magyarországot Marton József, a magyar EQAVET NRP szakértője képviselte a nemzetközi szakértői csoport tagjaként. A szakmai értékelésben Belgium (francia nyelvű közösség), Horvátország, Görögország, Németország és Magyarország szakértői vettek részt.

A peer review folyamat több egymásra épülő szakmai eseményből állt. Az online előkészítő megbeszélésekre 2026. április 23-án és május 6-án került sor, ezt követte a háromnapos helyszíni szakértői látogatás Ljubljanában május 20–22. között, majd a folyamatot egy június 18-i online follow-up megbeszélés zárta le. A strukturált előkészítés lehetővé tette, hogy a nemzetközi szakértők részletesen megismerjék a szlovén önértékelési jelentést, a nemzeti minőségbiztosítási rendszert és a peer review során vizsgálandó kérdéseket.

Kép forrása

A szlovén fél bemutatta az oktatási minisztérium, a Szlovén Szakképzési Intézet (CPI), valamint a Nemzeti Vizsgaközpont munkáját, különös tekintettel arra, miként jelenik meg az inklúzió a szakpolitikai célokban, a szakképzési programok fejlesztésében és az országos minőségbiztosítási rendszerben. A szakértők megismerhették azokat az eszközöket is, amelyekkel Szlovénia az EQAVET indikátoraira építve értékeli a szakképzés minőségét, valamint az ARISE projektet, amely 25 iskola bevonásával támogatja a hátrányos helyzetű tanulók sikeres tanulási útját és a korai iskolaelhagyás megelőzését. A program során két ljubljanai szakképző intézmény mutatta be saját jó gyakorlatait, amelyek jól szemléltették az inkluzív szemlélet gyakorlati megvalósítását.

A peer review központi témája az EQAVET 8. indikátorának alkalmazása volt, amely a sérülékeny tanulói csoportok részvételét vizsgálja a szakképzésben. A nemzetközi szakértők egyetértettek abban, hogy a korábbi, kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló megközelítés kibővítése – a migráns és az alacsony szociális-gazdasági hátterű tanulók bevonásával – jelentős előrelépést jelent. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az inklúzió ennél jóval tágabb fogalom, amelynek a tehetséges, kiemelkedően teljesítő, valamint a mentális egészségi problémákkal, motivációs vagy családi nehézségekkel küzdő fiatalokra is ki kell terjednie. A szakértők szerint az inkluzív oktatásnak egyszerre kell szolgálnia az esélyegyenlőséget és a kiválóság támogatását.

A szakmai párbeszéd egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jelenlegi indikátorok önmagukban nem képesek teljes képet adni az inkluzív szakképzés minőségéről. A résztvevők szerint a jövőben a tanulók jóllétét, az iskolai légkört, a tanulói részvételt, a személyre szabott támogatási formákat, a munkaalapú tanulás lehetőségének biztosítását és az intézmények inkluzív működését is mérni szükséges. Külön hangsúlyt kapott a kvalitatív információk – például önértékelések, esettanulmányok, tanulói visszajelzések és peer review eredmények – szerepe a mennyiségi adatok mellett.

A szakértői csoport részletes ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti monitoring rendszer továbbfejlesztésére is. Javasolták egy összekapcsolható, interoperábilis országos tanulói adatbázis kialakítását, amely megfelelő adatvédelmi garanciák mellett lehetővé tenné a tanulási utak, a lemorzsolódás, a végzettség megszerzése és az átmenetek nyomon követését. A magyar szakértő hozzászólásai alapján a jelentés külön utal arra is, hogy a digitális tanulói nyilvántartási rendszerek és a tanulási tervek elektronikus kezelése jelentősen hozzájárulhat az adatvezérelt minőségfejlesztéshez, miközben nem növeli az iskolák adminisztratív terheit.

A peer review további fontos üzenete volt, hogy az inklúzió sikerének kulcsa nem kizárólag a tanulók nyomon követése, hanem az intézmények támogatása is. A jelentés ezért kiemeli a pedagógusok továbbképzésének, a mentorálásnak, a szakmai hálózatoknak, az iskolák közötti tudásmegosztásnak, valamint a folyamatos visszacsatolásnak a jelentőségét. A szakértők szerint a monitoringnak nem pusztán ellenőrzési funkciót kell betöltenie, hanem olyan fejlesztési eszközzé kell válnia, amely támogatja az iskolákat az inkluzív gyakorlatok továbbfejlesztésében.

A szlovén peer review ismét bizonyította, hogy az EQAVET rendszer nem csupán közös európai minőségbiztosítási keretet biztosít, hanem kiváló lehetőséget teremt a tagállamok közötti szakmai tanulásra és a jó gyakorlatok megosztására is. A magyar szakértői részvétel a nemzetközi szakértői munkában hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tapasztalatok – különösen a digitális adatbázist használó minőségbiztosítás, a tanulói nyomon követés és az inkluzív szemlélet fejlesztése terén – megjelenjenek a végleges szakértői ajánlásokban. A peer review eredményei nemcsak Szlovénia számára nyújtanak iránymutatást, hanem értékes tapasztalatokat kínálnak valamennyi európai szakképzési rendszer számára a befogadó, minőségi szakképzés további fejlesztéséhez.

EQAVET 2023-26. projekt zárókonferenciája

„Az európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-26” projekt zárókonferenciájára 2026. május 26-án került sor.

Az EQAVET Nemzeti Referencia Pont 2010 óta működik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban és jogelődeiben. A működtetésre és a fejlesztő munkára 2016 óta nyújtunk be pályázatot. A konferencia az utóbbi 3 év feladataiba kívánt betekintést nyújtani. A zárórendezvényen természetesen nem tudtunk minden megvalósított tevékenységet bemutatni az elmúlt 3 évből, így a konferencia progamját három nagyobb témakörre osztottuk.

A szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztése során olyan szakmai anyagok készültek, amelyek napi szinten tudtak beépülni a Hivatalban folyó munkába. Több interaktív alkalmat biztosítottunk az intézmények számára, ahol tájékoztattuk őket a munkánkról és véleményeket, javaslatokat gyűjtöttünk.

A szakértői értékelések nemzetközi és hazai szinten feladatkörünk részeként a hazai tevékenységek mellett megszerveztünk egy nemzetközi szakértői értékelés programot a szakképzési pályakövetési rendszerünkről, amelyet osztrák, finn, holland, cseh és szlovák szakértők véleményeztek. Majd egy tanulmányutat szerveztünk Ausztriába és Szlovákiába a közös eszmecserék folytatására. Ezen kívül szakértőként vettünk részt további 5 értékelési európai programon, valamint a szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere témában hazai Peer Review eseményt szerveztünk.

A duális szakképzésben az intézmények és cégek együttműködése témában interaktív workshopok segítségével igyekeztünk helyzetképet kapni. Ezután összegyűjtöttünk néhány olyan jógyakorlatot, amit egyrészt megosztottunk már az online térben, másrészt nyomtatott formában is megjelentettük magyar nyelven.

Köszönjük az előadóknak a színvonalas prezentációkat, a résztvevőknek pedig, hogy velünk tartottak!

Az elhangzott előadások anyagait az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

Az EQAVET 2023-26 projekt szakmai megvalósítása – Molnárné Stadler Katalin, nemzeti szakértő Letöltés
EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)
  • Az SZPR fejlesztései az elmúlt három évben – Ungvári Mária, NSZFH Felnőttképzési és Elemzési Főosztály
 Letöltés
  • A pályakövetési indikátorok eredményei – Nyüsti Szilvia, külső szakértő
 Letöltés
  • Az osztrák SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi tanulmányút tapasztalatai – Nagy Zoltán, NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettes
 Letöltés
„A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” hazai Peer Review esemény ismertetése – Ziegler Angéla, IKK Zrt. Letöltés
Jógyakorlatok az EQAVET- alapú minőségirányításban
  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása – Mucsi András
 Letöltés
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben – Rusznyák Lászlóné
 Letöltés
  • A duális partner tapasztalatai – Kéry Imre
 Letöltés
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben – Bánné Gulyás Katalin
 Letöltés
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében – Spenger Beatrix
 Letöltés
A következő projekt időszak tervei – Karvázy Eszter, nemzetközi osztályvezető Letöltés

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka Győrben és Debrecenben

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka programot tartottunk az Erasmus+ EQAVET projekt keretében. Az esemény célja mélyebb betekintés biztosítása a szakképzés aktuális folyamataiba, a tanulói életutak alakulásába és a pályakövetési rendszer adta lehetőségekbe.
Örömmel tesszük közzé a szakmai workshopunkon elhangzott előadások anyagait, amelyek a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) legfrissebb adataira és elemzéseire épülnek. A prezentációk átfogó képet nyújtanak a tanulói életutakról, a képzés alatti tapasztalatoktól kezdve egészen a munkaerőpiacra vagy felsőoktatásba történő kilépésig.

A dokumentumok az alábbi kulcstémákat járják körül:

  • Módszertan: Az SZPR működése és adatintegrációs lehetőségei.
  • Képzés közben: Tanulói motivációk, elégedettség, a duális képzés tapasztalatai és a lemorzsolódás megelőzése.
  • Képzés után: A végzett technikusok továbbtanulási és elhelyezkedési adatai, valamint a szakmai illeszkedés vizsgálata.

Bízunk benne, hogy az adatok és elemzések hasznos támpontot nyújtanak a szakképzési centrumok és intézmények mindennapi munkájához és stratégiai tervezéséhez.
Workshop sorozatunkon ezúttal a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld régióban található szakképzési centrumok tagintézményei vettek részt. A szakmai programnak a Győri Szakképzési Centrum és a Debreceni Szakképzési Centrum biztosított helyszínt.

Előadás címe Győr Debrecen
Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) működése – módszertani ismertető 1. előadás 1. előadás
Tanulói vélemények a szakképzésről (Szakmaválasztás, elégedettség, társadalmi mobilitás – Forrás: SZIR-STAT, SZPR) 2. előadás 2. előadás
Duális képzés a középfokú szakképzésben (Részvételi statisztikák, képzőhelyi jellemzők, munkaerőpiaci tervek) 3. előadás 3. előadás
Tanulási utak a szakképzésben (Lemorzsolódás, prognosztizálás, rugalmas képzések adatalapú vizsgálata) 4. előadás 4. előadás
Tervek és várakozások (Végzettséggel kapcsolatos attitűdök, továbbtanulási vs. munkavállalási szándék) 5. előadás 5. előadás
Képzés után: átlépés a felsőoktatásba (Technikumi adatok, pontszámítás, regionalitás és illeszkedés) 6. előadás 6. előadás
Képzés után: átlépés a munkaerőpiacra (Munkakör és végzettség illeszkedése, első munkaerőpiaci tapasztalatok) 7. előadás 7. előadás

Adjunk értéket a tanulásnak! – konferencia

2026. április 21-én került sor az Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont tanulásieredmény-alapú (TEA) szemléletet konferenciájára, amelyen a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban tevékenykedő tanárok osztották meg egymással tapasztalataikat.

Farkas Éva „Több, mint érdemjegy – Az értékelés mint tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés” című előadásából a résztvevők többek között megismerhették az értékelés tantervformáló elemét: Az elérni kívánt cél érdekében tanulásieredmény-alapú követelményeket hozunk létre, amelyeket értékelni is tudunk. Az értékelés maga a tanulás-tanítás, a tanulástámogatás része. Fontos észben tartani, hogy a tanulás nem egy passzív folyamat, hanem cselekvésekre épül. A TEA szemléletmód és a tanulási folyamat tervezése segít a tanulóban lévő erőforrásokat és potenciált mozgósítani, a tanuló erősségeire építeni.

A Tempus Közalapítványtól Besze Szilvia „Tanári/oktatói értékelési kompetenciafejlesztés: eszközrendszer a tanulási eredmények javításáért” előadásának kezdetén arról szavazhattak a résztvevők, hogy vajon kinek a felelőssége az oktatói kompetenciák fejlesztése. Az egyéné, az intézményé vagy a nemzeté?
Ezután a PROFFORMANCE eszközrendszer került bemutatásra, amely ingyenes eszközöket kínál a teljes körű formatív értékeléshez ön-, társ- és diákértékelésen keresztül, továbbá jó gyakorlatokat és rövid online mikrotanulási kurzusokat a szakmai fejlődés támogatására.

Az „Innovatív módszerek és dilemmák a tanulási eredmények értékelésében” pódiumbeszélgetés során közismereti és szakmai tárgyak oktatásában jártas neveléstudományi szakemberek erősítették meg gyakorlati példák, személyes történetek bemutatásával a tanulásieredmény-alapú szemlélet és a minden érintett fél számára átlátható értékelés fontosságát.
Például gyakorlati tapasztalat, hogy a vizsgáknál, vagy bármilyen dolgozatnál, teljesítendő feladatnál az átlátható értékelés segít azoknak a tanulóknak is, akik nem érték el a várt szintet, mivel egyértelművé teszi számunkra az erősségeiket, gyengeségeiket. Felismerik, elfogadják, mit nem csináltak jól, ezáltal lelkileg is jobban érzik magukat, tudják, min kell javítaniuk, miben kell fejlődniük.
A résztvevők megbeszélték, hogy a szakképzésben a tanulásieredmény-alapú szemlélet megvalósul. A szakmai vizsgák a képzési és kimeneti követelmények és a program követelmények alapján a független vizsgaközpontokban történnek. A szakmai vizsgán interaktív és projektfeladatok vannak.
A közismereti tantárgyaknál normál esetben a lexikális tudást értékelik a tanárok. Az érdemjegy nem tartalmazza például a motivációt, a szorgalmat, a tanuló képességét.
A pódiumbeszélgetésen is megerősítésre került az a tény, hogy a tanulás emberi kapcsolatokon keresztül valósul meg. Az értékelés során figyelmet adunk a tanulónak, amely fejleszt és gyógyít.

A délelőtti plenáris elemeket délután world cafe módszerű beszélgetések követték, ahol egy-egy TEA értékelést megvalósító szakember mutatta be az általa kidolgozott mintát, és kezdeményezett beszélgetést különböző résztémák mentén.

Az „Értékelés a 21. században – szemlélet és eszköztár” műhelybeszélgetés során a résztvevők végig vették a modern értékelést nehezítő tényezőket. Ezek közé tartozik az időkeret, a tananyag mennyisége, a megszokások, az újtól való félelem, az infrastruktúra hiánya.
Ezek az akadályok a gyakorlatban olyan félelmekben nyilvánulnak meg, hogy a szülők és a diákok nem tanulásként élik meg a nem frontális, a nem „lediktálós” tanulást. Nem vagyunk hozzászokva, hogy a tanulás nem csupán ismeretátadás, hanem aktív tevékenység.
A műhely során különböző játékos tanulási lehetőségekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A gamifikáció gyors visszacsatolást ad, jutalmaz, lehetőséget biztosít a hibázásra, egyéni tanulási utakat biztosít.
Megismerhettük pár módszert, mint az analóg és digitális szabadulószoba, online és offline „Mindent vagy semmit” játék, szerepjátékok, köredzés, kaszinó. Az összefogásokhoz szintén egy hatékony cselekvéses tanulási lehetőséget biztosít, ha a tanulók készítik el a feladatokat a megoldókulcsokkal. A dolgozatban pedig ezek közül válogat a tanár.

A „Vizsgaprojektek és tanulási projektek tanulásieredmény-szemléletű értékelése” műhelymunka mélyebb betekintést nyújtott a projektoktatás és a projektértékelés összefüggéseibe, különös tekintettel a szakmai vizsgák átalakulására. A beszélgetés során felmerült a projektoktatás időigényességet, valamint az a tanulási attitűdváltás szükségessége. Nem utolsósorban pedig a vezetői támogató szerep is megfogalmazódott, valamint azok a készségek erősítése melyek a projekt alapú gondolkodáshoz, munkához szükségesek.

Az „MI a tanítás szolgálatában – a tudatos tervezésen át a valódi pedagógiai értékig” műhelymunkán a résztvevők megismerhették, hogyan válhat a mesterséges intelligencia tudatos pedagógiai eszközzé. Felmerült, hogy a jelenlegi MI használat, hogyan tud a tanulás kiegészítő/kisegítőjeként működni, és nem a tanulás helyett. A gondolkodásra, egyéni döntésre és az ismeretek elmélyítésére a most kibontakozó változás során is szükség marad, és habár leegyszerűsítheti, felgyorsíthatja a tanulás bizonyos szegmenseit, nem szabad kizárólag az MI-re támaszkodni a tanulás folyamatában sem oktatóként sem tanulóként.

A záró gondolatok során felmerült, hogy az értékelés kidolgozása időigényes, de érdemes energiát fordítani rá. A jó értékelés szárnyakat, a rossz eltipor. Használjuk ki az értékelésben rejlő lehetőségeket, így a tanulót és magunkat is megismerjük.
Az egyik résztvevő megosztotta azt a pozitív tapasztalatát is, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése óta nagyobb igény mutatkozik a beszélgetésekre a tanulók részéről.

EQAVET nemzeti szakértői értékelés: a szakképző intézmények külső értékelési rendszerének első átfogó szakmai vizsgálata

A szakképzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében 2026-ban egy hazai szakértői értékelés (Peer Review) keretében került sor a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerhez (MIR) kapcsolódó külső értékelési rendszer szakmai felülvizsgálatára. A szakértői értékelés célja annak feltárása volt, hogy a néhány éve kialakított és már működő külső értékelési rendszer mennyiben támogatja a minőségfejlesztést, valamint milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Egy új minőségbiztosítási rendszer mérlegen

A szakképző intézmények külső értékelési rendszere a Szakképzés 4.0 stratégia és az EQAVET európai minőségbiztosítási keretrendszer elvei alapján jött létre. A rendszer célja, hogy független szakértők bevonásával nyújtson visszajelzést az intézmények működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről.
A koncepció kidolgozását követően 25 intézményben pilot értékelések zajlottak, amelyek tapasztalatai alapján készült el a végleges Külső Értékelési Kézikönyv. Az IKK Nonprofit Zrt. 2025-ben 67 szakképző intézmény külső értékelését végezte el az új rendszer szerint.

Mit vizsgáltak a szakértők?

A szakértői értékelés öt kiemelt területre fókuszált:

  • a szabályozási és eljárásrendi keretek megfelelőségére,
  • az értékelési módszertan és a szakmai konzisztencia működésére,
  • a szakértői rendszer kompetenciáira és támogatási mechanizmusaira,
  • a dokumentációs és technikai háttér hatékonyságára,
  • valamint az elismerési és ösztönző rendszer fejlesztési lehetőségeire.

A vizsgálat célja nem csupán a rendszer megfelelőségének ellenőrzése volt, hanem annak feltárása is, hogyan válhat a külső értékelés hosszú távon a minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé.

Kedvező eredmények az első értékelések alapján

A 2025-ben értékelt 67 intézmény közül 95,5 százalék esetében a szakmai és minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működést állapítottak meg. Az intézmények közel 30 százaléka a „tanulószervezet” kategóriába került, ami azt jelzi, hogy tudatosan használják a minőségirányítás eszközeit, képesek azonosítani a problémákat, és fejlesztéseket indítanak azok megoldására.
A vizsgálatok során számos jó gyakorlatot azonosítottak a minőségirányítás, a szervezeti működés és a szakmai-pedagógiai munka területén. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelent meg többek között a tanulói elégedettség mérése, a duális képzések támogatása, a digitális eszközellátottság, a projektalapú oktatás módszertana, valamint a belső tudásmegosztás.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy az intézmények minőségirányítási kultúrájának fejlettsége szorosan összefügg a vezetők elkötelezettségével.

A külső értékelési rendszer erősségei

Az értékelés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső értékelési rendszer stabil szakmai és jogszabályi alapokra épül. Kiemelték az egységes módszertan alkalmazását, a fejlesztő szemléletet, valamint azt, hogy a rendszer szorosan kapcsolódik az EQAVET minőségbiztosítási elveihez.
A szakértők szerint különösen erős elemei a rendszernek:

  • az önértékelésre épülő külső értékelési logika;
  • a dokumentumelemzés, az interjúk és a helyszíni látogatások kombinációja;
  • a szigorú szakértői kiválasztási és képzési rendszer;
  • az informatikai támogatás és a KRÉTA-rendszerhez való kapcsolódás;
  • a jó gyakorlatok azonosításának és megosztásának lehetősége.

A szakértői rendszer felkészítő képzései, továbbképzései, szupervíziós elemei és etikai szabályai szintén hozzájárulnak a magas szakmai színvonal biztosításához.

Fejlesztési lehetőségek és kihívások

A pozitív tapasztalatok mellett több fejlesztendő terület is azonosításra került.
A legfontosabb kihívások közé tartozik az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kisebb intézmények esetében. A szakértők szerint szükség lenne egységes dokumentumsablonokra és értelmezési útmutatókra, amelyek segítenék az intézményeket az önértékelési és külső értékelési folyamatokban.
Fontos fejlesztési irányként jelent meg:

  • az intézményi visszacsatolás erősítése;
  • a szakértői továbbképzések további fejlesztése;
  • az informatikai háttér korszerűsítése;
  • az adatvédelmi és jogosultságkezelési gyakorlatok egységesítése;
  • a jó gyakorlatok rendszerszintű gyűjtése és terjesztése.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszer sikeressége hosszú távon jelentős mértékben függ az intézményvezetők és a fenntartók minőségfejlesztés iránti elkötelezettségétől.

A következő lépések

A szakértői értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy megerősítette: a szakképző intézmények külső értékelési rendszere megfelelő alapot biztosít egy korszerű, fejlesztésközpontú minőségbiztosítási modell működtetéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendszer folyamatos finomhangolást igényel.
A javasolt fejlesztések között szerepel egy egységes dokumentációs háttér kialakítása, az intézményi visszajelzési lehetőségek bővítése, a szakértői támogatási rendszer erősítése, valamint egy országos jógyakorlat-megosztó rendszer létrehozása. Emellett felmerült egy szakképzési minőségdíj vagy tanúsítvány bevezetésének lehetősége is azok számára, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a minőségfejlesztés területén. Ezt a javaslatot az EQAVET nemzeti referenciapont a 2026-2029 pályázati ciklusban fogja megvalósítani.
A szakértői értékelés összegző megállapítása szerint a rendszer legnagyobb kihívása a megfelelésközpontú működés és az innovációt ösztönző fejlesztő szemlélet közötti egyensúly megteremtése. A cél, hogy a külső értékelés ne csupán ellenőrzési eszköz legyen, hanem valódi tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson a magyar szakképzés valamennyi szereplője számára.

Az elhangzott előadásokat és a visszajelző jelentést az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

A szakképző intézmények külső értékelési rendszerének bemutatása Letöltés
A 2025-ben végzett szakképző intézményi külső értékelések eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Handler Nándor Technikum, Soproni SZC Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Wesselényi Miklós Technikum és Kol-légium, Nyíregyházi SZC Letöltés
Visszajelző jelentés Letöltés

Találkozás a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV) képviselőivel

A a szak- és felnőttképzés koordinálásáért a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV – State Vocational Education Institute) felelős. A ŠIOV a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériumának irányítása alatt áll, amely az oktatás területén támogatja a nemzeti politikák kidolgozását, segít új trendeket és innovációkat bevezetni a szak- és felnőttképzésben. A ŠIOV tevékenysége a diákokra, pedagógiai és szakmai dolgozókra, valamint a munkáltatók igényeire összpontosít.

A tanulmányút során röviden ismertetésre került a szlovák szakképzési rendszer, illetve azok a főbb problémák, amelyekkel a szakképzés kapcsán szembesülnek. A szlovák szakképzési rendszer az alapfokú oktatás utáni szakaszban, a 9. évfolyamot követően választható, és több képzési útvonalat kínál a tanulóknak. A rendszer központi eleme a szakközépiskola (stredná odborná škola – SOŠ), amely a tanulók többségét fogadja, és különböző képzési szinteket kínál: 2–3 éves szakmai képzéseket, 4 éves érettségit is adó programokat, valamint kombinált, 5 éves technikumi képzéseket. A szakképzésben a gyakorlati oktatás meghatározó szerepet játszik, és a tanulók jelentős része vállalatoknál vagy tanműhelyekben tölti gyakorlati idejét.

A szlovák rendszer egyik legfontosabb reformja a duális szakképzés 2015-ös bevezetése volt. Ez a modell a német és az osztrák rendszerekhez hasonlóan a tanulók jelentős munkahelyi gyakorlati képzésére épít, amely szerződéses kapcsolatban és pénzbeli juttatás mellett történik. A duális rendszer önkéntes alapú: a tanulók és a vállalatok közösen döntenek a csatlakozásról. A vállalatok szerepe erős, hiszen ők biztosítják a gyakorlati képzés túlnyomó részét és részt vesznek a tanulók értékelésében, míg az iskolák a szakmai elméletet és az alapkompetenciákat oktatják. Bár a duális rendszer bevezetésétől nagy áttörést vártak, a részvételi arányok lassan növekednek, és erősen ágazatfüggők: főként az autóipar és a gépészet területén sikeres.

A szlovák szakképzési rendszer irányítása megosztott: az oktatási minisztérium mellett jelentős szerepe van a gazdasági és munkaügyi szereplőknek, a regionális önkormányzatoknak, valamint az ágazati képzési tanácsoknak. Ezek az intézmények együttesen határozzák meg a szakmák kínálatát, a képzési standardokat és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodást. A rendszer 2019 után erősen törekszik a pályaorientáció fejlesztésére, a digitalizáció erősítésére és a minőségbiztosítás kiterjesztésére.

A szakképzési rendszer kihívásai között szerepel a demográfiai csökkenés, a tanulói lemorzsolódás, az iskolák eltérő felszereltsége, valamint a vállalati együttműködések területi egyenlőtlensége. Ugyanakkor a duális képzés fokozatos erősödése, a munkáltatók bevonásának növekedése, valamint az ágazati szereplők összehangolt munkája hosszú távon javítja a rendszer munkaerő-piaci relevanciáját.

Forrás: https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/vet-in-europe/systems/slovakia-u2

Pályakövetési rendszer adminisztratív adatok segítségével Szlovákiában

Szlovákiában a pályakövetési rendszer kialakítása épp folyamatban van. A rendszer a 2024–2026 között futó „Quality Management in VET and Adult Education” ESF-projekt keretében valósul meg, és szorosan kapcsolódik a 2021–2030-as élethosszig tartó tanulási stratégiához.  A cél egy átfogó, országos pályakövetési rendszer létrehozása, amely ötvözi az adminisztratív adatokat és a végzettektől gyűjtött kvalitatív információkat, és hosszabb távon hozzájárul a szakképzés minőségének javításához. A rendszer három pillérre fog épülni.

1. pillér – adminisztratív adatok integrációja

A pályakövetés első pillére különböző állami nyilvántartások adatain alapul: a társadalombiztosítás, az adóhatóság, a munkanélküliségi nyilvántartás, az oktatási adatbázisok és egyéb adminisztratív források összehangolt felhasználásán. Ez a pillér biztosít objektív, nagy lefedettségű adatokat a végzettek munkaerő-piaci státuszáról, béradatairól, nemzetközi mobilitásáról és pályaútjairól. Az adminisztratív pillér tehát a rendszer „gerince”, amely a második és harmadik pillér kvalitatív eredményeit is kontextusba helyezi.

Az Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztérium munkatársa ismertette a jelenlévőkkel, hogy ezeket az adatokat széles körű elemzésekre használják: például a kormányzati költségvetés kiadásainak megalapozottságának és hatékonyságának figyelésére, a külföldről hazatérő végzettek bérprémiumának vizsgálatára, valamint a duális szakképzés hatékonyságának értékelésére.

2. pillér – Országos, standardizált végzett tanulókat célzó kérdőív

A pályakövetés második pillére egy országos szintű felmérés, amelyet minden végzett számára kiküldenek körülbelül 15 hónappal a tanulmányok befejezése után. A kérdőív célja, hogy visszajelzéseket gyűjtsön:

  • a kapott oktatás minőségéről,
  • az elsajátított készségek relevanciájáról,
  • az esetleges készséghiányokról,
  • a végzettek munkaerő-piaci helyzetéről és elégedettségéről.

2024-ben indult az első országos pilot felmérés, amelynek fejlesztése során több jó gyakorlatot is figyelembe vettek (Románia, Lengyelország, Magyarország, Egyesült Királyság, Horvátország).  A kérdőív tervezésénél fontos szempont volt az adatmennyiség és a felhasználóbarátság egyensúlya, különösen a fiatal korosztály igényeihez igazítva. A második pillér eredményeit a jövőben országos jelentésbe foglalják, amely a döntéshozók és szakmai érdekeltek munkáját segíti.

3. pillér – Iskolai szintű, egyénre szabott felmérések

A harmadik pillér az egyes szakképző iskolák által végzett egyéni iskolai felmérésekből áll. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy az intézmények saját igényeikhez alakítsák a kérdőíveket: például külön rákérdezhetnek a tantervben szereplő konkrét készségek relevanciájára, a duális képzési tapasztalatokra vagy a helyi munkaerőpiacra való felkészítésre. A Szlovákiában működő több mint 400 szakképző iskola közül mintegy 40% jelezte érdeklődését saját iskolai felmérések indítása iránt.

A pályakövetési rendszer kialakításával kapcsolatban több kihívással is szembesülnek:

  • az alumni adatbázisok hiánya,
  • a válaszadási ráta alacsony szintje,
  • a GDPR miatti korlátok.

A második és harmadik pillér – vagyis az országos és az iskolai kérdőíves gyűjtés – elektronikus kérdőívekre épül, amelyek kvalitatív, tapasztalati adatokat szolgáltatnak. Ezeket egészítik ki az adminisztratív pillér erős objektív mutatói, így együtt egy komplex, sokrétű képet adnak a szlovákiai szakképzésből kilépő fiatalok karrierútjáról.
A megbeszélésen külön figyelmet kapott, hogyan működik az adminisztratív adatok integrációja, hogyan használják fel ezeket szakpolitikai elemzésekhez, és hogyan támogatják a visszajelzések az iskolák, a rendszerirányítás és a munkaerőpiaci szereplők döntéseit.

Látogatás az osztrák Referencia Pontnál (RQB)

Az osztrák RQB (Austrian Reference Point for Quality Assurance in General and Vocational Education Training) referencia pontként működik. Feladatai közé tartozik a közoktatási és szakképzési minőségbiztosítási fejlesztések támogatása, az iskolák szakmai segítése, értékelési eszközök fejlesztése és a nemzetközi kapcsolattartás.
Ausztria 9 tartományának lakossága 9,1 millió fő. Az általános iskolai oktatás 9 évfolyamos, az iskolakötelezettség 18 éves korig tart. Az oktatási rendszer széles képzési kínálattal rendelkezik, a középfok után erős szakképzési szegmenssel. A középfokú tanulók negyede tanul szakképzésben, amely két fő formában létezik:

  • Duális képzés (Apprenticeship system): a 3–4 éves tanoncképzés során a tanulók a munkahelyen és az iskolában is tanulnak. A céges gyakorlati képzés dominál, az érdeklődők 150 különböző iskolatípus és 198 szakképesítés közül választhatnak. A végzettek számára jó munkaerőpiaci lehetőségek állnak rendelkezésre.
  • Teljes idejű szakképző iskolák: Az egyik típusba tartoznak a 2–4 éves szakképző iskolák (BMS). Ezek nem adnak érettségit, de szakmai végzettséget igen. A másik szakképző iskola típusba sorolhatóak az 5 éves szakképző gimnáziumok (BHS), amelyekben az érettségi és a szakmai végzettség együtt szerezhető meg. Ezek magas presztízsű intézmények.

Ausztria tartományai 31 regionális oktatási körzetre tagolódnak. Ezekben a körzetekben működnek a minőségirányításért felelős szakmai vezetők (school quality managers). Ők felelnek:

  • az egységes minőségirányítási rendszer (QMS) helyi megvalósításáért;
  • koordinálják a pedagógiai fejlesztéseket;
  • támogatják az iskolákat az adatalapú tervezésben;
  • személyzeti döntésekben is szerepet kapnak;
  • kezelik a panaszokat és krízishelyzeteket.

A QMS alapja a Quality Framework for Schools (QF), amely meghatározza a „jó iskola” fogalmát, a minőségi tanítás fő kritériumait, a fejlesztési területeket és folyamatokat.
Az iskolák számára négy kulcsdokumentum és folyamat kötelező:

  • pedagógiai alapelvek;
  • iskola- vagy klaszterfejlesztési terv készítése;
  • éves értékelési és célkitűzési megbeszélés;
  • Q-kézikönyv.

A 2022/23-as tanévtől az új QMS-rendelet minden iskola számára előírja a rendszeres belső értékelést, amelyhez az IQES Online platform nyújt digitális támogatást. A belső értékelés és az IQES digitális platform rendszeres visszajelzést és szakmai reflexiót ösztönöz, ami hosszú távon javítja a tanítás minőségét, és elősegíti, hogy a tanulók a lehető legjobb oktatásban részesüljenek.

forrás: https://www.qms.at/english

IBW kutatás a hátrányos helyzetűek támogatásáról

Az Institut für Bildungsforschung der Wirtschaft (IBW) képviseli Ausztriát a ReferNet hálózatban, amelyet az EU Szakképzési Fejlesztési Központja (Cedefop) hozott létre. Az IBW-t 1975-ben alapította az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara és az Osztrák Ipari Szövetség. Duális szakképzéssel kapcsolatos tanulmányokat készítenek, ügyfeleik között szerepelnek az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a regionális kormányok és egyedi vállalatok.
Az IBW munkatársai a képzésből lemorzsolódott fiatalok foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos elemzésüket mutatták be a tanulmányúton résztvevőknek. Az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak van egy képzéstámogatási eszköze, amely abban segíti a vállalkozásokat, hogy hátrányos helyzetű fiatalokat (például fogyatékkal élőket, tanulási nehézségekkel küzdőket, speciális iskolából érkezőket, vagy részleges képzésre szorulókat) fogadjanak gyakornokként. A program a nők belépését is támogatja olyan szakmákba, ahol hagyományosan nagyon alacsony a nők részvétele.
Az IBW ezen támogatás hatékonyságát, szervezési működését vizsgálta, a 2008 és 2014 között szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok adatainak elemzésével:

  • Kik vették igénybe a támogatást?
  • Milyen arányban fejezték be sikeresen képzésüket?
  • Hogyan érvényesültek a munkaerőpiacon a következő években?

A tanulók kérdőíves felmérésén túl a Foglalkoztatási Szolgálat regionális irodáinak tapasztalatait is összegyűjtötték és az alábbiakat állapították meg:

  • A program célelérése nagyon magas;
  • A lemorzsolódási arány lényegesen alacsonyabb, más hátrányos helyzetűeket célzó képzéseknél;
  • A támogatás hosszútávú hatása is érvényesül, mert 3 év múltán is magas a foglalkoztatottak aránya.

Ezen kívül javaslatokat tettek a célcsoport kibővítésére, a tanulmányok megszakításának megelőzésére.

 

Szakképzésben végzettek pályakövetése

A 3s Research & Consulting egy, az élethosszig tartó tanulásra és oktatásfejlesztésre szakosodott osztrák kutatóintézet, amely számos projektben támogatja az oktatási intézményeket és a szakpolitikai döntéshozatalt. A munkatársak a BibEr rendszert mutatták be a tanulmányúton résztvevőknek.
A BibEr különböző, korábban elszigetelten működő adatbázisokat kapcsol össze a társadalombiztosítási azonosító alapján:

  • oktatási adatok,
  • társadalombiztosítási információk,
  • munkaerőpiaci adatok,
  • adóinformációk.

Az integráció lényege, hogy az egyén képzési, munkaerőpiaci és jövedelmi adatai egységes rendszerben váljanak elemezhetővé. Ez kifejezetten előre mutató megoldás, hiszen nincs szükség kérdőíves felmérésekre ahhoz, hogy megértsék a végzettek útjait. A következő témakörök vizsgálatára nyílik lehetőség:

  • Munkerőpiaci státusz (pl. foglalkoztatás, munkanélküli ellátás, nyugdíj, speciális foglalkoztatási jellemzők, munkanélküliség);
  • Képzési eredményesség (sikeres és sikertelen képzési kimenetek, korai iskolaelhagyás);
  • Első elhelyezkedés (időzítés, foglalkozás tartóssága, első munkahely stabilitása).

A 3s munkatársai a kihívások között említették, hogy a legtöbb iskola nem használja a pályakövetésben rejlő lehetőségeket és az adatok szinte kizárólag szakpolitikai szinten hasznosulnak. Kivételnek számítanak a felsőfokú alkalmazott tudományok egyetemei, amelyek rendszeresen végeznek saját nyomon követést.
A nehézségek fő oka, hogy iskolai szinten kevés erőforrás és motiváció áll rendelkezésre a hosszú távú pályakövetéshez. Jövőbeni terveik között szerepel a BibEr adatok intézményi szintre emelése és a felsőoktatásban végzettek nyomon követésének integrációja.

Társakkal való tanulási program: A végzettséggel rendelkezők utánkövetése az EU-n kívül

A 2025. január 21-22-én online formában megrendezett Peer Learning Activity (PLA) eseményen számos ország képviselői vettek részt. A program első napja a dél-koreai házigazdák köszöntőbeszédével vette kezdetét, amelyben hangsúlyozták a magas színvonalú végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerek jelentőségét.

A nyitónap első előadása Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszerét, valamint végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerét ismertette. A Koreai Szakképzési és Oktatási Kutatóintézet (KRIVET) szakértője által tartott előadás rövid történeti áttekintést nyújtott Dél-Koreáról és bemutatta az ország oktatási rendszerét kiemelve azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározták az oktatás fejlődését. Az előadás részletes áttekintést nyújtott Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszeréről (TVET). Ezután megismerkedtünk a Dél-Korea utánkövetési rendszereivel, különös tekintettel a Korea Employment Education Panel (KEEP) felmérésre, valamint a felsőoktatási intézményekre és a szakképző középiskolákra vonatkozó foglalkozási és a felsőoktatásban végzettek munkahelyváltásra vonatkozó statisztikáira. A KEEP átfogó adatbázist biztosít a fiatalok és a pályakezdők helyzetének vizsgálatához, lehetővé téve a középiskolai végzettség megszerzése utáni pályautak elemzését, beleértve a felsőoktatásba vagy a munkaerőpiacra való belépést.

A második előadáson a Szingapúri Műszaki Főiskola két képviselője betekintést nyújtott a szingapúri végzős hallgatók munkaerőpiaci felkészültségébe a Graduate Employment Survey (GES) felmérésen keresztül. Az előadás rövid történeti áttekintést nyújtott a Szingapúr műszaki főiskoláinak rendszeréről, illetve részletesen bemutatta a Singapore Polytechnic intézményét. A GES két kérdőíves felmérést foglal magába. Az Institute of Technical Education (ITE) Graduate Employment Survey és az Autonomous Universities (AUs) Graduate Employment Survey kutatásokat. Együttesen ezek a felmérések átfogó képet adnak a felsőoktatás utáni képzési rendszer végzőseinek munkaerőpiaci helyzetéről.

A második napon Ausztrália Nemzeti Szakképzési Kutatóközpontjának (NCVER) két képviselője ismertette az ország Student Outcomes Survey (SOS) elnevezésű felmérését, amely a szakképzésben résztvevő tanulók eredményeit vizsgálja. Továbbá az előadás bemutatta az NCVER szerepét mint Ausztrália szakképzési adatainak nemzeti kezelőjét. Az SOS részletes bemutatása alapján kiderült, hogy a felmérés évente közel egymillió hallgatót ér el, és az előző évben képzésben részt vevő hallgatókat célozza meg. A kutatást online és telefonon végzik, minden év júniusa és augusztusa között.

A PLA utolsó szakasza a japán középiskolai végzősök munkaerőpiaci átmenetének nyomon követési módszereit mutatta be. A Tokiói Egyetem egyik szakértője áttekintést adott Japán oktatási rendszeréről. A japán munkaerőpiac sajátosságainak bemutatásakor az előadás kiemelte a „vállalati állampolgárság” koncepcióját. Japánban a munkavállalók jellemzően vállalaton belüli pozícióváltások révén érnek el karriert, míg a vállalatok közötti munkahelyváltás ritkább jelenség. A vállalatok inkább munkahelyi képzéssel fejlesztik alkalmazottjaikat, ezért előnyben részesítik az általános, széleskörű akadémiai végzettséggel rendelkező diplomásokat.

Az esemény értékes betekintést nyújtott a résztvevők számára a végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszereinek különböző nemzetközi megközelítéseibe. A bemutatott dél-koreai, szingapúri, ausztrál és japán példák rávilágítanak arra, hogy a képzéseket elvégzők munkaerőpiaci átmenetének hatékony nyomon követése kulcsfontosságú a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában.

Az NSZFH EQAVET NRP szakértőjének részvétele a bolgár szakképzés reformkoncepciójának értékelésében

EQAVET Bulgarian Peer Review

A bolgár szakértői értékelést a EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában.Nemzeti szakértőnk, Molnárné Stadler Katalin összefoglalója.

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új eszközt vezetett be az EQAVET Keretrendszer nemzeti bevezetésének monitorozására. Az ún. EQAVET Peer Review keretében a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat által kidolgozott konkrét módszertan alapján valósul meg. Az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) kettős szerepben vesznek részt a folyamatban: fogadó országként, és értékelő országként. Az értékelést peer-ek, azaz 5 másik EQAVET Hálózat tagország / NRP által delegált szakértő kollégák végzik. Feladatuk, hogy kritikus, ugyanakkor építő jellegű és támogató visszajelzést adjanak a fogadó ország / NRP által kiválasztott és bemutatott minőségbiztosítási intézkedés(ek)re vonatkozóan.

A bolgár Peer Review-t a Bolgár EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában. 5 másik európai NRP (Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország és Olaszország) képviseletében összesen 8 fő külföldi peer vett részt az értékelésben. Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés fókusza a bolgár szakképzési rendszer folyamatban lévő reformja, és azon belül is a bolgár Szakképzési Kiválósági Központok (Centres of Vocational Excellence, CoVE) létrehozása volt.

Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott téma-területek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.

A bolgár állami szervek a szakképzési rendszer megújítását, európai harmonizációját szolgáló intézkedés-csomagból a 28 megyei Szakképzési Kiválóság Központ kiválasztásának elveit, eljárását és a működésükre vonatkozó követelményeket, valamint a központok (tervezett) szakmai-támogatási rendszerét tárták az EQAVET értékelő csoport elé.

Bulgáriában a CoVE-ként működő szakképző iskolák kiválasztása külön az erre a célra kidolgozott, és az oktatási és tudományos miniszter által jóváhagyott módszertan alapján valósult meg. A módszertan és az abban meghatározott kritériumok szerint a szakképző iskolák önértékelést végeztek, amelyet átfogó külső értékelés követett. Az értékelési kritériumok tükrözik az iskola sajátosságait; a közelgő változásokhoz való alkalmazkodóképesség mértékét; a pénzügyi kapacitást; az iskolák képzési kínálatának illeszkedését az adott régió munkaerő-piaci igényeihez, a felnőttképzés jövőbeni biztosítására vonatkozó potenciáljukat; a partnerségek kialakítására és a hálózatépítésre való képességüket. A megyénként CoVE-nek kijelölt 28 szakképző iskola funkciói és feladatai újakkal bővülnek, mint például: felnőttképzés, felzárkóztató képzés; a helyi gazdaság igényeinek megfelelő tanterv kidolgozása a vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködésben (a „tudás háromszög” elvének alkalmazása); a végzettek pályakövetésének megvalósítása; innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása: oktatók továbbképzésének megújítása; pályaorientációs szolgáltatások nyújtása; nemzetközi együttműködés. A tervek alapján a CoVE-k a hálózataikhoz kapcsolódó szakképző iskolákkal a tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat megosztják, ezzel hozzájárulnak a teljes szakképzési rendszer minőségének fejlesztéséhez. A CoVE-ként kijelölt 28 szakképző iskolának EU forrásból képzési és infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosítanak, hogy az új funkcióikat és feladataikat sikeresen betölthessék.

A bolgár házigazdák arra kérték a peer kollégákat, hogy adjanak visszajelzést és tegyenek ajánlásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legjobban támogatni a CoVE-ket abban, hogy vezető és innovációs szerepet töltsenek be, pozitívan befolyásolva régiójuk ökoszisztémáját. A szakértői csoport az értékelő visszajelző jelentésében az EQAVET elvárásokhoz kapcsolódva számos észrevételt és javaslatot fogalmazott meg a bolgár Szakképzési Kiválóság Központoknak a szakképzés minőségi fejlesztésében betöltendő szerepéhez.

Mivel Bulgáriában jelenleg nincs az EQAVET Keretrendszerhez illeszkedő, egységes szakképzés-specifikus minőségirányítási rendszer, a Peer Review értékelés folyamatában az egymástól tanulás jegyében lehetőség nyílt a hazai EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer jógyakorlatként történő megismertetésére, bemutatására is.

A rendezvény angol nyelvű gyorsjelentése itt olvasható.

„Szabad a pálya!” Pályaválasztási Kiállítás

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal 23. alkalommal szervezte meg „Szabad a pálya!” Pályaválasztási Kiállítás c. rendezvényét a Miskolci Egyetem Díszaulájában 2024. november 5-6-án.

A pályaválasztási kiállításon a megyében működő iskolák 7-8. osztályos tanulóinak próbáltunk segítséget nyújtani a továbbtanuláshoz. Számos intézmény és szakma képviselői jelentek meg színes standokkal és a mindennapi munkavégzéshez használt eszközökkel, melyet a tanulók a helyszínen kipróbálhattak.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal EQAVET projektjének munkatársai kérdőíves felmérésekkel segítették a döntésükben még bizonytalan, tovább tanuló gyerekek választását.