Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia

2026. szeptember 24-25-én Pécsen került megrendezésre a 20. PASCAL megfigyelőközpont – Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia.

A PASCAL Nemzetközi megfigyelőközpont (PASCAL International Observatory) 2002 óta arra keresi a választ, hogy a helyszín, a társadalmi tőke és az egész életen át tartó tanulás hogyan ösztönzi a fenntartható gazdasági, a társadalmi és a kulturális megújulást. Ez összhangban van az ENSZ fentartható fejlődési céljaival és az UNESCO Tanulóváros Hálózatával (GNLC), főként azokkal, amelyek a minőségi oktatásra, a fenntartható közösségekre és az éghajlatváltozás elleni fellépésre fókuszálnak.

Kép forrása: Wikipédia

A konferencia helyszíne nem véletlen, hiszen jelenleg két magyarországi tagja van a Tanulóváros Hálózatnak: Szombathely és Pécs.
Pécs a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, és a közösség-alapú tanulási programjaiért, valamint a Pécsi Tanuló Város Fesztivál megszervezéséért 2017-ben elnyerte az UNESCO Globális Tanuló Város Díját is.

Az UNESCO meghatározása szerint egy tanulóváros aktívan tesz a következő célokért:

  • Erőforrások mozgósítása: Minden szektort (cégek, civil szervezetek, oktatási intézmények) összekapcsol, hogy az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig mindenki számára elérhetővé tegye a fejlődést.
  • Közösségi tanulás: Feléleszti és támogatja a tanulást a családokban és a helyi kisközösségekben.
  • Munkahelyi fejlődés: Megkönnyíti és ösztönzi a tanulást a munkahelyeken is (átképzések, modern technológiák használata).
  • Inklúzió és fenntarthatóság: A megszerzett tudást a társadalmi felzárkóztatásra, a gazdasági virágzásra és a környezeti fenntarthatóságra (pl. klímavédelem) fordítja.

A koncepció nemcsak elmélet, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a város polgárai számára:

  • Elérhetőbbé válnak az ingyenes vagy kedvezményes képzések, workshopok és kulturális események.
  • Erősödik a helyi identitás és összetartozás a közösségi programokon keresztül.
  • Nő a város gazdasági versenyképessége, mivel a helyi munkaerő könnyebben alkalmazkodik a változó piaci igényekhez.

A Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia kutatókat, gyakorlati szakembereket, döntéshozókat és közösségi vezetőket várt annak feltárására, hogyan kapcsolódik össze az egész életen át tartó tanulás, a fenntarthatóság, a kreativitás és a jóllét (well-being) a lendületes városi ökoszisztémák formálásában.

A konferencia során az alábbi témák kerültek fókuszba:

1. A közösségvezérelt és generációk közötti egész életen át tartó tanulás (LLL) társadalmi előnyei

  • Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések a befogadást, a méltányosságot és a társadalmi kohéziót?
  •  Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések az innovációt a fenntartható és körforgásos gyakorlatok támogatása érdekében?
  • Milyen szerepet játszik a generációk közötti tanulás a rugalmasan ellenálló (reziliens) közösségek kiépítésében?

2. Oktatás a Fenntartható Fejlődésért (ESD)

  • Hogyan tudják a tanulóvárosok beágyazni a fenntarthatóságot a formális, nem-formális és informális oktatásba?
  • Melyek a hatékony modellek a fenntartható fejlődésre nevelés integrálására a városfejlesztésbe és a várospolitikába?

3. Gazdasági és digitális innováció a tanulóvárosokban (munkaalapú tanulási következményekkel)

  • Hogyan támogatják a digitális eszközök és platformok az egész életen át tartó tanulást és a munkaerőfejlesztést?
  • Milyen következményei vannak a mesterséges intelligenciának (AI), az automatizációnak és a digitális átalakulásnak a városi tanulási ökoszisztémákra nézve?

4. Teljes gőzzel előre a „STEAM” jegyében: A művészetek beemelése a STEM-be

  • Hogyan ösztönözheti a művészetek integrálása a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) oktatásba a kreativitást és az innovációt a városokban?
  • Milyen szerepet játszanak a kulturális intézmények és a kreatív iparágak a tanulóvárosokban?

5. Jóllét és kiteljesedés a tanulóvárosi terekben

  • Hogyan támogatják a tanulóvárosok a mentális egészséget, a jóllétet és az emberi kiteljesedést? Milyen szerepet játszik a kreativitás és az innováció az egészség és a jóllét előmozdításában?
  • Milyen kapcsolatok vannak a tanulás, a boldogság és az életminőség között a városi környezetben?

 

A tanulóváros koncepciója, a konferencia és az EQAVET szorosan összekapcsolódnak az egész életen át tartó tanulás minőségének és társadalmi hasznosulásának fejlesztésében. Míg a tanulóváros egy ökoszisztémát és keretrendszert biztosít a tanulás helyi szintű kiterjesztésére, addig az EQAVET a módszertant és minőségbiztosítást nyújtja ahhoz, hogy ez a képzés hatékony és mérhető legyen.

  • A tanulóvárosok rengeteg olyan képzést, workshopot és közösségi tanulási formát kínálnak, amelyek kívül esnek a klasszikus iskolarendszeren. Az EQAVET ciklus logikája (Tervezés ➔ Végrehajtás ➔ Értékelés ➔ Felülvizsgálat) és indikátorrendszere (például a képzésben résztvevők elégedettsége vagy a megszerzett készségek munkaerőpiaci relevanciája) tökéletesen alkalmazható a tanulóvárosi kezdeményezések hatékonyságának mérésére is.

  • A pécsi Pascal konferencia központi témája a tanulóvárosi ökoszisztémák virágzása a kreatív, körforgásos gazdaságban. Az EQAVET 2020 utáni megújított irányelvei kifejezetten előírják, hogy a szakképzésnek és a felnőttképzésnek reagálnia kell a zöld és digitális átállásra, a fenntarthatósági és környezeti szempontokra. A konferencia tudományos diskurzusa és a jó gyakorlatok bemutatása közvetlenül támogatták az EQAVET ezen stratégiai céljainak gyakorlati megvalósítását.
  • A tanulóvárosok sikere a helyi szereplők (egyetemek, mint a PTE, önkormányzatok, vállalatok és képzőközpontok) szoros együttműködésén múlik. Az EQAVET közös európai alapelvei és minőségi kritériumai biztosítják azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szereplők által nyújtott képzések (legyen az egyetemi kurzus, szakképzési modul vagy vállalati tréning) kompatibilisek és elismertek legyenek az ökoszisztémán belül.
  • A Pécsi Tudományegyetemen megrendezett konferencia szakmai partnerei között ott volt az EPALE Magyarország is, amely a felnőttkori tanulás európai platformja. Mivel az EQAVET nemzeti referenciapontjai és az európai szintű szakértői értékelési (Peer Review) folyamatok a tudásmegosztásra épülnek, a konferencia tudományos szekciói és a pécsi tanulóvárosi kezdeményezések bemutatói közvetlen inputot adtak a minőségközpontú felnőtt- és szakképzési politikák fejlesztéséhez.

 

Webinárium: Aktív állampolgárság az iskolában – A társadalmi részvétel erősítése hazai és nemzetközi lehetőségekkel

A 2026. szeptember 17-én tartott Aktív állampolgárság az iskolában – A társadalmi részvétel erősítése hazai és nemzetközi lehetőségekkel webinárium célja az volt, hogy bemutassa, miként válhatnak a fiatalok aktív, tájékozott és felelős európai polgárokká az iskola falain belül és azokon kívül. Az Erasmus+ program egyik kiemelt prioritása a társadalmi részvétel, amely a kritikai gondolkodás, a médiatudatosság, valamint a demokratikus értékek (tolerancia, emberi jogok, fenntarthatóság) fejlesztését célozza.

Az állampolgári nevelés nem pusztán elméleti tudásátadást jelent, hanem kompetenciák, attitűdök és értékek fejlesztését. A bevonás elve szerint a „tanulóknak szervezünk” szemlélet helyett a „tanulókkal együtt szervezünk” megközelítésre van szükség, amelyben a tanuló véleményformáló, döntéshozó és kezdeményező.

A tanulói részvételnek több modellje is van. A Hart-modell – a részvétel létrája – rávilágít arra, hogy a formalitások (tokenizmus/látszatintézkedések) helyett a felnőtteknek és fiataloknak együtt, közös és értelmes projektekben kell dolgozniuk, amelynek célja a valódi döntéshozói szint elérése.

A Lundy-modell négy pillérre építve biztosítja a gyermekek jogát a véleménynyilvánításra és arra, hogy szavaiknak valós következménye és hatása legyen.

Az iskola falain belül és kívül is lehet kezdeményezni. A tanulókat be lehet vonni a helyi problémák felismerésébe, megoldásába.

  • A közösségi szolgálatból közösségi részvétel válhat.
  • Együtt lehet működni helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, az önkormányzattal.
  • A szakmai képzés során a duális képzőhely és a helyi gazdasági/közösségi környezet is további bevonódásra nyújthat alkalmat.
  • A projektek, témanapok, demokráciajáték, vitaversenyek is jó eszközök a bevonódásra.

A helyi részvételtől el lehet jutni az európai részvételig, amelynek célja a nemzetközi együttműködésben való közös gondolkodás és döntéshozatal. A tanuló „résztvevőből” aktív együttműködő és kezdeményező lehet a nemzetközi térben, aki a tudást meg tudja osztani az iskolai közösség felé.
Az Erasmus+ mobilitási programok, valamint az eTwinning (a közös gondolkodás és cselekvés virtuális tere) jó lehetőséget nyújtanak az európai részvételre. Utóbbi a digitális térben való felelős jelenlétre is megtanít.

A webináriumon két intézményi jógyakorlattal ismerkedhettünk meg.

1. Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum – Erasmus+ nagyköveti program

A 11 iskolát és mintegy 3000 tanulót felölelő centrum saját fejlesztésű nagyköveti programot hozott létre (amelyet Jean Monnet forrásokból is támogatnak), hogy a diákok hangját felerősítse és kiküszöbölje az elszigeteltséget.

Különböző tervékenységeken keresztül vonják be a diákjaikat, mint például 60 órás hibrid (blended) képzés, kommunikációs és karriertréning, angol nyelvi fejlesztés, parlamenti szimulációk, Európa Pont és brüsszeli tanulmányutak.

A tanulók a Hart-modell legfelső szintjeit érhetik el egy év alatt. Diáktól diáknak (Peer-to-peer) kommunikációval és egymás oktatásával (peer teaching), podcastekkel és digitális faliújságokkal adják át élményeiket társaiknak. A folyamatot olyan digitális platformok támogatják, mint az EU Learning Corner és az Európa Élményközpont.

2. Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum – EU-ismeretek és „EU4U” Jean Monnet projekt

Az intézmény célja az európai állampolgári kompetenciák beépítése a mindennapi oktatásba („Európa mi vagyunk”).

  • Tantervi beépítés: Külön tanóra (EU és én), valamint a meglévő tantárgyakba (történelem, angol, gazdasági és jogi ismeretek, osztályfőnöki órák) integrált modulok és Padlet-projektek.
  • Tanórán kívüli és nemzetközi programok: Angol és magyar nyelvű vitaklub (Debate Club) a kritikai gondolkodás és érveléstechnika fejlesztésére; eTwinning és KA1 nemzetközi projektek (virtuális séták, online együttműködések osztrák, spanyol, olasz, holland diákokkal, brüsszeli intézménylátogatások).

Az alábbi két szófelhő a diákok EU-s ismereteit mutatja a bemenetnél és a kimenetnél.

A két jógyakorlat bemutatása után megismerkedhettünk egy diákkal, aki elmesélte, milyen tevékenységek során jutott el a nagykövetségig. Egy másik tanuló pedig az Európai zöld megállapodás közös projektben való részvételéről osztotta meg a tapasztalatait.

A webinárium végén az előadók az alábbi kulcsüzenetekkel búcsúztak:

  1. Az állampolgárság nem tantárgy, hanem kompetencia: Gyakorlati alkalmazást, kritikai gondolkodást és folyamatos párbeszédet igényel.
  2. Tanítás a részvétel élményén keresztül: A projektek, vitaklubok, szimulációk és közösségi programok éreztetik a diákokkal, hogy a véleményük számít.
  3. A befogadás az aktív állampolgárság alapja: Minden diák számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét a közösségben, függetlenül származásától, társadalmi helyzetétől vagy képességeitől.

„Nem az a kérdés, hány programot szervez az iskola, hanem az, hogy hány olyan helyzetet teremt, ahol a tanulók valóban dönthetnek, kezdeményezhetnek, érvelhetnek, együttműködhetnek és hatással lehetnek a környezetükre.”

Munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlatának beszámítása és a tanulási eredmény alapú (munka)programok tervezése

Hogyan valósítható meg szabályosan, átláthatóan és a minőségbiztosítási elvek figyelembevételével az Erasmus+ mobilitás a duális képzésben? A 2026. szeptember 10-én rendezett szakmai webináriumon megismerhettük a jogszabályi kereteket, a beszámítási lehetőségeket és a tanulási eredmény alapú tervezés gyakorlatát.

A szakképzési rendszerek minőségbiztosításában (EQAVET) kulcsszerepet játszik a munkaalapú tanulás (WBL), az egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a tanulási eredmények mérhetősége és beszámíthatósága.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók külföldi szakmai gyakorlata (Erasmus+ mobilitás) felvet bizonyos jogi, adminisztratív és szerkezetbeli kérdéseket. A webinárium célja az volt, hogy választ adjon ezekre a kihívásokra, segítsen a szereplőknek a jó gyakorlatok kialakításában, és támogatást nyújtson a minőségi mobilitási programok megvalósításához.

1. Jogszabályi feltételek

A szakképzés nemzetköziesítése terén a jogszabályi környezet jelentős mérföldkőhöz érkezett: 2020. szeptemberétől a szakképzési törvény jogszabályi szintre emelte a külföldi szakmai gyakorlat elfogadásának lehetőségét, amit a területi kereskedelmi és iparkamarák állásfoglalásai is támogatnak.

A legfontosabb szabályozási alapelvek:

  • Időtartam korlátja: A szakirányú oktatás külföldön történő teljesítésének időtartama nem haladhatja meg a szakirányú oktatás teljes időtartamának felét.
  • Munkaszerződés keretei: A szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatásra, vagy rövidebb határozott időtartamra (évente legfeljebb 2 alkalommal, egyenként 2–12 hétig, éves szinten maximum 12 hétre).
  • Esélyegyenlőség és átláthatóság: A külföldi szakmai gyakorlatra való kiválasztásnak átláthatónak és igazságosnak kell lennie. A szakképzési munkaszerződés megléte nem képezhet hátrányos megkülönböztetést a mobilitásban való részvételnél.

A webinárium Erasmus+ mentorai többször is hangsúlyozták, hogy a sikeres megvalósítás alapja a korai és folyamatos párbeszéd az intézményigazgató, a duális képzőhely/mentor, a nemzetközi koordinátor és a tanuló között.

2. A beszámítás és elszámolás 4 gyakorlati esete

A külföldi gyakorlat beszámíthatósága és pénzügyi elszámolása attól függ, hogy a külföldi képzőhely milyen jogi/szakmai kapcsolatban áll a hazai duális képzőhellyel és a szakképző intézménnyel.


További részletes iránymutatások a dualis.mkik.hu oldalon érhetők el.

3. Tanulási eredmény alapú tervezés és a dokumentumok

Az EQAVET elveivel összhangban a mobilitás nem csupán egy utazás, hanem egy tervezett, mérhető és értékelhető tanulási folyamat. Ennek kulcseleme a képzési és kimeneti követelményekre (KKK) épülő, tanulási eredmény alapú munkaprogram.

A webinárium során a sablondokumentumok is bemutatásra kerültek, amelyek az adminisztráció részei:

  • az írásos értesítő dokumentum a helyszínváltozásról (fontos a szóbeli egyeztetés is pl. munkatársak, mentor, könyvelő között),
  • a jelenléti ív (a munkaidőt és a munkaszüneti napokat tartalmazza),
  • Learning Agreement (Tanulási megállapodás),
  • a gyakorlat végén kiállított igazolás.

A mentorok felhívták rá a figyelmet, hogy a Learning Agreementnek pontosan kell rögzítenie az elsajátítandó tanulási eredményeket, a tevékenységeket, valamint az értékelés módját és gyakoriságát. Érdemes a partnerekkel közös nyelven véglegesíteni, majd magyarra fordítani. (Segédlet: Erasmus+ Mérés-értékelés kézikönyv)
A duális képzőhely és a szakképző intézmény által közösen kidolgozott képzési programot és óraszám-megosztást a területileg illetékes kamarával és a duális tanácsadóval lehet egyeztetni.

4. Miért éri meg?

A nemzetközi mobilitási programokba való bekapcsolódás a szakképzés minden szereplője számára mérhető előnyökkel jár, hozzájárulva a rendszer teljesítményének és vonzerejének növeléséhez.

A nemzetközi tapasztalatszerzés közvetlenül támogatja az EURES által meghatározott kulcskompetenciák és soft skillek fejlesztését (pl. alkalmazkodóképesség, komplex problémamegoldás, digitális és felelős gondolkodás), amelyek elengedhetetlenek a 21. századi munkaerőpiacon.

Összegzés

A szakképzési munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlata megfelelő jogi és módszertani előkészítéssel teljes mértékben beilleszthető a hazai duális képzésbe. A tanulási eredmény alapú tervezés, a felek közötti szoros együttműködés és a kamarával való egyeztetés biztosítja azt a minőségi keretet, amely garantálja a tanulók fejlődését és a munkaerőpiaci igények kielégítését.

Webinárium: A szakképzési rendszerek megerősítése hálózati együttműködéseken keresztül

„A globális szakképzési program felé” (Towards a Global TVET Agenda – TGTA) kezdeményezésről erről a cikkben írtunk.

A kezdeményezés egyik kulcstémájával foglalkozott a 2026. szeptember 3-án tartott webinárium:

Hogyan erősíthetők meg a szakképzési rendszerek a hálózati együttműködésen keresztül?

A tudásmegosztás, a tudásgenerálás és a kapacitásfejlesztés alapvető szerepet játszanak az alkalmazkodóképesebb és jövőállóbb szakképzési rendszerek kialakításában. A szakképzési rendszerek megerősítése olyan közös fellépést igényel, amely túlmutat az egyes intézményi vagy nemzeti kapacitásokon. Ebben játszanak szerepet az együttműködést segítő hálózatok, amelyek összekötik a döntéshozókat, a szakembereket, a kutatókat és az ipari partnereket a tudáscsere, az intézményi kapacitásépítés és a sokrétű tapasztalatokból való tanulás érdekében.

A webinárium azt mutatta be, miként támogatják a hálózatok a nemzetközi együttműködést a szakképzésben. Az esemény az UNEVOC hálózatra, valamint a hálózathoz kapcsolódó kiemelt „A globális szakképzési program felé” projektekre összpontosított:

  • Szakképzési Vezetői Programra (TVET Leadership Programme),
  • Közös Cselekvési Kezdeményezésre (Coaction Initiative),
  • a globális és regionális szakpolitikai és szakmai tanulási fórumokra.

A fórumon megtudhattuk, hogy „A globális szakképzési program felé” kezdeményezés az alábbi előnyöket nyújta a résztvevők számára:

  • Platformokat a többoldalú párbeszédhez és a programalkotás meghatározásához (regionális és globális szinten);
  • Hozzáférést nemzetközileg összehasonlítható szakképzési adatokhoz, valamint tapasztalatcserét az adatgyűjtésről, az indikátorokról és a készségelőrejelzési eszközökről;
  • Nemzetközi ajánlásokon és normatív kereteken alapuló szakpolitikai útmutatást, vezetőfejlesztést és kapacitásépítést;
  • Globális hálózatépítést, valamint a szakképzési kiválóság és innováció láthatóságát.

A webináriumon az UNESCO képviselője bemutatta az UNESCO-UNEVOC Nemzetközi Szakképzési Központot, amelyet 2002-ben alapítottak.

  • Támogatják a tagállamokat szakképzési rendszereik megerősítésében és korszerűsítésében;
  • Kapacitásépítéssel, műszaki segítségnyújtással, hálózatépítéssel és tudáscserével foglalkoznak;
  • A szakképzési szabványok, a minőség, a relevancia, a vonzerő és a hozzáférhetőség javítását támogatják.

A UNEVOC hálózati tagság előnyei a következők:

  • Kapcsolódás a szakképzési intézmények és szakértők globális közösségéhez.
  • Hozzájárulás a szakképzési szakpolitikáról és fejlesztésről szóló nemzetközi párbeszédhez, beleértve a „A globális szakképzési program felé” projektet is.
  • Tudás, jó gyakorlatok és innovatív megközelítések cseréje.
  • Részvétel az UNESCO-UNEVOC kezdeményezéseiben, kapacitásépítő tevékenységeiben és együttműködési projektjeiben.
  • Az intézmény munkája láthatóságának növelése regionális és globális szinten.
  • A fenntartható fejlődés szakképzésen keresztüli előmozdítására tett közös erőfeszítések támogatása.

Az UNEVOC hálózat közös cselekvési kezdeményezés (coaction initaitve) 2026-os programjából a ” Építőipar, ellenállóképesség és vonzó jövőbeli szakmák” (Construction, Resilience and Attractive Future Trades CRAFT)” projekt került bemutatásra. A projekten maláj, ugandai és costa ricai partnerek dolgoztak együtt a német féllel.
A CRAFT az építőipari szakemberhiányra reagál, miközben támogatja a fenntarthatóbb építési gyakorlatok felé való átmenetet. A partnerközpontok felmérik az igényeket, kicserélik a meglévő módszereket, és a fenntartható építésre vonatkozó, gyakorlati képzési modulokat dolgoznak ki közösen, amelyeket a saját nemzeti szakképzési (TVET) kontextusukhoz igazítanak. A zöld készségek, a digitális építészeti megközelítések és a gyakorlati szakképesítési modulok ötvözésével a projekt célja a szakmunkák vonzerejének növelése, valamint más UNEVOC-központok számára is újrafelhasználható tananyagok és források előkészítése.

A webináriumon egy maláj (UTHM Malájzia), egy chilei (INACAP Chile) és egy namíbiai (Namibia Training Authority) résztvevő mesélt kötetlen formában a hálózati tagság és a tudáscsere pozitívuamiról, személyes tapasztalataikról.

A kezdeményezés programjai és eseményei – mint ez a webinárium – is a szakképzés jövőjének alakítását hivatottak globális szinten támogatni. A további híreket, eseményeket „A globális szakképzési program felé” angol nyelvű honlapjukon tervezik megjeleníteni.

A bemutatott nemzetközi kezdeményezés kiválóan támogatja az EQAVET minőségfejlesztési ciklusának gyakorlati megvalósítását is.

„A globális szakképzési program felé” kezdeményezés bemutatása

„A globális szakképzési program felé” egy multilaterális kezdeményezés, amelyet a német Szövetségi Oktatási, Családügyi, Idősügyi, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMBFSFJ) megbízásából a német Szakképzési Intézet (BIBB) koordinál.

A Minisztérium és a Szakképzési Intézet négy multilaterális partnerrel dolgozik együtt:

  • Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC);
  • Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO);
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD);
  • Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF);

A partnerek 2025 elejétől 2027 végéig konkrét intézkedéseket valósítanak meg négy kiemelt területen:

  • Tudásmegosztás és globális fórumok,
  • Globális és regionális szakképzési innovációk – kapacitásépítés a társadalmi partnerek bevonására,
  • Szakképzési adatszolgáltatási prototípusok kidolgozása,
  • Partnerség a kiválóságért.

„A globális szakképzési program felé” (Towards a Global TVET Agenda – TGTA) kezdeményezés magvát a reformfolyamatokkal, szabványokkal és innovatív megközelítésekkel kapcsolatos tapasztalatcsere, valamint a szakmai együttműködés és a kölcsönös tanulás adja.

A németek szerint a nemzetközi együttműködés a kulcs az innováció befogadásához, valamint a modern és vonzó szakképzés megtervezéséhez. Az olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogyan tudják támogatni a szakember-utánpótlást és a társadalmi részvételt a német rendszerben és világszerte. Főként a munkahelyi tanulásra és a duális képzési megközelítésekre fókuszálnak.

A multilaterális szervezetek központi szerepet játszanak abban, hogy előmozdítják a globális párbeszédet, nemzetközi szabványokat határoznak meg, és ösztönzik az innovációt. A közös globális program kidolgozása a megerősített globális partnerséggel és a koordinált fellépéssel kezdődik. A regionális szakpolitikai partnerek és hálózatok – mint például az Európai Bizottság, az Afrikai Unió, az Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének Szakképzési Tanácsa, valamint a Latin-Amerikai és Karib-térségi Duális Oktatásért Szövetség – kulcsszerepet játszanak katalizátorként és összekötő kapocsként a regionális stratégiai folyamatokhoz. Emellett a WorldSkills International és a WorldSkills Germany is támogatja a folyamatot. A jövőben a nyílt együttműködési modell – vagyis a nyílt szakpolitikai partnerség – várhatóan további partnerekkel bővül. A cél, hogy világszerte, közösen erősítsék meg a szakképzési rendszereket.

Részvétel a szlovéniai befogadó szakképzés fejlesztésében a minőségbiztosítás szerepét vizsgáló EQAVET Peer Review folyamatban

2026 tavaszán került sor a szlovén EQAVET Nemzeti Referencia Pont (National Reference Point – NRP) által szervezett nemzetközi peer review folyamatra, amelynek középpontjában a minőségbiztosítás szerepe állt az inkluzív (befogadó) középfokú szakképzés fejlesztésében. Magyarországot Marton József, a magyar EQAVET NRP szakértője képviselte a nemzetközi szakértői csoport tagjaként. A szakmai értékelésben Belgium (francia nyelvű közösség), Horvátország, Görögország, Németország és Magyarország szakértői vettek részt.

A peer review folyamat több egymásra épülő szakmai eseményből állt. Az online előkészítő megbeszélésekre 2026. április 23-án és május 6-án került sor, ezt követte a háromnapos helyszíni szakértői látogatás Ljubljanában május 20–22. között, majd a folyamatot egy június 18-i online follow-up megbeszélés zárta le. A strukturált előkészítés lehetővé tette, hogy a nemzetközi szakértők részletesen megismerjék a szlovén önértékelési jelentést, a nemzeti minőségbiztosítási rendszert és a peer review során vizsgálandó kérdéseket.

Kép forrása

A szlovén fél bemutatta az oktatási minisztérium, a Szlovén Szakképzési Intézet (CPI), valamint a Nemzeti Vizsgaközpont munkáját, különös tekintettel arra, miként jelenik meg az inklúzió a szakpolitikai célokban, a szakképzési programok fejlesztésében és az országos minőségbiztosítási rendszerben. A szakértők megismerhették azokat az eszközöket is, amelyekkel Szlovénia az EQAVET indikátoraira építve értékeli a szakképzés minőségét, valamint az ARISE projektet, amely 25 iskola bevonásával támogatja a hátrányos helyzetű tanulók sikeres tanulási útját és a korai iskolaelhagyás megelőzését. A program során két ljubljanai szakképző intézmény mutatta be saját jó gyakorlatait, amelyek jól szemléltették az inkluzív szemlélet gyakorlati megvalósítását.

A peer review központi témája az EQAVET 8. indikátorának alkalmazása volt, amely a sérülékeny tanulói csoportok részvételét vizsgálja a szakképzésben. A nemzetközi szakértők egyetértettek abban, hogy a korábbi, kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló megközelítés kibővítése – a migráns és az alacsony szociális-gazdasági hátterű tanulók bevonásával – jelentős előrelépést jelent. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az inklúzió ennél jóval tágabb fogalom, amelynek a tehetséges, kiemelkedően teljesítő, valamint a mentális egészségi problémákkal, motivációs vagy családi nehézségekkel küzdő fiatalokra is ki kell terjednie. A szakértők szerint az inkluzív oktatásnak egyszerre kell szolgálnia az esélyegyenlőséget és a kiválóság támogatását.

A szakmai párbeszéd egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jelenlegi indikátorok önmagukban nem képesek teljes képet adni az inkluzív szakképzés minőségéről. A résztvevők szerint a jövőben a tanulók jóllétét, az iskolai légkört, a tanulói részvételt, a személyre szabott támogatási formákat, a munkaalapú tanulás lehetőségének biztosítását és az intézmények inkluzív működését is mérni szükséges. Külön hangsúlyt kapott a kvalitatív információk – például önértékelések, esettanulmányok, tanulói visszajelzések és peer review eredmények – szerepe a mennyiségi adatok mellett.

A szakértői csoport részletes ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti monitoring rendszer továbbfejlesztésére is. Javasolták egy összekapcsolható, interoperábilis országos tanulói adatbázis kialakítását, amely megfelelő adatvédelmi garanciák mellett lehetővé tenné a tanulási utak, a lemorzsolódás, a végzettség megszerzése és az átmenetek nyomon követését. A magyar szakértő hozzászólásai alapján a jelentés külön utal arra is, hogy a digitális tanulói nyilvántartási rendszerek és a tanulási tervek elektronikus kezelése jelentősen hozzájárulhat az adatvezérelt minőségfejlesztéshez, miközben nem növeli az iskolák adminisztratív terheit.

A peer review további fontos üzenete volt, hogy az inklúzió sikerének kulcsa nem kizárólag a tanulók nyomon követése, hanem az intézmények támogatása is. A jelentés ezért kiemeli a pedagógusok továbbképzésének, a mentorálásnak, a szakmai hálózatoknak, az iskolák közötti tudásmegosztásnak, valamint a folyamatos visszacsatolásnak a jelentőségét. A szakértők szerint a monitoringnak nem pusztán ellenőrzési funkciót kell betöltenie, hanem olyan fejlesztési eszközzé kell válnia, amely támogatja az iskolákat az inkluzív gyakorlatok továbbfejlesztésében.

A szlovén peer review ismét bizonyította, hogy az EQAVET rendszer nem csupán közös európai minőségbiztosítási keretet biztosít, hanem kiváló lehetőséget teremt a tagállamok közötti szakmai tanulásra és a jó gyakorlatok megosztására is. A magyar szakértői részvétel a nemzetközi szakértői munkában hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tapasztalatok – különösen a digitális adatbázist használó minőségbiztosítás, a tanulói nyomon követés és az inkluzív szemlélet fejlesztése terén – megjelenjenek a végleges szakértői ajánlásokban. A peer review eredményei nemcsak Szlovénia számára nyújtanak iránymutatást, hanem értékes tapasztalatokat kínálnak valamennyi európai szakképzési rendszer számára a befogadó, minőségi szakképzés további fejlesztéséhez.

EQAVET 2023-26. projekt zárókonferenciája

„Az európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-26” projekt zárókonferenciájára 2026. május 26-án került sor.

Az EQAVET Nemzeti Referencia Pont 2010 óta működik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban és jogelődeiben. A működtetésre és a fejlesztő munkára 2016 óta nyújtunk be pályázatot. A konferencia az utóbbi 3 év feladataiba kívánt betekintést nyújtani. A zárórendezvényen természetesen nem tudtunk minden megvalósított tevékenységet bemutatni az elmúlt 3 évből, így a konferencia progamját három nagyobb témakörre osztottuk.

A szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztése során olyan szakmai anyagok készültek, amelyek napi szinten tudtak beépülni a Hivatalban folyó munkába. Több interaktív alkalmat biztosítottunk az intézmények számára, ahol tájékoztattuk őket a munkánkról és véleményeket, javaslatokat gyűjtöttünk.

A szakértői értékelések nemzetközi és hazai szinten feladatkörünk részeként a hazai tevékenységek mellett megszerveztünk egy nemzetközi szakértői értékelés programot a szakképzési pályakövetési rendszerünkről, amelyet osztrák, finn, holland, cseh és szlovák szakértők véleményeztek. Majd egy tanulmányutat szerveztünk Ausztriába és Szlovákiába a közös eszmecserék folytatására. Ezen kívül szakértőként vettünk részt további 5 értékelési európai programon, valamint a szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere témában hazai Peer Review eseményt szerveztünk.

A duális szakképzésben az intézmények és cégek együttműködése témában interaktív workshopok segítségével igyekeztünk helyzetképet kapni. Ezután összegyűjtöttünk néhány olyan jógyakorlatot, amit egyrészt megosztottunk már az online térben, másrészt nyomtatott formában is megjelentettük magyar nyelven.

Köszönjük az előadóknak a színvonalas prezentációkat, a résztvevőknek pedig, hogy velünk tartottak!

Az elhangzott előadások anyagait az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

Az EQAVET 2023-26 projekt szakmai megvalósítása – Molnárné Stadler Katalin, nemzeti szakértő Letöltés
EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)
  • Az SZPR fejlesztései az elmúlt három évben – Ungvári Mária, NSZFH Felnőttképzési és Elemzési Főosztály
 Letöltés
  • A pályakövetési indikátorok eredményei – Nyüsti Szilvia, külső szakértő
 Letöltés
  • Az osztrák SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi tanulmányút tapasztalatai – Nagy Zoltán, NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettes
 Letöltés
„A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” hazai Peer Review esemény ismertetése – Ziegler Angéla, IKK Zrt. Letöltés
Jógyakorlatok az EQAVET- alapú minőségirányításban
  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása – Mucsi András
 Letöltés
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben – Rusznyák Lászlóné
 Letöltés
  • A duális partner tapasztalatai – Kéry Imre
 Letöltés
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben – Bánné Gulyás Katalin
 Letöltés
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében – Spenger Beatrix
 Letöltés
A következő projekt időszak tervei – Karvázy Eszter, nemzetközi osztályvezető Letöltés

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka Győrben és Debrecenben

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka programot tartottunk az Erasmus+ EQAVET projekt keretében. Az esemény célja mélyebb betekintés biztosítása a szakképzés aktuális folyamataiba, a tanulói életutak alakulásába és a pályakövetési rendszer adta lehetőségekbe.
Örömmel tesszük közzé a szakmai workshopunkon elhangzott előadások anyagait, amelyek a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) legfrissebb adataira és elemzéseire épülnek. A prezentációk átfogó képet nyújtanak a tanulói életutakról, a képzés alatti tapasztalatoktól kezdve egészen a munkaerőpiacra vagy felsőoktatásba történő kilépésig.

A dokumentumok az alábbi kulcstémákat járják körül:

  • Módszertan: Az SZPR működése és adatintegrációs lehetőségei.
  • Képzés közben: Tanulói motivációk, elégedettség, a duális képzés tapasztalatai és a lemorzsolódás megelőzése.
  • Képzés után: A végzett technikusok továbbtanulási és elhelyezkedési adatai, valamint a szakmai illeszkedés vizsgálata.

Bízunk benne, hogy az adatok és elemzések hasznos támpontot nyújtanak a szakképzési centrumok és intézmények mindennapi munkájához és stratégiai tervezéséhez.
Workshop sorozatunkon ezúttal a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld régióban található szakképzési centrumok tagintézményei vettek részt. A szakmai programnak a Győri Szakképzési Centrum és a Debreceni Szakképzési Centrum biztosított helyszínt.

Előadás címe Győr Debrecen
Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) működése – módszertani ismertető 1. előadás 1. előadás
Tanulói vélemények a szakképzésről (Szakmaválasztás, elégedettség, társadalmi mobilitás – Forrás: SZIR-STAT, SZPR) 2. előadás 2. előadás
Duális képzés a középfokú szakképzésben (Részvételi statisztikák, képzőhelyi jellemzők, munkaerőpiaci tervek) 3. előadás 3. előadás
Tanulási utak a szakképzésben (Lemorzsolódás, prognosztizálás, rugalmas képzések adatalapú vizsgálata) 4. előadás 4. előadás
Tervek és várakozások (Végzettséggel kapcsolatos attitűdök, továbbtanulási vs. munkavállalási szándék) 5. előadás 5. előadás
Képzés után: átlépés a felsőoktatásba (Technikumi adatok, pontszámítás, regionalitás és illeszkedés) 6. előadás 6. előadás
Képzés után: átlépés a munkaerőpiacra (Munkakör és végzettség illeszkedése, első munkaerőpiaci tapasztalatok) 7. előadás 7. előadás

Adjunk értéket a tanulásnak! – konferencia

2026. április 21-én került sor az Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont tanulásieredmény-alapú (TEA) szemléletet konferenciájára, amelyen a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban tevékenykedő tanárok osztották meg egymással tapasztalataikat.

Farkas Éva „Több, mint érdemjegy – Az értékelés mint tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés” című előadásából a résztvevők többek között megismerhették az értékelés tantervformáló elemét: Az elérni kívánt cél érdekében tanulásieredmény-alapú követelményeket hozunk létre, amelyeket értékelni is tudunk. Az értékelés maga a tanulás-tanítás, a tanulástámogatás része. Fontos észben tartani, hogy a tanulás nem egy passzív folyamat, hanem cselekvésekre épül. A TEA szemléletmód és a tanulási folyamat tervezése segít a tanulóban lévő erőforrásokat és potenciált mozgósítani, a tanuló erősségeire építeni.

A Tempus Közalapítványtól Besze Szilvia „Tanári/oktatói értékelési kompetenciafejlesztés: eszközrendszer a tanulási eredmények javításáért” előadásának kezdetén arról szavazhattak a résztvevők, hogy vajon kinek a felelőssége az oktatói kompetenciák fejlesztése. Az egyéné, az intézményé vagy a nemzeté?
Ezután a PROFFORMANCE eszközrendszer került bemutatásra, amely ingyenes eszközöket kínál a teljes körű formatív értékeléshez ön-, társ- és diákértékelésen keresztül, továbbá jó gyakorlatokat és rövid online mikrotanulási kurzusokat a szakmai fejlődés támogatására.

Az „Innovatív módszerek és dilemmák a tanulási eredmények értékelésében” pódiumbeszélgetés során közismereti és szakmai tárgyak oktatásában jártas neveléstudományi szakemberek erősítették meg gyakorlati példák, személyes történetek bemutatásával a tanulásieredmény-alapú szemlélet és a minden érintett fél számára átlátható értékelés fontosságát.
Például gyakorlati tapasztalat, hogy a vizsgáknál, vagy bármilyen dolgozatnál, teljesítendő feladatnál az átlátható értékelés segít azoknak a tanulóknak is, akik nem érték el a várt szintet, mivel egyértelművé teszi számunkra az erősségeiket, gyengeségeiket. Felismerik, elfogadják, mit nem csináltak jól, ezáltal lelkileg is jobban érzik magukat, tudják, min kell javítaniuk, miben kell fejlődniük.
A résztvevők megbeszélték, hogy a szakképzésben a tanulásieredmény-alapú szemlélet megvalósul. A szakmai vizsgák a képzési és kimeneti követelmények és a program követelmények alapján a független vizsgaközpontokban történnek. A szakmai vizsgán interaktív és projektfeladatok vannak.
A közismereti tantárgyaknál normál esetben a lexikális tudást értékelik a tanárok. Az érdemjegy nem tartalmazza például a motivációt, a szorgalmat, a tanuló képességét.
A pódiumbeszélgetésen is megerősítésre került az a tény, hogy a tanulás emberi kapcsolatokon keresztül valósul meg. Az értékelés során figyelmet adunk a tanulónak, amely fejleszt és gyógyít.

A délelőtti plenáris elemeket délután world cafe módszerű beszélgetések követték, ahol egy-egy TEA értékelést megvalósító szakember mutatta be az általa kidolgozott mintát, és kezdeményezett beszélgetést különböző résztémák mentén.

Az „Értékelés a 21. században – szemlélet és eszköztár” műhelybeszélgetés során a résztvevők végig vették a modern értékelést nehezítő tényezőket. Ezek közé tartozik az időkeret, a tananyag mennyisége, a megszokások, az újtól való félelem, az infrastruktúra hiánya.
Ezek az akadályok a gyakorlatban olyan félelmekben nyilvánulnak meg, hogy a szülők és a diákok nem tanulásként élik meg a nem frontális, a nem „lediktálós” tanulást. Nem vagyunk hozzászokva, hogy a tanulás nem csupán ismeretátadás, hanem aktív tevékenység.
A műhely során különböző játékos tanulási lehetőségekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A gamifikáció gyors visszacsatolást ad, jutalmaz, lehetőséget biztosít a hibázásra, egyéni tanulási utakat biztosít.
Megismerhettük pár módszert, mint az analóg és digitális szabadulószoba, online és offline „Mindent vagy semmit” játék, szerepjátékok, köredzés, kaszinó. Az összefogásokhoz szintén egy hatékony cselekvéses tanulási lehetőséget biztosít, ha a tanulók készítik el a feladatokat a megoldókulcsokkal. A dolgozatban pedig ezek közül válogat a tanár.

A „Vizsgaprojektek és tanulási projektek tanulásieredmény-szemléletű értékelése” műhelymunka mélyebb betekintést nyújtott a projektoktatás és a projektértékelés összefüggéseibe, különös tekintettel a szakmai vizsgák átalakulására. A beszélgetés során felmerült a projektoktatás időigényességet, valamint az a tanulási attitűdváltás szükségessége. Nem utolsósorban pedig a vezetői támogató szerep is megfogalmazódott, valamint azok a készségek erősítése melyek a projekt alapú gondolkodáshoz, munkához szükségesek.

Az „MI a tanítás szolgálatában – a tudatos tervezésen át a valódi pedagógiai értékig” műhelymunkán a résztvevők megismerhették, hogyan válhat a mesterséges intelligencia tudatos pedagógiai eszközzé. Felmerült, hogy a jelenlegi MI használat, hogyan tud a tanulás kiegészítő/kisegítőjeként működni, és nem a tanulás helyett. A gondolkodásra, egyéni döntésre és az ismeretek elmélyítésére a most kibontakozó változás során is szükség marad, és habár leegyszerűsítheti, felgyorsíthatja a tanulás bizonyos szegmenseit, nem szabad kizárólag az MI-re támaszkodni a tanulás folyamatában sem oktatóként sem tanulóként.

A záró gondolatok során felmerült, hogy az értékelés kidolgozása időigényes, de érdemes energiát fordítani rá. A jó értékelés szárnyakat, a rossz eltipor. Használjuk ki az értékelésben rejlő lehetőségeket, így a tanulót és magunkat is megismerjük.
Az egyik résztvevő megosztotta azt a pozitív tapasztalatát is, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése óta nagyobb igény mutatkozik a beszélgetésekre a tanulók részéről.

EQAVET nemzeti szakértői értékelés: a szakképző intézmények külső értékelési rendszerének első átfogó szakmai vizsgálata

A szakképzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében 2026-ban egy hazai szakértői értékelés (Peer Review) keretében került sor a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerhez (MIR) kapcsolódó külső értékelési rendszer szakmai felülvizsgálatára. A szakértői értékelés célja annak feltárása volt, hogy a néhány éve kialakított és már működő külső értékelési rendszer mennyiben támogatja a minőségfejlesztést, valamint milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Egy új minőségbiztosítási rendszer mérlegen

A szakképző intézmények külső értékelési rendszere a Szakképzés 4.0 stratégia és az EQAVET európai minőségbiztosítási keretrendszer elvei alapján jött létre. A rendszer célja, hogy független szakértők bevonásával nyújtson visszajelzést az intézmények működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről.
A koncepció kidolgozását követően 25 intézményben pilot értékelések zajlottak, amelyek tapasztalatai alapján készült el a végleges Külső Értékelési Kézikönyv. Az IKK Nonprofit Zrt. 2025-ben 67 szakképző intézmény külső értékelését végezte el az új rendszer szerint.

Mit vizsgáltak a szakértők?

A szakértői értékelés öt kiemelt területre fókuszált:

  • a szabályozási és eljárásrendi keretek megfelelőségére,
  • az értékelési módszertan és a szakmai konzisztencia működésére,
  • a szakértői rendszer kompetenciáira és támogatási mechanizmusaira,
  • a dokumentációs és technikai háttér hatékonyságára,
  • valamint az elismerési és ösztönző rendszer fejlesztési lehetőségeire.

A vizsgálat célja nem csupán a rendszer megfelelőségének ellenőrzése volt, hanem annak feltárása is, hogyan válhat a külső értékelés hosszú távon a minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé.

Kedvező eredmények az első értékelések alapján

A 2025-ben értékelt 67 intézmény közül 95,5 százalék esetében a szakmai és minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működést állapítottak meg. Az intézmények közel 30 százaléka a „tanulószervezet” kategóriába került, ami azt jelzi, hogy tudatosan használják a minőségirányítás eszközeit, képesek azonosítani a problémákat, és fejlesztéseket indítanak azok megoldására.
A vizsgálatok során számos jó gyakorlatot azonosítottak a minőségirányítás, a szervezeti működés és a szakmai-pedagógiai munka területén. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelent meg többek között a tanulói elégedettség mérése, a duális képzések támogatása, a digitális eszközellátottság, a projektalapú oktatás módszertana, valamint a belső tudásmegosztás.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy az intézmények minőségirányítási kultúrájának fejlettsége szorosan összefügg a vezetők elkötelezettségével.

A külső értékelési rendszer erősségei

Az értékelés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső értékelési rendszer stabil szakmai és jogszabályi alapokra épül. Kiemelték az egységes módszertan alkalmazását, a fejlesztő szemléletet, valamint azt, hogy a rendszer szorosan kapcsolódik az EQAVET minőségbiztosítási elveihez.
A szakértők szerint különösen erős elemei a rendszernek:

  • az önértékelésre épülő külső értékelési logika;
  • a dokumentumelemzés, az interjúk és a helyszíni látogatások kombinációja;
  • a szigorú szakértői kiválasztási és képzési rendszer;
  • az informatikai támogatás és a KRÉTA-rendszerhez való kapcsolódás;
  • a jó gyakorlatok azonosításának és megosztásának lehetősége.

A szakértői rendszer felkészítő képzései, továbbképzései, szupervíziós elemei és etikai szabályai szintén hozzájárulnak a magas szakmai színvonal biztosításához.

Fejlesztési lehetőségek és kihívások

A pozitív tapasztalatok mellett több fejlesztendő terület is azonosításra került.
A legfontosabb kihívások közé tartozik az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kisebb intézmények esetében. A szakértők szerint szükség lenne egységes dokumentumsablonokra és értelmezési útmutatókra, amelyek segítenék az intézményeket az önértékelési és külső értékelési folyamatokban.
Fontos fejlesztési irányként jelent meg:

  • az intézményi visszacsatolás erősítése;
  • a szakértői továbbképzések további fejlesztése;
  • az informatikai háttér korszerűsítése;
  • az adatvédelmi és jogosultságkezelési gyakorlatok egységesítése;
  • a jó gyakorlatok rendszerszintű gyűjtése és terjesztése.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszer sikeressége hosszú távon jelentős mértékben függ az intézményvezetők és a fenntartók minőségfejlesztés iránti elkötelezettségétől.

A következő lépések

A szakértői értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy megerősítette: a szakképző intézmények külső értékelési rendszere megfelelő alapot biztosít egy korszerű, fejlesztésközpontú minőségbiztosítási modell működtetéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendszer folyamatos finomhangolást igényel.
A javasolt fejlesztések között szerepel egy egységes dokumentációs háttér kialakítása, az intézményi visszajelzési lehetőségek bővítése, a szakértői támogatási rendszer erősítése, valamint egy országos jógyakorlat-megosztó rendszer létrehozása. Emellett felmerült egy szakképzési minőségdíj vagy tanúsítvány bevezetésének lehetősége is azok számára, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a minőségfejlesztés területén. Ezt a javaslatot az EQAVET nemzeti referenciapont a 2026-2029 pályázati ciklusban fogja megvalósítani.
A szakértői értékelés összegző megállapítása szerint a rendszer legnagyobb kihívása a megfelelésközpontú működés és az innovációt ösztönző fejlesztő szemlélet közötti egyensúly megteremtése. A cél, hogy a külső értékelés ne csupán ellenőrzési eszköz legyen, hanem valódi tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson a magyar szakképzés valamennyi szereplője számára.

Az elhangzott előadásokat és a visszajelző jelentést az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

A szakképző intézmények külső értékelési rendszerének bemutatása Letöltés
A 2025-ben végzett szakképző intézményi külső értékelések eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Handler Nándor Technikum, Soproni SZC Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Wesselényi Miklós Technikum és Kol-légium, Nyíregyházi SZC Letöltés
Visszajelző jelentés Letöltés