A Felnőttképzők Szövetsége 2022. november 22-én megtarott online rendezvényén foglalkozott a mikrotanúsítványok megjelenésének és bevezetésének kérdésével.
A témában dr. Sinóros-Szabó Laura a KIM Felsőoktatási Stratégiai és Intézményfejlesztési Főosztály főosztályvezetője, Szlamka Erzsébet a Digitális Jólét Nonprofit Kft. senior szakértője, Balogh Csaba a Tesco Akadémia igazgatója tartott előadást.
A mikrotanúsítvány a kis tanulási egységek elvégzését követően a tanuló által megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentum. Ezeket a tanulási eredményeket átlátható és világosan meghatározott szabványok alapján értékelték. A mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezető tanfolyamok célja, hogy a tanulókat olyan speciális ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal ruházzák fel, amelyek megfelelnek a társadalmi, személyes, kulturális vagy munkaerőpiaci igényeknek. A mikrotanúsítványok a tanuló tulajdonát képezik, megoszthatók és hordozhatók. Lehetnek önállóak vagy nagyobb tanúsítványokká vonhatók össze. A mikrotanúsítványokat az adott ágazatban vagy tevékenységi területen elfogadott szabványokon alapuló minőségbiztosítás támasztja alá. (A Tanácsi Ajánlásban megfogalmazott mikrotanúsítványok definíció)
Jelenleg az európai felsőoktatási térségben a felsőoktatási intézmények kínálhatják hallgatóiknak. A mikrotanúsítványok lehetővé teszik a készségek és kompetenciák célzott, a gyorsan változó társadalomhoz és munkaerőpiachoz igazodó elsajátítását, ugyanakkor nem helyettesítik a hagyományos képesítéseket. A mikrotanúsítványok bevezetését indokolja az egész életen át tartó tanulásban való részvétel és a foglalkoztathatóság növelése. Megkönnyítheti az egyes szakmák közötti gyorsabb átjárhatóságot, biztosíthatja a különböző képzések közötti átmenetet, a formális és nem formális tanulási színtereken szerzett kompetenciák láthatóvá tételét, valamint segítheti a felnőttképzésből a szakképzésbe, vagy köznevelésből a felsőoktatásba való átmenetet. Napjainkban már létezik olyan oktatási rendszer az Unio területén, ahol mikrokreditekből felsőoktatói végzettség szerezhető.
A mikrotanúsítványok bevezetéséből és elterjedéséből profitálhatnak a partner cégek és szervezetek munkavállalói, a felsőoktatási intézmények leendő, jelenlegi és alumni hallgatói. Rajtuk kívül a szolgáltatók (felsőoktatási és szakképző intézmények, magán képző intézmények) számára is könnyebbséget jelent az átmenet biztosítása. A mikrotanúsítványok megjelenéséhez szükséges feltételek kidolgozására van szükség több területen:
▪ Képzési szakaszok, modulok, illetve rövid idejű képzési programok kimeneteinek világos definiálása (tanulási eredményekkel), és a tanulási eredmények elérése ellenőrzési rendszerének kidolgozása.
▪ Mikrotanúsítványok illesztése a képzések rendszerébe, minőségbiztosított módon történő besorolása a Magyar Képesítési Keretrendszerbe és adatbázisba.
▪ A mikrotanúsítványok Neptunban és FIR-ben való megjeleníthetőségének vizsgálata.
▪ A mikrotanúsítványok illesztése a kreditelismerési rendszerbe.
A cél annak biztosítása, hogy a mikrotanúsítványok jó minőségűek legyenek, és azokat átlátható módon adják ki, hogy bizalmat keltsenek az iránt, amit tanúsítanak. Ez várhatóan előmozdítja majd, hogy a mikrotanúsítványok használata a tanulók, munkavállalók és álláskeresők számára előnyöket jelentsen.
A felnőttképzésben való részvétel növelésében jelentős szerepet játszhat a mikrotanúsítvány mellett az egyéni tanulási számla is. Az egyéni tanulási számla olyan számla, melyen a munkaképes korúak rendelkezésére áll egy összeg, amelyet képzésekre költhetnek, hogy így bővítsék készségeiket és növeljék munkaerőpiaci esélyeiket. Néhány jó példát is hallhattunk az egyéni tanulási számlák bevezetéséről.
Franciaországban 500-5000 (alacsonyan képzetteknek 800-8000) EUR/fő évenként a támogatás összege. Munkavállalók, önfoglalkoztatók, álláskeresők és alacsonyan képzettek igényelhetik, és vállalati kötelező adókból finanszírozzák. A képzések finanszírozásának feltétele a tanúsítvány megszerzése.
Ausztriában maximum 2000 EUR összegig, a képzési díj 30%-a finanszírozható, aminek fedezetét az adókból biztosítják. Szakmai irányultságú képzésekre vehetik igénybe munkavállalók, önfoglalkoztatók, álláskeresők, főleg középfokú képzettségűek és munkaerőpiacra visszatérő anyák igényelhetik.
Toscanában az álláskeresők a konkrét célcsoport. Egyénenként egyszeri 500-2500 EUR támogatást kapnak, melyet az általános adózásból befolyt összegből finanszíroznak regionális prioritási lista szerint.
Magyarországon jelenleg túl kevés ember vesz részt rendszeres tanulási tevékenységekben az alapfokú oktatás és képzés után, mivel gyakran nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással vagy idővel az új készségek fejlesztéséhez és elsajátításához, vagy nincsenek tisztában a tanulási lehetőségekkel és azok előnyeivel. Egyre elterjedtebb az atipikus foglalkoztatás, azaz egy személy több munkaadónak dolgozik, vagy nem teljes munkaidőben dolgozik, és sűrűbben vált munkahelyet, nem motivált arra, hogy a tudását gyarapítsa. Mindezek következtében nagyobb a munkanélküliség kockázata, és jellemző az alacsony bér és alacsony munkahelyi elégedettség. Célként jelenik meg az egyéni szerepvállalás és felelősség növelése, valamint a tovább-és átképzések támogatása. Unios célként jelenik meg 2030-ra a felnőttképzésben való részvétel 60%-ra történő növelése. Ehhez egy rendszerszintű beavatkozási csomagra van szükség, melynek egyik eleme az egyéni tanulási számla (ETSZ).
