A a szak- és felnőttképzés koordinálásáért a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV – State Vocational Education Institute) felelős. A ŠIOV a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériumának irányítása alatt áll, amely az oktatás területén támogatja a nemzeti politikák kidolgozását, segít új trendeket és innovációkat bevezetni a szak- és felnőttképzésben. A ŠIOV tevékenysége a diákokra, pedagógiai és szakmai dolgozókra, valamint a munkáltatók igényeire összpontosít.
A tanulmányút során röviden ismertetésre került a szlovák szakképzési rendszer, illetve azok a főbb problémák, amelyekkel a szakképzés kapcsán szembesülnek. A szlovák szakképzési rendszer az alapfokú oktatás utáni szakaszban, a 9. évfolyamot követően választható, és több képzési útvonalat kínál a tanulóknak. A rendszer központi eleme a szakközépiskola (stredná odborná škola – SOŠ), amely a tanulók többségét fogadja, és különböző képzési szinteket kínál: 2–3 éves szakmai képzéseket, 4 éves érettségit is adó programokat, valamint kombinált, 5 éves technikumi képzéseket. A szakképzésben a gyakorlati oktatás meghatározó szerepet játszik, és a tanulók jelentős része vállalatoknál vagy tanműhelyekben tölti gyakorlati idejét.
A szlovák rendszer egyik legfontosabb reformja a duális szakképzés 2015-ös bevezetése volt. Ez a modell a német és az osztrák rendszerekhez hasonlóan a tanulók jelentős munkahelyi gyakorlati képzésére épít, amely szerződéses kapcsolatban és pénzbeli juttatás mellett történik. A duális rendszer önkéntes alapú: a tanulók és a vállalatok közösen döntenek a csatlakozásról. A vállalatok szerepe erős, hiszen ők biztosítják a gyakorlati képzés túlnyomó részét és részt vesznek a tanulók értékelésében, míg az iskolák a szakmai elméletet és az alapkompetenciákat oktatják. Bár a duális rendszer bevezetésétől nagy áttörést vártak, a részvételi arányok lassan növekednek, és erősen ágazatfüggők: főként az autóipar és a gépészet területén sikeres.
A szlovák szakképzési rendszer irányítása megosztott: az oktatási minisztérium mellett jelentős szerepe van a gazdasági és munkaügyi szereplőknek, a regionális önkormányzatoknak, valamint az ágazati képzési tanácsoknak. Ezek az intézmények együttesen határozzák meg a szakmák kínálatát, a képzési standardokat és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodást. A rendszer 2019 után erősen törekszik a pályaorientáció fejlesztésére, a digitalizáció erősítésére és a minőségbiztosítás kiterjesztésére.
A szakképzési rendszer kihívásai között szerepel a demográfiai csökkenés, a tanulói lemorzsolódás, az iskolák eltérő felszereltsége, valamint a vállalati együttműködések területi egyenlőtlensége. Ugyanakkor a duális képzés fokozatos erősödése, a munkáltatók bevonásának növekedése, valamint az ágazati szereplők összehangolt munkája hosszú távon javítja a rendszer munkaerő-piaci relevanciáját.
Forrás: https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/vet-in-europe/systems/slovakia-u2
Pályakövetési rendszer adminisztratív adatok segítségével Szlovákiában
Szlovákiában a pályakövetési rendszer kialakítása épp folyamatban van. A rendszer a 2024–2026 között futó „Quality Management in VET and Adult Education” ESF-projekt keretében valósul meg, és szorosan kapcsolódik a 2021–2030-as élethosszig tartó tanulási stratégiához. A cél egy átfogó, országos pályakövetési rendszer létrehozása, amely ötvözi az adminisztratív adatokat és a végzettektől gyűjtött kvalitatív információkat, és hosszabb távon hozzájárul a szakképzés minőségének javításához. A rendszer három pillérre fog épülni.
1. pillér – adminisztratív adatok integrációja
A pályakövetés első pillére különböző állami nyilvántartások adatain alapul: a társadalombiztosítás, az adóhatóság, a munkanélküliségi nyilvántartás, az oktatási adatbázisok és egyéb adminisztratív források összehangolt felhasználásán. Ez a pillér biztosít objektív, nagy lefedettségű adatokat a végzettek munkaerő-piaci státuszáról, béradatairól, nemzetközi mobilitásáról és pályaútjairól. Az adminisztratív pillér tehát a rendszer „gerince”, amely a második és harmadik pillér kvalitatív eredményeit is kontextusba helyezi.
Az Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztérium munkatársa ismertette a jelenlévőkkel, hogy ezeket az adatokat széles körű elemzésekre használják: például a kormányzati költségvetés kiadásainak megalapozottságának és hatékonyságának figyelésére, a külföldről hazatérő végzettek bérprémiumának vizsgálatára, valamint a duális szakképzés hatékonyságának értékelésére.
2. pillér – Országos, standardizált végzett tanulókat célzó kérdőív
A pályakövetés második pillére egy országos szintű felmérés, amelyet minden végzett számára kiküldenek körülbelül 15 hónappal a tanulmányok befejezése után. A kérdőív célja, hogy visszajelzéseket gyűjtsön:
- a kapott oktatás minőségéről,
- az elsajátított készségek relevanciájáról,
- az esetleges készséghiányokról,
- a végzettek munkaerő-piaci helyzetéről és elégedettségéről.
2024-ben indult az első országos pilot felmérés, amelynek fejlesztése során több jó gyakorlatot is figyelembe vettek (Románia, Lengyelország, Magyarország, Egyesült Királyság, Horvátország). A kérdőív tervezésénél fontos szempont volt az adatmennyiség és a felhasználóbarátság egyensúlya, különösen a fiatal korosztály igényeihez igazítva. A második pillér eredményeit a jövőben országos jelentésbe foglalják, amely a döntéshozók és szakmai érdekeltek munkáját segíti.
3. pillér – Iskolai szintű, egyénre szabott felmérések
A harmadik pillér az egyes szakképző iskolák által végzett egyéni iskolai felmérésekből áll. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy az intézmények saját igényeikhez alakítsák a kérdőíveket: például külön rákérdezhetnek a tantervben szereplő konkrét készségek relevanciájára, a duális képzési tapasztalatokra vagy a helyi munkaerőpiacra való felkészítésre. A Szlovákiában működő több mint 400 szakképző iskola közül mintegy 40% jelezte érdeklődését saját iskolai felmérések indítása iránt.
A pályakövetési rendszer kialakításával kapcsolatban több kihívással is szembesülnek:
- az alumni adatbázisok hiánya,
- a válaszadási ráta alacsony szintje,
- a GDPR miatti korlátok.
A második és harmadik pillér – vagyis az országos és az iskolai kérdőíves gyűjtés – elektronikus kérdőívekre épül, amelyek kvalitatív, tapasztalati adatokat szolgáltatnak. Ezeket egészítik ki az adminisztratív pillér erős objektív mutatói, így együtt egy komplex, sokrétű képet adnak a szlovákiai szakképzésből kilépő fiatalok karrierútjáról.
A megbeszélésen külön figyelmet kapott, hogyan működik az adminisztratív adatok integrációja, hogyan használják fel ezeket szakpolitikai elemzésekhez, és hogyan támogatják a visszajelzések az iskolák, a rendszerirányítás és a munkaerőpiaci szereplők döntéseit.
