Zárókonferencia: Három év a szakképzés minőségbiztosításának szolgálatában

Az „Európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-2026” elnevezésű projekt a végéhez közeledik. Ebből az alkalomból május 26-án zárókonferenciát rendezünk, amelyre várjuk a szakképző intézmények vezetőit, oktatóit, a szakma képviselőit és kiemelten az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó kollégáit.

A projekt elsődleges célkitűzése a szakképzési intézmények támogatása, a minőségkultúra mélyítése és az európai EQAVET-keretrendszer hazai adaptációjának elősegítése volt.

A konferencia tervezett programja
A rendezvény három fő pillér köré épül, érintve a rendszerszintű fejlesztéseket és a gyakorlati megvalósítást is:
I. EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)

  • Áttekintjük az SZPR elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseit, valamint a rendszerhez kapcsolódó EQAVET tanulmányokat és jelentéseket.
  • Bemutatásra kerül az SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi Peer Review (szakértői értékelés) esemény, valamint a szlovák és osztrák tanulmányutak során szerzett tapasztalatok.

II. Külső értékelés és hazai Peer Review

  • Ismertetjük „A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” elnevezésű hazai Peer Review esemény részleteit és tanulságait.

III. Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban
A szekció keretében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a minőségirányítás mindennapi alkalmazását:

  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
  • A duális partner tapasztalatai
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében

A részletes program itt érhető el.

Jelentkezési határidő: 2026. május 18.
Regisztrációs link

A zárókonferencia az Erasmus+ EQAVET projekt támogatásával valósul meg, fókuszban a minőségbiztosítás és az adatalapú intézményfejlesztés áll.

Várjuk szeretettel a szakmai párbeszéd jegyében!

 

Felsőfokú szakképzéssel foglalkozó szlovén tanulmányút

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) egy felsőfokú szakképzéssel foglalkozó szlovén delegáció tagjait látta vendégül 2026. május 7-én. A találkozó célja az volt, hogy a vendégek betekintést kapjanak a hazai felsőfokú szakképzési rendszer működésébe és tapasztalataiba.

Szakmai programunkban az NSZFH részéről Dobos Lilla elnök-helyettes mutatta be a magyar szakképzési rendszer felépítését és szabályozási környezetét.

A duális képzés EQF 5-ös szintű gyakorlati megvalósulásáról a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum részéről Szolnok Ádám igazgatóhelyettes tartott előadást. Majd a vállalati oldal szemszögéből is megismerhettük az intézmények és a duális képzők együttműködésének előnyeit Kerepes Tamás által, aki a Webváltó Kft. ügyvezető igazgatója.

A Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója, Pap Máté a kamarák, Pusztai Zsuzsanna szakmai igazgató-helyettes pedig az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ szerepét ismertette a duális szakképzés minőségbiztosításában és koordinációjában.

A kötetlen szakmai eszmecsere előtt a szlovén delegáció képviselői is bemutatták a szlovén felsőfokú szakképzést (HVC). A szlovén felsőfokú szakképző iskolák az EQF 5-ös szintjén helyezkednek el. Ezek fő jellemzője, hogy rövid ciklusú, gyakorlatorientált képzések, amelyek szoros összhangban állnak a munkaerőpiaci igényekkel.

A HVC az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. A tananyag az országos foglalkozási sztenderdeken alapul, kidolgozásukat a Szakképzési Intézet (CPI) koordinálja. A minőségbiztosítás két szinten valósul meg. Van egy folyamatos, belső intézményi fejlesztés és egy külső, nemzeti szintű minőségbiztosítási eljárás része, utóbbit a szlovén Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (NAKVIS) végzi ötéves ciklusokban. A NAKVIS ugyanazokat a szigorú minőségbiztosítási elveket alkalmazza a rövid ciklusú felsőfokú szakképzésekre (EQF 5), mint az egyetemi szintű képzésekre. Az intézményeket nemzeti és nemzetközi szinten a Felsőfokú Szakképző Iskolák Szövetsége képviseli.

A szakmai nap során folytatott aktív párbeszéd rávilágított, hogy bár a két ország képzési rendszere eltérő struktúrában működik, a célkitűzések közösek: a munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló, magas minőségű és gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés biztosítása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mostani tapasztalatcsere kiváló alapot teremt a jövőbeni szakmai együttműködésekhez és a jó gyakorlatok további megosztásához.

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka Győrben és Debrecenben

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka programot tartottunk az Erasmus+ EQAVET projekt keretében. Az esemény célja mélyebb betekintés biztosítása a szakképzés aktuális folyamataiba, a tanulói életutak alakulásába és a pályakövetési rendszer adta lehetőségekbe.
Örömmel tesszük közzé a szakmai workshopunkon elhangzott előadások anyagait, amelyek a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) legfrissebb adataira és elemzéseire épülnek. A prezentációk átfogó képet nyújtanak a tanulói életutakról, a képzés alatti tapasztalatoktól kezdve egészen a munkaerőpiacra vagy felsőoktatásba történő kilépésig.

A dokumentumok az alábbi kulcstémákat járják körül:

  • Módszertan: Az SZPR működése és adatintegrációs lehetőségei.
  • Képzés közben: Tanulói motivációk, elégedettség, a duális képzés tapasztalatai és a lemorzsolódás megelőzése.
  • Képzés után: A végzett technikusok továbbtanulási és elhelyezkedési adatai, valamint a szakmai illeszkedés vizsgálata.

Bízunk benne, hogy az adatok és elemzések hasznos támpontot nyújtanak a szakképzési centrumok és intézmények mindennapi munkájához és stratégiai tervezéséhez.
Workshop sorozatunkon ezúttal a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld régióban található szakképzési centrumok tagintézményei vettek részt. A szakmai programnak a Győri Szakképzési Centrum és a Debreceni Szakképzési Centrum biztosított helyszínt.

Előadás címe Győr Debrecen
Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) működése – módszertani ismertető 1. előadás 1. előadás
Tanulói vélemények a szakképzésről (Szakmaválasztás, elégedettség, társadalmi mobilitás – Forrás: SZIR-STAT, SZPR) 2. előadás 2. előadás
Duális képzés a középfokú szakképzésben (Részvételi statisztikák, képzőhelyi jellemzők, munkaerőpiaci tervek) 3. előadás 3. előadás
Tanulási utak a szakképzésben (Lemorzsolódás, prognosztizálás, rugalmas képzések adatalapú vizsgálata) 4. előadás 4. előadás
Tervek és várakozások (Végzettséggel kapcsolatos attitűdök, továbbtanulási vs. munkavállalási szándék) 5. előadás 5. előadás
Képzés után: átlépés a felsőoktatásba (Technikumi adatok, pontszámítás, regionalitás és illeszkedés) 6. előadás 6. előadás
Képzés után: átlépés a munkaerőpiacra (Munkakör és végzettség illeszkedése, első munkaerőpiaci tapasztalatok) 7. előadás 7. előadás

Adjunk értéket a tanulásnak! – konferencia

2026. április 21-én került sor az Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont tanulásieredmény-alapú (TEA) szemléletet konferenciájára, amelyen a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban tevékenykedő tanárok osztották meg egymással tapasztalataikat.

Farkas Éva „Több, mint érdemjegy – Az értékelés mint tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés” című előadásából a résztvevők többek között megismerhették az értékelés tantervformáló elemét: Az elérni kívánt cél érdekében tanulásieredmény-alapú követelményeket hozunk létre, amelyeket értékelni is tudunk. Az értékelés maga a tanulás-tanítás, a tanulástámogatás része. Fontos észben tartani, hogy a tanulás nem egy passzív folyamat, hanem cselekvésekre épül. A TEA szemléletmód és a tanulási folyamat tervezése segít a tanulóban lévő erőforrásokat és potenciált mozgósítani, a tanuló erősségeire építeni.

A Tempus Közalapítványtól Besze Szilvia „Tanári/oktatói értékelési kompetenciafejlesztés: eszközrendszer a tanulási eredmények javításáért” előadásának kezdetén arról szavazhattak a résztvevők, hogy vajon kinek a felelőssége az oktatói kompetenciák fejlesztése. Az egyéné, az intézményé vagy a nemzeté?
Ezután a PROFFORMANCE eszközrendszer került bemutatásra, amely ingyenes eszközöket kínál a teljes körű formatív értékeléshez ön-, társ- és diákértékelésen keresztül, továbbá jó gyakorlatokat és rövid online mikrotanulási kurzusokat a szakmai fejlődés támogatására.

Az „Innovatív módszerek és dilemmák a tanulási eredmények értékelésében” pódiumbeszélgetés során közismereti és szakmai tárgyak oktatásában jártas neveléstudományi szakemberek erősítették meg gyakorlati példák, személyes történetek bemutatásával a tanulásieredmény-alapú szemlélet és a minden érintett fél számára átlátható értékelés fontosságát.
Például gyakorlati tapasztalat, hogy a vizsgáknál, vagy bármilyen dolgozatnál, teljesítendő feladatnál az átlátható értékelés segít azoknak a tanulóknak is, akik nem érték el a várt szintet, mivel egyértelművé teszi számunkra az erősségeiket, gyengeségeiket. Felismerik, elfogadják, mit nem csináltak jól, ezáltal lelkileg is jobban érzik magukat, tudják, min kell javítaniuk, miben kell fejlődniük.
A résztvevők megbeszélték, hogy a szakképzésben a tanulásieredmény-alapú szemlélet megvalósul. A szakmai vizsgák a képzési és kimeneti követelmények és a program követelmények alapján a független vizsgaközpontokban történnek. A szakmai vizsgán interaktív és projektfeladatok vannak.
A közismereti tantárgyaknál normál esetben a lexikális tudást értékelik a tanárok. Az érdemjegy nem tartalmazza például a motivációt, a szorgalmat, a tanuló képességét.
A pódiumbeszélgetésen is megerősítésre került az a tény, hogy a tanulás emberi kapcsolatokon keresztül valósul meg. Az értékelés során figyelmet adunk a tanulónak, amely fejleszt és gyógyít.

A délelőtti plenáris elemeket délután world cafe módszerű beszélgetések követték, ahol egy-egy TEA értékelést megvalósító szakember mutatta be az általa kidolgozott mintát, és kezdeményezett beszélgetést különböző résztémák mentén.

Az „Értékelés a 21. században – szemlélet és eszköztár” műhelybeszélgetés során a résztvevők végig vették a modern értékelést nehezítő tényezőket. Ezek közé tartozik az időkeret, a tananyag mennyisége, a megszokások, az újtól való félelem, az infrastruktúra hiánya.
Ezek az akadályok a gyakorlatban olyan félelmekben nyilvánulnak meg, hogy a szülők és a diákok nem tanulásként élik meg a nem frontális, a nem „lediktálós” tanulást. Nem vagyunk hozzászokva, hogy a tanulás nem csupán ismeretátadás, hanem aktív tevékenység.
A műhely során különböző játékos tanulási lehetőségekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A gamifikáció gyors visszacsatolást ad, jutalmaz, lehetőséget biztosít a hibázásra, egyéni tanulási utakat biztosít.
Megismerhettük pár módszert, mint az analóg és digitális szabadulószoba, online és offline „Mindent vagy semmit” játék, szerepjátékok, köredzés, kaszinó. Az összefogásokhoz szintén egy hatékony cselekvéses tanulási lehetőséget biztosít, ha a tanulók készítik el a feladatokat a megoldókulcsokkal. A dolgozatban pedig ezek közül válogat a tanár.

A „Vizsgaprojektek és tanulási projektek tanulásieredmény-szemléletű értékelése” műhelymunka mélyebb betekintést nyújtott a projektoktatás és a projektértékelés összefüggéseibe, különös tekintettel a szakmai vizsgák átalakulására. A beszélgetés során felmerült a projektoktatás időigényességet, valamint az a tanulási attitűdváltás szükségessége. Nem utolsósorban pedig a vezetői támogató szerep is megfogalmazódott, valamint azok a készségek erősítése melyek a projekt alapú gondolkodáshoz, munkához szükségesek.

Az „MI a tanítás szolgálatában – a tudatos tervezésen át a valódi pedagógiai értékig” műhelymunkán a résztvevők megismerhették, hogyan válhat a mesterséges intelligencia tudatos pedagógiai eszközzé. Felmerült, hogy a jelenlegi MI használat, hogyan tud a tanulás kiegészítő/kisegítőjeként működni, és nem a tanulás helyett. A gondolkodásra, egyéni döntésre és az ismeretek elmélyítésére a most kibontakozó változás során is szükség marad, és habár leegyszerűsítheti, felgyorsíthatja a tanulás bizonyos szegmenseit, nem szabad kizárólag az MI-re támaszkodni a tanulás folyamatában sem oktatóként sem tanulóként.

A záró gondolatok során felmerült, hogy az értékelés kidolgozása időigényes, de érdemes energiát fordítani rá. A jó értékelés szárnyakat, a rossz eltipor. Használjuk ki az értékelésben rejlő lehetőségeket, így a tanulót és magunkat is megismerjük.
Az egyik résztvevő megosztotta azt a pozitív tapasztalatát is, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése óta nagyobb igény mutatkozik a beszélgetésekre a tanulók részéről.

EQAVET témahét az EPALE platformon: Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban

Jelenlegi projektünk keretében 2026. április 13 és 17 között tartjuk EAQVET témahetünket az EPALE platformon, amely során megismerhetik, hogyan valósulnak meg a szakképző intézmények és duális partnereik közös, EQAVET-alapú minőségirányítási feladatai, valamint, hogy miként válhat a minőségirányítás formális adminisztráció helyett az intézményi és a vállalati szféra valódi, értéknövelő kapcsolódási pontjává.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) keretében működő EQAVET Nemzeti Referencia Pont kiemelt célja a szakképző intézmények és duális partnereik minőségirányítási tevékenységének összehangolása. Ez a gyűjtemény a 2025 áprilisában, az „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben rendezett workshop-sorozat szakmai sikereire épít. A résztvevők visszajelzései alapján az egymástól tanulás és a rendszerekbe való kölcsönös betekintés a fejlődés kulcsa.

Az EQAVET témahét során az EPALE platformon naponta mutatunk be egy-egy példát a hatékony minőségirányítási együttműködésre.

2026. április 13. hétfő Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
Ez az írás egy lőrinci szakképző intézmény példáján keresztül mutatja be, hogyan teremthető meg közvetlen szinergia a duális partnerekkel való kapcsolattartás és a belső minőségirányítás között.

A duális partner tapasztalatai
Az interjú egy 1990-es évek óta aktív vendéglátóipari szakemberrel készült, aki még a hagyományos szakképzésben kezdett oktatóként és jelenleg duális képzésben tanít.
2026. április 14. kedd Fáy-Scania duális partnerség – a közös képzésben résztvevők kiválasztása
A sorozat második cikke a Budapesti Gépészeti SZC Fáy András Technikum és a Scania Hungária Kft. nagy múltú együttműködését elemzi. A hangsúly itt a „tölcsér-elvű”, többlépcsős toborzási folyamaton van, amely biztosítja, hogy a duális képzésbe ne csupán jelentkezők, hanem valóban elkötelezett, motivált jövőbeli szakemberek kerüljenek be, minimalizálva ezzel a lemorzsolódást.
2026. április 15. szerda EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
Témahetünk harmadik része a Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Technikum és a MICHELIN Hungária Kft. példáján keresztül mutatja be az intézményi és a vállalati minőségirányítási rendszerek összehangolását.
2026. április 16. csütörtök Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
A sorozat negyedik cikke az oktatási és az ipari minőségirányítási rendszerek (EQAVET és KAMSZER) módszertani kapcsolódását elemzi az OPUS TITÁSZ Zrt. és a Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Technikum példáján keresztül.
2026. április 17. péntek Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében
A témahét utolsó írása a minőségirányítási rendszerek (MIR) felülvizsgálatát és a vállalati-intézményi tapasztalatok integrálását járja körül a Praktiker példáján keresztül.

Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában

A Cedefop „Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában” online eseményére 2026. február 17-én került sor.
Több mint másfél évtizede indult el az a folyamat, amelynek célja a különböző európai országok oktatási rendszereinek „közös nyelvre” fordítása volt. Az Európai Képesítési Keretrendszer folyamatában 41 ország vesz részt. A legtöbb országban a keretrendszerek már stabilan működnek és sikeresen megalapozták a bizalmat az európai képesítések között. A munkaerőpiaci igények gyorsulása azonban új kihívások elé állítja a szakértőket.

A workshopon a résztvevők az alábbi kérdéseket vitatták meg:

  • Hogyan tudnak a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKK) választ adni a digitális átállás kihívásaira?
  • Miként járulnak hozzá az NKK-k a külföldi (EU-s és EU-n kívüli) szakképesítések elismerésének megkönnyítéséhez?
  • Hogyan javítható a nemzeti képesítési keretrendszerek ismertsége és használata a tanulók, a munkavállalók, az álláskeresők és a vállalatok körében?
  • Miként járulhatnak hozzá az NKK-k a Készségek Uniója (Union of Skills) célkitűzéseinek eléréséhez?

A Cedefop célja, hogy a workshop eredményeit felhasználja a 2026-os európai NKK-leltár (European inventory of NQFs) frissítéséhez.

Az esemény szakmai háttéranyaga és az elhangzott prezentációk elérhetőek a Cedefop hivatalos oldalán.

EQAVET Szakképzési Pályakövetési Rendszer, szakmai tanulmányút

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) munkatársai az EQAVET projekt keretén belül szakmai tanulmányúton vettek részt 2025. szeptember 30. és október 2. között Bécsben és Pozsonyban. A háromnapos úton az NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettese és a Felnőttképzési és Elemzési Főosztályának munkatársai, valamint az EQAVET projekt képviselője az osztrák Referencia Pont és a szlovák Állami Szakképzési Intézet meghívásának tett eleget.

A tamulmányúton elhangzott előadások rendkívül informatívak és hasznosak voltak és rámutattak arra, hogy az NSZFH által alkalmazott Szakképzési Pályakövetési Rendszer milyen további fejlesztési irányokban léphet előre. Ezek az irányok leginkább az eredmények intézményi minőségbiztosításba való implementációs lehetőségeit, valamint a kommunikációs és adatvizualizációs területeket érinthetik.

A témában készült cikkeket itt olvashatják:

Találkozás a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV) képviselőivel

A a szak- és felnőttképzés koordinálásáért a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV – State Vocational Education Institute) felelős. A ŠIOV a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériumának irányítása alatt áll, amely az oktatás területén támogatja a nemzeti politikák kidolgozását, segít új trendeket és innovációkat bevezetni a szak- és felnőttképzésben. A ŠIOV tevékenysége a diákokra, pedagógiai és szakmai dolgozókra, valamint a munkáltatók igényeire összpontosít.

A tanulmányút során röviden ismertetésre került a szlovák szakképzési rendszer, illetve azok a főbb problémák, amelyekkel a szakképzés kapcsán szembesülnek. A szlovák szakképzési rendszer az alapfokú oktatás utáni szakaszban, a 9. évfolyamot követően választható, és több képzési útvonalat kínál a tanulóknak. A rendszer központi eleme a szakközépiskola (stredná odborná škola – SOŠ), amely a tanulók többségét fogadja, és különböző képzési szinteket kínál: 2–3 éves szakmai képzéseket, 4 éves érettségit is adó programokat, valamint kombinált, 5 éves technikumi képzéseket. A szakképzésben a gyakorlati oktatás meghatározó szerepet játszik, és a tanulók jelentős része vállalatoknál vagy tanműhelyekben tölti gyakorlati idejét.

A szlovák rendszer egyik legfontosabb reformja a duális szakképzés 2015-ös bevezetése volt. Ez a modell a német és az osztrák rendszerekhez hasonlóan a tanulók jelentős munkahelyi gyakorlati képzésére épít, amely szerződéses kapcsolatban és pénzbeli juttatás mellett történik. A duális rendszer önkéntes alapú: a tanulók és a vállalatok közösen döntenek a csatlakozásról. A vállalatok szerepe erős, hiszen ők biztosítják a gyakorlati képzés túlnyomó részét és részt vesznek a tanulók értékelésében, míg az iskolák a szakmai elméletet és az alapkompetenciákat oktatják. Bár a duális rendszer bevezetésétől nagy áttörést vártak, a részvételi arányok lassan növekednek, és erősen ágazatfüggők: főként az autóipar és a gépészet területén sikeres.

A szlovák szakképzési rendszer irányítása megosztott: az oktatási minisztérium mellett jelentős szerepe van a gazdasági és munkaügyi szereplőknek, a regionális önkormányzatoknak, valamint az ágazati képzési tanácsoknak. Ezek az intézmények együttesen határozzák meg a szakmák kínálatát, a képzési standardokat és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodást. A rendszer 2019 után erősen törekszik a pályaorientáció fejlesztésére, a digitalizáció erősítésére és a minőségbiztosítás kiterjesztésére.

A szakképzési rendszer kihívásai között szerepel a demográfiai csökkenés, a tanulói lemorzsolódás, az iskolák eltérő felszereltsége, valamint a vállalati együttműködések területi egyenlőtlensége. Ugyanakkor a duális képzés fokozatos erősödése, a munkáltatók bevonásának növekedése, valamint az ágazati szereplők összehangolt munkája hosszú távon javítja a rendszer munkaerő-piaci relevanciáját.

Forrás: https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/vet-in-europe/systems/slovakia-u2

Pályakövetési rendszer adminisztratív adatok segítségével Szlovákiában

Szlovákiában a pályakövetési rendszer kialakítása épp folyamatban van. A rendszer a 2024–2026 között futó „Quality Management in VET and Adult Education” ESF-projekt keretében valósul meg, és szorosan kapcsolódik a 2021–2030-as élethosszig tartó tanulási stratégiához.  A cél egy átfogó, országos pályakövetési rendszer létrehozása, amely ötvözi az adminisztratív adatokat és a végzettektől gyűjtött kvalitatív információkat, és hosszabb távon hozzájárul a szakképzés minőségének javításához. A rendszer három pillérre fog épülni.

1. pillér – adminisztratív adatok integrációja

A pályakövetés első pillére különböző állami nyilvántartások adatain alapul: a társadalombiztosítás, az adóhatóság, a munkanélküliségi nyilvántartás, az oktatási adatbázisok és egyéb adminisztratív források összehangolt felhasználásán. Ez a pillér biztosít objektív, nagy lefedettségű adatokat a végzettek munkaerő-piaci státuszáról, béradatairól, nemzetközi mobilitásáról és pályaútjairól. Az adminisztratív pillér tehát a rendszer „gerince”, amely a második és harmadik pillér kvalitatív eredményeit is kontextusba helyezi.

Az Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztérium munkatársa ismertette a jelenlévőkkel, hogy ezeket az adatokat széles körű elemzésekre használják: például a kormányzati költségvetés kiadásainak megalapozottságának és hatékonyságának figyelésére, a külföldről hazatérő végzettek bérprémiumának vizsgálatára, valamint a duális szakképzés hatékonyságának értékelésére.

2. pillér – Országos, standardizált végzett tanulókat célzó kérdőív

A pályakövetés második pillére egy országos szintű felmérés, amelyet minden végzett számára kiküldenek körülbelül 15 hónappal a tanulmányok befejezése után. A kérdőív célja, hogy visszajelzéseket gyűjtsön:

  • a kapott oktatás minőségéről,
  • az elsajátított készségek relevanciájáról,
  • az esetleges készséghiányokról,
  • a végzettek munkaerő-piaci helyzetéről és elégedettségéről.

2024-ben indult az első országos pilot felmérés, amelynek fejlesztése során több jó gyakorlatot is figyelembe vettek (Románia, Lengyelország, Magyarország, Egyesült Királyság, Horvátország).  A kérdőív tervezésénél fontos szempont volt az adatmennyiség és a felhasználóbarátság egyensúlya, különösen a fiatal korosztály igényeihez igazítva. A második pillér eredményeit a jövőben országos jelentésbe foglalják, amely a döntéshozók és szakmai érdekeltek munkáját segíti.

3. pillér – Iskolai szintű, egyénre szabott felmérések

A harmadik pillér az egyes szakképző iskolák által végzett egyéni iskolai felmérésekből áll. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy az intézmények saját igényeikhez alakítsák a kérdőíveket: például külön rákérdezhetnek a tantervben szereplő konkrét készségek relevanciájára, a duális képzési tapasztalatokra vagy a helyi munkaerőpiacra való felkészítésre. A Szlovákiában működő több mint 400 szakképző iskola közül mintegy 40% jelezte érdeklődését saját iskolai felmérések indítása iránt.

A pályakövetési rendszer kialakításával kapcsolatban több kihívással is szembesülnek:

  • az alumni adatbázisok hiánya,
  • a válaszadási ráta alacsony szintje,
  • a GDPR miatti korlátok.

A második és harmadik pillér – vagyis az országos és az iskolai kérdőíves gyűjtés – elektronikus kérdőívekre épül, amelyek kvalitatív, tapasztalati adatokat szolgáltatnak. Ezeket egészítik ki az adminisztratív pillér erős objektív mutatói, így együtt egy komplex, sokrétű képet adnak a szlovákiai szakképzésből kilépő fiatalok karrierútjáról.
A megbeszélésen külön figyelmet kapott, hogyan működik az adminisztratív adatok integrációja, hogyan használják fel ezeket szakpolitikai elemzésekhez, és hogyan támogatják a visszajelzések az iskolák, a rendszerirányítás és a munkaerőpiaci szereplők döntéseit.

Látogatás az osztrák Referencia Pontnál (RQB)

Az osztrák RQB (Austrian Reference Point for Quality Assurance in General and Vocational Education Training) referencia pontként működik. Feladatai közé tartozik a közoktatási és szakképzési minőségbiztosítási fejlesztések támogatása, az iskolák szakmai segítése, értékelési eszközök fejlesztése és a nemzetközi kapcsolattartás.
Ausztria 9 tartományának lakossága 9,1 millió fő. Az általános iskolai oktatás 9 évfolyamos, az iskolakötelezettség 18 éves korig tart. Az oktatási rendszer széles képzési kínálattal rendelkezik, a középfok után erős szakképzési szegmenssel. A középfokú tanulók negyede tanul szakképzésben, amely két fő formában létezik:

  • Duális képzés (Apprenticeship system): a 3–4 éves tanoncképzés során a tanulók a munkahelyen és az iskolában is tanulnak. A céges gyakorlati képzés dominál, az érdeklődők 150 különböző iskolatípus és 198 szakképesítés közül választhatnak. A végzettek számára jó munkaerőpiaci lehetőségek állnak rendelkezésre.
  • Teljes idejű szakképző iskolák: Az egyik típusba tartoznak a 2–4 éves szakképző iskolák (BMS). Ezek nem adnak érettségit, de szakmai végzettséget igen. A másik szakképző iskola típusba sorolhatóak az 5 éves szakképző gimnáziumok (BHS), amelyekben az érettségi és a szakmai végzettség együtt szerezhető meg. Ezek magas presztízsű intézmények.

Ausztria tartományai 31 regionális oktatási körzetre tagolódnak. Ezekben a körzetekben működnek a minőségirányításért felelős szakmai vezetők (school quality managers). Ők felelnek:

  • az egységes minőségirányítási rendszer (QMS) helyi megvalósításáért;
  • koordinálják a pedagógiai fejlesztéseket;
  • támogatják az iskolákat az adatalapú tervezésben;
  • személyzeti döntésekben is szerepet kapnak;
  • kezelik a panaszokat és krízishelyzeteket.

A QMS alapja a Quality Framework for Schools (QF), amely meghatározza a „jó iskola” fogalmát, a minőségi tanítás fő kritériumait, a fejlesztési területeket és folyamatokat.
Az iskolák számára négy kulcsdokumentum és folyamat kötelező:

  • pedagógiai alapelvek;
  • iskola- vagy klaszterfejlesztési terv készítése;
  • éves értékelési és célkitűzési megbeszélés;
  • Q-kézikönyv.

A 2022/23-as tanévtől az új QMS-rendelet minden iskola számára előírja a rendszeres belső értékelést, amelyhez az IQES Online platform nyújt digitális támogatást. A belső értékelés és az IQES digitális platform rendszeres visszajelzést és szakmai reflexiót ösztönöz, ami hosszú távon javítja a tanítás minőségét, és elősegíti, hogy a tanulók a lehető legjobb oktatásban részesüljenek.

forrás: https://www.qms.at/english

IBW kutatás a hátrányos helyzetűek támogatásáról

Az Institut für Bildungsforschung der Wirtschaft (IBW) képviseli Ausztriát a ReferNet hálózatban, amelyet az EU Szakképzési Fejlesztési Központja (Cedefop) hozott létre. Az IBW-t 1975-ben alapította az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara és az Osztrák Ipari Szövetség. Duális szakképzéssel kapcsolatos tanulmányokat készítenek, ügyfeleik között szerepelnek az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a regionális kormányok és egyedi vállalatok.
Az IBW munkatársai a képzésből lemorzsolódott fiatalok foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos elemzésüket mutatták be a tanulmányúton résztvevőknek. Az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak van egy képzéstámogatási eszköze, amely abban segíti a vállalkozásokat, hogy hátrányos helyzetű fiatalokat (például fogyatékkal élőket, tanulási nehézségekkel küzdőket, speciális iskolából érkezőket, vagy részleges képzésre szorulókat) fogadjanak gyakornokként. A program a nők belépését is támogatja olyan szakmákba, ahol hagyományosan nagyon alacsony a nők részvétele.
Az IBW ezen támogatás hatékonyságát, szervezési működését vizsgálta, a 2008 és 2014 között szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok adatainak elemzésével:

  • Kik vették igénybe a támogatást?
  • Milyen arányban fejezték be sikeresen képzésüket?
  • Hogyan érvényesültek a munkaerőpiacon a következő években?

A tanulók kérdőíves felmérésén túl a Foglalkoztatási Szolgálat regionális irodáinak tapasztalatait is összegyűjtötték és az alábbiakat állapították meg:

  • A program célelérése nagyon magas;
  • A lemorzsolódási arány lényegesen alacsonyabb, más hátrányos helyzetűeket célzó képzéseknél;
  • A támogatás hosszútávú hatása is érvényesül, mert 3 év múltán is magas a foglalkoztatottak aránya.

Ezen kívül javaslatokat tettek a célcsoport kibővítésére, a tanulmányok megszakításának megelőzésére.

 

Szakképzésben végzettek pályakövetése

A 3s Research & Consulting egy, az élethosszig tartó tanulásra és oktatásfejlesztésre szakosodott osztrák kutatóintézet, amely számos projektben támogatja az oktatási intézményeket és a szakpolitikai döntéshozatalt. A munkatársak a BibEr rendszert mutatták be a tanulmányúton résztvevőknek.
A BibEr különböző, korábban elszigetelten működő adatbázisokat kapcsol össze a társadalombiztosítási azonosító alapján:

  • oktatási adatok,
  • társadalombiztosítási információk,
  • munkaerőpiaci adatok,
  • adóinformációk.

Az integráció lényege, hogy az egyén képzési, munkaerőpiaci és jövedelmi adatai egységes rendszerben váljanak elemezhetővé. Ez kifejezetten előre mutató megoldás, hiszen nincs szükség kérdőíves felmérésekre ahhoz, hogy megértsék a végzettek útjait. A következő témakörök vizsgálatára nyílik lehetőség:

  • Munkerőpiaci státusz (pl. foglalkoztatás, munkanélküli ellátás, nyugdíj, speciális foglalkoztatási jellemzők, munkanélküliség);
  • Képzési eredményesség (sikeres és sikertelen képzési kimenetek, korai iskolaelhagyás);
  • Első elhelyezkedés (időzítés, foglalkozás tartóssága, első munkahely stabilitása).

A 3s munkatársai a kihívások között említették, hogy a legtöbb iskola nem használja a pályakövetésben rejlő lehetőségeket és az adatok szinte kizárólag szakpolitikai szinten hasznosulnak. Kivételnek számítanak a felsőfokú alkalmazott tudományok egyetemei, amelyek rendszeresen végeznek saját nyomon követést.
A nehézségek fő oka, hogy iskolai szinten kevés erőforrás és motiváció áll rendelkezésre a hosszú távú pályakövetéshez. Jövőbeni terveik között szerepel a BibEr adatok intézményi szintre emelése és a felsőoktatásban végzettek nyomon követésének integrációja.

Oktatási és Képzési Figyelő 2025 kiadvány

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2025, amelyben az Európai Bizottság helyzetképet ad az uniós országok oktatási és képzési rendszereiről, a legfrissebb adatokra, trendekre és politikai fejleményekre támaszkodva. A dokumentum egy Összehasonlító- és 27 Országjelentésből áll. Utóbbi az oktatás minden szintjét lefedi a kora gyermekkori neveléstől a felnőttképzésig és készségfejlesztésig. A kiadvány értékes betekintést nyújt mindazok számára, akik az oktatás, a készségek vagy az egész életen át tartó tanulás területén dolgoznak Európában.

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2025 ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ:

  • A nők jelentkeznek-e, belépnek-e a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területekre?
  • Milyen tényezők befolyásolják a tanulmányokkal kapcsolatos választásokat?
  • A digitális eszközök fejlesztik-e a tanulók teljesítményét?
  • Több hátrányos helyzetű gyermek veszi igénybe a kora gyermekkori nevelést?
  • Milyen hatással van a szociális-gazdasági háttér a tanulókra?
  • A munkaalapú tanulás növeli az átjárhatóságot a felsőoktatás szakképzés és felnőttképzés között?
  • Több EU-n kívüli országból érkező tanuló választ európai felsőoktatási intézményt és szerez diplomát?
  • Javultak a felnőttek szövegértési készségei az elmúlt évtizedben?

A kiadvány az alábbi linken tekinthető meg angol nyelven, a Magyarországról szóló jelentés ezen a linken érhető el.