Szakképzési Pályakövetési Peer Review Magyarországon

Magyarország adott otthont az EQAVET szakértői értékelésének, amely a szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerét vizsgálta.
Az értékelés a magyar szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerének kidolgozására és bevezetésére összpontosított, különös figyelmet fordítva a minőségbiztosítási kérdésekre, valamint a rendszernek a szakképzési szolgáltatásokra gyakorolt hatására.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2025. március 26-án és 27-én rendezte meg az EQAVET online szakértői értékelését a szakképzési pályakövetési rendszerről. Az eseményen részt vettek a Kulturális és Innovációs Minisztérium, szakképző intézmények, és a cégek képviselői, a Pályakövetési Munkacsoport, valamint az EQAVET-hálózat tagjai, hogy megvitassák a a magyar rendszer működését, a minőségbiztosítási eljárásokat és a szakképzési kínálatra gyakorolt hatásokat. Hat EQAVET-hálózati tag vett részt szakértőként Ausztriából, Csehországból, Finnországból, Hollandiából és Szlovákiából, a házigazda pedig bemutatta az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó pályakövetési rendszert. A szakértői értékelés középpontjában elsősorban a pályakövetés, a szakképzési szolgáltatások minőségének javítása, valamint a tanulók iskolából a munkaerőpiacra való átlépésének támogatása közötti összefüggések álltak.

A házigazdák bemutatták az NSZFH által 2021-ben létrehozott magyar pályakövetési rendszert, amely adminisztratív adatok és a tanulók körében végzett felmérések segítségével kilenc éven át követi nyomon a végzetteket. A rendszer információkat nyújt a tanulókról, képzésükről, tanulmányi eredményeikről, a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra való átmenetről, valamint az álláskeresők helyzetéről. A felmérési rész a tanulók elvárásairól, terveiről és karriercéljairól gyűjt információkat.

A szakértői értékelés lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy elgondolkodjanak a pályakövetési rendszerről és annak a minőségbiztosítással való összefüggéseiről. A szakmai megbeszélések során szóba kerültek a tanulók karrierútjainak egyéni nyomon követésével kapcsolatos kihívások, a hatékony pályakövetési rendszer kidolgozása, valamint az adatvezérelt rendszer szakpolitikai döntéshozatal középpontjába állítása. A megbeszélések további fontos témái között szerepelt az adatgyűjtés, az adatok minőségbiztosítása, valamint a munkaerő-piaci előrejelzésekkel való összefüggések.

A teljes jelentés angol nyelven itt olvasható.

Zöld utakon az Erasmus+ programmal – Bemutatták a fenntarthatóságot támogató kiemelkedő projekteket

Hogyan járulhat hozzá az Erasmus+ program a fenntartható jövő megteremtéséhez? Milyen új tudást, készségeket és módszereket adhatnak a nemzetközi együttműködések a tanulóknak, pedagógusoknak és szakembereknek?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a „Zöld utakon az Erasmus+ programmal” című konferencia és Nívódíj-átadó, amelyen a fenntarthatóságot és innovációt középpontba állító, példaértékű projektek mutatkoztak be.

A június 9-én megrendezett eseményen 235 résztvevő ismerhette meg az idei év legkiemelkedőbb Erasmus+ kezdeményezéseit a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőtt tanulás, az ifjúság és a sport területéről. A program során interaktív projektbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és szakmai találkozók segítették a résztvevőket abban, hogy inspirációt merítsenek a sikeres nemzetközi együttműködésekből.

A rendezvény nyitóbeszédében Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője hangsúlyozta: az Erasmus+ program olyan lehetőségeket teremt, amelyek erősítik a tudásmegosztást, a kompetenciafejlesztést és az innovatív megoldások alkalmazását. A fenntarthatóság, a korszerű módszertanok és a nemzetközi tapasztalatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók és oktatók a változások aktív alakítóivá válhassanak.

Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója köszöntőjében kiemelte: a Nívódíj immár tizenegyedik alkalommal ismeri el azokat a projekteket, amelyek magas szakmai színvonalukkal és eredményeikkel példát mutatnak más szervezetek számára is. Mint fogalmazott, a díjazott projektek sokfélék, de közös bennük a minőség iránti elkötelezettség és a fejlődés iránti nyitottság.

Az idei díjazott projektek közös jellemzője, hogy a nemzetközi együttműködéseket a fejlődés, a fenntarthatóság és a korszerű készségek fejlesztésének szolgálatába állították.

Köznevelés kategóriában
🏆 Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
„A 21. századi kompetenciák fejlesztése az Erasmus+ projekt keretében” című projektjével nyerte el a Nívódíjat.

Szakképzés kategóriában
🏆 Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum
„Újabb lehetőségek a debreceni Szent Lászlóban” című Erasmus+ projektjét ismerték el.

Felsőoktatás kategóriában
🏆 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Erasmus+ nemzetközi mobilitási projektje kapta a rangos elismerést.

Ifjúság kategóriában
🏆 Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. (DEMKI)
„Debrecen Ifjúság 2023” című kezdeményezésével részesült Nívódíjban.

Sport kategóriában
🏆 Magyar Diáksport Szövetség
„Mozgásra ösztönző aktív iskolai programok felfedezése – szakmai látogatás Írországban, a grassroots szellemiségű ASF program tapasztalatainak megismerése érdekében” című projektjével kapott elismerést.

Az Erasmus+ program jelenlegi időszakának egyik meghatározó célkitűzése a fenntarthatóság erősítése: a környezettudatos gondolkodás, a zöld megoldások és a fenntartható működés szempontjainak beépítése a nemzetközi projektek tervezésébe és megvalósításába.

A díjazott kezdeményezések jól példázzák, hogy az Erasmus+ nemcsak külföldi tapasztalatszerzésre és szakmai fejlődésre ad lehetőséget, hanem olyan közösségeket is épít, amelyek együtt dolgoznak egy innovatívabb, befogadóbb és fenntarthatóbb jövőért.

Az eseményről készült videó megtekinthető itt.

Digitális innováció és minőségfejlesztés az Erasmus+ konferencia középpontjában

Az Erasmus+ program egyik kiemelt prioritása a digitális átállás támogatása, amely egyre meghatározóbb szerepet játszik az oktatás és a szakképzés minőségének fejlesztésében. A Tempus Közalapítvány által szervezett Erasmus+ konferencia és Nívódíjátadó ennek jegyében mutatta be, hogyan járulnak hozzá a nemzetközi együttműködések a digitális innovációk elterjesztéséhez, az intézményi megújuláshoz és a korszerű tanulási környezet kialakításához. Az A konferenciára és díjátadó ünnepségre 2025. május 22-én, Budapesten került sor. Az EQAVET nemzeti referenciapont munkatársának összefoglalóját olvashatják.

A konferencia központi üzenete az volt, hogy az Erasmus+ projektek nem csupán nemzetközi mobilitási lehetőségeket biztosítanak, hanem jelentős szerepet töltenek be az intézményi minőségfejlesztésben is. A külföldi partnerségek révén a részt vevő intézmények új digitális módszereket, innovatív oktatási eszközöket és korszerű pedagógiai megoldásokat ismerhetnek meg, amelyek hozzájárulnak a képzések eredményességének és minőségének javításához.

A rendezvényen átadott Erasmus+ Nívódíjak olyan projekteket ismertek el, amelyek példát mutatnak a digitális innováció sikeres alkalmazásában. A plenáris előadások rámutattak arra, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése ma már a szakképzés minőségének egyik meghatározó eleme. Az intézmények számára egyre fontosabb feladat olyan tanulási környezet kialakítása, amely támogatja a digitális eszközök tudatos alkalmazását, az önálló tanulást és a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodást.

Külön figyelmet kapott a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe is. Az előadások hangsúlyozták, hogy az MI-alapú megoldások új lehetőségeket kínálnak a személyre szabott tanulás, a digitális tananyagfejlesztés és az oktatás támogatása terén, ugyanakkor a sikeres alkalmazásukhoz elengedhetetlen a kritikus gondolkodás, az etikus technológiahasználat és a megfelelő digitális kompetenciák fejlesztése.

A délutáni szakmai szekciók olyan jó gyakorlatot mutattak be, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szakképzés és a felnőtt tanulás minőségfejlesztéséhez. A résztvevők megismerhették többek között a digitális tanulási környezetek fejlesztését, a gamifikáció alkalmazását, az MI-alapú tananyagok készítését, a digitális eszközök pedagógiai felhasználását, valamint olyan nemzetközi projekteket, amelyek sikeresen építették be a digitális innovációkat a mindennapi oktatási gyakorlatba.

A rendezvény egyik legfontosabb tanulsága volt, hogy a nemzetközi együttműködések katalizátorként működnek az intézményi innovációban. Az Erasmus+ projektek során megszerzett tapasztalatok hozzájárulnak a szervezeti tanuláshoz, ösztönzik az új módszerek bevezetését, erősítik a digitális kultúrát, valamint támogatják a folyamatos minőségfejlesztést. A nemzetközi partnerségek révén megismert jó gyakorlatok adaptálása hosszú távon növeli a képzések hatékonyságát és a tanulási eredmények minőségét.

Az EQAVET minőségbiztosítási szemléletével összhangban a konferencia világosan bemutatta, hogy a digitális átállás nem önmagában cél, hanem a minőségfejlesztés egyik meghatározó eszköze. Az innovatív digitális megoldások, a nemzetközi tudásmegosztás és az intézményi együttműködések egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakképzés és a felnőtt tanulás rugalmasabban, eredményesebben és a munkaerőpiac igényeire gyorsabban reagálva támogassa a tanulók sikeres fejlődését.

UNESCO kiadvány: „A mesterséges intelligencia integrálása a szakképzésben – gyakorlati útmutató az intézmények számára”

A UNESCO hivatalosan is bemutatta „Integrating AI in TVET – A Practical Guide for Institutions” című új gyakorlati útmutatóját, amely a mesterséges intelligencia (AI) szakképzésbe történő bevezetéséhez nyújt támogatást az intézmények számára. A kiadvány bemutatóját online, 2026. július 6-án, egy indító rendezvény keretében tartották meg, amelyet a későbbiekben felvételről is elérhetővé tesznek a UNESCO-UNEVOC honlapján.

A gyakorlati útmutató elkészítésében a kínai Shenzhen Polytechnic University és a német Otto von Guericke University Magdeburg működött közre, a munkát pedig a UNESCO-UNEVOC nemzetközi szakértői hálózata támogatta. A kiadvány kidolgozásában összesen 34 szakértő vett részt Afrika, az arab régió, az ázsiai és csendes-óceáni térség, Európa, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség képviseletében, biztosítva ezzel a globális szemléletet.

Az útmutató célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a döntéshozóknak, intézményvezetőknek, oktatóknak és a szakképzés más szereplőinek az AI alkalmazásában. A szerzők kiemelték, hogy a különböző országok és intézmények eltérő fejlettségi szinten állnak a mesterséges intelligencia bevezetésében, ezért a kiadvány olyan módszereket és eszközöket kínál, amelyek a fejlődés bármely szakaszában hasznosak lehetnek.

A bemutató programjában a UNESCO mesterséges intelligenciával és oktatással kapcsolatos tevékenységeinek ismertetése mellett a kiadvány szerzői is bemutatták a gyakorlati útmutató főbb elemeit. A rendezvényen két nemzetközi panelbeszélgetés is helyet kapott, amelyekben a világ különböző régióinak szakértői osztották meg tapasztalataikat az AI szakképzésben történő alkalmazásáról.

A UNESCO szerint a mesterséges intelligencia (AI) alapjaiban alakítja át a munka világát, a gazdaságot és az oktatási rendszereket, ezért a szakképzésnek (TVET) kulcsszerepe van a változásokra való felkészítésben. Az „Integrating AI in TVET – A Practical Guide for Institutions” című új kiadvány bemutatóján Borhene Chakroun, a UNESCO Oktatáspolitikai és Egész Életen Át Tartó Tanulási Divíziójának igazgatója hangsúlyozta: az AI alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha az innováció mellett az emberi jogok, az esélyegyenlőség és az etikai szempontok is érvényesülnek.

Előadásában rámutatott, hogy az AI nem csupán technológiai kérdés, hanem a munkaerőpiacot, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt átalakító folyamat. A szakképzésnek ezért egyszerre kell fejlesztenie a tanulók készségeit, korszerűsítenie az oktatási módszereket, az értékelési rendszereket és az intézmények működését.

Shafika Isaacs, aki jelenleg az UNESCO oktatási technológia és mesterséges intelligencia osztályának vezetője szerint közös nemzetközi fellépésre van szükség az AI oktatási alkalmazásában.

A UNESCO szerint a mesterséges intelligencia (AI) oktatásban való gyors terjedése és technológiai fejlődése meghaladja az oktatási rendszerek alkalmazkodási és szabályozási képességét. A szervezet ezért kiemelt feladatának tekinti, hogy nemzetközi szinten támogassa az AI felelős, emberközpontú alkalmazását, különös tekintettel a szakképzésre (TVET).

A szervezet hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatát az emberi jogok, az esélyegyenlőség, az inklúzió, az etika és a társadalmi igazságosság elvei mentén kell irányítani. A UNESCO ennek érdekében nemzetközi iránymutatásokat dolgoz ki, fejleszti az oktatási rendszerek és intézmények kapacitásait, valamint elősegíti a kormányok, a magánszektor és a civil szervezetek együttműködését.

A szervezet fontos szerepet vállal a globális párbeszéd előmozdításában is olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Digital Learning Week, amely évente biztosít fórumot a döntéshozók és szakértők számára az AI oktatásra gyakorolt hatásainak megvitatására. A cél, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése minden országban az oktatás közérdekű céljait és a méltányos hozzáférést szolgálja.

A kiadvány hét kiemelt intézményi terület mentén mutatja be az AI felelős és hatékony bevezetésének lépéseit. A dokumentum az intézményi irányítás és kockázatkezelés megerősítésétől kezdve a tantervek korszerűsítésén, az AI-al támogatott oktatási módszereken és értékelésen át egészen az oktatók és tanulók AI-kompetenciáinak fejlesztéséig kínál gyakorlati megoldásokat.

Az útmutató külön figyelmet fordít a biztonságkritikus szakmák AI-használatára, valamint az innováció és a vállalkozói készségek fejlesztésére. Emellett egy mérőszámrendszert is bemutat, amelynek segítségével az intézmények nyomon követhetik és folyamatosan fejleszthetik saját AI-integrációs folyamataikat. A UNESCO célja, hogy az AI bevezetése minden intézményben tudatos, fokozatos és bizonyítékokon alapuló fejlesztési folyamatként valósuljon meg.

A bemutatott útmutató gyakorlati segítséget nyújt a döntéshozók, intézményvezetők és oktatók számára az AI felelős és emberközpontú bevezetéséhez. A kiadvány a UNESCO korábbi ajánlásaira és etikai iránymutatásaira épül, ugyanakkor figyelembe veszi, hogy az egyes országok és intézmények eltérő fejlettségi szinten állnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában.

A kiadvány itt tölthető le angol nyelven.

CEDEFOP esemény: Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban

„Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban” című online eseményen vett részt 2026. július 1-jén az EQAVET nemzeti referenciapont képviselője, amelyet a CEDEFOP és az Európai Szakmai Képzési Szövetség (EAfA) szervezett a 2026-os Európai Készségek és Szakképzési Hét (European Skills and VET Week 2026) keretében. Az eseményen több mint 300 résztvevő gyűlt össze Európából, hogy megismerjék a szakképzési politika, az irányítás és a minőségbiztosítás legújabb fejleményeit.

A rendezvényt Antonio Ranieri, a CEDEFOP osztályvezetője nyitotta meg, aki üdvözölte a résztvevőket, és kiemelte az együttműködés fontosságát a szakképzési rendszerek európai szintű megerősítésében. Andrea Leruste, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Befogadási Főigazgatóságának (DG EMPL) képviselője kiemelte a szakképzés stratégiai szerepét a tanulók és a munkáltatók összekapcsolásában, valamint az „Union of Skills” céljainak támogatásában. Emlékeztetett arra, hogy a Minőségi és Hatékony Gyakorlati Képzés Európai Keretrendszere (European Framework for Quality and Effective Apprenticeships)  két egymást kiegészítő pillérre épül: a munkahelyi szintű minőségi tanulási és munkakörülményekre, valamint a nemzeti és regionális szintű támogató jogi és intézményi keretekre.

A CEDEFOP képviselői bemutatták a szervezet legújabb, az összes uniós tagállamot, valamint Norvégiát, Izlandot és Angliát felölelő, gyakorlati képzési programokra vonatkozó országok közötti elemzésének legfontosabb eredményeit. Az elemzés kiemelte a minőségi gyakorlati képzés megvalósításában elért jelentős előrelépést: a programok többsége írásbeli szerződéseket, nemzeti szinten elismert képesítéseket és anyagi juttatásokat biztosít a tanulók számára. Ugyanakkor az előadók megjelölték azokat a területeket is, amelyekre további figyelmet kell fordítani, ideértve a munkahelyi mentorok pedagógiai képzését, a minőségellenőrzést, a vállalati akkreditációt és a munkáltatók számára nyújtott erőteljesebb támogatást.

A záró panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy az európai szakképzési rendszerek sokfélesége ellenére számos közös sikertényező rajzolódott ki. Az előadók egyetértettek abban, hogy a magas színvonalú szakképzés alapja a szilárd irányítási keretrendszer, az oktatási-képzési intézmények, a munkáltatók és a nemzeti hatóságok, döntéshozók közötti szoros együttműködés. Emellett kulcsszerepet kapnak a képzett munkahelyi mentorok, az átlátható minőségbiztosítási mechanizmusok, valamint a szociális partnerek érdemi bevonása. A beszélgetés során kiemelték továbbá a bizalmon alapuló együttműködés, a tanulóközpontú megközelítések és a nemzeti hatóságok közötti hatékony koordináció fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzési rendszerek továbbra is rugalmasan reagáljanak a munkaerőpiac változó igényeire.

Magyarországon a duális képzési forma biztosítja a gyakorlati képzést a szakképzési rendszerben.

A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során a szakképző intézményben, valamint a munkaerőpiaci szereplőknél, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik.

A bevezető előadás letölthető itt.

Az esemény videója itt megtekinthető.

EQAVET éves hálózati találkozó Cipruson – 2026

2026-ban a ciprusi Nicosiában rendezték meg az EQAVET éves hálózati találkozóját (Annual Network Meeting), amelyet az Európai Bizottság és az EQAVET Titkárság szervezett. A rendezvényen 25 uniós tagállam és 8 partnerország összesen 54 képviselője vett részt, valamint jelen voltak az Európai Képzési Alapítvány (ETF), a Cedefop, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság (ETUCE) szakértői is.Magyarország részéről két fő szakértő vett részt az eseményen.

Kép forrása

A találkozón az Európai Bizottság ismertette a szakképzés legfontosabb uniós szakpolitikai fejleményeit, a házigazda Ciprus pedig bemutatta szakképzési rendszerét, különös tekintettel a készségfejlesztést támogató intézményi megoldásokra.

Kiemelt téma volt a 2025-ös EQAVET felmérés eredményeinek bemutatása, amely szerint az EQAVET keretrendszer mára szilárdan beépült a résztvevő országok szakképzési minőségbiztosítási rendszereibe. Egyre több ország alkalmaz egységes megközelítést az iskolarendszerű és a felnőttképzés minőségbiztosításában, miközben tovább erősödik az önértékelés, a külső értékelés és a pályakövetési rendszerek szerepe. A résztvevők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy továbbra is kihívást jelent az egységes megvalósítás, az adatgyűjtés fejlesztése és a felnőttképzés minőségbiztosításának erősítése.

Az EQAVET Titkárság ismertette a 2025-ben megvalósult rendszer szintű szakértői értékelések (peer review) tapasztalatait is. A visszajelzések alapján a résztvevő országok elégedettek voltak a módszertannal és a szakmai együttműködéssel, a legfontosabb eredményességi mutatók pedig tovább javultak az előző évekhez képest.

Az Európai Képzési Alapítvány (ETF) bemutatta az egyiptomi szakképzési minőségbiztosítás fejlesztését támogató programját, amelyben az EQAVET hálózat szakértői is közreműködtek. Magyarország a műhelymunka keretében a hazai szakképzési pályakövetési rendszer tapasztalatait ismertette.

A Cedefop ismertette a 2025–2027 között zajló kutatását, amely a formális és nem formális felnőttképzés minőségbiztosítási megoldásait vizsgálja Európában. A kutatás célja, hogy feltárja a sikeres gyakorlatokat és támogassa a korszerű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerek kialakítását.

A találkozó egyik fontos programpontja a 2026–2029-es időszakra vonatkozó EQAVET Nemzeti Referenciapontok munkaterveinek bemutatása volt. Az új Erasmus+ felhívás keretében 23 ország – köztük Magyarország – nyert támogatást a következő négyéves időszakra. A résztvevők megvitatták a jövő kiemelt feladatait, amelyek között szerepel a kommunikáció erősítése, a nemzetközi együttműködések bővítése, valamint a minőségbiztosítási szakmai kapacitások fejlesztése.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elkövetkező években kiemelt figyelmet kell fordítani az EQAVET láthatóságának növelésére és a nemzetközi kommunikáció fejlesztésére. Ennek részeként támogatást kapott egy hivatalos EQAVET LinkedIn-felület létrehozásának kezdeményezése is, amely hozzájárulhat a hálózat szakmai eredményeinek szélesebb körű megismertetéséhez.

Részvétel a spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 22-én és 23-án spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelést (Peer Review) tartottak Tenerifén „Önértékelési eszközök az EQAVET indikatív jellemzőkhöz a szakképző intézmények kontextusában” témában.

A spanyol Peer Review-t a Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium Minőség- és Rendszerértékelési Főosztályának keretében működő spanyol EQAVET Nemzeti Referencia Pont (EQAVET NRP) szervezte és bonyolította le, szoros együttműködésben a Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériumával. A helyszíni értékelésen 5 másik NRP (Görögország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szerbia) által delegált 7 fő külföldi szakértő (peer) vett részt.

Kép forrása

A szakértői értékelés fókusza a Kanári-szigetek szakképző intézményei számára nemrégiben kidolgozott és jelenleg a korai bevezetés fázisában lévő EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszer állt.
Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott tématerületek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.
2022-ben a spanyol hatóságok elfogadták a szakképzés szervezéséről és integrációjáról szóló 3/2022-es törvényt. A törvény X. fejezetének („A szakképzési rendszer minőségének értékelése és biztosítása”) 110. cikke kiemeli az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQAVET Keretrendszer), és hangsúlyozza, hogy az EQAVET Keretrendszert kulcsfontosságú eszközként kell figyelembe venni a spanyol szakképzési rendszer minőségértékelésének végrehajtásában.
A Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium középtávú célja, hogy fokozatosan bevezesse az EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszert a spanyol szakképző intézményekben. Ennek első lépéseként a Minisztérium által létrehozott és működtetett Minőségügyi Bizottság kidolgozott egy minőségbiztosítási és minőségértékelési keretrendszert, a szakképzés értékelésére szolgáló Állami Indikátor Rendszert, amely az első átfogó és strukturált értékelési keretet jelenti az új spanyol szakképzési rendszerhez. Fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. A 12 értékelési területen 34 indikátort (köztük az EQAVET referencia indikátorokat is) tartalmazó Állami Indikátor Rendszer fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. Az Állami Indikátor Rendszer segíti a spanyol hatóságokat különösen az alábbi területek hozzáadott értékének a feltárásában is:

  1. a rugalmas tanulási utak (különös tekintettel a munkahelyi környezetben történő tanulásra-képzésre);
  2. az innovatív oktatási, képzési és tanulási módszerek bevezetése;
  3. a tanárok/oktatók szakmai fejlődése és
  4. a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság megvalósítása a szakképzésben.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma kidolgozott egy regionális minőségbiztosítási modellt az EQAVET Keretrendszer szakképző intézményekben történő bevezetésére, amely az Állami Indikátor Rendszeren alapszik. Készítettek egy elektronikus platformot, amely önértékelési eszközként szolgál a szakképző intézmények számára, támogatja az elemzést és a döntéshozatalt, és lehetővé teszi az intézmények számára, hogy az Indikátor Rendszer értékelési területeihez kapcsolódóan – az indikátor-értékek és a hozzárendelt EQAVET indikatív jellemzők alapján – konkrét intézkedéseket tartalmazó Fejlesztési Tervet határozzanak meg.
A minőségbiztosítási modellhez kapcsolódóan egységes minőségi besorolást alkalmaznak, három elismerési szinttel:

  1. elköteleződési szint,
  2. középhaladó szint és
  3. haladó szint.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma egy külső szervre kívánja bízni a szakképző intézmények által elért szintek elismerését és tanúsítását, e területen a Kanári-szigetek Egyetemi Minőség- és Oktatás-Értékelési Ügynökségével (ACCUEE) működnek együtt, amely közel 25 éves tapasztalattal rendelkezik a felsőoktatási intézmények teljesítményének értékelésében. Az ACCUEE a Minisztérium felkérésére kidolgozott egy javaslatot a szakképző intézmények külső értékelésére, beleértve egy azt kísérő hivatalos elismerési / tanúsítási eljárást is. Az ACCUEE megközelítése a folyamatos fejlesztés gondolatán alapul, és megfelel az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklusnak.
A házigazdák az kérték a peerektől, hogy adjanak visszajelzést a kanári-szigeteki szakképző intézmények által használt minőségbiztosítási modellről és a kapcsolódó önértékelési eszközről. Három kulcskérdés vezérelte a szakmai beszélgetéseket és az értékelést:

  1. kérdés: Hogyan lehetne javítani az önértékelési rendszert és a kapcsolódó eszközöket a kanári-szigeteki szakképző intézményeknél, hogy jobban tükrözzék az EQAVET Minőségbiztosítási Keretrendszer alapelveit?
  2. kérdés: Hogyan lehetne megerősíteni az ACCUEE részvételét a külső értékelésben annak érdekében, hogy az intézmények belső minőségbiztosítási folyamatai jobban illeszkedjenek az EQAVET indikatív jellemzőkhöz és indikátorokhoz?
  3. kérdés: A minőségbiztosítási rendszer részeként milyen típusú adatokat kellene gyűjteni a szakpolitikai célokhoz kapcsolódó fejlesztések megalapozásához (különös tekintettel a végzettek foglalkoztathatóságára, a gyakorlati képzőhelyekkel történő együttműködésre és az innovációra a képzési programokban)?

Részvétel a horvátországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 9-10-én Zágrábban került megrendezésre a horvát EQAVET rendszer szintű Peer Review (szakértői értékelési) folyamatának helyszíni eseménye, amelynek középpontjában a felnőttképzés minőségbiztosítása, különösen az önértékelés és a külső értékelés rendszere állt. A szakmai program házigazdája a horvát Szakképzési és Felnőttképzési Ügynökség (Agency for Vocational Education and Training and Adult Education – ASOO) volt, amely egyben a horvát EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szerepét is betölti. A nemzetközi szakértői csoport munkájában Finnország, Németország, Magyarország és Szlovénia képviselői vettek részt értékelőként (peer), valamint megfigyelőként jelen volt az Európai Képzési Alapítvány (ETF) szakértője is.
Magyarországot két EQAVET szakértő képvisele.
A Peer Review célja az volt, hogy nemzetközi szakértői szemszögből értékelje Horvátország újonnan kialakított felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerét, valamint visszajelzést adjon annak továbbfejlesztéséhez. A vizsgálat különös jelentőséggel bírt, mivel Horvátországban először vezettek be országos szintű külső értékelési rendszert a felnőttképzés területén. A rendszer jogi alapját a 2021-ben elfogadott Felnőttképzési Törvény teremtette meg, amely a formális, nem formális és informális tanulás elismerése mellett a minőségbiztosítás kereteit is meghatározza. A törvény minőségbiztosítási előírásai elsősorban a formális, államilag elismert képesítés megszerzésére irányuló képzésekre vonatkoznak.

A horvát modell egyik sajátossága, hogy a képző intézmények önértékelésének részletes módszertanát és eszközrendszerét az ASOO dolgozta ki. Az intézmények számára útmutatók készültek, valamint rendszeres képzések támogatják a belső minőségfejlesztési folyamatok kialakítását. Ezzel párhuzamosan létrejött az országos külső értékelési rendszer is, amely mintegy 360 felnőttképzési intézményre terjed ki. A külső értékelést az Ügynökség öt-hétévente végzi el egy öt minőségi területen 18 minőségi standardból álló értékelési modell alapján. A folyamat része az intézményi önértékelési jelentés elkészítése, a bizonyítékok bemutatása, valamint egy háromtagú független szakértői bizottság helyszíni látogatása. Az értékelés eredményeként az intézmények egy négyfokozatú skálán minősítést kapnak, amely a „nagyon magas” szinttől egészen a „nem megfelelő” kategóriáig terjedhet. Az eredmények nyilvánosan hozzáférhetők az Ügynökség honlapján, ezzel is támogatva az átláthatóságot és a tanulók tájékozott intézményválasztását. A rendszer bevezetését követően már 42 intézmény teljes körű értékelése valósult meg.
A kétnapos szakmai program során a résztvevők először a horvát Oktatási, Tudományos és Ifjúsági Minisztérium, valamint az ASOO képviselőinek előadásait hallgatták meg. Ezt követően a szakértők részletes konzultációkat folytattak az Ügynökség munkatársaival, felnőttképzési intézmények vezetőivel és a külső értékelésekben közreműködő szakértőkkel. A megbeszélések három kulcskérdés köré szerveződtek:

  1. mennyiben felel meg a horvát minőségbiztosítási modell az EQAVET Keretrendszernek;
  2. milyen mértékben növeli a külső értékelés a felnőttképzési intézmények átláthatóságát és láthatóságát;
  3. hogyan járul hozzá és támogatja egy nemzeti minőségbiztosítási keretrendszer a folyamatos (minőség)fejlesztést és az intézményi önszabályozást.

A nemzetközi szakértői csoport, köztük a magyar résztvevők, számos pozitívumot azonosítottak. Kiemelték a rendszer ambiciózus célkitűzéseit, az Ügynökség által biztosított széles körű szakmai támogatást, valamint azt a nyitottságot, amellyel a horvát szakemberek az első értékelési ciklus tapasztalatait beépítik a rendszer fejlesztésébe. Különösen fontosnak tartották, hogy a külső értékelési modell erősen épít az EQAVET Keretrendszer alapelveire és elemeire, ezáltal hozzájárul a minőségkultúra kialakításához / erősítéséhez a horvát felnőttképzési intézményekben, valamint az európai szintű összehasonlíthatósághoz is.
A szakértői visszajelzések ugyanakkor több fejlesztési lehetőségre is rámutattak. Felmerült például az értékelési eredmények egyszerűbb és közérthetőbb kommunikációjának szükségessége, hogy a tanulók és más érintettek könnyebben értelmezhessék az intézmények minősítését. Szó esett az adatgyűjtési és adathitelesítési folyamatok további erősítéséről, valamint arról is, hogy milyen támogatási mechanizmusok segíthetik azokat az intézményeket, amelyek az értékelés során gyengébb eredményt érnek el. A résztvevők hangsúlyozták a minőségbiztosítás és más szakpolitikai területek – például az akkreditáció, a képesítési reformok vagy a jogszabályi környezet – közötti szoros összhang fontosságát.
A zágrábi Peer Review jól példázta az EQAVET Hálózat által támogatott nemzetközi szakmai tanulás jelentőségét. A magyar szakértők részvétele egyrészt lehetőséget teremtett arra, hogy megismerjék egy másik ország minőségbiztosítási innovációit, másrészt saját tapasztalataik megosztásával segíthették a horvát rendszer továbbfejlesztését. Az ilyen nemzetközi együttműködések nemcsak az egyes országok szakpolitikai fejlődését segítik elő, hanem hozzájárulnak az európai szakképzési és felnőttképzési rendszerek minőségének, átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos erősítéséhez is.

 

Részvétel a szlovéniai befogadó szakképzés fejlesztésében a minőségbiztosítás szerepét vizsgáló EQAVET Peer Review folyamatban

2026 tavaszán került sor a szlovén EQAVET Nemzeti Referencia Pont (National Reference Point – NRP) által szervezett nemzetközi peer review folyamatra, amelynek középpontjában a minőségbiztosítás szerepe állt az inkluzív (befogadó) középfokú szakképzés fejlesztésében. Magyarországot Marton József, a magyar EQAVET NRP szakértője képviselte a nemzetközi szakértői csoport tagjaként. A szakmai értékelésben Belgium (francia nyelvű közösség), Horvátország, Görögország, Németország és Magyarország szakértői vettek részt.

A peer review folyamat több egymásra épülő szakmai eseményből állt. Az online előkészítő megbeszélésekre 2026. április 23-án és május 6-án került sor, ezt követte a háromnapos helyszíni szakértői látogatás Ljubljanában május 20–22. között, majd a folyamatot egy június 18-i online follow-up megbeszélés zárta le. A strukturált előkészítés lehetővé tette, hogy a nemzetközi szakértők részletesen megismerjék a szlovén önértékelési jelentést, a nemzeti minőségbiztosítási rendszert és a peer review során vizsgálandó kérdéseket.

Kép forrása

A szlovén fél bemutatta az oktatási minisztérium, a Szlovén Szakképzési Intézet (CPI), valamint a Nemzeti Vizsgaközpont munkáját, különös tekintettel arra, miként jelenik meg az inklúzió a szakpolitikai célokban, a szakképzési programok fejlesztésében és az országos minőségbiztosítási rendszerben. A szakértők megismerhették azokat az eszközöket is, amelyekkel Szlovénia az EQAVET indikátoraira építve értékeli a szakképzés minőségét, valamint az ARISE projektet, amely 25 iskola bevonásával támogatja a hátrányos helyzetű tanulók sikeres tanulási útját és a korai iskolaelhagyás megelőzését. A program során két ljubljanai szakképző intézmény mutatta be saját jó gyakorlatait, amelyek jól szemléltették az inkluzív szemlélet gyakorlati megvalósítását.

A peer review központi témája az EQAVET 8. indikátorának alkalmazása volt, amely a sérülékeny tanulói csoportok részvételét vizsgálja a szakképzésben. A nemzetközi szakértők egyetértettek abban, hogy a korábbi, kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló megközelítés kibővítése – a migráns és az alacsony szociális-gazdasági hátterű tanulók bevonásával – jelentős előrelépést jelent. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az inklúzió ennél jóval tágabb fogalom, amelynek a tehetséges, kiemelkedően teljesítő, valamint a mentális egészségi problémákkal, motivációs vagy családi nehézségekkel küzdő fiatalokra is ki kell terjednie. A szakértők szerint az inkluzív oktatásnak egyszerre kell szolgálnia az esélyegyenlőséget és a kiválóság támogatását.

A szakmai párbeszéd egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jelenlegi indikátorok önmagukban nem képesek teljes képet adni az inkluzív szakképzés minőségéről. A résztvevők szerint a jövőben a tanulók jóllétét, az iskolai légkört, a tanulói részvételt, a személyre szabott támogatási formákat, a munkaalapú tanulás lehetőségének biztosítását és az intézmények inkluzív működését is mérni szükséges. Külön hangsúlyt kapott a kvalitatív információk – például önértékelések, esettanulmányok, tanulói visszajelzések és peer review eredmények – szerepe a mennyiségi adatok mellett.

A szakértői csoport részletes ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti monitoring rendszer továbbfejlesztésére is. Javasolták egy összekapcsolható, interoperábilis országos tanulói adatbázis kialakítását, amely megfelelő adatvédelmi garanciák mellett lehetővé tenné a tanulási utak, a lemorzsolódás, a végzettség megszerzése és az átmenetek nyomon követését. A magyar szakértő hozzászólásai alapján a jelentés külön utal arra is, hogy a digitális tanulói nyilvántartási rendszerek és a tanulási tervek elektronikus kezelése jelentősen hozzájárulhat az adatvezérelt minőségfejlesztéshez, miközben nem növeli az iskolák adminisztratív terheit.

A peer review további fontos üzenete volt, hogy az inklúzió sikerének kulcsa nem kizárólag a tanulók nyomon követése, hanem az intézmények támogatása is. A jelentés ezért kiemeli a pedagógusok továbbképzésének, a mentorálásnak, a szakmai hálózatoknak, az iskolák közötti tudásmegosztásnak, valamint a folyamatos visszacsatolásnak a jelentőségét. A szakértők szerint a monitoringnak nem pusztán ellenőrzési funkciót kell betöltenie, hanem olyan fejlesztési eszközzé kell válnia, amely támogatja az iskolákat az inkluzív gyakorlatok továbbfejlesztésében.

A szlovén peer review ismét bizonyította, hogy az EQAVET rendszer nem csupán közös európai minőségbiztosítási keretet biztosít, hanem kiváló lehetőséget teremt a tagállamok közötti szakmai tanulásra és a jó gyakorlatok megosztására is. A magyar szakértői részvétel a nemzetközi szakértői munkában hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tapasztalatok – különösen a digitális adatbázist használó minőségbiztosítás, a tanulói nyomon követés és az inkluzív szemlélet fejlesztése terén – megjelenjenek a végleges szakértői ajánlásokban. A peer review eredményei nemcsak Szlovénia számára nyújtanak iránymutatást, hanem értékes tapasztalatokat kínálnak valamennyi európai szakképzési rendszer számára a befogadó, minőségi szakképzés további fejlesztéséhez.

Intézményvezetőknek szóló workshoppal zárta a Nemzeti Szakképzési Munkacsoport a tavaszi félév programjait

Digitalization in international projects

Május 19-én a Tempus Közalapítványban működő Nemzeti Szakképzési Munkacsoport (National VET Team, NVET) újabb sikeres workshopot szervezett „Nemzetközi programok eredményeinek felhasználása az intézmény fejlesztése érdekében” címmel, amelyre az EQAVET NRP munkatársa is ellátogatott.

A rendezvénynek a Tempus Közalapítvány adott otthont, a programot Müller Helga és Tóth Judit Emma NVET szakértők vezették.

A workshopot a tavaly novemberi, hasonló témájú esemény pozitív visszajelzései hívták életre. Ezúttal több mint húsz intézményvezető, igazgató, projektkoordinátor és projektmegvalósító vett részt a közös munkában.

Az eseményen közösen gondolkodtunk arról, hogyan lehet a nemzetközi projektek eredményeit hosszú távon is hasznosítani az intézmények fejlődése érdekében, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a projektek során felmerülő szükségletek, célok, tevékenységek, eredmények és hatások.

A program során sok gyakorlati feladat, csoportmunka és közös beszélgetés segítette a tanulást. Áttekintettük, hogy egy nemzetközi projekt milyen változásokat hozhat a tanulók, az oktatók, az intézmény munkatársai és az egész szervezet számára. A trénerek több jó gyakorlatot és inspiráló példát is bemutattak.

A workshopon szó esett arról is, hogyan lehet mérni a projektek hatását. Megismerkedtünk különböző értékelési eszközökkel, valamint kipróbálták a logikai keretrendszer (logframe) módszerét, amely segít a projektek céljainak és eredményeinek átgondolásában.

A nap folyamán a Nemzetköziesítés az oktatás világában videósorozat néhány részletét is megtekintettük. Emellett közösen átbeszéltük, milyen tényezők segítik a projektek hosszú távú sikerét. Kiemelt téma volt az intézményi dokumentumok szerepe, valamint a tanulók és az oktatók fejlődési lehetőségei. Azt is megvizsgáltuk, hogyan járulhat hozzá egy diák, egy oktató, egy intézményvezető vagy egy projektkoordinátor a projektek eredményeinek szélesebb körű hasznosításához.

A workshop második felében különböző intézmények példáin keresztül elemeztük a nemzetköziesítés különböző szintjeit. Az esettanulmányok segítségével azt vizsgáltuk, hogyan mérhetők a nemzetközi tevékenységek eredményei, és hogyan alkalmazhatók ezek a módszerek a saját intézményükben.

A workshop végén megfogalmaztuk a saját intézményünk, vagy projektünk rövid, közép- és hosszú távú céljait, valamint azokat a lehetséges partnereket és konkrét lépéseket, amelyek segíthetik a kitűzött célok elérését.

Az egész napos esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet tudatosan megtervezni és erősíteni a nemzetközi projektek hatását.

Számunkra különösen hasznos volt a tapasztalatcsere, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy más intézmények képviselőitől is új ötleteket és bevált megoldásokat ismerjünk meg.