Szerző: Eqavet

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal 23. alkalommal szervezte meg „Szabad a pálya!” Pályaválasztási Kiállítás c. rendezvényét a Miskolci Egyetem Díszaulájában 2024. november 5-6-án.

A pályaválasztási kiállításon a megyében működő iskolák 7-8. osztályos tanulóinak próbáltunk segítséget nyújtani a továbbtanuláshoz. Számos intézmény és szakma képviselői jelentek meg színes standokkal és a mindennapi munkavégzéshez használt eszközökkel, melyet a tanulók a helyszínen kipróbálhattak.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal EQAVET projektjének munkatársai kérdőíves felmérésekkel segítették a döntésükben még bizonytalan, tovább tanuló gyerekek választását.

A konferencia részletes programja és a regisztrációs link itt érhető el: https://www.etwinning.hu/post/online-etrend-konferencia-2024-well-being-at-school-az-iskolai-jolletrol

„Oktatás és nevelés a társadalmi jóllét szolgálatában.
A nevelés és az oktatás kihívásai a válságok korában”  címmel került megrendezésre 2024. október 24-26. között Debrecenben a XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia

„A jóllét összetett fogalom, hiszen annak különböző szegmensei mentális és a fizikai aspektusokat egyaránt magukban foglalnak. Az új generációk sokszínű, sőt, úgy tűnik egyre inkább többdimenziós, egyedi mintázattal bíró egyenlőtlenségekkel érkeznek az iskola világába. A pandémiás időszak hatásait, majd a lezárások utáni jelenléti oktatás tapasztalatait feltáró kutatások legfontosabb kérdésének talán a tanítás eredményességét tekinthetjük, azonban az ún. posztcovid társadalomban, mely a háborús konfliktusok árnyékában az állandósuló krízis társadalmává vált, a jóllét kutatása is jelentős szerephez jutott. Mindez azzal indokolható, hogy nemcsak az online oktatás, hanem az azt követő visszailleszkedés, illetve a klímaváltozás, valamint a háború miatti aggódás is további kihívásokat jelent. Mindez a szocializációs folyamat mélyreható átalakulással jár együtt. A konferencia lehetőséget kínál a neveléstudományi kutatóknak, illetve a határtudományok irányából érkező szakembereknek arra, hogy reflektáljanak korunk változásaira, megvitassák a lehetséges beavatkozások irányait, és olyan jó gyakorlatokat mutassanak be, amelyek az életminőség magasabb szintjének eléréséhez járulhatnak hozzá.” – olvasható a konferencia honlapján.

Az EQAVET projekt keretében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályakövetési és Elemzési munkacsoportjának munkatársai, Nagy Zoltán, Hörich Balázs István, Horváth Orsolya, Kertész Boglárka Gréta és Kovács Szilárd vettek részt és tartottak előadást a konferencián.

Előadásukban kitértek a pályakövetési felmérések eredményeire, többek között a szakképzésből kieső tanulók gazdasági aktivitásának felmérésre, a szakképzéssel való elégedettséget befolyásoló tényezőkre. Ismertették a kutatások eredményeit és a szakképzésben tanulók jövőbeni terveiről készült felméréseket.

VETPROFIT

Szakképzésre szabott projektmódszer

„A szakképzés reakció-készségét alapvetően meghatározza, hogy mennyire képes követni a munkaerőpiaci igényeket, mennyire képes a gazdasági szereplők képzési kimenetre vonatkozó elvárásait azonosítani és arra felkészíteni a jövő munkavállalóit. Vajon van-e olyan lehetőség, eszköz, módszer a szakképzésben dolgozó tanárok oktatók kezében, amivel a megszokott tanítási kereteket átlépve, a tanulási kimenetet az aktuális kereslet irányába tudják mozdítani?

A VETProfit tanárok, diákok és cégek válasza a kérdésre „igen”, amit a rendezvényen a partneriskolák jó gyakorlatának bemutatásával és a projekt a szakképzési trendekhez igazodó innovatív eredményeivel (mint a mikrokurzusok, mikrotananyagok, mikrotanúsítványok) szeretnénk alátámasztani. Végül arra a kérdésre keressük a választ, hogy a megszokott tanítási keretekből való kilépés hogyan integrálódhat a szakképző iskolák EQAVET- alapú minőségirányítási rendszerébe.”

Fenti gondolatokkal várta a VETPROFIT rendezvényre érkezőket a keszthelyi Premontrei Szakgimnázium és Technikum 2024. október 2-án.

A rendezvényen számos hazai és külföldi jógyakorlatot ismerhettünk meg. Az EQAVET projekt képviseletében Ziegler Angéla tartott előadást a „Kapcsolódási pontok a szakképző intézmények EQAVET-alapú minőségirányítási rendszeréhez: PDCA ciklus az innovatív módszereket alkalmazó oktatók munkájában” címmel.

A szakképző intézmény tanárai és diákjai által, külső cég munkatársainak bevonásával megtervezett és megvalósított reszponzív projektek számos ponton kapcsolódnak az intézmény minőségirányítási rendszeréhez: az EQAVET PDCA ciklus és az EQAVET indikátorok a reszponzív projektekben több ponton megjelennek, az intézményi szintű önértékelésben és a szakoktatók egyéni önértékelésében egyaránt nagyon fontosak.

2024. szeptember 5-én az ankarai központú Statistical, Economic and Social Research and Training Centre for Islamic Countries (SESRIC) szervezésében „A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek bevezetése” címmel megtartott webináriumon Marton József szakértő képviselte a magyar EQAVET NRP-t.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC) együttműködésben megszervezett „Minőségbiztosítási mechanizmusok és akkreditációs rendszerek létrehozása a TVET-programok számára” (‘Establishing Quality Assurance Mechanisms and Accreditation Systems for TVET (technical and vocational education and training) Programmes’) című webinárium célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek, politikusok megértsék a TVET minőségbiztosítási és akkreditációs keretrendszerei erősítésének szükségességét és e mechanizmusok szerepét a TVET-programok minőségének, relevanciájának és megbízhatóságának javításában.

A webináriumon 35 ország 152 TVET-szakértője és politikai vezetője követte az UNESCO-UNEVOC és a nemzeti intézmények, illetve UNEVOC-központok szakértői által tartott előadásokat és esettanulmányokat. Az előadáson bemutatták az UNESCO szakmai szervezetének keretrendszerét, amely alapja lehet a szakképzés minőségbiztosítási rendszerek kialakításának. Az esettanulmányok a TVET-programok színvonalának javítására irányuló sikeres stratégiákat és gyakorlatokat mutattak be. Összességében a webinárium kiemelte a szabványosított keretrendszerek kritikus szerepét a TVET-képesítések hatékonyságának és hitelességének biztosításában, hozzájárulva a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez.

A webinárium a következő kulcsfontosságú témákat érintette:

– Minőségbiztosítási megközelítések a TVET-ben (UNESCO-UNEVOC)

– Minőségbiztosítási mechanizmusok a törökországi TVET-ben

– A papír alapú minőségbiztosításról a digitális minőségbiztosításra való áttérés Nigériában

– Minőségbiztosítási mechanizmusok esettanulmánya Tunéziában

– Szakképzési minőségbiztosítás jó gyakorlatai az Egyesült Arab Emírségekből (EAE)

Belgium volt a házigazdája a 2024. évi EQAVET Éves Hálózati találkozónak, amely 2024. június 13-14-én került megrendezésre Brüsszelben. A szakmai eseményen 78 fő vett részt 33 országból, a 27 EU tagállam mellett 6 nem EU tagország[1] is képviseltette magát. A résztvevők között voltak az országok szakképzési minőségbiztosításért felelős szakemberei, a szakképzés minőségbiztosításáért felelős nemzeti referencia pontok képviselői, valamint az Európai Bizottság, az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) és az EQAVET Titkárság illetékes munkatársai, tematikus szakértői is.

A másfél napos rendezvény programjában az alábbi előadások szerepeltek:

• A fogadó ország, Belgium áttekintést adott azokról az erőfeszítésekről, amelyeket annak érdekében tettek, hogy a felmerülő készségigények kielégítése céljából a szakképzést vonzóbbá és munkaerő-piac relevánsabbá tegyék.
• Az Európai Bizottság ismertette a szakképzéssel kapcsolatos szakpolitikai aktualitásokat, többek között a Készségek Európai Évéből levont tanulságokat. Megosztotta továbbá az uniós oktatási és képzési szakpolitikához kapcsolódó két kulcsfontosságú eszköz, az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és az Europass értékelésének eredményeit.
• A Cedefop ismertette a szakképzésre vonatkozó Tanácsi Ajánlás szerint elkészült nemzeti végrehajtási tervek nyomon követésére irányuló, folyamatban lévő tevékenységének eredményeit.
• A résztvevők megismerhették az Európai Képzési Alapítvány által kifejlesztett diagnosztikai eszközt, amelyet a szakképzési rendszerek különböző területein (politika és irányítás, képesítések, szakképzés, értékelés, érvényesítés és tanúsítás, valamint adat- és tudásteremtés) végzett önértékelési minőségbiztosítási folyamatok és eljárások támogatására, valamint az e területekhez kapcsolódó minőségjavító, minőségfejlesztő intézkedések azonosítására és tervezésére dolgoztak ki.
• Az OECD összefoglalta a felnőttoktatás és a felnőttképzés minőségbiztosításával kapcsolatos feltérképező tanulmány eredményeit.
• Az EQAVET Titkárság tájékoztatta a résztvevőket az EQAVET Hálózat legutóbbi, 2023. júniusi hálózati találkozója óta megvalósult kölcsönös tanulási tevékenységekről, és kiemelte a 2024-2026-os ciklusra tervezett kommunikációs tevékenységeket.

Az éves találkozó arra is lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy interaktív megbeszéléseket és networking tevékenységet, hálózatépítést folytassanak.

A megbeszélések eredményeit összegző gyorsjelentés itt érhető el: EQAVET ANM 2024 Gyorsjelentés (Flash Report)

Molnárné Stadler Katalin

[1] Egyesült Királyság, Moldova, Montenegro, Norvégia, Szerbia, Törökország

A Tempus Közalapítvány szervezésében 2024. május 28-án került megrendezésre „AZ ERASMUS+ AJTÓKAT NYIT – KONFERENCIA ÉS DÍJÁTADÓ” című rendezvény.

2024. évben megrendezett konferencián arra kerestük a választ, hogyan járulhatnak hozzá a nemzetközi együttműködések az innovatív megoldások gyakorlatba ültetéséhez, illetve a pozitív társadalmi folyamatokhoz? Mit adhat az egyénnek egy-egy külföldi tapasztalat? Milyen folyamatokat indíthatnak be az Erasmus+ projektek az intézményen belül?

A konferencián izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken, illetve interaktív projektbemutatókon vehettek részt az érdeklődők. A résztvevők megismerhették az idei év nívódíjas Erasmus+ projektjeit, illetve a Tempus Közalapítvány partnereivel is találkozhattak.

A konferencia teljes programja itt tekinthető meg.

HUCER konferencia

Eger, 2024. május 23-24.

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében” címmel 2024. május 23-24. között rendezték meg Egerben a HUCER konferenciát. A rendezvény az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület és az EPALE Magyarország szervezésében valósult meg. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. Az előadás az EQAVET NRP HU projekt támogatásával készült.

A konferencia „A szakképzés fejlesztését segítő kutatások” elnevezésű szekciójában „Lemorzsolódás a szakképzésben” címmel mutatta be előadását Hörich Balázs és Nagy Zoltán az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának munkatársai. Kutatásukban a Szakképzés Információs Rendszer (SZIR) tanulói nyilvántartása alapján, a 2020/21-es tanévben képzésüket 9. évfolyamon megkezdő szakképzési tanulók egyéni tanulmányi útjait kísérték végig egészen a 2022/23-as tanév végéig. Eladásukban ismertették a tanulói lemorzsolódás megközelítésének elméleti és gyakorlati lehetőségeit, majd ismertették számításaik részletes módszertanát. Az egyéni tanulói utak között jelentős különbségek láthatók a szakképző iskolákban és a technikumokban tanulók között, így a lemorzsolódó tanulók aránya az előbbi tanulói csoportban jóval magasabb. Az elemzés figyelembe vette az évfolyamismétlés, illetve a rugalmas tanulási lehetőségekre történő képzés-váltásokat is. Mindez rámutatott, hogy a szakképző iskolákban a lemorzsolódásnak az évfolyamismétlés különösen nagy rizikófaktora. Az előadásban bemutatták a szakképzésből kieső, kilépő tanulók főbb szocio-demográfiai jellemzőit is, ez alapján főleg a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók, az idősebbek, illetve a nők körében magasabb a kilépés kockázata. Jellemző módon nagy területi egyenlőtlenségek húzódnak meg a szakképzésből történő kiesések mögött: az ország dél-nyugati – észak-keleti tengelyén magasabb, másutt alacsonyabb az érintett tanulói kör aránya, továbbá veszélyeztetettek a határmenti járások és a megyék belső perifériáján lakó tanulók is. Az NSZFH keretén belül működő Szakképzési Pályakövetési Rendszer Adatintegrációs Modulja lehetőséget adott arra is, hogy a kutatók megismerjék, hogy a kilépő/kieső tanulók lemorzsolódásukat követően milyen arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon vagy tértek vissza az oktatás valamely formájába. Az eredmények szerint a szakképzésből kieső tanulók fő státuszukat tekintve 8%-a tanult (jellemző módon felnőttképzésben), 16%-a tanult és dolgozott, továbbá 39%-a dolgozott a későbbiekben. Az előadásban ismertetésre került az elemzés korlátai is (pl. a populációt jelentő 9. évfolyamos tanulók heterogenitása, a lemorzsolódás nem feltétlenül jelent iskolarendszerű lemorzsolódást is), illetve felhívták a figyelmet mindazokra a programokra, melyek a közeljövőben csökkentheti a lemorzsolódás szakképzésben megfigyelhető jelenségét.

Hörich Balázs, Kertész Boglárka