A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium

Az Oktatási Innovációs Közösség (Community for Educational Innovation) webináriumainak célja, hogy az oktatás, a kutatás, az ipar, a civil társadalom és a közszféra érintettjeinek összehozásával jó gyakorlatokat osszanak meg és megvitassák az oktatási innovációkat. Az események a stratégiai kompetenciafejlesztésre összpontosítanak, igazodva az Európai Bizottság Készségek uniójáról szóló közleményéhez.
Az „Élethosszig tartó tanulás az innovatív munkaerőért” program keretében került megrendezésre 2026. október 14-én „A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között” webinárium.

A készségek központi szerepet játszanak Európa versenyképességében, ellenálló képességében, valamint abban, hogy miként tud reagálni a gazdasági és technológiai változásokra.

Az egyének és a munkaerőpiac által igényelt készségek fejlesztése összehangolt fellépést igényel az oktatási és képzési szolgáltatók, a munkáltatók, a szociális partnerek, a hatóságok és más regionális szereplők részéről.

A készségpartnerségek uniós szakpolitikai kerete

Az Európai Készségfejlesztési Program (2020) első kiemelt intézkedéseként indította el a Készségek Paktumát (Pact for Skills). A Paktum egy közös elkötelezettségi modellt biztosít a készségfejlesztéshez:

  • az élethosszig tartó tanulás kultúrájának előmozdítása mindenki számára,
  • erős készségpartnerségek kiépítése,
  • a készségkínálat és -kereslet nyomon követése,
  • a készségigények előrejelzése, valamint
  • a diszkrimináció elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő esélyek biztosítása.

A Szociális Jogok Európai Pillérének Akcióterve (2021) azt a fő uniós célt tűzte ki, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60%-a vegyen részt képzésben minden évben.
A Készségek Uniója (Union of Skills, 2025) biztosítja a jelenlegi átfogó uniós stratégiát az oktatás, a képzés és az élethosszig tartó tanulás megerősítésére.

Egyéb releváns uniós keretek és eszközök:

Partnerségek a gyakorlatban

A készségpartnerségek összehozzák az érintetteket, hogy kollektíven lépjenek fel a készségfejlesztés érdekében. A partnerségek terjedelme és összetétele az adott szektortól, területtől és célkitűzésektől függően változik. Három formája különösen releváns.

A hatékony partnerségekhez világos célokra, szerepekre és olyan irányítási elrendezésekre van szükség, amelyek tükrözik a különböző partnerek hozzájárulását. A tartós elköteleződés a közös prioritások azonosításán és az eltérő igényekkel, kapacitásokkal rendelkező szervezetek közötti együttműködés fenntartásán is múlik.
A partnerségeknek az egyes projekteken vagy finanszírozási ciklusokon túl is fenntarthatónak kell maradniuk. Ez hosszú távú tervezést, megfelelő erőforrásokat, valamint az együttműködés fenntartását és skálázását szolgáló megállapodásokat igényel.

Kihívások az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a munkáltatók számára

A Készségek Paktuma 2025-ös éves felméréséből és az Egyetem–Vállalat együttműködésről szóló bizottsági kutatásokból származó bizonyítékok visszatérő kihívásokra mutatnak rá a készségpartnerségek kiépítése és fenntartása terén:

  • Korlátozott kapacitás az elköteleződésre: A partnerségek a szervezetek alaptevékenységei mellett munkatársi időt, koordinációt és pénzügyi erőforrásokat igényelnek. Az erőforrás-korlátok ezért korlátozhatják mind a részvételt, mind a közös munka terjedelmét.
  • Eltérő prioritások és munkaritmus: Az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a vállalkozások eltérő célok, döntéhozatali folyamatok és időkeretek szerint működnek, ami megnehezítheti a prioritásokban való megállapodást és az együttműködés fenntartását.
  • A készségigények átültetése a képzési kínálatba: A készségigények azonosítása csak az első lépés; a partnereknek ezt az információt releváns tantervekké, képzésekké és egyéb oktatási válaszokká is át kell alakítaniuk. A stratégiai információk terén mutatkozó hiányosságok megnehezíthetik ezt a folyamatot.
  • Egyenetlen kapacitás a munkáltatók között: A kisebb vállalkozásoknak kevesebb idejük, személyzetük és szervezeti kapacitásuk lehet a szakmai gyakorlatokban, közös projektekben vagy az együttműködés más formáiban való részvételre, ami a közvetítői támogatást különösen fontossá teszi.
  • Az együttműködés fenntartása az idő múlásával: A hosszú távú partnerségek a folyamatos elkötelezettségen, a megfelelő erőforrásokon és az olyan szervezetek közötti összehangoláson múlnak, amelyek prioritásai eltérő ütemben változhatnak.

A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium

A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium (Partnerships for Skills – Building Bridges Across Sectors) webinárium azt vizsgálta, hogy az oktatás, az ipar és más szektorok közötti partnerségek miként építhetnek erősebb készség-ökoszisztémákat, és hogyan készülhetnek fel a jövőbeli munkaerő-szükségletekre.

  • Hogyan tudják az európai és ágazati partnerségek a készségigényeket összehangolt fellépéssé alakítani az országok és iparágak között?
  • Mi teszi a készségpartnerségeket hatékonnyá és fenntarthatóvá, különösen akkor, ha a partnerek eltérő szerepekkel, prioritásokkal és kapacitásokkal rendelkeznek?
  • Hogyan tudnak az egyetemek és a vállalkozások intézményi szinten együttműködni annak érdekében, hogy felkészítsék a tanulókat a munkába álláshoz szükséges kompetenciákra?

 

Eva Revilla: Az európai munkaerő készségeinek erősítése: A Készségek Paktuma és annak partnerségei

A témához kapcsolódóan készült Az Útmutató kézikönyv: a szakképzési partnerségek bevezetése és kialakítása kiadvány.
Egy sikeres készségfejlesztési partnerség kiépítéséhez az alábbi kulcskészletekre és elemekre van szükség.

A Készségek paktumának partnerségi szintjei az alábbiakban láthatóak.

A Paktum finanszírozási és szakképzési eszközei a következők:

 

Nathalie Richet: A készségigényektől a gyakorlati lépésekig: megújuló energiával kapcsolatos készségfejlesztési partnerség

Az előadás a megújuló energia szektor készségfejlesztési partnerségének tapasztalatait mutatta be.
A megújuló energia szektorban tapasztalható készség hiányosságok közvetlenül akadályozzák a technológiák elterjedését és az Európai Unió éghajlatpolitikai céljainak elérését. E közös kihívásra válaszul jött létre a megújuló energiás nagyléptékű partnerség (Large scale partnership on renewable energy skills).

A kezdeményezésben 26 szervezet vesz részt, amelyek az ökoszisztéma egymást kiegészítő területeit képviselik. Fő feladatuk a készségekkel kapcsolatos információk, a közös prioritások és a kollektív fellépés összekapcsolása.

2022–2024: A közös aggodalomtól a szektorszintű partnerségig

Az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága (DG ENER) és több brüsszeli székhelyű szövetség közötti többhónapos egyeztetés során vált nyilvánvalóvá a közös problémajelenlét.
A készségbeli kihívásokért egyetlen szereplő sem tehető egyedül felelőssé. Bár a probléma közös, az információk és a felelősségi körök elaprózottak. A teljes képet egyetlen szereplő sem képes átlátni, ezért volt szükség a közös koordinációra és a munkacsoportok létrehozására. Nyilatkozatuk fő üzenete: a töredékes tudást kollektív cselekvéssé kell alakítani.

2024-től napjainkig zajlik a prioritások gyakorlatba ültetése

A RESkill Alliance egy Erasmus+ Blueprint projekt, amely támogatja a megújuló energiás készségpartnerséget, valamint a szektorális készségigényeket stratégiai információkká, átfogó stratégiává, képzési anyagokká és tanúsítási keretrendszerré alakítja át.

A partnerség kulcsfontosságú szerepe, hogy áthidalja az iparág és az oktatási/képzési szféra közötti kommunikációs szakadékot. Az iparág által azonosított igény önmagában még nem jelent képzési megoldást, a folyamatnak különböző lépcsőfokokon kell keresztülmennie.

Az EU stratégiai (EU Blueprint) megközelítésében a képzési modell széles körű és egyszerű adaptálhatóságát biztosítják:

  • az újrafelhasználható források és eszközök;
  • az alkalmazkodás a különböző szektorális és nemzeti kontextusokhoz;
  • valamint az olyan partnerségek és hálózatok, amelyek támogatják a terjesztést és az átvételt.

 

Nelly Narges Karimi: A hallgatók felkészítése a munka világára: Jövőbeli kompetenciák építése egyetemi–ipari együttműködésen keresztül

Az utolsó előadásban a norvég Stavanger Egyetem jó gyakorlatát osztotta meg az InGenious program vezetője. Az InGenious program (magyarul: leleményes, ötletes) a Stavangeri Egyetem (University of Stavanger – UiS) innovatív kezdeményezése, amelynek célja, hogy áthidalja a szakadékot az akadémiai szféra és az ipar/üzleti élet között. A program felkészíti a hallgatókat a jövő munkaerőpiaci kihívásaira, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a zöld átmenetre.
A program 2020-2026. közötti időszakában 900 hallgató vett részt és 35 nemzet képviseltette magát 65 projektben, 18 szakterületen.

A program az oktatásbeli innovációra és a fenntarthatóságra épül:

  • Esettanulmányok, szemináriumok, workshopok, vállalati látogatások és mentorálás révén a hallgatók a gyakorlatban alkalmazzák tudásukat.
  • Segítik a hallgatókat abban, hogy a zöld átmenet aktív formálóivá és vezetőivé váljanak.
  • Az ipari szereplők friss tehetségekhez, új perspektívákhoz és az egyetemi kutatási tudáshoz férnek hozzá, miközben aktívan alakítják a jövő oktatási folyamatait.

Az InGenious program egy folyamatos körfolyamatot biztosít az egyetem és a külső partnerek között.

Az InGenious összekötőként és katalizátorként működik: megérti az igényeket, összehangolja az elvárásokat és közösen tervezi meg az oktatást. A közös értékteremtéssel olyan oktatási ajánlat jön létre, amely az oktatóknak releváns, a hallgatóknak értékes, a külső partnereknek pedig hasznos.

Az oktatók vonzó, lényeges tantárgyakat és a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó tanulási élményeket nyújtanak. A hallgatók kapcsolatot építenek a munka világával, elérik a jövőbeli munkáltatókat, valamint karrierépítő készségeket szereznek. A külső érintettek hozzáférnek a jövő tehetségeihez, új látásmódot kapnak a valós problémákra, és releváns kompetenciákkal rendelkező munkaerőt képezhetnek.

A program során a hallgatók 4 fő területen szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.

Kiemelt rendezvényeik közé tartoznak például a Tudomány és ipar napja, amely egy találkozási pont az ipari és az egyetemi szereplők számára új együttműködések felfedezésére, valamint az 5 napos tematikus nyári egyetemek. A hallgatók, kutatók és az ipar szakemberei együtt tanulnak, előadásokon és workshopokon vesznek részt, hálózatot építenek.

Az egyetem-ipar együttműködésben kihívások és lehetőségek is vannak.

 

Az „Élethosszig tartó tanulás az innovatív munkaerőért” program további webináriumai:

Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia

2026. szeptember 24-25-én Pécsen került megrendezésre a 20. PASCAL megfigyelőközpont – Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia.

A PASCAL Nemzetközi megfigyelőközpont (PASCAL International Observatory) 2002 óta arra keresi a választ, hogy a helyszín, a társadalmi tőke és az egész életen át tartó tanulás hogyan ösztönzi a fenntartható gazdasági, a társadalmi és a kulturális megújulást. Ez összhangban van az ENSZ fentartható fejlődési céljaival és az UNESCO Tanulóváros Hálózatával (GNLC), főként azokkal, amelyek a minőségi oktatásra, a fenntartható közösségekre és az éghajlatváltozás elleni fellépésre fókuszálnak.

Kép forrása: Wikipédia

A konferencia helyszíne nem véletlen, hiszen jelenleg két magyarországi tagja van a Tanulóváros Hálózatnak: Szombathely és Pécs.
Pécs a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, és a közösség-alapú tanulási programjaiért, valamint a Pécsi Tanuló Város Fesztivál megszervezéséért 2017-ben elnyerte az UNESCO Globális Tanuló Város Díját is.

Az UNESCO meghatározása szerint egy tanulóváros aktívan tesz a következő célokért:

  • Erőforrások mozgósítása: Minden szektort (cégek, civil szervezetek, oktatási intézmények) összekapcsol, hogy az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig mindenki számára elérhetővé tegye a fejlődést.
  • Közösségi tanulás: Feléleszti és támogatja a tanulást a családokban és a helyi kisközösségekben.
  • Munkahelyi fejlődés: Megkönnyíti és ösztönzi a tanulást a munkahelyeken is (átképzések, modern technológiák használata).
  • Inklúzió és fenntarthatóság: A megszerzett tudást a társadalmi felzárkóztatásra, a gazdasági virágzásra és a környezeti fenntarthatóságra (pl. klímavédelem) fordítja.

A koncepció nemcsak elmélet, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a város polgárai számára:

  • Elérhetőbbé válnak az ingyenes vagy kedvezményes képzések, workshopok és kulturális események.
  • Erősödik a helyi identitás és összetartozás a közösségi programokon keresztül.
  • Nő a város gazdasági versenyképessége, mivel a helyi munkaerő könnyebben alkalmazkodik a változó piaci igényekhez.

A Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia kutatókat, gyakorlati szakembereket, döntéshozókat és közösségi vezetőket várt annak feltárására, hogyan kapcsolódik össze az egész életen át tartó tanulás, a fenntarthatóság, a kreativitás és a jóllét (well-being) a lendületes városi ökoszisztémák formálásában.

A konferencia során az alábbi témák kerültek fókuszba:

1. A közösségvezérelt és generációk közötti egész életen át tartó tanulás (LLL) társadalmi előnyei

  • Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések a befogadást, a méltányosságot és a társadalmi kohéziót?
  •  Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések az innovációt a fenntartható és körforgásos gyakorlatok támogatása érdekében?
  • Milyen szerepet játszik a generációk közötti tanulás a rugalmasan ellenálló (reziliens) közösségek kiépítésében?

2. Oktatás a Fenntartható Fejlődésért (ESD)

  • Hogyan tudják a tanulóvárosok beágyazni a fenntarthatóságot a formális, nem-formális és informális oktatásba?
  • Melyek a hatékony modellek a fenntartható fejlődésre nevelés integrálására a városfejlesztésbe és a várospolitikába?

3. Gazdasági és digitális innováció a tanulóvárosokban (munkaalapú tanulási következményekkel)

  • Hogyan támogatják a digitális eszközök és platformok az egész életen át tartó tanulást és a munkaerőfejlesztést?
  • Milyen következményei vannak a mesterséges intelligenciának (AI), az automatizációnak és a digitális átalakulásnak a városi tanulási ökoszisztémákra nézve?

4. Teljes gőzzel előre a „STEAM” jegyében: A művészetek beemelése a STEM-be

  • Hogyan ösztönözheti a művészetek integrálása a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) oktatásba a kreativitást és az innovációt a városokban?
  • Milyen szerepet játszanak a kulturális intézmények és a kreatív iparágak a tanulóvárosokban?

5. Jóllét és kiteljesedés a tanulóvárosi terekben

  • Hogyan támogatják a tanulóvárosok a mentális egészséget, a jóllétet és az emberi kiteljesedést? Milyen szerepet játszik a kreativitás és az innováció az egészség és a jóllét előmozdításában?
  • Milyen kapcsolatok vannak a tanulás, a boldogság és az életminőség között a városi környezetben?

 

A tanulóváros koncepciója, a konferencia és az EQAVET szorosan összekapcsolódnak az egész életen át tartó tanulás minőségének és társadalmi hasznosulásának fejlesztésében. Míg a tanulóváros egy ökoszisztémát és keretrendszert biztosít a tanulás helyi szintű kiterjesztésére, addig az EQAVET a módszertant és minőségbiztosítást nyújtja ahhoz, hogy ez a képzés hatékony és mérhető legyen.

  • A tanulóvárosok rengeteg olyan képzést, workshopot és közösségi tanulási formát kínálnak, amelyek kívül esnek a klasszikus iskolarendszeren. Az EQAVET ciklus logikája (Tervezés ➔ Végrehajtás ➔ Értékelés ➔ Felülvizsgálat) és indikátorrendszere (például a képzésben résztvevők elégedettsége vagy a megszerzett készségek munkaerőpiaci relevanciája) tökéletesen alkalmazható a tanulóvárosi kezdeményezések hatékonyságának mérésére is.

  • A pécsi Pascal konferencia központi témája a tanulóvárosi ökoszisztémák virágzása a kreatív, körforgásos gazdaságban. Az EQAVET 2020 utáni megújított irányelvei kifejezetten előírják, hogy a szakképzésnek és a felnőttképzésnek reagálnia kell a zöld és digitális átállásra, a fenntarthatósági és környezeti szempontokra. A konferencia tudományos diskurzusa és a jó gyakorlatok bemutatása közvetlenül támogatták az EQAVET ezen stratégiai céljainak gyakorlati megvalósítását.
  • A tanulóvárosok sikere a helyi szereplők (egyetemek, mint a PTE, önkormányzatok, vállalatok és képzőközpontok) szoros együttműködésén múlik. Az EQAVET közös európai alapelvei és minőségi kritériumai biztosítják azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szereplők által nyújtott képzések (legyen az egyetemi kurzus, szakképzési modul vagy vállalati tréning) kompatibilisek és elismertek legyenek az ökoszisztémán belül.
  • A Pécsi Tudományegyetemen megrendezett konferencia szakmai partnerei között ott volt az EPALE Magyarország is, amely a felnőttkori tanulás európai platformja. Mivel az EQAVET nemzeti referenciapontjai és az európai szintű szakértői értékelési (Peer Review) folyamatok a tudásmegosztásra épülnek, a konferencia tudományos szekciói és a pécsi tanulóvárosi kezdeményezések bemutatói közvetlen inputot adtak a minőségközpontú felnőtt- és szakképzési politikák fejlesztéséhez.

 

„Játsszunk most együtt!” – Navigátor társasjáték workshop

2026. szeptember 22-én délután a „Játsszunk most együtt!” – Navigátor társasjáték workshop várta az érdeklődő oktatási- és pályaorientációs szakembereket. A szakmai műhelynapot az Európai Bizottság támogatásával működő Euroguidance, EPALE, AL Agenda, EQAVET, Eurodesk, EURES, eTwinning és Europass hálózatok, valamint az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont magyarországi képviselői  szervezték.

A műhelynap a tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakembereknek kézzelfogható, mindennapi munkájában hasznosítható segédeszközöket bemutatását tűzte ki célul. A résztvevők kiscsoportokban ki is próbálhatták a játékokat, valamint megismerhették, hogy mivel foglalkoznak a különböző szakmai hálózatok.






Webinárium: Aktív állampolgárság az iskolában – A társadalmi részvétel erősítése hazai és nemzetközi lehetőségekkel

A 2026. szeptember 17-én tartott Aktív állampolgárság az iskolában – A társadalmi részvétel erősítése hazai és nemzetközi lehetőségekkel webinárium célja az volt, hogy bemutassa, miként válhatnak a fiatalok aktív, tájékozott és felelős európai polgárokká az iskola falain belül és azokon kívül. Az Erasmus+ program egyik kiemelt prioritása a társadalmi részvétel, amely a kritikai gondolkodás, a médiatudatosság, valamint a demokratikus értékek (tolerancia, emberi jogok, fenntarthatóság) fejlesztését célozza.

Az állampolgári nevelés nem pusztán elméleti tudásátadást jelent, hanem kompetenciák, attitűdök és értékek fejlesztését. A bevonás elve szerint a „tanulóknak szervezünk” szemlélet helyett a „tanulókkal együtt szervezünk” megközelítésre van szükség, amelyben a tanuló véleményformáló, döntéshozó és kezdeményező.

A tanulói részvételnek több modellje is van. A Hart-modell – a részvétel létrája – rávilágít arra, hogy a formalitások (tokenizmus/látszatintézkedések) helyett a felnőtteknek és fiataloknak együtt, közös és értelmes projektekben kell dolgozniuk, amelynek célja a valódi döntéshozói szint elérése.

A Lundy-modell négy pillérre építve biztosítja a gyermekek jogát a véleménynyilvánításra és arra, hogy szavaiknak valós következménye és hatása legyen.

Az iskola falain belül és kívül is lehet kezdeményezni. A tanulókat be lehet vonni a helyi problémák felismerésébe, megoldásába.

  • A közösségi szolgálatból közösségi részvétel válhat.
  • Együtt lehet működni helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, az önkormányzattal.
  • A szakmai képzés során a duális képzőhely és a helyi gazdasági/közösségi környezet is további bevonódásra nyújthat alkalmat.
  • A projektek, témanapok, demokráciajáték, vitaversenyek is jó eszközök a bevonódásra.

A helyi részvételtől el lehet jutni az európai részvételig, amelynek célja a nemzetközi együttműködésben való közös gondolkodás és döntéshozatal. A tanuló „résztvevőből” aktív együttműködő és kezdeményező lehet a nemzetközi térben, aki a tudást meg tudja osztani az iskolai közösség felé.
Az Erasmus+ mobilitási programok, valamint az eTwinning (a közös gondolkodás és cselekvés virtuális tere) jó lehetőséget nyújtanak az európai részvételre. Utóbbi a digitális térben való felelős jelenlétre is megtanít.

A webináriumon két intézményi jógyakorlattal ismerkedhettünk meg.

1. Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum – Erasmus+ nagyköveti program

A 11 iskolát és mintegy 3000 tanulót felölelő centrum saját fejlesztésű nagyköveti programot hozott létre (amelyet Jean Monnet forrásokból is támogatnak), hogy a diákok hangját felerősítse és kiküszöbölje az elszigeteltséget.

Különböző tervékenységeken keresztül vonják be a diákjaikat, mint például 60 órás hibrid (blended) képzés, kommunikációs és karriertréning, angol nyelvi fejlesztés, parlamenti szimulációk, Európa Pont és brüsszeli tanulmányutak.

A tanulók a Hart-modell legfelső szintjeit érhetik el egy év alatt. Diáktól diáknak (Peer-to-peer) kommunikációval és egymás oktatásával (peer teaching), podcastekkel és digitális faliújságokkal adják át élményeiket társaiknak. A folyamatot olyan digitális platformok támogatják, mint az EU Learning Corner és az Európa Élményközpont.

2. Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum – EU-ismeretek és „EU4U” Jean Monnet projekt

Az intézmény célja az európai állampolgári kompetenciák beépítése a mindennapi oktatásba („Európa mi vagyunk”).

  • Tantervi beépítés: Külön tanóra (EU és én), valamint a meglévő tantárgyakba (történelem, angol, gazdasági és jogi ismeretek, osztályfőnöki órák) integrált modulok és Padlet-projektek.
  • Tanórán kívüli és nemzetközi programok: Angol és magyar nyelvű vitaklub (Debate Club) a kritikai gondolkodás és érveléstechnika fejlesztésére; eTwinning és KA1 nemzetközi projektek (virtuális séták, online együttműködések osztrák, spanyol, olasz, holland diákokkal, brüsszeli intézménylátogatások).

Az alábbi két szófelhő a diákok EU-s ismereteit mutatja a bemenetnél és a kimenetnél.

A két jógyakorlat bemutatása után megismerkedhettünk egy diákkal, aki elmesélte, milyen tevékenységek során jutott el a nagykövetségig. Egy másik tanuló pedig az Európai zöld megállapodás közös projektben való részvételéről osztotta meg a tapasztalatait.

A webinárium végén az előadók az alábbi kulcsüzenetekkel búcsúztak:

  1. Az állampolgárság nem tantárgy, hanem kompetencia: Gyakorlati alkalmazást, kritikai gondolkodást és folyamatos párbeszédet igényel.
  2. Tanítás a részvétel élményén keresztül: A projektek, vitaklubok, szimulációk és közösségi programok éreztetik a diákokkal, hogy a véleményük számít.
  3. A befogadás az aktív állampolgárság alapja: Minden diák számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét a közösségben, függetlenül származásától, társadalmi helyzetétől vagy képességeitől.

„Nem az a kérdés, hány programot szervez az iskola, hanem az, hogy hány olyan helyzetet teremt, ahol a tanulók valóban dönthetnek, kezdeményezhetnek, érvelhetnek, együttműködhetnek és hatással lehetnek a környezetükre.”

Munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlatának beszámítása és a tanulási eredmény alapú (munka)programok tervezése

Hogyan valósítható meg szabályosan, átláthatóan és a minőségbiztosítási elvek figyelembevételével az Erasmus+ mobilitás a duális képzésben? A 2026. szeptember 10-én rendezett szakmai webináriumon megismerhettük a jogszabályi kereteket, a beszámítási lehetőségeket és a tanulási eredmény alapú tervezés gyakorlatát.

A szakképzési rendszerek minőségbiztosításában (EQAVET) kulcsszerepet játszik a munkaalapú tanulás (WBL), az egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a tanulási eredmények mérhetősége és beszámíthatósága.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók külföldi szakmai gyakorlata (Erasmus+ mobilitás) felvet bizonyos jogi, adminisztratív és szerkezetbeli kérdéseket. A webinárium célja az volt, hogy választ adjon ezekre a kihívásokra, segítsen a szereplőknek a jó gyakorlatok kialakításában, és támogatást nyújtson a minőségi mobilitási programok megvalósításához.

1. Jogszabályi feltételek

A szakképzés nemzetköziesítése terén a jogszabályi környezet jelentős mérföldkőhöz érkezett: 2020. szeptemberétől a szakképzési törvény jogszabályi szintre emelte a külföldi szakmai gyakorlat elfogadásának lehetőségét, amit a területi kereskedelmi és iparkamarák állásfoglalásai is támogatnak.

A legfontosabb szabályozási alapelvek:

  • Időtartam korlátja: A szakirányú oktatás külföldön történő teljesítésének időtartama nem haladhatja meg a szakirányú oktatás teljes időtartamának felét.
  • Munkaszerződés keretei: A szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatásra, vagy rövidebb határozott időtartamra (évente legfeljebb 2 alkalommal, egyenként 2–12 hétig, éves szinten maximum 12 hétre).
  • Esélyegyenlőség és átláthatóság: A külföldi szakmai gyakorlatra való kiválasztásnak átláthatónak és igazságosnak kell lennie. A szakképzési munkaszerződés megléte nem képezhet hátrányos megkülönböztetést a mobilitásban való részvételnél.

A webinárium Erasmus+ mentorai többször is hangsúlyozták, hogy a sikeres megvalósítás alapja a korai és folyamatos párbeszéd az intézményigazgató, a duális képzőhely/mentor, a nemzetközi koordinátor és a tanuló között.

2. A beszámítás és elszámolás 4 gyakorlati esete

A külföldi gyakorlat beszámíthatósága és pénzügyi elszámolása attól függ, hogy a külföldi képzőhely milyen jogi/szakmai kapcsolatban áll a hazai duális képzőhellyel és a szakképző intézménnyel.


További részletes iránymutatások a dualis.mkik.hu oldalon érhetők el.

3. Tanulási eredmény alapú tervezés és a dokumentumok

Az EQAVET elveivel összhangban a mobilitás nem csupán egy utazás, hanem egy tervezett, mérhető és értékelhető tanulási folyamat. Ennek kulcseleme a képzési és kimeneti követelményekre (KKK) épülő, tanulási eredmény alapú munkaprogram.

A webinárium során a sablondokumentumok is bemutatásra kerültek, amelyek az adminisztráció részei:

  • az írásos értesítő dokumentum a helyszínváltozásról (fontos a szóbeli egyeztetés is pl. munkatársak, mentor, könyvelő között),
  • a jelenléti ív (a munkaidőt és a munkaszüneti napokat tartalmazza),
  • Learning Agreement (Tanulási megállapodás),
  • a gyakorlat végén kiállított igazolás.

A mentorok felhívták rá a figyelmet, hogy a Learning Agreementnek pontosan kell rögzítenie az elsajátítandó tanulási eredményeket, a tevékenységeket, valamint az értékelés módját és gyakoriságát. Érdemes a partnerekkel közös nyelven véglegesíteni, majd magyarra fordítani. (Segédlet: Erasmus+ Mérés-értékelés kézikönyv)
A duális képzőhely és a szakképző intézmény által közösen kidolgozott képzési programot és óraszám-megosztást a területileg illetékes kamarával és a duális tanácsadóval lehet egyeztetni.

4. Miért éri meg?

A nemzetközi mobilitási programokba való bekapcsolódás a szakképzés minden szereplője számára mérhető előnyökkel jár, hozzájárulva a rendszer teljesítményének és vonzerejének növeléséhez.

A nemzetközi tapasztalatszerzés közvetlenül támogatja az EURES által meghatározott kulcskompetenciák és soft skillek fejlesztését (pl. alkalmazkodóképesség, komplex problémamegoldás, digitális és felelős gondolkodás), amelyek elengedhetetlenek a 21. századi munkaerőpiacon.

Összegzés

A szakképzési munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlata megfelelő jogi és módszertani előkészítéssel teljes mértékben beilleszthető a hazai duális képzésbe. A tanulási eredmény alapú tervezés, a felek közötti szoros együttműködés és a kamarával való egyeztetés biztosítja azt a minőségi keretet, amely garantálja a tanulók fejlődését és a munkaerőpiaci igények kielégítését.

Webinárium: A szakképzési rendszerek megerősítése hálózati együttműködéseken keresztül

„A globális szakképzési program felé” (Towards a Global TVET Agenda – TGTA) kezdeményezésről erről a cikkben írtunk.

A kezdeményezés egyik kulcstémájával foglalkozott a 2026. szeptember 3-án tartott webinárium:

Hogyan erősíthetők meg a szakképzési rendszerek a hálózati együttműködésen keresztül?

A tudásmegosztás, a tudásgenerálás és a kapacitásfejlesztés alapvető szerepet játszanak az alkalmazkodóképesebb és jövőállóbb szakképzési rendszerek kialakításában. A szakképzési rendszerek megerősítése olyan közös fellépést igényel, amely túlmutat az egyes intézményi vagy nemzeti kapacitásokon. Ebben játszanak szerepet az együttműködést segítő hálózatok, amelyek összekötik a döntéshozókat, a szakembereket, a kutatókat és az ipari partnereket a tudáscsere, az intézményi kapacitásépítés és a sokrétű tapasztalatokból való tanulás érdekében.

A webinárium azt mutatta be, miként támogatják a hálózatok a nemzetközi együttműködést a szakképzésben. Az esemény az UNEVOC hálózatra, valamint a hálózathoz kapcsolódó kiemelt „A globális szakképzési program felé” projektekre összpontosított:

  • Szakképzési Vezetői Programra (TVET Leadership Programme),
  • Közös Cselekvési Kezdeményezésre (Coaction Initiative),
  • a globális és regionális szakpolitikai és szakmai tanulási fórumokra.

A fórumon megtudhattuk, hogy „A globális szakképzési program felé” kezdeményezés az alábbi előnyöket nyújta a résztvevők számára:

  • Platformokat a többoldalú párbeszédhez és a programalkotás meghatározásához (regionális és globális szinten);
  • Hozzáférést nemzetközileg összehasonlítható szakképzési adatokhoz, valamint tapasztalatcserét az adatgyűjtésről, az indikátorokról és a készségelőrejelzési eszközökről;
  • Nemzetközi ajánlásokon és normatív kereteken alapuló szakpolitikai útmutatást, vezetőfejlesztést és kapacitásépítést;
  • Globális hálózatépítést, valamint a szakképzési kiválóság és innováció láthatóságát.

A webináriumon az UNESCO képviselője bemutatta az UNESCO-UNEVOC Nemzetközi Szakképzési Központot, amelyet 2002-ben alapítottak.

  • Támogatják a tagállamokat szakképzési rendszereik megerősítésében és korszerűsítésében;
  • Kapacitásépítéssel, műszaki segítségnyújtással, hálózatépítéssel és tudáscserével foglalkoznak;
  • A szakképzési szabványok, a minőség, a relevancia, a vonzerő és a hozzáférhetőség javítását támogatják.

A UNEVOC hálózati tagság előnyei a következők:

  • Kapcsolódás a szakképzési intézmények és szakértők globális közösségéhez.
  • Hozzájárulás a szakképzési szakpolitikáról és fejlesztésről szóló nemzetközi párbeszédhez, beleértve a „A globális szakképzési program felé” projektet is.
  • Tudás, jó gyakorlatok és innovatív megközelítések cseréje.
  • Részvétel az UNESCO-UNEVOC kezdeményezéseiben, kapacitásépítő tevékenységeiben és együttműködési projektjeiben.
  • Az intézmény munkája láthatóságának növelése regionális és globális szinten.
  • A fenntartható fejlődés szakképzésen keresztüli előmozdítására tett közös erőfeszítések támogatása.

Az UNEVOC hálózat közös cselekvési kezdeményezés (coaction initaitve) 2026-os programjából a ” Építőipar, ellenállóképesség és vonzó jövőbeli szakmák” (Construction, Resilience and Attractive Future Trades CRAFT)” projekt került bemutatásra. A projekten maláj, ugandai és costa ricai partnerek dolgoztak együtt a német féllel.
A CRAFT az építőipari szakemberhiányra reagál, miközben támogatja a fenntarthatóbb építési gyakorlatok felé való átmenetet. A partnerközpontok felmérik az igényeket, kicserélik a meglévő módszereket, és a fenntartható építésre vonatkozó, gyakorlati képzési modulokat dolgoznak ki közösen, amelyeket a saját nemzeti szakképzési (TVET) kontextusukhoz igazítanak. A zöld készségek, a digitális építészeti megközelítések és a gyakorlati szakképesítési modulok ötvözésével a projekt célja a szakmunkák vonzerejének növelése, valamint más UNEVOC-központok számára is újrafelhasználható tananyagok és források előkészítése.

A webináriumon egy maláj (UTHM Malájzia), egy chilei (INACAP Chile) és egy namíbiai (Namibia Training Authority) résztvevő mesélt kötetlen formában a hálózati tagság és a tudáscsere pozitívuamiról, személyes tapasztalataikról.

A kezdeményezés programjai és eseményei – mint ez a webinárium – is a szakképzés jövőjének alakítását hivatottak globális szinten támogatni. A további híreket, eseményeket „A globális szakképzési program felé” angol nyelvű honlapjukon tervezik megjeleníteni.

A bemutatott nemzetközi kezdeményezés kiválóan támogatja az EQAVET minőségfejlesztési ciklusának gyakorlati megvalósítását is.

„A globális szakképzési program felé” kezdeményezés bemutatása

„A globális szakképzési program felé” egy multilaterális kezdeményezés, amelyet a német Szövetségi Oktatási, Családügyi, Idősügyi, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMBFSFJ) megbízásából a német Szakképzési Intézet (BIBB) koordinál.

A Minisztérium és a Szakképzési Intézet négy multilaterális partnerrel dolgozik együtt:

  • Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC);
  • Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO);
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD);
  • Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF);

A partnerek 2025 elejétől 2027 végéig konkrét intézkedéseket valósítanak meg négy kiemelt területen:

  • Tudásmegosztás és globális fórumok,
  • Globális és regionális szakképzési innovációk – kapacitásépítés a társadalmi partnerek bevonására,
  • Szakképzési adatszolgáltatási prototípusok kidolgozása,
  • Partnerség a kiválóságért.

„A globális szakképzési program felé” (Towards a Global TVET Agenda – TGTA) kezdeményezés magvát a reformfolyamatokkal, szabványokkal és innovatív megközelítésekkel kapcsolatos tapasztalatcsere, valamint a szakmai együttműködés és a kölcsönös tanulás adja.

A németek szerint a nemzetközi együttműködés a kulcs az innováció befogadásához, valamint a modern és vonzó szakképzés megtervezéséhez. Az olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogyan tudják támogatni a szakember-utánpótlást és a társadalmi részvételt a német rendszerben és világszerte. Főként a munkahelyi tanulásra és a duális képzési megközelítésekre fókuszálnak.

A multilaterális szervezetek központi szerepet játszanak abban, hogy előmozdítják a globális párbeszédet, nemzetközi szabványokat határoznak meg, és ösztönzik az innovációt. A közös globális program kidolgozása a megerősített globális partnerséggel és a koordinált fellépéssel kezdődik. A regionális szakpolitikai partnerek és hálózatok – mint például az Európai Bizottság, az Afrikai Unió, az Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének Szakképzési Tanácsa, valamint a Latin-Amerikai és Karib-térségi Duális Oktatásért Szövetség – kulcsszerepet játszanak katalizátorként és összekötő kapocsként a regionális stratégiai folyamatokhoz. Emellett a WorldSkills International és a WorldSkills Germany is támogatja a folyamatot. A jövőben a nyílt együttműködési modell – vagyis a nyílt szakpolitikai partnerség – várhatóan további partnerekkel bővül. A cél, hogy világszerte, közösen erősítsék meg a szakképzési rendszereket.

EQAVET jógyakorlat-gyűjtemény

Az EQAVET 2023. és 2026. közötti projektjének zárókonferenciáján bemutattuk jógyakorlat-gyűjteményünket, amely a szakképző intézmények és duális partnereik közös, EQAVET-alapú minőségirányítási feladatainak megvalósításáról szól. A kiadvány a 2025 áprilisában megrendezett nagy sikerű workshop-sorozatunk közvetlen folytatása.

Kiadványunk online is elérhetővé vált a honlapunkon magyar és angol nyelven.

A magazin lapozható webes formátumban (flipbook) is elérhető:

 

Bízunk benne, hogy a gyűjtemény inspirációt és konkrét segítséget nyújt a mindennapi minőségfejlesztési munkához.

Zöld utakon az Erasmus+ programmal – Bemutatták a fenntarthatóságot támogató kiemelkedő projekteket

Hogyan járulhat hozzá az Erasmus+ program a fenntartható jövő megteremtéséhez? Milyen új tudást, készségeket és módszereket adhatnak a nemzetközi együttműködések a tanulóknak, pedagógusoknak és szakembereknek?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a „Zöld utakon az Erasmus+ programmal” című konferencia és Nívódíj-átadó, amelyen a fenntarthatóságot és innovációt középpontba állító, példaértékű projektek mutatkoztak be.

A június 9-én megrendezett eseményen 235 résztvevő ismerhette meg az idei év legkiemelkedőbb Erasmus+ kezdeményezéseit a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőtt tanulás, az ifjúság és a sport területéről. A program során interaktív projektbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és szakmai találkozók segítették a résztvevőket abban, hogy inspirációt merítsenek a sikeres nemzetközi együttműködésekből.

A rendezvény nyitóbeszédében Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője hangsúlyozta: az Erasmus+ program olyan lehetőségeket teremt, amelyek erősítik a tudásmegosztást, a kompetenciafejlesztést és az innovatív megoldások alkalmazását. A fenntarthatóság, a korszerű módszertanok és a nemzetközi tapasztalatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók és oktatók a változások aktív alakítóivá válhassanak.

Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója köszöntőjében kiemelte: a Nívódíj immár tizenegyedik alkalommal ismeri el azokat a projekteket, amelyek magas szakmai színvonalukkal és eredményeikkel példát mutatnak más szervezetek számára is. Mint fogalmazott, a díjazott projektek sokfélék, de közös bennük a minőség iránti elkötelezettség és a fejlődés iránti nyitottság.

Az idei díjazott projektek közös jellemzője, hogy a nemzetközi együttműködéseket a fejlődés, a fenntarthatóság és a korszerű készségek fejlesztésének szolgálatába állították.

Köznevelés kategóriában
🏆 Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
„A 21. századi kompetenciák fejlesztése az Erasmus+ projekt keretében” című projektjével nyerte el a Nívódíjat.

Szakképzés kategóriában
🏆 Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum
„Újabb lehetőségek a debreceni Szent Lászlóban” című Erasmus+ projektjét ismerték el.

Felsőoktatás kategóriában
🏆 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Erasmus+ nemzetközi mobilitási projektje kapta a rangos elismerést.

Ifjúság kategóriában
🏆 Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. (DEMKI)
„Debrecen Ifjúság 2023” című kezdeményezésével részesült Nívódíjban.

Sport kategóriában
🏆 Magyar Diáksport Szövetség
„Mozgásra ösztönző aktív iskolai programok felfedezése – szakmai látogatás Írországban, a grassroots szellemiségű ASF program tapasztalatainak megismerése érdekében” című projektjével kapott elismerést.

Az Erasmus+ program jelenlegi időszakának egyik meghatározó célkitűzése a fenntarthatóság erősítése: a környezettudatos gondolkodás, a zöld megoldások és a fenntartható működés szempontjainak beépítése a nemzetközi projektek tervezésébe és megvalósításába.

A díjazott kezdeményezések jól példázzák, hogy az Erasmus+ nemcsak külföldi tapasztalatszerzésre és szakmai fejlődésre ad lehetőséget, hanem olyan közösségeket is épít, amelyek együtt dolgoznak egy innovatívabb, befogadóbb és fenntarthatóbb jövőért.

Az eseményről készült videó megtekinthető itt.

Digitális innováció és minőségfejlesztés az Erasmus+ konferencia középpontjában

Az Erasmus+ program egyik kiemelt prioritása a digitális átállás támogatása, amely egyre meghatározóbb szerepet játszik az oktatás és a szakképzés minőségének fejlesztésében. A Tempus Közalapítvány által szervezett Erasmus+ konferencia és Nívódíjátadó ennek jegyében mutatta be, hogyan járulnak hozzá a nemzetközi együttműködések a digitális innovációk elterjesztéséhez, az intézményi megújuláshoz és a korszerű tanulási környezet kialakításához. Az A konferenciára és díjátadó ünnepségre 2025. május 22-én, Budapesten került sor. Az EQAVET nemzeti referenciapont munkatársának összefoglalóját olvashatják.

A konferencia központi üzenete az volt, hogy az Erasmus+ projektek nem csupán nemzetközi mobilitási lehetőségeket biztosítanak, hanem jelentős szerepet töltenek be az intézményi minőségfejlesztésben is. A külföldi partnerségek révén a részt vevő intézmények új digitális módszereket, innovatív oktatási eszközöket és korszerű pedagógiai megoldásokat ismerhetnek meg, amelyek hozzájárulnak a képzések eredményességének és minőségének javításához.

A rendezvényen átadott Erasmus+ Nívódíjak olyan projekteket ismertek el, amelyek példát mutatnak a digitális innováció sikeres alkalmazásában. A plenáris előadások rámutattak arra, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése ma már a szakképzés minőségének egyik meghatározó eleme. Az intézmények számára egyre fontosabb feladat olyan tanulási környezet kialakítása, amely támogatja a digitális eszközök tudatos alkalmazását, az önálló tanulást és a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodást.

Külön figyelmet kapott a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe is. Az előadások hangsúlyozták, hogy az MI-alapú megoldások új lehetőségeket kínálnak a személyre szabott tanulás, a digitális tananyagfejlesztés és az oktatás támogatása terén, ugyanakkor a sikeres alkalmazásukhoz elengedhetetlen a kritikus gondolkodás, az etikus technológiahasználat és a megfelelő digitális kompetenciák fejlesztése.

A délutáni szakmai szekciók olyan jó gyakorlatot mutattak be, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szakképzés és a felnőtt tanulás minőségfejlesztéséhez. A résztvevők megismerhették többek között a digitális tanulási környezetek fejlesztését, a gamifikáció alkalmazását, az MI-alapú tananyagok készítését, a digitális eszközök pedagógiai felhasználását, valamint olyan nemzetközi projekteket, amelyek sikeresen építették be a digitális innovációkat a mindennapi oktatási gyakorlatba.

A rendezvény egyik legfontosabb tanulsága volt, hogy a nemzetközi együttműködések katalizátorként működnek az intézményi innovációban. Az Erasmus+ projektek során megszerzett tapasztalatok hozzájárulnak a szervezeti tanuláshoz, ösztönzik az új módszerek bevezetését, erősítik a digitális kultúrát, valamint támogatják a folyamatos minőségfejlesztést. A nemzetközi partnerségek révén megismert jó gyakorlatok adaptálása hosszú távon növeli a képzések hatékonyságát és a tanulási eredmények minőségét.

Az EQAVET minőségbiztosítási szemléletével összhangban a konferencia világosan bemutatta, hogy a digitális átállás nem önmagában cél, hanem a minőségfejlesztés egyik meghatározó eszköze. Az innovatív digitális megoldások, a nemzetközi tudásmegosztás és az intézményi együttműködések egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakképzés és a felnőtt tanulás rugalmasabban, eredményesebben és a munkaerőpiac igényeire gyorsabban reagálva támogassa a tanulók sikeres fejlődését.