EQAVET nemzeti szakértői értékelés: a szakképző intézmények külső értékelési rendszerének első átfogó szakmai vizsgálata

A szakképzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében 2026-ban egy hazai szakértői értékelés (Peer Review) keretében került sor a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerhez (MIR) kapcsolódó külső értékelési rendszer szakmai felülvizsgálatára. A szakértői értékelés célja annak feltárása volt, hogy a néhány éve kialakított és már működő külső értékelési rendszer mennyiben támogatja a minőségfejlesztést, valamint milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Egy új minőségbiztosítási rendszer mérlegen

A szakképző intézmények külső értékelési rendszere a Szakképzés 4.0 stratégia és az EQAVET európai minőségbiztosítási keretrendszer elvei alapján jött létre. A rendszer célja, hogy független szakértők bevonásával nyújtson visszajelzést az intézmények működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről.
A koncepció kidolgozását követően 25 intézményben pilot értékelések zajlottak, amelyek tapasztalatai alapján készült el a végleges Külső Értékelési Kézikönyv. Az IKK Nonprofit Zrt. 2025-ben 67 szakképző intézmény külső értékelését végezte el az új rendszer szerint.

Mit vizsgáltak a szakértők?

A szakértői értékelés öt kiemelt területre fókuszált:

  • a szabályozási és eljárásrendi keretek megfelelőségére,
  • az értékelési módszertan és a szakmai konzisztencia működésére,
  • a szakértői rendszer kompetenciáira és támogatási mechanizmusaira,
  • a dokumentációs és technikai háttér hatékonyságára,
  • valamint az elismerési és ösztönző rendszer fejlesztési lehetőségeire.

A vizsgálat célja nem csupán a rendszer megfelelőségének ellenőrzése volt, hanem annak feltárása is, hogyan válhat a külső értékelés hosszú távon a minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé.

Kedvező eredmények az első értékelések alapján

A 2025-ben értékelt 67 intézmény közül 95,5 százalék esetében a szakmai és minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működést állapítottak meg. Az intézmények közel 30 százaléka a „tanulószervezet” kategóriába került, ami azt jelzi, hogy tudatosan használják a minőségirányítás eszközeit, képesek azonosítani a problémákat, és fejlesztéseket indítanak azok megoldására.
A vizsgálatok során számos jó gyakorlatot azonosítottak a minőségirányítás, a szervezeti működés és a szakmai-pedagógiai munka területén. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelent meg többek között a tanulói elégedettség mérése, a duális képzések támogatása, a digitális eszközellátottság, a projektalapú oktatás módszertana, valamint a belső tudásmegosztás.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy az intézmények minőségirányítási kultúrájának fejlettsége szorosan összefügg a vezetők elkötelezettségével.

A külső értékelési rendszer erősségei

Az értékelés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső értékelési rendszer stabil szakmai és jogszabályi alapokra épül. Kiemelték az egységes módszertan alkalmazását, a fejlesztő szemléletet, valamint azt, hogy a rendszer szorosan kapcsolódik az EQAVET minőségbiztosítási elveihez.
A szakértők szerint különösen erős elemei a rendszernek:

  • az önértékelésre épülő külső értékelési logika;
  • a dokumentumelemzés, az interjúk és a helyszíni látogatások kombinációja;
  • a szigorú szakértői kiválasztási és képzési rendszer;
  • az informatikai támogatás és a KRÉTA-rendszerhez való kapcsolódás;
  • a jó gyakorlatok azonosításának és megosztásának lehetősége.

A szakértői rendszer felkészítő képzései, továbbképzései, szupervíziós elemei és etikai szabályai szintén hozzájárulnak a magas szakmai színvonal biztosításához.

Fejlesztési lehetőségek és kihívások

A pozitív tapasztalatok mellett több fejlesztendő terület is azonosításra került.
A legfontosabb kihívások közé tartozik az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kisebb intézmények esetében. A szakértők szerint szükség lenne egységes dokumentumsablonokra és értelmezési útmutatókra, amelyek segítenék az intézményeket az önértékelési és külső értékelési folyamatokban.
Fontos fejlesztési irányként jelent meg:

  • az intézményi visszacsatolás erősítése;
  • a szakértői továbbképzések további fejlesztése;
  • az informatikai háttér korszerűsítése;
  • az adatvédelmi és jogosultságkezelési gyakorlatok egységesítése;
  • a jó gyakorlatok rendszerszintű gyűjtése és terjesztése.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszer sikeressége hosszú távon jelentős mértékben függ az intézményvezetők és a fenntartók minőségfejlesztés iránti elkötelezettségétől.

A következő lépések

A szakértői értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy megerősítette: a szakképző intézmények külső értékelési rendszere megfelelő alapot biztosít egy korszerű, fejlesztésközpontú minőségbiztosítási modell működtetéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendszer folyamatos finomhangolást igényel.
A javasolt fejlesztések között szerepel egy egységes dokumentációs háttér kialakítása, az intézményi visszajelzési lehetőségek bővítése, a szakértői támogatási rendszer erősítése, valamint egy országos jógyakorlat-megosztó rendszer létrehozása. Emellett felmerült egy szakképzési minőségdíj vagy tanúsítvány bevezetésének lehetősége is azok számára, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a minőségfejlesztés területén. Ezt a javaslatot az EQAVET nemzeti referenciapont a 2026-2029 pályázati ciklusban fogja megvalósítani.
A szakértői értékelés összegző megállapítása szerint a rendszer legnagyobb kihívása a megfelelésközpontú működés és az innovációt ösztönző fejlesztő szemlélet közötti egyensúly megteremtése. A cél, hogy a külső értékelés ne csupán ellenőrzési eszköz legyen, hanem valódi tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson a magyar szakképzés valamennyi szereplője számára.

Az elhangzott előadásokat és a visszajelző jelentést az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

A szakképző intézmények külső értékelési rendszerének bemutatása Letöltés
A 2025-ben végzett szakképző intézményi külső értékelések eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Handler Nándor Technikum, Soproni SZC Letöltés
Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Wesselényi Miklós Technikum és Kol-légium, Nyíregyházi SZC Letöltés
Visszajelző jelentés Letöltés

Minőségmérési indikátorok a szakképzésben – workshop

2026. március 30-31-én Kairóban a „Minőségmérési indikátorok a szakképzésben” címmel tartottak workshopot.
A hatékony és sikeres szakképzési (TVET – technical and vocational education and training) rendszer alapja a megbízható, minőségi adatokon alapuló döntéshozatal. Az indikátorok (mutatószámok) kulcsszerepet játszanak a teljesítmény mérésében, az intézmények közötti összehasonlításban és a fejlődés nyomon követésében.

A minőségi indikátorok azért fontosak, mert ösztönzik a képzések színvonalának folyamatos javítását és segítenek a valós eredmények mérésében. Fontos, hogy az adatok gyűjtése és elemzése szigorú minőségbiztosítás mellett történjen.

Az egyipotmi szakképzés minőségbiztosítási és akkreditációs hatósága (ETQAAN) egy 2022-es törvényben kapta feladatul a nemzeti szakképzési indikátorok kidolgozását. A hazai és nemzetközi jó gyakorlatok áttekintése után, a partnerekkel egyeztetve 9 nemzeti indikátort határoztak meg. Ebből 6 mutatót az európai EQAVET keretrendszerből vettek át, mivel ezek illeszkednek leginkább az egyiptomi kontextushoz.

Az eseményen uniós tagállamok és az ETF (Európai Képzési Alapítvány) partnerei mutatták be saját rendszereiket az alábbi kérdésekre fókuszálva:

  • Milyen mutatókat használnak a szakképzés értékelésére, és miért pont azokat választották?
  • Milyen indikátorok szükségesek, és ki felel az adatgyűjtésért?
  • Nyilvánosak-e a mérési eredményekről készült jelentések?
  • Hogyan hasznosulnak a kapott értékelések a gyakorlatban?

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport munkatársának előadása itt tölthető le, az esemény angol nyelvű leírása itt található.

EQAVET témahét az EPALE platformon: Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban

Jelenlegi projektünk keretében 2026. április 13 és 17 között tartjuk EAQVET témahetünket az EPALE platformon, amely során megismerhetik, hogyan valósulnak meg a szakképző intézmények és duális partnereik közös, EQAVET-alapú minőségirányítási feladatai, valamint, hogy miként válhat a minőségirányítás formális adminisztráció helyett az intézményi és a vállalati szféra valódi, értéknövelő kapcsolódási pontjává.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) keretében működő EQAVET Nemzeti Referencia Pont kiemelt célja a szakképző intézmények és duális partnereik minőségirányítási tevékenységének összehangolása. Ez a gyűjtemény a 2025 áprilisában, az „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben rendezett workshop-sorozat szakmai sikereire épít. A résztvevők visszajelzései alapján az egymástól tanulás és a rendszerekbe való kölcsönös betekintés a fejlődés kulcsa.

Az EQAVET témahét során az EPALE platformon naponta mutatunk be egy-egy példát a hatékony minőségirányítási együttműködésre.

2026. április 13. hétfő Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
Ez az írás egy lőrinci szakképző intézmény példáján keresztül mutatja be, hogyan teremthető meg közvetlen szinergia a duális partnerekkel való kapcsolattartás és a belső minőségirányítás között.

A duális partner tapasztalatai
Az interjú egy 1990-es évek óta aktív vendéglátóipari szakemberrel készült, aki még a hagyományos szakképzésben kezdett oktatóként és jelenleg duális képzésben tanít.
2026. április 14. kedd Fáy-Scania duális partnerség – a közös képzésben résztvevők kiválasztása
A sorozat második cikke a Budapesti Gépészeti SZC Fáy András Technikum és a Scania Hungária Kft. nagy múltú együttműködését elemzi. A hangsúly itt a „tölcsér-elvű”, többlépcsős toborzási folyamaton van, amely biztosítja, hogy a duális képzésbe ne csupán jelentkezők, hanem valóban elkötelezett, motivált jövőbeli szakemberek kerüljenek be, minimalizálva ezzel a lemorzsolódást.
2026. április 15. szerda EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
Témahetünk harmadik része a Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Technikum és a MICHELIN Hungária Kft. példáján keresztül mutatja be az intézményi és a vállalati minőségirányítási rendszerek összehangolását.
2026. április 16. csütörtök Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
A sorozat negyedik cikke az oktatási és az ipari minőségirányítási rendszerek (EQAVET és KAMSZER) módszertani kapcsolódását elemzi az OPUS TITÁSZ Zrt. és a Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Technikum példáján keresztül.
2026. április 17. péntek Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében
A témahét utolsó írása a minőségirányítási rendszerek (MIR) felülvizsgálatát és a vállalati-intézményi tapasztalatok integrálását járja körül a Praktiker példáján keresztül.

Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában

A Cedefop „Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában” online eseményére 2026. február 17-én került sor.
Több mint másfél évtizede indult el az a folyamat, amelynek célja a különböző európai országok oktatási rendszereinek „közös nyelvre” fordítása volt. Az Európai Képesítési Keretrendszer folyamatában 41 ország vesz részt. A legtöbb országban a keretrendszerek már stabilan működnek és sikeresen megalapozták a bizalmat az európai képesítések között. A munkaerőpiaci igények gyorsulása azonban új kihívások elé állítja a szakértőket.

A workshopon a résztvevők az alábbi kérdéseket vitatták meg:

  • Hogyan tudnak a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKK) választ adni a digitális átállás kihívásaira?
  • Miként járulnak hozzá az NKK-k a külföldi (EU-s és EU-n kívüli) szakképesítések elismerésének megkönnyítéséhez?
  • Hogyan javítható a nemzeti képesítési keretrendszerek ismertsége és használata a tanulók, a munkavállalók, az álláskeresők és a vállalatok körében?
  • Miként járulhatnak hozzá az NKK-k a Készségek Uniója (Union of Skills) célkitűzéseinek eléréséhez?

A Cedefop célja, hogy a workshop eredményeit felhasználja a 2026-os európai NKK-leltár (European inventory of NQFs) frissítéséhez.

Az esemény szakmai háttéranyaga és az elhangzott prezentációk elérhetőek a Cedefop hivatalos oldalán.

Öt év fejlődés és megújulás a magyar felnőttképzésben

Az elmúlt öt év a hazai felnőttképzés jelentős átalakulásának időszaka volt: nőtt a képzésekben részt vevők száma, erősödtek a minőségbiztosítási és jogszabályi keretek, valamint egyre nagyobb szerepet kapott az egyéni tanulási utak támogatása.

Ezeket az eredményeket mutatta be „A felnőttképzés elmúlt 5 éve” című szakmai konferencia, amelyet a Pest Vármegyei Kormányhivatalban rendeztek meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA és EPALE projektjeinek társszervezésében. A rendezvényen, amelyre Budapesten, 2026. február 24-én került sor, több mint 220 szakember vett részt, ami jól mutatja a felnőttképzés iránti szakmai érdeklődést és a terület jelentőségét.

A konferencia átfogó képet adott a szektor fejlődéséről és jövőbeli kihívásairól. Az elmúlt időszak eredményei között kiemelkedik, hogy több mint 9 millió képzésben való részvétel valósult meg, közel 3 millió résztvevő bevonásával, a felnőttképzők pedig mintegy 1,2 millió képzést szerveztek.

A rendezvény megnyitóján Varga-Bajusz Veronika államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlődés alapját a képzők szakmai munkája, az együttműködések erősödése és a rendszer folyamatos megújítása jelentette. Az elmúlt években egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb és minőségközpontú felnőttképzési rendszer kialakítása vált meghatározó céllá.

A szakmai előadások középpontjában többek között a szabályozási környezet változásai, az adatalapú működés, a hatósági tapasztalatok, valamint a tanulók egyéni fejlődési lehetőségei álltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az adatok ma már nem csupán adminisztratív célokat szolgálnak, hanem fontos alapot jelentenek a tervezéshez, az értékeléshez és a minőségfejlesztéshez.

A konferencia kiemelt témája volt a jövő kihívásaira való felkészülés is. A gyors technológiai és gazdasági változások miatt a folyamatos készségfejlesztés és az átképzés egyre fontosabb szerepet tölt be mind az egyének, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzésében. Az Egyéni Tanulási Számla koncepciója is ezt a szemléletet támogatja: célja, hogy az egyének könnyebben eligazodjanak a képzési lehetőségek között, és tudatosabban tervezzék saját tanulási útjukat.

A konferencia egyik legfontosabb üzenete, hogy a korszerű felnőttképzés kulcsa a képzés, a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci igények összehangolása. A minőségbiztosítás erősítése, az adatalapú működés és a rugalmas tanulási lehetőségek együttesen járulnak hozzá egy olyan jövőálló rendszer kialakításához, amely hatékonyan támogatja az egyének fejlődését és a gazdaság alkalmazkodóképességét.

EQAVET Szakképzési Pályakövetési Rendszer, szakmai tanulmányút

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) munkatársai az EQAVET projekt keretén belül szakmai tanulmányúton vettek részt 2025. szeptember 30. és október 2. között Bécsben és Pozsonyban. A háromnapos úton az NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettese és a Felnőttképzési és Elemzési Főosztályának munkatársai, valamint az EQAVET projekt képviselője az osztrák Referencia Pont és a szlovák Állami Szakképzési Intézet meghívásának tett eleget.

A tamulmányúton elhangzott előadások rendkívül informatívak és hasznosak voltak és rámutattak arra, hogy az NSZFH által alkalmazott Szakképzési Pályakövetési Rendszer milyen további fejlesztési irányokban léphet előre. Ezek az irányok leginkább az eredmények intézményi minőségbiztosításba való implementációs lehetőségeit, valamint a kommunikációs és adatvizualizációs területeket érinthetik.

A témában készült cikkeket itt olvashatják:

Találkozás a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV) képviselőivel

A a szak- és felnőttképzés koordinálásáért a szlovák Állami Szakképzési Intézet (ŠIOV – State Vocational Education Institute) felelős. A ŠIOV a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériumának irányítása alatt áll, amely az oktatás területén támogatja a nemzeti politikák kidolgozását, segít új trendeket és innovációkat bevezetni a szak- és felnőttképzésben. A ŠIOV tevékenysége a diákokra, pedagógiai és szakmai dolgozókra, valamint a munkáltatók igényeire összpontosít.

A tanulmányút során röviden ismertetésre került a szlovák szakképzési rendszer, illetve azok a főbb problémák, amelyekkel a szakképzés kapcsán szembesülnek. A szlovák szakképzési rendszer az alapfokú oktatás utáni szakaszban, a 9. évfolyamot követően választható, és több képzési útvonalat kínál a tanulóknak. A rendszer központi eleme a szakközépiskola (stredná odborná škola – SOŠ), amely a tanulók többségét fogadja, és különböző képzési szinteket kínál: 2–3 éves szakmai képzéseket, 4 éves érettségit is adó programokat, valamint kombinált, 5 éves technikumi képzéseket. A szakképzésben a gyakorlati oktatás meghatározó szerepet játszik, és a tanulók jelentős része vállalatoknál vagy tanműhelyekben tölti gyakorlati idejét.

A szlovák rendszer egyik legfontosabb reformja a duális szakképzés 2015-ös bevezetése volt. Ez a modell a német és az osztrák rendszerekhez hasonlóan a tanulók jelentős munkahelyi gyakorlati képzésére épít, amely szerződéses kapcsolatban és pénzbeli juttatás mellett történik. A duális rendszer önkéntes alapú: a tanulók és a vállalatok közösen döntenek a csatlakozásról. A vállalatok szerepe erős, hiszen ők biztosítják a gyakorlati képzés túlnyomó részét és részt vesznek a tanulók értékelésében, míg az iskolák a szakmai elméletet és az alapkompetenciákat oktatják. Bár a duális rendszer bevezetésétől nagy áttörést vártak, a részvételi arányok lassan növekednek, és erősen ágazatfüggők: főként az autóipar és a gépészet területén sikeres.

A szlovák szakképzési rendszer irányítása megosztott: az oktatási minisztérium mellett jelentős szerepe van a gazdasági és munkaügyi szereplőknek, a regionális önkormányzatoknak, valamint az ágazati képzési tanácsoknak. Ezek az intézmények együttesen határozzák meg a szakmák kínálatát, a képzési standardokat és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodást. A rendszer 2019 után erősen törekszik a pályaorientáció fejlesztésére, a digitalizáció erősítésére és a minőségbiztosítás kiterjesztésére.

A szakképzési rendszer kihívásai között szerepel a demográfiai csökkenés, a tanulói lemorzsolódás, az iskolák eltérő felszereltsége, valamint a vállalati együttműködések területi egyenlőtlensége. Ugyanakkor a duális képzés fokozatos erősödése, a munkáltatók bevonásának növekedése, valamint az ágazati szereplők összehangolt munkája hosszú távon javítja a rendszer munkaerő-piaci relevanciáját.

Forrás: https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/vet-in-europe/systems/slovakia-u2

Pályakövetési rendszer adminisztratív adatok segítségével Szlovákiában

Szlovákiában a pályakövetési rendszer kialakítása épp folyamatban van. A rendszer a 2024–2026 között futó „Quality Management in VET and Adult Education” ESF-projekt keretében valósul meg, és szorosan kapcsolódik a 2021–2030-as élethosszig tartó tanulási stratégiához.  A cél egy átfogó, országos pályakövetési rendszer létrehozása, amely ötvözi az adminisztratív adatokat és a végzettektől gyűjtött kvalitatív információkat, és hosszabb távon hozzájárul a szakképzés minőségének javításához. A rendszer három pillérre fog épülni.

1. pillér – adminisztratív adatok integrációja

A pályakövetés első pillére különböző állami nyilvántartások adatain alapul: a társadalombiztosítás, az adóhatóság, a munkanélküliségi nyilvántartás, az oktatási adatbázisok és egyéb adminisztratív források összehangolt felhasználásán. Ez a pillér biztosít objektív, nagy lefedettségű adatokat a végzettek munkaerő-piaci státuszáról, béradatairól, nemzetközi mobilitásáról és pályaútjairól. Az adminisztratív pillér tehát a rendszer „gerince”, amely a második és harmadik pillér kvalitatív eredményeit is kontextusba helyezi.

Az Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztérium munkatársa ismertette a jelenlévőkkel, hogy ezeket az adatokat széles körű elemzésekre használják: például a kormányzati költségvetés kiadásainak megalapozottságának és hatékonyságának figyelésére, a külföldről hazatérő végzettek bérprémiumának vizsgálatára, valamint a duális szakképzés hatékonyságának értékelésére.

2. pillér – Országos, standardizált végzett tanulókat célzó kérdőív

A pályakövetés második pillére egy országos szintű felmérés, amelyet minden végzett számára kiküldenek körülbelül 15 hónappal a tanulmányok befejezése után. A kérdőív célja, hogy visszajelzéseket gyűjtsön:

  • a kapott oktatás minőségéről,
  • az elsajátított készségek relevanciájáról,
  • az esetleges készséghiányokról,
  • a végzettek munkaerő-piaci helyzetéről és elégedettségéről.

2024-ben indult az első országos pilot felmérés, amelynek fejlesztése során több jó gyakorlatot is figyelembe vettek (Románia, Lengyelország, Magyarország, Egyesült Királyság, Horvátország).  A kérdőív tervezésénél fontos szempont volt az adatmennyiség és a felhasználóbarátság egyensúlya, különösen a fiatal korosztály igényeihez igazítva. A második pillér eredményeit a jövőben országos jelentésbe foglalják, amely a döntéshozók és szakmai érdekeltek munkáját segíti.

3. pillér – Iskolai szintű, egyénre szabott felmérések

A harmadik pillér az egyes szakképző iskolák által végzett egyéni iskolai felmérésekből áll. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy az intézmények saját igényeikhez alakítsák a kérdőíveket: például külön rákérdezhetnek a tantervben szereplő konkrét készségek relevanciájára, a duális képzési tapasztalatokra vagy a helyi munkaerőpiacra való felkészítésre. A Szlovákiában működő több mint 400 szakképző iskola közül mintegy 40% jelezte érdeklődését saját iskolai felmérések indítása iránt.

A pályakövetési rendszer kialakításával kapcsolatban több kihívással is szembesülnek:

  • az alumni adatbázisok hiánya,
  • a válaszadási ráta alacsony szintje,
  • a GDPR miatti korlátok.

A második és harmadik pillér – vagyis az országos és az iskolai kérdőíves gyűjtés – elektronikus kérdőívekre épül, amelyek kvalitatív, tapasztalati adatokat szolgáltatnak. Ezeket egészítik ki az adminisztratív pillér erős objektív mutatói, így együtt egy komplex, sokrétű képet adnak a szlovákiai szakképzésből kilépő fiatalok karrierútjáról.
A megbeszélésen külön figyelmet kapott, hogyan működik az adminisztratív adatok integrációja, hogyan használják fel ezeket szakpolitikai elemzésekhez, és hogyan támogatják a visszajelzések az iskolák, a rendszerirányítás és a munkaerőpiaci szereplők döntéseit.

Látogatás az osztrák Referencia Pontnál (RQB)

Az osztrák RQB (Austrian Reference Point for Quality Assurance in General and Vocational Education Training) referencia pontként működik. Feladatai közé tartozik a közoktatási és szakképzési minőségbiztosítási fejlesztések támogatása, az iskolák szakmai segítése, értékelési eszközök fejlesztése és a nemzetközi kapcsolattartás.
Ausztria 9 tartományának lakossága 9,1 millió fő. Az általános iskolai oktatás 9 évfolyamos, az iskolakötelezettség 18 éves korig tart. Az oktatási rendszer széles képzési kínálattal rendelkezik, a középfok után erős szakképzési szegmenssel. A középfokú tanulók negyede tanul szakképzésben, amely két fő formában létezik:

  • Duális képzés (Apprenticeship system): a 3–4 éves tanoncképzés során a tanulók a munkahelyen és az iskolában is tanulnak. A céges gyakorlati képzés dominál, az érdeklődők 150 különböző iskolatípus és 198 szakképesítés közül választhatnak. A végzettek számára jó munkaerőpiaci lehetőségek állnak rendelkezésre.
  • Teljes idejű szakképző iskolák: Az egyik típusba tartoznak a 2–4 éves szakképző iskolák (BMS). Ezek nem adnak érettségit, de szakmai végzettséget igen. A másik szakképző iskola típusba sorolhatóak az 5 éves szakképző gimnáziumok (BHS), amelyekben az érettségi és a szakmai végzettség együtt szerezhető meg. Ezek magas presztízsű intézmények.

Ausztria tartományai 31 regionális oktatási körzetre tagolódnak. Ezekben a körzetekben működnek a minőségirányításért felelős szakmai vezetők (school quality managers). Ők felelnek:

  • az egységes minőségirányítási rendszer (QMS) helyi megvalósításáért;
  • koordinálják a pedagógiai fejlesztéseket;
  • támogatják az iskolákat az adatalapú tervezésben;
  • személyzeti döntésekben is szerepet kapnak;
  • kezelik a panaszokat és krízishelyzeteket.

A QMS alapja a Quality Framework for Schools (QF), amely meghatározza a „jó iskola” fogalmát, a minőségi tanítás fő kritériumait, a fejlesztési területeket és folyamatokat.
Az iskolák számára négy kulcsdokumentum és folyamat kötelező:

  • pedagógiai alapelvek;
  • iskola- vagy klaszterfejlesztési terv készítése;
  • éves értékelési és célkitűzési megbeszélés;
  • Q-kézikönyv.

A 2022/23-as tanévtől az új QMS-rendelet minden iskola számára előírja a rendszeres belső értékelést, amelyhez az IQES Online platform nyújt digitális támogatást. A belső értékelés és az IQES digitális platform rendszeres visszajelzést és szakmai reflexiót ösztönöz, ami hosszú távon javítja a tanítás minőségét, és elősegíti, hogy a tanulók a lehető legjobb oktatásban részesüljenek.

forrás: https://www.qms.at/english

IBW kutatás a hátrányos helyzetűek támogatásáról

Az Institut für Bildungsforschung der Wirtschaft (IBW) képviseli Ausztriát a ReferNet hálózatban, amelyet az EU Szakképzési Fejlesztési Központja (Cedefop) hozott létre. Az IBW-t 1975-ben alapította az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara és az Osztrák Ipari Szövetség. Duális szakképzéssel kapcsolatos tanulmányokat készítenek, ügyfeleik között szerepelnek az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a regionális kormányok és egyedi vállalatok.
Az IBW munkatársai a képzésből lemorzsolódott fiatalok foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos elemzésüket mutatták be a tanulmányúton résztvevőknek. Az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak van egy képzéstámogatási eszköze, amely abban segíti a vállalkozásokat, hogy hátrányos helyzetű fiatalokat (például fogyatékkal élőket, tanulási nehézségekkel küzdőket, speciális iskolából érkezőket, vagy részleges képzésre szorulókat) fogadjanak gyakornokként. A program a nők belépését is támogatja olyan szakmákba, ahol hagyományosan nagyon alacsony a nők részvétele.
Az IBW ezen támogatás hatékonyságát, szervezési működését vizsgálta, a 2008 és 2014 között szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok adatainak elemzésével:

  • Kik vették igénybe a támogatást?
  • Milyen arányban fejezték be sikeresen képzésüket?
  • Hogyan érvényesültek a munkaerőpiacon a következő években?

A tanulók kérdőíves felmérésén túl a Foglalkoztatási Szolgálat regionális irodáinak tapasztalatait is összegyűjtötték és az alábbiakat állapították meg:

  • A program célelérése nagyon magas;
  • A lemorzsolódási arány lényegesen alacsonyabb, más hátrányos helyzetűeket célzó képzéseknél;
  • A támogatás hosszútávú hatása is érvényesül, mert 3 év múltán is magas a foglalkoztatottak aránya.

Ezen kívül javaslatokat tettek a célcsoport kibővítésére, a tanulmányok megszakításának megelőzésére.

 

Szakképzésben végzettek pályakövetése

A 3s Research & Consulting egy, az élethosszig tartó tanulásra és oktatásfejlesztésre szakosodott osztrák kutatóintézet, amely számos projektben támogatja az oktatási intézményeket és a szakpolitikai döntéshozatalt. A munkatársak a BibEr rendszert mutatták be a tanulmányúton résztvevőknek.
A BibEr különböző, korábban elszigetelten működő adatbázisokat kapcsol össze a társadalombiztosítási azonosító alapján:

  • oktatási adatok,
  • társadalombiztosítási információk,
  • munkaerőpiaci adatok,
  • adóinformációk.

Az integráció lényege, hogy az egyén képzési, munkaerőpiaci és jövedelmi adatai egységes rendszerben váljanak elemezhetővé. Ez kifejezetten előre mutató megoldás, hiszen nincs szükség kérdőíves felmérésekre ahhoz, hogy megértsék a végzettek útjait. A következő témakörök vizsgálatára nyílik lehetőség:

  • Munkerőpiaci státusz (pl. foglalkoztatás, munkanélküli ellátás, nyugdíj, speciális foglalkoztatási jellemzők, munkanélküliség);
  • Képzési eredményesség (sikeres és sikertelen képzési kimenetek, korai iskolaelhagyás);
  • Első elhelyezkedés (időzítés, foglalkozás tartóssága, első munkahely stabilitása).

A 3s munkatársai a kihívások között említették, hogy a legtöbb iskola nem használja a pályakövetésben rejlő lehetőségeket és az adatok szinte kizárólag szakpolitikai szinten hasznosulnak. Kivételnek számítanak a felsőfokú alkalmazott tudományok egyetemei, amelyek rendszeresen végeznek saját nyomon követést.
A nehézségek fő oka, hogy iskolai szinten kevés erőforrás és motiváció áll rendelkezésre a hosszú távú pályakövetéshez. Jövőbeni terveik között szerepel a BibEr adatok intézményi szintre emelése és a felsőoktatásban végzettek nyomon követésének integrációja.

Oktatási és Képzési Figyelő 2025 kiadvány

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2025, amelyben az Európai Bizottság helyzetképet ad az uniós országok oktatási és képzési rendszereiről, a legfrissebb adatokra, trendekre és politikai fejleményekre támaszkodva. A dokumentum egy Összehasonlító- és 27 Országjelentésből áll. Utóbbi az oktatás minden szintjét lefedi a kora gyermekkori neveléstől a felnőttképzésig és készségfejlesztésig. A kiadvány értékes betekintést nyújt mindazok számára, akik az oktatás, a készségek vagy az egész életen át tartó tanulás területén dolgoznak Európában.

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2025 ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ:

  • A nők jelentkeznek-e, belépnek-e a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területekre?
  • Milyen tényezők befolyásolják a tanulmányokkal kapcsolatos választásokat?
  • A digitális eszközök fejlesztik-e a tanulók teljesítményét?
  • Több hátrányos helyzetű gyermek veszi igénybe a kora gyermekkori nevelést?
  • Milyen hatással van a szociális-gazdasági háttér a tanulókra?
  • A munkaalapú tanulás növeli az átjárhatóságot a felsőoktatás szakképzés és felnőttképzés között?
  • Több EU-n kívüli országból érkező tanuló választ európai felsőoktatási intézményt és szerez diplomát?
  • Javultak a felnőttek szövegértési készségei az elmúlt évtizedben?

A kiadvány az alábbi linken tekinthető meg angol nyelven, a Magyarországról szóló jelentés ezen a linken érhető el.

XXV. Országos Neveléstudományi Konferencia

A 25. Országos Neveléstudományi Konferenciát (ONK) 2025-ben a Szegedi Tudományegyetem rendezte meg.
A 2001-ben, Csapó Benő kezdeményezésére indult konferenciasorozat jubileumi alkalmából a résztvevők áttekintették, honnan indult és hol tart most a hazai neveléstudomány.
A tanácskozás fő témái a XXI. század oktatásügyi kihívásai, mint például:

  • a digitális fejlődés és a mesterséges intelligencia az oktatásban,
  • a fenntarthatóság és a környezeti nevelés,
  • az átalakult munkaerőpiaci igények,
  • a gyermekek közötti különbségek kezelése és az esélyegyenlőség előmozdítása,
  • valamint a megváltozott pedagógusszerepek és az innovatív módszerek.

A konferencia célja, hogy választ keressen arra, miként támogathatja a neveléstudományi kutatás a jövő iskoláját a jelen és a múlt tapasztalataira építve.

Az EQAVET projekt képviseletében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elemző munkatársai – Dr. Hörich Balázs István, Horváth Orsolya, Ungvári Mária – tartottak előadást. Az NSZFH Szakképzési Pályakövetési Rendszere (SZPR) rendszeres kutatásokat végez a szakképzésben tanulók elégedettségének és a végzés utáni munkaerőpiaci státuszuk nyomon követésére.

A kutatás célja a képzési elégedettség és a végzést követő munkaerőpiaci illeszkedés (a tanult szakma és a betöltött munkakör/további tanulmányi terület közötti egyezés) összefüggéseinek feltárása.
Főbb eredmények és megállapítások:

  • A végzettek másfél évvel a végzés után többnyire dolgoznak (41%) vagy dolgoznak és tanulnak (37%).
  • A tanulók elégedettek a tanult szakmájukkal és iskolájukkal (átlag 7,4–7,8 a 10 fokú skálán).
  • Az illeszkedési mutatók jelentős ágazati és területi eltéréseket mutatnak.
  • A képzéssel való utólagos elégedettség akkor magasabb, ha a tanult szakma illeszkedik a betöltött munkakörhöz.

A kutatás elméleti és empirikus tényekkel támogatja a szakképzés és a gazdasági igények kapcsolatát, elősegítve az adatalapú döntéshozatalt az oktatás minőségbiztosításában.