Szakma Sztár Fesztivál 2024

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV), amelyeknek országos döntőjére Budapesten, a Szakma Sztár Fesztiválon került sor. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. A rendezvény a Hungexpo Vásárközpontban került megrendezésre 2024. április 24-25-én.

A Fesztivál során számos izgalmas programon vehettek részt a látogatók

  • Megtekinthették a szakmai versenyeket, ahol a tanulók legjobbjai mérhették össze tudásukat különböző szakmákban, mint például a számítástechnika, a gasztronómia, az építészet és az autószerelés. A versenyzők kiválóan teljesítettek, és lenyűgöző munkákat mutattak be.
  • A látogatóknak lehetőségük volt workshopokon és kurzusokon is részt venni, ahol új készségeket sajátíthattak el. Kipróbálhatták a marcipánfigura készítést, emberi szövetek elemzését, gép-összeszerelési és virtual reality (VR) feladatokat
  • A fesztivál ideális lehetőséget kínált az álláskeresőknek és a karrierjüket építőknek arra, hogy kapcsolatokat építsenek, valamint tanácsot és útmutatást kapjanak a különböző területeken történő elhelyezkedéshez.
  • A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrárszakmai bemutatókkal lehetőséget adott arra, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok a mezőgazdasági szakmákat is interaktív módon ismerhessék meg.
  • A gyakorlati feladatok mellett számos kreatív kiállítás és bemutató volt látható a fesztivál területén, melyeken keresztül bemutatták a szakmák legfrissebb technológiáit és trendjeit.
A 2024-es Szakma Sztár Fesztivál lehetőséget kínált a fiatal tehetségeknek a bemutatkozására, valamint izgalmas demonstrációkkal mutatta be a képzéskínálatot, ezzel növelve a szakmák társadalmi elismertségét és vonzerejét is. A 2024-es Szakma Sztár Fesztivál egy rendkívül inspiráló esemény, melynek céljai között nemcsak a szakmai készségek bemutatása és értékelése szerepelt, hanem lehetőséget kínált az érdeklődők számára arra, hogy kipróbálják magukat egy-egy szakmában, megismerhessék a képzés és a szakma gyakorlati oldalát is.

Kertész Boglárka

XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia

Neveléstudományi kutatók, szakértők, és kutatópedagógusok kutatási és fejlesztési eredményei kerültek bemutatásra a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete és Neveléstudományi Doktori Iskolája, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság – Oktatáselméleti Munkabizottsága által szervezett XX. Pedagógiai Értékelési Konferencián. A rendezvény Szegeden került megrendezésre 2024. április 25 -27. között. A konferencián a pedagógiai mérés-értékelés területéhez kapcsolódó kutatások, pedagógiai értékelést alkalmazó vizsgálatok, fejlesztőprogramok, pedagógiai kísérletek, illetve azok eredményei kerültek bemutatásra. Az eseményen Nagy Zoltán, Czirfusz Dóra, Horváth Orsolya, Ungvári Mária és Hörich Balázs, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának munkatársai is részt vettek. Az előadás és a bemutatott poszter az EQAVET NRP HU projekt támogatásával készült.

 

„Rugalmas tanulási utak mobilitási csatornái a szakképzésben” címmel tartott előadást Nagy Zoltán, Horváth Orsolya és Czirfusz Dóra.

Előadásukban két, a szakképzésben elérhető rugalmas képzési lehetőség (Dobbantó program és Műhelyiskola) vizsgálatát mutatták be. Mindkét program hosszútávú célja, hogy a hagyományos szakképzési rendszerben helyüket nem találó fiatalokat segítse a munkaerőpiacon való boldogulásban akár a munkaerőpiacra történő közvetlen kilépéssel a megszerzett részszakma birtokában, akár a szakképzőiskolai vagy technikumi képzésbe való továbblépési lehetőséggel (Kaibás, 2021). Kutatásukban azt vizsgálták, hogy a rugalmas tanulási utak milyen mobilitási lehetőséget nyújthatnak a képzés elvégzését követően. Az elemzés alapját a Szakképzési Információs Rendszer (SZIR) valamint a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) adminisztratív adatokra épülő, adatintegrációs moduljában elérhető oktatási nyilvántartás jelentette. Az eredmények szerint a Dobbantó programból kilépők (n = 300) 56%-a tanul, 35%-a tanul és dolgozik, további 8% dolgozik a képzést követő első 15 hónapban. A Műhelyiskolában végzettek (n = 144) 27%-a tanul, 35%-a tanul és dolgozik, 28%-a dolgozik a vizsgált időszakban. A válaszok alapján (N = 72) a Dobbantó és Műhelyiskola hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a programok során lehetőség nyílik a különböző szakmák megismerésére (79%), a munkafolyamatok gyakorlati kipróbálására (51%). A képzés során egyéni támogatást kapnak a résztvevők (42%), továbbá, a tanulói vélemények szerint a tanultak segítik az életben való boldogulást (42%).

 

„A szakképzésben tanulók szakmai elköteleződésének vizsgálata” címmel a poszterszekcióban került bemutatásra Ungvári Mária és Hörich Balázs munkája.

Kutatásukban elemezték a szakképzésben tanulók munkaerőpiaci elhelyezkedésre vonatkozó ismereteit, rövidtávú terveit, valamint a tanult területük iránt érzett szakmai elköteleződésüket. Azt vizsgálták, hogy milyen összefüggésben áll a duális képzésen való részvétel a tanulók szakmai elköteleződésével és elhelyezkedési terveikkel. A kutatás egyrészt a szakképzésben tanulók körében felvett kérdőíves adatfelvételének, azaz a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kezelt Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Kérdőíves Moduljának, másrészt az SZPR Adatintegrációs Moduljának elemzésére épült. Eredményeik szerint a 16 évüket betöltött és a végzős évfolyamra járó szakképzésben tanulók relatív többsége a most tanult területen szeretne dolgozni (16 évesek 39%-a, végzősök 43%-a) és/vagy továbbtanulni (16 évesek 24%-a és végzősök 15%-a). Az adatokból kirajzolódik a duális képzés pályán tartó ereje is, ugyanis a szakmával kapcsolatban kialakított, szakmai elkötelezettséget mérő kompozit mutató erősebb értéket mutat a duális képzésben résztvevő tanulók körében. ráadásul a duális képzésben résztvevő tanulók nagyobb arányban tervezik az elhelyezkedésüket a tanult területükön (a differencia a végzős tanulók körében 11% pont körül alakul). Az Adatintegrációs Modul adatai alapján elmondható, hogy a technikumi képzésből felsőoktatásba átlépő tanulók körében a korábban duális képzésben résztvevők magasabb arányban választottak a szakképzésben tanult szakmájuk ágazatával megegyező felsőoktatási képzést – legalábbis az ipari és agrár szakterületek esetében.

 

A rugalmas tanulási utakra vonatkozó vizsgálat segítségével választ kapunk arra, hogy a képzések speciális pedagógiai megközelítése milyen jövőképet tud biztosítani a résztvevők számára, ezáltal megismerhetővé válik, hogyan tudják a szakképzés rugalmas tanulási útjai a foglalkoztathatóság szempontjából kiemelten veszélyeztetett csoport életpályáját támogatni. A tanulók szakmai elköteleződésének vizsgálata által információt kaphatunk a képzéshez fűződő motivációkról, tervekről, amelynek ismeretében országos, illetve térségi szintű következtetéseket lehetséges levonni a képzési kínálat további fejlesztési irányairól. A képzéssel kapcsolatos elégedettség, a társadalmi mobilitás jellemzőinek és a tanulmányok lezárultát követő elhelyezkedés paramétereinek ismeretében a diákok direkt és indirekt visszajelzést adhatnak képzésükről – mindez hozzájárul, hogy minél több szálon erősödjön a kommunikáció a szakképzés szereplői és a munkaerőpiac között.

 

Hörich Balázs, Horváth Orsolya, Kertész Boglárka

 

OECD PISA felmérés a szakképzésben tanulók számára

PISA VET

Az elmúlt két évtizedben a PISA-tesztek világszerte hozzájárultak az oktatáspolitikai reformok előmozdításához, mivel lehetővé tették az országok számára, hogy összehasonlítsák a 15 évesek matematikai, olvasási és természettudományos készségeit. Most a Nemzetközi Tanulói Felmérési Program (Programme for International Student Assessment, PISA) mintájára az OECD egy új nemzetközi felmérést dolgoz ki a szakképzésben részt vevő tanulók készségeinek mérésére. A PISA-VET lesz az első kísérlet arra, hogy mérje és nemzetközileg összehasonlítsa a villanyszerelőnek, szállodai recepciósnak, autószerelőnek vagy ápolási asszisztensnek tanulók képességeit. Ez az úttörő kezdeményezés újradefiniálja a szakmai készségek mérésének módját, és lehetőséget ad az országoknak arra, hogy tanuljanak egymás szakképzési programjaiból, és finomhangolják az erre vonatkozó oktatási politikáikat.

A PISA-VET középpontjában egy új keretrendszer áll, amelyet március 19-én indítanak a tesztelés útjára. A keretrendszer meghatározza a teszttervezésre és az adatelemzésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a szakmákhoz szükséges ismereteket és készségeket és azok értékelésének módját. A tesztrendszer az olyan sikeres szakmai készségértékelések tapasztalataira épül, mint a németországi ASCOT kutatási program és a WorldSkills. Emellett a lehető legjobban kihasználja az értékelési módszerek legújabb technológiai fejlesztéseit, például a digitális szimuláció használatát a munkahelyi gyakorlati készségek értékelésére.

A PISA-VET  nem csupán egy OECD-kezdeményezés, hanem egy globális együttműködés, amelyben 13 ország, több mint 100 nemzeti szakértő és a szakszervezetek képviselői vesznek részt. A keretrendszer alapján kidolgozásra kerülnek az értékelési eszközök és négy országban kerül majd kipróbálásra:: Ausztrália, Németország, Portugália és az Egyesült Arab Emírségek.

A PISA felmérés szakképzésre való kiterjesztésével az OECD célja, hogy szakítson a status quóval, és új utakra vigye a készségértékelés világát. Egy izgalmas időszak következik, amely azt ígéri, hogy a jövőben nagymértékben javítani fogja a  szakképzés minőségét és elismertségét.

Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

 

 

Röviden az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról

Az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról rövidenAz Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról röviden

Örömmel számolunk be róla, hogy a www.nive.hu oldalon elérhetővé vált az Országos Szakképzési Pályakövetési Riport, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának kollégái készítettek.

A riport alapjául szolgál, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 4.§ (1) i) pontja szerinti pályakövetési rendszerért. A pályakövetési rendszer része a szakképzésben tanulók és felnőttképzésben résztvevők pályájának követése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása, a minőségbiztosítás, az oktatás hatékonyságának és színvonalának nyomon követése, a szakképzési és felnőttképzési kínálat optimalizálásának segítése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) több pilléren nyugszik. Egyrészt a szakképzésben tanulók három speciális célcsoportja (9. évfolyamosok, 16. éves tanulók és végzős évfolyamon tanulók) körében minden tavasszal online nagymintás kérdőíves vizsgálat zajlik.

A kérdőíves kutatásban főként a képzésválasztás körülményei; a képzést, duális képzést övező elégedettség; valamint a jövőbeni tervek vannak fókuszban. A Pályakövetési Rendszer második pillére a szakképzésben tanulók különböző adminisztratív adatbázisok (pl. NAV, OH) nyilvántartásaival történő anonim adatkapcsolását jelenti, amely lehetővé teszi a tanulók anonimizált egyénsoros utánkövetését. Az adatkapcsolások által valós képet kaphatunk a képzési paletta és a piac viszonyáról, a jövő generációja számára pedig támogatást biztosíthat egy teljesebb karrierív bejárására.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer
Saját forrás: A Szakképzési Pályakövetési Rendszer

A főbb eredmények a következők:

  • A szakképzést elsősorban négy okból kifolyólag tartják vonzónak a tanulók az országos eredmények alapján: érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytathatnak; elvárásaik szerint szakvégzettségükkel könnyen találnak majd munkát; kielégítőnek találták a képzéskínálatot, valamint a tanulók szülei, rokonaik is ezt javasolták.
  • A tanulók többsége a szülők tanulást támogató attitűdjét érzékeli, illetve a továbbtanulás, munkavállalás családi beszédtémát jelent.
  • A választott iskolával, képzéssel kapcsolatban inkább elégedetten nyilatkoznak a tanulók. A tanulmányok tetszenek a diákoknak, sok újdonságot hallanak, többségében értik is a tanulnivalót.
  • Azok, akik duális képzésben vesznek részt, alapvetően elégedettek mind a képzőhellyel, mind az oktatóval, mind pedig a megszerzett tudással.
  • Három év múlva végzős tanulók 38,8%-a szeretne tanult szakmájában dolgozni, 23,6%-a más területen szeretne elhelyezkedni, 22,9%-uk pedig felsőoktatási tanulmányokat szeretne végezni.
  • A 2020/2021 tanévben végzett tanulók 50,3%-a elhelyezkedett, 16,6%-a tanult, 28,7%-ára pedig mindkét munkaerőpiaci státusz egyaránt jellemző volt a végzést követő egy év során.

A dokumentum lehetőséget nyújt a szakképzésben végzettek főbb jellemzőinek megismerésére. Emellett, a Szakképzési Centrumok részére eljuttatásra kerültek azok a riportok, amelyek intézményeik összesített eredményeit tartalmazzák az országos eredmények tükrében. A riportok alkalmasak a minőségbiztosítási, képzésfejlesztési és pályaorientációs tevékenységek támogatására.

A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben – online egymástól való tanulás program

Quality Assurance of digital tools and delivery in VET

Az EQAVET Titkárság 2023 novemberében „A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben” címmel szervezett online egymástól való tanulási programot.

A projekt 2021-2023 évekre vonatkozó munkaprogramja kiemelt prioritásként kezeli a minőségbiztosítás megerősítését a szakképzés valamennyi formája tekintetében, beleértve a munkaalapú tanulást, az egyénre szabott és a digitális tanulást (online és blended tanulás), valamint annak értékelését/elismerését/tanúsítását.

A tanulási program a következő kérdéseket járta körbe: hogyan változtatja meg a tanítást és a tanulást az új digitális eszközök és az új oktatási formák használata, és
milyen hatással van mindez a bemenet, a folyamat, a kimenet és az eredmények minőségbiztosítására, illetve hogyan tudjuk biztosítani, hogy a digitális eszközök és a digitális megvalósítás magas színvonalú szakképzést eredményezzen, és milyen mértékben kell alakítani a rendszer- és szolgáltatói szintű minőségbiztosítási intézkedéseket az innováció és a digitalizáció ezen követelményeinek megfelelően.

Az esemény angol nyelvű összefoglalója itt olvasható.

 

 

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Jövőkép 25 év tapasztalata alapján

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Eger, 2023. november 7-9.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szekciója: Fókuszban a szakképzés

A XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia november 7-9 között került megrendezésre Egerben. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (továbbiakban NSZFH) „Fókuszban a szakképzés” címmel szervezte meg szekcióját Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes vezetésével. A konferencia szekciójában a szakképzés világába tekinthettek be a résztvevők kutatási eredmények, adminisztratív adatok, esettanulmányok és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül. A szekció második felében a panelbeszélgetés hasznos szempontokat vetett fel a szakképzés és munkaerőpiac kapcsolatáról.

Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes megnyitóját követően az első előadó Majer Zoltán Lajos, az NSZFH Szak- és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője volt, aki a szakképzési ösztöndíjat és az egyszeri pályakezdési juttatást mutatta be az adatok ismeretében. Előadásában ismertette a szakképzési ösztöndíjhoz és az egyszeri pályakezdési juttatáshoz kapcsolódó jogszabályi változásokat és azok igénybevételi feltételeit, továbbá néhány főbb eredményt az elmúlt évekből.

A második előadó Csányi Róbert, az NSZFH projektmenedzsere, aki az Apáczai ösztöndíjprogram részleteiről számolt be. Az Apáczai ösztöndíj célja, hogy a tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalokat támogassa a szakmaszerzésben. A szakképzési ösztöndíjjal ellentétben, nem alanyi jogon jár, hanem pályázni kell az ösztöndíj igényléséhez. Nem csak pénzbeli, hanem mentori támogatást is kapnak a diákok. A mentori támogatás célja, hogy támogassák az iskolai sikerességet, a beilleszkedést, motiválják és készítsék fel a továbbtanulásra a tanulót. A mentori teendők között szerepel a tehetséggondozás feladatköre is.

Czirfusz Dóra, az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a Szakképzési Pályakövetési Rendszer Kérdőíves- és Adatintegrációs modulból származó eredményeit mutatta be. A kérdőíves eredmények alapján a tanulók érdeklődés és munkaerőpiaci hasznosság alapján választanak képzést, iskola utáni terveik között legnagyobb arányban a munkavállalás vagy tanulás jelenik meg. Az adatintegráció eredményei is ezt támasztják alá: mind a szakképző évfolyamok, mind a technikumi évfolyamok végzett tanulóinak több, mint 90%-a sikeresen átlép a munkaerőpiacra vagy további tanulmányokat folytat a végzés lezárását követő másfél évben.

Gurbánné Papp Mária a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatója előadásában egy esettanulmányon keresztül mutatta be Centrumban szervezett rugalmas képzéseket. Képzéseik célja a megfelelő számú és tudású munkaerő képzése, és tanulóik foglalkoztathatóságának megalapozása. A 2022/2023-as tanév végén az intézmények segítségével előre meghatározott indikátorok által mérték fel a rugalmas képzések tapasztalatait, amelyek alapján a fejlesztendő területekre tudnak koncentrálni. A rugalmas tanulási utak népszerűsítése érdekében létrehoztak egy pályaorientációs portált, amely használatával a szakemberek, osztályfőnökök, családsegítők fontos információkhoz juthatnak ezekről a képzési lehetőségekről.

Az utolsó előadó Vedovatti Anildo az NSZFH projektkoordinátor prezentációjának témája az Európai Uniós hálózatok tudásmegosztási felületeinek bemutatása, az ezekben rejlő hazai és nemzetközi lehetőségek bemutatása volt. A négy Európia Unió társhálózati projektje az NSZFH keretein belül az Al Agenda, a Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinálása; az EPALE, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, Euroguidance Magyarország, ami a pályatanácsadást, karriertanácsadást és pályaorientációt segíti; valamint az EQAVET, Az Európai Szakképzési és Felnőttképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer.

Egy rövid szünet után a szekció második részében egy panelbeszélgetés keretében moderátorként Vedovatti Anildo beszélgetett Nógrádi Józseffel, a Trenkwalder Kft. kereskedelmi igazgatójával, Tirpák Zsolttal, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárjával, és Nagy Zoltánnal, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettesével. A beszélgetés során a munkaerőpiac és a szakképzett pályakezdők igényeit és kihívásait taglalták a képzési és piaci szereplők szemszögéből.

Az előadások a suliszerviz.com oldalon megtekinthetőek, az előadások összefoglalói a konferenciakötetben lesznek olvashatók.

A készségek értéke: a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatások

Valuing all skills

A készségek európai éve a zöld és a digitális átmenetet alkalmazó, képzett munkaerő fontosságát helyezi előtérbe. A képzett munkaerő megléte nem csak a formális oktatás kérdése, hanem nagy mértékben függ a nem formális vagy informális környezetben – például a munkahelyen vagy a szabadidőben – megszerzett ismeretektől is. A megszerzett tudás érvényesítése egy olyan eszköz, amellyel a munkavállalók bizonyítani tudják az ezekben a kontextusokban megszerzett készségeiket. A validálási folyamat pedig megkönnyíti a képesítések megszerzését, a képzéshez való hozzáférést és a munkaerőpiacra való belépést is.

A nem formális és informális tanulás validálására vonatkozó európai iránymutatások harmadik kiadását a Cedefop az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben, a tagállamokkal és szakértőkkel konzultálva dolgozta ki az elmúlt három évben. Amellett, hogy az iránymutatások inspirációs forrásként szolgálnak, arra is hivatottak, hogy gondolkodásra ösztönözzenek arról, hogyan lehet a legjobban kezelni a közös kérdéseket és kihívásokat a különböző szinteken és környezetekben.

Az Európai Bizottsággal együttműködésben szervezett virtuális találkozó a készségek európai éve keretében mutatta be az új iránymutatások főbb jellemzőit, és különböző szempontokból ismertette az érvényesítés végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezelésével kapcsolatos tapasztalatokat.

Az esemény felvétele itt meghallgatható.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tematikus előadásai az Országos Neveléstudományi Konferencián

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023. október 26. és 28. között került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia, melyen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport kollégái is képviseltették magukat.

Az NSZFH munkatársai három előadással készültek az érdeklődők számára. Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő átlépését mutatta be a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Adatintegrációs Modul másodelemzése alapján. Dr. Hörich Balázs elemző (Tóth Kevin társszerző közreműködésével) a duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggéseit részletezte az SZPR Kérdőíves Modul eredményeinek bemutatásával. Ungvári Mária elemző (Szabó Eszter Virág társszerző közreműködésével) a szakképzést elvégző tanulók felsőoktatásba lépési tendenciáit mutatta be SZPR Kérdőíves Modul és Adatintegrációs Modul adatainak felhasználásával.

Czirfusz Dóra előadásában ismertette az Adatintegrációs Modul adatai alapján, hogy a szakképzésben végzettek milyen arányban dolgoztak a végzést követő 15 hónapon belül, illetve bemutatta, milyen átlagbérrel foglalkoztatták őket. Elemezte, hogy milyen összefüggés áll fenn egyes szocio-demográfiai jellemzőkkel, és van-e eltérés az egyes képzések mentén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a végzettek 73,2%-a dolgozik a végzést követő 15 hónapon belül. A nem fővárosiak, a nők és a hátrányos helyzetűek között valamivel magasabb a nem dolgozók, nem tanulók (NEET) aránya.

Dr. Hörich Balázs prezentációjában bemutatta, milyen tanulói kört érint a duális képzés, a részt vevő tanulók hogyan értékelik a szakmai képzésüket. Elemzésükben arra keresték a választ, hogy a duális képzésben való részvétel befolyásolja-e a tanulók szakmai elkötelezettségét, illetve a rövid távú terveiket. Az előadásából megtudtuk, hogy jelentős térségi és ágazati különbségek vannak a képzésben részt vevő tanulói összetételben. A Kérdőíves Modul eredményei alapján elmondható, hogy a tanulók elégedettek a duális képzésükkel, továbbá a duális képzésben részt vevő tanulók szakmai elköteleződése erősebb, és magasabb arányban terveznek szakmájukban elhelyezkedni, mint a nem duális képzés keretin belül tanulók.

Ungvári Mária a szakképzésben végzett tanulók jövőbeli terveit, kiemelten a felsőoktatásba való továbbtanulást ismertette kérdőíves, illetve adatintegrációs adatok segítségével. Bemutatta a szakképzésből felsőoktatásba átlépett tanulók összetételét, a választott tanulmányi területeket a szakképzésben és felsőoktatásban, nem szerinti bontás alapján, és a tanulmányi területben történő változásokat. A Kérdőíves Modul eredményei alapján a végzősök közel fele tervezi tovább haladását a felsőoktatásba, a technikumban tanuló diákok körében a magasabb szülői végzettség esetén jellemzőbb a továbbtanulás. Az Adatintegrációs Modul alapján elmondható, hogy a férfiak leginkább a Műszaki, ipari és építőipari tanulmányterület iránt érdeklődnek a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt, míg a nők érdeklődése több képzési terület felé is mutat.

Az előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte pozitív visszacsatolásokkal az NSZFH munkatársai számára az SZPR felépítéséről és a bemutatott szakmai eredményekről. Az SZPR-ről további információt találhatnak az EQAVET Pályakövetés a szakképzésben című témahetének bejegyzéseiben.

 

Szakmalabirintus Szolnokon

Szolnoki Szakmalabirintus

2023. október 11-13-án került megszervezésre a szolnoki pályaválasztási rendezvény a Szakmalabirintus. A rendhagyóan októberben megrendezésre kerülő kiállításra mintegy 1800 diák látogatott el. A diákoknak a pályválasztáshoz hasznos kérdőíveket, a kísérő pedagógusoknak pedig a minőségirányítási rendszerről nyújott információkat az EQAVET projekt.

Szakács-, hegesztő-, pincér-, autószerelő- és cukrászruhába öltözött fiatalok  tánca nyitotta meg szerda délután a Szolnoki Szakképzési Centrum aulájában az eseményt. A három napos rendezvényen számos standon, bemutatóhelyen lehetett érdeklődni, milyen szakmákat kínálnak a szakképzési centrumhoz tartozó szakképző intézmények.

A kiállításon a hetedik- és nyolcadikos diákok mellett az alsó tagozatosokat, sőt már az óvodásokat is várják, mivel a szervezők szerint nem lehet elég korán elkezdeni a szakmákkal való ismerkedést. Az érdeklődő fiatalok nemcsak a tanulásról gyűjthettek információkat, hanem megismerkedhettek azokkal a duális partnerekkel, ahol a képzés után gyakorlatot végezhetnek.

A kínálat pedig valóban bőséges volt a kiállításon. A Szolnoki Szakképzési Centrum tizenegy szakképző intézményének oktatói, diákjai mutatták be azokat a lehetőségeket, melyeket az adott iskolákban elérhetők, választhatók.

EQAVET webinárium: A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben

A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában

A 2023. évi Európai Szakképzési Hét hivatalos programjának keretében az Európai Unió Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) az EQAVET Titkársággal együttműködésben 2023. október 26-án webináriumot rendezett „A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában” címmel.

A minőségbiztosítás támogatja a szakképzést folytató intézményeket abban, hogy magas minőségi színvonalú képzéseket, képzési programokat kínáljanak. E mellett fontos szerepet játszik a folyamatos minőségfejlesztés és a kiválóság kultúrájának a megteremtésében és elmélyítésében.

Az EQAVET webinárium rávilágított és betekintést nyújtott azokba a legújabb szakpolitikai fejlesztésekbe, innovatív megoldásokba (minőségbiztosítási eszközök, minőségirányítási rendszerek, önértékelési keretrendszerek), amelyeket a különböző országok kidolgoztak és bevezettek a szakképző intézményeik számára, kiemelve az önértékelés fontosságát. A webinárium lehetőséget adott annak a megvitatására is, hogy a szakképző intézményi szintű minőségbiztosítás hogyan segít(het)i rendszerszinten a nemzeti szakképzés-politikai célok, célkitűzések megvalósítását és intézményi szinten pedig a tanulók, képzésben résztvevők számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

A webinárium programjának keretében 3 EQAVET NRP mutatta be a vonatkozó jógyakorlatát:

  1. Agija Reča-Danga, a lettországi EQAVET NRP képviselője a külső és a belső minőségbiztosítás kapcsolatát, kapcsolódását mutatta be a lett szakképző intézmények minőségbiztosítási megközelítésében.
  2. Molnárné Stadler Katalin, a magyarországi EQAVET NRP képviseletében áttekintést adott a szakképző intézmények számára kidolgozott és jelenleg bevezetés alatt álló EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerről, bemutatta a MIR és az EQAVET Keretrendszer alkotóelemeinek konkrét kapcsolódási pontjait és részletesebben szólt arról, hogyan is végzik a magyar szakképző intézmények az átfogó intézményi önértékelést.
  3. Antonios Glaros, a görögországi EQAVET NRP részéről a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára kidolgozott és a nemzeti szintű bevezetést megelőzően két állami szakképző intézményben kipróbált minőségbiztosítási módszertant mutatta be.

A webináriumot nagy érdeklődés övezte: 224 fő regisztrált, zömében a szakképzésért felelős minisztériumok és nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, szakképzési kutatással foglalkozó kutatóintézetek képviselői, de voltak érdeklődők a munkaadók, a szakszervezetek, a felsőoktatás és a statisztikai hivatalok részéről is.

A webinárium 1,5 órás programja teljes terjedelmében rögzítésre került és megtekinthető ide kattintva.

Molnárné Stadler Katalin