2025. évi EQAVET Éves Hálózati Találkozó

SZAKMAI / SZAKÉRTŐI BESZÁMOLÓ a 2025. évi EQAVET Éves Hálózati Találkozóról (EQAVET Annual Network Meeting 2025) 2025. június 12-13., Varsó

 Készítette: Molnárné Stadler Katalin és Marton József

 

Az EU soros elnökségét betöltő Lengyelország volt a házigazdája a 2025. évi EQAVET Éves Hálózati Találkozónak, amely 2025. június 12-13-án került megrendezésre Varsóban. A szakmai eseményen 64 fő vett részt 32 országból: az uniós tagállamok mellett nem uniós országok[1] is képviseltették magukat. A résztvevők között voltak az országok szakképzési minőségbiztosításért felelős szakemberei, a szakképzés minőségbiztosításáért felelős nemzeti referencia pontok (NRP) képviselői, valamint az Európai Bizottság, az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) és az EQAVET Titkárság illetékes munkatársai, tematikus szakértői is.

 

A találkozó prezentációi és eredményei az alábbi fő témacsoportokba rendezhetők:

  1. A szakképzés minőségbiztosítása a vendéglátó Lengyelországban

Beata Dzieminska-Skowron, az Oktatási Minisztérium és Małgorzata Szeja, az Oktatásfejlesztési Központ (CED) képviselője kiemelte, hogy Lengyelországban a szakmai kiválóság prioritás, és hogy az EQAVET Keretrendszer az egyik fő eszköz ennek a célnak az eléréséhez. Az Oktatási Minisztérium áttekintést adott a lengyelországi minőségbiztosítás rendszerszintű intézkedéseiről. A minőségbiztosítás központi mechanizmusai közé tartozik a szociális partnerekkel, különösen a munkaadói szervezetekkel való együttműködés az igényekhez igazodó szakképzési kínálat kialakítása, valamint a pályaorientáció és a pályakövetés fejlesztése érdekében. A CED a tanárok szakmai fejlődését szolgáló workshopokat és rendezvényeket szervez, például a jógyakorlatok megosztása és az együttműködés ösztönzése érdekében.

  1. Az uniós szakpolitikák aktualizálása és a közelmúltbeli tevékenységek eredményei

Koen Bois d’Enghien, DG EMPL tájékoztatta a résztvevőket az uniós szakképzési politika legújabb kezdeményezéseiről. A Union of Skills (A készségek uniója) arra a készséghiányra reagál, amely a gazdaság és a technológia gyors átalakulása és az ezzel nehezen lépést tartó szakképzési szolgáltatás közötti szakadékból adódik. A készségekkel kapcsolatos változó igények, valamint a különböző érdekelt felek nem megfelelő együttműködése az EU versenyképességének kezeléséhez kulcsfontosságú, ezért a Union of Skills nagyon fontos kezdeményezés.

A Union of Skills négy rész-cselekvési irányvonalat határoz meg: a készségfejlesztés, a továbbképzés és átképzés, a készségek áramlása, valamint a készségek vonzóbbá tétele, megtartása és továbbfejlesztése. Az EQAVET Hálózat számára több kapcsolódó kezdeményezés is releváns lehet:

  • A STEM oktatási stratégiai terv új célként azt javasolja, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók 45%-a tanuljon STEM-szakmákban, és 25%-uk legyen női tanuló.
  • Az alapkészségekről szóló cselekvési terv célja, hogy a korai beavatkozás és az egyéni, személyre szabott támogatás révén segítse az alulteljesítő gyermekeket és fiatalokat abban, hogy az iskolától a szakképzésig megfelelő alapkészségeket szerezzenek. A szakképzésre vonatkozó konkrét intézkedések közé tartozik az alapkészségek beépítése a szakképzési tantervekbe, a szakképzésben az alapkészségek fejlesztésére vonatkozó iránymutatások kidolgozása, valamint az alapkészségekkel kapcsolatos egymástól tanulási tevékenység (PLA) szervezése.
  • A mikro-tanúsítványok használatának kiterjesztése, egy európai oklevél szakképzésben történő bevezetési lehetőségének a vizsgálata, A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének (European Alliance for Apprenticeships) és a szakképzési kiválósági központoknak a megerősítése, valamint egy új európai szakoktatási és szakképzési stratégia kidolgozása.

Céline Jambon, DG EMPL, bemutatta az Europass Mobilitás aktualizált változatát, amelyet 2004 óta először egy munkacsoport felülvizsgált. A sablon a mobilitás előtt és után is használható, és moduláris, így minden intézmény a saját igényeihez igazíthatja. A visszajelzések alapján a felhasználói útmutatót is frissítették.

Rossella Cravetto, DG EMPL, bemutatta a Learning Lab kezdeményezést, amely az EU-ban a szakpolitikai értékelési gyakorlatok fejlesztését támogatja az oktatásra és képzésre fordított kiadások hatékonyságának és eredményességének, valamint a szakpolitikák hatásának javítása érdekében.

Mounir Baati, ETF, az Európai Képzési Alapítvány két fontos szakmai fejlesztéséről számolt be: 1. diagnosztikai eszköz, amely a szakképzési rendszer különböző területein az önértékelésen alapuló minőségbiztosítási folyamatokat és eljárásokat, valamint az ezekhez a területekhez kapcsolódó minőségjavító intézkedések meghatározását és tervezését támogatja. 2. ISATCOVE, egy másik önértékelési eszköz, amelynek célja a COVE szemlélet elterjesztése, szakképző intézmények és partnereik minőségi együttműködésének javítása. Az ETF ISATCOVE-címkét adományoz a megfelelően teljesítő, az eszközt használó szakképzési szolgáltatóknak.

Anthie Kyriakopoulou bemutatta a Cedefop hamarosan megjelenő tanulmányát 12 ország felnőttképzésének minőségbiztosításáról. Az összehasonlító tanulmány három fő kérdésre összpontosít: a változó továbbképzési környezet hatása a formális továbbképzés minőségbiztosítási megközelítéseire; a formális továbbképzést támogató minőségbiztosítási intézkedések; valamint az EQAVET alkalmazása.

Veronika Leiner bemutatta a Cedefop kutatását az alapfokú szakképzés kulcskompetenciákat fejlesztő tevékenységéről. A 2017-2020 közötti időszakban a digitális, a többnyelvűségi és a műveltségi kompetenciákra összpontosítottak. A 2021-től 2024-ig tartó szakaszban a vállalkozói kompetenciákra és annak a szakképzésbe való beágyazottságára összpontosítottak. A harmadik szakaszban (2025-2027) az állampolgársági kompetenciákra fókuszálnak.

  1. OECD-kutatás a mesterséges intelligencia és a szakképzés kapcsolódásáról

Shinyoung Jeon és Patricio Ruedi két OECD-tanulmányt mutatott be a mesterséges intelligencia (AI) és más fejlett technológiák (AT) szakképzésben való alkalmazásáról. Az AI és a digitalizáció egyre nagyobb igényt támaszt szakképzési programok fejlesztésére és frissítésére. Az AI és az AT lehetővé teheti a személyre szabott tanulást, a tanárok és az oktatók támogatását, valamint a tanulási nehézségek korai felismerését. Az új támogató megoldások elfogadása még korai stádiumban van. Ezen eszközök használatának akadályai közé tartozik a rendszerek széttagoltsága, a tanárok és az oktatók képzésének hiánya, valamint a költségekkel és a beszerzéssel kapcsolatos kérdések. A kockázatok között említették az adatvédelmet, az átláthatóság hiányát.

  1. EQAVET nemzeti referencia pontok elmúlt évi munkájának eredményei

Négy EQAVET NRP mutatta be a közelmúltban nemzeti szinten megvalósított tevékenységét:

Maartje Stroo (Hollandia) bemutatta azt a kutatási záró tanulmányt, amelyet a holland szakképzés minőségbiztosításában az adatfelhasználás szerepéről készítettek. A kutatás célja az volt, hogy felmérje: a szakképző intézmények hogyan gyűjtik és használják fel adataikat az oktatás minőségének javítása érdekében. A tanulmányt követően munkaértekezleteket szerveztek az összes érintett érdekelt fél részvételével, hogy megvitassák a bevált gyakorlatokat és ajánlásokat fogalmazzanak meg.

Concetta Fonzo (Olaszország) bemutatta azt az Erasmus+ projektet, amelynek célja a szakképzési szolgáltatók digitális és zöld átállásban való támogatása a peer review eszközével. A projekt a szakképzés minőségbiztosítási gyakorlatának javítására és korszerűsítésére irányuló igények kezelésére összpontosít és adaptálja, digitalizálja az eredeti európai peer review eljárást. Jelenleg 15 szakértői értékelés van szervezés alatt Olaszországban, Litvániában és Portugáliában egy többnyelvű digitális platform segítségével.

Molnárné Stadler Katalin (Magyarország) bemutatta a szakképző intézmények és duális képzőhelyek számára szervezett műhelymunkák eredményeit, amelyek fő célja a szakképző intézmények és a velük együttműködő duális képzőhelyek minőségirányítási rendszereinek/tevékenységeinek eredményesebb összehangolása és ez által az együttműködés hatékonyságának a növelése volt. Az előadás az EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer és a hazai duális képzés fő jellemzőinek ismertetése mellett példákkal illusztrálva részletesen bemutatta az e célra kifejlesztett módszertant.

Orlaith O’Loughlin a 2025-ben szervezett írországi webinárium-sorozat tanulságait ismertette. A webináriumok arra összpontosítottak, hogyan lehet jobban bevonni a képzésben részt vevő személyeket a felnőttképzés minőségbiztosítási folyamataiba. A webináriumok fő tanulsága, hogy több erőfeszítést kell tenni a tanulók szerepvállalásából származó előnyök népszerűsítésére.

  1. EQAVET Hálózat munkaprogramja 2026-ig és az után

Az EQAVET Titkárság beszámolt arról, hogy az EQAVET Hálózatban 2024 júniusa óta tíz rendszerszintű szakértői értékelésre (peer review) került sor. Az elkövetkező időszakban további tíz peer review-ra kerül majd sor. 2025. november 4-5-én online PLA-t terveznek tartani a szakképzés minőségbiztosításának a készségek fejlesztésében betöltött szerepéről a szakképzésben (az időpont még nem végleges). A Hálózat tagjait felkérték, hogy tegyenek javaslatokat a 2025-2026-ban megrendezendő további tevékenységek – webináriumok és PLA -témáira. A Titkárság naprakész tájékoztatást adott az EQAVET Hálózat 2025-2026-ra vonatkozó kommunikációs stratégiájáról is.

A résztvevők műhelymunka keretében meghatározták az EQAVET Hálózat által a következő finanszírozási időszakban (2026 után) feldolgozandó lehetséges témák, megvalósítandó tevékenységek széles körét is.

[1] Albánia, Észak-Macedónia, Georgia, Koszovó, Moldova, Montenegro, Szerbia, Ukrajna

HUCER konferencia 2025

A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete „Közösségek a tanulás világában” címmel szervezett konferenciát 2025. május 29-30-án Debrecenben.
A rendezvény célja, hogy megmutassa a közösségekben zajló tanulás milyen többletet ad hozzá az egyéni tanulási folyamathoz és hogyan hat vissza a tanuló különféle életközösségeire.

A konferenciához a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport munkatársai a Kilépés a szakképzésből – az útkeresés első lépései és a Nők részvétele az iskolarendszerű szakképzésben témákal járultak hozzá. Az előadásokat a címekre kattintva tudják megtekinteni.

Cedefop esemény: a tanulási eredmények hatásvizsgálata a szakképzésben folyó tanításra és tanulásra

A Cedefop legutóbbi workshopja – „A tanulási eredmények hatása a tanításra és a tanulásra: a jövőbeli politikai döntések” – lezárta a „Az átállás a tanulási eredményekre: retorika vagy valóság?”(The shift to learning outcomes: rhetoric or reality?) című hároméves tanulmányt. Az online műhelymunkára 2025.május 7-én került sor.

Az eseményen európai politikai döntéshozók, kutatók és gyakorló szakemberek gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan alakítják át a tanulási eredmények a szakképzést (VET) mind az iskolákban, mind a munkahelyi környezetben, például a szakmai gyakorlatok során.

A Cedefop átfogó kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a tanulási eredményeket egyre gyakrabban használják a szakképzési tantervek kidolgozásában, azonban jelentős eltérések tapasztalhatók azok értelmezésében és alkalmazásában. A konferencia fórumot biztosított a tanításra, az értékelésre és az érdekelt felek bevonására gyakorolt következmények feltárásához.

A résztvevők a következő témákra fókuszáló beszélgetéseken vettek részt:

– az érdekelt felek bevonása a tanulási eredmények bevezetésébe a megértés és az elkötelezettség biztosítása érdekében;
– a tanárok és oktatók betanítása a tanulási eredmények alkalmazására;
– a tanítás és a tanulás összehangolása az értékeléssel;
– eszköz -és módszertani fejlesztés.

A záró panel a szakpolitika és a gyakorlat különböző perspektíváit hasonlította össze, kiemelve a folyamatos párbeszéd, a tanárok támogatása, valamint a tanulási eredmények és a valós tanítási és tanulási folyamatok összehangolásának szükségességét.

 

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia

A XXI. Pedagógiai Értékelési Konferenciának (PÉK) 2025. április 10-12. között adott helyet az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székháza.
A konferencián elsősorban a pedagógiai mérés-értékelés területéhez kapcsolódó kutatásokat, innovatív értékelési módszereket, a pedagógiai értékelést a közoktatásban vagy a felsőoktatásban alkalmazó vizsgálatokat, fejlesztőprogramokat, pedagógiai kísérleteket, illetve azok eredményeit mutatták be.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport munkatársa „A tanárszakos hallgatók pályaidentitásának alakulása a pályaszocializációs gyakorlatok során” címmel tartott előadást, amelyet itt tudnak letölteni.

Intézményi önértékelés workshop szakképző intézmények és duális partnereik számára

Az EQAVET NRP az „EQAVET NRP fejlesztés 2023-2026” projekt keretében 2025. április 8-9-10-én workshop sorozatot tartott „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben. A workshop célja, hogy támogassa a szakképző intézmények duális partnereinek aktívabb részvételét a szakképzési minőségirányítási rendszer (MIR) működtetésében, valamint, hogy a szakképző intézmények és a duális képzőhelyek minőségirányítási rendszerei, tevékenységei összehangoltabbá váljanak a közös képzések minőségének javulása és ezáltal az egész szakképzési rendszer minőségbiztosításának további erősítése érdekében.

A workshop előadásai hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők megismerjék a szakképzési jogszabályok minőségirányítással kapcsolatos tartalmát, az EQAVET Keretrendszer elemeit: a minőségbiztosítási ciklust (elvárások), a mérőeszközöket (indikátorok), a monitoring eljárásokat (önértékelés, külső értékelés) és azok szerepét, valamint az EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer felépítését.

A műhelymunka két gyakorlati feladatra épült. Első feladataként a résztvevők feltárták a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszereinek kapcsolódási pontjait, és e téren a lehetséges együttműködési formákat. A résztvevők a prezentációik során több példaértékű gyakorlati alkalmazást is bemutattak.

A második feladat célja annak megismerése volt, hogy a szakképző intézmény és a duális képzőhely közös képzési tevékenységében hol jelennek meg az EQAVET alapú minőségirányítási rendszer elemei és azok hogyan kapcsolódnak az önértékeléshez. Igazodva ahhoz, hogy a közös képzési tevékenységet a partnerek a közösen kidolgozott képzési program alapján valósítják meg, a résztvevők a képzési program tartalmának áttekintésével összegyűjtötték azokat a főbb területeket, ahol a közös képzésben megjelenhetnek és szerepük van a minőségirányítási rendszerek elemeinek. A főbb területek feltárása után a résztvevők közösen dolgoztak ki gyakorlati alkalmazási lehetőségeket egy-egy MIR elemre vonatkozóan (pl.: a tanulók közös értékelésének folyamatszabályozása, a képzés eredményességének, hatékonyságának nyomonkövetését biztosító indikátorok összegyűjtése, azon önértékelési szempontok kiválasztása, amelyekben a közös képzési tevékenység tervezésének, megvalósításának az értékelése történik).

A résztvevők munkáját részletes szakmai segédanyag gyűjtemény támogatta gyakorlatleírások, sablonok, módszertani útmutatók, kézikönyvek formájában.

A visszajelzések alapján a résztvevők hasznosnak értékelték a workshopon kapott információkat. A megjelentek közül többen megemlítették, hogy a további munkájukhoz felhasználható ötleteket kaptak. Mind a szakképző intézmények, mind pedig a duális képzőhelyek képviselői kiemelték az egymástól tanulás, a jógyakorlatok megosztásának hasznosságát és azt, hogy betekintést nyerhettek egymás minőségirányítási rendszerének működésébe.

A workshop eredményeként értékelhető továbbá, hogy a résztvevők felismerték: a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszerei, tevékenységei számos elemben illeszkednek egymáshoz, amelyekre a jövőben fokozott figyelmet érdemes fordítani mindkét félnek a közös képzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében. A workshop szakmai tartalma újszerű volt abban a tekintetben is, hogy a partnerek együttműködési lehetőségének új megközelítését tárta fel és új szemszögből mutatta be a minőségirányítási rendszer alapján végzett és támogatott közös képzési tevékenység feladatait, minőségfejlesztését.

A programsorozat iránt nagy volt az érdeklődés, a három napon összesen 94 fő vett részt.

Újra Felnőtt Tanuló Napon jártunk

Újra Felnőtt Tanuló Napon jártunk az Erasmus+ AL Agenda projekt szervezésében ezúttal a székesfehérvári Szakmák utcája esemény keretében.

Székesfehérváron, 2025. április 4-5-én a Szakmák utcája fesztiválon került megszervezésre az idei Felnőtt tanuló nap a Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL Agenda projekt keretében. Idén pedig a Székesfehérvári Szakképzési Centrum új koncepcióval, ezúttal kétnapos esemény keretében rendezte meg a népszerű eseményt.

A rendezvény a város szívében, a belvárosban került megrendezésre, ahol az szakmai ágazatok kapták a főszerepet. A rendezvénysorozat célja, hogy az érdeklődő fiatalok és felnőttek lehetőséget kapjanak a helyileg elérhető szakmák világának felfedezésére.

A délelőtti órákban a 7-8. osztályos diákok ismerkedhettek meg a szakképzési lehetőségekkel, interaktív bemutatókkal és szórakoztató programokkal.

A délutáni programok a felnőtteknek szóltak, a duális képzésben résztvevő cégek is bemutatkoztak, így a résztvevők átfogó képet kaphatnak a munkaerőpiaci lehetőségekről.

A rendezvény rendhagyóan kiegészült az Erasmus+ AL Agenda Felnőtt Tanuló Nap és a Felnőtt Tanuló Szakmai Nap konferencia programelemekkel is.

A Felnőtt tanuló nap elsődleges célja a felnőttek készségfejlesztésének támogatása, így az érdeklődőket a helyi felnőttképzés aktív szereplőivel együtt a Szent István Múzeum belső udvarában várták kifejezetten a felnőtteknek szóló képzésekkel, támogatásokkal, pályázati lehetőségekkel.

Az EQAVET nemzeti referenciapont az iskolarendszerű és piaci felnőttképzési lehetőségekről adott tájékoztatást az érdeklődők számára.

Új oktatási adatvizualizásciós eszköz az Eurydice fejlesztésében

pexels-goumbik-590022

Megjelent a 2023/2024-es Eurydice legfrissebb vívmánya: egy újfajta webes vizualizációs eszköz, amely arra hivatott, hogy minél több adatot jól áttekinthetően rendelkezésünkre bocsásson a hallgatói tandíjakkal és támogatásokkal kapcsolatban. Ennek az új fejlesztésnek köszönhetően interaktív módon, célirányosan tudunk böngészni, szűrni, összehasonlítani – és így sokkal könnyebben eligazodhatunk az adathalmok között.

Ahhoz, hogy a felsőoktatási ágazat folyamatosan fejlődni tudjon, és minél több ember számára hozzáférhető legyen, egyaránt szükség lehet tandíjak kivetésére és a hallgatók anyagi támogatására is. Az egyes európai országok között azonban óriási eltérések mutatkoznak a megoldásokban. Ezen különbözőségek feltárásában, áttekintésében segíthet az új webes eszköz.

Mire is használhatjuk pontosan?

Ez a felhasználóbarát vizualizációs eszköz praktikusan kombinálja az interaktív térképeket és a különböző grafikonokat. A rendelkezésünkre álló adathalmazt felhasználva vezet minket végig az egyes nemzetek közötti különbségeken, illetve saját szűrőket beállítva a látogatók saját szempontok szerint is tehetnek összehasonlításokat, amiket vizualizálva tekinthetnek át.

Az eszköz használatával betekintést nyerhetünk az alábbi területekre:

  • Alap- és mesterszakos hallgatók által fizetendő díjak
  • Eltérések a hazai és külföldi hallgatók, valamint a nappali tagozatos és részidős hallgatók által fizetendő díjak között
  • Elérhető ösztöndíjak, támogatások és diákhitelek és azok pontos összege
  • Különböző segélyek, adókedvezmények, családi pótlék igénylési lehetőség

AZ Eurydice 39 ország felsőoktatási rendszeréből gyűjtött és tett elérhetővé az adatokat. Az EU 27 tagállamán kívül Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország vett részt az adatszolgáltatásban.

Társakkal való tanulási program: A végzettséggel rendelkezők utánkövetése az EU-n kívül

A 2025. január 21-22-én online formában megrendezett Peer Learning Activity (PLA) eseményen számos ország képviselői vettek részt. A program első napja a dél-koreai házigazdák köszöntőbeszédével vette kezdetét, amelyben hangsúlyozták a magas színvonalú végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerek jelentőségét.

A nyitónap első előadása Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszerét, valamint végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerét ismertette. A Koreai Szakképzési és Oktatási Kutatóintézet (KRIVET) szakértője által tartott előadás rövid történeti áttekintést nyújtott Dél-Koreáról és bemutatta az ország oktatási rendszerét kiemelve azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározták az oktatás fejlődését. Az előadás részletes áttekintést nyújtott Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszeréről (TVET). Ezután megismerkedtünk a Dél-Korea utánkövetési rendszereivel, különös tekintettel a Korea Employment Education Panel (KEEP) felmérésre, valamint a felsőoktatási intézményekre és a szakképző középiskolákra vonatkozó foglalkozási és a felsőoktatásban végzettek munkahelyváltásra vonatkozó statisztikáira. A KEEP átfogó adatbázist biztosít a fiatalok és a pályakezdők helyzetének vizsgálatához, lehetővé téve a középiskolai végzettség megszerzése utáni pályautak elemzését, beleértve a felsőoktatásba vagy a munkaerőpiacra való belépést.

A második előadáson a Szingapúri Műszaki Főiskola két képviselője betekintést nyújtott a szingapúri végzős hallgatók munkaerőpiaci felkészültségébe a Graduate Employment Survey (GES) felmérésen keresztül. Az előadás rövid történeti áttekintést nyújtott a Szingapúr műszaki főiskoláinak rendszeréről, illetve részletesen bemutatta a Singapore Polytechnic intézményét. A GES két kérdőíves felmérést foglal magába. Az Institute of Technical Education (ITE) Graduate Employment Survey és az Autonomous Universities (AUs) Graduate Employment Survey kutatásokat. Együttesen ezek a felmérések átfogó képet adnak a felsőoktatás utáni képzési rendszer végzőseinek munkaerőpiaci helyzetéről.

A második napon Ausztrália Nemzeti Szakképzési Kutatóközpontjának (NCVER) két képviselője ismertette az ország Student Outcomes Survey (SOS) elnevezésű felmérését, amely a szakképzésben résztvevő tanulók eredményeit vizsgálja. Továbbá az előadás bemutatta az NCVER szerepét mint Ausztrália szakképzési adatainak nemzeti kezelőjét. Az SOS részletes bemutatása alapján kiderült, hogy a felmérés évente közel egymillió hallgatót ér el, és az előző évben képzésben részt vevő hallgatókat célozza meg. A kutatást online és telefonon végzik, minden év júniusa és augusztusa között.

A PLA utolsó szakasza a japán középiskolai végzősök munkaerőpiaci átmenetének nyomon követési módszereit mutatta be. A Tokiói Egyetem egyik szakértője áttekintést adott Japán oktatási rendszeréről. A japán munkaerőpiac sajátosságainak bemutatásakor az előadás kiemelte a „vállalati állampolgárság” koncepcióját. Japánban a munkavállalók jellemzően vállalaton belüli pozícióváltások révén érnek el karriert, míg a vállalatok közötti munkahelyváltás ritkább jelenség. A vállalatok inkább munkahelyi képzéssel fejlesztik alkalmazottjaikat, ezért előnyben részesítik az általános, széleskörű akadémiai végzettséggel rendelkező diplomásokat.

Az esemény értékes betekintést nyújtott a résztvevők számára a végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszereinek különböző nemzetközi megközelítéseibe. A bemutatott dél-koreai, szingapúri, ausztrál és japán példák rávilágítanak arra, hogy a képzéseket elvégzők munkaerőpiaci átmenetének hatékony nyomon követése kulcsfontosságú a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában.

Országos felnőttképzési konferencia az Erasmus+ AL Agenda szervezésében – beszámoló

A felnőttképzés minőségének folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a képzési rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac változó igényeihez, valamint magas színvonalú tanulási lehetőségeket biztosítson a felnőttek számára. E célokat szolgálta a 2025. január 29-én megrendezett felnőttképzési konferencia is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA Magyarország projektje, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és a Felnőttképzők Szövetsége közösen szervezett.

A több mint 200 résztvevőt vonzó rendezvény a minőségbiztosítás és a folyamatos fejlesztés aktuális kérdéseit helyezte a középpontba.

Az EQAVET minőségbiztosítási keretrendszer alapelvei szerint a minőségi felnőttképzés a tudatos tervezésre, a hatékony megvalósításra, az eredmények rendszeres értékelésére és a folyamatos fejlesztésre épül. A konferencia előadásai mindegyik területhez értékes szakmai tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat kínáltak.

A tervezés szakaszában kiemelt szerepet kapott a felnőttképzési rendszer stratégiai fejlesztése. Az előadások bemutatták a legújabb jogszabályi változásokat, a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti együttműködés lehetőségeit, valamint azokat a nemzetközi trendeket, amelyek hosszú távon meghatározzák a képzések minőségét és relevanciáját. A digitális tanulási formák, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a készségalapú képzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a képzési kínálat jobban igazodjon a tanulók és a gazdaság igényeihez.

A megvalósítás során a minőség egyik legfontosabb feltétele az átlátható és korszerű működés. A konferencián bemutatott fejlesztések – többek között a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) továbbfejlesztése, az elektronikus képzési dokumentáció bevezetése és a vizsgarendszer korszerűsítése – mind azt szolgálják, hogy a képzési folyamatok hatékonyabbak, egységesebbek és megbízhatóbbak legyenek.

Az értékelés és a minőség ellenőrzése szintén hangsúlyos témája volt a rendezvénynek. A Pest Vármegyei Kormányhivatal előadása bemutatta az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatait, valamint az intézményi ellenőrzéseket érintő jogszabályi változások hatásait. Az NSZFH ismertette a vizsgarendszer megújulását, amelynek célja az objektív, átlátható és egységes értékelés biztosítása a felnőttképzésben részt vevők számára.

A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen eleme a jó gyakorlatok megosztása és a nemzetközi tapasztalatok beépítése. Ennek jelentőségét mutatta be az Erasmus+ AL Agenda Magyarország és az EPALE program ismertetése is. A két kezdeményezés támogatja a szakmai együttműködéseket, elősegíti a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megosztását, valamint lehetőséget biztosít a felnőttképzés szereplői számára a folyamatos szakmai fejlődésre.

A konferencia egyértelműen rámutatott arra, hogy a minőségbiztosítás nem önálló feladat, hanem a felnőttképzés teljes működését átszövő szemlélet. A stratégiai tervezés, a korszerű megvalósítás, az átlátható értékelés és a folyamatos fejlesztés együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzés képes legyen megfelelni a tanulók, a munkáltatók és a társadalom változó elvárásainak. Az ilyen szakmai fórumok fontos szerepet töltenek be abban, hogy az EQAVET minőségfejlesztési alapelvei a mindennapi gyakorlatban is megjelenjenek, támogatva a felnőttképzés eredményességét és fenntartható fejlődését.

EQAVET NRP szakértői részvétel a máltai peer review folyamatában

Az EU tagállamok rendszerszintű minőségbiztosítási intézkedéseinek javítását és átláthatóságát támogatja az EQAVET szakértői értékelés (Peer Review). Az egységes módszertan (Peer Review Manual) alapján a 2024–2026-os időszakra tervezett szakértői értékelésekre 20 tagállam nevezte a nemzeti reformprogramját. Az NSZFH EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szakértője részt vett a máltai Peer Review értékelésben.

A Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) a máltai felnőttképző intézmények (FEI-k) akkreditációs kézikönyvét nevezte a nemzetközi szakértői értékelésre. A kézikönyv egy átfogó útmutató, amely tartalmazza a felnőttképző intézmények engedélyezési szakaszban megvalósítandó akkreditálási, mind pedig az azt követő, ötéves működés után bekövetkező újra-akkreditálási eljárásokat, az értékelési területeket és a minőségi leírásokat. A kézikönyv bevezetésének célja a máltai felnőttképzés minőségének és színvonalának biztosítása, fejlesztése. A kézikönyv összhangban van az európai iránymutatásokkal, valamint az európai szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerrel (EQAVET).

A Peer Review elő-értékelésben és az online megszervezett találkozókon az európai EQAVET hálózat hat tagja delegált szakértőket. A magyar NRP szakértőjén, Marton Józsefen kívül a Belgiumi Francia Közösségből, Horvátországból, Olaszországból és Romániából vettek részt delegáltak a szakértői értékelő folyamatban. Az online szakértői értékelésre 2024. december 4-én és 5-én került sor, ahol a Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) munkatársai bemutatták a felnőttképzési akkreditáció szakpolitikai hátterét, a kézikönyv sajátosságait, válaszoltak a szakértők kérdéseire. A szakértői véleményezők (peers) az engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatok alaposságát emelték ki, és üdvözölték a kézikönyv fókuszát, amely a felnőttképző intézmények sajátosságait maximálisan figyelembe vette. Némi vita folyt arról, hogyan lehetne jobban megszervezni a független szakértők által végzendő külső minőségbiztosítási auditokat. A független szakértőkre nagy felelősség hárul, és sok bizonyítékot kell megvizsgálniuk az akkreditációt kérelmező szervezetnél. Kiválasztásuk és felkészítésük az eljárás meghatározó eleme. A kézikönyvvel kapcsolatos szakértői gondolatok részeként megvitatták, hogy a kulcsfontosságú területek közül hánynak kell „legalább részben megfelelőnek” lennie ahhoz, hogy az MFHEA magabiztosan engedélyezze vagy újra akkreditálja a szolgáltatót. A találkozó végén az EQAVET szakértők megosztották előzetes visszajelzéseiket a szakképzési szolgáltatók engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatairól.

A Peer Review folyamatban közreműködő EQAVET szakértők írásban elkészített záró-jelentésében megfogalmazott visszajelzések, javaslatok segítséget nyújtanak a máltai felnőttképzési intézmények engedélyezési és újra-akkreditálási eljárását leíró kézikönyv véglegesítéséhez.

Marton József, NRP szakértő