EQAVET Éves Hálózati Találkozó 2024.

Belgium volt a házigazdája a 2024. évi EQAVET Éves Hálózati találkozónak, amely 2024. június 13-14-én került megrendezésre Brüsszelben. A szakmai eseményen 78 fő vett részt 33 országból, a 27 EU tagállam mellett 6 nem EU tagország[1] is képviseltette magát. A résztvevők között voltak az országok szakképzési minőségbiztosításért felelős szakemberei, a szakképzés minőségbiztosításáért felelős nemzeti referencia pontok képviselői, valamint az Európai Bizottság, az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) és az EQAVET Titkárság illetékes munkatársai, tematikus szakértői is.

 

A másfél napos rendezvény programjában az alábbi előadások szerepeltek:

  • A fogadó ország, Belgium áttekintést adott azokról az erőfeszítésekről, amelyeket annak érdekében tettek, hogy a felmerülő készségigények kielégítése céljából a szakképzést vonzóbbá és munkaerő-piac relevánsabbá tegyék.
  • Az Európai Bizottság ismertette a szakképzéssel kapcsolatos szakpolitikai aktualitásokat, többek között a Készségek Európai Évéből levont tanulságokat. Megosztotta továbbá az uniós oktatási és képzési szakpolitikához kapcsolódó két kulcsfontosságú eszköz, az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és az Europass értékelésének eredményeit.
  • A Cedefop ismertette a szakképzésre vonatkozó Tanácsi Ajánlás szerint elkészült nemzeti végrehajtási tervek nyomon követésére irányuló, folyamatban lévő tevékenységének eredményeit.
  • A résztvevők megismerhették az Európai Képzési Alapítvány által kifejlesztett diagnosztikai eszközt, amelyet a szakképzési rendszerek különböző területein (politika és irányítás, képesítések, szakképzés, értékelés, érvényesítés és tanúsítás, valamint adat- és tudásteremtés) végzett önértékelési minőségbiztosítási folyamatok és eljárások támogatására, valamint az e területekhez kapcsolódó minőségjavító, minőségfejlesztő intézkedések azonosítására és tervezésére dolgoztak ki.
  • Az OECD összefoglalta a felnőttoktatás és a felnőttképzés minőségbiztosításával kapcsolatos feltérképező tanulmány eredményeit.
  • Az EQAVET Titkárság tájékoztatta a résztvevőket az EQAVET Hálózat legutóbbi, 2023. júniusi hálózati találkozója óta megvalósult kölcsönös tanulási tevékenységekről, és kiemelte a 2024-2026-os ciklusra tervezett kommunikációs tevékenységeket.

Az éves találkozó arra is lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy interaktív megbeszéléseket és networking tevékenységet, hálózatépítést folytassanak.

A megbeszélések eredményeit összegző gyorsjelentés itt érhető el: EQAVET ANM 2024 Gyorsjelentés (Flash Report)

 

Molnárné Stadler Katalin

[1] Egyesült Királyság, Moldova, Montenegro, Norvégia, Szerbia, Törökország

AZ ERASMUS+ AJTÓKAT NYIT – KONFERENCIA ÉS DÍJÁTADÓ

A Tempus Közalapítvány szervezésében 2024. május 28-án került megrendezésre „AZ ERASMUS+ AJTÓKAT NYIT – KONFERENCIA ÉS DÍJÁTADÓ” című rendezvény.

  1. évben megrendezett konferencián arra kerestük a választ, hogyan járulhatnak hozzá a nemzetközi együttműködések az innovatív megoldások gyakorlatba ültetéséhez, illetve a pozitív társadalmi folyamatokhoz? Mit adhat az egyénnek egy-egy külföldi tapasztalat? Milyen folyamatokat indíthatnak be az Erasmus+ projektek az intézményen belül?

A konferencián izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken, illetve interaktív projektbemutatókon vehettek részt az érdeklődők. A résztvevők megismerhették az idei év nívódíjas Erasmus+ projektjeit, illetve a Tempus Közalapítvány partnereivel is találkozhattak.

 

A konferencia teljes programja itt tekinthető meg.

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében”

HUCER konferencia

Eger, 2024. május 23-24.

 

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében” címmel 2024. május 23-24. között rendezték meg Egerben a HUCER konferenciát. A rendezvény az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület és az EPALE Magyarország szervezésében valósult meg. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. Az előadás az EQAVET NRP HU projekt támogatásával készült.

A konferencia „A szakképzés fejlesztését segítő kutatások” elnevezésű szekciójában „Lemorzsolódás a szakképzésben” címmel mutatta be előadását Hörich Balázs és Nagy Zoltán az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának munkatársai. Kutatásukban a Szakképzés Információs Rendszer (SZIR) tanulói nyilvántartása alapján, a 2020/21-es tanévben képzésüket 9. évfolyamon megkezdő szakképzési tanulók egyéni tanulmányi útjait kísérték végig egészen a 2022/23-as tanév végéig. Eladásukban ismertették a tanulói lemorzsolódás megközelítésének elméleti és gyakorlati lehetőségeit, majd ismertették számításaik részletes módszertanát. Az egyéni tanulói utak között jelentős különbségek láthatók a szakképző iskolákban és a technikumokban tanulók között, így a lemorzsolódó tanulók aránya az előbbi tanulói csoportban jóval magasabb. Az elemzés figyelembe vette az évfolyamismétlés, illetve a rugalmas tanulási lehetőségekre történő képzés-váltásokat is. Mindez rámutatott, hogy a szakképző iskolákban a lemorzsolódásnak az évfolyamismétlés különösen nagy rizikófaktora. Az előadásban bemutatták a szakképzésből kieső, kilépő tanulók főbb szocio-demográfiai jellemzőit is, ez alapján főleg a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók, az idősebbek, illetve a nők körében magasabb a kilépés kockázata. Jellemző módon nagy területi egyenlőtlenségek húzódnak meg a szakképzésből történő kiesések mögött: az ország dél-nyugati – észak-keleti tengelyén magasabb, másutt alacsonyabb az érintett tanulói kör aránya, továbbá veszélyeztetettek a határmenti járások és a megyék belső perifériáján lakó tanulók is. Az NSZFH keretén belül működő Szakképzési Pályakövetési Rendszer Adatintegrációs Modulja lehetőséget adott arra is, hogy a kutatók megismerjék, hogy a kilépő/kieső tanulók lemorzsolódásukat követően milyen arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon vagy tértek vissza az oktatás valamely formájába. Az eredmények szerint a szakképzésből kieső tanulók fő státuszukat tekintve 8%-a tanult (jellemző módon felnőttképzésben), 16%-a tanult és dolgozott, továbbá 39%-a dolgozott a későbbiekben. Az előadásban ismertetésre került az elemzés korlátai is (pl. a populációt jelentő 9. évfolyamos tanulók heterogenitása, a lemorzsolódás nem feltétlenül jelent iskolarendszerű lemorzsolódást is), illetve felhívták a figyelmet mindazokra a programokra, melyek a közeljövőben csökkentheti a lemorzsolódás szakképzésben megfigyelhető jelenségét.

 

Hörich Balázs, Kertész Boglárka

EQAVET PLA: A demokratikus állampolgárságra nevelés minőségbiztosítása a szakképzésben

EQAVET PLA 2024: ‘Quality assuring education for democratic citizenship in VET’

Az EQAVET online egymástól való tanulás programján mintegy 71 szakértő vett részt, akik több mint 26 uniós országot képviseltek: Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, Grúzia, Albánia és Koszovó. A program résztvevőinek többsége a szakképzéshez kapcsolódó minisztériumban/nemzeti hatóságnál dolgozik. A résztvevők között jelentős volt a szakképzési szolgáltatók és a kutatóintézetek képviselete is.

A két napos rendezvény alatt a résztvevők kisebb csoportos megbeszéléseken mélyültek el a témákban. Az első nap megbeszélései az információgyűjtésre összpontosítottak (hol tart a demokratikus állampolgári nevelés a szakképzésben Európa-szerte). A második napon a résztvevők a hangsúlyt a minőségbiztosításra helyezték át, megvitatták, hogy a minőségbiztosítás hogyan segíthet áthidalni  a tanulási célok és az oktatás – képzés megvalósítása közötti szakadékot az alábbi kérdések megválaszolásával:
– Hogyan valósul meg a demokratikus állampolgári nevelés a szakképzésben?
– Melyek a demokratikus állampolgári nevelés erős területei/esetei a szakképzésben?
– Melyek a fő gyengeségek/akadályok a demokratikus állampolgárságra nevelés megfelelő biztosításának a szakképzésben? Hogyan lehet ezeket a gyengeségeket erősíteni?
– Hogyan lehet megérteni a végrehajtási hiányosságokat (azaz a demokratikus állampolgári nevelés tanulási célkitűzései és a gyakorlati megvalósítás közötti különbséget)?

A teljes jelentés angol nyelven itt olvasható.

Szakma Sztár Fesztivál 2024

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV), amelyeknek országos döntőjére Budapesten, a Szakma Sztár Fesztiválon került sor. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. A rendezvény a Hungexpo Vásárközpontban került megrendezésre 2024. április 24-25-én.

A Fesztivál során számos izgalmas programon vehettek részt a látogatók

  • Megtekinthették a szakmai versenyeket, ahol a tanulók legjobbjai mérhették össze tudásukat különböző szakmákban, mint például a számítástechnika, a gasztronómia, az építészet és az autószerelés. A versenyzők kiválóan teljesítettek, és lenyűgöző munkákat mutattak be.
  • A látogatóknak lehetőségük volt workshopokon és kurzusokon is részt venni, ahol új készségeket sajátíthattak el. Kipróbálhatták a marcipánfigura készítést, emberi szövetek elemzését, gép-összeszerelési és virtual reality (VR) feladatokat
  • A fesztivál ideális lehetőséget kínált az álláskeresőknek és a karrierjüket építőknek arra, hogy kapcsolatokat építsenek, valamint tanácsot és útmutatást kapjanak a különböző területeken történő elhelyezkedéshez.
  • A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrárszakmai bemutatókkal lehetőséget adott arra, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok a mezőgazdasági szakmákat is interaktív módon ismerhessék meg.
  • A gyakorlati feladatok mellett számos kreatív kiállítás és bemutató volt látható a fesztivál területén, melyeken keresztül bemutatták a szakmák legfrissebb technológiáit és trendjeit.
A 2024-es Szakma Sztár Fesztivál lehetőséget kínált a fiatal tehetségeknek a bemutatkozására, valamint izgalmas demonstrációkkal mutatta be a képzéskínálatot, ezzel növelve a szakmák társadalmi elismertségét és vonzerejét is. A 2024-es Szakma Sztár Fesztivál egy rendkívül inspiráló esemény, melynek céljai között nemcsak a szakmai készségek bemutatása és értékelése szerepelt, hanem lehetőséget kínált az érdeklődők számára arra, hogy kipróbálják magukat egy-egy szakmában, megismerhessék a képzés és a szakma gyakorlati oldalát is.

Kertész Boglárka

XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia

Neveléstudományi kutatók, szakértők, és kutatópedagógusok kutatási és fejlesztési eredményei kerültek bemutatásra a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete és Neveléstudományi Doktori Iskolája, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság – Oktatáselméleti Munkabizottsága által szervezett XX. Pedagógiai Értékelési Konferencián. A rendezvény Szegeden került megrendezésre 2024. április 25 -27. között. A konferencián a pedagógiai mérés-értékelés területéhez kapcsolódó kutatások, pedagógiai értékelést alkalmazó vizsgálatok, fejlesztőprogramok, pedagógiai kísérletek, illetve azok eredményei kerültek bemutatásra. Az eseményen Nagy Zoltán, Czirfusz Dóra, Horváth Orsolya, Ungvári Mária és Hörich Balázs, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának munkatársai is részt vettek. Az előadás és a bemutatott poszter az EQAVET NRP HU projekt támogatásával készült.

 

„Rugalmas tanulási utak mobilitási csatornái a szakképzésben” címmel tartott előadást Nagy Zoltán, Horváth Orsolya és Czirfusz Dóra.

Előadásukban két, a szakképzésben elérhető rugalmas képzési lehetőség (Dobbantó program és Műhelyiskola) vizsgálatát mutatták be. Mindkét program hosszútávú célja, hogy a hagyományos szakképzési rendszerben helyüket nem találó fiatalokat segítse a munkaerőpiacon való boldogulásban akár a munkaerőpiacra történő közvetlen kilépéssel a megszerzett részszakma birtokában, akár a szakképzőiskolai vagy technikumi képzésbe való továbblépési lehetőséggel (Kaibás, 2021). Kutatásukban azt vizsgálták, hogy a rugalmas tanulási utak milyen mobilitási lehetőséget nyújthatnak a képzés elvégzését követően. Az elemzés alapját a Szakképzési Információs Rendszer (SZIR) valamint a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) adminisztratív adatokra épülő, adatintegrációs moduljában elérhető oktatási nyilvántartás jelentette. Az eredmények szerint a Dobbantó programból kilépők (n = 300) 56%-a tanul, 35%-a tanul és dolgozik, további 8% dolgozik a képzést követő első 15 hónapban. A Műhelyiskolában végzettek (n = 144) 27%-a tanul, 35%-a tanul és dolgozik, 28%-a dolgozik a vizsgált időszakban. A válaszok alapján (N = 72) a Dobbantó és Műhelyiskola hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a programok során lehetőség nyílik a különböző szakmák megismerésére (79%), a munkafolyamatok gyakorlati kipróbálására (51%). A képzés során egyéni támogatást kapnak a résztvevők (42%), továbbá, a tanulói vélemények szerint a tanultak segítik az életben való boldogulást (42%).

 

„A szakképzésben tanulók szakmai elköteleződésének vizsgálata” címmel a poszterszekcióban került bemutatásra Ungvári Mária és Hörich Balázs munkája.

Kutatásukban elemezték a szakképzésben tanulók munkaerőpiaci elhelyezkedésre vonatkozó ismereteit, rövidtávú terveit, valamint a tanult területük iránt érzett szakmai elköteleződésüket. Azt vizsgálták, hogy milyen összefüggésben áll a duális képzésen való részvétel a tanulók szakmai elköteleződésével és elhelyezkedési terveikkel. A kutatás egyrészt a szakképzésben tanulók körében felvett kérdőíves adatfelvételének, azaz a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kezelt Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Kérdőíves Moduljának, másrészt az SZPR Adatintegrációs Moduljának elemzésére épült. Eredményeik szerint a 16 évüket betöltött és a végzős évfolyamra járó szakképzésben tanulók relatív többsége a most tanult területen szeretne dolgozni (16 évesek 39%-a, végzősök 43%-a) és/vagy továbbtanulni (16 évesek 24%-a és végzősök 15%-a). Az adatokból kirajzolódik a duális képzés pályán tartó ereje is, ugyanis a szakmával kapcsolatban kialakított, szakmai elkötelezettséget mérő kompozit mutató erősebb értéket mutat a duális képzésben résztvevő tanulók körében. ráadásul a duális képzésben résztvevő tanulók nagyobb arányban tervezik az elhelyezkedésüket a tanult területükön (a differencia a végzős tanulók körében 11% pont körül alakul). Az Adatintegrációs Modul adatai alapján elmondható, hogy a technikumi képzésből felsőoktatásba átlépő tanulók körében a korábban duális képzésben résztvevők magasabb arányban választottak a szakképzésben tanult szakmájuk ágazatával megegyező felsőoktatási képzést – legalábbis az ipari és agrár szakterületek esetében.

 

A rugalmas tanulási utakra vonatkozó vizsgálat segítségével választ kapunk arra, hogy a képzések speciális pedagógiai megközelítése milyen jövőképet tud biztosítani a résztvevők számára, ezáltal megismerhetővé válik, hogyan tudják a szakképzés rugalmas tanulási útjai a foglalkoztathatóság szempontjából kiemelten veszélyeztetett csoport életpályáját támogatni. A tanulók szakmai elköteleződésének vizsgálata által információt kaphatunk a képzéshez fűződő motivációkról, tervekről, amelynek ismeretében országos, illetve térségi szintű következtetéseket lehetséges levonni a képzési kínálat további fejlesztési irányairól. A képzéssel kapcsolatos elégedettség, a társadalmi mobilitás jellemzőinek és a tanulmányok lezárultát követő elhelyezkedés paramétereinek ismeretében a diákok direkt és indirekt visszajelzést adhatnak képzésükről – mindez hozzájárul, hogy minél több szálon erősödjön a kommunikáció a szakképzés szereplői és a munkaerőpiac között.

 

Hörich Balázs, Horváth Orsolya, Kertész Boglárka

 

OECD PISA felmérés a szakképzésben tanulók számára

PISA VET

Az elmúlt két évtizedben a PISA-tesztek világszerte hozzájárultak az oktatáspolitikai reformok előmozdításához, mivel lehetővé tették az országok számára, hogy összehasonlítsák a 15 évesek matematikai, olvasási és természettudományos készségeit. Most a Nemzetközi Tanulói Felmérési Program (Programme for International Student Assessment, PISA) mintájára az OECD egy új nemzetközi felmérést dolgoz ki a szakképzésben részt vevő tanulók készségeinek mérésére. A PISA-VET lesz az első kísérlet arra, hogy mérje és nemzetközileg összehasonlítsa a villanyszerelőnek, szállodai recepciósnak, autószerelőnek vagy ápolási asszisztensnek tanulók képességeit. Ez az úttörő kezdeményezés újradefiniálja a szakmai készségek mérésének módját, és lehetőséget ad az országoknak arra, hogy tanuljanak egymás szakképzési programjaiból, és finomhangolják az erre vonatkozó oktatási politikáikat.

A PISA-VET középpontjában egy új keretrendszer áll, amelyet március 19-én indítanak a tesztelés útjára. A keretrendszer meghatározza a teszttervezésre és az adatelemzésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a szakmákhoz szükséges ismereteket és készségeket és azok értékelésének módját. A tesztrendszer az olyan sikeres szakmai készségértékelések tapasztalataira épül, mint a németországi ASCOT kutatási program és a WorldSkills. Emellett a lehető legjobban kihasználja az értékelési módszerek legújabb technológiai fejlesztéseit, például a digitális szimuláció használatát a munkahelyi gyakorlati készségek értékelésére.

A PISA-VET  nem csupán egy OECD-kezdeményezés, hanem egy globális együttműködés, amelyben 13 ország, több mint 100 nemzeti szakértő és a szakszervezetek képviselői vesznek részt. A keretrendszer alapján kidolgozásra kerülnek az értékelési eszközök és négy országban kerül majd kipróbálásra:: Ausztrália, Németország, Portugália és az Egyesült Arab Emírségek.

A PISA felmérés szakképzésre való kiterjesztésével az OECD célja, hogy szakítson a status quóval, és új utakra vigye a készségértékelés világát. Egy izgalmas időszak következik, amely azt ígéri, hogy a jövőben nagymértékben javítani fogja a  szakképzés minőségét és elismertségét.

Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

 

 

Röviden az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról

Az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról rövidenAz Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról röviden

Örömmel számolunk be róla, hogy a www.nive.hu oldalon elérhetővé vált az Országos Szakképzési Pályakövetési Riport, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának kollégái készítettek.

A riport alapjául szolgál, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 4.§ (1) i) pontja szerinti pályakövetési rendszerért. A pályakövetési rendszer része a szakképzésben tanulók és felnőttképzésben résztvevők pályájának követése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása, a minőségbiztosítás, az oktatás hatékonyságának és színvonalának nyomon követése, a szakképzési és felnőttképzési kínálat optimalizálásának segítése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) több pilléren nyugszik. Egyrészt a szakképzésben tanulók három speciális célcsoportja (9. évfolyamosok, 16. éves tanulók és végzős évfolyamon tanulók) körében minden tavasszal online nagymintás kérdőíves vizsgálat zajlik.

A kérdőíves kutatásban főként a képzésválasztás körülményei; a képzést, duális képzést övező elégedettség; valamint a jövőbeni tervek vannak fókuszban. A Pályakövetési Rendszer második pillére a szakképzésben tanulók különböző adminisztratív adatbázisok (pl. NAV, OH) nyilvántartásaival történő anonim adatkapcsolását jelenti, amely lehetővé teszi a tanulók anonimizált egyénsoros utánkövetését. Az adatkapcsolások által valós képet kaphatunk a képzési paletta és a piac viszonyáról, a jövő generációja számára pedig támogatást biztosíthat egy teljesebb karrierív bejárására.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer
Saját forrás: A Szakképzési Pályakövetési Rendszer

A főbb eredmények a következők:

  • A szakképzést elsősorban négy okból kifolyólag tartják vonzónak a tanulók az országos eredmények alapján: érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytathatnak; elvárásaik szerint szakvégzettségükkel könnyen találnak majd munkát; kielégítőnek találták a képzéskínálatot, valamint a tanulók szülei, rokonaik is ezt javasolták.
  • A tanulók többsége a szülők tanulást támogató attitűdjét érzékeli, illetve a továbbtanulás, munkavállalás családi beszédtémát jelent.
  • A választott iskolával, képzéssel kapcsolatban inkább elégedetten nyilatkoznak a tanulók. A tanulmányok tetszenek a diákoknak, sok újdonságot hallanak, többségében értik is a tanulnivalót.
  • Azok, akik duális képzésben vesznek részt, alapvetően elégedettek mind a képzőhellyel, mind az oktatóval, mind pedig a megszerzett tudással.
  • Három év múlva végzős tanulók 38,8%-a szeretne tanult szakmájában dolgozni, 23,6%-a más területen szeretne elhelyezkedni, 22,9%-uk pedig felsőoktatási tanulmányokat szeretne végezni.
  • A 2020/2021 tanévben végzett tanulók 50,3%-a elhelyezkedett, 16,6%-a tanult, 28,7%-ára pedig mindkét munkaerőpiaci státusz egyaránt jellemző volt a végzést követő egy év során.

A dokumentum lehetőséget nyújt a szakképzésben végzettek főbb jellemzőinek megismerésére. Emellett, a Szakképzési Centrumok részére eljuttatásra kerültek azok a riportok, amelyek intézményeik összesített eredményeit tartalmazzák az országos eredmények tükrében. A riportok alkalmasak a minőségbiztosítási, képzésfejlesztési és pályaorientációs tevékenységek támogatására.

A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben – online egymástól való tanulás program

Quality Assurance of digital tools and delivery in VET

Az EQAVET Titkárság 2023 novemberében „A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben” címmel szervezett online egymástól való tanulási programot.

A projekt 2021-2023 évekre vonatkozó munkaprogramja kiemelt prioritásként kezeli a minőségbiztosítás megerősítését a szakképzés valamennyi formája tekintetében, beleértve a munkaalapú tanulást, az egyénre szabott és a digitális tanulást (online és blended tanulás), valamint annak értékelését/elismerését/tanúsítását.

A tanulási program a következő kérdéseket járta körbe: hogyan változtatja meg a tanítást és a tanulást az új digitális eszközök és az új oktatási formák használata, és
milyen hatással van mindez a bemenet, a folyamat, a kimenet és az eredmények minőségbiztosítására, illetve hogyan tudjuk biztosítani, hogy a digitális eszközök és a digitális megvalósítás magas színvonalú szakképzést eredményezzen, és milyen mértékben kell alakítani a rendszer- és szolgáltatói szintű minőségbiztosítási intézkedéseket az innováció és a digitalizáció ezen követelményeinek megfelelően.

Az esemény angol nyelvű összefoglalója itt olvasható.

 

 

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Jövőkép 25 év tapasztalata alapján

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Eger, 2023. november 7-9.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szekciója: Fókuszban a szakképzés

A XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia november 7-9 között került megrendezésre Egerben. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (továbbiakban NSZFH) „Fókuszban a szakképzés” címmel szervezte meg szekcióját Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes vezetésével. A konferencia szekciójában a szakképzés világába tekinthettek be a résztvevők kutatási eredmények, adminisztratív adatok, esettanulmányok és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül. A szekció második felében a panelbeszélgetés hasznos szempontokat vetett fel a szakképzés és munkaerőpiac kapcsolatáról.

Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes megnyitóját követően az első előadó Majer Zoltán Lajos, az NSZFH Szak- és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője volt, aki a szakképzési ösztöndíjat és az egyszeri pályakezdési juttatást mutatta be az adatok ismeretében. Előadásában ismertette a szakképzési ösztöndíjhoz és az egyszeri pályakezdési juttatáshoz kapcsolódó jogszabályi változásokat és azok igénybevételi feltételeit, továbbá néhány főbb eredményt az elmúlt évekből.

A második előadó Csányi Róbert, az NSZFH projektmenedzsere, aki az Apáczai ösztöndíjprogram részleteiről számolt be. Az Apáczai ösztöndíj célja, hogy a tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalokat támogassa a szakmaszerzésben. A szakképzési ösztöndíjjal ellentétben, nem alanyi jogon jár, hanem pályázni kell az ösztöndíj igényléséhez. Nem csak pénzbeli, hanem mentori támogatást is kapnak a diákok. A mentori támogatás célja, hogy támogassák az iskolai sikerességet, a beilleszkedést, motiválják és készítsék fel a továbbtanulásra a tanulót. A mentori teendők között szerepel a tehetséggondozás feladatköre is.

Czirfusz Dóra, az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a Szakképzési Pályakövetési Rendszer Kérdőíves- és Adatintegrációs modulból származó eredményeit mutatta be. A kérdőíves eredmények alapján a tanulók érdeklődés és munkaerőpiaci hasznosság alapján választanak képzést, iskola utáni terveik között legnagyobb arányban a munkavállalás vagy tanulás jelenik meg. Az adatintegráció eredményei is ezt támasztják alá: mind a szakképző évfolyamok, mind a technikumi évfolyamok végzett tanulóinak több, mint 90%-a sikeresen átlép a munkaerőpiacra vagy további tanulmányokat folytat a végzés lezárását követő másfél évben.

Gurbánné Papp Mária a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatója előadásában egy esettanulmányon keresztül mutatta be Centrumban szervezett rugalmas képzéseket. Képzéseik célja a megfelelő számú és tudású munkaerő képzése, és tanulóik foglalkoztathatóságának megalapozása. A 2022/2023-as tanév végén az intézmények segítségével előre meghatározott indikátorok által mérték fel a rugalmas képzések tapasztalatait, amelyek alapján a fejlesztendő területekre tudnak koncentrálni. A rugalmas tanulási utak népszerűsítése érdekében létrehoztak egy pályaorientációs portált, amely használatával a szakemberek, osztályfőnökök, családsegítők fontos információkhoz juthatnak ezekről a képzési lehetőségekről.

Az utolsó előadó Vedovatti Anildo az NSZFH projektkoordinátor prezentációjának témája az Európai Uniós hálózatok tudásmegosztási felületeinek bemutatása, az ezekben rejlő hazai és nemzetközi lehetőségek bemutatása volt. A négy Európia Unió társhálózati projektje az NSZFH keretein belül az Al Agenda, a Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinálása; az EPALE, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, Euroguidance Magyarország, ami a pályatanácsadást, karriertanácsadást és pályaorientációt segíti; valamint az EQAVET, Az Európai Szakképzési és Felnőttképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer.

Egy rövid szünet után a szekció második részében egy panelbeszélgetés keretében moderátorként Vedovatti Anildo beszélgetett Nógrádi Józseffel, a Trenkwalder Kft. kereskedelmi igazgatójával, Tirpák Zsolttal, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárjával, és Nagy Zoltánnal, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettesével. A beszélgetés során a munkaerőpiac és a szakképzett pályakezdők igényeit és kihívásait taglalták a képzési és piaci szereplők szemszögéből.

Az előadások a suliszerviz.com oldalon megtekinthetőek, az előadások összefoglalói a konferenciakötetben lesznek olvashatók.