Szerző: Eqavet

Jövőkép 25 év tapasztalata alapján

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Eger, 2023. november 7-9.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szekciója: Fókuszban a szakképzés

A XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia november 7-9 között került megrendezésre Egerben. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (továbbiakban NSZFH) „Fókuszban a szakképzés” címmel szervezte meg szekcióját Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes vezetésével. A konferencia szekciójában a szakképzés világába tekinthettek be a résztvevők kutatási eredmények, adminisztratív adatok, esettanulmányok és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül. A szekció második felében a panelbeszélgetés hasznos szempontokat vetett fel a szakképzés és munkaerőpiac kapcsolatáról.

Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes megnyitóját követően az első előadó Majer Zoltán Lajos, az NSZFH Szak- és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője volt, aki a szakképzési ösztöndíjat és az egyszeri pályakezdési juttatást mutatta be az adatok ismeretében. Előadásában ismertette a szakképzési ösztöndíjhoz és az egyszeri pályakezdési juttatáshoz kapcsolódó jogszabályi változásokat és azok igénybevételi feltételeit, továbbá néhány főbb eredményt az elmúlt évekből.

A második előadó Csányi Róbert, az NSZFH projektmenedzsere, aki az Apáczai ösztöndíjprogram részleteiről számolt be. Az Apáczai ösztöndíj célja, hogy a tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalokat támogassa a szakmaszerzésben. A szakképzési ösztöndíjjal ellentétben, nem alanyi jogon jár, hanem pályázni kell az ösztöndíj igényléséhez. Nem csak pénzbeli, hanem mentori támogatást is kapnak a diákok. A mentori támogatás célja, hogy támogassák az iskolai sikerességet, a beilleszkedést, motiválják és készítsék fel a továbbtanulásra a tanulót. A mentori teendők között szerepel a tehetséggondozás feladatköre is.

Czirfusz Dóra, az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a Szakképzési Pályakövetési Rendszer Kérdőíves- és Adatintegrációs modulból származó eredményeit mutatta be. A kérdőíves eredmények alapján a tanulók érdeklődés és munkaerőpiaci hasznosság alapján választanak képzést, iskola utáni terveik között legnagyobb arányban a munkavállalás vagy tanulás jelenik meg. Az adatintegráció eredményei is ezt támasztják alá: mind a szakképző évfolyamok, mind a technikumi évfolyamok végzett tanulóinak több, mint 90%-a sikeresen átlép a munkaerőpiacra vagy további tanulmányokat folytat a végzés lezárását követő másfél évben.

Gurbánné Papp Mária a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatója előadásában egy esettanulmányon keresztül mutatta be Centrumban szervezett rugalmas képzéseket. Képzéseik célja a megfelelő számú és tudású munkaerő képzése, és tanulóik foglalkoztathatóságának megalapozása. A 2022/2023-as tanév végén az intézmények segítségével előre meghatározott indikátorok által mérték fel a rugalmas képzések tapasztalatait, amelyek alapján a fejlesztendő területekre tudnak koncentrálni. A rugalmas tanulási utak népszerűsítése érdekében létrehoztak egy pályaorientációs portált, amely használatával a szakemberek, osztályfőnökök, családsegítők fontos információkhoz juthatnak ezekről a képzési lehetőségekről.

Az utolsó előadó Vedovatti Anildo az NSZFH projektkoordinátor prezentációjának témája az Európai Uniós hálózatok tudásmegosztási felületeinek bemutatása, az ezekben rejlő hazai és nemzetközi lehetőségek bemutatása volt. A négy Európia Unió társhálózati projektje az NSZFH keretein belül az Al Agenda, a Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinálása; az EPALE, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, Euroguidance Magyarország, ami a pályatanácsadást, karriertanácsadást és pályaorientációt segíti; valamint az EQAVET, Az Európai Szakképzési és Felnőttképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer.

Egy rövid szünet után a szekció második részében egy panelbeszélgetés keretében moderátorként Vedovatti Anildo beszélgetett Nógrádi Józseffel, a Trenkwalder Kft. kereskedelmi igazgatójával, Tirpák Zsolttal, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárjával, és Nagy Zoltánnal, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettesével. A beszélgetés során a munkaerőpiac és a szakképzett pályakezdők igényeit és kihívásait taglalták a képzési és piaci szereplők szemszögéből.

Az előadások a suliszerviz.com oldalon megtekinthetőek, az előadások összefoglalói a konferenciakötetben lesznek olvashatók.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023. október 26. és 28. között került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia, melyen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport kollégái is képviseltették magukat.

Az NSZFH munkatársai három előadással készültek az érdeklődők számára. Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő átlépését mutatta be a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Adatintegrációs Modul másodelemzése alapján. Dr. Hörich Balázs elemző (Tóth Kevin társszerző közreműködésével) a duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggéseit részletezte az SZPR Kérdőíves Modul eredményeinek bemutatásával. Ungvári Mária elemző (Szabó Eszter Virág társszerző közreműködésével) a szakképzést elvégző tanulók felsőoktatásba lépési tendenciáit mutatta be SZPR Kérdőíves Modul és Adatintegrációs Modul adatainak felhasználásával.

Czirfusz Dóra előadásában ismertette az Adatintegrációs Modul adatai alapján, hogy a szakképzésben végzettek milyen arányban dolgoztak a végzést követő 15 hónapon belül, illetve bemutatta, milyen átlagbérrel foglalkoztatták őket. Elemezte, hogy milyen összefüggés áll fenn egyes szocio-demográfiai jellemzőkkel, és van-e eltérés az egyes képzések mentén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a végzettek 73,2%-a dolgozik a végzést követő 15 hónapon belül. A nem fővárosiak, a nők és a hátrányos helyzetűek között valamivel magasabb a nem dolgozók, nem tanulók (NEET) aránya.

Dr. Hörich Balázs prezentációjában bemutatta, milyen tanulói kört érint a duális képzés, a részt vevő tanulók hogyan értékelik a szakmai képzésüket. Elemzésükben arra keresték a választ, hogy a duális képzésben való részvétel befolyásolja-e a tanulók szakmai elkötelezettségét, illetve a rövid távú terveiket. Az előadásából megtudtuk, hogy jelentős térségi és ágazati különbségek vannak a képzésben részt vevő tanulói összetételben. A Kérdőíves Modul eredményei alapján elmondható, hogy a tanulók elégedettek a duális képzésükkel, továbbá a duális képzésben részt vevő tanulók szakmai elköteleződése erősebb, és magasabb arányban terveznek szakmájukban elhelyezkedni, mint a nem duális képzés keretin belül tanulók.

Ungvári Mária a szakképzésben végzett tanulók jövőbeli terveit, kiemelten a felsőoktatásba való továbbtanulást ismertette kérdőíves, illetve adatintegrációs adatok segítségével. Bemutatta a szakképzésből felsőoktatásba átlépett tanulók összetételét, a választott tanulmányi területeket a szakképzésben és felsőoktatásban, nem szerinti bontás alapján, és a tanulmányi területben történő változásokat. A Kérdőíves Modul eredményei alapján a végzősök közel fele tervezi tovább haladását a felsőoktatásba, a technikumban tanuló diákok körében a magasabb szülői végzettség esetén jellemzőbb a továbbtanulás. Az Adatintegrációs Modul alapján elmondható, hogy a férfiak leginkább a Műszaki, ipari és építőipari tanulmányterület iránt érdeklődnek a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt, míg a nők érdeklődése több képzési terület felé is mutat.

Az előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte pozitív visszacsatolásokkal az NSZFH munkatársai számára az SZPR felépítéséről és a bemutatott szakmai eredményekről. Az SZPR-ről további információt találhatnak az EQAVET Pályakövetés a szakképzésben című témahetének bejegyzéseiben.