Szakképzési Pályakövetési Peer Review Magyarországon

Magyarország adott otthont az EQAVET szakértői értékelésének, amely a szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerét vizsgálta.
Az értékelés a magyar szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerének kidolgozására és bevezetésére összpontosított, különös figyelmet fordítva a minőségbiztosítási kérdésekre, valamint a rendszernek a szakképzési szolgáltatásokra gyakorolt hatására.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2025. március 26-án és 27-én rendezte meg az EQAVET online szakértői értékelését a szakképzési pályakövetési rendszerről. Az eseményen részt vettek a Kulturális és Innovációs Minisztérium, szakképző intézmények, és a cégek képviselői, a Pályakövetési Munkacsoport, valamint az EQAVET-hálózat tagjai, hogy megvitassák a a magyar rendszer működését, a minőségbiztosítási eljárásokat és a szakképzési kínálatra gyakorolt hatásokat. Hat EQAVET-hálózati tag vett részt szakértőként Ausztriából, Csehországból, Finnországból, Hollandiából és Szlovákiából, a házigazda pedig bemutatta az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó pályakövetési rendszert. A szakértői értékelés középpontjában elsősorban a pályakövetés, a szakképzési szolgáltatások minőségének javítása, valamint a tanulók iskolából a munkaerőpiacra való átlépésének támogatása közötti összefüggések álltak.

A házigazdák bemutatták az NSZFH által 2021-ben létrehozott magyar pályakövetési rendszert, amely adminisztratív adatok és a tanulók körében végzett felmérések segítségével kilenc éven át követi nyomon a végzetteket. A rendszer információkat nyújt a tanulókról, képzésükről, tanulmányi eredményeikről, a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra való átmenetről, valamint az álláskeresők helyzetéről. A felmérési rész a tanulók elvárásairól, terveiről és karriercéljairól gyűjt információkat.

A szakértői értékelés lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy elgondolkodjanak a pályakövetési rendszerről és annak a minőségbiztosítással való összefüggéseiről. A szakmai megbeszélések során szóba kerültek a tanulók karrierútjainak egyéni nyomon követésével kapcsolatos kihívások, a hatékony pályakövetési rendszer kidolgozása, valamint az adatvezérelt rendszer szakpolitikai döntéshozatal középpontjába állítása. A megbeszélések további fontos témái között szerepelt az adatgyűjtés, az adatok minőségbiztosítása, valamint a munkaerő-piaci előrejelzésekkel való összefüggések.

A teljes jelentés angol nyelven itt olvasható.

Új oktatási adatvizualizásciós eszköz az Eurydice fejlesztésében

pexels-goumbik-590022

Megjelent a 2023/2024-es Eurydice legfrissebb vívmánya: egy újfajta webes vizualizációs eszköz, amely arra hivatott, hogy minél több adatot jól áttekinthetően rendelkezésünkre bocsásson a hallgatói tandíjakkal és támogatásokkal kapcsolatban. Ennek az új fejlesztésnek köszönhetően interaktív módon, célirányosan tudunk böngészni, szűrni, összehasonlítani – és így sokkal könnyebben eligazodhatunk az adathalmok között.

Ahhoz, hogy a felsőoktatási ágazat folyamatosan fejlődni tudjon, és minél több ember számára hozzáférhető legyen, egyaránt szükség lehet tandíjak kivetésére és a hallgatók anyagi támogatására is. Az egyes európai országok között azonban óriási eltérések mutatkoznak a megoldásokban. Ezen különbözőségek feltárásában, áttekintésében segíthet az új webes eszköz.

Mire is használhatjuk pontosan?

Ez a felhasználóbarát vizualizációs eszköz praktikusan kombinálja az interaktív térképeket és a különböző grafikonokat. A rendelkezésünkre álló adathalmazt felhasználva vezet minket végig az egyes nemzetek közötti különbségeken, illetve saját szűrőket beállítva a látogatók saját szempontok szerint is tehetnek összehasonlításokat, amiket vizualizálva tekinthetnek át.

Az eszköz használatával betekintést nyerhetünk az alábbi területekre:

  • Alap- és mesterszakos hallgatók által fizetendő díjak
  • Eltérések a hazai és külföldi hallgatók, valamint a nappali tagozatos és részidős hallgatók által fizetendő díjak között
  • Elérhető ösztöndíjak, támogatások és diákhitelek és azok pontos összege
  • Különböző segélyek, adókedvezmények, családi pótlék igénylési lehetőség

AZ Eurydice 39 ország felsőoktatási rendszeréből gyűjtött és tett elérhetővé az adatokat. Az EU 27 tagállamán kívül Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország vett részt az adatszolgáltatásban.

Társakkal való tanulási program: A végzettséggel rendelkezők utánkövetése az EU-n kívül

A 2025. január 21-22-én online formában megrendezett Peer Learning Activity (PLA) eseményen számos ország képviselői vettek részt. A program első napja a dél-koreai házigazdák köszöntőbeszédével vette kezdetét, amelyben hangsúlyozták a magas színvonalú végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerek jelentőségét.

A nyitónap első előadása Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszerét, valamint végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerét ismertette. A Koreai Szakképzési és Oktatási Kutatóintézet (KRIVET) szakértője által tartott előadás rövid történeti áttekintést nyújtott Dél-Koreáról és bemutatta az ország oktatási rendszerét kiemelve azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározták az oktatás fejlődését. Az előadás részletes áttekintést nyújtott Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszeréről (TVET). Ezután megismerkedtünk a Dél-Korea utánkövetési rendszereivel, különös tekintettel a Korea Employment Education Panel (KEEP) felmérésre, valamint a felsőoktatási intézményekre és a szakképző középiskolákra vonatkozó foglalkozási és a felsőoktatásban végzettek munkahelyváltásra vonatkozó statisztikáira. A KEEP átfogó adatbázist biztosít a fiatalok és a pályakezdők helyzetének vizsgálatához, lehetővé téve a középiskolai végzettség megszerzése utáni pályautak elemzését, beleértve a felsőoktatásba vagy a munkaerőpiacra való belépést.

A második előadáson a Szingapúri Műszaki Főiskola két képviselője betekintést nyújtott a szingapúri végzős hallgatók munkaerőpiaci felkészültségébe a Graduate Employment Survey (GES) felmérésen keresztül. Az előadás rövid történeti áttekintést nyújtott a Szingapúr műszaki főiskoláinak rendszeréről, illetve részletesen bemutatta a Singapore Polytechnic intézményét. A GES két kérdőíves felmérést foglal magába. Az Institute of Technical Education (ITE) Graduate Employment Survey és az Autonomous Universities (AUs) Graduate Employment Survey kutatásokat. Együttesen ezek a felmérések átfogó képet adnak a felsőoktatás utáni képzési rendszer végzőseinek munkaerőpiaci helyzetéről.

A második napon Ausztrália Nemzeti Szakképzési Kutatóközpontjának (NCVER) két képviselője ismertette az ország Student Outcomes Survey (SOS) elnevezésű felmérését, amely a szakképzésben résztvevő tanulók eredményeit vizsgálja. Továbbá az előadás bemutatta az NCVER szerepét mint Ausztrália szakképzési adatainak nemzeti kezelőjét. Az SOS részletes bemutatása alapján kiderült, hogy a felmérés évente közel egymillió hallgatót ér el, és az előző évben képzésben részt vevő hallgatókat célozza meg. A kutatást online és telefonon végzik, minden év júniusa és augusztusa között.

A PLA utolsó szakasza a japán középiskolai végzősök munkaerőpiaci átmenetének nyomon követési módszereit mutatta be. A Tokiói Egyetem egyik szakértője áttekintést adott Japán oktatási rendszeréről. A japán munkaerőpiac sajátosságainak bemutatásakor az előadás kiemelte a „vállalati állampolgárság” koncepcióját. Japánban a munkavállalók jellemzően vállalaton belüli pozícióváltások révén érnek el karriert, míg a vállalatok közötti munkahelyváltás ritkább jelenség. A vállalatok inkább munkahelyi képzéssel fejlesztik alkalmazottjaikat, ezért előnyben részesítik az általános, széleskörű akadémiai végzettséggel rendelkező diplomásokat.

Az esemény értékes betekintést nyújtott a résztvevők számára a végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszereinek különböző nemzetközi megközelítéseibe. A bemutatott dél-koreai, szingapúri, ausztrál és japán példák rávilágítanak arra, hogy a képzéseket elvégzők munkaerőpiaci átmenetének hatékony nyomon követése kulcsfontosságú a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában.

Országos felnőttképzési konferencia az Erasmus+ AL Agenda szervezésében – beszámoló

A felnőttképzés minőségének folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a képzési rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac változó igényeihez, valamint magas színvonalú tanulási lehetőségeket biztosítson a felnőttek számára. E célokat szolgálta a 2025. január 29-én megrendezett felnőttképzési konferencia is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA Magyarország projektje, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és a Felnőttképzők Szövetsége közösen szervezett.

A több mint 200 résztvevőt vonzó rendezvény a minőségbiztosítás és a folyamatos fejlesztés aktuális kérdéseit helyezte a középpontba.

Az EQAVET minőségbiztosítási keretrendszer alapelvei szerint a minőségi felnőttképzés a tudatos tervezésre, a hatékony megvalósításra, az eredmények rendszeres értékelésére és a folyamatos fejlesztésre épül. A konferencia előadásai mindegyik területhez értékes szakmai tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat kínáltak.

A tervezés szakaszában kiemelt szerepet kapott a felnőttképzési rendszer stratégiai fejlesztése. Az előadások bemutatták a legújabb jogszabályi változásokat, a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti együttműködés lehetőségeit, valamint azokat a nemzetközi trendeket, amelyek hosszú távon meghatározzák a képzések minőségét és relevanciáját. A digitális tanulási formák, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a készségalapú képzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a képzési kínálat jobban igazodjon a tanulók és a gazdaság igényeihez.

A megvalósítás során a minőség egyik legfontosabb feltétele az átlátható és korszerű működés. A konferencián bemutatott fejlesztések – többek között a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) továbbfejlesztése, az elektronikus képzési dokumentáció bevezetése és a vizsgarendszer korszerűsítése – mind azt szolgálják, hogy a képzési folyamatok hatékonyabbak, egységesebbek és megbízhatóbbak legyenek.

Az értékelés és a minőség ellenőrzése szintén hangsúlyos témája volt a rendezvénynek. A Pest Vármegyei Kormányhivatal előadása bemutatta az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatait, valamint az intézményi ellenőrzéseket érintő jogszabályi változások hatásait. Az NSZFH ismertette a vizsgarendszer megújulását, amelynek célja az objektív, átlátható és egységes értékelés biztosítása a felnőttképzésben részt vevők számára.

A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen eleme a jó gyakorlatok megosztása és a nemzetközi tapasztalatok beépítése. Ennek jelentőségét mutatta be az Erasmus+ AL Agenda Magyarország és az EPALE program ismertetése is. A két kezdeményezés támogatja a szakmai együttműködéseket, elősegíti a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megosztását, valamint lehetőséget biztosít a felnőttképzés szereplői számára a folyamatos szakmai fejlődésre.

A konferencia egyértelműen rámutatott arra, hogy a minőségbiztosítás nem önálló feladat, hanem a felnőttképzés teljes működését átszövő szemlélet. A stratégiai tervezés, a korszerű megvalósítás, az átlátható értékelés és a folyamatos fejlesztés együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzés képes legyen megfelelni a tanulók, a munkáltatók és a társadalom változó elvárásainak. Az ilyen szakmai fórumok fontos szerepet töltenek be abban, hogy az EQAVET minőségfejlesztési alapelvei a mindennapi gyakorlatban is megjelenjenek, támogatva a felnőttképzés eredményességét és fenntartható fejlődését.

EQAVET NRP szakértői részvétel a máltai peer review folyamatában

Az EU tagállamok rendszerszintű minőségbiztosítási intézkedéseinek javítását és átláthatóságát támogatja az EQAVET szakértői értékelés (Peer Review). Az egységes módszertan (Peer Review Manual) alapján a 2024–2026-os időszakra tervezett szakértői értékelésekre 20 tagállam nevezte a nemzeti reformprogramját. Az NSZFH EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szakértője részt vett a máltai Peer Review értékelésben.

A Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) a máltai felnőttképző intézmények (FEI-k) akkreditációs kézikönyvét nevezte a nemzetközi szakértői értékelésre. A kézikönyv egy átfogó útmutató, amely tartalmazza a felnőttképző intézmények engedélyezési szakaszban megvalósítandó akkreditálási, mind pedig az azt követő, ötéves működés után bekövetkező újra-akkreditálási eljárásokat, az értékelési területeket és a minőségi leírásokat. A kézikönyv bevezetésének célja a máltai felnőttképzés minőségének és színvonalának biztosítása, fejlesztése. A kézikönyv összhangban van az európai iránymutatásokkal, valamint az európai szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerrel (EQAVET).

A Peer Review elő-értékelésben és az online megszervezett találkozókon az európai EQAVET hálózat hat tagja delegált szakértőket. A magyar NRP szakértőjén, Marton Józsefen kívül a Belgiumi Francia Közösségből, Horvátországból, Olaszországból és Romániából vettek részt delegáltak a szakértői értékelő folyamatban. Az online szakértői értékelésre 2024. december 4-én és 5-én került sor, ahol a Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) munkatársai bemutatták a felnőttképzési akkreditáció szakpolitikai hátterét, a kézikönyv sajátosságait, válaszoltak a szakértők kérdéseire. A szakértői véleményezők (peers) az engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatok alaposságát emelték ki, és üdvözölték a kézikönyv fókuszát, amely a felnőttképző intézmények sajátosságait maximálisan figyelembe vette. Némi vita folyt arról, hogyan lehetne jobban megszervezni a független szakértők által végzendő külső minőségbiztosítási auditokat. A független szakértőkre nagy felelősség hárul, és sok bizonyítékot kell megvizsgálniuk az akkreditációt kérelmező szervezetnél. Kiválasztásuk és felkészítésük az eljárás meghatározó eleme. A kézikönyvvel kapcsolatos szakértői gondolatok részeként megvitatták, hogy a kulcsfontosságú területek közül hánynak kell „legalább részben megfelelőnek” lennie ahhoz, hogy az MFHEA magabiztosan engedélyezze vagy újra akkreditálja a szolgáltatót. A találkozó végén az EQAVET szakértők megosztották előzetes visszajelzéseiket a szakképzési szolgáltatók engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatairól.

A Peer Review folyamatban közreműködő EQAVET szakértők írásban elkészített záró-jelentésében megfogalmazott visszajelzések, javaslatok segítséget nyújtanak a máltai felnőttképzési intézmények engedélyezési és újra-akkreditálási eljárását leíró kézikönyv véglegesítéséhez.

Marton József, NRP szakértő

EQAVET szakképzési pályakövetési workshop 2024.12.04-05.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban működő EQAVET projekt a Szak- és Felnőttképzési Főosztály Elemzési-és Pályakövetési Munkacsoportjával együttműködve 2024. december 4-én és 5-én szakképzési pályakövetési  workshopot tartott több mint 100 fő részvételével.

A workshopot Nagy Zoltán, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettese nyitotta meg, majd ismertette a szakképzési pályakövetés szakpolitikai céljait, kereteit és egyes komponenseit. 

A szakképzési pályakövetés módszertanáról Hörich Balázs tartott előadást. Ismertette a már kiküldött és feldolgozott kérdőíves modulok eddigi eredményit, és bemutatta az adatintegrációs modul kapcsolódásait az egyéb adminisztratív adatbázisokhoz. Részletesen kitért az Adatintegrációs modul felhasználhatóságának bemutatására, és arra, hogy a szakképzési centrumok hogyan és milyen adatokat tudnak kinyerni a mérések eredményeiből.

Szabó Eszter Virág a kérdőíves felmérések konkrét eredményeit mutatta be. Kitért többek között arra, hogy mi alapján választanak szakmát a diákok, mennyire elégedettek a szakképző intézmények által nyújtott feltételekkel, bemutatta az elért tanulmányi eredményeket, és azt is hogy mennyire jellemző a tanulás melletti munkavégzés jelenleg a szakképzésben résztvevő diákok körében. Történtek felmérések a diákok jövőbeni terveiről, a karrier tervekről és a továbbtanulási lehetőségek ismeretéről.

Tóth Kevin ismertette a duális képzés keretében tanulói jogviszonnyal rendelkezők és a felnőttképzésben résztvevők számát, területi eloszlásukat. Megismerhettük a legnépszerűbb ágazatokat, a legmagasabb átlagjövedelmeket, a 10 legtöbb tanulót foglalkoztató céget, és a FEOR szintű szakmai horizontális illeszkedést tanulói és felnőttképzési jogviszonyos bontásban.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszerből (SZPR) kinyert adatokat az NSZFH évente egyszer riport formájában is közzé teszi a nive.hu oldalon, illetve közvetlenül is megküldésre kerülnek a szakképzési centrumoknak. A Szakképzési Centrum Riport konkrét céljairól Hörich Balázs előadásában hallhattuk. Bemutatta a riportok célját, felépítését, tartalmát. Kitért a résztvevők által korábban kitöltött kérdőívekben megfogalmazott kérdések megválaszolására.

A további munkánk eredményessége érdekében kérjük, hogy  a szakképző intézmények továbbra is osszák meg kérdéseiket, kéréseiket, észrevételeiket az SZPR működésével kapcsolatban az elemzes@nive.hu oldalon.

A workshopon elhangzott prezentációk itt tölthetők le.

 

 

Az NSZFH EQAVET NRP szakértőjének részvétele a bolgár szakképzés reformkoncepciójának értékelésében

EQAVET Bulgarian Peer Review

A bolgár szakértői értékelést a EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában.Nemzeti szakértőnk, Molnárné Stadler Katalin összefoglalója.

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új eszközt vezetett be az EQAVET Keretrendszer nemzeti bevezetésének monitorozására. Az ún. EQAVET Peer Review keretében a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat által kidolgozott konkrét módszertan alapján valósul meg. Az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) kettős szerepben vesznek részt a folyamatban: fogadó országként, és értékelő országként. Az értékelést peer-ek, azaz 5 másik EQAVET Hálózat tagország / NRP által delegált szakértő kollégák végzik. Feladatuk, hogy kritikus, ugyanakkor építő jellegű és támogató visszajelzést adjanak a fogadó ország / NRP által kiválasztott és bemutatott minőségbiztosítási intézkedés(ek)re vonatkozóan.

A bolgár Peer Review-t a Bolgár EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában. 5 másik európai NRP (Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország és Olaszország) képviseletében összesen 8 fő külföldi peer vett részt az értékelésben. Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés fókusza a bolgár szakképzési rendszer folyamatban lévő reformja, és azon belül is a bolgár Szakképzési Kiválósági Központok (Centres of Vocational Excellence, CoVE) létrehozása volt.

Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott téma-területek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.

A bolgár állami szervek a szakképzési rendszer megújítását, európai harmonizációját szolgáló intézkedés-csomagból a 28 megyei Szakképzési Kiválóság Központ kiválasztásának elveit, eljárását és a működésükre vonatkozó követelményeket, valamint a központok (tervezett) szakmai-támogatási rendszerét tárták az EQAVET értékelő csoport elé.

Bulgáriában a CoVE-ként működő szakképző iskolák kiválasztása külön az erre a célra kidolgozott, és az oktatási és tudományos miniszter által jóváhagyott módszertan alapján valósult meg. A módszertan és az abban meghatározott kritériumok szerint a szakképző iskolák önértékelést végeztek, amelyet átfogó külső értékelés követett. Az értékelési kritériumok tükrözik az iskola sajátosságait; a közelgő változásokhoz való alkalmazkodóképesség mértékét; a pénzügyi kapacitást; az iskolák képzési kínálatának illeszkedését az adott régió munkaerő-piaci igényeihez, a felnőttképzés jövőbeni biztosítására vonatkozó potenciáljukat; a partnerségek kialakítására és a hálózatépítésre való képességüket. A megyénként CoVE-nek kijelölt 28 szakképző iskola funkciói és feladatai újakkal bővülnek, mint például: felnőttképzés, felzárkóztató képzés; a helyi gazdaság igényeinek megfelelő tanterv kidolgozása a vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködésben (a „tudás háromszög” elvének alkalmazása); a végzettek pályakövetésének megvalósítása; innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása: oktatók továbbképzésének megújítása; pályaorientációs szolgáltatások nyújtása; nemzetközi együttműködés. A tervek alapján a CoVE-k a hálózataikhoz kapcsolódó szakképző iskolákkal a tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat megosztják, ezzel hozzájárulnak a teljes szakképzési rendszer minőségének fejlesztéséhez. A CoVE-ként kijelölt 28 szakképző iskolának EU forrásból képzési és infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosítanak, hogy az új funkcióikat és feladataikat sikeresen betölthessék.

A bolgár házigazdák arra kérték a peer kollégákat, hogy adjanak visszajelzést és tegyenek ajánlásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legjobban támogatni a CoVE-ket abban, hogy vezető és innovációs szerepet töltsenek be, pozitívan befolyásolva régiójuk ökoszisztémáját. A szakértői csoport az értékelő visszajelző jelentésében az EQAVET elvárásokhoz kapcsolódva számos észrevételt és javaslatot fogalmazott meg a bolgár Szakképzési Kiválóság Központoknak a szakképzés minőségi fejlesztésében betöltendő szerepéhez.

Mivel Bulgáriában jelenleg nincs az EQAVET Keretrendszerhez illeszkedő, egységes szakképzés-specifikus minőségirányítási rendszer, a Peer Review értékelés folyamatában az egymástól tanulás jegyében lehetőség nyílt a hazai EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer jógyakorlatként történő megismertetésére, bemutatására is.

A rendezvény angol nyelvű gyorsjelentése itt olvasható.

Európai Bizottsági egymástól való tanulási program – „A végzettek pályakövetési adatainak felhasználási módszereinek feltárása a szakképzési intézményekben és a szakpolitika területén”

Az Európai Bizottság szervezésében valósult meg a nemzetközi egymástól való tanulási program (Peer Learning Activity ‘Exploring approaches to using graduate tracking data in VET schools and in policy’) 2024. november 18-19-én, amelynek Magyarország, ezen belül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) volt a házigazdája. Magyarország és az EU képviselői mellett további 18 tagország képviseltette magát a szakmai beszélgetésen.

A magyar példa mellett a román és szlovák fejlesztéseket ismerhették meg a résztvevők.

A Hivatal szakértői előadásban ismertették a szakképzési pályakövetési rendszer (SZPR) céljait, működését és eddigi tapasztalatait. A rendszer a szakképzésben és a felnőttképzésben részt vevők életútját követi nyomon, hogy megbízható adatokkal támogassa a szakpolitikai döntéshozatalt, az intézményi minőségbiztosítást, valamint a pályaorientációt.

A pályakövetés két pillérre épül: az anonim adminisztratív adatintegrációra és a rendszeres kérdőíves felmérésekre. Az összekapcsolt adatbázisok lehetővé teszik a tanulási utak, a munkaerőpiaci elhelyezkedés, a továbbtanulás, a lemorzsolódás, valamint a mobilitás hosszú távú vizsgálatát.

Az előadás bemutatta, hogy a rendszer eredményei nemcsak a döntéshozók, hanem a fenntartók, a szakképző intézmények, a munkaerőpiaci szereplők és a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára is hasznos információkat nyújtanak. A folyamatos adatgyűjtés és elemzés hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzési kínálat jobban igazodjon a gazdaság és a munkaerőpiac igényeihez, valamint erősítse a képzések minőségét és eredményességét.

A kiscsoportos beszélgetések során a pályakövetési rendszerek kialakításán dolgozó országokban tapasztalható fejleményeket (kihívások, akadályok, megoldások), az adatgyűjtésre alkalmazott különböző módszereket (felmérés, adminisztratív adatok, a kettőt ötvöző hibrid megközelítéseket (bevált gyakorlatok, a különböző módszerek erősségei és gyengeségei), és a pályakövetési adatok a politikai döntéshozatalban való felhasználására irányuló megközelítéseket (előnyök, lehetőségek és akadályok/korlátok) vittaták meg.

A szakmai koncepció leírás és az előadás angol nyelven elérhető.

 

 

Online eTrend Konferencia 2024 – Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről

Az eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pont, 2024. november 15-én ‒ immár hetedik alkalommal ‒ ismét megrendezi az eTrend Konferenciát, online formában.

A konferencia témája: Well-being at school ‒ az iskolai jóllétrőlAz eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pont szervezésében megvalósuló rendezvény célja, hogy a program nyújtotta lehetőségek segítségével támogassa a pedagógusok szakmai fejlődését és gyakorlati tapasztalatszerzését. Minden érdeklődő pedagógust szeretettel várunk az eseményre!

eTwinning eTrend Konferencia – 2024
Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről
2024. november 15.
12:30-17:30 – online (MS Teams)

2024-ben az eTwinning programban az iskolai jóllét témája került a fókuszba, ezzel is hangsúlyozva, milyen jelentős szerepet tölt be ez a tényező a tanulók tanulmányi sikereiben és általános elégedettségében. Az idei évben az eTwinning a jóllét oktatásban való biztosítására, valamint az olyan befogadó és támogató tanulási környezetek kialakítására összpontosít, ahol mindenki lehetőséget kap a kibontakozásra. A 2024. évi téma célja, hogy lehetőséget biztosítson az oktatók számára a jóllét és a mentális egészség egész iskolára kiterjedő megközelítésének feltárására és integrálására az iskola előtti nevelésben, az alapfokú oktatásban, a középfokú oktatásban és a szakképzésben.

Az idei online eTrend Konferenciát az eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pont (Oktatási Hivatal) szervezésében az eTwinning idei témájának: „Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről” alábbi alappilléreire szeretnénk felépíteni előadások és workshopok formájában:


– Wellbeing concepts – Jóllét fogalmak
– Pozitív pszichológia
– Pozitív pedagógia
– Az oktatók és a tanulók érzelmi egészségének és jóllétének elősegítése
A konferenciára magyarországi köznevelési vagy szakképző intézményben (óvoda, általános és középiskola, szakgimnázium, technikum) dolgozó aktív pedagógusok és oktatók jelentkezését várjuk.

A konferencia során mindenkinek lehetősége lesz közelebbről megismerni az eTwinning Programot, valamint a „Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről” témáját.

 

A konferencia részletes programja és a regisztrációs link itt érhető el.

 

„Szabad a pálya!” Pályaválasztási Kiállítás

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal 23. alkalommal szervezte meg „Szabad a pálya!” Pályaválasztási Kiállítás c. rendezvényét a Miskolci Egyetem Díszaulájában 2024. november 5-6-án.

A pályaválasztási kiállításon a megyében működő iskolák 7-8. osztályos tanulóinak próbáltunk segítséget nyújtani a továbbtanuláshoz. Számos intézmény és szakma képviselői jelentek meg színes standokkal és a mindennapi munkavégzéshez használt eszközökkel, melyet a tanulók a helyszínen kipróbálhattak.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal EQAVET projektjének munkatársai kérdőíves felmérésekkel segítették a döntésükben még bizonytalan, tovább tanuló gyerekek választását.