A készségek értéke: a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatások

Valuing all skills

A készségek európai éve a zöld és a digitális átmenetet alkalmazó, képzett munkaerő fontosságát helyezi előtérbe. A képzett munkaerő megléte nem csak a formális oktatás kérdése, hanem nagy mértékben függ a nem formális vagy informális környezetben – például a munkahelyen vagy a szabadidőben – megszerzett ismeretektől is. A megszerzett tudás érvényesítése egy olyan eszköz, amellyel a munkavállalók bizonyítani tudják az ezekben a kontextusokban megszerzett készségeiket. A validálási folyamat pedig megkönnyíti a képesítések megszerzését, a képzéshez való hozzáférést és a munkaerőpiacra való belépést is.

A nem formális és informális tanulás validálására vonatkozó európai iránymutatások harmadik kiadását a Cedefop az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben, a tagállamokkal és szakértőkkel konzultálva dolgozta ki az elmúlt három évben. Amellett, hogy az iránymutatások inspirációs forrásként szolgálnak, arra is hivatottak, hogy gondolkodásra ösztönözzenek arról, hogyan lehet a legjobban kezelni a közös kérdéseket és kihívásokat a különböző szinteken és környezetekben.

Az Európai Bizottsággal együttműködésben szervezett virtuális találkozó a készségek európai éve keretében mutatta be az új iránymutatások főbb jellemzőit, és különböző szempontokból ismertette az érvényesítés végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezelésével kapcsolatos tapasztalatokat.

Az esemény felvétele itt meghallgatható.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tematikus előadásai az Országos Neveléstudományi Konferencián

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023. október 26. és 28. között került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia, melyen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport kollégái is képviseltették magukat.

Az NSZFH munkatársai három előadással készültek az érdeklődők számára. Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő átlépését mutatta be a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Adatintegrációs Modul másodelemzése alapján. Dr. Hörich Balázs elemző (Tóth Kevin társszerző közreműködésével) a duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggéseit részletezte az SZPR Kérdőíves Modul eredményeinek bemutatásával. Ungvári Mária elemző (Szabó Eszter Virág társszerző közreműködésével) a szakképzést elvégző tanulók felsőoktatásba lépési tendenciáit mutatta be SZPR Kérdőíves Modul és Adatintegrációs Modul adatainak felhasználásával.

Czirfusz Dóra előadásában ismertette az Adatintegrációs Modul adatai alapján, hogy a szakképzésben végzettek milyen arányban dolgoztak a végzést követő 15 hónapon belül, illetve bemutatta, milyen átlagbérrel foglalkoztatták őket. Elemezte, hogy milyen összefüggés áll fenn egyes szocio-demográfiai jellemzőkkel, és van-e eltérés az egyes képzések mentén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a végzettek 73,2%-a dolgozik a végzést követő 15 hónapon belül. A nem fővárosiak, a nők és a hátrányos helyzetűek között valamivel magasabb a nem dolgozók, nem tanulók (NEET) aránya.

Dr. Hörich Balázs prezentációjában bemutatta, milyen tanulói kört érint a duális képzés, a részt vevő tanulók hogyan értékelik a szakmai képzésüket. Elemzésükben arra keresték a választ, hogy a duális képzésben való részvétel befolyásolja-e a tanulók szakmai elkötelezettségét, illetve a rövid távú terveiket. Az előadásából megtudtuk, hogy jelentős térségi és ágazati különbségek vannak a képzésben részt vevő tanulói összetételben. A Kérdőíves Modul eredményei alapján elmondható, hogy a tanulók elégedettek a duális képzésükkel, továbbá a duális képzésben részt vevő tanulók szakmai elköteleződése erősebb, és magasabb arányban terveznek szakmájukban elhelyezkedni, mint a nem duális képzés keretin belül tanulók.

Ungvári Mária a szakképzésben végzett tanulók jövőbeli terveit, kiemelten a felsőoktatásba való továbbtanulást ismertette kérdőíves, illetve adatintegrációs adatok segítségével. Bemutatta a szakképzésből felsőoktatásba átlépett tanulók összetételét, a választott tanulmányi területeket a szakképzésben és felsőoktatásban, nem szerinti bontás alapján, és a tanulmányi területben történő változásokat. A Kérdőíves Modul eredményei alapján a végzősök közel fele tervezi tovább haladását a felsőoktatásba, a technikumban tanuló diákok körében a magasabb szülői végzettség esetén jellemzőbb a továbbtanulás. Az Adatintegrációs Modul alapján elmondható, hogy a férfiak leginkább a Műszaki, ipari és építőipari tanulmányterület iránt érdeklődnek a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt, míg a nők érdeklődése több képzési terület felé is mutat.

Az előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte pozitív visszacsatolásokkal az NSZFH munkatársai számára az SZPR felépítéséről és a bemutatott szakmai eredményekről. Az SZPR-ről további információt találhatnak az EQAVET Pályakövetés a szakképzésben című témahetének bejegyzéseiben.

 

Szakmalabirintus Szolnokon

Szolnoki Szakmalabirintus

2023. október 11-13-án került megszervezésre a szolnoki pályaválasztási rendezvény a Szakmalabirintus. A rendhagyóan októberben megrendezésre kerülő kiállításra mintegy 1800 diák látogatott el. A diákoknak a pályválasztáshoz hasznos kérdőíveket, a kísérő pedagógusoknak pedig a minőségirányítási rendszerről nyújott információkat az EQAVET projekt.

Szakács-, hegesztő-, pincér-, autószerelő- és cukrászruhába öltözött fiatalok  tánca nyitotta meg szerda délután a Szolnoki Szakképzési Centrum aulájában az eseményt. A három napos rendezvényen számos standon, bemutatóhelyen lehetett érdeklődni, milyen szakmákat kínálnak a szakképzési centrumhoz tartozó szakképző intézmények.

A kiállításon a hetedik- és nyolcadikos diákok mellett az alsó tagozatosokat, sőt már az óvodásokat is várják, mivel a szervezők szerint nem lehet elég korán elkezdeni a szakmákkal való ismerkedést. Az érdeklődő fiatalok nemcsak a tanulásról gyűjthettek információkat, hanem megismerkedhettek azokkal a duális partnerekkel, ahol a képzés után gyakorlatot végezhetnek.

A kínálat pedig valóban bőséges volt a kiállításon. A Szolnoki Szakképzési Centrum tizenegy szakképző intézményének oktatói, diákjai mutatták be azokat a lehetőségeket, melyeket az adott iskolákban elérhetők, választhatók.

EQAVET webinárium: A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben

A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában

A 2023. évi Európai Szakképzési Hét hivatalos programjának keretében az Európai Unió Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) az EQAVET Titkársággal együttműködésben 2023. október 26-án webináriumot rendezett „A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában” címmel.

A minőségbiztosítás támogatja a szakképzést folytató intézményeket abban, hogy magas minőségi színvonalú képzéseket, képzési programokat kínáljanak. E mellett fontos szerepet játszik a folyamatos minőségfejlesztés és a kiválóság kultúrájának a megteremtésében és elmélyítésében.

Az EQAVET webinárium rávilágított és betekintést nyújtott azokba a legújabb szakpolitikai fejlesztésekbe, innovatív megoldásokba (minőségbiztosítási eszközök, minőségirányítási rendszerek, önértékelési keretrendszerek), amelyeket a különböző országok kidolgoztak és bevezettek a szakképző intézményeik számára, kiemelve az önértékelés fontosságát. A webinárium lehetőséget adott annak a megvitatására is, hogy a szakképző intézményi szintű minőségbiztosítás hogyan segít(het)i rendszerszinten a nemzeti szakképzés-politikai célok, célkitűzések megvalósítását és intézményi szinten pedig a tanulók, képzésben résztvevők számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

A webinárium programjának keretében 3 EQAVET NRP mutatta be a vonatkozó jógyakorlatát:

  1. Agija Reča-Danga, a lettországi EQAVET NRP képviselője a külső és a belső minőségbiztosítás kapcsolatát, kapcsolódását mutatta be a lett szakképző intézmények minőségbiztosítási megközelítésében.
  2. Molnárné Stadler Katalin, a magyarországi EQAVET NRP képviseletében áttekintést adott a szakképző intézmények számára kidolgozott és jelenleg bevezetés alatt álló EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerről, bemutatta a MIR és az EQAVET Keretrendszer alkotóelemeinek konkrét kapcsolódási pontjait és részletesebben szólt arról, hogyan is végzik a magyar szakképző intézmények az átfogó intézményi önértékelést.
  3. Antonios Glaros, a görögországi EQAVET NRP részéről a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára kidolgozott és a nemzeti szintű bevezetést megelőzően két állami szakképző intézményben kipróbált minőségbiztosítási módszertant mutatta be.

A webináriumot nagy érdeklődés övezte: 224 fő regisztrált, zömében a szakképzésért felelős minisztériumok és nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, szakképzési kutatással foglalkozó kutatóintézetek képviselői, de voltak érdeklődők a munkaadók, a szakszervezetek, a felsőoktatás és a statisztikai hivatalok részéről is.

A webinárium 1,5 órás programja teljes terjedelmében rögzítésre került és megtekinthető ide kattintva.

Molnárné Stadler Katalin

Kevés előrelépés történt: új lendületre van szükség

„Kevés előrelépés történt: új lendületre van szükség”

Megjelent a CEDEFOP  szakpolitikai összefoglalója az iskolarendszerű szakképzési mobilitás minőségirányításáról.

A szakpolitikai összefoglaló az egyes országokban a szakmai alapképzés (initial vocational education and training, IVET) terén
megvalósuló transznacionális tanulmányi mobilitás minőségirányításával kapcsolatos szakpolitikákat és gyakorlatokat elemzi. Az elemzés az uniós tagállamokra, Izlandra és Norvégiára terjed ki, és a Cedefop ReferNet hálózat a mobilitási eredménytáblához 2021 évben gyűjtött adatain alapul.

A teljes anyag magyar nyelven olvasható.

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevél

EQAVET Newsletter 2023 September

A 2023 júliusában Portugáliában tartott utolsó szakértői értékeléssel lezártuk az EQAVET rendszerszintű szakértői értékelések első ciklusát, amelyre 2022 és 2023 folyamán került sor. A szakértői értékelések gazdag tapasztalatot jelentettek, amelyek megerősítették a hálózatot és a közös tudást a szakképzés minőségbiztosításáról az Európai Unión belül.

A projektciklust lezáró központi hírlevél itt olvasható angol nyelven.

 

 

Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban

MOOC
Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban címmel rövid interaktív kurzus készült az EQAVET projekt keretében az érdeklődők számára. Az online kurzus célja az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (European Quality Assurance Reference Framework, EQAVET) részletes bemutatása, célcsoportja pedig szakoktatásban, szakképzésben és felnőttképzésben minőségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek. A tananyag az EPALE platform MOOC szekciójában elérhető, a belépéshez az eqavet@nive.hu e-mail címen lehet belépési kódot igényelni.

EQAVET témahét az EPALE platformon: Pályakövetés a szakképzésben

EPALE témahét szakképzési pályakövetés

Jelenlegi projektünk keretében e héten tesszük közzé az utolsó EPALE témahetünket 2023. augusztus 21. és 25. között.

A Szakképzési Pályakövetés kidolgozásának célja, hogy a szakképzésben végzettséget szerző tanulók pályaívéről kapjunk információt, kiemelten a munkaerőpiaci elhelyezkedésükről, továbbtanulási útjaikról. A kidolgozás során igazgatási és kutatási-elemzési célok is megjelennek, csakúgy, mint a tágabb társadalom tájékoztatásának igénye. Ennek megfelelően a Szakképzési Pályakövetési Rendszer információt nyújthat az alábbiakról:

  • támogatja a szakképzéshez kapcsolódó szakpolitikai és igazgatási döntéshozatalt;
  • bemutatja az adott ágazat, szakma munkaerőpiaci jellemzőit;
  • minőségbiztosítási szempontból visszajelzést ad az intézményekről és képzésekről;
  • támogatja a pályaválasztási döntéshozatalt a tanulók és szülők számára egyaránt;
  • a tanulók pályaívének követése által támogatást biztosít a pályaorientációhoz és pályatanácsadáshoz.

Témahetünk során szeretnénk átfogó képet adni a Szakképzési Pályakövetési Rendszerről, az eddigi eredményekről és arról, hogyan lehet azokat hasznosítani.

A témahéten az alábbi cikkeket adjuk közre:

  1. augusztus 21. hétfő

Pályakövetés a szakképzésben – Hogyan jött létre és hol tart most a Szakképzési Pályakövetési Rendszer?

  1. augusztus 22. kedd

Kinek hasznos a Szakképzési Pályakövetési Rendszer? – Bemutatjuk, hogy kik és hogyan hasznosíthatják az eredményeket.

  1. augusztus 23. szerda

Eredmények a Szakképzési Pályakövetési Rendszer adatai alapján – A szakképzési pályakövetési felmérés és az adatintegráció eredményei.

  1. augusztus 24. csütörtök

Együttműködések a pályakövetésben – Milyen partnerek együttműködésére van szükség a jól működő rendszerhez?

  1. augusztus 25. péntek

A szakképzési pályakövetés jövője – Hogyan fejlődhet a rendszer és hogyan hasznosulhat a munkaerőpiaci előrejelzés tekintetében?

A szakképzési kiválósági központok – Centres of Vocational Excellence

szakképzési kiválósági központok

Megjelent az EQAVET projekt keretében készült nyitott oktatási segédanyagunk amely a Szakképzési Kiválósági Központ pályázatokra vonatkozó részletes információkat tartalmazza. Az anyagot az EPALE platform OER szekciójában érhetik el az érdeklődők.

A szakképzési kiválósági központok elsődleges célja, hogy az iparágak és a munkáltatók igényeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzést biztosítsanak, és a tanulókat felvértezzék a sikeres karrierhez szükséges készségekkel és ismeretekkel.
A kezdeményezés olyan transznacionális kollaboratív platofmok létrehozását segíti elő, amelyeket technikai támogatás és az egymástól való tanulási lehetőségek nélkül nehezen tudnának létrehozni a tagállamok. Az alulról szerveződő, együttműködésen alapuló projektek keretében a szakképzést nyújtó intézmények aktuális tudást, készségeket és kompetenciákat biztosítanak, a tudástranszfer folyamata pedig képes gyorsan reagálni a változó gazdasági és társadalmi igényekre.

Magyarország: pályakövetési rendszer kialakítása a szakképzésben és felnőttképzésben végzettek számára

CEDEFOP Hungary: developing a career tracking system for VET and adult learning graduates

Az Európai Tanács 2017-es ajánlásainak megfelelően Magyarországon létrehozták a szakképzés és a felnőttképzés pályakövetési rendszerét. Az első adatintegráció 2022-ben kezdődött meg.

A CEDEFOP oldalán angol nyelvű cikk, illetve magyar nyelven letölthető az Országos riport a szakképzésben
tanulók pályakövetéséről, munkaerőpiaci elhelyezkedéséről, továbbá az aktuális munkaerőpiaci helyzetről című összefoglaló.

Az eredeti cikk itt olvasható.