Nemzetközi Initial Teacher Education (ITE) konferencia a tanárképzésről

Csatlakozzon hozzánk a 2024-es, a tanárképzésről szóló európai konferencián

November 28. és 30. között Budapesten, online és a helyszínen kerül megrendezésre az „A polgári szerepvállalás elősegítése az eTwinning segítségével a jövő tanárai számára” konferencia.
Az idei tanárképzési konferencia arra összpontosít, hogy az eTwinning hogyan tudja támogatni a jövő tanárait az állampolgári nevelés és az európai értékek előmozdításában , összhangban a 2024/2025-ös éves témával.

A résztvevők innovatív módokat fedeznek fel az eTwinning tanárképzésbe való integrálására, miközben foglalkoznak azokkal a kihívásokkal és lehetőségekkel, amelyek az eTwinning projektek egyetemi kurzusokon és tanárképzési programokon való felhasználásából fakadnak.

Az esemény számos szekciót tartalmaz (beleértve a vitaindító beszédeket, panelbeszélgetéseket és interaktív workshopokat), amelyek célja:

  • megosztani a bevált gyakorlatokat olyan tanárképzőktől, akik sikeresen beépítették az állampolgári nevelést és az európai értékeket eTwinning projektjeikbe,
  • ötleteket adjon az interkulturális és demokratikus kompetenciák erősítésére az ITE-tantervben,
  • bemutatni innovatív módszereket az eTwinning felhasználására az európai értékek és az aktív polgárság népszerűsítésére,
  • kiemeli a nemzetközi együttműködés szerepét a tanárképzés javításában és a közös európai értékek támogatásában.

A konferencia a tanári alapképzésben elért kiválóságot egy díjátadó ceremóniával is ünnepli, amelyben elismerik a kiemelkedő teljesítményeket.

Kik vehetnek részt?

A háromnapos budapesti helyszíni/online konferencián a teljes részvétel csak meghívóval lehetséges, de az első és harmadik napon bárkit szeretettel várunk, regisztráció nélkül.

Tekintse meg az esemény weboldalát a konferencia teljes programjához és a streaming információkért.

 

XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia

„Oktatás és nevelés a társadalmi jóllét szolgálatában.
A nevelés és az oktatás kihívásai a válságok korában”  címmel került megrendezésre 2024. október 24-26. között Debrecenben a XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia

„A jóllét összetett fogalom, hiszen annak különböző szegmensei mentális és a fizikai aspektusokat egyaránt magukban foglalnak. Az új generációk sokszínű, sőt, úgy tűnik egyre inkább többdimenziós, egyedi mintázattal bíró egyenlőtlenségekkel érkeznek az iskola világába. A pandémiás időszak hatásait, majd a lezárások utáni jelenléti oktatás tapasztalatait feltáró kutatások legfontosabb kérdésének talán a tanítás eredményességét tekinthetjük, azonban az ún. posztcovid társadalomban, mely a háborús konfliktusok árnyékában az állandósuló krízis társadalmává vált, a jóllét kutatása is jelentős szerephez jutott. Mindez azzal indokolható, hogy nemcsak az online oktatás, hanem az azt követő visszailleszkedés, illetve a klímaváltozás, valamint a háború miatti aggódás is további kihívásokat jelent. Mindez a szocializációs folyamat mélyreható átalakulással jár együtt. A konferencia lehetőséget kínál a neveléstudományi kutatóknak, illetve a határtudományok irányából érkező szakembereknek arra, hogy reflektáljanak korunk változásaira, megvitassák a lehetséges beavatkozások irányait, és olyan jó gyakorlatokat mutassanak be, amelyek az életminőség magasabb szintjének eléréséhez járulhatnak hozzá.” – olvasható a konferencia honlapján.

Az EQAVET projekt keretében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályakövetési és Elemzési munkacsoportjának munkatársai, Nagy Zoltán, Hörich Balázs István, Horváth Orsolya, Kertész Boglárka Gréta és Kovács Szilárd vettek részt és tartottak előadást a konferencián.

Előadásukban kitértek a pályakövetési felmérések eredményeire, többek között a szakképzésből kieső tanulók gazdasági aktivitásának felmérésre, a szakképzéssel való elégedettséget befolyásoló tényezőkre. Ismertették a kutatások eredményeit és a szakképzésben tanulók jövőbeni terveiről készült felméréseket.

Transznacionális szakértői értékelés szeminárium és képzés

Peer Review training

2024. október 10-én az online szeminárium az EQAVET NRP 2023-2026 projekt közös programjának részeként került megszervezésre, Horvátország, Észtország, Finnország és Szlovénia szakmai közreműködésével.Célja, hogy a szakképzési szolgáltatók szintjén népszerűsítse az európai szakértői értékelés módszertanát minden érdeklődő számára, valamint felkészítse a projektvezetőket a 2025-ben esedékes saját szakértői értékelésükre. A szeminárium során a résztvevők alapképzésben  vettek részt a szakképzési szolgáltatók szintjén alkalmazott transznacionális szakértői értékelés módszeréről és a szakképző intézmények által a szakértői értékelésből származó előnyökről és a szakértői értékelés lebonyolításáról.

A szeminárium és a képzés két fő területét fedte le. Az egyik terület az oktatás fenntarthatóságának témáját öleli fel. A fenntarthatóság a minőségbiztosítás alapvető része, ezért az ezen a tevékenységen dolgozó csoport a legjobb módját kereste annak, hogy a fenntarthatóságot a különböző minőségi területeken, kritériumokban és indikátorokban kiemelje.

A második terület az európai (transznacionális) szakképzési szolgáltatói szintű szakértői értékelés módszertanával foglalkozott, és a szakértői értékelés előnyeire összpontosított. Ezt a területet felkészítő képzésként szervezték, amely elsősorban azokat a szakképzési szolgáltatókat és szakértőket célozta meg, akik ebben a ciklusban részt vesznek a transznacionális szakértői értékelésekben.A rendezvény egyben remek lehetőség volt arra, hogy valamennyi résztvevő  megismerje az európai szakértői értékelés előnyeit.

Első alkalommal rendezték meg a Felnőtt Tanuló Napot Miskolcon

Első alkalommal rendezték meg a Felnőtt Tanuló Napot 2024. szeptember 19-én, Miskolcon, amelyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, társprojektje, az Erasmus+ AL Agenda projekt, valamint a Miskolci Szakképzési Centrum közösen szervezett.

A városlakók számára nyitott fesztiválprogram mellett egy zártkörű szakmai nap is megvalósult a projekt keretében, ahol a felnőttkori tanulás aktuális kihívásai és lehetőségei kerültek a középpontba. A rendezvényen szakemberek és a régió érdekelt szereplői osztották meg tapasztalataikat és jó gyakorlataikat.

A szakmai programot Varga Martina, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felnőttképzési főosztályvezetője nyitotta meg, aki a hazai felnőttképzés eredményeit és aktuális programjait mutatta be. Ezt követően dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke ismertette a készségfejlesztés és a skillalapú munkaerő-menedzsment új perspektíváit. Koltányi Gergely, a Nitrolearning Zrt. digitális képzési szakértője inspiráló előadásában az élményszerű tanulás jellemzőiről és fejlesztési lehetőségeiről beszélt. A szakmai előadásokat Göncfalvi–Juga Alíz, a Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési vezetője zárta, aki a kormányhivatal által támogatott képzések legfontosabb változásait ismertette.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői a kompetenciafejlesztés szerepét járták körül a felnőttképzésben. Szó esett többek között arról, hogyan növelhető a felnőttek munkaerőpiaci versenyképessége, milyen módszerek támogatják leghatékonyabban a kompetenciák fejlesztését, miként építhetők be ezek a tantervekbe, valamint milyen jelentősége van a digitális készségek fejlesztésének. A résztvevők emellett megvitatták az élethosszig tartó tanulás ösztönzésének lehetőségeit, az oktatási intézmények és a munkáltatók együttműködését, a kompetenciafejlesztő programok eredményességének mérési módszereit, valamint azt is, hogy a kompetenciafejlesztés hogyan segítheti a hátrányos helyzetű és alacsony végzettségű felnőttek fejlődési lehetőségeit.

A szakmai napon több mint 50 érdeklődő vett részt. A résztvevők elégedettségi visszajelzései alapján a rendezvény nagy sikert aratott: sokan kiemelték, hogy a kizárólag a felnőttképzésre és a felnőttkori tanulásra fókuszáló szakmai esemény valódi hiánypótló kezdeményezés a régióban.

Az előadások az alábbi linkeken letölthetők:

A hazai felnőttképzés eredményei és programjai

Élményszerű tanulás a Nitrolearning képzés-fejlesztési gyakorlatában

Készségfejlesztés és skillalapú munkaerő menedzsment

VETPROFIT – Szakképzésre szabott projektmódszer

VETPROFIT – Szakképzésre szabott projektmódszer

„A szakképzés reakció-készségét alapvetően meghatározza, hogy mennyire képes követni a munkaerőpiaci igényeket, mennyire képes a gazdasági szereplők képzési kimenetre vonatkozó elvárásait azonosítani és arra felkészíteni a jövő munkavállalóit. Vajon van-e olyan lehetőség, eszköz, módszer a szakképzésben dolgozó tanárok oktatók kezében, amivel a megszokott tanítási kereteket átlépve, a tanulási kimenetet az aktuális kereslet irányába tudják mozdítani?

A VETProfit tanárok, diákok és cégek válasza a kérdésre „igen”, amit a rendezvényen a partneriskolák jó gyakorlatának bemutatásával és a projekt a szakképzési trendekhez igazodó innovatív eredményeivel (mint a mikrokurzusok, mikrotananyagok, mikrotanúsítványok) szeretnénk alátámasztani. Végül arra a kérdésre keressük a választ, hogy a megszokott tanítási keretekből való kilépés hogyan integrálódhat a szakképző iskolák EQAVET- alapú minőségirányítási rendszerébe.”

Fenti gondolatokkal várta a VETPROFIT rendezvényre érkezőket a keszthelyi Premontrei Szakgimnázium és Technikum 2024. október 2-án.

A rendezvényen számos hazai és külföldi jógyakorlatot ismerhettünk meg. Az EQAVET projekt képviseletében Ziegler Angéla tartott előadást a „Kapcsolódási pontok a szakképző intézmények EQAVET-alapú minőségirányítási rendszeréhez: PDCA ciklus az innovatív módszereket alkalmazó oktatók munkájában” címmel.

A szakképző intézmény tanárai és diákjai által, külső cég munkatársainak bevonásával megtervezett és megvalósított reszponzív projektek számos ponton kapcsolódnak az intézmény minőségirányítási rendszeréhez: az EQAVET PDCA ciklus és az EQAVET indikátorok a reszponzív projektekben több ponton megjelennek, az intézményi szintű önértékelésben és a szakoktatók egyéni önértékelésében egyaránt nagyon fontosak.

 

TudásFeszt – Felnőtt Tanuló Napon jártunk Miskolcon

Miskolcon rendezte meg először a TudásFeszt – Felnőtt Tanuló Napot ma délelőtt a Szinva Teraszon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Miskolci Szakképzési Centrum. Az életvezetési készségfejlesztés ösztönzésére szakmai programokkal, és közönségcsalogató produkciókkal: zenével, művészettel, gasztronómiával, játéktérrel és interaktív gyermekfoglalkoztatóval is készültek a szervezők, ezen a színes, fesztiválhangulatú képzésbörzén. A köszöntők után a rendezvény mesterséges intelligenciával készített szignálját is meghallgathatták az érdeklődők.

Felnőtt Tanuló Nap Miskolcon
Felnőtt Tanuló Nap Miskolcon

A 25 tematikus sátorban megjelentek a felnőttképzést kínáló szakképzési intézmények, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képzéskínálata, és a készségfejlesztést kínáló helyi segítő szervezetek.

A teljes összefoglaló itt olvasható.

A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek kiépítése az UNESCO-UNEVOC támogatásával

2024. szeptember 5-én az ankarai központú Statistical, Economic and Social Research and Training Centre for Islamic Countries (SESRIC) szervezésében „A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek bevezetése” címmel megtartott webináriumon Marton József szakértő képviselte a magyar EQAVET NRP-t.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC) együttműködésben megszervezett „Minőségbiztosítási mechanizmusok és akkreditációs rendszerek létrehozása a TVET-programok számára” (‘Establishing Quality Assurance Mechanisms and Accreditation Systems for TVET (technical and vocational education and training) Programmes’) című webinárium célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek, politikusok megértsék a TVET minőségbiztosítási és akkreditációs keretrendszerei erősítésének szükségességét és e mechanizmusok szerepét a TVET-programok minőségének, relevanciájának és megbízhatóságának javításában.

A webináriumon 35 ország 152 TVET-szakértője és politikai vezetője követte az UNESCO-UNEVOC és a nemzeti intézmények, illetve UNEVOC-központok szakértői által tartott előadásokat és esettanulmányokat. Az előadáson bemutatták az UNESCO szakmai szervezetének keretrendszerét, amely alapja lehet a szakképzés minőségbiztosítási rendszerek kialakításának. Az esettanulmányok a TVET-programok színvonalának javítására irányuló sikeres stratégiákat és gyakorlatokat mutattak be. Összességében a webinárium kiemelte a szabványosított keretrendszerek kritikus szerepét a TVET-képesítések hatékonyságának és hitelességének biztosításában, hozzájárulva a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez.

A webinárium a következő kulcsfontosságú témákat érintette:

– Minőségbiztosítási megközelítések a TVET-ben (UNESCO-UNEVOC)

– Minőségbiztosítási mechanizmusok a törökországi TVET-ben

– A papír alapú minőségbiztosításról a digitális minőségbiztosításra való áttérés Nigériában

– Minőségbiztosítási mechanizmusok esettanulmánya Tunéziában

– Szakképzési minőségbiztosítás jó gyakorlatai az Egyesült Arab Emírségekből (EAE)

EQAVET Éves Hálózati Találkozó 2024.

Belgium volt a házigazdája a 2024. évi EQAVET Éves Hálózati találkozónak, amely 2024. június 13-14-én került megrendezésre Brüsszelben. A szakmai eseményen 78 fő vett részt 33 országból, a 27 EU tagállam mellett 6 nem EU tagország[1] is képviseltette magát. A résztvevők között voltak az országok szakképzési minőségbiztosításért felelős szakemberei, a szakképzés minőségbiztosításáért felelős nemzeti referencia pontok képviselői, valamint az Európai Bizottság, az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) és az EQAVET Titkárság illetékes munkatársai, tematikus szakértői is.

 

A másfél napos rendezvény programjában az alábbi előadások szerepeltek:

  • A fogadó ország, Belgium áttekintést adott azokról az erőfeszítésekről, amelyeket annak érdekében tettek, hogy a felmerülő készségigények kielégítése céljából a szakképzést vonzóbbá és munkaerő-piac relevánsabbá tegyék.
  • Az Európai Bizottság ismertette a szakképzéssel kapcsolatos szakpolitikai aktualitásokat, többek között a Készségek Európai Évéből levont tanulságokat. Megosztotta továbbá az uniós oktatási és képzési szakpolitikához kapcsolódó két kulcsfontosságú eszköz, az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és az Europass értékelésének eredményeit.
  • A Cedefop ismertette a szakképzésre vonatkozó Tanácsi Ajánlás szerint elkészült nemzeti végrehajtási tervek nyomon követésére irányuló, folyamatban lévő tevékenységének eredményeit.
  • A résztvevők megismerhették az Európai Képzési Alapítvány által kifejlesztett diagnosztikai eszközt, amelyet a szakképzési rendszerek különböző területein (politika és irányítás, képesítések, szakképzés, értékelés, érvényesítés és tanúsítás, valamint adat- és tudásteremtés) végzett önértékelési minőségbiztosítási folyamatok és eljárások támogatására, valamint az e területekhez kapcsolódó minőségjavító, minőségfejlesztő intézkedések azonosítására és tervezésére dolgoztak ki.
  • Az OECD összefoglalta a felnőttoktatás és a felnőttképzés minőségbiztosításával kapcsolatos feltérképező tanulmány eredményeit.
  • Az EQAVET Titkárság tájékoztatta a résztvevőket az EQAVET Hálózat legutóbbi, 2023. júniusi hálózati találkozója óta megvalósult kölcsönös tanulási tevékenységekről, és kiemelte a 2024-2026-os ciklusra tervezett kommunikációs tevékenységeket.

Az éves találkozó arra is lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy interaktív megbeszéléseket és networking tevékenységet, hálózatépítést folytassanak.

A megbeszélések eredményeit összegző gyorsjelentés itt érhető el: EQAVET ANM 2024 Gyorsjelentés (Flash Report)

 

Molnárné Stadler Katalin

[1] Egyesült Királyság, Moldova, Montenegro, Norvégia, Szerbia, Törökország

AZ ERASMUS+ AJTÓKAT NYIT – KONFERENCIA ÉS DÍJÁTADÓ

A Tempus Közalapítvány szervezésében 2024. május 28-án került megrendezésre „AZ ERASMUS+ AJTÓKAT NYIT – KONFERENCIA ÉS DÍJÁTADÓ” című rendezvény.

  1. évben megrendezett konferencián arra kerestük a választ, hogyan járulhatnak hozzá a nemzetközi együttműködések az innovatív megoldások gyakorlatba ültetéséhez, illetve a pozitív társadalmi folyamatokhoz? Mit adhat az egyénnek egy-egy külföldi tapasztalat? Milyen folyamatokat indíthatnak be az Erasmus+ projektek az intézményen belül?

A konferencián izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken, illetve interaktív projektbemutatókon vehettek részt az érdeklődők. A résztvevők megismerhették az idei év nívódíjas Erasmus+ projektjeit, illetve a Tempus Közalapítvány partnereivel is találkozhattak.

 

A konferencia teljes programja itt tekinthető meg.

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében”

HUCER konferencia

Eger, 2024. május 23-24.

 

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében” címmel 2024. május 23-24. között rendezték meg Egerben a HUCER konferenciát. A rendezvény az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület és az EPALE Magyarország szervezésében valósult meg. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. Az előadás az EQAVET NRP HU projekt támogatásával készült.

A konferencia „A szakképzés fejlesztését segítő kutatások” elnevezésű szekciójában „Lemorzsolódás a szakképzésben” címmel mutatta be előadását Hörich Balázs és Nagy Zoltán az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának munkatársai. Kutatásukban a Szakképzés Információs Rendszer (SZIR) tanulói nyilvántartása alapján, a 2020/21-es tanévben képzésüket 9. évfolyamon megkezdő szakképzési tanulók egyéni tanulmányi útjait kísérték végig egészen a 2022/23-as tanév végéig. Eladásukban ismertették a tanulói lemorzsolódás megközelítésének elméleti és gyakorlati lehetőségeit, majd ismertették számításaik részletes módszertanát. Az egyéni tanulói utak között jelentős különbségek láthatók a szakképző iskolákban és a technikumokban tanulók között, így a lemorzsolódó tanulók aránya az előbbi tanulói csoportban jóval magasabb. Az elemzés figyelembe vette az évfolyamismétlés, illetve a rugalmas tanulási lehetőségekre történő képzés-váltásokat is. Mindez rámutatott, hogy a szakképző iskolákban a lemorzsolódásnak az évfolyamismétlés különösen nagy rizikófaktora. Az előadásban bemutatták a szakképzésből kieső, kilépő tanulók főbb szocio-demográfiai jellemzőit is, ez alapján főleg a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók, az idősebbek, illetve a nők körében magasabb a kilépés kockázata. Jellemző módon nagy területi egyenlőtlenségek húzódnak meg a szakképzésből történő kiesések mögött: az ország dél-nyugati – észak-keleti tengelyén magasabb, másutt alacsonyabb az érintett tanulói kör aránya, továbbá veszélyeztetettek a határmenti járások és a megyék belső perifériáján lakó tanulók is. Az NSZFH keretén belül működő Szakképzési Pályakövetési Rendszer Adatintegrációs Modulja lehetőséget adott arra is, hogy a kutatók megismerjék, hogy a kilépő/kieső tanulók lemorzsolódásukat követően milyen arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon vagy tértek vissza az oktatás valamely formájába. Az eredmények szerint a szakképzésből kieső tanulók fő státuszukat tekintve 8%-a tanult (jellemző módon felnőttképzésben), 16%-a tanult és dolgozott, továbbá 39%-a dolgozott a későbbiekben. Az előadásban ismertetésre került az elemzés korlátai is (pl. a populációt jelentő 9. évfolyamos tanulók heterogenitása, a lemorzsolódás nem feltétlenül jelent iskolarendszerű lemorzsolódást is), illetve felhívták a figyelmet mindazokra a programokra, melyek a közeljövőben csökkentheti a lemorzsolódás szakképzésben megfigyelhető jelenségét.

 

Hörich Balázs, Kertész Boglárka