Peer Learning Activity: Graduate Tracking outside the EU

A 2025. január 21-22-én online formában megrendezett Peer Learning Activity (PLA) eseményen számos ország képviselői vettek részt. A program első napja a dél-koreai házigazdák köszöntőbeszédével vette kezdetét, amelyben hangsúlyozták a magas színvonalú diplomás nyomonkövetési rendszerek jelentőségét, amelyek hozzájárulhatnak a szakpolitikai döntéshozatal megalapozásához.

A nyitónap első előadása Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszerét, valamint diplomás nyomonkövetési rendszerét ismertette. A Koreai Szakképzési és Oktatási Kutatóintézet (KRIVET) szakértője által tartott előadás rövid történeti áttekintést nyújtott Dél-Koreáról és bemutatta az ország oktatási rendszerét kiemelve azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározták az oktatás fejlődését. Az előadás részletes áttekintést nyújtott Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszeréről (TVET). Ezután megismerkedtünk a Dél-Korea diplomás utánkövetési rendszereivel, különös tekintettel a Korea Employment Education Panel (KEEP) felmérésre, valamint a felsőoktatási intézményekre és a szakképző középiskolákra vonatkozó diplomás foglalkozási statisztikákra és a felsőoktatásban végzettek munkahelyváltásra vonatkozó statisztikáira. A KEEP átfogó adatbázist biztosít a fiatalok és a pályakezdők helyzetének vizsgálatához, lehetővé téve a középiskolai végzettség megszerzése utáni pályautak elemzését, beleértve a felsőoktatásba vagy a munkaerőpiacra való belépést.

A második előadáson a Szingapúri Műszaki Főiskola két képviselője betekintést nyújtott a szingapúri végzős hallgatók munkaerőpiaci felkészültségébe a Graduate Employment Survey (GES) felmérésen keresztül. Az előadás rövid történeti áttekintést nyújtott a Szingapúr műszaki főiskoláinak rendszeréről, illetve részletesen bemutatta a Singapore Polytechnic intézményét. A GES két kérdőíves felmérést foglal magába. Az Institute of Technical Education (ITE) Graduate Employment Survey és az Autonomous Universities (AUs) Graduate Employment Survey kutatásokat. Együttesen ezek a felmérések átfogó képet adnak a felsőoktatás utáni képzési rendszer végzőseinek munkaerőpiaci helyzetéről.

A második napon Ausztrália Nemzeti Szakképzési Kutatóközpontjának (NCVER) két képviselője ismertette az ország Student Outcomes Survey (SOS) elnevezésű felmérését, amely a szakképzésben résztvevő tanulók eredményeit vizsgálja. Továbbá az előadás bemutatta az NCVER szerepét mint Ausztrália szakképzési adatainak nemzeti kezelőjét. Az SOS részletes bemutatása alapján kiderült, hogy a felmérés évente közel egymillió hallgatót ér el, és az előző évben képzésben részt vevő hallgatókat célozza meg. A kutatást online és telefonon végzik, minden év júniusa és augusztusa között.

A PLA utolsó szakasza a japán középiskolai végzősök munkaerőpiaci átmenetének nyomon követési módszereit mutatta be. A Tokiói Egyetem egyik szakértője áttekintést adott Japán oktatási rendszeréről. A japán munkaerőpiac sajátosságainak bemutatásakor az előadás kiemelte a „vállalati állampolgárság” koncepcióját. Japánban a munkavállalók jellemzően vállalaton belüli pozícióváltások révén érnek el karriert, míg a vállalatok közötti munkahelyváltás ritkább jelenség. A vállalatok inkább munkahelyi képzéssel fejlesztik alkalmazottjaikat, ezért előnyben részesítik az általános, széleskörű akadémiai végzettséggel rendelkező diplomásokat.

Az esemény értékes betekintést nyújtott a résztvevők számára a diplomás utánkövetési rendszerek különböző nemzetközi megközelítéseibe. A bemutatott dél-koreai, szingapúri, ausztrál és japán példák rávilágítanak arra, hogy a végzősök munkaerőpiaci átmenetének hatékony nyomon követése kulcsfontosságú a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában.

A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben – online egymástól való tanulás program

Quality Assurance of digital tools and delivery in VET

Az EQAVET Titkárság 2023 novemberében „A digitális eszközök minőségbiztosítása a szakképzésben” címmel szervezett online egymástól való tanulási programot.

A projekt 2021-2023 évekre vonatkozó munkaprogramja kiemelt prioritásként kezeli a minőségbiztosítás megerősítését a szakképzés valamennyi formája tekintetében, beleértve a munkaalapú tanulást, az egyénre szabott és a digitális tanulást (online és blended tanulás), valamint annak értékelését/elismerését/tanúsítását.

A tanulási program a következő kérdéseket járta körbe: hogyan változtatja meg a tanítást és a tanulást az új digitális eszközök és az új oktatási formák használata, és
milyen hatással van mindez a bemenet, a folyamat, a kimenet és az eredmények minőségbiztosítására, illetve hogyan tudjuk biztosítani, hogy a digitális eszközök és a digitális megvalósítás magas színvonalú szakképzést eredményezzen, és milyen mértékben kell alakítani a rendszer- és szolgáltatói szintű minőségbiztosítási intézkedéseket az innováció és a digitalizáció ezen követelményeinek megfelelően.

Az esemény angol nyelvű összefoglalója itt olvasható.

 

 

Szlovák tanulmányi látogatás az EQAVET nemzeti adaptációjáról és működéséről

EQAVET study visit 2023. június 22.

Budapesten került sor 2023. július 10-11-én a szlovák EQAVET nemzeti referenciapont tanulmányi látogatására.

A látogatás célja az EQAVET magyarországi és szlovákiai nemzeti adaptációjával és működésével kapcsolatos eredmények bemutatása, a projektidőszak tapasztalatainak cseréje, illetve a közös tevékenységek kidolgozása volt a következő projektciklusra.

Magyar részről bemutatásra került az EQAVET-alapú minőségirányítási rendszer bevezetése, és a nemzeti szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztési programja, míg szlovák részről a nemzeti szakértői értékelés bevezetésének támogatása egy régióban 43 szakképző iskola részvételével, illetve a szakértői értékelés módszertanának finomítása, a szakképzési minőségdíj bevezetése, valamint a nemzeti minőségügyi hálózat létrehozása az Erasmus+ stratégiai partnerségi projekt QUANTUM + akkreditált mobilitás a minőségbiztosítás érdekében című projekt keretében.

A további közös munka során a két nemzeti referenciapont a szakmai értékelés, a szakképzési pályakövetési rendszerfejlesztés, a továbbképzések és az EPALE platformon szervezett közös szakmai hetek témájában tervez együttműködést.

„Mikrotanúsítványok minőségbiztosítása a szakképzésben” – EQAVET egymástó való tanulási program (PLA)

Mikrotanúsítványok
A mikrotanúsítványok EQAVET alapú minőségbiztosítása témájában 2022. november 8-9-én került sor az EQAVET Titkárság szervezésében egymástól való tanulás programra. Az EQAVET-hálózat és a szomszédos országok több mint 60 képviselője találkozott online, hogy a szakképzésben használt mikrotanúsítványok minőségbiztosítását megvizsgálja. A programnak Írország adott otthont virtuálisan.
A PLA a mikrotanúsítványok használatának írországi példájára összpontosított a felnőttképzési területen. Az ír előadók felvázolták a mikrotanúsítványok fő jellemzőit, és azt, hogy hogyan alkalmazzák azokat a Skills to Advance elnevezésű kísérleti projektben. A program a vállalkozások és a munkavállalók számára biztosít az akvakultúra, a robotika, a zöld és a digitális készségek terén.
A Cedefop bemutatta a szakképzés és a munkaerőpiac számára a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos projektjének időközi eredményeit. A kutatás feltérképezte a mikrotanúsítványokat az európai munkaerőpiaci képzések terén; megvizsgálta a mikrotanúsítványok és az oktatási rendszerek fejlesztései közötti kapcsolatokat; valamint, hogy milyen előnyöket jelenthetnek a mikrotanúsítványok a végfelhasználók számára.
A résztvevők három tagállam, Svédország, Észtország és Spanyolország mikrotanúsítványokkal kapcsolatos véleményeit is hallhatták. Svédország egy olyan kísérleti projektről számolt be, amely azt vizsgálja, hogy mi szükséges az elismeréshez, a minőséghez és a szabványosításhoz, Észtország elmondta, hogy az észt felnőttképzési törvényt 2023-ban módosítják, hogy meghatározzák a mikrotanúsítványok fogalmát, meghatározzák a tanulmányi mennyiséget, a szolgáltatási alapelveket és a minőségbiztosítási mechanizmusokat.
Végül Spanyolország tájékoztatta a résztvevőket egy új törvényről, amelyet Spanyolországban 2022 márciusában vezettek be. A törvény egységes szakképzési rendszert határoz meg, amely integrálja a szakmai alapképzést és a felnőttképzést, és magában foglalja az összeszámítható mikrokreditpontokat. A minőségbiztosítási rendszer pedig összhangban van az EQAVET indikátorokkal.

A program teljes anyaga itt érhető el angol nyelven.

További információk a mikrotanúsítványokról az EPALE platformon:

EPALE OER: Mik azok a mikrotanúsítványok?

EPALE Blog: Mikrotanúsítványok – az új diplomák?

EPALE Blog: Új trendek a tanúsításban: a mikrotanúsítványok

Peer Review Olaszországban

EQAVET Peer Review in Italy 2022

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új módszertani elemként bevezeti az ún. EQAVET Peer Review-t (PR), a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelését.  Bár a szakértői értékelés egy önkéntességen alapuló kölcsönös tanulási tevékenység, az EQAVET NRP-k fejlesztésére EU támogatást nyert nemzeti referencia pontoknak kötelező 5 alkalommal más tagországok által szervezett szakértői értékelésen részt venni. A magyar nemzeti referenciapont az olasz, a német, a szlovák, a görög és a máltai NRP-k által szervezett peer review-kra delegál szakértőket.

Az olaszországi Peer Review-t az INAPP szervezeti keretein belül működő EQAVET NRP szervezte és bonyolította le 2022. október 26-án és 27-én. A peer-ek 4 másik európai NRP képviselői voltak: Bulgária 1 fő, Görögország 2 fő, Magyarország 1 fő és Spanyolország 2 fő, így összesen 6 fő külföldi peer vett részt az értékelésben.

Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A Peer Review központi témája a szakma alapképzésben 2015-ben bevezetett duális modell, és ennek keretében a megnövelt munkaalapú tanulási hányadot tartalmazó ún. IeFP tanulási útvonalak (minőségbiztosítása) volt. (“Quality assurance in IeFP pathways with a stronger work-based learning component”)

Két értékelendő minőségbiztosítási intézkedést jelöltek meg a peer értékelés fókuszául:

  1. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – Rendszer szintű irányítás, kormányzás”
  2. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – A képesítési jegyzékek nemzeti rendszere”.

A szakmai értékelésről az EQAVET Titkárság készít záróriportot. A gyorsjelentés angol nyelven itt olvasható.

Workshop a képzési szektorok minőségbiztosítási elemeiről

OH-EQF NCP minőségbiztosítási workshopok

Az Oktatási Hivatal szervezeti keretein belül működő EQF-NCP két workshopot tervez, amelynek célja a felsőoktatás és szakképzés közötti kapcsolódási pontok feltárása az ágazati minőségpolitikai elvek és az intézményi szintű minőségirányítási rendszerek terén. A workshopok végén összegzésre kerülnek az eredmények, tanulságok és javaslatok.

 

Az oktatás és képzés minőségbiztosításával és minőségfejlesztésével kapcsolatos EU szintű tevékenységek a 2000. évtől újabb lendületet kaptak. Ennek oka, hogy a Lisszaboni Stratégiában és a Barcelonai Döntésekben megfogalmazott, Európa gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kitűzött célok (versenyképesség növelése, a tudásalapú társadalomba való átmenet, a foglalkoztathatóság növelése, az EU bővítésével az európai munkaerő-piac megnyitása, mobilitás) előtérbe és középpontba helyezték az oktatás és képzés – kiemelten a szakképzés és a felsőoktatás – minőségének a kérdését.

 

Az oktatás és képzés minőségének folyamatos fejlesztése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő (ún. piacképes munkaerő) képzése és ez által az elhelyezkedési lehetőségek, a foglalkoztathatóság növelése céljából mindkét területen EU szintű közös követelményeket   születtek, amelyek a nemzeti szintű tevékenységek kereteit is alkotják:

  • Ezeket a közös követelményeket a felsőoktatás (HE) területén a 2005-ben megjelent Európai Szabványok és Irányelvek (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Educaton Area, ESG) jelentik.
  • A szakképzés (VET) területén 2003-2004-ben kidolgozásra került a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (The Common Quality Assurance Framework, CQAF), majd ennek továbbfejlesztéseként 2008-ban a vonatkozó Tanácsi Ajánlás létrehozta az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (European Quality Assurance Reference Framework for VET, EQAVET), amely a szakképzés minden területén (középfokú/iskolai rendszerű, munkaalapú tanulás, felnőttképzés, felsőfokú szakképzés) alkalmazható és alkalmazandó.

A két egymásra épülő szakmai napokon 2022. október 6. és december 8.) bemutatásra kerülnek az egyes ágazatok minőségpolitikai és intézményi minőségirányítási jó gyakorlatai, illetve megvitatják és értelmezik a következő kérdésköröket:

  1. Mit értenek ágazati és intézményi minőségfogalmon és mik az ágazatok közötti minőségfogalmi kapcsolatok?
  2. Vannak-e és melyek a közös pontok az alkalmazott minőségmodellekben, milyen ezen közös pontok kapcsolati minősége, valamint milyen lehetőségeket látunk a kapcsolatok erősítésére vagy létrejöttére?
  3. Vannak-e jól bevált módszerek és eszközök, amelyek mindkét ágazat számára haszonnal átvehetők és alkalmazhatók?
  4. Látható-e most bármely ágazatban olyan gyakorlati minőségbiztosítási innovációt (elvet, eszközt, módszert), amellyel a két ágazat közötti célzott minőségkommunikációt erősíthetjük és elősegíthetjük?

Az EQAVET képviseletében nemzeti szakértőnk Molnárné Stadler Katalin  támogatja a szervezést és vesz részt a rendezvényeken.

EQAVET egymástól tanulás program „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben”

Felnőttképzők EQAVET alapú külső értékelése
  1. április 27-28-án került megrendezésre online a „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben” címmel az új pályázati ciklus első EQAVET hálózati eseménye.

Az egymástól tanulás program célja az volt, hogy megvitassa a kihívásokat és a megoldásokat a minőségbiztosítás megközelítésének kidolgozására a felnőttképzésben. A program során a résztvevőknek lehetőségük volt megvitatni több uniós tagállam felnőttképzési minőségbiztosítási politikáját, feltárni a nemzetközi és uniós szintű minőségbiztosítási rendszerek (EFQM, ISO 21001) szerepét, valamint a minőségbiztosítási folyamatokat az egyéni tanulási számlák összefüggésében.

A PLA résztvevői az EU-n belüli és kívüli szakképzési rendszerek sokféleségét reprezentálták: 61 résztvevő érkezett nagy és kis rendszerekből, központosított és decentralizált rendszerekből, Észak- és Dél-, Kelet- és Nyugat-Európából, a kaukázusi régióból és Észak-Afrikából.

A megbeszélések ösztönzése érdekében az EQAVET-hálózat nemzeti referenciapontjainak (ír, cseh, francia, holland és portugál) tagjait felkérték, hogy ismertessék tapasztalataikat, bevált gyakorlataikat és kihívásaikat a témával kapcsolatban:

  1. A továbbképzés minőségbiztosításának fő kihívásai.
  2. A nemzetközi vagy vállalati minőségbiztosítási címkék és eszközök használata.
  3. Az egyéni tanulási számlák (ILA) minőségbiztosítására vonatkozó tényleges és lehetséges szakpolitikai lépések.

A tagországok által prezentált esettanulmányok a különböző rendszerek felnőttképzési kínálatának sokféleségét tükrözték.

Írországban például az államilag finanszírozott felnőttképzést ugyanazok a szolgáltatók nyújtják, mint az államilag finanszírozott alapképzést, és a minőségbiztosítási követelmények azonosak, amelyek az oktatásra és képzésre vonatkozó standardokon, a nemzeti képesítési keretrendszeren és más szabályozásokon – például a képesítések elismerésével kapcsolatban – alapulnak.

Portugáliában a felnőttképzési programokat állami intézmények (az oktatási minisztérium által felnőttoktatásra és -képzésre engedélyezettek), képzési központok (a felnőttoktatásra és -képzésre, valamint a kompetenciák validáslási folyamatára a Képesítési és Szakképzési Nemzeti Ügynökség (ANQEP) által engedélyezettek) és szakképzési központok (az állami foglalkoztatási és szakképzési szolgálat (IEFP) tulajdonában) nyújtják.

A Cseh Köztársaságban a formális rendszeren kívüli felnőttképzési programok nem szabályozottak, de 2007 óta fokozatosan kialakult a nem formális és informális tanulási eredmények validálásának rendszere. A képesítések nemzeti nyilvántartásában szereplő 1380 szakmai képesítésre vonatkozóan központilag meghatározott képesítési és értékelési szabványok léteznek.

Arra a kérdésre például, hogy hogyan lehet javítani a felnőttképzésrelevanciáját az egész életen át tartó és az egész életre kiterjedő tanulás szempontjából? Hogyan tervezzük meg és mérjük az eredmények (elsősorban a tanulási eredmények) minőségét a tanulók igényeinek és a konkrét munkaadók/munkahelyek igényeinek megfelelően, a következő válasz született a szakmai vita során. A legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy a minőségbiztosítási intézkedésekben hogyan lehet egyensúlyt teremteni a „rugalmasság” (amelyre a felnőttképzési szolgáltatóknak és programoknak szükségük van ahhoz, hogy időben reagálni tudjanak az egyén és a munkaerőpiac változó igényeire) és a „minőség” (azaz az előre meghatározott követelmények/szabványok betartása az ügyfelek igényeinek kielégítése mellett) között. Egy másik fontos következtetés ebben a tekintetben az volt, hogy az a típusú szakpolitika, amely egyfajta szabályozással rendelkezik minden típusú tanulásra már nem megfelelő: a különböző érdekeltek különböző igényei különböző megközelítéseket igényelnek.

A teljes jelentés a programról itt olvasható angol nyelven.