Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában

A Cedefop „Az Országos Képesítési Keretrendszerek szerepe a Készségek Uniójában” online eseményére 2026. február 17-én került sor.
Több mint másfél évtizede indult el az a folyamat, amelynek célja a különböző európai országok oktatási rendszereinek „közös nyelvre” fordítása volt. Az Európai Képesítési Keretrendszer folyamatában 41 ország vesz részt. A legtöbb országban a keretrendszerek már stabilan működnek és sikeresen megalapozták a bizalmat az európai képesítések között. A munkaerőpiaci igények gyorsulása azonban új kihívások elé állítja a szakértőket.

A workshopon a résztvevők az alábbi kérdéseket vitatták meg:

  • Hogyan tudnak a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKK) választ adni a digitális átállás kihívásaira?
  • Miként járulnak hozzá az NKK-k a külföldi (EU-s és EU-n kívüli) szakképesítések elismerésének megkönnyítéséhez?
  • Hogyan javítható a nemzeti képesítési keretrendszerek ismertsége és használata a tanulók, a munkavállalók, az álláskeresők és a vállalatok körében?
  • Miként járulhatnak hozzá az NKK-k a Készségek Uniója (Union of Skills) célkitűzéseinek eléréséhez?

A Cedefop célja, hogy a workshop eredményeit felhasználja a 2026-os európai NKK-leltár (European inventory of NQFs) frissítéséhez.

Az esemény szakmai háttéranyaga és az elhangzott prezentációk elérhetőek a Cedefop hivatalos oldalán.

Workshop a képzési szektorok minőségbiztosítási elemeiről

OH-EQF NCP minőségbiztosítási workshopok

Az Oktatási Hivatal szervezeti keretein belül működő EQF-NCP két workshopot tervez, amelynek célja a felsőoktatás és szakképzés közötti kapcsolódási pontok feltárása az ágazati minőségpolitikai elvek és az intézményi szintű minőségirányítási rendszerek terén. A workshopok végén összegzésre kerülnek az eredmények, tanulságok és javaslatok.

 

Az oktatás és képzés minőségbiztosításával és minőségfejlesztésével kapcsolatos EU szintű tevékenységek a 2000. évtől újabb lendületet kaptak. Ennek oka, hogy a Lisszaboni Stratégiában és a Barcelonai Döntésekben megfogalmazott, Európa gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kitűzött célok (versenyképesség növelése, a tudásalapú társadalomba való átmenet, a foglalkoztathatóság növelése, az EU bővítésével az európai munkaerő-piac megnyitása, mobilitás) előtérbe és középpontba helyezték az oktatás és képzés – kiemelten a szakképzés és a felsőoktatás – minőségének a kérdését.

 

Az oktatás és képzés minőségének folyamatos fejlesztése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő (ún. piacképes munkaerő) képzése és ez által az elhelyezkedési lehetőségek, a foglalkoztathatóság növelése céljából mindkét területen EU szintű közös követelményeket   születtek, amelyek a nemzeti szintű tevékenységek kereteit is alkotják:

  • Ezeket a közös követelményeket a felsőoktatás (HE) területén a 2005-ben megjelent Európai Szabványok és Irányelvek (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Educaton Area, ESG) jelentik.
  • A szakképzés (VET) területén 2003-2004-ben kidolgozásra került a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (The Common Quality Assurance Framework, CQAF), majd ennek továbbfejlesztéseként 2008-ban a vonatkozó Tanácsi Ajánlás létrehozta az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (European Quality Assurance Reference Framework for VET, EQAVET), amely a szakképzés minden területén (középfokú/iskolai rendszerű, munkaalapú tanulás, felnőttképzés, felsőfokú szakképzés) alkalmazható és alkalmazandó.

A két egymásra épülő szakmai napokon 2022. október 6. és december 8.) bemutatásra kerülnek az egyes ágazatok minőségpolitikai és intézményi minőségirányítási jó gyakorlatai, illetve megvitatják és értelmezik a következő kérdésköröket:

  1. Mit értenek ágazati és intézményi minőségfogalmon és mik az ágazatok közötti minőségfogalmi kapcsolatok?
  2. Vannak-e és melyek a közös pontok az alkalmazott minőségmodellekben, milyen ezen közös pontok kapcsolati minősége, valamint milyen lehetőségeket látunk a kapcsolatok erősítésére vagy létrejöttére?
  3. Vannak-e jól bevált módszerek és eszközök, amelyek mindkét ágazat számára haszonnal átvehetők és alkalmazhatók?
  4. Látható-e most bármely ágazatban olyan gyakorlati minőségbiztosítási innovációt (elvet, eszközt, módszert), amellyel a két ágazat közötti célzott minőségkommunikációt erősíthetjük és elősegíthetjük?

Az EQAVET képviseletében nemzeti szakértőnk Molnárné Stadler Katalin  támogatja a szervezést és vesz részt a rendezvényeken.

Közös webinárium az EKKR, EUROPASS ÉS EQAVET Hálózatok részvételével az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójáról

2022. május 11-én került sor három hálózat részvételével egy olyan bevezető webináriumra, amely az Európai Szakmai Alapprofilok koncepcióját mutatta be.
A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

Az Európai Szakmai Alapprofilok gondolata azon a tényen alapul, hogy a megfelelő szakmák munkafeladatai / munkakörök vagy funkciók minden tagországban közösek, főként a technológiai szabványok és az üzleti folyamatok globális volta miatt. Következésképpen a szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges tipikus (meglévő és kialakulóban lévő) készségek és kompetenciák is hasonlóak. A tanulók által a közös munka alapfeladatok elvégzéséhez elsajátítandó tanulási eredmények is hasonlóak.

Az Európai Szakmai Alapprofilok célja, hogy meghatározzák azokat a közös – „alap” – tanulási eredményeket, amelyek az Európai Unió tagországaiban a nemzeti szakképzési programok szempontjából relevánsak az egyes foglalkozási/szakképzési területeken. Az alap tanulási eredmények alkotják az oktatási profilt.

A tanulási eredményeknek nem csak a szakmai készségekre és kompetenciákra vonatkoznak, hanem magukba foglalják a munka és a társadalom szempontjából releváns transzverzális készségeket is.

Az Európai Szakmai Alapprofilokat rugalmas eszköznek szánják, amely továbbfejleszthető és kiegészíthető különböző tanulási eszközökkel, forrásokkal és tartalommal, például szakmai digitális tartalommal, azaz konkrét digitalizált tanulási anyagokkal, digitális tanítási vagy (ön)értékelési eszközökkel, amelyek támogathatják az alapprofilban elérhető tanulási eredmények megszerzését. A koncepció megvitatása után a webináriumon kapott visszajelzéseket beépítik a szakmai előkészítő anyagba, amely 2022 év nyarán lesz elérhető.