OECD PISA felmérés a szakképzésben tanulók számára

PISA VET

Az elmúlt két évtizedben a PISA-tesztek világszerte hozzájárultak az oktatáspolitikai reformok előmozdításához, mivel lehetővé tették az országok számára, hogy összehasonlítsák a 15 évesek matematikai, olvasási és természettudományos készségeit. Most a Nemzetközi Tanulói Felmérési Program (Programme for International Student Assessment, PISA) mintájára az OECD egy új nemzetközi felmérést dolgoz ki a szakképzésben részt vevő tanulók készségeinek mérésére. A PISA-VET lesz az első kísérlet arra, hogy mérje és nemzetközileg összehasonlítsa a villanyszerelőnek, szállodai recepciósnak, autószerelőnek vagy ápolási asszisztensnek tanulók képességeit. Ez az úttörő kezdeményezés újradefiniálja a szakmai készségek mérésének módját, és lehetőséget ad az országoknak arra, hogy tanuljanak egymás szakképzési programjaiból, és finomhangolják az erre vonatkozó oktatási politikáikat.

A PISA-VET középpontjában egy új keretrendszer áll, amelyet március 19-én indítanak a tesztelés útjára. A keretrendszer meghatározza a teszttervezésre és az adatelemzésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a szakmákhoz szükséges ismereteket és készségeket és azok értékelésének módját. A tesztrendszer az olyan sikeres szakmai készségértékelések tapasztalataira épül, mint a németországi ASCOT kutatási program és a WorldSkills. Emellett a lehető legjobban kihasználja az értékelési módszerek legújabb technológiai fejlesztéseit, például a digitális szimuláció használatát a munkahelyi gyakorlati készségek értékelésére.

A PISA-VET  nem csupán egy OECD-kezdeményezés, hanem egy globális együttműködés, amelyben 13 ország, több mint 100 nemzeti szakértő és a szakszervezetek képviselői vesznek részt. A keretrendszer alapján kidolgozásra kerülnek az értékelési eszközök és négy országban kerül majd kipróbálásra:: Ausztrália, Németország, Portugália és az Egyesült Arab Emírségek.

A PISA felmérés szakképzésre való kiterjesztésével az OECD célja, hogy szakítson a status quóval, és új utakra vigye a készségértékelés világát. Egy izgalmas időszak következik, amely azt ígéri, hogy a jövőben nagymértékben javítani fogja a  szakképzés minőségét és elismertségét.

Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.

 

 

Röviden az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról

Az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról rövidenAz Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról röviden

Örömmel számolunk be róla, hogy a www.nive.hu oldalon elérhetővé vált az Országos Szakképzési Pályakövetési Riport, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának kollégái készítettek.

A riport alapjául szolgál, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 4.§ (1) i) pontja szerinti pályakövetési rendszerért. A pályakövetési rendszer része a szakképzésben tanulók és felnőttképzésben résztvevők pályájának követése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása, a minőségbiztosítás, az oktatás hatékonyságának és színvonalának nyomon követése, a szakképzési és felnőttképzési kínálat optimalizálásának segítése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) több pilléren nyugszik. Egyrészt a szakképzésben tanulók három speciális célcsoportja (9. évfolyamosok, 16. éves tanulók és végzős évfolyamon tanulók) körében minden tavasszal online nagymintás kérdőíves vizsgálat zajlik.

A kérdőíves kutatásban főként a képzésválasztás körülményei; a képzést, duális képzést övező elégedettség; valamint a jövőbeni tervek vannak fókuszban. A Pályakövetési Rendszer második pillére a szakképzésben tanulók különböző adminisztratív adatbázisok (pl. NAV, OH) nyilvántartásaival történő anonim adatkapcsolását jelenti, amely lehetővé teszi a tanulók anonimizált egyénsoros utánkövetését. Az adatkapcsolások által valós képet kaphatunk a képzési paletta és a piac viszonyáról, a jövő generációja számára pedig támogatást biztosíthat egy teljesebb karrierív bejárására.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer
Saját forrás: A Szakképzési Pályakövetési Rendszer

A főbb eredmények a következők:

  • A szakképzést elsősorban négy okból kifolyólag tartják vonzónak a tanulók az országos eredmények alapján: érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytathatnak; elvárásaik szerint szakvégzettségükkel könnyen találnak majd munkát; kielégítőnek találták a képzéskínálatot, valamint a tanulók szülei, rokonaik is ezt javasolták.
  • A tanulók többsége a szülők tanulást támogató attitűdjét érzékeli, illetve a továbbtanulás, munkavállalás családi beszédtémát jelent.
  • A választott iskolával, képzéssel kapcsolatban inkább elégedetten nyilatkoznak a tanulók. A tanulmányok tetszenek a diákoknak, sok újdonságot hallanak, többségében értik is a tanulnivalót.
  • Azok, akik duális képzésben vesznek részt, alapvetően elégedettek mind a képzőhellyel, mind az oktatóval, mind pedig a megszerzett tudással.
  • Három év múlva végzős tanulók 38,8%-a szeretne tanult szakmájában dolgozni, 23,6%-a más területen szeretne elhelyezkedni, 22,9%-uk pedig felsőoktatási tanulmányokat szeretne végezni.
  • A 2020/2021 tanévben végzett tanulók 50,3%-a elhelyezkedett, 16,6%-a tanult, 28,7%-ára pedig mindkét munkaerőpiaci státusz egyaránt jellemző volt a végzést követő egy év során.

A dokumentum lehetőséget nyújt a szakképzésben végzettek főbb jellemzőinek megismerésére. Emellett, a Szakképzési Centrumok részére eljuttatásra kerültek azok a riportok, amelyek intézményeik összesített eredményeit tartalmazzák az országos eredmények tükrében. A riportok alkalmasak a minőségbiztosítási, képzésfejlesztési és pályaorientációs tevékenységek támogatására.

Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban

MOOC
Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban címmel rövid interaktív kurzus készült az EQAVET projekt keretében az érdeklődők számára. Az online kurzus célja az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (European Quality Assurance Reference Framework, EQAVET) részletes bemutatása, célcsoportja pedig szakoktatásban, szakképzésben és felnőttképzésben minőségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek. A tananyag az EPALE platform MOOC szekciójában elérhető, a belépéshez az eqavet@nive.hu e-mail címen lehet belépési kódot igényelni.

„Út a COVID utáni megerősödött szakképzés felé”

EOPPEP

A görög EQAVET nemzeti referenciapont 2023. július 27-én szervezett nagyszabású nemzetközi webináriumot. Az online valós időben nézhető esemény célja az iskolarendszerű szakképzés minőségbiztosítási módszertanának és a kapcsolódó kísérleti projekt eredményeinek bemutatása volt.

Az „Út a COVID utáni megerősödött szakképzés felé” címet viselő webináriumon Antonios Glaros bemutatta a 2021-2023 közötti projekt ciklus eredményeit, míg Vasileios Raftopoulos, nemzeti szakértő a szakképzési programok minőségbiztosítási módszertanáról, kiemelten pedig az adatellenőrzési módszertanról beszélt. Konstantinos Papaefstathiou, az EOPPEP Nemzeti Minőségbiztosítási Rendszer Főosztály vezetője a szakképzési programokhoz készült minőségbiztosítási módszertani kézikönyv fejlesztési munkáját és eredményeit ismertette a résztvevőkkel.

A görög szervező, a Nemzeti Képesítési és Pályatanácsadó Szervezet, egy országos hatállyal bíró állami szervezet, amely a jobb minőségű, hatékonyabb és megbízhatóbb élethosszig tartó tanulási szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul. Az EOPPEP az oktatási, kutatási és vallásügyi miniszter felügyelete alatt működik.

A rendezvényen a hazai szereplőkön kívül meghívták az európai társszervezetek képviselőit, Magyarország részéről Molnárné Stadler Katalin, az EQAVET nemzeti szakértője és a projekt szakmai vezetője a magyar EQAVET-alapú szakképző intézmények számára kifejlesztett minőségirányítási rendszerről tartott sikeres előadást.

Az angol nyelvű előadás elérhető itt.

Közös webinárium az EKKR, EUROPASS ÉS EQAVET Hálózatok részvételével az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójáról

2022. május 11-én került sor három hálózat részvételével egy olyan bevezető webináriumra, amely az Európai Szakmai Alapprofilok koncepcióját mutatta be.
A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

Az Európai Szakmai Alapprofilok gondolata azon a tényen alapul, hogy a megfelelő szakmák munkafeladatai / munkakörök vagy funkciók minden tagországban közösek, főként a technológiai szabványok és az üzleti folyamatok globális volta miatt. Következésképpen a szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges tipikus (meglévő és kialakulóban lévő) készségek és kompetenciák is hasonlóak. A tanulók által a közös munka alapfeladatok elvégzéséhez elsajátítandó tanulási eredmények is hasonlóak.

Az Európai Szakmai Alapprofilok célja, hogy meghatározzák azokat a közös – „alap” – tanulási eredményeket, amelyek az Európai Unió tagországaiban a nemzeti szakképzési programok szempontjából relevánsak az egyes foglalkozási/szakképzési területeken. Az alap tanulási eredmények alkotják az oktatási profilt.

A tanulási eredményeknek nem csak a szakmai készségekre és kompetenciákra vonatkoznak, hanem magukba foglalják a munka és a társadalom szempontjából releváns transzverzális készségeket is.

Az Európai Szakmai Alapprofilokat rugalmas eszköznek szánják, amely továbbfejleszthető és kiegészíthető különböző tanulási eszközökkel, forrásokkal és tartalommal, például szakmai digitális tartalommal, azaz konkrét digitalizált tanulási anyagokkal, digitális tanítási vagy (ön)értékelési eszközökkel, amelyek támogathatják az alapprofilban elérhető tanulási eredmények megszerzését. A koncepció megvitatása után a webináriumon kapott visszajelzéseket beépítik a szakmai előkészítő anyagba, amely 2022 év nyarán lesz elérhető.

Szakképzés 2022

Szakképzés 2022

A SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium az IT Study Oktató- és Kutatóközponttal együttműködve nagy sikerű és magas színvonalú eseménynek adott otthont 2022. március 29-én.

A „SZAKKÉPZÉS 2022”elnevezésű rendezvény a szakképzést érintő trendeken és fejlesztéseken túl betekintés adott az Erasmus+ programban rejlő lehetőségekre, a szakképzést érintő minőségbiztosítási keretrendszerekre és a legújabb módszertani stratégiákra.

A program keretében Karvázy Eszter, az EQAVET projektmenedzsere bemutatta az EQAVET keretrendszer új európai kereteit, illetve részletesen beszélt az Erasmus+ szakképzési kiválósági központok pályázatáról (CoVe).

Az előadás anyagok és az eredeti cikk itt olvasható:

Minőségbiztosítási rendszer a szakképzésben

A szakképzés átalakítása során egy új, egységes minőségirányítási rendszer került bevezetésre.

A szakképzés átfogó átalakítása során, a Szakképzés 4.0 Stratégia célkitűzéseinek megfelelően, új, egységes minőségirányítási rendszer (MIR) került bevezetésre a szakmai oktatásban, amely az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszeren (EQAVET) alapul.

Az átalakítás kiemelt célja volt a minőség javítása, mely a hatékonyság növelésének fontos eszköze. Ennek köszönhetően a duális képzés fejlesztésének egyik sarokpontja a minőségirányítás több pontn történő bevezetése volt.

A szakképző iskoláknak 2022. augusztus 31-ig kellett kialakítaniuk a minőségirányítási rendszerüket, amely minőségpolitikából, átfogó önértékelésből, ezekre épülő beavatkozó és fejlesztő tevékenységekből áll. A minőségpolitika középpontjába a szakképzés minőségének növelését kellett helyezni. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott minőségcélok a szakképzési alapfeladat ellátás minőségének biztosítására és fejlesztésére fókuszáltak, ezek elérése érdekében kellett a működési elveket, módszertant, folyamatokat is átgondolni.

A szakképzésért felelős minisztérium szakértői csoportja kidolgozta az Önértékelési kézikönyvet, amely illeszkedik az EQAVET Keretrendszerhez, és amely módszertani útmutatást és támogatást nyújt a szakmai oktatást folytató szakképző intézményeknek a minőségirányítási rendszerük kialakításához, és azt követő működtetéséhez.Az EQAVET alapú MIR kialakításával a folyamatok átláthatóvá válnak, illetve monitoring rendszerként is működik az eredményesség nyomon követése érdekében.

Fő célok:

  • minőségi oktatás biztosítása;
  • oktatás minőségének nyomon követése és adekvát fejlesztések megvalósítása;
  • intézményi monitoring kialakítása, indikátorok használata, partneri mérési rendszer működtetése;
  • oktatói teljesítmény monitorozásának intézményi szintű kialakítása.

Az Önértékelési kézikönyv itt letölthető.

Népszerű a szakképzés, egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből, amelynek összegzését csütörtökön juttatta el az MTI-hez a szervezet.

A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg.

Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson – tették hozzá.

A pályaválasztást meghatározó szempontok közül 50 százalékkal a várható fizetés az elsődleges, 45 százalék viszont azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szeresse a szakmáját. A szülők értékrendje ettől kissé eltér, ugyanis az anyagi szempontokat 45 százalékuk helyezi előtérbe, és 68 százalék javasol olyan pályát, ami megfelel a gyermeke érdeklődésének. Az adatokból az is kiderül, hogy a magasabb végzettségű szülők nagyobb arányban bízzák a gyermekekre a döntést, de a családi háttér jelentősen befolyásolja a választást. Maguk a fiatalok leginkább informatikával, gasztronómiával, sporttal vagy a művészeti ágak valamelyikével foglalkoznának leginkább – írták.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének éves kérdőívét a közlemény szerint 9197-en töltötték ki. A felmérés részletes ismertetése a kamara honlapján olvasható.

Forrás: MTI