Munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlatának beszámítása és a tanulási eredmény alapú (munka)programok tervezése

Hogyan valósítható meg szabályosan, átláthatóan és a minőségbiztosítási elvek figyelembevételével az Erasmus+ mobilitás a duális képzésben? A 2026. szeptember 10-én rendezett szakmai webináriumon megismerhettük a jogszabályi kereteket, a beszámítási lehetőségeket és a tanulási eredmény alapú tervezés gyakorlatát.

A szakképzési rendszerek minőségbiztosításában (EQAVET) kulcsszerepet játszik a munkaalapú tanulás (WBL), az egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a tanulási eredmények mérhetősége és beszámíthatósága.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók külföldi szakmai gyakorlata (Erasmus+ mobilitás) felvet bizonyos jogi, adminisztratív és szerkezetbeli kérdéseket. A webinárium célja az volt, hogy választ adjon ezekre a kihívásokra, segítsen a szereplőknek a jó gyakorlatok kialakításában, és támogatást nyújtson a minőségi mobilitási programok megvalósításához.

1. Jogszabályi feltételek

A szakképzés nemzetköziesítése terén a jogszabályi környezet jelentős mérföldkőhöz érkezett: 2020. szeptemberétől a szakképzési törvény jogszabályi szintre emelte a külföldi szakmai gyakorlat elfogadásának lehetőségét, amit a területi kereskedelmi és iparkamarák állásfoglalásai is támogatnak.

A legfontosabb szabályozási alapelvek:

  • Időtartam korlátja: A szakirányú oktatás külföldön történő teljesítésének időtartama nem haladhatja meg a szakirányú oktatás teljes időtartamának felét.
  • Munkaszerződés keretei: A szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatásra, vagy rövidebb határozott időtartamra (évente legfeljebb 2 alkalommal, egyenként 2–12 hétig, éves szinten maximum 12 hétre).
  • Esélyegyenlőség és átláthatóság: A külföldi szakmai gyakorlatra való kiválasztásnak átláthatónak és igazságosnak kell lennie. A szakképzési munkaszerződés megléte nem képezhet hátrányos megkülönböztetést a mobilitásban való részvételnél.

A webinárium Erasmus+ mentorai többször is hangsúlyozták, hogy a sikeres megvalósítás alapja a korai és folyamatos párbeszéd az intézményigazgató, a duális képzőhely/mentor, a nemzetközi koordinátor és a tanuló között.

2. A beszámítás és elszámolás 4 gyakorlati esete

A külföldi gyakorlat beszámíthatósága és pénzügyi elszámolása attól függ, hogy a külföldi képzőhely milyen jogi/szakmai kapcsolatban áll a hazai duális képzőhellyel és a szakképző intézménnyel.


További részletes iránymutatások a dualis.mkik.hu oldalon érhetők el.

3. Tanulási eredmény alapú tervezés és a dokumentumok

Az EQAVET elveivel összhangban a mobilitás nem csupán egy utazás, hanem egy tervezett, mérhető és értékelhető tanulási folyamat. Ennek kulcseleme a képzési és kimeneti követelményekre (KKK) épülő, tanulási eredmény alapú munkaprogram.

A webinárium során a sablondokumentumok is bemutatásra kerültek, amelyek az adminisztráció részei:

  • az írásos értesítő dokumentum a helyszínváltozásról (fontos a szóbeli egyeztetés is pl. munkatársak, mentor, könyvelő között),
  • a jelenléti ív (a munkaidőt és a munkaszüneti napokat tartalmazza),
  • Learning Agreement (Tanulási megállapodás),
  • a gyakorlat végén kiállított igazolás.

A mentorok felhívták rá a figyelmet, hogy a Learning Agreementnek pontosan kell rögzítenie az elsajátítandó tanulási eredményeket, a tevékenységeket, valamint az értékelés módját és gyakoriságát. Érdemes a partnerekkel közös nyelven véglegesíteni, majd magyarra fordítani. (Segédlet: Erasmus+ Mérés-értékelés kézikönyv)
A duális képzőhely és a szakképző intézmény által közösen kidolgozott képzési programot és óraszám-megosztást a területileg illetékes kamarával és a duális tanácsadóval lehet egyeztetni.

4. Miért éri meg?

A nemzetközi mobilitási programokba való bekapcsolódás a szakképzés minden szereplője számára mérhető előnyökkel jár, hozzájárulva a rendszer teljesítményének és vonzerejének növeléséhez.

A nemzetközi tapasztalatszerzés közvetlenül támogatja az EURES által meghatározott kulcskompetenciák és soft skillek fejlesztését (pl. alkalmazkodóképesség, komplex problémamegoldás, digitális és felelős gondolkodás), amelyek elengedhetetlenek a 21. századi munkaerőpiacon.

Összegzés

A szakképzési munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlata megfelelő jogi és módszertani előkészítéssel teljes mértékben beilleszthető a hazai duális képzésbe. A tanulási eredmény alapú tervezés, a felek közötti szoros együttműködés és a kamarával való egyeztetés biztosítja azt a minőségi keretet, amely garantálja a tanulók fejlődését és a munkaerőpiaci igények kielégítését.

Webinárium: A szakképzési rendszerek megerősítése hálózati együttműködéseken keresztül

„A globális szakképzési program felé” (Towards a Global TVET Agenda – TGTA) kezdeményezésről erről a cikkben írtunk.

A kezdeményezés egyik kulcstémájával foglalkozott a 2026. szeptember 3-án tartott webinárium:

Hogyan erősíthetők meg a szakképzési rendszerek a hálózati együttműködésen keresztül?

A tudásmegosztás, a tudásgenerálás és a kapacitásfejlesztés alapvető szerepet játszanak az alkalmazkodóképesebb és jövőállóbb szakképzési rendszerek kialakításában. A szakképzési rendszerek megerősítése olyan közös fellépést igényel, amely túlmutat az egyes intézményi vagy nemzeti kapacitásokon. Ebben játszanak szerepet az együttműködést segítő hálózatok, amelyek összekötik a döntéshozókat, a szakembereket, a kutatókat és az ipari partnereket a tudáscsere, az intézményi kapacitásépítés és a sokrétű tapasztalatokból való tanulás érdekében.

A webinárium azt mutatta be, miként támogatják a hálózatok a nemzetközi együttműködést a szakképzésben. Az esemény az UNEVOC hálózatra, valamint a hálózathoz kapcsolódó kiemelt „A globális szakképzési program felé” projektekre összpontosított:

  • Szakképzési Vezetői Programra (TVET Leadership Programme),
  • Közös Cselekvési Kezdeményezésre (Coaction Initiative),
  • a globális és regionális szakpolitikai és szakmai tanulási fórumokra.

A fórumon megtudhattuk, hogy „A globális szakképzési program felé” kezdeményezés az alábbi előnyöket nyújta a résztvevők számára:

  • Platformokat a többoldalú párbeszédhez és a programalkotás meghatározásához (regionális és globális szinten);
  • Hozzáférést nemzetközileg összehasonlítható szakképzési adatokhoz, valamint tapasztalatcserét az adatgyűjtésről, az indikátorokról és a készségelőrejelzési eszközökről;
  • Nemzetközi ajánlásokon és normatív kereteken alapuló szakpolitikai útmutatást, vezetőfejlesztést és kapacitásépítést;
  • Globális hálózatépítést, valamint a szakképzési kiválóság és innováció láthatóságát.

A webináriumon az UNESCO képviselője bemutatta az UNESCO-UNEVOC Nemzetközi Szakképzési Központot, amelyet 2002-ben alapítottak.

  • Támogatják a tagállamokat szakképzési rendszereik megerősítésében és korszerűsítésében;
  • Kapacitásépítéssel, műszaki segítségnyújtással, hálózatépítéssel és tudáscserével foglalkoznak;
  • A szakképzési szabványok, a minőség, a relevancia, a vonzerő és a hozzáférhetőség javítását támogatják.

A UNEVOC hálózati tagság előnyei a következők:

  • Kapcsolódás a szakképzési intézmények és szakértők globális közösségéhez.
  • Hozzájárulás a szakképzési szakpolitikáról és fejlesztésről szóló nemzetközi párbeszédhez, beleértve a „A globális szakképzési program felé” projektet is.
  • Tudás, jó gyakorlatok és innovatív megközelítések cseréje.
  • Részvétel az UNESCO-UNEVOC kezdeményezéseiben, kapacitásépítő tevékenységeiben és együttműködési projektjeiben.
  • Az intézmény munkája láthatóságának növelése regionális és globális szinten.
  • A fenntartható fejlődés szakképzésen keresztüli előmozdítására tett közös erőfeszítések támogatása.

Az UNEVOC hálózat közös cselekvési kezdeményezés (coaction initaitve) 2026-os programjából a ” Építőipar, ellenállóképesség és vonzó jövőbeli szakmák” (Construction, Resilience and Attractive Future Trades CRAFT)” projekt került bemutatásra. A projekten maláj, ugandai és costa ricai partnerek dolgoztak együtt a német féllel.
A CRAFT az építőipari szakemberhiányra reagál, miközben támogatja a fenntarthatóbb építési gyakorlatok felé való átmenetet. A partnerközpontok felmérik az igényeket, kicserélik a meglévő módszereket, és a fenntartható építésre vonatkozó, gyakorlati képzési modulokat dolgoznak ki közösen, amelyeket a saját nemzeti szakképzési (TVET) kontextusukhoz igazítanak. A zöld készségek, a digitális építészeti megközelítések és a gyakorlati szakképesítési modulok ötvözésével a projekt célja a szakmunkák vonzerejének növelése, valamint más UNEVOC-központok számára is újrafelhasználható tananyagok és források előkészítése.

A webináriumon egy maláj (UTHM Malájzia), egy chilei (INACAP Chile) és egy namíbiai (Namibia Training Authority) résztvevő mesélt kötetlen formában a hálózati tagság és a tudáscsere pozitívuamiról, személyes tapasztalataikról.

A kezdeményezés programjai és eseményei – mint ez a webinárium – is a szakképzés jövőjének alakítását hivatottak globális szinten támogatni. A további híreket, eseményeket „A globális szakképzési program felé” angol nyelvű honlapjukon tervezik megjeleníteni.

A bemutatott nemzetközi kezdeményezés kiválóan támogatja az EQAVET minőségfejlesztési ciklusának gyakorlati megvalósítását is.

Digitalizáció a nemzetközi projektekben – gyakorlati tippek és bevált eszközök a szakképzési szakértői munkacsoportól

Hogyan tehetők eredményesebbé a nemzetközi projektek digitális megoldásokkal? Milyen eszközök segítik a hatékony együttműködést, a projektmenedzsmentet és a biztonságos adatmegosztást? Ezekre a kérdésekre is választ ad A tanulás jövője webináriumsorozat második online eseményén járt az EQAVET nemzeti referenciapont képviselője.

A digitalizáció ma már a sikeres nemzetközi együttműködés alapja

A nemzetközi projektekben részt vevő intézmények és szervezetek számára a digitalizáció már nem csupán kényelmi szempont, hanem a hatékony együttműködés egyik legfontosabb feltétele. A megfelelő digitális eszközök lehetővé teszik a gyors kommunikációt, a közös dokumentumkezelést, az átlátható feladatkövetést és a valós idejű együttműködést – függetlenül attól, hogy a projektpartnerek mely országban dolgoznak.

A korszerű digitális megoldások nemcsak időt takarítanak meg, hanem hozzájárulnak a projektek magasabb szakmai színvonalához, az átlátható munkafolyamatokhoz és a sikeres nemzetközi partnerségek kialakításához.

Gyakorlati tudás szakértőktől

A tanulás jövője webinárium-sorozat második online eseménye 2026. április 16-án került sor, a Tempus Közalapítványban működő szakképzési munkacsoport szervezésében azoknak, akik szeretnék tudatosabban alkalmazni a digitális eszközöket nemzetközi projektjeikben.

Az előadásokat Müller Helga és Tóth Éva National VET Team szakértő, illetve Hegedüs Beáta, Erasmus+ mentor tartotta.

A webinárium résztvevői megismerhettek adaptálható projektpéldákat és a projektmunka során bevált digitális alkalmazásokat, valamint a nemzetközi együttműködéseket támogató online megoldásokat.

A digitális átállás nem kizárólag új szoftverek használatát jelenti. A sikeres nemzetközi együttműködéshez elengedhetetlen az egységes munkafolyamatok kialakítása, az interkulturális együttműködés támogatása, valamint a biztonságos adatkezelés is.

A webinárium kitért arra is, hogy:

  • miként csökkenthetők a különböző munkakultúrákból fakadó együttműködési nehézségek;
  • milyen adatvédelmi és adatbiztonsági szempontokat kell figyelembe venni a nemzetközi projektekben;

milyen európai uniós támogatási lehetőségek segítik a szervezetek digitális fejlődését

A szakértők saját tapasztalataikon és inspiráló nemzetközi példákon keresztül mutatják be, hogyan építhetők be a digitális megoldások a projektmunka mindennapjaiba.

Az esemény hasznos volt minden olyan szakember számára, aki részt vesz Erasmus+ vagy más nemzetközi projektben, közoktatási vagy szakképzési intézményben dolgozik, projektkoordinátorként vagy projektmenedzserként tevékenykedik, vagy szeretné fejleszteni digitális kompetenciáit és korszerűsíteni projektjei működését.

A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek kiépítése az UNESCO-UNEVOC támogatásával

2024. szeptember 5-én az ankarai központú Statistical, Economic and Social Research and Training Centre for Islamic Countries (SESRIC) szervezésében „A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek bevezetése” címmel megtartott webináriumon Marton József szakértő képviselte a magyar EQAVET NRP-t.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC) együttműködésben megszervezett „Minőségbiztosítási mechanizmusok és akkreditációs rendszerek létrehozása a TVET-programok számára” (‘Establishing Quality Assurance Mechanisms and Accreditation Systems for TVET (technical and vocational education and training) Programmes’) című webinárium célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek, politikusok megértsék a TVET minőségbiztosítási és akkreditációs keretrendszerei erősítésének szükségességét és e mechanizmusok szerepét a TVET-programok minőségének, relevanciájának és megbízhatóságának javításában.

A webináriumon 35 ország 152 TVET-szakértője és politikai vezetője követte az UNESCO-UNEVOC és a nemzeti intézmények, illetve UNEVOC-központok szakértői által tartott előadásokat és esettanulmányokat. Az előadáson bemutatták az UNESCO szakmai szervezetének keretrendszerét, amely alapja lehet a szakképzés minőségbiztosítási rendszerek kialakításának. Az esettanulmányok a TVET-programok színvonalának javítására irányuló sikeres stratégiákat és gyakorlatokat mutattak be. Összességében a webinárium kiemelte a szabványosított keretrendszerek kritikus szerepét a TVET-képesítések hatékonyságának és hitelességének biztosításában, hozzájárulva a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez.

A webinárium a következő kulcsfontosságú témákat érintette:

– Minőségbiztosítási megközelítések a TVET-ben (UNESCO-UNEVOC)

– Minőségbiztosítási mechanizmusok a törökországi TVET-ben

– A papír alapú minőségbiztosításról a digitális minőségbiztosításra való áttérés Nigériában

– Minőségbiztosítási mechanizmusok esettanulmánya Tunéziában

– Szakképzési minőségbiztosítás jó gyakorlatai az Egyesült Arab Emírségekből (EAE)

EQAVET webinárium: A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben

A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában

A 2023. évi Európai Szakképzési Hét hivatalos programjának keretében az Európai Unió Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) az EQAVET Titkársággal együttműködésben 2023. október 26-án webináriumot rendezett „A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában” címmel.

A minőségbiztosítás támogatja a szakképzést folytató intézményeket abban, hogy magas minőségi színvonalú képzéseket, képzési programokat kínáljanak. E mellett fontos szerepet játszik a folyamatos minőségfejlesztés és a kiválóság kultúrájának a megteremtésében és elmélyítésében.

Az EQAVET webinárium rávilágított és betekintést nyújtott azokba a legújabb szakpolitikai fejlesztésekbe, innovatív megoldásokba (minőségbiztosítási eszközök, minőségirányítási rendszerek, önértékelési keretrendszerek), amelyeket a különböző országok kidolgoztak és bevezettek a szakképző intézményeik számára, kiemelve az önértékelés fontosságát. A webinárium lehetőséget adott annak a megvitatására is, hogy a szakképző intézményi szintű minőségbiztosítás hogyan segít(het)i rendszerszinten a nemzeti szakképzés-politikai célok, célkitűzések megvalósítását és intézményi szinten pedig a tanulók, képzésben résztvevők számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

A webinárium programjának keretében 3 EQAVET NRP mutatta be a vonatkozó jógyakorlatát:

  1. Agija Reča-Danga, a lettországi EQAVET NRP képviselője a külső és a belső minőségbiztosítás kapcsolatát, kapcsolódását mutatta be a lett szakképző intézmények minőségbiztosítási megközelítésében.
  2. Molnárné Stadler Katalin, a magyarországi EQAVET NRP képviseletében áttekintést adott a szakképző intézmények számára kidolgozott és jelenleg bevezetés alatt álló EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerről, bemutatta a MIR és az EQAVET Keretrendszer alkotóelemeinek konkrét kapcsolódási pontjait és részletesebben szólt arról, hogyan is végzik a magyar szakképző intézmények az átfogó intézményi önértékelést.
  3. Antonios Glaros, a görögországi EQAVET NRP részéről a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára kidolgozott és a nemzeti szintű bevezetést megelőzően két állami szakképző intézményben kipróbált minőségbiztosítási módszertant mutatta be.

A webináriumot nagy érdeklődés övezte: 224 fő regisztrált, zömében a szakképzésért felelős minisztériumok és nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, szakképzési kutatással foglalkozó kutatóintézetek képviselői, de voltak érdeklődők a munkaadók, a szakszervezetek, a felsőoktatás és a statisztikai hivatalok részéről is.

A webinárium 1,5 órás programja teljes terjedelmében rögzítésre került és megtekinthető ide kattintva.