A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium

Az Oktatási Innovációs Közösség (Community for Educational Innovation) webináriumainak célja, hogy az oktatás, a kutatás, az ipar, a civil társadalom és a közszféra érintettjeinek összehozásával jó gyakorlatokat osszanak meg és megvitassák az oktatási innovációkat. Az események a stratégiai kompetenciafejlesztésre összpontosítanak, igazodva az Európai Bizottság Készségek uniójáról szóló közleményéhez.
Az „Élethosszig tartó tanulás az innovatív munkaerőért” program keretében került megrendezésre 2026. október 14-én „A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között” webinárium.

A készségek központi szerepet játszanak Európa versenyképességében, ellenálló képességében, valamint abban, hogy miként tud reagálni a gazdasági és technológiai változásokra.

Az egyének és a munkaerőpiac által igényelt készségek fejlesztése összehangolt fellépést igényel az oktatási és képzési szolgáltatók, a munkáltatók, a szociális partnerek, a hatóságok és más regionális szereplők részéről.

A készségpartnerségek uniós szakpolitikai kerete

Az Európai Készségfejlesztési Program (2020) első kiemelt intézkedéseként indította el a Készségek Paktumát (Pact for Skills). A Paktum egy közös elkötelezettségi modellt biztosít a készségfejlesztéshez:

  • az élethosszig tartó tanulás kultúrájának előmozdítása mindenki számára,
  • erős készségpartnerségek kiépítése,
  • a készségkínálat és -kereslet nyomon követése,
  • a készségigények előrejelzése, valamint
  • a diszkrimináció elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő esélyek biztosítása.

A Szociális Jogok Európai Pillérének Akcióterve (2021) azt a fő uniós célt tűzte ki, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60%-a vegyen részt képzésben minden évben.
A Készségek Uniója (Union of Skills, 2025) biztosítja a jelenlegi átfogó uniós stratégiát az oktatás, a képzés és az élethosszig tartó tanulás megerősítésére.

Egyéb releváns uniós keretek és eszközök:

Partnerségek a gyakorlatban

A készségpartnerségek összehozzák az érintetteket, hogy kollektíven lépjenek fel a készségfejlesztés érdekében. A partnerségek terjedelme és összetétele az adott szektortól, területtől és célkitűzésektől függően változik. Három formája különösen releváns.

A hatékony partnerségekhez világos célokra, szerepekre és olyan irányítási elrendezésekre van szükség, amelyek tükrözik a különböző partnerek hozzájárulását. A tartós elköteleződés a közös prioritások azonosításán és az eltérő igényekkel, kapacitásokkal rendelkező szervezetek közötti együttműködés fenntartásán is múlik.
A partnerségeknek az egyes projekteken vagy finanszírozási ciklusokon túl is fenntarthatónak kell maradniuk. Ez hosszú távú tervezést, megfelelő erőforrásokat, valamint az együttműködés fenntartását és skálázását szolgáló megállapodásokat igényel.

Kihívások az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a munkáltatók számára

A Készségek Paktuma 2025-ös éves felméréséből és az Egyetem–Vállalat együttműködésről szóló bizottsági kutatásokból származó bizonyítékok visszatérő kihívásokra mutatnak rá a készségpartnerségek kiépítése és fenntartása terén:

  • Korlátozott kapacitás az elköteleződésre: A partnerségek a szervezetek alaptevékenységei mellett munkatársi időt, koordinációt és pénzügyi erőforrásokat igényelnek. Az erőforrás-korlátok ezért korlátozhatják mind a részvételt, mind a közös munka terjedelmét.
  • Eltérő prioritások és munkaritmus: Az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a vállalkozások eltérő célok, döntéhozatali folyamatok és időkeretek szerint működnek, ami megnehezítheti a prioritásokban való megállapodást és az együttműködés fenntartását.
  • A készségigények átültetése a képzési kínálatba: A készségigények azonosítása csak az első lépés; a partnereknek ezt az információt releváns tantervekké, képzésekké és egyéb oktatási válaszokká is át kell alakítaniuk. A stratégiai információk terén mutatkozó hiányosságok megnehezíthetik ezt a folyamatot.
  • Egyenetlen kapacitás a munkáltatók között: A kisebb vállalkozásoknak kevesebb idejük, személyzetük és szervezeti kapacitásuk lehet a szakmai gyakorlatokban, közös projektekben vagy az együttműködés más formáiban való részvételre, ami a közvetítői támogatást különösen fontossá teszi.
  • Az együttműködés fenntartása az idő múlásával: A hosszú távú partnerségek a folyamatos elkötelezettségen, a megfelelő erőforrásokon és az olyan szervezetek közötti összehangoláson múlnak, amelyek prioritásai eltérő ütemben változhatnak.

A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium

A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium (Partnerships for Skills – Building Bridges Across Sectors) webinárium azt vizsgálta, hogy az oktatás, az ipar és más szektorok közötti partnerségek miként építhetnek erősebb készség-ökoszisztémákat, és hogyan készülhetnek fel a jövőbeli munkaerő-szükségletekre.

  • Hogyan tudják az európai és ágazati partnerségek a készségigényeket összehangolt fellépéssé alakítani az országok és iparágak között?
  • Mi teszi a készségpartnerségeket hatékonnyá és fenntarthatóvá, különösen akkor, ha a partnerek eltérő szerepekkel, prioritásokkal és kapacitásokkal rendelkeznek?
  • Hogyan tudnak az egyetemek és a vállalkozások intézményi szinten együttműködni annak érdekében, hogy felkészítsék a tanulókat a munkába álláshoz szükséges kompetenciákra?

 

Eva Revilla: Az európai munkaerő készségeinek erősítése: A Készségek Paktuma és annak partnerségei

A témához kapcsolódóan készült Az Útmutató kézikönyv: a szakképzési partnerségek bevezetése és kialakítása kiadvány.
Egy sikeres készségfejlesztési partnerség kiépítéséhez az alábbi kulcskészletekre és elemekre van szükség.

A Készségek paktumának partnerségi szintjei az alábbiakban láthatóak.

A Paktum finanszírozási és szakképzési eszközei a következők:

 

Nathalie Richet: A készségigényektől a gyakorlati lépésekig: megújuló energiával kapcsolatos készségfejlesztési partnerség

Az előadás a megújuló energia szektor készségfejlesztési partnerségének tapasztalatait mutatta be.
A megújuló energia szektorban tapasztalható készség hiányosságok közvetlenül akadályozzák a technológiák elterjedését és az Európai Unió éghajlatpolitikai céljainak elérését. E közös kihívásra válaszul jött létre a megújuló energiás nagyléptékű partnerség (Large scale partnership on renewable energy skills).

A kezdeményezésben 26 szervezet vesz részt, amelyek az ökoszisztéma egymást kiegészítő területeit képviselik. Fő feladatuk a készségekkel kapcsolatos információk, a közös prioritások és a kollektív fellépés összekapcsolása.

2022–2024: A közös aggodalomtól a szektorszintű partnerségig

Az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága (DG ENER) és több brüsszeli székhelyű szövetség közötti többhónapos egyeztetés során vált nyilvánvalóvá a közös problémajelenlét.
A készségbeli kihívásokért egyetlen szereplő sem tehető egyedül felelőssé. Bár a probléma közös, az információk és a felelősségi körök elaprózottak. A teljes képet egyetlen szereplő sem képes átlátni, ezért volt szükség a közös koordinációra és a munkacsoportok létrehozására. Nyilatkozatuk fő üzenete: a töredékes tudást kollektív cselekvéssé kell alakítani.

2024-től napjainkig zajlik a prioritások gyakorlatba ültetése

A RESkill Alliance egy Erasmus+ Blueprint projekt, amely támogatja a megújuló energiás készségpartnerséget, valamint a szektorális készségigényeket stratégiai információkká, átfogó stratégiává, képzési anyagokká és tanúsítási keretrendszerré alakítja át.

A partnerség kulcsfontosságú szerepe, hogy áthidalja az iparág és az oktatási/képzési szféra közötti kommunikációs szakadékot. Az iparág által azonosított igény önmagában még nem jelent képzési megoldást, a folyamatnak különböző lépcsőfokokon kell keresztülmennie.

Az EU stratégiai (EU Blueprint) megközelítésében a képzési modell széles körű és egyszerű adaptálhatóságát biztosítják:

  • az újrafelhasználható források és eszközök;
  • az alkalmazkodás a különböző szektorális és nemzeti kontextusokhoz;
  • valamint az olyan partnerségek és hálózatok, amelyek támogatják a terjesztést és az átvételt.

 

Nelly Narges Karimi: A hallgatók felkészítése a munka világára: Jövőbeli kompetenciák építése egyetemi–ipari együttműködésen keresztül

Az utolsó előadásban a norvég Stavanger Egyetem jó gyakorlatát osztotta meg az InGenious program vezetője. Az InGenious program (magyarul: leleményes, ötletes) a Stavangeri Egyetem (University of Stavanger – UiS) innovatív kezdeményezése, amelynek célja, hogy áthidalja a szakadékot az akadémiai szféra és az ipar/üzleti élet között. A program felkészíti a hallgatókat a jövő munkaerőpiaci kihívásaira, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a zöld átmenetre.
A program 2020-2026. közötti időszakában 900 hallgató vett részt és 35 nemzet képviseltette magát 65 projektben, 18 szakterületen.

A program az oktatásbeli innovációra és a fenntarthatóságra épül:

  • Esettanulmányok, szemináriumok, workshopok, vállalati látogatások és mentorálás révén a hallgatók a gyakorlatban alkalmazzák tudásukat.
  • Segítik a hallgatókat abban, hogy a zöld átmenet aktív formálóivá és vezetőivé váljanak.
  • Az ipari szereplők friss tehetségekhez, új perspektívákhoz és az egyetemi kutatási tudáshoz férnek hozzá, miközben aktívan alakítják a jövő oktatási folyamatait.

Az InGenious program egy folyamatos körfolyamatot biztosít az egyetem és a külső partnerek között.

Az InGenious összekötőként és katalizátorként működik: megérti az igényeket, összehangolja az elvárásokat és közösen tervezi meg az oktatást. A közös értékteremtéssel olyan oktatási ajánlat jön létre, amely az oktatóknak releváns, a hallgatóknak értékes, a külső partnereknek pedig hasznos.

Az oktatók vonzó, lényeges tantárgyakat és a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó tanulási élményeket nyújtanak. A hallgatók kapcsolatot építenek a munka világával, elérik a jövőbeli munkáltatókat, valamint karrierépítő készségeket szereznek. A külső érintettek hozzáférnek a jövő tehetségeihez, új látásmódot kapnak a valós problémákra, és releváns kompetenciákkal rendelkező munkaerőt képezhetnek.

A program során a hallgatók 4 fő területen szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.

Kiemelt rendezvényeik közé tartoznak például a Tudomány és ipar napja, amely egy találkozási pont az ipari és az egyetemi szereplők számára új együttműködések felfedezésére, valamint az 5 napos tematikus nyári egyetemek. A hallgatók, kutatók és az ipar szakemberei együtt tanulnak, előadásokon és workshopokon vesznek részt, hálózatot építenek.

Az egyetem-ipar együttműködésben kihívások és lehetőségek is vannak.

 

Az „Élethosszig tartó tanulás az innovatív munkaerőért” program további webináriumai:

Webinárium: Aktív állampolgárság az iskolában – A társadalmi részvétel erősítése hazai és nemzetközi lehetőségekkel

A 2026. szeptember 17-én tartott Aktív állampolgárság az iskolában – A társadalmi részvétel erősítése hazai és nemzetközi lehetőségekkel webinárium célja az volt, hogy bemutassa, miként válhatnak a fiatalok aktív, tájékozott és felelős európai polgárokká az iskola falain belül és azokon kívül. Az Erasmus+ program egyik kiemelt prioritása a társadalmi részvétel, amely a kritikai gondolkodás, a médiatudatosság, valamint a demokratikus értékek (tolerancia, emberi jogok, fenntarthatóság) fejlesztését célozza.

Az állampolgári nevelés nem pusztán elméleti tudásátadást jelent, hanem kompetenciák, attitűdök és értékek fejlesztését. A bevonás elve szerint a „tanulóknak szervezünk” szemlélet helyett a „tanulókkal együtt szervezünk” megközelítésre van szükség, amelyben a tanuló véleményformáló, döntéshozó és kezdeményező.

A tanulói részvételnek több modellje is van. A Hart-modell – a részvétel létrája – rávilágít arra, hogy a formalitások (tokenizmus/látszatintézkedések) helyett a felnőtteknek és fiataloknak együtt, közös és értelmes projektekben kell dolgozniuk, amelynek célja a valódi döntéshozói szint elérése.

A Lundy-modell négy pillérre építve biztosítja a gyermekek jogát a véleménynyilvánításra és arra, hogy szavaiknak valós következménye és hatása legyen.

Az iskola falain belül és kívül is lehet kezdeményezni. A tanulókat be lehet vonni a helyi problémák felismerésébe, megoldásába.

  • A közösségi szolgálatból közösségi részvétel válhat.
  • Együtt lehet működni helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, az önkormányzattal.
  • A szakmai képzés során a duális képzőhely és a helyi gazdasági/közösségi környezet is további bevonódásra nyújthat alkalmat.
  • A projektek, témanapok, demokráciajáték, vitaversenyek is jó eszközök a bevonódásra.

A helyi részvételtől el lehet jutni az európai részvételig, amelynek célja a nemzetközi együttműködésben való közös gondolkodás és döntéshozatal. A tanuló „résztvevőből” aktív együttműködő és kezdeményező lehet a nemzetközi térben, aki a tudást meg tudja osztani az iskolai közösség felé.
Az Erasmus+ mobilitási programok, valamint az eTwinning (a közös gondolkodás és cselekvés virtuális tere) jó lehetőséget nyújtanak az európai részvételre. Utóbbi a digitális térben való felelős jelenlétre is megtanít.

A webináriumon két intézményi jógyakorlattal ismerkedhettünk meg.

1. Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum – Erasmus+ nagyköveti program

A 11 iskolát és mintegy 3000 tanulót felölelő centrum saját fejlesztésű nagyköveti programot hozott létre (amelyet Jean Monnet forrásokból is támogatnak), hogy a diákok hangját felerősítse és kiküszöbölje az elszigeteltséget.

Különböző tervékenységeken keresztül vonják be a diákjaikat, mint például 60 órás hibrid (blended) képzés, kommunikációs és karriertréning, angol nyelvi fejlesztés, parlamenti szimulációk, Európa Pont és brüsszeli tanulmányutak.

A tanulók a Hart-modell legfelső szintjeit érhetik el egy év alatt. Diáktól diáknak (Peer-to-peer) kommunikációval és egymás oktatásával (peer teaching), podcastekkel és digitális faliújságokkal adják át élményeiket társaiknak. A folyamatot olyan digitális platformok támogatják, mint az EU Learning Corner és az Európa Élményközpont.

2. Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum – EU-ismeretek és „EU4U” Jean Monnet projekt

Az intézmény célja az európai állampolgári kompetenciák beépítése a mindennapi oktatásba („Európa mi vagyunk”).

  • Tantervi beépítés: Külön tanóra (EU és én), valamint a meglévő tantárgyakba (történelem, angol, gazdasági és jogi ismeretek, osztályfőnöki órák) integrált modulok és Padlet-projektek.
  • Tanórán kívüli és nemzetközi programok: Angol és magyar nyelvű vitaklub (Debate Club) a kritikai gondolkodás és érveléstechnika fejlesztésére; eTwinning és KA1 nemzetközi projektek (virtuális séták, online együttműködések osztrák, spanyol, olasz, holland diákokkal, brüsszeli intézménylátogatások).

Az alábbi két szófelhő a diákok EU-s ismereteit mutatja a bemenetnél és a kimenetnél.

A két jógyakorlat bemutatása után megismerkedhettünk egy diákkal, aki elmesélte, milyen tevékenységek során jutott el a nagykövetségig. Egy másik tanuló pedig az Európai zöld megállapodás közös projektben való részvételéről osztotta meg a tapasztalatait.

A webinárium végén az előadók az alábbi kulcsüzenetekkel búcsúztak:

  1. Az állampolgárság nem tantárgy, hanem kompetencia: Gyakorlati alkalmazást, kritikai gondolkodást és folyamatos párbeszédet igényel.
  2. Tanítás a részvétel élményén keresztül: A projektek, vitaklubok, szimulációk és közösségi programok éreztetik a diákokkal, hogy a véleményük számít.
  3. A befogadás az aktív állampolgárság alapja: Minden diák számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét a közösségben, függetlenül származásától, társadalmi helyzetétől vagy képességeitől.

„Nem az a kérdés, hány programot szervez az iskola, hanem az, hogy hány olyan helyzetet teremt, ahol a tanulók valóban dönthetnek, kezdeményezhetnek, érvelhetnek, együttműködhetnek és hatással lehetnek a környezetükre.”

Munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlatának beszámítása és a tanulási eredmény alapú (munka)programok tervezése

Hogyan valósítható meg szabályosan, átláthatóan és a minőségbiztosítási elvek figyelembevételével az Erasmus+ mobilitás a duális képzésben? A 2026. szeptember 10-én rendezett szakmai webináriumon megismerhettük a jogszabályi kereteket, a beszámítási lehetőségeket és a tanulási eredmény alapú tervezés gyakorlatát.

A szakképzési rendszerek minőségbiztosításában (EQAVET) kulcsszerepet játszik a munkaalapú tanulás (WBL), az egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a tanulási eredmények mérhetősége és beszámíthatósága.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók külföldi szakmai gyakorlata (Erasmus+ mobilitás) felvet bizonyos jogi, adminisztratív és szerkezetbeli kérdéseket. A webinárium célja az volt, hogy választ adjon ezekre a kihívásokra, segítsen a szereplőknek a jó gyakorlatok kialakításában, és támogatást nyújtson a minőségi mobilitási programok megvalósításához.

1. Jogszabályi feltételek

A szakképzés nemzetköziesítése terén a jogszabályi környezet jelentős mérföldkőhöz érkezett: 2020. szeptemberétől a szakképzési törvény jogszabályi szintre emelte a külföldi szakmai gyakorlat elfogadásának lehetőségét, amit a területi kereskedelmi és iparkamarák állásfoglalásai is támogatnak.

A legfontosabb szabályozási alapelvek:

  • Időtartam korlátja: A szakirányú oktatás külföldön történő teljesítésének időtartama nem haladhatja meg a szakirányú oktatás teljes időtartamának felét.
  • Munkaszerződés keretei: A szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatásra, vagy rövidebb határozott időtartamra (évente legfeljebb 2 alkalommal, egyenként 2–12 hétig, éves szinten maximum 12 hétre).
  • Esélyegyenlőség és átláthatóság: A külföldi szakmai gyakorlatra való kiválasztásnak átláthatónak és igazságosnak kell lennie. A szakképzési munkaszerződés megléte nem képezhet hátrányos megkülönböztetést a mobilitásban való részvételnél.

A webinárium Erasmus+ mentorai többször is hangsúlyozták, hogy a sikeres megvalósítás alapja a korai és folyamatos párbeszéd az intézményigazgató, a duális képzőhely/mentor, a nemzetközi koordinátor és a tanuló között.

2. A beszámítás és elszámolás 4 gyakorlati esete

A külföldi gyakorlat beszámíthatósága és pénzügyi elszámolása attól függ, hogy a külföldi képzőhely milyen jogi/szakmai kapcsolatban áll a hazai duális képzőhellyel és a szakképző intézménnyel.


További részletes iránymutatások a dualis.mkik.hu oldalon érhetők el.

3. Tanulási eredmény alapú tervezés és a dokumentumok

Az EQAVET elveivel összhangban a mobilitás nem csupán egy utazás, hanem egy tervezett, mérhető és értékelhető tanulási folyamat. Ennek kulcseleme a képzési és kimeneti követelményekre (KKK) épülő, tanulási eredmény alapú munkaprogram.

A webinárium során a sablondokumentumok is bemutatásra kerültek, amelyek az adminisztráció részei:

  • az írásos értesítő dokumentum a helyszínváltozásról (fontos a szóbeli egyeztetés is pl. munkatársak, mentor, könyvelő között),
  • a jelenléti ív (a munkaidőt és a munkaszüneti napokat tartalmazza),
  • Learning Agreement (Tanulási megállapodás),
  • a gyakorlat végén kiállított igazolás.

A mentorok felhívták rá a figyelmet, hogy a Learning Agreementnek pontosan kell rögzítenie az elsajátítandó tanulási eredményeket, a tevékenységeket, valamint az értékelés módját és gyakoriságát. Érdemes a partnerekkel közös nyelven véglegesíteni, majd magyarra fordítani. (Segédlet: Erasmus+ Mérés-értékelés kézikönyv)
A duális képzőhely és a szakképző intézmény által közösen kidolgozott képzési programot és óraszám-megosztást a területileg illetékes kamarával és a duális tanácsadóval lehet egyeztetni.

4. Miért éri meg?

A nemzetközi mobilitási programokba való bekapcsolódás a szakképzés minden szereplője számára mérhető előnyökkel jár, hozzájárulva a rendszer teljesítményének és vonzerejének növeléséhez.

A nemzetközi tapasztalatszerzés közvetlenül támogatja az EURES által meghatározott kulcskompetenciák és soft skillek fejlesztését (pl. alkalmazkodóképesség, komplex problémamegoldás, digitális és felelős gondolkodás), amelyek elengedhetetlenek a 21. századi munkaerőpiacon.

Összegzés

A szakképzési munkaszerződéses tanulók külföldi szakmai gyakorlata megfelelő jogi és módszertani előkészítéssel teljes mértékben beilleszthető a hazai duális képzésbe. A tanulási eredmény alapú tervezés, a felek közötti szoros együttműködés és a kamarával való egyeztetés biztosítja azt a minőségi keretet, amely garantálja a tanulók fejlődését és a munkaerőpiaci igények kielégítését.

Webinárium: A szakképzési rendszerek megerősítése hálózati együttműködéseken keresztül

„A globális szakképzési program felé” (Towards a Global TVET Agenda – TGTA) kezdeményezésről erről a cikkben írtunk.

A kezdeményezés egyik kulcstémájával foglalkozott a 2026. szeptember 3-án tartott webinárium:

Hogyan erősíthetők meg a szakképzési rendszerek a hálózati együttműködésen keresztül?

A tudásmegosztás, a tudásgenerálás és a kapacitásfejlesztés alapvető szerepet játszanak az alkalmazkodóképesebb és jövőállóbb szakképzési rendszerek kialakításában. A szakképzési rendszerek megerősítése olyan közös fellépést igényel, amely túlmutat az egyes intézményi vagy nemzeti kapacitásokon. Ebben játszanak szerepet az együttműködést segítő hálózatok, amelyek összekötik a döntéshozókat, a szakembereket, a kutatókat és az ipari partnereket a tudáscsere, az intézményi kapacitásépítés és a sokrétű tapasztalatokból való tanulás érdekében.

A webinárium azt mutatta be, miként támogatják a hálózatok a nemzetközi együttműködést a szakképzésben. Az esemény az UNEVOC hálózatra, valamint a hálózathoz kapcsolódó kiemelt „A globális szakképzési program felé” projektekre összpontosított:

  • Szakképzési Vezetői Programra (TVET Leadership Programme),
  • Közös Cselekvési Kezdeményezésre (Coaction Initiative),
  • a globális és regionális szakpolitikai és szakmai tanulási fórumokra.

A fórumon megtudhattuk, hogy „A globális szakképzési program felé” kezdeményezés az alábbi előnyöket nyújta a résztvevők számára:

  • Platformokat a többoldalú párbeszédhez és a programalkotás meghatározásához (regionális és globális szinten);
  • Hozzáférést nemzetközileg összehasonlítható szakképzési adatokhoz, valamint tapasztalatcserét az adatgyűjtésről, az indikátorokról és a készségelőrejelzési eszközökről;
  • Nemzetközi ajánlásokon és normatív kereteken alapuló szakpolitikai útmutatást, vezetőfejlesztést és kapacitásépítést;
  • Globális hálózatépítést, valamint a szakképzési kiválóság és innováció láthatóságát.

A webináriumon az UNESCO képviselője bemutatta az UNESCO-UNEVOC Nemzetközi Szakképzési Központot, amelyet 2002-ben alapítottak.

  • Támogatják a tagállamokat szakképzési rendszereik megerősítésében és korszerűsítésében;
  • Kapacitásépítéssel, műszaki segítségnyújtással, hálózatépítéssel és tudáscserével foglalkoznak;
  • A szakképzési szabványok, a minőség, a relevancia, a vonzerő és a hozzáférhetőség javítását támogatják.

A UNEVOC hálózati tagság előnyei a következők:

  • Kapcsolódás a szakképzési intézmények és szakértők globális közösségéhez.
  • Hozzájárulás a szakképzési szakpolitikáról és fejlesztésről szóló nemzetközi párbeszédhez, beleértve a „A globális szakképzési program felé” projektet is.
  • Tudás, jó gyakorlatok és innovatív megközelítések cseréje.
  • Részvétel az UNESCO-UNEVOC kezdeményezéseiben, kapacitásépítő tevékenységeiben és együttműködési projektjeiben.
  • Az intézmény munkája láthatóságának növelése regionális és globális szinten.
  • A fenntartható fejlődés szakképzésen keresztüli előmozdítására tett közös erőfeszítések támogatása.

Az UNEVOC hálózat közös cselekvési kezdeményezés (coaction initaitve) 2026-os programjából a ” Építőipar, ellenállóképesség és vonzó jövőbeli szakmák” (Construction, Resilience and Attractive Future Trades CRAFT)” projekt került bemutatásra. A projekten maláj, ugandai és costa ricai partnerek dolgoztak együtt a német féllel.
A CRAFT az építőipari szakemberhiányra reagál, miközben támogatja a fenntarthatóbb építési gyakorlatok felé való átmenetet. A partnerközpontok felmérik az igényeket, kicserélik a meglévő módszereket, és a fenntartható építésre vonatkozó, gyakorlati képzési modulokat dolgoznak ki közösen, amelyeket a saját nemzeti szakképzési (TVET) kontextusukhoz igazítanak. A zöld készségek, a digitális építészeti megközelítések és a gyakorlati szakképesítési modulok ötvözésével a projekt célja a szakmunkák vonzerejének növelése, valamint más UNEVOC-központok számára is újrafelhasználható tananyagok és források előkészítése.

A webináriumon egy maláj (UTHM Malájzia), egy chilei (INACAP Chile) és egy namíbiai (Namibia Training Authority) résztvevő mesélt kötetlen formában a hálózati tagság és a tudáscsere pozitívuamiról, személyes tapasztalataikról.

A kezdeményezés programjai és eseményei – mint ez a webinárium – is a szakképzés jövőjének alakítását hivatottak globális szinten támogatni. A további híreket, eseményeket „A globális szakképzési program felé” angol nyelvű honlapjukon tervezik megjeleníteni.

A bemutatott nemzetközi kezdeményezés kiválóan támogatja az EQAVET minőségfejlesztési ciklusának gyakorlati megvalósítását is.

Digitalizáció a nemzetközi projektekben – gyakorlati tippek és bevált eszközök a szakképzési szakértői munkacsoportól

Hogyan tehetők eredményesebbé a nemzetközi projektek digitális megoldásokkal? Milyen eszközök segítik a hatékony együttműködést, a projektmenedzsmentet és a biztonságos adatmegosztást? Ezekre a kérdésekre is választ ad A tanulás jövője webináriumsorozat második online eseményén járt az EQAVET nemzeti referenciapont képviselője.

A digitalizáció ma már a sikeres nemzetközi együttműködés alapja

A nemzetközi projektekben részt vevő intézmények és szervezetek számára a digitalizáció már nem csupán kényelmi szempont, hanem a hatékony együttműködés egyik legfontosabb feltétele. A megfelelő digitális eszközök lehetővé teszik a gyors kommunikációt, a közös dokumentumkezelést, az átlátható feladatkövetést és a valós idejű együttműködést – függetlenül attól, hogy a projektpartnerek mely országban dolgoznak.

A korszerű digitális megoldások nemcsak időt takarítanak meg, hanem hozzájárulnak a projektek magasabb szakmai színvonalához, az átlátható munkafolyamatokhoz és a sikeres nemzetközi partnerségek kialakításához.

Gyakorlati tudás szakértőktől

A tanulás jövője webinárium-sorozat második online eseménye 2026. április 16-án került sor, a Tempus Közalapítványban működő szakképzési munkacsoport szervezésében azoknak, akik szeretnék tudatosabban alkalmazni a digitális eszközöket nemzetközi projektjeikben.

Az előadásokat Müller Helga és Tóth Éva National VET Team szakértő, illetve Hegedüs Beáta, Erasmus+ mentor tartotta.

A webinárium résztvevői megismerhettek adaptálható projektpéldákat és a projektmunka során bevált digitális alkalmazásokat, valamint a nemzetközi együttműködéseket támogató online megoldásokat.

A digitális átállás nem kizárólag új szoftverek használatát jelenti. A sikeres nemzetközi együttműködéshez elengedhetetlen az egységes munkafolyamatok kialakítása, az interkulturális együttműködés támogatása, valamint a biztonságos adatkezelés is.

A webinárium kitért arra is, hogy:

  • miként csökkenthetők a különböző munkakultúrákból fakadó együttműködési nehézségek;
  • milyen adatvédelmi és adatbiztonsági szempontokat kell figyelembe venni a nemzetközi projektekben;

milyen európai uniós támogatási lehetőségek segítik a szervezetek digitális fejlődését

A szakértők saját tapasztalataikon és inspiráló nemzetközi példákon keresztül mutatják be, hogyan építhetők be a digitális megoldások a projektmunka mindennapjaiba.

Az esemény hasznos volt minden olyan szakember számára, aki részt vesz Erasmus+ vagy más nemzetközi projektben, közoktatási vagy szakképzési intézményben dolgozik, projektkoordinátorként vagy projektmenedzserként tevékenykedik, vagy szeretné fejleszteni digitális kompetenciáit és korszerűsíteni projektjei működését.

A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek kiépítése az UNESCO-UNEVOC támogatásával

2024. szeptember 5-én az ankarai központú Statistical, Economic and Social Research and Training Centre for Islamic Countries (SESRIC) szervezésében „A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek bevezetése” címmel megtartott webináriumon Marton József szakértő képviselte a magyar EQAVET NRP-t.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC) együttműködésben megszervezett „Minőségbiztosítási mechanizmusok és akkreditációs rendszerek létrehozása a TVET-programok számára” (‘Establishing Quality Assurance Mechanisms and Accreditation Systems for TVET (technical and vocational education and training) Programmes’) című webinárium célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek, politikusok megértsék a TVET minőségbiztosítási és akkreditációs keretrendszerei erősítésének szükségességét és e mechanizmusok szerepét a TVET-programok minőségének, relevanciájának és megbízhatóságának javításában.

A webináriumon 35 ország 152 TVET-szakértője és politikai vezetője követte az UNESCO-UNEVOC és a nemzeti intézmények, illetve UNEVOC-központok szakértői által tartott előadásokat és esettanulmányokat. Az előadáson bemutatták az UNESCO szakmai szervezetének keretrendszerét, amely alapja lehet a szakképzés minőségbiztosítási rendszerek kialakításának. Az esettanulmányok a TVET-programok színvonalának javítására irányuló sikeres stratégiákat és gyakorlatokat mutattak be. Összességében a webinárium kiemelte a szabványosított keretrendszerek kritikus szerepét a TVET-képesítések hatékonyságának és hitelességének biztosításában, hozzájárulva a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez.

A webinárium a következő kulcsfontosságú témákat érintette:

– Minőségbiztosítási megközelítések a TVET-ben (UNESCO-UNEVOC)

– Minőségbiztosítási mechanizmusok a törökországi TVET-ben

– A papír alapú minőségbiztosításról a digitális minőségbiztosításra való áttérés Nigériában

– Minőségbiztosítási mechanizmusok esettanulmánya Tunéziában

– Szakképzési minőségbiztosítás jó gyakorlatai az Egyesült Arab Emírségekből (EAE)

EQAVET webinárium: A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben

A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában

A 2023. évi Európai Szakképzési Hét hivatalos programjának keretében az Európai Unió Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) az EQAVET Titkársággal együttműködésben 2023. október 26-án webináriumot rendezett „A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában” címmel.

A minőségbiztosítás támogatja a szakképzést folytató intézményeket abban, hogy magas minőségi színvonalú képzéseket, képzési programokat kínáljanak. E mellett fontos szerepet játszik a folyamatos minőségfejlesztés és a kiválóság kultúrájának a megteremtésében és elmélyítésében.

Az EQAVET webinárium rávilágított és betekintést nyújtott azokba a legújabb szakpolitikai fejlesztésekbe, innovatív megoldásokba (minőségbiztosítási eszközök, minőségirányítási rendszerek, önértékelési keretrendszerek), amelyeket a különböző országok kidolgoztak és bevezettek a szakképző intézményeik számára, kiemelve az önértékelés fontosságát. A webinárium lehetőséget adott annak a megvitatására is, hogy a szakképző intézményi szintű minőségbiztosítás hogyan segít(het)i rendszerszinten a nemzeti szakképzés-politikai célok, célkitűzések megvalósítását és intézményi szinten pedig a tanulók, képzésben résztvevők számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

A webinárium programjának keretében 3 EQAVET NRP mutatta be a vonatkozó jógyakorlatát:

  1. Agija Reča-Danga, a lettországi EQAVET NRP képviselője a külső és a belső minőségbiztosítás kapcsolatát, kapcsolódását mutatta be a lett szakképző intézmények minőségbiztosítási megközelítésében.
  2. Molnárné Stadler Katalin, a magyarországi EQAVET NRP képviseletében áttekintést adott a szakképző intézmények számára kidolgozott és jelenleg bevezetés alatt álló EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerről, bemutatta a MIR és az EQAVET Keretrendszer alkotóelemeinek konkrét kapcsolódási pontjait és részletesebben szólt arról, hogyan is végzik a magyar szakképző intézmények az átfogó intézményi önértékelést.
  3. Antonios Glaros, a görögországi EQAVET NRP részéről a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára kidolgozott és a nemzeti szintű bevezetést megelőzően két állami szakképző intézményben kipróbált minőségbiztosítási módszertant mutatta be.

A webináriumot nagy érdeklődés övezte: 224 fő regisztrált, zömében a szakképzésért felelős minisztériumok és nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, szakképzési kutatással foglalkozó kutatóintézetek képviselői, de voltak érdeklődők a munkaadók, a szakszervezetek, a felsőoktatás és a statisztikai hivatalok részéről is.

A webinárium 1,5 órás programja teljes terjedelmében rögzítésre került és megtekinthető ide kattintva.