Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanulásban – egymástól való tanulás programon a „Don Bosco Web projekt keretében

2021. május 26-án Molnárné Stadler Katalin, az EQAVET nemzeti szakértője tartott előadást a SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium rendezésében tartott egymástól való tanulás programon a „Don Bosco Web egy hozzáférhetőbb és befogadóbb szakképzésért Európában (DB Wave) projekt keretében.

Szakértőnk az eseményen a minőségbiztosítás és a oktatók kompetenciafejlesztésének rendszerét mutatta be a magyar iskolarendszerű szakképzésben.

A „DB Wave” projekt (Don Bosco Web for a more Accessible and inclusive VET in Europe) 2019 novemberében indult fiatalok a szakképzésen keresztüli foglalkoztathatóságának és társadalmi befogadásának növelésére.

A kezdeményezés 7 szalézi szakképzési hálózatot egyesít, amelyek 150 éves tapasztalattal rendelkeznek az oktatási-képzési és munkalehetőségek biztosításában, különösen a leghátrányosabb helyzetű fiatalok számára. A hosszútávú projektben Magyarországon kívül Spanyolország, Olaszország, Belgium, Németország, Belgium és Franciaország vesz részt.

A projekt hivatalosan 2019. november 1-jén kezdődött, és két évig tart, 2021 októberéig.

A kezdeményezés támogatóinak fő célja egy európai szintű szalézi munkahálózat létrehozása, amely elősegíti az intézmény nemzetközivé válását azáltal, hogy a központok együtt vesznek részt olyan Erasmus+ programokban, amelyekben közösen fejlesztik ki egységes stratégiájukat, programjaikat a fiatalok érdekében.

További tudnivalók a honlapon találhatók.

Az előadás itt letölthető.

 

 

EQAVET hírlevél 2021/I. szám

Megjelent az EQAVET idei első hírlevele magyar nyelven, amelyben a nyári hónapok alatti eseményeikről számolunk be.

A teljes híranyag letölthető itt.

EQAVET 2021-2023 – Elindul az EQAVET Nemzeti Referenciapontok támogatására kiírt Erasmus+ pályázat

EQAVET 2021-23 munkaprogram

Az új projektidőszakban a hazai EQAVET nemzeti referenciapont, amely 2016 óta a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban működik, továbbra is hozzájárul az EQAVET keretrendszer nemzeti szintű megvalósításához és továbbfejlesztéséhez, valamint az Európai Bizottság által elvárt konkrét intézkedések megvalósításához.

A projekt elsődleges célcsoportja politikai döntéshozók, szakértők, tanárok, oktatási és képzési szolgáltatók, kutatók és más érdekelt felek, akik hozzájárulnak az EQAVET keretrendszer megvalósításához.

Továbbra is működtetjük a nemzeti szakértői hálózatot. A Hivatal társszervezeti egységein keresztül törekszünk közvetlenül elérni azokat a szakképző iskolákat, amelyek részt vesznek a Szakmai Kiválósági Központok programjában, illetve részt vesznek munkahelyi tanulásban.

A jelenlegi magyar jogszabályok előírják, hogy az önértékelés az iskolarendszerű szakképző intézményekben, az oktatók értékelése a szakképzésben és a külső értékelések a felnőttképzők számára EQAVET alapúak legyenek, az összes érintett felet bevonjuk a projektfejlesztési folyamatokba.

A projekt keretein belül tovább képezzük a szakképző iskolák minőségbiztosítással foglalkozó képviselőit, hogy támogassák az önértékelési modell megfelelő felhasználását, mint a minőségirányítás folyamat kiegészítő és hatékony eszközét. Jelentős mérföldkő lesz az országosan adaptált EQAVET keretrendszer, amely szolgáltatói- és rendszerszinten egyaránt alkalmas használatra mind az iskolarendszerű oktatás, mind a felnőttképzés számára, és amelynek kidolgozása a jelenlegi jogszabályi és működési rendszerek, valamint az EQAVET NRP projekt korábbi eredményei alapján fog elkészülni.

A projekt keretében információt osztunk meg a magyar fejleményekről, és szakértői tanácsot adunk a nemzetközi EQAVET hálózat többi tagjának, illetve aktívan részt veszünk a szakértői értékelési tevékenységekben a minőségbiztosítási megállapodások átláthatóságának és következetességének fokozása, valamint a tagállamok közötti bizalom megerősítése érdekében. A kommunikációt, a terjesztést a projekt időszaka alatt több csatornán keresztül végezzük.

A Bizottság által kidolgozott EQAVET Hálózat munkaterve már elérhető. Az angol nyelvű dokumentum alapján a következő tematikus prioritásokat javasolják a 2021-2023-ra a tagállamok részére:

■ Az EQAVET teljes alkalmazási körének lefedése: A szakképzési ágazatok szélesebb körű lefedettségének biztosítása, beleértve a felnőttképzést, az önképzést, a továbbképzést, a felsőfokú szakképzést, a nem formális és informális tanulást, és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket;

■ A minőségbiztosítás megerősítése a szakoktatás és -képzés különböző formái esetében, beleértve a munkaalapú tanulást, az egyénre szabott és a digitális tanulást (e-alapú/kevert tanulás), valamint annak értékelését/elismerését/tanúsítását.

■ A nem szabványos (a formális oktatási rendszeren kívüli) tanulási formák, például a nem formális informális tanulás validálása és a mikrotanúsítványok minőségbiztosításának megerősítése, valamint ezek értékelése/elismerése/tanúsítása.

■ Az EQAVET-hálózat aktív támogatása a szakképzési páyakövetésre vonatkozó nemzeti és uniós szintű szabványokkal kapcsolatos kapacitás és tudás kiépítése érdekében, beleértve a fogalommeghatározások, a statisztikai források, a jelentéstétel és az adminisztráció feltárását;

■ Az EQAVET-hálózat és a felsőoktatási intézmények közötti szoros együttműködés támogatása a diplomások nyomon követését célzó intézkedésekben; és

■ Az EQAVET-hálózat tudásbázisának más érdekeltek, köztük a szakképzési/felnőttképzési szolgáltatók, a nemzeti ügynökségek és a szociális partnerek számára történő terjesztésének aktív feltárása. A munkaterv letölthető itt.

EQAVET egymástól tanulás program „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben”

Felnőttképzők EQAVET alapú külső értékelése
  1. április 27-28-án került megrendezésre online a „Minőségbiztosítás a felnőttképzésben” címmel az új pályázati ciklus első EQAVET hálózati eseménye.

Az egymástól tanulás program célja az volt, hogy megvitassa a kihívásokat és a megoldásokat a minőségbiztosítás megközelítésének kidolgozására a felnőttképzésben. A program során a résztvevőknek lehetőségük volt megvitatni több uniós tagállam felnőttképzési minőségbiztosítási politikáját, feltárni a nemzetközi és uniós szintű minőségbiztosítási rendszerek (EFQM, ISO 21001) szerepét, valamint a minőségbiztosítási folyamatokat az egyéni tanulási számlák összefüggésében.

A PLA résztvevői az EU-n belüli és kívüli szakképzési rendszerek sokféleségét reprezentálták: 61 résztvevő érkezett nagy és kis rendszerekből, központosított és decentralizált rendszerekből, Észak- és Dél-, Kelet- és Nyugat-Európából, a kaukázusi régióból és Észak-Afrikából.

A megbeszélések ösztönzése érdekében az EQAVET-hálózat nemzeti referenciapontjainak (ír, cseh, francia, holland és portugál) tagjait felkérték, hogy ismertessék tapasztalataikat, bevált gyakorlataikat és kihívásaikat a témával kapcsolatban:

  1. A továbbképzés minőségbiztosításának fő kihívásai.
  2. A nemzetközi vagy vállalati minőségbiztosítási címkék és eszközök használata.
  3. Az egyéni tanulási számlák (ILA) minőségbiztosítására vonatkozó tényleges és lehetséges szakpolitikai lépések.

A tagországok által prezentált esettanulmányok a különböző rendszerek felnőttképzési kínálatának sokféleségét tükrözték.

Írországban például az államilag finanszírozott felnőttképzést ugyanazok a szolgáltatók nyújtják, mint az államilag finanszírozott alapképzést, és a minőségbiztosítási követelmények azonosak, amelyek az oktatásra és képzésre vonatkozó standardokon, a nemzeti képesítési keretrendszeren és más szabályozásokon – például a képesítések elismerésével kapcsolatban – alapulnak.

Portugáliában a felnőttképzési programokat állami intézmények (az oktatási minisztérium által felnőttoktatásra és -képzésre engedélyezettek), képzési központok (a felnőttoktatásra és -képzésre, valamint a kompetenciák validáslási folyamatára a Képesítési és Szakképzési Nemzeti Ügynökség (ANQEP) által engedélyezettek) és szakképzési központok (az állami foglalkoztatási és szakképzési szolgálat (IEFP) tulajdonában) nyújtják.

A Cseh Köztársaságban a formális rendszeren kívüli felnőttképzési programok nem szabályozottak, de 2007 óta fokozatosan kialakult a nem formális és informális tanulási eredmények validálásának rendszere. A képesítések nemzeti nyilvántartásában szereplő 1380 szakmai képesítésre vonatkozóan központilag meghatározott képesítési és értékelési szabványok léteznek.

Arra a kérdésre például, hogy hogyan lehet javítani a felnőttképzésrelevanciáját az egész életen át tartó és az egész életre kiterjedő tanulás szempontjából? Hogyan tervezzük meg és mérjük az eredmények (elsősorban a tanulási eredmények) minőségét a tanulók igényeinek és a konkrét munkaadók/munkahelyek igényeinek megfelelően, a következő válasz született a szakmai vita során. A legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy a minőségbiztosítási intézkedésekben hogyan lehet egyensúlyt teremteni a „rugalmasság” (amelyre a felnőttképzési szolgáltatóknak és programoknak szükségük van ahhoz, hogy időben reagálni tudjanak az egyén és a munkaerőpiac változó igényeire) és a „minőség” (azaz az előre meghatározott követelmények/szabványok betartása az ügyfelek igényeinek kielégítése mellett) között. Egy másik fontos következtetés ebben a tekintetben az volt, hogy az a típusú szakpolitika, amely egyfajta szabályozással rendelkezik minden típusú tanulásra már nem megfelelő: a különböző érdekeltek különböző igényei különböző megközelítéseket igényelnek.

A teljes jelentés a programról itt olvasható angol nyelven.