Népszerű a szakképzés, egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből, amelynek összegzését csütörtökön juttatta el az MTI-hez a szervezet.

A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg.

Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson – tették hozzá.

A pályaválasztást meghatározó szempontok közül 50 százalékkal a várható fizetés az elsődleges, 45 százalék viszont azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szeresse a szakmáját. A szülők értékrendje ettől kissé eltér, ugyanis az anyagi szempontokat 45 százalékuk helyezi előtérbe, és 68 százalék javasol olyan pályát, ami megfelel a gyermeke érdeklődésének. Az adatokból az is kiderül, hogy a magasabb végzettségű szülők nagyobb arányban bízzák a gyermekekre a döntést, de a családi háttér jelentősen befolyásolja a választást. Maguk a fiatalok leginkább informatikával, gasztronómiával, sporttal vagy a művészeti ágak valamelyikével foglalkoznának leginkább – írták.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének éves kérdőívét a közlemény szerint 9197-en töltötték ki. A felmérés részletes ismertetése a kamara honlapján olvasható.

Forrás: MTI

A rugalmas szakképzési utak minőségbiztosítása – EQAVET webinárium

21 ország több mint száz képviselője vett részt az EQAVET Hálózat webináriumán, amelyre 2021. december 16-án került sor. A webinárium középpontjában a rugalmas szakképzési utak minőségbiztosítása állt.

Az EQAVET tekintetében A Tanács 2020. november 24-i ajánlása a fenntartható versenyképességet, a társadalmi igazságosságot és a rugalmasságot szolgáló szakoktatásról és szakképzésről egy aktualizált EQAVET keretrendszer leírást tartalmaz, illetve a deszkriptorok többek között a szakképzési tanulási utak rugalmasságára vonatkozó indikátorokat is bevezetnek. A webinárium résztvevői azt vizsgálták, hogy mit jelent a szakképzésben a fokozott rugalmasság a minőségbiztosítás szempontjából, illetve milyen kihívások és megoldások várnak a szakképzés minőségbiztosítására a rugalmas tanulási utak összefüggésében.

A rugalmas tanulási utak és a szakképzés minőségbiztosításának kapcsolatát vizsgálva kiindulópontjaként az ECVET-hálózat 2017-ben készített összefoglalót , amelynek célja a rugalmas tanulási utak nyolc alapelvének meghatározása, amelyek a formális, nem formális és informális tanulási környezetekben (beleértve az online tanulást is) alkalmazhatók. A megállapítások a következők:

  1. alapelv: A képesítéseknek a tanulási eredmények világosan meghatározott csoportjaiból (egységek, modulok stb.) kell állniuk.
  2. alapelv: A képesítésen belül a tanulási eredmények csoportjainak önállóan értékelhetőnek kell lenniük.
  3. alapelv: A tanulási eredmények egyes csoportjainak értékelését megfelelően dokumentálni kell.
  4. elv: A tanulási lehetőségeket úgy kell biztosítani, hogy az egyének egyszerre több tanulási eredményhez jussanak hozzá.
  5. alapelv: Az egyéneknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulási eredményeiket érvényesítsék, függetlenül attól, hogy hogyan és hol szerezték meg azokat.
  6. alapelv: Az egyéneknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulási eredmények érvényesített csoportjait a képesítés megszerzéséhez összekapcsolják.
  7. alapelv: Az egyéneknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az egyik környezetben érvényesített tanulási eredménycsoportjaikat más tanulási utak során is elszámolhassák, átvihessék.
  8. alapelv: A tanulási eredmények csoportjainak kialakítására, értékelésére, érvényesítésére és elismerésére irányuló folyamatnak átláthatónak és minőségbiztosítással alátámasztottnak kell lennie.

Az EQAVET kontextusában a 8. alapelv különösen fontos, és jó kiindulópontot biztosított a közös beszélgetéshez. A résztvevők egyet értettek abban, hogy a minőségbiztosítást minden folyamat során figyelembe kell venni, a képesítések és a tanulási eredmények csoportjainak (beleértve az értékelési kritériumokat is) kidolgozásától/tervezésétől kezdve a rugalmas tanulási lehetőségek biztosításán, a tanulási eredmények átadásán és összekapcsolásán át egészen a képesítés megszerzéséig.

A webinárium során a résztvevők betekintést nyerhettek a következőkbe:

  • Mit jelent a gyakorlatban a rugalmasság a szakképzésben, és hogyan valósul meg ez Európa-szerte?
  • Hogyan biztosítható a minőség a rugalmas szakképzési utak kulcsfontosságú elveivel kapcsolatban (képesítések és tanulási eredmények csoportjainak fejlesztése/tervezése, egyéb megoldások, például mikrokreditpontok, értékelési kritériumok), rugalmas tanulási lehetőségek biztosítása, a tanulási eredmények átvitele és halmozása, tanúsítás)
  • Hogyan kezelik a kiválasztott tagállamok a minőség és a rugalmasság kérdését, a kihívásokat és a lehetséges megoldásokat.

A webináriumon elhangzott előadások itt meghallgathatók

Pályakövetés a szakképzés minőségének javításáért

2021 november 11-12-én online zajlott le az Európai Bizottság szervezésében a Pályakövetés a szakképzés minőségének javításáért című peer learning activity, azaz egymástól tanulási program.

Ez az esemény volt az első a program sorozatban, amelynek célja, hogy segítse az országokat abban, hogy létrehozzák vagy továbbfejlesszék saját szakképzési pályakövetési rendszereiket. Információkat nyújtott arról, hogy a szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hogyan használhatók fel a szakképzés minőségének javítására mind a rendszer, mind a szolgáltatók szintjén. A virtuális szakértői tanulási tevékenységnek Finnország adott otthont, és 54 fő vett részt rajta, akik a nemzeti hatóságok és statisztikai hivatalok döntéshozói és szakértői voltak.

A résztvevők finn, holland, svéd, lengyel, portugál, ír példákat és megoldásokat hallhattak a pályakövetési rendszerekről.

A szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hatékony felhasználása számos előnnyel jár országos, regionális, szakképzési szolgáltatói és egyéni tanulók szintjén. Az eredményeknek a döntéshozatali folyamatok tényeken alapuló felhasználásával a tanulók megalapozottabb döntéseket hozhatnak, a nemzeti hatóságok és a szolgáltatók pedig úgy alakíthatják ki a szakoktatási és szakképzési kínálatot, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek.

A teljes jelentés az eseményről angol nyelven itt olvasható.

Elérhető az EQAVET szakértői értékelés koncepciója magyar nyelven

A dokumentumtervezet az EQAVET hálózat módszertani javaslatát mutatja be a rendszerszintű szakértői értékelésekhez.

Az EQAVET hálózat rendszerszintű szakértői értékelésekre vonatkozó megközelítéséről szóló koncepciótervezete már magyar nyelven is elérhető. A koncepció a 2020 évi Tanácsi Ajánlásra épül, amely a szakképzés minőségbiztosításának uniós rendszerszintű szakértői értékelésének bevezetését szorgalmazza.

A szakértői értékelések lehetőséget adnak a fogadó ország számára, hogy átgondolja a nemzeti szakképzési rendszer minőségbiztosításának gyakorlatát. A más országokból érkező szakértők pedig „kritikus barátként” adnak külső visszajelzést, és megosztják saját tapasztalataikat.

Az EQAVET hálózat a júniusban véglegesítette a szakértői értékelésre vonatkozó kézikönyvet, amit most magyar nyelven is az érdeklődők számára elérhetővé  teszünk.

A kézikönyv letölthető itt.

A SELFIE Fórum 2021

A második SELFIE Fórumra 2021. október 7-én és 8-án került sor. A Fórum célja az volt, hogy az iskolákat és a tanárokat (az iskolai vezetőkkel együtt) ösztönözze digitális tudásuk és készségeik fejlesztésére.

A második SELFIE Fórum arra is szolgált, hogy elindítsa a SELFIE-t a munkahelyi tanulásban, és megünnepelje, hogy több mint 1 700 000 iskolavezető, tanár és diák használta az eszközt a 2018-as bevezetése óta.

A prominens Bizottsági vendégekkel együtt több mint 800 résztvevő vett részt a Zoom webináriumon keresztül. Az eseményt élőben közvetítették különböző csatornákon, ahol több mint 3500 megtekintést rögzítettek.

A SELFIE Fórum kiváló alkalom volt arra, hogy összehozza a SELFIE közösséget, hogy megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és több iskolát bátorítsanak és támogassanak a részvételre. Az oktatási minisztériumok képviselői megbeszélték a SELFIE rendszerszintű használatát, valamint a SELFIE körüli ökoszisztéma létrehozásának és támogatásának módjait. A vitaindító beszédek hangsúlyozták a SELFIE kutatási dimenzióját is, mint eszközt és annak felhasználását a politikai döntéshozatalban.

Az iskolák külön helyet kaptak a poszterek, e-poszterek és videók megosztásához, ezek megtekinthetők itt.

„Minőségbiztosítás a szakképzési kiválósági központokban” – Virtuális egymástól való tanulás program az EQAVET hálózat keretében

2021. október 7-8-án tartotta az EQAVET hálózat a szakképzési kiválósági központok és az EQAVET keretrendszer kapcsolatáról szóló virtuális egymástól való tanulás programját.

A 2 napos program lehetőséget kínált arra, hogy a szakképzési kiválósági központok és az európai minőségbiztosítási keretrendszer koncepciója találkozzon. Az előadások mellett arra is lehetőség nyílt, hogy a két hálózat képviselői megosszák és megvitassák tapasztalataikat, valamint hogy elgondolkodjanak a kölcsönösen előnyös együttműködésről és a lehetséges jövőbeli fejlesztésekről.

A résztvevők egy spanyol, bolgár és holland példán keresztül nyerhettek bepillantást a szakképzési kiválósági központok működéséről és minőségbiztosítási rendszereikről.

A szervezők és a résztvevő nemzeti referenciapontok az együttgondolkodás után közösen szeretnék kidolgozni a szakképzési kiválósági központ projektek számára az EQAVET keretrendszernek megfelelő deszkriptorokat és indikátorokat.

A jó példákról további információ itt olvasható:

EXAM 4.0 – Excellence in Advanced Manufacturing

ECOVEM European Centre of Vocational Excellence in Microelectronics

European Platform for Urban Greening

 

 

 

Az európai szintű pályakövetés keretei

A 2017-ben elfogadott pályakövetésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásának részeként az Európai Bizottság szakértői hálózatot hozott létre a tagállamok küldötteinek részvételével, amely 2018-2020 között működött.

A szakértői hálózat elsődlegesen a felsőoktatásban kísérleti jelleggel 8 tagállam részvételével végrehajtott, harmonizált pályakövetési kérdőív eredményeinek értékelésére és az adatgyűjtés továbbfejlesztésére fókuszált. A szakértői hálózat ajánlásában megfogalmazta, hogy bár egyelőre a kérdőív az egyetlen használható módszertan az európai adatgyűjtésre, érdemes feltárni az adminisztratív adatokban rejlő lehetőséget és azok középtávon való alkalmazhatóságának lehetőségét.

A z Európai Bizottság jelenlegi kutatásának célja egy feltáró munka megvalósítása, amely nem csak felsőoktatásra terjed ki, hanem a szakképzésre is (szorosan kapcsolódva a 2017-es szakképzési feltáró tanulmányhoz illetve a rendszerszintű intézkedésekre irányuló, felsőoktatást is lefedő tanulmányhoz – mindkettőt az ICF készítette a Bizottság megbízásából).

A szakértői hálózat emellett létrehozott egy külön munkacsoportot a szakképzési pályakövetés kihívásainak és jó gyakorlatainak megvitatására, nemzeti példákkal illusztrálva.

 

További hasznos linkek az európai szintű pályakövetésről:

Tanulmány az európai tagállami helyzetről

  A 2018-2020 közötti szakértői hálózat jelentése

A Eurograduate felmérés jelentése

 

 

 

Szakképesítések elemzése és összehasonlítása – CEDEFOP tájékoztató

„A szakképesítéseknek nemzeti és helyi szinten is relevánsaknak kell lenniük, ahhoz, hogy a nemzetközi szintéren összehasonlíthatóak legyenek.” – írja a tájékoztató.

 A tagországok közötti átláthatóságot és a képesítések összehasonlíthatóságát erősítő politikák végrehajtásának támogatása érdekében a Cedefop tanulmányt készített a szakképesítések profiljának és tartalmának elemzésére az összehasonlítására szolgáló módszerekről. A tanulmány szerint ezek még mindig nagymértékben különböznek az egyes európai országokban. Ez a tájékoztató felvázolja a két fő célkitűzést, valamint a feltárt megoldásokat és azok következményeit a kutatókra és a döntéshozókra nézve.

A tájékoztató letölthető itt angol nyelven.

 

 

eTwinning online Szakmai Továbbképzési Műhely az iskolarendszerű szakképzésben oktatók számára

Az immár másodjára kizárólag online rendezte meg az eTwinning a Szakmai Továbbképzési Műhelyt ez évben „Reshaping IVET image and attractiveness through Media Literacy”, azaz A szakképzés imázsának és vonzerejének átalakítása a médiaműveltségen keresztül címmel. A rendezvény résztvevői arról gondolkodtak közösen, hogy hogyan lehetne vonzóbbá tenni a szakképzést a szektor megújításán és modernizálásán keresztül – például új tanulási környezetek, eszközök, pedagógiai módszerek alkalmazásával, és különös hangsúlyt helyezve a digitalizációra.

Az első napon a műhely résztvevői két programbeszédet hallgathattak meg: elsőként Daniel Scheuregger, a Cedefop szakértője arról beszélt, hogy miért fontos vonzóbbá tenni a szakképzést, majd a portugáliai Jacinto Pinto, tanár, és a szakképzés kiértékelésében alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek szakértője tartott előadást az EQAVET keretrendszerről (European Quality Assurance in Vocational Education and Training – a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete). Az első prezentációból megtudhattuk, hogy az Eurostat adataiból milyen összefüggések mutathatók ki a szakképzés és a nemi esélyegyenlőség, illetve a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség között, a második pedig több portugáliai gyakorlati példán keresztül arra hívta fel a figyelmünket, hogy miért fontos, sőt elengedhetetlen a magas színvonalú szakképzés biztosítása.

Az eTwinningről itt olvashat bővebben.

 

Pályakövetési jó gyakorlatok a szakképzésben – Magyarország és egy kis Amerika

Pályakövetési témahét az EPALE platformon

EPALE témahetünk, amely 2021. július 26-30 között  zajlott, elsődleges célja bemutatni hogyan valósul meg a szakképzésben tanuló diákok pályakövetése Magyarországon.

A téma aktualitását adja, hogy a szakképző intézményeknek az ágazati irányítás módszertani támogatásával 2022. augusztus 31-ig készítik el a minőségirányítási rendszerüket, melynek részét képezheti a pályakövetési stratégia is.

Négy interjú alanyunk arról nyilatkozik, hogy kik a pályakövetés kulcsszereplői egy szakképzési intézményben, mi az, amin áll vagy bukik a diákok válaszadási hajlandósága, mennyi idő után keresik fel a végzett diákokat, illetve milyen területeken tudják hasznosítani az intézmények a megszerzett adatokat. Az utolsó napon pedig egy kis nemzetközi kitekintést teszünk Amerikába.

A témahét cikkei itt olvashatók.