Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia

2026. szeptember 24-25-én Pécsen került megrendezésre a 20. PASCAL megfigyelőközpont – Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia.

A PASCAL Nemzetközi megfigyelőközpont (PASCAL International Observatory) 2002 óta arra keresi a választ, hogy a helyszín, a társadalmi tőke és az egész életen át tartó tanulás hogyan ösztönzi a fenntartható gazdasági, a társadalmi és a kulturális megújulást. Ez összhangban van az ENSZ fentartható fejlődési céljaival és az UNESCO Tanulóváros Hálózatával (GNLC), főként azokkal, amelyek a minőségi oktatásra, a fenntartható közösségekre és az éghajlatváltozás elleni fellépésre fókuszálnak.

Kép forrása: Wikipédia

A konferencia helyszíne nem véletlen, hiszen jelenleg két magyarországi tagja van a Tanulóváros Hálózatnak: Szombathely és Pécs.
Pécs a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, és a közösség-alapú tanulási programjaiért, valamint a Pécsi Tanuló Város Fesztivál megszervezéséért 2017-ben elnyerte az UNESCO Globális Tanuló Város Díját is.

Az UNESCO meghatározása szerint egy tanulóváros aktívan tesz a következő célokért:

  • Erőforrások mozgósítása: Minden szektort (cégek, civil szervezetek, oktatási intézmények) összekapcsol, hogy az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig mindenki számára elérhetővé tegye a fejlődést.
  • Közösségi tanulás: Feléleszti és támogatja a tanulást a családokban és a helyi kisközösségekben.
  • Munkahelyi fejlődés: Megkönnyíti és ösztönzi a tanulást a munkahelyeken is (átképzések, modern technológiák használata).
  • Inklúzió és fenntarthatóság: A megszerzett tudást a társadalmi felzárkóztatásra, a gazdasági virágzásra és a környezeti fenntarthatóságra (pl. klímavédelem) fordítja.

A koncepció nemcsak elmélet, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a város polgárai számára:

  • Elérhetőbbé válnak az ingyenes vagy kedvezményes képzések, workshopok és kulturális események.
  • Erősödik a helyi identitás és összetartozás a közösségi programokon keresztül.
  • Nő a város gazdasági versenyképessége, mivel a helyi munkaerő könnyebben alkalmazkodik a változó piaci igényekhez.

A Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia kutatókat, gyakorlati szakembereket, döntéshozókat és közösségi vezetőket várt annak feltárására, hogyan kapcsolódik össze az egész életen át tartó tanulás, a fenntarthatóság, a kreativitás és a jóllét (well-being) a lendületes városi ökoszisztémák formálásában.

A konferencia során az alábbi témák kerültek fókuszba:

1. A közösségvezérelt és generációk közötti egész életen át tartó tanulás (LLL) társadalmi előnyei

  • Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések a befogadást, a méltányosságot és a társadalmi kohéziót?
  •  Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések az innovációt a fenntartható és körforgásos gyakorlatok támogatása érdekében?
  • Milyen szerepet játszik a generációk közötti tanulás a rugalmasan ellenálló (reziliens) közösségek kiépítésében?

2. Oktatás a Fenntartható Fejlődésért (ESD)

  • Hogyan tudják a tanulóvárosok beágyazni a fenntarthatóságot a formális, nem-formális és informális oktatásba?
  • Melyek a hatékony modellek a fenntartható fejlődésre nevelés integrálására a városfejlesztésbe és a várospolitikába?

3. Gazdasági és digitális innováció a tanulóvárosokban (munkaalapú tanulási következményekkel)

  • Hogyan támogatják a digitális eszközök és platformok az egész életen át tartó tanulást és a munkaerőfejlesztést?
  • Milyen következményei vannak a mesterséges intelligenciának (AI), az automatizációnak és a digitális átalakulásnak a városi tanulási ökoszisztémákra nézve?

4. Teljes gőzzel előre a „STEAM” jegyében: A művészetek beemelése a STEM-be

  • Hogyan ösztönözheti a művészetek integrálása a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) oktatásba a kreativitást és az innovációt a városokban?
  • Milyen szerepet játszanak a kulturális intézmények és a kreatív iparágak a tanulóvárosokban?

5. Jóllét és kiteljesedés a tanulóvárosi terekben

  • Hogyan támogatják a tanulóvárosok a mentális egészséget, a jóllétet és az emberi kiteljesedést? Milyen szerepet játszik a kreativitás és az innováció az egészség és a jóllét előmozdításában?
  • Milyen kapcsolatok vannak a tanulás, a boldogság és az életminőség között a városi környezetben?

 

A tanulóváros koncepciója, a konferencia és az EQAVET szorosan összekapcsolódnak az egész életen át tartó tanulás minőségének és társadalmi hasznosulásának fejlesztésében. Míg a tanulóváros egy ökoszisztémát és keretrendszert biztosít a tanulás helyi szintű kiterjesztésére, addig az EQAVET a módszertant és minőségbiztosítást nyújtja ahhoz, hogy ez a képzés hatékony és mérhető legyen.

  • A tanulóvárosok rengeteg olyan képzést, workshopot és közösségi tanulási formát kínálnak, amelyek kívül esnek a klasszikus iskolarendszeren. Az EQAVET ciklus logikája (Tervezés ➔ Végrehajtás ➔ Értékelés ➔ Felülvizsgálat) és indikátorrendszere (például a képzésben résztvevők elégedettsége vagy a megszerzett készségek munkaerőpiaci relevanciája) tökéletesen alkalmazható a tanulóvárosi kezdeményezések hatékonyságának mérésére is.

  • A pécsi Pascal konferencia központi témája a tanulóvárosi ökoszisztémák virágzása a kreatív, körforgásos gazdaságban. Az EQAVET 2020 utáni megújított irányelvei kifejezetten előírják, hogy a szakképzésnek és a felnőttképzésnek reagálnia kell a zöld és digitális átállásra, a fenntarthatósági és környezeti szempontokra. A konferencia tudományos diskurzusa és a jó gyakorlatok bemutatása közvetlenül támogatták az EQAVET ezen stratégiai céljainak gyakorlati megvalósítását.
  • A tanulóvárosok sikere a helyi szereplők (egyetemek, mint a PTE, önkormányzatok, vállalatok és képzőközpontok) szoros együttműködésén múlik. Az EQAVET közös európai alapelvei és minőségi kritériumai biztosítják azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szereplők által nyújtott képzések (legyen az egyetemi kurzus, szakképzési modul vagy vállalati tréning) kompatibilisek és elismertek legyenek az ökoszisztémán belül.
  • A Pécsi Tudományegyetemen megrendezett konferencia szakmai partnerei között ott volt az EPALE Magyarország is, amely a felnőttkori tanulás európai platformja. Mivel az EQAVET nemzeti referenciapontjai és az európai szintű szakértői értékelési (Peer Review) folyamatok a tudásmegosztásra épülnek, a konferencia tudományos szekciói és a pécsi tanulóvárosi kezdeményezések bemutatói közvetlen inputot adtak a minőségközpontú felnőtt- és szakképzési politikák fejlesztéséhez.

 

Zöld utakon az Erasmus+ programmal – Bemutatták a fenntarthatóságot támogató kiemelkedő projekteket

Hogyan járulhat hozzá az Erasmus+ program a fenntartható jövő megteremtéséhez? Milyen új tudást, készségeket és módszereket adhatnak a nemzetközi együttműködések a tanulóknak, pedagógusoknak és szakembereknek?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a „Zöld utakon az Erasmus+ programmal” című konferencia és Nívódíj-átadó, amelyen a fenntarthatóságot és innovációt középpontba állító, példaértékű projektek mutatkoztak be.

A június 9-én megrendezett eseményen 235 résztvevő ismerhette meg az idei év legkiemelkedőbb Erasmus+ kezdeményezéseit a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőtt tanulás, az ifjúság és a sport területéről. A program során interaktív projektbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és szakmai találkozók segítették a résztvevőket abban, hogy inspirációt merítsenek a sikeres nemzetközi együttműködésekből.

A rendezvény nyitóbeszédében Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője hangsúlyozta: az Erasmus+ program olyan lehetőségeket teremt, amelyek erősítik a tudásmegosztást, a kompetenciafejlesztést és az innovatív megoldások alkalmazását. A fenntarthatóság, a korszerű módszertanok és a nemzetközi tapasztalatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók és oktatók a változások aktív alakítóivá válhassanak.

Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója köszöntőjében kiemelte: a Nívódíj immár tizenegyedik alkalommal ismeri el azokat a projekteket, amelyek magas szakmai színvonalukkal és eredményeikkel példát mutatnak más szervezetek számára is. Mint fogalmazott, a díjazott projektek sokfélék, de közös bennük a minőség iránti elkötelezettség és a fejlődés iránti nyitottság.

Az idei díjazott projektek közös jellemzője, hogy a nemzetközi együttműködéseket a fejlődés, a fenntarthatóság és a korszerű készségek fejlesztésének szolgálatába állították.

Köznevelés kategóriában
🏆 Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
„A 21. századi kompetenciák fejlesztése az Erasmus+ projekt keretében” című projektjével nyerte el a Nívódíjat.

Szakképzés kategóriában
🏆 Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum
„Újabb lehetőségek a debreceni Szent Lászlóban” című Erasmus+ projektjét ismerték el.

Felsőoktatás kategóriában
🏆 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Erasmus+ nemzetközi mobilitási projektje kapta a rangos elismerést.

Ifjúság kategóriában
🏆 Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. (DEMKI)
„Debrecen Ifjúság 2023” című kezdeményezésével részesült Nívódíjban.

Sport kategóriában
🏆 Magyar Diáksport Szövetség
„Mozgásra ösztönző aktív iskolai programok felfedezése – szakmai látogatás Írországban, a grassroots szellemiségű ASF program tapasztalatainak megismerése érdekében” című projektjével kapott elismerést.

Az Erasmus+ program jelenlegi időszakának egyik meghatározó célkitűzése a fenntarthatóság erősítése: a környezettudatos gondolkodás, a zöld megoldások és a fenntartható működés szempontjainak beépítése a nemzetközi projektek tervezésébe és megvalósításába.

A díjazott kezdeményezések jól példázzák, hogy az Erasmus+ nemcsak külföldi tapasztalatszerzésre és szakmai fejlődésre ad lehetőséget, hanem olyan közösségeket is épít, amelyek együtt dolgoznak egy innovatívabb, befogadóbb és fenntarthatóbb jövőért.

Az eseményről készült videó megtekinthető itt.

EQAVET 2023-26. projekt zárókonferenciája

„Az európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-26” projekt zárókonferenciájára 2026. május 26-án került sor.

Az EQAVET Nemzeti Referencia Pont 2010 óta működik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban és jogelődeiben. A működtetésre és a fejlesztő munkára 2016 óta nyújtunk be pályázatot. A konferencia az utóbbi 3 év feladataiba kívánt betekintést nyújtani. A zárórendezvényen természetesen nem tudtunk minden megvalósított tevékenységet bemutatni az elmúlt 3 évből, így a konferencia progamját három nagyobb témakörre osztottuk.

A szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztése során olyan szakmai anyagok készültek, amelyek napi szinten tudtak beépülni a Hivatalban folyó munkába. Több interaktív alkalmat biztosítottunk az intézmények számára, ahol tájékoztattuk őket a munkánkról és véleményeket, javaslatokat gyűjtöttünk.

A szakértői értékelések nemzetközi és hazai szinten feladatkörünk részeként a hazai tevékenységek mellett megszerveztünk egy nemzetközi szakértői értékelés programot a szakképzési pályakövetési rendszerünkről, amelyet osztrák, finn, holland, cseh és szlovák szakértők véleményeztek. Majd egy tanulmányutat szerveztünk Ausztriába és Szlovákiába a közös eszmecserék folytatására. Ezen kívül szakértőként vettünk részt további 5 értékelési európai programon, valamint a szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere témában hazai Peer Review eseményt szerveztünk.

A duális szakképzésben az intézmények és cégek együttműködése témában interaktív workshopok segítségével igyekeztünk helyzetképet kapni. Ezután összegyűjtöttünk néhány olyan jógyakorlatot, amit egyrészt megosztottunk már az online térben, másrészt nyomtatott formában is megjelentettük magyar nyelven.

Köszönjük az előadóknak a színvonalas prezentációkat, a résztvevőknek pedig, hogy velünk tartottak!

Az elhangzott előadások anyagait az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

Az EQAVET 2023-26 projekt szakmai megvalósítása – Molnárné Stadler Katalin, nemzeti szakértő Letöltés
EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)
  • Az SZPR fejlesztései az elmúlt három évben – Ungvári Mária, NSZFH Felnőttképzési és Elemzési Főosztály
 Letöltés
  • A pályakövetési indikátorok eredményei – Nyüsti Szilvia, külső szakértő
 Letöltés
  • Az osztrák SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi tanulmányút tapasztalatai – Nagy Zoltán, NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettes
 Letöltés
„A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” hazai Peer Review esemény ismertetése – Ziegler Angéla, IKK Zrt. Letöltés
Jógyakorlatok az EQAVET- alapú minőségirányításban
  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása – Mucsi András
 Letöltés
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben – Rusznyák Lászlóné
 Letöltés
  • A duális partner tapasztalatai – Kéry Imre
 Letöltés
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben – Bánné Gulyás Katalin
 Letöltés
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében – Spenger Beatrix
 Letöltés
A következő projekt időszak tervei – Karvázy Eszter, nemzetközi osztályvezető Letöltés

Zárókonferencia: Három év a szakképzés minőségbiztosításának szolgálatában

Az „Európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-2026” elnevezésű projekt a végéhez közeledik. Ebből az alkalomból május 26-án zárókonferenciát rendezünk, amelyre várjuk a szakképző intézmények vezetőit, oktatóit, a szakma képviselőit és kiemelten az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó kollégáit.

A projekt elsődleges célkitűzése a szakképzési intézmények támogatása, a minőségkultúra mélyítése és az európai EQAVET-keretrendszer hazai adaptációjának elősegítése volt.

A konferencia tervezett programja
A rendezvény három fő pillér köré épül, érintve a rendszerszintű fejlesztéseket és a gyakorlati megvalósítást is:
I. EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)

  • Áttekintjük az SZPR elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseit, valamint a rendszerhez kapcsolódó EQAVET tanulmányokat és jelentéseket.
  • Bemutatásra kerül az SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi Peer Review (szakértői értékelés) esemény, valamint a szlovák és osztrák tanulmányutak során szerzett tapasztalatok.

II. Külső értékelés és hazai Peer Review

  • Ismertetjük „A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” elnevezésű hazai Peer Review esemény részleteit és tanulságait.

III. Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban
A szekció keretében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a minőségirányítás mindennapi alkalmazását:

  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
  • A duális partner tapasztalatai
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében

A részletes program itt érhető el.

Jelentkezési határidő: 2026. május 18.
Regisztrációs link

A zárókonferencia az Erasmus+ EQAVET projekt támogatásával valósul meg, fókuszban a minőségbiztosítás és az adatalapú intézményfejlesztés áll.

Várjuk szeretettel a szakmai párbeszéd jegyében!

 

Öt év fejlődés és megújulás a magyar felnőttképzésben

Az elmúlt öt év a hazai felnőttképzés jelentős átalakulásának időszaka volt: nőtt a képzésekben részt vevők száma, erősödtek a minőségbiztosítási és jogszabályi keretek, valamint egyre nagyobb szerepet kapott az egyéni tanulási utak támogatása.

Ezeket az eredményeket mutatta be „A felnőttképzés elmúlt 5 éve” című szakmai konferencia, amelyet a Pest Vármegyei Kormányhivatalban rendeztek meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA és EPALE projektjeinek társszervezésében. A rendezvényen, amelyre Budapesten, 2026. február 24-én került sor, több mint 220 szakember vett részt, ami jól mutatja a felnőttképzés iránti szakmai érdeklődést és a terület jelentőségét.

A konferencia átfogó képet adott a szektor fejlődéséről és jövőbeli kihívásairól. Az elmúlt időszak eredményei között kiemelkedik, hogy több mint 9 millió képzésben való részvétel valósult meg, közel 3 millió résztvevő bevonásával, a felnőttképzők pedig mintegy 1,2 millió képzést szerveztek.

A rendezvény megnyitóján Varga-Bajusz Veronika államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlődés alapját a képzők szakmai munkája, az együttműködések erősödése és a rendszer folyamatos megújítása jelentette. Az elmúlt években egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb és minőségközpontú felnőttképzési rendszer kialakítása vált meghatározó céllá.

A szakmai előadások középpontjában többek között a szabályozási környezet változásai, az adatalapú működés, a hatósági tapasztalatok, valamint a tanulók egyéni fejlődési lehetőségei álltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az adatok ma már nem csupán adminisztratív célokat szolgálnak, hanem fontos alapot jelentenek a tervezéshez, az értékeléshez és a minőségfejlesztéshez.

A konferencia kiemelt témája volt a jövő kihívásaira való felkészülés is. A gyors technológiai és gazdasági változások miatt a folyamatos készségfejlesztés és az átképzés egyre fontosabb szerepet tölt be mind az egyének, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzésében. Az Egyéni Tanulási Számla koncepciója is ezt a szemléletet támogatja: célja, hogy az egyének könnyebben eligazodjanak a képzési lehetőségek között, és tudatosabban tervezzék saját tanulási útjukat.

A konferencia egyik legfontosabb üzenete, hogy a korszerű felnőttképzés kulcsa a képzés, a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci igények összehangolása. A minőségbiztosítás erősítése, az adatalapú működés és a rugalmas tanulási lehetőségek együttesen járulnak hozzá egy olyan jövőálló rendszer kialakításához, amely hatékonyan támogatja az egyének fejlődését és a gazdaság alkalmazkodóképességét.

Országos felnőttképzési konferencia az Erasmus+ AL Agenda szervezésében – beszámoló

A felnőttképzés minőségének folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a képzési rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac változó igényeihez, valamint magas színvonalú tanulási lehetőségeket biztosítson a felnőttek számára. E célokat szolgálta a 2025. január 29-én megrendezett felnőttképzési konferencia is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA Magyarország projektje, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és a Felnőttképzők Szövetsége közösen szervezett.

A több mint 200 résztvevőt vonzó rendezvény a minőségbiztosítás és a folyamatos fejlesztés aktuális kérdéseit helyezte a középpontba.

Az EQAVET minőségbiztosítási keretrendszer alapelvei szerint a minőségi felnőttképzés a tudatos tervezésre, a hatékony megvalósításra, az eredmények rendszeres értékelésére és a folyamatos fejlesztésre épül. A konferencia előadásai mindegyik területhez értékes szakmai tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat kínáltak.

A tervezés szakaszában kiemelt szerepet kapott a felnőttképzési rendszer stratégiai fejlesztése. Az előadások bemutatták a legújabb jogszabályi változásokat, a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti együttműködés lehetőségeit, valamint azokat a nemzetközi trendeket, amelyek hosszú távon meghatározzák a képzések minőségét és relevanciáját. A digitális tanulási formák, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a készségalapú képzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a képzési kínálat jobban igazodjon a tanulók és a gazdaság igényeihez.

A megvalósítás során a minőség egyik legfontosabb feltétele az átlátható és korszerű működés. A konferencián bemutatott fejlesztések – többek között a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) továbbfejlesztése, az elektronikus képzési dokumentáció bevezetése és a vizsgarendszer korszerűsítése – mind azt szolgálják, hogy a képzési folyamatok hatékonyabbak, egységesebbek és megbízhatóbbak legyenek.

Az értékelés és a minőség ellenőrzése szintén hangsúlyos témája volt a rendezvénynek. A Pest Vármegyei Kormányhivatal előadása bemutatta az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatait, valamint az intézményi ellenőrzéseket érintő jogszabályi változások hatásait. Az NSZFH ismertette a vizsgarendszer megújulását, amelynek célja az objektív, átlátható és egységes értékelés biztosítása a felnőttképzésben részt vevők számára.

A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen eleme a jó gyakorlatok megosztása és a nemzetközi tapasztalatok beépítése. Ennek jelentőségét mutatta be az Erasmus+ AL Agenda Magyarország és az EPALE program ismertetése is. A két kezdeményezés támogatja a szakmai együttműködéseket, elősegíti a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megosztását, valamint lehetőséget biztosít a felnőttképzés szereplői számára a folyamatos szakmai fejlődésre.

A konferencia egyértelműen rámutatott arra, hogy a minőségbiztosítás nem önálló feladat, hanem a felnőttképzés teljes működését átszövő szemlélet. A stratégiai tervezés, a korszerű megvalósítás, az átlátható értékelés és a folyamatos fejlesztés együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzés képes legyen megfelelni a tanulók, a munkáltatók és a társadalom változó elvárásainak. Az ilyen szakmai fórumok fontos szerepet töltenek be abban, hogy az EQAVET minőségfejlesztési alapelvei a mindennapi gyakorlatban is megjelenjenek, támogatva a felnőttképzés eredményességét és fenntartható fejlődését.

Online eTrend Konferencia 2024 – Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről

Az eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pont, 2024. november 15-én ‒ immár hetedik alkalommal ‒ ismét megrendezi az eTrend Konferenciát, online formában.

A konferencia témája: Well-being at school ‒ az iskolai jóllétrőlAz eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pont szervezésében megvalósuló rendezvény célja, hogy a program nyújtotta lehetőségek segítségével támogassa a pedagógusok szakmai fejlődését és gyakorlati tapasztalatszerzését. Minden érdeklődő pedagógust szeretettel várunk az eseményre!

eTwinning eTrend Konferencia – 2024
Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről
2024. november 15.
12:30-17:30 – online (MS Teams)

2024-ben az eTwinning programban az iskolai jóllét témája került a fókuszba, ezzel is hangsúlyozva, milyen jelentős szerepet tölt be ez a tényező a tanulók tanulmányi sikereiben és általános elégedettségében. Az idei évben az eTwinning a jóllét oktatásban való biztosítására, valamint az olyan befogadó és támogató tanulási környezetek kialakítására összpontosít, ahol mindenki lehetőséget kap a kibontakozásra. A 2024. évi téma célja, hogy lehetőséget biztosítson az oktatók számára a jóllét és a mentális egészség egész iskolára kiterjedő megközelítésének feltárására és integrálására az iskola előtti nevelésben, az alapfokú oktatásban, a középfokú oktatásban és a szakképzésben.

Az idei online eTrend Konferenciát az eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pont (Oktatási Hivatal) szervezésében az eTwinning idei témájának: „Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről” alábbi alappilléreire szeretnénk felépíteni előadások és workshopok formájában:


– Wellbeing concepts – Jóllét fogalmak
– Pozitív pszichológia
– Pozitív pedagógia
– Az oktatók és a tanulók érzelmi egészségének és jóllétének elősegítése
A konferenciára magyarországi köznevelési vagy szakképző intézményben (óvoda, általános és középiskola, szakgimnázium, technikum) dolgozó aktív pedagógusok és oktatók jelentkezését várjuk.

A konferencia során mindenkinek lehetősége lesz közelebbről megismerni az eTwinning Programot, valamint a „Well-being at school ‒ az iskolai jóllétről” témáját.

 

A konferencia részletes programja és a regisztrációs link itt érhető el.

 

XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia

„Oktatás és nevelés a társadalmi jóllét szolgálatában.
A nevelés és az oktatás kihívásai a válságok korában”  címmel került megrendezésre 2024. október 24-26. között Debrecenben a XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia

„A jóllét összetett fogalom, hiszen annak különböző szegmensei mentális és a fizikai aspektusokat egyaránt magukban foglalnak. Az új generációk sokszínű, sőt, úgy tűnik egyre inkább többdimenziós, egyedi mintázattal bíró egyenlőtlenségekkel érkeznek az iskola világába. A pandémiás időszak hatásait, majd a lezárások utáni jelenléti oktatás tapasztalatait feltáró kutatások legfontosabb kérdésének talán a tanítás eredményességét tekinthetjük, azonban az ún. posztcovid társadalomban, mely a háborús konfliktusok árnyékában az állandósuló krízis társadalmává vált, a jóllét kutatása is jelentős szerephez jutott. Mindez azzal indokolható, hogy nemcsak az online oktatás, hanem az azt követő visszailleszkedés, illetve a klímaváltozás, valamint a háború miatti aggódás is további kihívásokat jelent. Mindez a szocializációs folyamat mélyreható átalakulással jár együtt. A konferencia lehetőséget kínál a neveléstudományi kutatóknak, illetve a határtudományok irányából érkező szakembereknek arra, hogy reflektáljanak korunk változásaira, megvitassák a lehetséges beavatkozások irányait, és olyan jó gyakorlatokat mutassanak be, amelyek az életminőség magasabb szintjének eléréséhez járulhatnak hozzá.” – olvasható a konferencia honlapján.

Az EQAVET projekt keretében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályakövetési és Elemzési munkacsoportjának munkatársai, Nagy Zoltán, Hörich Balázs István, Horváth Orsolya, Kertész Boglárka Gréta és Kovács Szilárd vettek részt és tartottak előadást a konferencián.

Előadásukban kitértek a pályakövetési felmérések eredményeire, többek között a szakképzésből kieső tanulók gazdasági aktivitásának felmérésre, a szakképzéssel való elégedettséget befolyásoló tényezőkre. Ismertették a kutatások eredményeit és a szakképzésben tanulók jövőbeni terveiről készült felméréseket.

AZ ERASMUS+ AJTÓKAT NYIT – KONFERENCIA ÉS DÍJÁTADÓ

A Tempus Közalapítvány szervezésében 2024. május 28-án került megrendezésre „AZ ERASMUS+ AJTÓKAT NYIT – KONFERENCIA ÉS DÍJÁTADÓ” című rendezvény.

  1. évben megrendezett konferencián arra kerestük a választ, hogyan járulhatnak hozzá a nemzetközi együttműködések az innovatív megoldások gyakorlatba ültetéséhez, illetve a pozitív társadalmi folyamatokhoz? Mit adhat az egyénnek egy-egy külföldi tapasztalat? Milyen folyamatokat indíthatnak be az Erasmus+ projektek az intézményen belül?

A konferencián izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken, illetve interaktív projektbemutatókon vehettek részt az érdeklődők. A résztvevők megismerhették az idei év nívódíjas Erasmus+ projektjeit, illetve a Tempus Közalapítvány partnereivel is találkozhattak.

 

A konferencia teljes programja itt tekinthető meg.

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében”

HUCER konferencia

Eger, 2024. május 23-24.

 

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében” címmel 2024. május 23-24. között rendezték meg Egerben a HUCER konferenciát. A rendezvény az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület és az EPALE Magyarország szervezésében valósult meg. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. Az előadás az EQAVET NRP HU projekt támogatásával készült.

A konferencia „A szakképzés fejlesztését segítő kutatások” elnevezésű szekciójában „Lemorzsolódás a szakképzésben” címmel mutatta be előadását Hörich Balázs és Nagy Zoltán az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának munkatársai. Kutatásukban a Szakképzés Információs Rendszer (SZIR) tanulói nyilvántartása alapján, a 2020/21-es tanévben képzésüket 9. évfolyamon megkezdő szakképzési tanulók egyéni tanulmányi útjait kísérték végig egészen a 2022/23-as tanév végéig. Eladásukban ismertették a tanulói lemorzsolódás megközelítésének elméleti és gyakorlati lehetőségeit, majd ismertették számításaik részletes módszertanát. Az egyéni tanulói utak között jelentős különbségek láthatók a szakképző iskolákban és a technikumokban tanulók között, így a lemorzsolódó tanulók aránya az előbbi tanulói csoportban jóval magasabb. Az elemzés figyelembe vette az évfolyamismétlés, illetve a rugalmas tanulási lehetőségekre történő képzés-váltásokat is. Mindez rámutatott, hogy a szakképző iskolákban a lemorzsolódásnak az évfolyamismétlés különösen nagy rizikófaktora. Az előadásban bemutatták a szakképzésből kieső, kilépő tanulók főbb szocio-demográfiai jellemzőit is, ez alapján főleg a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók, az idősebbek, illetve a nők körében magasabb a kilépés kockázata. Jellemző módon nagy területi egyenlőtlenségek húzódnak meg a szakképzésből történő kiesések mögött: az ország dél-nyugati – észak-keleti tengelyén magasabb, másutt alacsonyabb az érintett tanulói kör aránya, továbbá veszélyeztetettek a határmenti járások és a megyék belső perifériáján lakó tanulók is. Az NSZFH keretén belül működő Szakképzési Pályakövetési Rendszer Adatintegrációs Modulja lehetőséget adott arra is, hogy a kutatók megismerjék, hogy a kilépő/kieső tanulók lemorzsolódásukat követően milyen arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon vagy tértek vissza az oktatás valamely formájába. Az eredmények szerint a szakképzésből kieső tanulók fő státuszukat tekintve 8%-a tanult (jellemző módon felnőttképzésben), 16%-a tanult és dolgozott, továbbá 39%-a dolgozott a későbbiekben. Az előadásban ismertetésre került az elemzés korlátai is (pl. a populációt jelentő 9. évfolyamos tanulók heterogenitása, a lemorzsolódás nem feltétlenül jelent iskolarendszerű lemorzsolódást is), illetve felhívták a figyelmet mindazokra a programokra, melyek a közeljövőben csökkentheti a lemorzsolódás szakképzésben megfigyelhető jelenségét.

 

Hörich Balázs, Kertész Boglárka