Szerző: Eqavet

A 25. Országos Neveléstudományi Konferenciát (ONK) 2025-ben a Szegedi Tudományegyetem rendezte meg.
A 2001-ben, Csapó Benő kezdeményezésére indult konferenciasorozat jubileumi alkalmából a résztvevők áttekintették, honnan indult és hol tart most a hazai neveléstudomány.
A tanácskozás fő témái a XXI. század oktatásügyi kihívásai, mint például:

• a digitális fejlődés és a mesterséges intelligencia az oktatásban,
• a fenntarthatóság és a környezeti nevelés,
• az átalakult munkaerőpiaci igények,
• a gyermekek közötti különbségek kezelése és az esélyegyenlőség előmozdítása,
• valamint a megváltozott pedagógusszerepek és az innovatív módszerek.

A konferencia célja, hogy választ keressen arra, miként támogathatja a neveléstudományi kutatás a jövő iskoláját a jelen és a múlt tapasztalataira építve.

Az EQAVET projekt képviseletében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elemző munkatársai – Dr. Hörich Balázs István, Horváth Orsolya, Ungvári Mária – tartottak előadást. Az NSZFH Szakképzési Pályakövetési Rendszere (SZPR) rendszeres kutatásokat végez a szakképzésben tanulók elégedettségének és a végzés utáni munkaerőpiaci státuszuk nyomon követésére.

A kutatás célja a képzési elégedettség és a végzést követő munkaerőpiaci illeszkedés (a tanult szakma és a betöltött munkakör/további tanulmányi terület közötti egyezés) összefüggéseinek feltárása.
Főbb eredmények és megállapítások:

• A végzettek másfél évvel a végzés után többnyire dolgoznak (41%) vagy dolgoznak és tanulnak (37%).
• A tanulók elégedettek a tanult szakmájukkal és iskolájukkal (átlag 7,4–7,8 a 10 fokú skálán).
• Az illeszkedési mutatók jelentős ágazati és területi eltéréseket mutatnak.
• A képzéssel való utólagos elégedettség akkor magasabb, ha a tanult szakma illeszkedik a betöltött munkakörhöz.

A kutatás elméleti és empirikus tényekkel támogatja a szakképzés és a gazdasági igények kapcsolatát, elősegítve az adatalapú döntéshozatalt az oktatás minőségbiztosításában.

A Nemzeti Pedagógus Kar és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös konferenciát tartott a szakképzés jövőjéről és a tehetségek támogatásáról a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum Oladi Technikumában.

Fotó: Cseh Gábor

A minisztérium és az NPK közös együttműködése 2022-ben kezdődött. Céljuk, hogy a szakképzés átalakulásának intézményi tapasztalatait összegyűjtse, az átalakulást támogassa és az oktatókat tájékoztassa.

• Asztalos Zoltán, a Nemzeti Pedagógus Kar Szakképzési tagozatának elnöke az NPK feladatairól, a 2026-os NPK választás menetéről és ütemezéséről adott tájékoztatást.
• Pölöskei Gáborné – az Innovatív Képzéstámogató Központ stratégiai főigazgatója – a megújított szakképzésről, az elmúlt öt év tapasztalatairól, eredményeiről beszélt.
• Rettegi Attila – a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója – a tehetséggondozásról tartott előadást a szakképzés területén.
• Sági József igazgatótól megtudhattuk, hogy a Vas Vármegyei SZC Horváth Boldizsár Technikum 3. helyezést ért el a technikumok országos ranglistáján.
• dr. Sárayné Süle Gabriella, a Vas Vármegyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Kollégium igazgatója a két tanítási nyelvű képzések iskolájukban szerzett tapasztalatairól beszélt.
• Koszár András, a Szentgotthárdi III. Béla Technikum és kollégium oktatója a NotebookLM mesterséges intelligencia (MI) alapú kutatási és tanulási asszisztens használatának tapasztalatait és lehetőségeit osztotta meg a résztvevőkkel.
• A pódiumbeszélgetésen üzemek, gyárak vezetői beszéltek a saját területükön történő tehetséggondozásról.

A szombathelyi rendezvény után a többi vármegyében is tartanak találkozókat, ahol a helyi igényeket és jövőbeli terveket vitatják meg.

Forrás: vaol.hu

A 2025. november 4-én és 5-én online formában megrendezett Európai egymástól való tanulási esemény (Peer Learning Activity – PLA) online találkozó célja, hogy megvizsgálja és erősítse a minőségbiztosítás szerepét a szak- és felnőttképzés terén az alapkészségek fokozásában – az EQAVET hálózat segítségével.

A téma aktualitását különböző tanulmányok is mutatják.

• A 2022-es PISA felmérés alapján a szakképzésben tanuló 15 évesek matematikai készségei 29%-ban, olvasási készségei 26%-ban, természettudományos készségei 24%-ban maradnak el az általános oktatásban tanulókéhoz képest az EU tagállamok átlaga szerint.
• A felnőttek képességeit, kompetenciáit mérő PIAAC 2023-as eredményei – Dánia és Finnország kivételével – stagnálást vagy hanyatlást mutatnak.
  A felmérések szerint az „írni-olvasni tudás” terén a szak- és felnőttképzésben végzett felnőtteknek csak a harmada éri el a 3-as szintet az 5-ös skálán sok európai országban. A 4-es és 5-ös szinten meghatározott kívánalmaknak pedig ezen felnőtteknek csak az 5 %-a felel meg.

A tanulók és a felnőttek körében végzett vizsgálatokból az is látható, hogy a gyengébb alapkészségekkel szakképzésbe belépők a felnőtt, dolgozó létük alatt is megőrzik  ezt a hátrányt. Ez a tény minőségbiztosítási kérdéseket is felvet. Az Európai Tanács 2025-ös alapkészségekre vonatkozó cselekvési terve egy fontos kezdeményezés annak érdekében, hogy a tagállamok legalább 15%-kal csökkentsék az alapkészségekben való alulteljesítést 2030-ra.

A társtalálkozó egyik központi témája, hogy rendszer és intézményi szinten a minőségbiztosítási folyamatok hogyan tudnák támogatni az alapkészségek fejlesztését a tananyagokban, a tanítási módszerekben, az értékelési gyakorlatban és hogyan tudna az EQAVET keretrendszer segíteni ebben a munkában.

Nyilvános a szakképző intézmények külsőt értékelését szabályozó kézikönyv

A szakképzési rendszer működési színvonalának fejlesztése érdekében a szakképző intézmények 2022. szeptember 1-től országos szinten egységes Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) alapú minőségirányítási rendszer alapján végzik tevékenységüket, melyben az önértékelés szerepe meghatározó. Az intézményi és az intézményvezetői önértékelést a külső értékelés hitelesíti.

A minőségirányítási rendszer külső értékelése a szakképzés ellenőrzési rendszerének kiemelt eleme, mely a szakképző intézmény szakmai tevékenységét, minőségirányítási rendszerének működtetését, valamint az igazgató vezetői és minőségirányítási munkáját vizsgálja és támogatja az intézmények folyamatos szakmai-pedagógiai fejlesztését.

2025. május 30-án került aláírásra a szakképzésért felelős miniszter által kiadott Külső Értékelési Kézikönyv, amely a külső értékelés módszertanát, a használt eszközeit, valamint az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) alapján kidolgozott szempontrendszerét és eljárását tartalmazza.

A kézikönyv kiadását követően szakképzésért felelő államigazgatási szervként az IKK megkezdi a szakképző intézmények külső értékelését.

A kézikönyv elérhető az IKK honlapján: Külső Értékelési Kézikönyv.

SZAKMAI / SZAKÉRTŐI BESZÁMOLÓ a 2025. évi EQAVET Éves Hálózati Találkozóról (EQAVET Annual Network Meeting 2025) 2025. június 12-13., Varsó

 Készítette: Molnárné Stadler Katalin és Marton József

 

Az EU soros elnökségét betöltő Lengyelország volt a házigazdája a 2025. évi EQAVET Éves Hálózati Találkozónak, amely 2025. június 12-13-án került megrendezésre Varsóban. A szakmai eseményen 64 fő vett részt 32 országból: az uniós tagállamok mellett nem uniós országok[1] is képviseltették magukat. A résztvevők között voltak az országok szakképzési minőségbiztosításért felelős szakemberei, a szakképzés minőségbiztosításáért felelős nemzeti referencia pontok (NRP) képviselői, valamint az Európai Bizottság, az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) és az EQAVET Titkárság illetékes munkatársai, tematikus szakértői is.

 

A találkozó prezentációi és eredményei az alábbi fő témacsoportokba rendezhetők:

1. A szakképzés minőségbiztosítása a vendéglátó Lengyelországban

Beata Dzieminska-Skowron, az Oktatási Minisztérium és Małgorzata Szeja, az Oktatásfejlesztési Központ (CED) képviselője kiemelte, hogy Lengyelországban a szakmai kiválóság prioritás, és hogy az EQAVET Keretrendszer az egyik fő eszköz ennek a célnak az eléréséhez. Az Oktatási Minisztérium áttekintést adott a lengyelországi minőségbiztosítás rendszerszintű intézkedéseiről. A minőségbiztosítás központi mechanizmusai közé tartozik a szociális partnerekkel, különösen a munkaadói szervezetekkel való együttműködés az igényekhez igazodó szakképzési kínálat kialakítása, valamint a pályaorientáció és a pályakövetés fejlesztése érdekében. A CED a tanárok szakmai fejlődését szolgáló workshopokat és rendezvényeket szervez, például a jógyakorlatok megosztása és az együttműködés ösztönzése érdekében.

2. Az uniós szakpolitikák aktualizálása és a közelmúltbeli tevékenységek eredményei

Koen Bois d’Enghien, DG EMPL tájékoztatta a résztvevőket az uniós szakképzési politika legújabb kezdeményezéseiről. A Union of Skills (A készségek uniója) arra a készséghiányra reagál, amely a gazdaság és a technológia gyors átalakulása és az ezzel nehezen lépést tartó szakképzési szolgáltatás közötti szakadékból adódik. A készségekkel kapcsolatos változó igények, valamint a különböző érdekelt felek nem megfelelő együttműködése az EU versenyképességének kezeléséhez kulcsfontosságú, ezért a Union of Skills nagyon fontos kezdeményezés.

A Union of Skills négy rész-cselekvési irányvonalat határoz meg: a készségfejlesztés, a továbbképzés és átképzés, a készségek áramlása, valamint a készségek vonzóbbá tétele, megtartása és továbbfejlesztése. Az EQAVET Hálózat számára több kapcsolódó kezdeményezés is releváns lehet:

• A STEM oktatási stratégiai terv új célként azt javasolja, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók 45%-a tanuljon STEM-szakmákban, és 25%-uk legyen női tanuló.
• Az alapkészségekről szóló cselekvési terv célja, hogy a korai beavatkozás és az egyéni, személyre szabott támogatás révén segítse az alulteljesítő gyermekeket és fiatalokat abban, hogy az iskolától a szakképzésig megfelelő alapkészségeket szerezzenek. A szakképzésre vonatkozó konkrét intézkedések közé tartozik az alapkészségek beépítése a szakképzési tantervekbe, a szakképzésben az alapkészségek fejlesztésére vonatkozó iránymutatások kidolgozása, valamint az alapkészségekkel kapcsolatos egymástól tanulási tevékenység (PLA) szervezése.
• A mikro-tanúsítványok használatának kiterjesztése, egy európai oklevél szakképzésben történő bevezetési lehetőségének a vizsgálata, A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének (European Alliance for Apprenticeships) és a szakképzési kiválósági központoknak a megerősítése, valamint egy új európai szakoktatási és szakképzési stratégia kidolgozása.

Céline Jambon, DG EMPL, bemutatta az Europass Mobilitás aktualizált változatát, amelyet 2004 óta először egy munkacsoport felülvizsgált. A sablon a mobilitás előtt és után is használható, és moduláris, így minden intézmény a saját igényeihez igazíthatja. A visszajelzések alapján a felhasználói útmutatót is frissítették.

Rossella Cravetto, DG EMPL, bemutatta a Learning Lab kezdeményezést, amely az EU-ban a szakpolitikai értékelési gyakorlatok fejlesztését támogatja az oktatásra és képzésre fordított kiadások hatékonyságának és eredményességének, valamint a szakpolitikák hatásának javítása érdekében.

Mounir Baati, ETF, az Európai Képzési Alapítvány két fontos szakmai fejlesztéséről számolt be: 1. diagnosztikai eszköz, amely a szakképzési rendszer különböző területein az önértékelésen alapuló minőségbiztosítási folyamatokat és eljárásokat, valamint az ezekhez a területekhez kapcsolódó minőségjavító intézkedések meghatározását és tervezését támogatja. 2. ISATCOVE, egy másik önértékelési eszköz, amelynek célja a COVE szemlélet elterjesztése, szakképző intézmények és partnereik minőségi együttműködésének javítása. Az ETF ISATCOVE-címkét adományoz a megfelelően teljesítő, az eszközt használó szakképzési szolgáltatóknak.

Anthie Kyriakopoulou bemutatta a Cedefop hamarosan megjelenő tanulmányát 12 ország felnőttképzésének minőségbiztosításáról. Az összehasonlító tanulmány három fő kérdésre összpontosít: a változó továbbképzési környezet hatása a formális továbbképzés minőségbiztosítási megközelítéseire; a formális továbbképzést támogató minőségbiztosítási intézkedések; valamint az EQAVET alkalmazása.

Veronika Leiner bemutatta a Cedefop kutatását az alapfokú szakképzés kulcskompetenciákat fejlesztő tevékenységéről. A 2017-2020 közötti időszakban a digitális, a többnyelvűségi és a műveltségi kompetenciákra összpontosítottak. A 2021-től 2024-ig tartó szakaszban a vállalkozói kompetenciákra és annak a szakképzésbe való beágyazottságára összpontosítottak. A harmadik szakaszban (2025-2027) az állampolgársági kompetenciákra fókuszálnak.

3. OECD-kutatás a mesterséges intelligencia és a szakképzés kapcsolódásáról

Shinyoung Jeon és Patricio Ruedi két OECD-tanulmányt mutatott be a mesterséges intelligencia (AI) és más fejlett technológiák (AT) szakképzésben való alkalmazásáról. Az AI és a digitalizáció egyre nagyobb igényt támaszt szakképzési programok fejlesztésére és frissítésére. Az AI és az AT lehetővé teheti a személyre szabott tanulást, a tanárok és az oktatók támogatását, valamint a tanulási nehézségek korai felismerését. Az új támogató megoldások elfogadása még korai stádiumban van. Ezen eszközök használatának akadályai közé tartozik a rendszerek széttagoltsága, a tanárok és az oktatók képzésének hiánya, valamint a költségekkel és a beszerzéssel kapcsolatos kérdések. A kockázatok között említették az adatvédelmet, az átláthatóság hiányát.

4. EQAVET nemzeti referencia pontok elmúlt évi munkájának eredményei

Négy EQAVET NRP mutatta be a közelmúltban nemzeti szinten megvalósított tevékenységét:

Maartje Stroo (Hollandia) bemutatta azt a kutatási záró tanulmányt, amelyet a holland szakképzés minőségbiztosításában az adatfelhasználás szerepéről készítettek. A kutatás célja az volt, hogy felmérje: a szakképző intézmények hogyan gyűjtik és használják fel adataikat az oktatás minőségének javítása érdekében. A tanulmányt követően munkaértekezleteket szerveztek az összes érintett érdekelt fél részvételével, hogy megvitassák a bevált gyakorlatokat és ajánlásokat fogalmazzanak meg.

Concetta Fonzo (Olaszország) bemutatta azt az Erasmus+ projektet, amelynek célja a szakképzési szolgáltatók digitális és zöld átállásban való támogatása a peer review eszközével. A projekt a szakképzés minőségbiztosítási gyakorlatának javítására és korszerűsítésére irányuló igények kezelésére összpontosít és adaptálja, digitalizálja az eredeti európai peer review eljárást. Jelenleg 15 szakértői értékelés van szervezés alatt Olaszországban, Litvániában és Portugáliában egy többnyelvű digitális platform segítségével.

Molnárné Stadler Katalin (Magyarország) bemutatta a szakképző intézmények és duális képzőhelyek számára szervezett műhelymunkák eredményeit, amelyek fő célja a szakképző intézmények és a velük együttműködő duális képzőhelyek minőségirányítási rendszereinek/tevékenységeinek eredményesebb összehangolása és ez által az együttműködés hatékonyságának a növelése volt. Az előadás az EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer és a hazai duális képzés fő jellemzőinek ismertetése mellett példákkal illusztrálva részletesen bemutatta az e célra kifejlesztett módszertant.

Orlaith O’Loughlin a 2025-ben szervezett írországi webinárium-sorozat tanulságait ismertette. A webináriumok arra összpontosítottak, hogyan lehet jobban bevonni a képzésben részt vevő személyeket a felnőttképzés minőségbiztosítási folyamataiba. A webináriumok fő tanulsága, hogy több erőfeszítést kell tenni a tanulók szerepvállalásából származó előnyök népszerűsítésére.

5. EQAVET Hálózat munkaprogramja 2026-ig és az után

Az EQAVET Titkárság beszámolt arról, hogy az EQAVET Hálózatban 2024 júniusa óta tíz rendszerszintű szakértői értékelésre (peer review) került sor. Az elkövetkező időszakban további tíz peer review-ra kerül majd sor. 2025. november 4-5-én online PLA-t terveznek tartani a szakképzés minőségbiztosításának a készségek fejlesztésében betöltött szerepéről a szakképzésben (az időpont még nem végleges). A Hálózat tagjait felkérték, hogy tegyenek javaslatokat a 2025-2026-ban megrendezendő további tevékenységek – webináriumok és PLA -témáira. A Titkárság naprakész tájékoztatást adott az EQAVET Hálózat 2025-2026-ra vonatkozó kommunikációs stratégiájáról is.

A résztvevők műhelymunka keretében meghatározták az EQAVET Hálózat által a következő finanszírozási időszakban (2026 után) feldolgozandó lehetséges témák, megvalósítandó tevékenységek széles körét is.

[1] Albánia, Észak-Macedónia, Georgia, Koszovó, Moldova, Montenegro, Szerbia, Ukrajna

Az EQAVET NRP az „EQAVET NRP fejlesztés 2023-2026” projekt keretében 2025. április 8-9-10-én workshop sorozatot tartott „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben. A workshop célja, hogy támogassa a szakképző intézmények duális partnereinek aktívabb részvételét a szakképzési minőségirányítási rendszer (MIR) működtetésében, valamint, hogy a szakképző intézmények és a duális képzőhelyek minőségirányítási rendszerei, tevékenységei összehangoltabbá váljanak a közös képzések minőségének javulása és ezáltal az egész szakképzési rendszer minőségbiztosításának további erősítése érdekében.

A workshop előadásai hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők megismerjék a szakképzési jogszabályok minőségirányítással kapcsolatos tartalmát, az EQAVET Keretrendszer elemeit: a minőségbiztosítási ciklust (elvárások), a mérőeszközöket (indikátorok), a monitoring eljárásokat (önértékelés, külső értékelés) és azok szerepét, valamint az EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer felépítését.

A műhelymunka két gyakorlati feladatra épült. Első feladataként a résztvevők feltárták a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszereinek kapcsolódási pontjait, és e téren a lehetséges együttműködési formákat. A résztvevők a prezentációik során több példaértékű gyakorlati alkalmazást is bemutattak.

A második feladat célja annak megismerése volt, hogy a szakképző intézmény és a duális képzőhely közös képzési tevékenységében hol jelennek meg az EQAVET alapú minőségirányítási rendszer elemei és azok hogyan kapcsolódnak az önértékeléshez. Igazodva ahhoz, hogy a közös képzési tevékenységet a partnerek a közösen kidolgozott képzési program alapján valósítják meg, a résztvevők a képzési program tartalmának áttekintésével összegyűjtötték azokat a főbb területeket, ahol a közös képzésben megjelenhetnek és szerepük van a minőségirányítási rendszerek elemeinek. A főbb területek feltárása után a résztvevők közösen dolgoztak ki gyakorlati alkalmazási lehetőségeket egy-egy MIR elemre vonatkozóan (pl.: a tanulók közös értékelésének folyamatszabályozása, a képzés eredményességének, hatékonyságának nyomonkövetését biztosító indikátorok összegyűjtése, azon önértékelési szempontok kiválasztása, amelyekben a közös képzési tevékenység tervezésének, megvalósításának az értékelése történik).

A résztvevők munkáját részletes szakmai segédanyag gyűjtemény támogatta gyakorlatleírások, sablonok, módszertani útmutatók, kézikönyvek formájában.

A visszajelzések alapján a résztvevők hasznosnak értékelték a workshopon kapott információkat. A megjelentek közül többen megemlítették, hogy a további munkájukhoz felhasználható ötleteket kaptak. Mind a szakképző intézmények, mind pedig a duális képzőhelyek képviselői kiemelték az egymástól tanulás, a jógyakorlatok megosztásának hasznosságát és azt, hogy betekintést nyerhettek egymás minőségirányítási rendszerének működésébe.

A workshop eredményeként értékelhető továbbá, hogy a résztvevők felismerték: a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszerei, tevékenységei számos elemben illeszkednek egymáshoz, amelyekre a jövőben fokozott figyelmet érdemes fordítani mindkét félnek a közös képzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében. A workshop szakmai tartalma újszerű volt abban a tekintetben is, hogy a partnerek együttműködési lehetőségének új megközelítését tárta fel és új szemszögből mutatta be a minőségirányítási rendszer alapján végzett és támogatott közös képzési tevékenység feladatait, minőségfejlesztését.

A programsorozat iránt nagy volt az érdeklődés, a három napon összesen 94 fő vett részt.

Molnárné Stadler Katalin, Ziegler Angéla