Részvétel a spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 22-én és 23-án spanyolországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelést (Peer Review) tartottak Tenerifén „Önértékelési eszközök az EQAVET indikatív jellemzőkhöz a szakképző intézmények kontextusában” témában.

A spanyol Peer Review-t a Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium Minőség- és Rendszerértékelési Főosztályának keretében működő spanyol EQAVET Nemzeti Referencia Pont (EQAVET NRP) szervezte és bonyolította le, szoros együttműködésben a Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériumával. A helyszíni értékelésen 5 másik NRP (Görögország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szerbia) által delegált 7 fő külföldi szakértő (peer) vett részt.

Kép forrása

A szakértői értékelés fókusza a Kanári-szigetek szakképző intézményei számára nemrégiben kidolgozott és jelenleg a korai bevezetés fázisában lévő EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszer állt.
Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott tématerületek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.
2022-ben a spanyol hatóságok elfogadták a szakképzés szervezéséről és integrációjáról szóló 3/2022-es törvényt. A törvény X. fejezetének („A szakképzési rendszer minőségének értékelése és biztosítása”) 110. cikke kiemeli az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQAVET Keretrendszer), és hangsúlyozza, hogy az EQAVET Keretrendszert kulcsfontosságú eszközként kell figyelembe venni a spanyol szakképzési rendszer minőségértékelésének végrehajtásában.
A Nemzeti Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium középtávú célja, hogy fokozatosan bevezesse az EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszert a spanyol szakképző intézményekben. Ennek első lépéseként a Minisztérium által létrehozott és működtetett Minőségügyi Bizottság kidolgozott egy minőségbiztosítási és minőségértékelési keretrendszert, a szakképzés értékelésére szolgáló Állami Indikátor Rendszert, amely az első átfogó és strukturált értékelési keretet jelenti az új spanyol szakképzési rendszerhez. Fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. A 12 értékelési területen 34 indikátort (köztük az EQAVET referencia indikátorokat is) tartalmazó Állami Indikátor Rendszer fő célja a rendszer minőségének, hatékonyságának, eredményességének, méltányosságának és eredmény-orientáltságának biztosítása, miközben objektív és összehasonlítható információkat, adatokat nyújt a bizonyíték-alapú szakpolitikai döntéshozatal támogatására a szakképzés területén. Az Állami Indikátor Rendszer segíti a spanyol hatóságokat különösen az alábbi területek hozzáadott értékének a feltárásában is:

  1. a rugalmas tanulási utak (különös tekintettel a munkahelyi környezetben történő tanulásra-képzésre);
  2. az innovatív oktatási, képzési és tanulási módszerek bevezetése;
  3. a tanárok/oktatók szakmai fejlődése és
  4. a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság megvalósítása a szakképzésben.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma kidolgozott egy regionális minőségbiztosítási modellt az EQAVET Keretrendszer szakképző intézményekben történő bevezetésére, amely az Állami Indikátor Rendszeren alapszik. Készítettek egy elektronikus platformot, amely önértékelési eszközként szolgál a szakképző intézmények számára, támogatja az elemzést és a döntéshozatalt, és lehetővé teszi az intézmények számára, hogy az Indikátor Rendszer értékelési területeihez kapcsolódóan – az indikátor-értékek és a hozzárendelt EQAVET indikatív jellemzők alapján – konkrét intézkedéseket tartalmazó Fejlesztési Tervet határozzanak meg.
A minőségbiztosítási modellhez kapcsolódóan egységes minőségi besorolást alkalmaznak, három elismerési szinttel:

  1. elköteleződési szint,
  2. középhaladó szint és
  3. haladó szint.

A Kanári-szigetek Kormányának Oktatási, Szakképzési, Testnevelési- és Sportügyi Minisztériuma egy külső szervre kívánja bízni a szakképző intézmények által elért szintek elismerését és tanúsítását, e területen a Kanári-szigetek Egyetemi Minőség- és Oktatás-Értékelési Ügynökségével (ACCUEE) működnek együtt, amely közel 25 éves tapasztalattal rendelkezik a felsőoktatási intézmények teljesítményének értékelésében. Az ACCUEE a Minisztérium felkérésére kidolgozott egy javaslatot a szakképző intézmények külső értékelésére, beleértve egy azt kísérő hivatalos elismerési / tanúsítási eljárást is. Az ACCUEE megközelítése a folyamatos fejlesztés gondolatán alapul, és megfelel az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklusnak.
A házigazdák az kérték a peerektől, hogy adjanak visszajelzést a kanári-szigeteki szakképző intézmények által használt minőségbiztosítási modellről és a kapcsolódó önértékelési eszközről. Három kulcskérdés vezérelte a szakmai beszélgetéseket és az értékelést:

  1. kérdés: Hogyan lehetne javítani az önértékelési rendszert és a kapcsolódó eszközöket a kanári-szigeteki szakképző intézményeknél, hogy jobban tükrözzék az EQAVET Minőségbiztosítási Keretrendszer alapelveit?
  2. kérdés: Hogyan lehetne megerősíteni az ACCUEE részvételét a külső értékelésben annak érdekében, hogy az intézmények belső minőségbiztosítási folyamatai jobban illeszkedjenek az EQAVET indikatív jellemzőkhöz és indikátorokhoz?
  3. kérdés: A minőségbiztosítási rendszer részeként milyen típusú adatokat kellene gyűjteni a szakpolitikai célokhoz kapcsolódó fejlesztések megalapozásához (különös tekintettel a végzettek foglalkoztathatóságára, a gyakorlati képzőhelyekkel történő együttműködésre és az innovációra a képzési programokban)?

Részvétel a horvátországi EQAVET rendszer szintű szakértői értékelésen

2026. április 9-10-én Zágrábban került megrendezésre a horvát EQAVET rendszer szintű Peer Review (szakértői értékelési) folyamatának helyszíni eseménye, amelynek középpontjában a felnőttképzés minőségbiztosítása, különösen az önértékelés és a külső értékelés rendszere állt. A szakmai program házigazdája a horvát Szakképzési és Felnőttképzési Ügynökség (Agency for Vocational Education and Training and Adult Education – ASOO) volt, amely egyben a horvát EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szerepét is betölti. A nemzetközi szakértői csoport munkájában Finnország, Németország, Magyarország és Szlovénia képviselői vettek részt értékelőként (peer), valamint megfigyelőként jelen volt az Európai Képzési Alapítvány (ETF) szakértője is.
Magyarországot két EQAVET szakértő képvisele.
A Peer Review célja az volt, hogy nemzetközi szakértői szemszögből értékelje Horvátország újonnan kialakított felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerét, valamint visszajelzést adjon annak továbbfejlesztéséhez. A vizsgálat különös jelentőséggel bírt, mivel Horvátországban először vezettek be országos szintű külső értékelési rendszert a felnőttképzés területén. A rendszer jogi alapját a 2021-ben elfogadott Felnőttképzési Törvény teremtette meg, amely a formális, nem formális és informális tanulás elismerése mellett a minőségbiztosítás kereteit is meghatározza. A törvény minőségbiztosítási előírásai elsősorban a formális, államilag elismert képesítés megszerzésére irányuló képzésekre vonatkoznak.

A horvát modell egyik sajátossága, hogy a képző intézmények önértékelésének részletes módszertanát és eszközrendszerét az ASOO dolgozta ki. Az intézmények számára útmutatók készültek, valamint rendszeres képzések támogatják a belső minőségfejlesztési folyamatok kialakítását. Ezzel párhuzamosan létrejött az országos külső értékelési rendszer is, amely mintegy 360 felnőttképzési intézményre terjed ki. A külső értékelést az Ügynökség öt-hétévente végzi el egy öt minőségi területen 18 minőségi standardból álló értékelési modell alapján. A folyamat része az intézményi önértékelési jelentés elkészítése, a bizonyítékok bemutatása, valamint egy háromtagú független szakértői bizottság helyszíni látogatása. Az értékelés eredményeként az intézmények egy négyfokozatú skálán minősítést kapnak, amely a „nagyon magas” szinttől egészen a „nem megfelelő” kategóriáig terjedhet. Az eredmények nyilvánosan hozzáférhetők az Ügynökség honlapján, ezzel is támogatva az átláthatóságot és a tanulók tájékozott intézményválasztását. A rendszer bevezetését követően már 42 intézmény teljes körű értékelése valósult meg.
A kétnapos szakmai program során a résztvevők először a horvát Oktatási, Tudományos és Ifjúsági Minisztérium, valamint az ASOO képviselőinek előadásait hallgatták meg. Ezt követően a szakértők részletes konzultációkat folytattak az Ügynökség munkatársaival, felnőttképzési intézmények vezetőivel és a külső értékelésekben közreműködő szakértőkkel. A megbeszélések három kulcskérdés köré szerveződtek:

  1. mennyiben felel meg a horvát minőségbiztosítási modell az EQAVET Keretrendszernek;
  2. milyen mértékben növeli a külső értékelés a felnőttképzési intézmények átláthatóságát és láthatóságát;
  3. hogyan járul hozzá és támogatja egy nemzeti minőségbiztosítási keretrendszer a folyamatos (minőség)fejlesztést és az intézményi önszabályozást.

A nemzetközi szakértői csoport, köztük a magyar résztvevők, számos pozitívumot azonosítottak. Kiemelték a rendszer ambiciózus célkitűzéseit, az Ügynökség által biztosított széles körű szakmai támogatást, valamint azt a nyitottságot, amellyel a horvát szakemberek az első értékelési ciklus tapasztalatait beépítik a rendszer fejlesztésébe. Különösen fontosnak tartották, hogy a külső értékelési modell erősen épít az EQAVET Keretrendszer alapelveire és elemeire, ezáltal hozzájárul a minőségkultúra kialakításához / erősítéséhez a horvát felnőttképzési intézményekben, valamint az európai szintű összehasonlíthatósághoz is.
A szakértői visszajelzések ugyanakkor több fejlesztési lehetőségre is rámutattak. Felmerült például az értékelési eredmények egyszerűbb és közérthetőbb kommunikációjának szükségessége, hogy a tanulók és más érintettek könnyebben értelmezhessék az intézmények minősítését. Szó esett az adatgyűjtési és adathitelesítési folyamatok további erősítéséről, valamint arról is, hogy milyen támogatási mechanizmusok segíthetik azokat az intézményeket, amelyek az értékelés során gyengébb eredményt érnek el. A résztvevők hangsúlyozták a minőségbiztosítás és más szakpolitikai területek – például az akkreditáció, a képesítési reformok vagy a jogszabályi környezet – közötti szoros összhang fontosságát.
A zágrábi Peer Review jól példázta az EQAVET Hálózat által támogatott nemzetközi szakmai tanulás jelentőségét. A magyar szakértők részvétele egyrészt lehetőséget teremtett arra, hogy megismerjék egy másik ország minőségbiztosítási innovációit, másrészt saját tapasztalataik megosztásával segíthették a horvát rendszer továbbfejlesztését. Az ilyen nemzetközi együttműködések nemcsak az egyes országok szakpolitikai fejlődését segítik elő, hanem hozzájárulnak az európai szakképzési és felnőttképzési rendszerek minőségének, átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos erősítéséhez is.

 

Részvétel a szlovéniai befogadó szakképzés fejlesztésében a minőségbiztosítás szerepét vizsgáló EQAVET Peer Review folyamatban

2026 tavaszán került sor a szlovén EQAVET Nemzeti Referencia Pont (National Reference Point – NRP) által szervezett nemzetközi peer review folyamatra, amelynek középpontjában a minőségbiztosítás szerepe állt az inkluzív (befogadó) középfokú szakképzés fejlesztésében. Magyarországot Marton József, a magyar EQAVET NRP szakértője képviselte a nemzetközi szakértői csoport tagjaként. A szakmai értékelésben Belgium (francia nyelvű közösség), Horvátország, Görögország, Németország és Magyarország szakértői vettek részt.

A peer review folyamat több egymásra épülő szakmai eseményből állt. Az online előkészítő megbeszélésekre 2026. április 23-án és május 6-án került sor, ezt követte a háromnapos helyszíni szakértői látogatás Ljubljanában május 20–22. között, majd a folyamatot egy június 18-i online follow-up megbeszélés zárta le. A strukturált előkészítés lehetővé tette, hogy a nemzetközi szakértők részletesen megismerjék a szlovén önértékelési jelentést, a nemzeti minőségbiztosítási rendszert és a peer review során vizsgálandó kérdéseket.

Kép forrása

A szlovén fél bemutatta az oktatási minisztérium, a Szlovén Szakképzési Intézet (CPI), valamint a Nemzeti Vizsgaközpont munkáját, különös tekintettel arra, miként jelenik meg az inklúzió a szakpolitikai célokban, a szakképzési programok fejlesztésében és az országos minőségbiztosítási rendszerben. A szakértők megismerhették azokat az eszközöket is, amelyekkel Szlovénia az EQAVET indikátoraira építve értékeli a szakképzés minőségét, valamint az ARISE projektet, amely 25 iskola bevonásával támogatja a hátrányos helyzetű tanulók sikeres tanulási útját és a korai iskolaelhagyás megelőzését. A program során két ljubljanai szakképző intézmény mutatta be saját jó gyakorlatait, amelyek jól szemléltették az inkluzív szemlélet gyakorlati megvalósítását.

A peer review központi témája az EQAVET 8. indikátorának alkalmazása volt, amely a sérülékeny tanulói csoportok részvételét vizsgálja a szakképzésben. A nemzetközi szakértők egyetértettek abban, hogy a korábbi, kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló megközelítés kibővítése – a migráns és az alacsony szociális-gazdasági hátterű tanulók bevonásával – jelentős előrelépést jelent. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az inklúzió ennél jóval tágabb fogalom, amelynek a tehetséges, kiemelkedően teljesítő, valamint a mentális egészségi problémákkal, motivációs vagy családi nehézségekkel küzdő fiatalokra is ki kell terjednie. A szakértők szerint az inkluzív oktatásnak egyszerre kell szolgálnia az esélyegyenlőséget és a kiválóság támogatását.

A szakmai párbeszéd egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jelenlegi indikátorok önmagukban nem képesek teljes képet adni az inkluzív szakképzés minőségéről. A résztvevők szerint a jövőben a tanulók jóllétét, az iskolai légkört, a tanulói részvételt, a személyre szabott támogatási formákat, a munkaalapú tanulás lehetőségének biztosítását és az intézmények inkluzív működését is mérni szükséges. Külön hangsúlyt kapott a kvalitatív információk – például önértékelések, esettanulmányok, tanulói visszajelzések és peer review eredmények – szerepe a mennyiségi adatok mellett.

A szakértői csoport részletes ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti monitoring rendszer továbbfejlesztésére is. Javasolták egy összekapcsolható, interoperábilis országos tanulói adatbázis kialakítását, amely megfelelő adatvédelmi garanciák mellett lehetővé tenné a tanulási utak, a lemorzsolódás, a végzettség megszerzése és az átmenetek nyomon követését. A magyar szakértő hozzászólásai alapján a jelentés külön utal arra is, hogy a digitális tanulói nyilvántartási rendszerek és a tanulási tervek elektronikus kezelése jelentősen hozzájárulhat az adatvezérelt minőségfejlesztéshez, miközben nem növeli az iskolák adminisztratív terheit.

A peer review további fontos üzenete volt, hogy az inklúzió sikerének kulcsa nem kizárólag a tanulók nyomon követése, hanem az intézmények támogatása is. A jelentés ezért kiemeli a pedagógusok továbbképzésének, a mentorálásnak, a szakmai hálózatoknak, az iskolák közötti tudásmegosztásnak, valamint a folyamatos visszacsatolásnak a jelentőségét. A szakértők szerint a monitoringnak nem pusztán ellenőrzési funkciót kell betöltenie, hanem olyan fejlesztési eszközzé kell válnia, amely támogatja az iskolákat az inkluzív gyakorlatok továbbfejlesztésében.

A szlovén peer review ismét bizonyította, hogy az EQAVET rendszer nem csupán közös európai minőségbiztosítási keretet biztosít, hanem kiváló lehetőséget teremt a tagállamok közötti szakmai tanulásra és a jó gyakorlatok megosztására is. A magyar szakértői részvétel a nemzetközi szakértői munkában hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tapasztalatok – különösen a digitális adatbázist használó minőségbiztosítás, a tanulói nyomon követés és az inkluzív szemlélet fejlesztése terén – megjelenjenek a végleges szakértői ajánlásokban. A peer review eredményei nemcsak Szlovénia számára nyújtanak iránymutatást, hanem értékes tapasztalatokat kínálnak valamennyi európai szakképzési rendszer számára a befogadó, minőségi szakképzés további fejlesztéséhez.

Intézményvezetőknek szóló workshoppal zárta a Nemzeti Szakképzési Munkacsoport a tavaszi félév programjait

Digitalization in international projects

Május 19-én a Tempus Közalapítványban működő Nemzeti Szakképzési Munkacsoport (National VET Team, NVET) újabb sikeres workshopot szervezett „Nemzetközi programok eredményeinek felhasználása az intézmény fejlesztése érdekében” címmel, amelyre az EQAVET NRP munkatársa is ellátogatott.

A rendezvénynek a Tempus Közalapítvány adott otthont, a programot Müller Helga és Tóth Judit Emma NVET szakértők vezették.

A workshopot a tavaly novemberi, hasonló témájú esemény pozitív visszajelzései hívták életre. Ezúttal több mint húsz intézményvezető, igazgató, projektkoordinátor és projektmegvalósító vett részt a közös munkában.

Az eseményen közösen gondolkodtunk arról, hogyan lehet a nemzetközi projektek eredményeit hosszú távon is hasznosítani az intézmények fejlődése érdekében, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a projektek során felmerülő szükségletek, célok, tevékenységek, eredmények és hatások.

A program során sok gyakorlati feladat, csoportmunka és közös beszélgetés segítette a tanulást. Áttekintettük, hogy egy nemzetközi projekt milyen változásokat hozhat a tanulók, az oktatók, az intézmény munkatársai és az egész szervezet számára. A trénerek több jó gyakorlatot és inspiráló példát is bemutattak.

A workshopon szó esett arról is, hogyan lehet mérni a projektek hatását. Megismerkedtünk különböző értékelési eszközökkel, valamint kipróbálták a logikai keretrendszer (logframe) módszerét, amely segít a projektek céljainak és eredményeinek átgondolásában.

A nap folyamán a Nemzetköziesítés az oktatás világában videósorozat néhány részletét is megtekintettük. Emellett közösen átbeszéltük, milyen tényezők segítik a projektek hosszú távú sikerét. Kiemelt téma volt az intézményi dokumentumok szerepe, valamint a tanulók és az oktatók fejlődési lehetőségei. Azt is megvizsgáltuk, hogyan járulhat hozzá egy diák, egy oktató, egy intézményvezető vagy egy projektkoordinátor a projektek eredményeinek szélesebb körű hasznosításához.

A workshop második felében különböző intézmények példáin keresztül elemeztük a nemzetköziesítés különböző szintjeit. Az esettanulmányok segítségével azt vizsgáltuk, hogyan mérhetők a nemzetközi tevékenységek eredményei, és hogyan alkalmazhatók ezek a módszerek a saját intézményükben.

A workshop végén megfogalmaztuk a saját intézményünk, vagy projektünk rövid, közép- és hosszú távú céljait, valamint azokat a lehetséges partnereket és konkrét lépéseket, amelyek segíthetik a kitűzött célok elérését.

Az egész napos esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet tudatosan megtervezni és erősíteni a nemzetközi projektek hatását.

Számunkra különösen hasznos volt a tapasztalatcsere, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy más intézmények képviselőitől is új ötleteket és bevált megoldásokat ismerjünk meg.

EQAVET 2023-26. projekt zárókonferenciája

„Az európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-26” projekt zárókonferenciájára 2026. május 26-án került sor.

Az EQAVET Nemzeti Referencia Pont 2010 óta működik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban és jogelődeiben. A működtetésre és a fejlesztő munkára 2016 óta nyújtunk be pályázatot. A konferencia az utóbbi 3 év feladataiba kívánt betekintést nyújtani. A zárórendezvényen természetesen nem tudtunk minden megvalósított tevékenységet bemutatni az elmúlt 3 évből, így a konferencia progamját három nagyobb témakörre osztottuk.

A szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztése során olyan szakmai anyagok készültek, amelyek napi szinten tudtak beépülni a Hivatalban folyó munkába. Több interaktív alkalmat biztosítottunk az intézmények számára, ahol tájékoztattuk őket a munkánkról és véleményeket, javaslatokat gyűjtöttünk.

A szakértői értékelések nemzetközi és hazai szinten feladatkörünk részeként a hazai tevékenységek mellett megszerveztünk egy nemzetközi szakértői értékelés programot a szakképzési pályakövetési rendszerünkről, amelyet osztrák, finn, holland, cseh és szlovák szakértők véleményeztek. Majd egy tanulmányutat szerveztünk Ausztriába és Szlovákiába a közös eszmecserék folytatására. Ezen kívül szakértőként vettünk részt további 5 értékelési európai programon, valamint a szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere témában hazai Peer Review eseményt szerveztünk.

A duális szakképzésben az intézmények és cégek együttműködése témában interaktív workshopok segítségével igyekeztünk helyzetképet kapni. Ezután összegyűjtöttünk néhány olyan jógyakorlatot, amit egyrészt megosztottunk már az online térben, másrészt nyomtatott formában is megjelentettük magyar nyelven.

Köszönjük az előadóknak a színvonalas prezentációkat, a résztvevőknek pedig, hogy velünk tartottak!

Az elhangzott előadások anyagait az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.

Az EQAVET 2023-26 projekt szakmai megvalósítása – Molnárné Stadler Katalin, nemzeti szakértő Letöltés
EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)
  • Az SZPR fejlesztései az elmúlt három évben – Ungvári Mária, NSZFH Felnőttképzési és Elemzési Főosztály
 Letöltés
  • A pályakövetési indikátorok eredményei – Nyüsti Szilvia, külső szakértő
 Letöltés
  • Az osztrák SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi tanulmányút tapasztalatai – Nagy Zoltán, NSZFH Államigazgatási Elnökhelyettes
 Letöltés
„A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” hazai Peer Review esemény ismertetése – Ziegler Angéla, IKK Zrt. Letöltés
Jógyakorlatok az EQAVET- alapú minőségirányításban
  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása – Mucsi András
 Letöltés
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben – Rusznyák Lászlóné
 Letöltés
  • A duális partner tapasztalatai – Kéry Imre
 Letöltés
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben – Bánné Gulyás Katalin
 Letöltés
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében – Spenger Beatrix
 Letöltés
A következő projekt időszak tervei – Karvázy Eszter, nemzetközi osztályvezető Letöltés

Zárókonferencia: Három év a szakképzés minőségbiztosításának szolgálatában

Az „Európai szakképzési minőségbiztosítás EQAVET nemzeti referenciapontjainak támogatása 2023-2026” elnevezésű projekt a végéhez közeledik. Ebből az alkalomból május 26-án zárókonferenciát rendezünk, amelyre várjuk a szakképző intézmények vezetőit, oktatóit, a szakma képviselőit és kiemelten az intézmények minőségbiztosításával foglalkozó kollégáit.

A projekt elsődleges célkitűzése a szakképzési intézmények támogatása, a minőségkultúra mélyítése és az európai EQAVET-keretrendszer hazai adaptációjának elősegítése volt.

A konferencia tervezett programja
A rendezvény három fő pillér köré épül, érintve a rendszerszintű fejlesztéseket és a gyakorlati megvalósítást is:
I. EQAVET feladatok a hazai Szakképzési Pályakövetési Rendszerben (SZPR)

  • Áttekintjük az SZPR elmúlt három évben megvalósult fejlesztéseit, valamint a rendszerhez kapcsolódó EQAVET tanulmányokat és jelentéseket.
  • Bemutatásra kerül az SZPR-hez kapcsolódó nemzetközi Peer Review (szakértői értékelés) esemény, valamint a szlovák és osztrák tanulmányutak során szerzett tapasztalatok.

II. Külső értékelés és hazai Peer Review

  • Ismertetjük „A szakképző intézményi MIR-hez kapcsolódó külső értékelés rendszere” elnevezésű hazai Peer Review esemény részleteit és tanulságait.

III. Jógyakorlatok az EQAVET-alapú minőségirányításban
A szekció keretében gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a minőségirányítás mindennapi alkalmazását:

  • Az intézményi EQAVET és a vállalati KAMSZER összehangolása
  • Gyakorlati oktatásvezetés és Minőségirányítási Csoport tagság egy személyben
  • A duális partner tapasztalatai
  • EQAVET és ISO 9001 az intézményi együttműködésben
  • Duális képzőhely MIR felülvizsgálata az intézményi tapasztalatok tükrében

A részletes program itt érhető el.

Jelentkezési határidő: 2026. május 18.
Regisztrációs link

A zárókonferencia az Erasmus+ EQAVET projekt támogatásával valósul meg, fókuszban a minőségbiztosítás és az adatalapú intézményfejlesztés áll.

Várjuk szeretettel a szakmai párbeszéd jegyében!

 

Felsőfokú szakképzéssel foglalkozó szlovén tanulmányút

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) egy felsőfokú szakképzéssel foglalkozó szlovén delegáció tagjait látta vendégül 2026. május 7-én. A találkozó célja az volt, hogy a vendégek betekintést kapjanak a hazai felsőfokú szakképzési rendszer működésébe és tapasztalataiba.

Szakmai programunkban az NSZFH részéről Dobos Lilla elnök-helyettes mutatta be a magyar szakképzési rendszer felépítését és szabályozási környezetét.

A duális képzés EQF 5-ös szintű gyakorlati megvalósulásáról a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum részéről Szolnok Ádám igazgatóhelyettes tartott előadást. Majd a vállalati oldal szemszögéből is megismerhettük az intézmények és a duális képzők együttműködésének előnyeit Kerepes Tamás által, aki a Webváltó Kft. ügyvezető igazgatója.

A Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója, Pap Máté a kamarák, Pusztai Zsuzsanna szakmai igazgató-helyettes pedig az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ szerepét ismertette a duális szakképzés minőségbiztosításában és koordinációjában.

A kötetlen szakmai eszmecsere előtt a szlovén delegáció képviselői is bemutatták a szlovén felsőfokú szakképzést (HVC). A szlovén felsőfokú szakképző iskolák az EQF 5-ös szintjén helyezkednek el. Ezek fő jellemzője, hogy rövid ciklusú, gyakorlatorientált képzések, amelyek szoros összhangban állnak a munkaerőpiaci igényekkel.

A HVC az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. A tananyag az országos foglalkozási sztenderdeken alapul, kidolgozásukat a Szakképzési Intézet (CPI) koordinálja. A minőségbiztosítás két szinten valósul meg. Van egy folyamatos, belső intézményi fejlesztés és egy külső, nemzeti szintű minőségbiztosítási eljárás része, utóbbit a szlovén Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (NAKVIS) végzi ötéves ciklusokban. A NAKVIS ugyanazokat a szigorú minőségbiztosítási elveket alkalmazza a rövid ciklusú felsőfokú szakképzésekre (EQF 5), mint az egyetemi szintű képzésekre. Az intézményeket nemzeti és nemzetközi szinten a Felsőfokú Szakképző Iskolák Szövetsége képviseli.

A szakmai nap során folytatott aktív párbeszéd rávilágított, hogy bár a két ország képzési rendszere eltérő struktúrában működik, a célkitűzések közösek: a munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló, magas minőségű és gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés biztosítása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mostani tapasztalatcsere kiváló alapot teremt a jövőbeni szakmai együttműködésekhez és a jó gyakorlatok további megosztásához.

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka Győrben és Debrecenben

Szakképzési Pályakövetési Műhelymunka programot tartottunk az Erasmus+ EQAVET projekt keretében. Az esemény célja mélyebb betekintés biztosítása a szakképzés aktuális folyamataiba, a tanulói életutak alakulásába és a pályakövetési rendszer adta lehetőségekbe.
Örömmel tesszük közzé a szakmai workshopunkon elhangzott előadások anyagait, amelyek a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) legfrissebb adataira és elemzéseire épülnek. A prezentációk átfogó képet nyújtanak a tanulói életutakról, a képzés alatti tapasztalatoktól kezdve egészen a munkaerőpiacra vagy felsőoktatásba történő kilépésig.

A dokumentumok az alábbi kulcstémákat járják körül:

  • Módszertan: Az SZPR működése és adatintegrációs lehetőségei.
  • Képzés közben: Tanulói motivációk, elégedettség, a duális képzés tapasztalatai és a lemorzsolódás megelőzése.
  • Képzés után: A végzett technikusok továbbtanulási és elhelyezkedési adatai, valamint a szakmai illeszkedés vizsgálata.

Bízunk benne, hogy az adatok és elemzések hasznos támpontot nyújtanak a szakképzési centrumok és intézmények mindennapi munkájához és stratégiai tervezéséhez.
Workshop sorozatunkon ezúttal a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld régióban található szakképzési centrumok tagintézményei vettek részt. A szakmai programnak a Győri Szakképzési Centrum és a Debreceni Szakképzési Centrum biztosított helyszínt.

Előadás címe Győr Debrecen
Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) működése – módszertani ismertető 1. előadás 1. előadás
Tanulói vélemények a szakképzésről (Szakmaválasztás, elégedettség, társadalmi mobilitás – Forrás: SZIR-STAT, SZPR) 2. előadás 2. előadás
Duális képzés a középfokú szakképzésben (Részvételi statisztikák, képzőhelyi jellemzők, munkaerőpiaci tervek) 3. előadás 3. előadás
Tanulási utak a szakképzésben (Lemorzsolódás, prognosztizálás, rugalmas képzések adatalapú vizsgálata) 4. előadás 4. előadás
Tervek és várakozások (Végzettséggel kapcsolatos attitűdök, továbbtanulási vs. munkavállalási szándék) 5. előadás 5. előadás
Képzés után: átlépés a felsőoktatásba (Technikumi adatok, pontszámítás, regionalitás és illeszkedés) 6. előadás 6. előadás
Képzés után: átlépés a munkaerőpiacra (Munkakör és végzettség illeszkedése, első munkaerőpiaci tapasztalatok) 7. előadás 7. előadás

Adjunk értéket a tanulásnak! – konferencia

2026. április 21-én került sor az Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont tanulásieredmény-alapú (TEA) szemléletet konferenciájára, amelyen a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban tevékenykedő tanárok osztották meg egymással tapasztalataikat.

Farkas Éva „Több, mint érdemjegy – Az értékelés mint tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés” című előadásából a résztvevők többek között megismerhették az értékelés tantervformáló elemét: Az elérni kívánt cél érdekében tanulásieredmény-alapú követelményeket hozunk létre, amelyeket értékelni is tudunk. Az értékelés maga a tanulás-tanítás, a tanulástámogatás része. Fontos észben tartani, hogy a tanulás nem egy passzív folyamat, hanem cselekvésekre épül. A TEA szemléletmód és a tanulási folyamat tervezése segít a tanulóban lévő erőforrásokat és potenciált mozgósítani, a tanuló erősségeire építeni.

A Tempus Közalapítványtól Besze Szilvia „Tanári/oktatói értékelési kompetenciafejlesztés: eszközrendszer a tanulási eredmények javításáért” előadásának kezdetén arról szavazhattak a résztvevők, hogy vajon kinek a felelőssége az oktatói kompetenciák fejlesztése. Az egyéné, az intézményé vagy a nemzeté?
Ezután a PROFFORMANCE eszközrendszer került bemutatásra, amely ingyenes eszközöket kínál a teljes körű formatív értékeléshez ön-, társ- és diákértékelésen keresztül, továbbá jó gyakorlatokat és rövid online mikrotanulási kurzusokat a szakmai fejlődés támogatására.

Az „Innovatív módszerek és dilemmák a tanulási eredmények értékelésében” pódiumbeszélgetés során közismereti és szakmai tárgyak oktatásában jártas neveléstudományi szakemberek erősítették meg gyakorlati példák, személyes történetek bemutatásával a tanulásieredmény-alapú szemlélet és a minden érintett fél számára átlátható értékelés fontosságát.
Például gyakorlati tapasztalat, hogy a vizsgáknál, vagy bármilyen dolgozatnál, teljesítendő feladatnál az átlátható értékelés segít azoknak a tanulóknak is, akik nem érték el a várt szintet, mivel egyértelművé teszi számunkra az erősségeiket, gyengeségeiket. Felismerik, elfogadják, mit nem csináltak jól, ezáltal lelkileg is jobban érzik magukat, tudják, min kell javítaniuk, miben kell fejlődniük.
A résztvevők megbeszélték, hogy a szakképzésben a tanulásieredmény-alapú szemlélet megvalósul. A szakmai vizsgák a képzési és kimeneti követelmények és a program követelmények alapján a független vizsgaközpontokban történnek. A szakmai vizsgán interaktív és projektfeladatok vannak.
A közismereti tantárgyaknál normál esetben a lexikális tudást értékelik a tanárok. Az érdemjegy nem tartalmazza például a motivációt, a szorgalmat, a tanuló képességét.
A pódiumbeszélgetésen is megerősítésre került az a tény, hogy a tanulás emberi kapcsolatokon keresztül valósul meg. Az értékelés során figyelmet adunk a tanulónak, amely fejleszt és gyógyít.

A délelőtti plenáris elemeket délután world cafe módszerű beszélgetések követték, ahol egy-egy TEA értékelést megvalósító szakember mutatta be az általa kidolgozott mintát, és kezdeményezett beszélgetést különböző résztémák mentén.

Az „Értékelés a 21. században – szemlélet és eszköztár” műhelybeszélgetés során a résztvevők végig vették a modern értékelést nehezítő tényezőket. Ezek közé tartozik az időkeret, a tananyag mennyisége, a megszokások, az újtól való félelem, az infrastruktúra hiánya.
Ezek az akadályok a gyakorlatban olyan félelmekben nyilvánulnak meg, hogy a szülők és a diákok nem tanulásként élik meg a nem frontális, a nem „lediktálós” tanulást. Nem vagyunk hozzászokva, hogy a tanulás nem csupán ismeretátadás, hanem aktív tevékenység.
A műhely során különböző játékos tanulási lehetőségekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A gamifikáció gyors visszacsatolást ad, jutalmaz, lehetőséget biztosít a hibázásra, egyéni tanulási utakat biztosít.
Megismerhettük pár módszert, mint az analóg és digitális szabadulószoba, online és offline „Mindent vagy semmit” játék, szerepjátékok, köredzés, kaszinó. Az összefogásokhoz szintén egy hatékony cselekvéses tanulási lehetőséget biztosít, ha a tanulók készítik el a feladatokat a megoldókulcsokkal. A dolgozatban pedig ezek közül válogat a tanár.

A „Vizsgaprojektek és tanulási projektek tanulásieredmény-szemléletű értékelése” műhelymunka mélyebb betekintést nyújtott a projektoktatás és a projektértékelés összefüggéseibe, különös tekintettel a szakmai vizsgák átalakulására. A beszélgetés során felmerült a projektoktatás időigényességet, valamint az a tanulási attitűdváltás szükségessége. Nem utolsósorban pedig a vezetői támogató szerep is megfogalmazódott, valamint azok a készségek erősítése melyek a projekt alapú gondolkodáshoz, munkához szükségesek.

Az „MI a tanítás szolgálatában – a tudatos tervezésen át a valódi pedagógiai értékig” műhelymunkán a résztvevők megismerhették, hogyan válhat a mesterséges intelligencia tudatos pedagógiai eszközzé. Felmerült, hogy a jelenlegi MI használat, hogyan tud a tanulás kiegészítő/kisegítőjeként működni, és nem a tanulás helyett. A gondolkodásra, egyéni döntésre és az ismeretek elmélyítésére a most kibontakozó változás során is szükség marad, és habár leegyszerűsítheti, felgyorsíthatja a tanulás bizonyos szegmenseit, nem szabad kizárólag az MI-re támaszkodni a tanulás folyamatában sem oktatóként sem tanulóként.

A záró gondolatok során felmerült, hogy az értékelés kidolgozása időigényes, de érdemes energiát fordítani rá. A jó értékelés szárnyakat, a rossz eltipor. Használjuk ki az értékelésben rejlő lehetőségeket, így a tanulót és magunkat is megismerjük.
Az egyik résztvevő megosztotta azt a pozitív tapasztalatát is, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése óta nagyobb igény mutatkozik a beszélgetésekre a tanulók részéről.

Digitalizáció a nemzetközi projektekben – gyakorlati tippek és bevált eszközök a szakképzési szakértői munkacsoportól

Hogyan tehetők eredményesebbé a nemzetközi projektek digitális megoldásokkal? Milyen eszközök segítik a hatékony együttműködést, a projektmenedzsmentet és a biztonságos adatmegosztást? Ezekre a kérdésekre is választ ad A tanulás jövője webináriumsorozat második online eseményén járt az EQAVET nemzeti referenciapont képviselője.

A digitalizáció ma már a sikeres nemzetközi együttműködés alapja

A nemzetközi projektekben részt vevő intézmények és szervezetek számára a digitalizáció már nem csupán kényelmi szempont, hanem a hatékony együttműködés egyik legfontosabb feltétele. A megfelelő digitális eszközök lehetővé teszik a gyors kommunikációt, a közös dokumentumkezelést, az átlátható feladatkövetést és a valós idejű együttműködést – függetlenül attól, hogy a projektpartnerek mely országban dolgoznak.

A korszerű digitális megoldások nemcsak időt takarítanak meg, hanem hozzájárulnak a projektek magasabb szakmai színvonalához, az átlátható munkafolyamatokhoz és a sikeres nemzetközi partnerségek kialakításához.

Gyakorlati tudás szakértőktől

A tanulás jövője webinárium-sorozat második online eseménye 2026. április 16-án került sor, a Tempus Közalapítványban működő szakképzési munkacsoport szervezésében azoknak, akik szeretnék tudatosabban alkalmazni a digitális eszközöket nemzetközi projektjeikben.

Az előadásokat Müller Helga és Tóth Éva National VET Team szakértő, illetve Hegedüs Beáta, Erasmus+ mentor tartotta.

A webinárium résztvevői megismerhettek adaptálható projektpéldákat és a projektmunka során bevált digitális alkalmazásokat, valamint a nemzetközi együttműködéseket támogató online megoldásokat.

A digitális átállás nem kizárólag új szoftverek használatát jelenti. A sikeres nemzetközi együttműködéshez elengedhetetlen az egységes munkafolyamatok kialakítása, az interkulturális együttműködés támogatása, valamint a biztonságos adatkezelés is.

A webinárium kitért arra is, hogy:

  • miként csökkenthetők a különböző munkakultúrákból fakadó együttműködési nehézségek;
  • milyen adatvédelmi és adatbiztonsági szempontokat kell figyelembe venni a nemzetközi projektekben;

milyen európai uniós támogatási lehetőségek segítik a szervezetek digitális fejlődését

A szakértők saját tapasztalataikon és inspiráló nemzetközi példákon keresztül mutatják be, hogyan építhetők be a digitális megoldások a projektmunka mindennapjaiba.

Az esemény hasznos volt minden olyan szakember számára, aki részt vesz Erasmus+ vagy más nemzetközi projektben, közoktatási vagy szakképzési intézményben dolgozik, projektkoordinátorként vagy projektmenedzserként tevékenykedik, vagy szeretné fejleszteni digitális kompetenciáit és korszerűsíteni projektjei működését.