Az NSZFH EQAVET NRP szakértőjének részvétele a bolgár szakképzés reformkoncepciójának értékelésében

EQAVET Bulgarian Peer Review

A bolgár szakértői értékelést a EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában.Nemzeti szakértőnk, Molnárné Stadler Katalin összefoglalója.

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új eszközt vezetett be az EQAVET Keretrendszer nemzeti bevezetésének monitorozására. Az ún. EQAVET Peer Review keretében a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat által kidolgozott konkrét módszertan alapján valósul meg. Az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) kettős szerepben vesznek részt a folyamatban: fogadó országként, és értékelő országként. Az értékelést peer-ek, azaz 5 másik EQAVET Hálózat tagország / NRP által delegált szakértő kollégák végzik. Feladatuk, hogy kritikus, ugyanakkor építő jellegű és támogató visszajelzést adjanak a fogadó ország / NRP által kiválasztott és bemutatott minőségbiztosítási intézkedés(ek)re vonatkozóan.

A bolgár Peer Review-t a Bolgár EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában. 5 másik európai NRP (Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország és Olaszország) képviseletében összesen 8 fő külföldi peer vett részt az értékelésben. Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés fókusza a bolgár szakképzési rendszer folyamatban lévő reformja, és azon belül is a bolgár Szakképzési Kiválósági Központok (Centres of Vocational Excellence, CoVE) létrehozása volt.

Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott téma-területek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.

A bolgár állami szervek a szakképzési rendszer megújítását, európai harmonizációját szolgáló intézkedés-csomagból a 28 megyei Szakképzési Kiválóság Központ kiválasztásának elveit, eljárását és a működésükre vonatkozó követelményeket, valamint a központok (tervezett) szakmai-támogatási rendszerét tárták az EQAVET értékelő csoport elé.

Bulgáriában a CoVE-ként működő szakképző iskolák kiválasztása külön az erre a célra kidolgozott, és az oktatási és tudományos miniszter által jóváhagyott módszertan alapján valósult meg. A módszertan és az abban meghatározott kritériumok szerint a szakképző iskolák önértékelést végeztek, amelyet átfogó külső értékelés követett. Az értékelési kritériumok tükrözik az iskola sajátosságait; a közelgő változásokhoz való alkalmazkodóképesség mértékét; a pénzügyi kapacitást; az iskolák képzési kínálatának illeszkedését az adott régió munkaerő-piaci igényeihez, a felnőttképzés jövőbeni biztosítására vonatkozó potenciáljukat; a partnerségek kialakítására és a hálózatépítésre való képességüket. A megyénként CoVE-nek kijelölt 28 szakképző iskola funkciói és feladatai újakkal bővülnek, mint például: felnőttképzés, felzárkóztató képzés; a helyi gazdaság igényeinek megfelelő tanterv kidolgozása a vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködésben (a „tudás háromszög” elvének alkalmazása); a végzettek pályakövetésének megvalósítása; innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása: oktatók továbbképzésének megújítása; pályaorientációs szolgáltatások nyújtása; nemzetközi együttműködés. A tervek alapján a CoVE-k a hálózataikhoz kapcsolódó szakképző iskolákkal a tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat megosztják, ezzel hozzájárulnak a teljes szakképzési rendszer minőségének fejlesztéséhez. A CoVE-ként kijelölt 28 szakképző iskolának EU forrásból képzési és infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosítanak, hogy az új funkcióikat és feladataikat sikeresen betölthessék.

A bolgár házigazdák arra kérték a peer kollégákat, hogy adjanak visszajelzést és tegyenek ajánlásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legjobban támogatni a CoVE-ket abban, hogy vezető és innovációs szerepet töltsenek be, pozitívan befolyásolva régiójuk ökoszisztémáját. A szakértői csoport az értékelő visszajelző jelentésében az EQAVET elvárásokhoz kapcsolódva számos észrevételt és javaslatot fogalmazott meg a bolgár Szakképzési Kiválóság Központoknak a szakképzés minőségi fejlesztésében betöltendő szerepéhez.

Mivel Bulgáriában jelenleg nincs az EQAVET Keretrendszerhez illeszkedő, egységes szakképzés-specifikus minőségirányítási rendszer, a Peer Review értékelés folyamatában az egymástól tanulás jegyében lehetőség nyílt a hazai EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer jógyakorlatként történő megismertetésére, bemutatására is.

A rendezvény angol nyelvű gyorsjelentése itt olvasható.

EQAVET szakértői értékelés Máltán

A máltai szakértői értékelő rendezvényt a Malta Further and Higher Education Authority (Máltai Felsőoktatási és Továbbképzési Hivatal, MFHEA) szervezeti keretein belül működő EQAVET nemzeti referenciapont szervezte és bonyolította le 2023. május 16-án és 17-én. Az értékelők 5 másik európai referenciapont képviselői voltak: Csehország 1 fő, Magyarország 1 fő, Olaszország 2 fő, Románia 1 fő és Spanyolország 2 fő. Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés központi témája az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) 5. és a fölötti szintjein nyújtott képzések minőségbiztosítása volt. Ebből következik, hogy a diszkussziók kiterjedtek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításának sztenderdjeire (ESG 2015) és az EQAVET Keretrendszerre egyaránt. Azoknak a szervezeteknek, amelyek a Máltai Képesítési Keretrendszer alapján bármilyen képesítést adó akadémiai és/vagy szakmai képzést kívánnak folytatni, engedélyért kell folyamodniuk az MFHEA-hoz. A sikeres engedélyeztetési eljárást követően a szervezeteket ötévente újra-akkreditálják.

Az engedélyeztetési és újra-akkreditálási folyamatokról folytatott megbeszélések alapját két kézikönyv képezte, amelyeket az MFHEA megbízásából, egymástól függetlenül készített két különböző szakértői munkacsoport:

  1. „External Quality Assurance – accreditation manual” (Külső minőségbiztosítás – akkre-ditációs kézikönyv), amely kötelező érvényű és az ESG-én alapszik. Jelenleg ez még tervezet formában létezik, nem került publikálásra. A kézikönyv 11 szabványt tartalmaz, amelyek mindegyikére „minimum indikátorokat” határoztak meg az engedélyeztetéshez, és „teljesítmény indikátorokat” az újra-akkreditáláshoz, megadták az egyes ESG szabványok teljesülését igazoló lehetséges bizonyítékok listáját és további indikátorokat határoztak meg az online vagy blended formában tartott képzésekre vonatkozóan.
  2. „Implementation of Quality Assurance for Vocational Education and Training institutions” (A minőségbiztosítás bevezetése a szakképző intézményekben), amely az EQAVET Keretrendszeren alapszik és alkalmazása önkéntes. Ez a kézikönyv útmutatást ad a szakképzést folytató intézmények számára ahhoz, hogy hogyan tervezzék meg, alakítsák ki és vezessék be a belső minőségbiztosítási folyamataikat.

A rendezvény gyorsjelentése angol nyelven itt olvasható.

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevele!

EQAVET hírlevél 2023 március

Az EQAVET honlapja az EUROPA weboldalán olvasható.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a számban többek között információt kaphatunk a horvát, finn, litván és bolgár szakértői értékelésekről, illetve letölthető az ETF új stratégiai összefoglalója a készségekről és a zöld átmenetről, valamint az Európai  Bizottság EQAVET Hálózatának szakképzési rendszerszintű szakértői értékelésekhez készített útmutatójának második kiadása.

A hírlevél angol nyelven itt olvasható

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevele!

EQAVET newsletter 2022 December

Az EQAVET honlapja az EUROPA weboldalán olvasható.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a kiadásban többek között a harmadik lettországi szakértői értékelésről, amely a szakképzés minőségét és hatékonyságát értékelte, a negyedik luxemburgi EQAVET szakértői értékelésről, amely az informatikában rejlő potenciállal foglalkozott, továbbá új esettanulmányok kerültek fel a honlapra Olaszországból és Görögországból.

A hírlevél angol nyelven itt olvasható.

A felnőttképzés minőségbiztosítási kérdései – Peer Review Németországban

EQAVET Peer Review in Germany

Németországban, Bonnban zajlott le a hatodik szakértői értékelő program 2022. november 14-15-én. A magyar nemzeti referenciapont képviseletében dr. Sike Veronika, a Technológiai és Ipari Minisztérium Felnőttképzési Főosztályának vezetője vett részt.

A szakértői értékelés témája a Németország által készített önértékelési jelentés és ezáltal a német szak- és felnőttképzési rendszer vizsgálata, erősségek-gyengeségek feltárása, lehetséges fejlődési irányok támogatása volt.

A szakmai esemény fókuszában a minőségbiztosítás mint fogyasztóvédelmi eszköz – a távoktatás védelméről szóló törvény alapján, a szabályozott továbbképzés a kézműipari törvény és a szakképzési törvénynek megfelelően, illetve a minőségbiztosítás a felnőttek szakmai képzésének államilag támogatott esetében állt.

 A szakmai bírálók számos kérdést vetettek fel, így többek között, hogy:

  • elegendőnek tartják-e a nem szabályozott képzéseknél a piac önszabályozó szerepét a visszaélések/fogyasztók megkárosításának megelőzésére,
  • képzéseknek engedélyezésére kizárólag piaci megkeresés alapján kerül sor, állami előírás/kötelező engedélyeztetés (szakmai tartalmi elvárások) nem létezik, azaz állami iránymutatás a képzés piac fejlődésére nem jelenik meg – ez egy megfelelő gyakorlat-e (különösen a munkaerőpiaci szükségletek hatékony érvényesítése kapcsán),
  • ennek kapcsán rengeteg adattal rendelkeznek a német hatóságok, amelyet „szabad felhasználásra” közzétesznek, ám ezek elemzésével nem kezdeményeznek képzéseket a munkaerőpiaci szükségletek kielégítésére (hanem ennek a ténynek a feltárását és mint szükséglet és igény megjelenítését rábízzák a piacra),
  • illetve a képzés engedélyezése során szakértőkre hagyatkoznak, ám ezen szakértők szakmai jártassága, alkalmassága kapcsán nincs központi előírás, ugyanígy a továbbképzésük sem jelenik meg kötelezettségként,
  • végül az engedélyezési tevékenység papír alapú munkafolyamatai kapcsán javasolták a digitalizáció lehetőségeinek megvizsgálását a munkaóraszám csökkentése és az átláthatóság biztosítására.

Az esemény angol nyelvű gyorsjelentése letölthető  itt.