A szakképzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében 2026-ban egy hazai szakértői értékelés (Peer Review) keretében került sor a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerhez (MIR) kapcsolódó külső értékelési rendszer szakmai felülvizsgálatára. A szakértői értékelés célja annak feltárása volt, hogy a néhány éve kialakított és már működő külső értékelési rendszer mennyiben támogatja a minőségfejlesztést, valamint milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Egy új minőségbiztosítási rendszer mérlegen
A szakképző intézmények külső értékelési rendszere a Szakképzés 4.0 stratégia és az EQAVET európai minőségbiztosítási keretrendszer elvei alapján jött létre. A rendszer célja, hogy független szakértők bevonásával nyújtson visszajelzést az intézmények működéséről, erősségeiről és fejlesztendő területeiről.
A koncepció kidolgozását követően 25 intézményben pilot értékelések zajlottak, amelyek tapasztalatai alapján készült el a végleges Külső Értékelési Kézikönyv. Az IKK Nonprofit Zrt. 2025-ben 67 szakképző intézmény külső értékelését végezte el az új rendszer szerint.
Mit vizsgáltak a szakértők?
A szakértői értékelés öt kiemelt területre fókuszált:
- a szabályozási és eljárásrendi keretek megfelelőségére,
- az értékelési módszertan és a szakmai konzisztencia működésére,
- a szakértői rendszer kompetenciáira és támogatási mechanizmusaira,
- a dokumentációs és technikai háttér hatékonyságára,
- valamint az elismerési és ösztönző rendszer fejlesztési lehetőségeire.
A vizsgálat célja nem csupán a rendszer megfelelőségének ellenőrzése volt, hanem annak feltárása is, hogyan válhat a külső értékelés hosszú távon a minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé.
Kedvező eredmények az első értékelések alapján
A 2025-ben értékelt 67 intézmény közül 95,5 százalék esetében a szakmai és minőségirányítási elvárásoknak megfelelő működést állapítottak meg. Az intézmények közel 30 százaléka a „tanulószervezet” kategóriába került, ami azt jelzi, hogy tudatosan használják a minőségirányítás eszközeit, képesek azonosítani a problémákat, és fejlesztéseket indítanak azok megoldására.
A vizsgálatok során számos jó gyakorlatot azonosítottak a minőségirányítás, a szervezeti működés és a szakmai-pedagógiai munka területén. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelent meg többek között a tanulói elégedettség mérése, a duális képzések támogatása, a digitális eszközellátottság, a projektalapú oktatás módszertana, valamint a belső tudásmegosztás.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy az intézmények minőségirányítási kultúrájának fejlettsége szorosan összefügg a vezetők elkötelezettségével.
A külső értékelési rendszer erősségei
Az értékelés résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső értékelési rendszer stabil szakmai és jogszabályi alapokra épül. Kiemelték az egységes módszertan alkalmazását, a fejlesztő szemléletet, valamint azt, hogy a rendszer szorosan kapcsolódik az EQAVET minőségbiztosítási elveihez.
A szakértők szerint különösen erős elemei a rendszernek:
- az önértékelésre épülő külső értékelési logika;
- a dokumentumelemzés, az interjúk és a helyszíni látogatások kombinációja;
- a szigorú szakértői kiválasztási és képzési rendszer;
- az informatikai támogatás és a KRÉTA-rendszerhez való kapcsolódás;
- a jó gyakorlatok azonosításának és megosztásának lehetősége.
A szakértői rendszer felkészítő képzései, továbbképzései, szupervíziós elemei és etikai szabályai szintén hozzájárulnak a magas szakmai színvonal biztosításához.
Fejlesztési lehetőségek és kihívások
A pozitív tapasztalatok mellett több fejlesztendő terület is azonosításra került.
A legfontosabb kihívások közé tartozik az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kisebb intézmények esetében. A szakértők szerint szükség lenne egységes dokumentumsablonokra és értelmezési útmutatókra, amelyek segítenék az intézményeket az önértékelési és külső értékelési folyamatokban.
Fontos fejlesztési irányként jelent meg:
- az intézményi visszacsatolás erősítése;
- a szakértői továbbképzések további fejlesztése;
- az informatikai háttér korszerűsítése;
- az adatvédelmi és jogosultságkezelési gyakorlatok egységesítése;
- a jó gyakorlatok rendszerszintű gyűjtése és terjesztése.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszer sikeressége hosszú távon jelentős mértékben függ az intézményvezetők és a fenntartók minőségfejlesztés iránti elkötelezettségétől.
A következő lépések
A szakértői értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy megerősítette: a szakképző intézmények külső értékelési rendszere megfelelő alapot biztosít egy korszerű, fejlesztésközpontú minőségbiztosítási modell működtetéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendszer folyamatos finomhangolást igényel.
A javasolt fejlesztések között szerepel egy egységes dokumentációs háttér kialakítása, az intézményi visszajelzési lehetőségek bővítése, a szakértői támogatási rendszer erősítése, valamint egy országos jógyakorlat-megosztó rendszer létrehozása. Emellett felmerült egy szakképzési minőségdíj vagy tanúsítvány bevezetésének lehetősége is azok számára, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a minőségfejlesztés területén. Ezt a javaslatot az EQAVET nemzeti referenciapont a 2026-2029 pályázati ciklusban fogja megvalósítani.
A szakértői értékelés összegző megállapítása szerint a rendszer legnagyobb kihívása a megfelelésközpontú működés és az innovációt ösztönző fejlesztő szemlélet közötti egyensúly megteremtése. A cél, hogy a külső értékelés ne csupán ellenőrzési eszköz legyen, hanem valódi tanulási és fejlődési lehetőséget biztosítson a magyar szakképzés valamennyi szereplője számára.
Az elhangzott előadásokat és a visszajelző jelentést az alábbi linkeken érhetik el és tölthetik le.
| A szakképző intézmények külső értékelési rendszerének bemutatása | Letöltés |
| A 2025-ben végzett szakképző intézményi külső értékelések eredményeinek, tapasztalatainak bemutatása | Letöltés |
| Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Handler Nándor Technikum, Soproni SZC | Letöltés |
| Külső értékelés egy szakképző intézményben (felkészülés, részvétel, tapasztalatok, hatások) – Wesselényi Miklós Technikum és Kol-légium, Nyíregyházi SZC | Letöltés |
| Visszajelző jelentés | Letöltés |
