Magyarország adott otthont az EQAVET szakértői értékelésének, amely a szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerét vizsgálta.
Az értékelés a magyar szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerének kidolgozására és bevezetésére összpontosított, különös figyelmet fordítva a minőségbiztosítási kérdésekre, valamint a rendszernek a szakképzési szolgáltatásokra gyakorolt hatására.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2025. március 26-án és 27-én rendezte meg az EQAVET online szakértői értékelését a szakképzési pályakövetési rendszerről. Az eseményen részt vettek a Kulturális és Innovációs Minisztérium, szakképző intézmények, és a cégek képviselői, a Pályakövetési Munkacsoport, valamint az EQAVET-hálózat tagjai, hogy megvitassák a a magyar rendszer működését, a minőségbiztosítási eljárásokat és a szakképzési kínálatra gyakorolt hatásokat. Hat EQAVET-hálózati tag vett részt szakértőként Ausztriából, Csehországból, Finnországból, Hollandiából és Szlovákiából, a házigazda pedig bemutatta az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó pályakövetési rendszert. A szakértői értékelés középpontjában elsősorban a pályakövetés, a szakképzési szolgáltatások minőségének javítása, valamint a tanulók iskolából a munkaerőpiacra való átlépésének támogatása közötti összefüggések álltak.
A házigazdák bemutatták az NSZFH által 2021-ben létrehozott magyar pályakövetési rendszert, amely adminisztratív adatok és a tanulók körében végzett felmérések segítségével kilenc éven át követi nyomon a végzetteket. A rendszer információkat nyújt a tanulókról, képzésükről, tanulmányi eredményeikről, a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra való átmenetről, valamint az álláskeresők helyzetéről. A felmérési rész a tanulók elvárásairól, terveiről és karriercéljairól gyűjt információkat.
A szakértői értékelés lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy elgondolkodjanak a pályakövetési rendszerről és annak a minőségbiztosítással való összefüggéseiről. A szakmai megbeszélések során szóba kerültek a tanulók karrierútjainak egyéni nyomon követésével kapcsolatos kihívások, a hatékony pályakövetési rendszer kidolgozása, valamint az adatvezérelt rendszer szakpolitikai döntéshozatal középpontjába állítása. A megbeszélések további fontos témái között szerepelt az adatgyűjtés, az adatok minőségbiztosítása, valamint a munkaerő-piaci előrejelzésekkel való összefüggések.
A teljes jelentés angol nyelven itt olvasható.
