EQAVET szakértői értékelés Görögországban

EQAVET Peer review Greece 2023

A görögországi szakértői értékelést az EOPPEP (Országos Képesítési és Pályatanácsadási Szervezet) szervezeti keretein belül működő EQAVET nemzeti referenciapont szervezte és bonyolította le 2023. május 4-én és 5-én. A peer-ek 5 másik európai NRP képviselői voltak: Horvátország 1 fő, Luxemburg 1 fő, Magyarország 2 fő, Németország 1 fő és Szlovénia 1 fő, így összesen 6 fő külföldi peer vett részt az értékelésben.

Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés központi témája a szakma alapképzésben a „Towards an enhanced Post-COVID VET – EPOS VET” projekt keretében újonnan kidolgozott szakképző intézményi minőségbiztosítási rendszer volt, amely jelenleg kipróbálás alatt áll az Attica régióban található két állami szakképző intézményben (IEK). Az új minőségbiztosítási rendszer fő célja, hogy elősegítse a szakmai alapképzési programok vonzerejének növelését és ez által több fiatal részvételét a szakképzésben.

A görög NRP két értékelendő minőségbiztosítási intézkedést jelölt meg a szakértői értékelés fókuszául:

  1. Minőségbiztosítási módszertan (QA methodology), amely magában foglalja a javasolt minőségbiztosítási keretrendszer alapelveit, munkafolyamatait, módszereit és eszközeit.
  2. Bevezetési útmutató/kézikönyv (Implementation Manual), amely tartalmazza a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára az önértékelés elvégzéséhez javasolt lépéseket, szabványokat, kritériumokat és indikátorokat.

Az eseményről készült gyorsjelentés angol nyelven itt olvasható.

EQAVET szakértői értékelés Budapesten

Budapest Peer Review

A 14. EQAVET szakértői értékelésre 2023. március 28-án és 29-én került sor Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) szervezésében. Az értékelésben az EQAVET Hálózat öt országából – Finnországból, Görögországból, Lettországból, Máltáról és Portugáliából – hat szakértő vett részt. A szakértői értékelés a magyar szakmai oktatást folytató szakképző intézmények nemzeti minőségirányítási rendszerének (MIR) áttekintésére, felülvizsgálatára összpontosított, amely önértékelésen és az EQAVET Keretrendszeren alapul.

A minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket és a minőségirányítás szakképző intézményekben történő bevezetésének szabályait a közelmúltban határozta meg a szakképzésről szóló 2019. évi törvény és a kapcsolódó 2020. évi végrehajtási rendelet.

A magyar házigazdák arra kérték a szakértőket, hogy nyilvánítsanak véleményt, reflektáljanak négy specifikus értékelési kérdésre és az új minőségirányítási rendszer egészére, valamint vizsgálják meg annak alkotóelemeit is, és azt, hogy azok tartalma, az alkalmazott módszertanok és eljárások milyen mértékben felelnek meg az EQAVET-nek.

A szakértői értékelés gyorsjelentése magyar nyelven itt olvasható.

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevele!

EQAVET hírlevél 2023 március

Az EQAVET honlapja az EUROPA weboldalán olvasható.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a számban többek között információt kaphatunk a horvát, finn, litván és bolgár szakértői értékelésekről, illetve letölthető az ETF új stratégiai összefoglalója a készségekről és a zöld átmenetről, valamint az Európai  Bizottság EQAVET Hálózatának szakképzési rendszerszintű szakértői értékelésekhez készített útmutatójának második kiadása.

A hírlevél angol nyelven itt olvasható

EQAVET alapú minőségbiztosítási rendszer a szakképzésben Magyarországon

EQAVET podcast EQAVET-alapú minőségbiztosítás

Tomaj Zsófi és Rabatin Buru Évi műsorvezetők az IKK Zrt. munkatársával Ziegler Angélával beszélgetnek a hazai szakképzésben kifejlesztett EQAVET alapú minőségbiztosítási rendszerről.

A rövid bemutatkozás után, megtudhatjuk Angéla, hogyan találkoztál az EQAVET-tel, miért választotta szakdolgozata témájának, illetve, hogy szakértőként mit gondol  miért szükséges az EQAVET bevezetése Magyarországon, hogyan lehet sikeresen bevezetni. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mint fejlesztő és tréner mit gondol a magyar szakképzési minőségirányítási rendszerről és a kapcsolódó továbbképzésről, és milyen fejlesztési igényeknek kell megfelelni a jövőben.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevele!

EQAVET newsletter 2022 December

Az EQAVET honlapja az EUROPA weboldalán olvasható.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a kiadásban többek között a harmadik lettországi szakértői értékelésről, amely a szakképzés minőségét és hatékonyságát értékelte, a negyedik luxemburgi EQAVET szakértői értékelésről, amely az informatikában rejlő potenciállal foglalkozott, továbbá új esettanulmányok kerültek fel a honlapra Olaszországból és Görögországból.

A hírlevél angol nyelven itt olvasható.

A felnőttképzés minőségbiztosítási kérdései – Peer Review Németországban

EQAVET Peer Review in Germany

Németországban, Bonnban zajlott le a hatodik szakértői értékelő program 2022. november 14-15-én. A magyar nemzeti referenciapont képviseletében dr. Sike Veronika, a Technológiai és Ipari Minisztérium Felnőttképzési Főosztályának vezetője vett részt.

A szakértői értékelés témája a Németország által készített önértékelési jelentés és ezáltal a német szak- és felnőttképzési rendszer vizsgálata, erősségek-gyengeségek feltárása, lehetséges fejlődési irányok támogatása volt.

A szakmai esemény fókuszában a minőségbiztosítás mint fogyasztóvédelmi eszköz – a távoktatás védelméről szóló törvény alapján, a szabályozott továbbképzés a kézműipari törvény és a szakképzési törvénynek megfelelően, illetve a minőségbiztosítás a felnőttek szakmai képzésének államilag támogatott esetében állt.

 A szakmai bírálók számos kérdést vetettek fel, így többek között, hogy:

  • elegendőnek tartják-e a nem szabályozott képzéseknél a piac önszabályozó szerepét a visszaélések/fogyasztók megkárosításának megelőzésére,
  • képzéseknek engedélyezésére kizárólag piaci megkeresés alapján kerül sor, állami előírás/kötelező engedélyeztetés (szakmai tartalmi elvárások) nem létezik, azaz állami iránymutatás a képzés piac fejlődésére nem jelenik meg – ez egy megfelelő gyakorlat-e (különösen a munkaerőpiaci szükségletek hatékony érvényesítése kapcsán),
  • ennek kapcsán rengeteg adattal rendelkeznek a német hatóságok, amelyet „szabad felhasználásra” közzétesznek, ám ezek elemzésével nem kezdeményeznek képzéseket a munkaerőpiaci szükségletek kielégítésére (hanem ennek a ténynek a feltárását és mint szükséglet és igény megjelenítését rábízzák a piacra),
  • illetve a képzés engedélyezése során szakértőkre hagyatkoznak, ám ezen szakértők szakmai jártassága, alkalmassága kapcsán nincs központi előírás, ugyanígy a továbbképzésük sem jelenik meg kötelezettségként,
  • végül az engedélyezési tevékenység papír alapú munkafolyamatai kapcsán javasolták a digitalizáció lehetőségeinek megvizsgálását a munkaóraszám csökkentése és az átláthatóság biztosítására.

Az esemény angol nyelvű gyorsjelentése letölthető  itt.

„Mikrotanúsítványok minőségbiztosítása a szakképzésben” – EQAVET egymástó való tanulási program (PLA)

Mikrotanúsítványok
A mikrotanúsítványok EQAVET alapú minőségbiztosítása témájában 2022. november 8-9-én került sor az EQAVET Titkárság szervezésében egymástól való tanulás programra. Az EQAVET-hálózat és a szomszédos országok több mint 60 képviselője találkozott online, hogy a szakképzésben használt mikrotanúsítványok minőségbiztosítását megvizsgálja. A programnak Írország adott otthont virtuálisan.
A PLA a mikrotanúsítványok használatának írországi példájára összpontosított a felnőttképzési területen. Az ír előadók felvázolták a mikrotanúsítványok fő jellemzőit, és azt, hogy hogyan alkalmazzák azokat a Skills to Advance elnevezésű kísérleti projektben. A program a vállalkozások és a munkavállalók számára biztosít az akvakultúra, a robotika, a zöld és a digitális készségek terén.
A Cedefop bemutatta a szakképzés és a munkaerőpiac számára a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos projektjének időközi eredményeit. A kutatás feltérképezte a mikrotanúsítványokat az európai munkaerőpiaci képzések terén; megvizsgálta a mikrotanúsítványok és az oktatási rendszerek fejlesztései közötti kapcsolatokat; valamint, hogy milyen előnyöket jelenthetnek a mikrotanúsítványok a végfelhasználók számára.
A résztvevők három tagállam, Svédország, Észtország és Spanyolország mikrotanúsítványokkal kapcsolatos véleményeit is hallhatták. Svédország egy olyan kísérleti projektről számolt be, amely azt vizsgálja, hogy mi szükséges az elismeréshez, a minőséghez és a szabványosításhoz, Észtország elmondta, hogy az észt felnőttképzési törvényt 2023-ban módosítják, hogy meghatározzák a mikrotanúsítványok fogalmát, meghatározzák a tanulmányi mennyiséget, a szolgáltatási alapelveket és a minőségbiztosítási mechanizmusokat.
Végül Spanyolország tájékoztatta a résztvevőket egy új törvényről, amelyet Spanyolországban 2022 márciusában vezettek be. A törvény egységes szakképzési rendszert határoz meg, amely integrálja a szakmai alapképzést és a felnőttképzést, és magában foglalja az összeszámítható mikrokreditpontokat. A minőségbiztosítási rendszer pedig összhangban van az EQAVET indikátorokkal.

A program teljes anyaga itt érhető el angol nyelven.

További információk a mikrotanúsítványokról az EPALE platformon:

EPALE OER: Mik azok a mikrotanúsítványok?

EPALE Blog: Mikrotanúsítványok – az új diplomák?

EPALE Blog: Új trendek a tanúsításban: a mikrotanúsítványok

Minőségbiztosítás: kényszer-adminisztráció vagy bizalomnövelő eszköz?

OH minőségbiztosítási konferencia 2022. november 9.
Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont 2022. november 9-én  konferenciát szervezett Minőségbiztosítás: kényszer-adminisztráció vagy bizalomnövelő eszköz? címmel. Az eseményen több mint 100 érdeklődő vett részt.
A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevőkkel megismertesse a képesítések minőségbiztosításának gyakorlatát a különböző képzési szektorokban. A képesítések minőségbiztosításának elemei segítik a képzési szektorok közötti átjárást, növelik a felhasználók bizalmát a képesítések iránt, erősítik a munkaerőpiac igényei és a képesítések közötti kapcsolatot.
A konferencián kiemelt szerepet kaptak az EQAVET-elvek és beépülésük módja a szakképzés rendszerébe.
Nemzeti szakértőnk Molnárné Stadler Katalin előadása a témában, illetve a többi előadás itt elérhető.

Forrás: Oktatási Hivatal EKKR Nemzeti Koordinációs Pont

Peer Review Olaszországban

EQAVET Peer Review in Italy 2022

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új módszertani elemként bevezeti az ún. EQAVET Peer Review-t (PR), a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelését.  Bár a szakértői értékelés egy önkéntességen alapuló kölcsönös tanulási tevékenység, az EQAVET NRP-k fejlesztésére EU támogatást nyert nemzeti referencia pontoknak kötelező 5 alkalommal más tagországok által szervezett szakértői értékelésen részt venni. A magyar nemzeti referenciapont az olasz, a német, a szlovák, a görög és a máltai NRP-k által szervezett peer review-kra delegál szakértőket.

Az olaszországi Peer Review-t az INAPP szervezeti keretein belül működő EQAVET NRP szervezte és bonyolította le 2022. október 26-án és 27-én. A peer-ek 4 másik európai NRP képviselői voltak: Bulgária 1 fő, Görögország 2 fő, Magyarország 1 fő és Spanyolország 2 fő, így összesen 6 fő külföldi peer vett részt az értékelésben.

Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A Peer Review központi témája a szakma alapképzésben 2015-ben bevezetett duális modell, és ennek keretében a megnövelt munkaalapú tanulási hányadot tartalmazó ún. IeFP tanulási útvonalak (minőségbiztosítása) volt. (“Quality assurance in IeFP pathways with a stronger work-based learning component”)

Két értékelendő minőségbiztosítási intézkedést jelöltek meg a peer értékelés fókuszául:

  1. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – Rendszer szintű irányítás, kormányzás”
  2. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – A képesítési jegyzékek nemzeti rendszere”.

A szakmai értékelésről az EQAVET Titkárság készít záróriportot. A gyorsjelentés angol nyelven itt olvasható.

Workshop a képzési szektorok minőségbiztosítási elemeiről

OH-EQF NCP minőségbiztosítási workshopok

Az Oktatási Hivatal szervezeti keretein belül működő EQF-NCP két workshopot tervez, amelynek célja a felsőoktatás és szakképzés közötti kapcsolódási pontok feltárása az ágazati minőségpolitikai elvek és az intézményi szintű minőségirányítási rendszerek terén. A workshopok végén összegzésre kerülnek az eredmények, tanulságok és javaslatok.

 

Az oktatás és képzés minőségbiztosításával és minőségfejlesztésével kapcsolatos EU szintű tevékenységek a 2000. évtől újabb lendületet kaptak. Ennek oka, hogy a Lisszaboni Stratégiában és a Barcelonai Döntésekben megfogalmazott, Európa gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kitűzött célok (versenyképesség növelése, a tudásalapú társadalomba való átmenet, a foglalkoztathatóság növelése, az EU bővítésével az európai munkaerő-piac megnyitása, mobilitás) előtérbe és középpontba helyezték az oktatás és képzés – kiemelten a szakképzés és a felsőoktatás – minőségének a kérdését.

 

Az oktatás és képzés minőségének folyamatos fejlesztése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő (ún. piacképes munkaerő) képzése és ez által az elhelyezkedési lehetőségek, a foglalkoztathatóság növelése céljából mindkét területen EU szintű közös követelményeket   születtek, amelyek a nemzeti szintű tevékenységek kereteit is alkotják:

  • Ezeket a közös követelményeket a felsőoktatás (HE) területén a 2005-ben megjelent Európai Szabványok és Irányelvek (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Educaton Area, ESG) jelentik.
  • A szakképzés (VET) területén 2003-2004-ben kidolgozásra került a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (The Common Quality Assurance Framework, CQAF), majd ennek továbbfejlesztéseként 2008-ban a vonatkozó Tanácsi Ajánlás létrehozta az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (European Quality Assurance Reference Framework for VET, EQAVET), amely a szakképzés minden területén (középfokú/iskolai rendszerű, munkaalapú tanulás, felnőttképzés, felsőfokú szakképzés) alkalmazható és alkalmazandó.

A két egymásra épülő szakmai napokon 2022. október 6. és december 8.) bemutatásra kerülnek az egyes ágazatok minőségpolitikai és intézményi minőségirányítási jó gyakorlatai, illetve megvitatják és értelmezik a következő kérdésköröket:

  1. Mit értenek ágazati és intézményi minőségfogalmon és mik az ágazatok közötti minőségfogalmi kapcsolatok?
  2. Vannak-e és melyek a közös pontok az alkalmazott minőségmodellekben, milyen ezen közös pontok kapcsolati minősége, valamint milyen lehetőségeket látunk a kapcsolatok erősítésére vagy létrejöttére?
  3. Vannak-e jól bevált módszerek és eszközök, amelyek mindkét ágazat számára haszonnal átvehetők és alkalmazhatók?
  4. Látható-e most bármely ágazatban olyan gyakorlati minőségbiztosítási innovációt (elvet, eszközt, módszert), amellyel a két ágazat közötti célzott minőségkommunikációt erősíthetjük és elősegíthetjük?

Az EQAVET képviseletében nemzeti szakértőnk Molnárné Stadler Katalin  támogatja a szervezést és vesz részt a rendezvényeken.