Hónap: 2025 november

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2025, amelyben az Európai Bizottság helyzetképet ad az uniós országok oktatási és képzési rendszereiről, a legfrissebb adatokra, trendekre és politikai fejleményekre támaszkodva. A dokumentum egy Összehasonlító- és 27 Országjelentésből áll. Utóbbi az oktatás minden szintjét lefedi a kora gyermekkori neveléstől a felnőttképzésig és készségfejlesztésig. A kiadvány értékes betekintést nyújt mindazok számára, akik az oktatás, a készségek vagy az egész életen át tartó tanulás területén dolgoznak Európában.

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2025 ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ:

• A nők jelentkeznek-e, belépnek-e a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területekre?
• Milyen tényezők befolyásolják a tanulmányokkal kapcsolatos választásokat?
• A digitális eszközök fejlesztik-e a tanulók teljesítményét?
• Több hátrányos helyzetű gyermek veszi igénybe a kora gyermekkori nevelést?
• Milyen hatással van a szociális-gazdasági háttér a tanulókra?
• A munkaalapú tanulás növeli az átjárhatóságot a felsőoktatás szakképzés és felnőttképzés között?
• Több EU-n kívüli országból érkező tanuló választ európai felsőoktatási intézményt és szerez diplomát?
• Javultak a felnőttek szövegértési készségei az elmúlt évtizedben?

A kiadvány az alábbi linken tekinthető meg angol nyelven, a Magyarországról szóló jelentés ezen a linken érhető el.

A 25. Országos Neveléstudományi Konferenciát (ONK) 2025-ben a Szegedi Tudományegyetem rendezte meg.
A 2001-ben, Csapó Benő kezdeményezésére indult konferenciasorozat jubileumi alkalmából a résztvevők áttekintették, honnan indult és hol tart most a hazai neveléstudomány.
A tanácskozás fő témái a XXI. század oktatásügyi kihívásai, mint például:

• a digitális fejlődés és a mesterséges intelligencia az oktatásban,
• a fenntarthatóság és a környezeti nevelés,
• az átalakult munkaerőpiaci igények,
• a gyermekek közötti különbségek kezelése és az esélyegyenlőség előmozdítása,
• valamint a megváltozott pedagógusszerepek és az innovatív módszerek.

A konferencia célja, hogy választ keressen arra, miként támogathatja a neveléstudományi kutatás a jövő iskoláját a jelen és a múlt tapasztalataira építve.

Az EQAVET projekt képviseletében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elemző munkatársai – Dr. Hörich Balázs István, Horváth Orsolya, Ungvári Mária – tartottak előadást. Az NSZFH Szakképzési Pályakövetési Rendszere (SZPR) rendszeres kutatásokat végez a szakképzésben tanulók elégedettségének és a végzés utáni munkaerőpiaci státuszuk nyomon követésére.

A kutatás célja a képzési elégedettség és a végzést követő munkaerőpiaci illeszkedés (a tanult szakma és a betöltött munkakör/további tanulmányi terület közötti egyezés) összefüggéseinek feltárása.
Főbb eredmények és megállapítások:

• A végzettek másfél évvel a végzés után többnyire dolgoznak (41%) vagy dolgoznak és tanulnak (37%).
• A tanulók elégedettek a tanult szakmájukkal és iskolájukkal (átlag 7,4–7,8 a 10 fokú skálán).
• Az illeszkedési mutatók jelentős ágazati és területi eltéréseket mutatnak.
• A képzéssel való utólagos elégedettség akkor magasabb, ha a tanult szakma illeszkedik a betöltött munkakörhöz.

A kutatás elméleti és empirikus tényekkel támogatja a szakképzés és a gazdasági igények kapcsolatát, elősegítve az adatalapú döntéshozatalt az oktatás minőségbiztosításában.

A Nemzeti Pedagógus Kar és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös konferenciát tartott a szakképzés jövőjéről és a tehetségek támogatásáról a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum Oladi Technikumában.

Fotó: Cseh Gábor

A minisztérium és az NPK közös együttműködése 2022-ben kezdődött. Céljuk, hogy a szakképzés átalakulásának intézményi tapasztalatait összegyűjtse, az átalakulást támogassa és az oktatókat tájékoztassa.

• Asztalos Zoltán, a Nemzeti Pedagógus Kar Szakképzési tagozatának elnöke az NPK feladatairól, a 2026-os NPK választás menetéről és ütemezéséről adott tájékoztatást.
• Pölöskei Gáborné – az Innovatív Képzéstámogató Központ stratégiai főigazgatója – a megújított szakképzésről, az elmúlt öt év tapasztalatairól, eredményeiről beszélt.
• Rettegi Attila – a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója – a tehetséggondozásról tartott előadást a szakképzés területén.
• Sági József igazgatótól megtudhattuk, hogy a Vas Vármegyei SZC Horváth Boldizsár Technikum 3. helyezést ért el a technikumok országos ranglistáján.
• dr. Sárayné Süle Gabriella, a Vas Vármegyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Kollégium igazgatója a két tanítási nyelvű képzések iskolájukban szerzett tapasztalatairól beszélt.
• Koszár András, a Szentgotthárdi III. Béla Technikum és kollégium oktatója a NotebookLM mesterséges intelligencia (MI) alapú kutatási és tanulási asszisztens használatának tapasztalatait és lehetőségeit osztotta meg a résztvevőkkel.
• A pódiumbeszélgetésen üzemek, gyárak vezetői beszéltek a saját területükön történő tehetséggondozásról.

A szombathelyi rendezvény után a többi vármegyében is tartanak találkozókat, ahol a helyi igényeket és jövőbeli terveket vitatják meg.

Forrás: vaol.hu

A 2025. november 4-én és 5-én online formában megrendezett Európai egymástól való tanulási esemény (Peer Learning Activity – PLA) online találkozó célja, hogy megvizsgálja és erősítse a minőségbiztosítás szerepét a szak- és felnőttképzés terén az alapkészségek fokozásában – az EQAVET hálózat segítségével.

A téma aktualitását különböző tanulmányok is mutatják.

• A 2022-es PISA felmérés alapján a szakképzésben tanuló 15 évesek matematikai készségei 29%-ban, olvasási készségei 26%-ban, természettudományos készségei 24%-ban maradnak el az általános oktatásban tanulókéhoz képest az EU tagállamok átlaga szerint.
• A felnőttek képességeit, kompetenciáit mérő PIAAC 2023-as eredményei – Dánia és Finnország kivételével – stagnálást vagy hanyatlást mutatnak.
  A felmérések szerint az „írni-olvasni tudás” terén a szak- és felnőttképzésben végzett felnőtteknek csak a harmada éri el a 3-as szintet az 5-ös skálán sok európai országban. A 4-es és 5-ös szinten meghatározott kívánalmaknak pedig ezen felnőtteknek csak az 5 %-a felel meg.

A tanulók és a felnőttek körében végzett vizsgálatokból az is látható, hogy a gyengébb alapkészségekkel szakképzésbe belépők a felnőtt, dolgozó létük alatt is megőrzik  ezt a hátrányt. Ez a tény minőségbiztosítási kérdéseket is felvet. Az Európai Tanács 2025-ös alapkészségekre vonatkozó cselekvési terve egy fontos kezdeményezés annak érdekében, hogy a tagállamok legalább 15%-kal csökkentsék az alapkészségekben való alulteljesítést 2030-ra.

A társtalálkozó egyik központi témája, hogy rendszer és intézményi szinten a minőségbiztosítási folyamatok hogyan tudnák támogatni az alapkészségek fejlesztését a tananyagokban, a tanítási módszerekben, az értékelési gyakorlatban és hogyan tudna az EQAVET keretrendszer segíteni ebben a munkában.