BIBB kiadványa a vállalatoknál folyó képzések minőségének fejlesztéséről

A német Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB) nemrég publikálta kiadványát, amelyben megismerhetjük a vállalatoknál folyó képzések minőségének fejlesztésével foglalkozó legfontosabb rendelkezéseket, eljárásokat és érintett feleket.
A kiadványhoz itt tud hozzáférni. A kiadvány a magyar EQAVET NRP számára is nagyon fontos, hiszen a következő (2019-2021) fejlesztési ciklus fókuszába kerül a munkaalapú tanulás minőségbiztosítása. A német NRP-vel (BIBB) pedig további együttműködést tervezünk és tanulmányi látogatást szervezünk egy magyar szakértői csoportnak a témakörben.

Társaktól való tanulás – szakképzési pályakövetési tapasztalatok Horvátországból

A horvátországi Szakoktatási, Szakképzési és Felnőttképzési Ügynökség (AVETAE) kísérleti projektet indított a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók szintjén a szakképzésben végzettek pályakövetésével kapcsolatban.
Bár a projekt még csak kezdeti szakaszban van, máris fontos betekintést nyújtott a tekintetben, hogy a tanulmányok és a felmérések miként alkalmazhatók a szolgáltatói szintű hatékony nyomonkövetési rendszerek fejlesztése során. A módszer alkalmazásával szerzett információk létfontosságúak a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók számára, azok ugyanis lehetővé teszik, hogy szolgáltatásaikat a munkaerőpiac igényeihez igazított képzésekkel és diákjaik személyes és szakmai fejlődésének elősegítésével javítsák. Erről is bővebben olvashat a legutóbbi EQAVET hírlevélben.

Magyar kollégák az EQAVET Fórumon: Ami jó a tanulónak, az jó a munkáltatónak és a társadalomnak is

A 2018 novemberében az Európai Szakképzési Hét keretében Bécsben megtartott EQAVET Fórumon a magyar EQAVET NRP is képviseltette magát. A Fórum a tanulók véleményére, valamint a szakoktatás és szakképzés minőségének erősítésében játszott fontos szerepére fókuszált.
A találkozó eredményei között említhető, hogy a résztvevők megállapodtak abban, hogy a tanulók a hatékony és minőségbiztosított szakoktatási és szakképzési rendszerek kiépítésének kulcsfontosságú partnerei. A képzéseknek egyre inkább a kereslethez kell igazodniuk, illetve azt az elvet kell követniük, miszerint ami jó a tanulónak, az jó a munkáltatónak és a társadalomnak is. A szakoktatás és szakképzés sok országban a tanulók első választása. A szakoktatás és szakképzés értéke egyre nőni fog, ahogy egyre több tanuló osztja meg sikertörténetét, és magyarázza el, miért döntött az adott iskolai rendszerű szakoktatási és szakképzési program elvégzése mellett. Az ETF-tagok részvétele új korszakot nyitott az EQAVET fórumok történetében, mind az EQAVET tagok, mind pedig az ETF tagországok üdvözölték azt. Erről is bővebben olvashat a legutóbbi EQAVET hírlevélben.

EQAVET kutatási záróbeszámoló a pályakövetésről

A pályakövetési rendszert működtető szakképző intézmények vonatkozó ösztönzőinek, gyakorlatának és tapasztalatainak felmérése. A kutatás alapvető célja az volt, hogy háttéranyagot és empirikus adatokat szolgáltasson az „EQAVET NRP Fejlesztés Projekt – 2017-2019” 3. alprojektjének fő célja, az intézményi pályakövetés módszertani ajánlásának kidolgozásához, ezért megfogalmaztuk a kutatás eredményei alapján e szempontból levonható fő konklúziókat, illetve megfontolandó kérdéseket.
Az elkészült kutatási záróbeszámolót itt megtekintheti és letöltheti. Magyarországon már a 2000-es évek közepe óta tervezés alatt áll egy országos szakképzési pályakövetési rendszer kidolgozása, azonban az intézményi szintű pályakövetés hazai elterjedtségéről és gyakorlatáról csak egy 2009-2010-ben végzett kutatás eredményei alapján voltak eddig információink. Kutatásunk célja ezért a hazai szakképző intézményekben jelenleg folyó pályakövetési gyakorlatok megismerése, valamint az intézményvezetők pályakövetéssel kapcsolatos nézeteinek és igényeinek feltérképezése volt, amely majd „EQAVET NRP Fejlesztés Projekt – 2017-2019” 3. alprojektjének fő célja, a vonatkozó módszertani ajánlás kidolgozásának alapjául szolgálhat. A módszertani ajánlást is rövidesen publikálni fogjuk honlapunkon.

A képző úgy segíti a tanulót, mint a súgó a színészt – bemutatkozik a Soufflearning kezdeményezés

Eramus + projekt a KKV-k alkalmazottainak személyre szabott képzéséért

A Soufflearning kezdeményezés (Erasmus+) a kis- és középvállalkozások (KKV-k) alkalmazottainak személyre szabott képzésére fókuszál, a Bonni Tudományközpontban (Wila Bonn) fejlesztették ki. A fő célok a vállalkozás teljesítményének javítása, az alkalmazottak kompetenciájának növelése, és a folyamatos fejlesztés ciklusának kialakítása mind egyéni, mind csoport- és vállalati szinten. A „Soufflearning” az EQAVET Hálózat által szemléletesen kidolgozott hat építőkövet használja (erről bővebben) a munka alapú tanulás minőségbiztosítására. Az egész folyamatban központi szerepet kap a tanuló véleménye, és az ő igényeinek kommunikálása, illetve figyelembe vétele.

*A francia „souffler’ szó súgót jelent; a projekt neve arra utal, hogy a képző úgy segíti a tanulót, mint a súgó a színészt.

Az Európai Bizottság feltérképezte és publikálta az európai szakképzési pályakövetési gyakorlatokat

Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatósága* az EQAVET égisze alatt elindított egy európai szintű kutatást a szakképzési pályakövetés helyzetéről a 28 tagországban. Nemrégiben publikálták a kutatást összegző zárójelentést, a tanulmány már hozzáférhetővé vált angol nyelven. A dokumentum minden szakképzéssel, felnőttképzéssel foglalkozó szakember számára nagy hasznossággal bír, itt letölthető.

Az NSZFH, mint az EQAVET Nemzeti Referencia és Koordinációs Pontot üzemeltetője, tevékenyen is hozzájárult a tanulmány elkészítéséhez a kérdőívek alapos megválaszolásával a magyar tapasztalatokról, törekvésekről. Fontos kiemelni, hogy a tanulmány opciókat is megfogalmaz az EU-szintű intézkedésekre vonatkozóan a szakképzés és a felnőttképzés területén. A tanulmány már angol nyelven elérhető.

*Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

A Cedefopról

A Cedefop az Európai Unió egyik decentralizált ügynöksége. Az 1975-ben alakult és 1995 óta görögországi székhellyel működő Cedefop támogatja az európai szakoktatási és szakképzési politika fejlesztését és hozzájárul a végrehajtásához. Az ügynökség támogatja az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és a szociális partnereket az európai szakképzési politikák kidolgozásában.
Cedefop: megfelelő szakpolitikával a megfelelő szakismeretekért

Miért olyan fontos ez?

Az Európa 2020 stratégia a tudásban és az innovációban látja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés felé vezető utat, és 75%-os foglalkoztatási rátát tűz ki célul. A stratégia sikere az európai munkaerő szaktudásától függ. A vállalkozások olyan embereket keresnek, akiknek megvannak a szükséges készségeik ahhoz, hogy beszálljanak a versenybe, és magas minőségű árukat és szolgáltatásokat állítsanak elő.

Az embereknek megfelelő képesítések kellenek, hogy el tudjanak helyezkedni. Az alacsonyan képzett vagy képesítés nélküli embereknek közel háromszor akkora esélyük van a munkanélküliségre, mint a magasan képzetteknek. Az EU-ban nagyjából 75 millió embernek, az aktív népesség közel egyharmadának alacsony a képesítése, vagy egyáltalán nincs is. A fiatalok közül is túl sokan, kb. 15%-ban képesítés nélkül hagyják el az iskolát.

30 éves az ERASMUS+ program, rekordot döntött a résztvevők száma

Az Erasmus az Európai Unió egyik legsikeresebb programja. A létrejötte óta eltelt 30 év alatt lehetőséget biztosított a résztvevők, elsősorban a fiatalok számára, hogy bizonyos időt külföldön eltöltve új tapasztalatokra tegyenek szert és szélesítsék látókörüket.
A program elnevezése 2014 óta már nem Erasmus, hanem Erasmus+, ami arra utal, hogy a program 2014 óta több embert céloz meg, és a lehetőségek szélesebb spektrumát kínálja. Az Európai Bizottság ma friss statisztikákat tett közzé, amelyek arról tanúskodnak, hogy az EU oktatási és képzési programja sikeresebb és nyitottabb, mint valaha.

2015-ben az Erasmus+ 678 ezer európainak tette lehetővé, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, vegyen részt képzésben, illetve végezzen fizetett vagy önkéntes munkát. Ez minden korábbi év eredményét felülmúlja. Ugyanebben az évben az EU 2,1 milliárd eurót ruházott be több mint 19 600 projektbe, melyekben összesen 69 ezer szervezet vett részt. Az eredmények alapján úgy tűnik, a program jó úton halad afelé, hogy teljesítse kitűzött célját, nevezetesen azt, hogy 2014 és 2020 között 4 millió embernek nyújtson támogatást. A résztvevők beszámolói szerint az Erasmus+ keretében külföldön töltött időszak egyértelműen hasznosnak bizonyult: 94%-uk úgy nyilatkozott, hogy készségei fejlődtek, 80%-uk pedig arról számolt be, hogy sikerült javítania szakmai kilátásait.

Az utóbbi 30 évben az Erasmus+ és annak elődprogramjai több mint 5 millió diáknak, gyakornoknak és önkéntesnek nyújtottak segítséget, ezenfelül pedig ifjúsági és szakembereknek szóló csereprogram-lehetőségeket is biztosítottak. Összesen 9 millió résztvevője volt a programnak mindezidáig. 2017 során számos esemény kerül megrendezésre Európa-szerte, így Magyarországon is a program fennállásának 30. évfordulója alkalmából.

Magyarország 1998 óta vesz részt az Európai Unió által támogatott oktatási programokban. Elsőként a felsőoktatási hallgatók uniós tanulmányait segítő Erasmusban, majd a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás és az ifjúsági programok terén is elindulhattak az együttműködések. Már több mint 60 ezer magyar egyetemi és főiskolai hallgató vett részt a programban, ugyanakkor Magyarország is vonzó célponttá vált. Mostanra évente több mint 5000 külföldi Erasmus hallgató érkezik magyar felsőoktatási intézményekbe vagy szakmai gyakorlatra Magyarországra.

Continue reading

Munkaalapú tanulás a felnőttek szakképzésében módszertani kézikönyv

A Békés Megyei Kormányhivatal koordinálásában 2015. december 1. és 2017. november 30. között valósul meg a „Work-based Learning in CVET – Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben” című ERASMUS+ program.
A „Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben” című Erasmus+ projekt keretében elkészült kézikönyv célja, hogy segítséget nyújtson a munkaalapú képzés bevezetéséhez és eredményes alkalmazásához, a tanulási eredmény alapú képzéstervezéshez a képzést folytató intézmények, munkáltatók és egyéb szervezetek részére. A kézikönyv keretei nem elegendőek arra, hogy teljes körűen, országonként bemutassuk azokat a folyamatokat, módszereket és jó gyakorlatokat, amelyek a munkaalapú képzés felnőttek szakképzésében történő eredményes alkalmazásához szükségesek, ezért azokat a folyamatokat és módszereket emeltük ki, amelyek minden országban alkalmazhatóak a munkaalapú képzés során. A jelen kézikönyvben foglalt – európai szinten általánosan alkalmazható – módszertant ki kell egészíteni országspecifikus elemekkel, az adott országban érvényes jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelően. A kézikönyv a munkaalapú tanulás folyamatleírásán és minőségi megszervezésének kulcstényezőin, építőelemein kívül dokumentummintákat is tartalmaz, amelyeket jól tudnak hasznosítani az érintett szervezetek szakemberei a felnőttek szakképzésében.