Új oktatási adatvizualizásciós eszköz az Eurydice fejlesztésében

pexels-goumbik-590022

Megjelent a 2023/2024-es Eurydice legfrissebb vívmánya: egy újfajta webes vizualizációs eszköz, amely arra hivatott, hogy minél több adatot jól áttekinthetően rendelkezésünkre bocsásson a hallgatói tandíjakkal és támogatásokkal kapcsolatban. Ennek az új fejlesztésnek köszönhetően interaktív módon, célirányosan tudunk böngészni, szűrni, összehasonlítani – és így sokkal könnyebben eligazodhatunk az adathalmok között.

Ahhoz, hogy a felsőoktatási ágazat folyamatosan fejlődni tudjon, és minél több ember számára hozzáférhető legyen, egyaránt szükség lehet tandíjak kivetésére és a hallgatók anyagi támogatására is. Az egyes európai országok között azonban óriási eltérések mutatkoznak a megoldásokban. Ezen különbözőségek feltárásában, áttekintésében segíthet az új webes eszköz.

Mire is használhatjuk pontosan?

Ez a felhasználóbarát vizualizációs eszköz praktikusan kombinálja az interaktív térképeket és a különböző grafikonokat. A rendelkezésünkre álló adathalmazt felhasználva vezet minket végig az egyes nemzetek közötti különbségeken, illetve saját szűrőket beállítva a látogatók saját szempontok szerint is tehetnek összehasonlításokat, amiket vizualizálva tekinthetnek át.

Az eszköz használatával betekintést nyerhetünk az alábbi területekre:

  • Alap- és mesterszakos hallgatók által fizetendő díjak
  • Eltérések a hazai és külföldi hallgatók, valamint a nappali tagozatos és részidős hallgatók által fizetendő díjak között
  • Elérhető ösztöndíjak, támogatások és diákhitelek és azok pontos összege
  • Különböző segélyek, adókedvezmények, családi pótlék igénylési lehetőség

AZ Eurydice 39 ország felsőoktatási rendszeréből gyűjtött és tett elérhetővé az adatokat. Az EU 27 tagállamán kívül Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország vett részt az adatszolgáltatásban.

Társakkal való tanulási program: A végzettséggel rendelkezők utánkövetése az EU-n kívül

A 2025. január 21-22-én online formában megrendezett Peer Learning Activity (PLA) eseményen számos ország képviselői vettek részt. A program első napja a dél-koreai házigazdák köszöntőbeszédével vette kezdetét, amelyben hangsúlyozták a magas színvonalú végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerek jelentőségét.

A nyitónap első előadása Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszerét, valamint végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszerét ismertette. A Koreai Szakképzési és Oktatási Kutatóintézet (KRIVET) szakértője által tartott előadás rövid történeti áttekintést nyújtott Dél-Koreáról és bemutatta az ország oktatási rendszerét kiemelve azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek meghatározták az oktatás fejlődését. Az előadás részletes áttekintést nyújtott Dél-Korea szakképzési és oktatási rendszeréről (TVET). Ezután megismerkedtünk a Dél-Korea utánkövetési rendszereivel, különös tekintettel a Korea Employment Education Panel (KEEP) felmérésre, valamint a felsőoktatási intézményekre és a szakképző középiskolákra vonatkozó foglalkozási és a felsőoktatásban végzettek munkahelyváltásra vonatkozó statisztikáira. A KEEP átfogó adatbázist biztosít a fiatalok és a pályakezdők helyzetének vizsgálatához, lehetővé téve a középiskolai végzettség megszerzése utáni pályautak elemzését, beleértve a felsőoktatásba vagy a munkaerőpiacra való belépést.

A második előadáson a Szingapúri Műszaki Főiskola két képviselője betekintést nyújtott a szingapúri végzős hallgatók munkaerőpiaci felkészültségébe a Graduate Employment Survey (GES) felmérésen keresztül. Az előadás rövid történeti áttekintést nyújtott a Szingapúr műszaki főiskoláinak rendszeréről, illetve részletesen bemutatta a Singapore Polytechnic intézményét. A GES két kérdőíves felmérést foglal magába. Az Institute of Technical Education (ITE) Graduate Employment Survey és az Autonomous Universities (AUs) Graduate Employment Survey kutatásokat. Együttesen ezek a felmérések átfogó képet adnak a felsőoktatás utáni képzési rendszer végzőseinek munkaerőpiaci helyzetéről.

A második napon Ausztrália Nemzeti Szakképzési Kutatóközpontjának (NCVER) két képviselője ismertette az ország Student Outcomes Survey (SOS) elnevezésű felmérését, amely a szakképzésben résztvevő tanulók eredményeit vizsgálja. Továbbá az előadás bemutatta az NCVER szerepét mint Ausztrália szakképzési adatainak nemzeti kezelőjét. Az SOS részletes bemutatása alapján kiderült, hogy a felmérés évente közel egymillió hallgatót ér el, és az előző évben képzésben részt vevő hallgatókat célozza meg. A kutatást online és telefonon végzik, minden év júniusa és augusztusa között.

A PLA utolsó szakasza a japán középiskolai végzősök munkaerőpiaci átmenetének nyomon követési módszereit mutatta be. A Tokiói Egyetem egyik szakértője áttekintést adott Japán oktatási rendszeréről. A japán munkaerőpiac sajátosságainak bemutatásakor az előadás kiemelte a „vállalati állampolgárság” koncepcióját. Japánban a munkavállalók jellemzően vállalaton belüli pozícióváltások révén érnek el karriert, míg a vállalatok közötti munkahelyváltás ritkább jelenség. A vállalatok inkább munkahelyi képzéssel fejlesztik alkalmazottjaikat, ezért előnyben részesítik az általános, széleskörű akadémiai végzettséggel rendelkező diplomásokat.

Az esemény értékes betekintést nyújtott a résztvevők számára a végzettséggel rendelkezők utánkövetési rendszereinek különböző nemzetközi megközelítéseibe. A bemutatott dél-koreai, szingapúri, ausztrál és japán példák rávilágítanak arra, hogy a képzéseket elvégzők munkaerőpiaci átmenetének hatékony nyomon követése kulcsfontosságú a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában.

Országos felnőttképzési konferencia az Erasmus+ AL Agenda szervezésében – beszámoló

A felnőttképzés minőségének folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a képzési rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac változó igényeihez, valamint magas színvonalú tanulási lehetőségeket biztosítson a felnőttek számára. E célokat szolgálta a 2025. január 29-én megrendezett felnőttképzési konferencia is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL AGENDA Magyarország projektje, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és a Felnőttképzők Szövetsége közösen szervezett.

A több mint 200 résztvevőt vonzó rendezvény a minőségbiztosítás és a folyamatos fejlesztés aktuális kérdéseit helyezte a középpontba.

Az EQAVET minőségbiztosítási keretrendszer alapelvei szerint a minőségi felnőttképzés a tudatos tervezésre, a hatékony megvalósításra, az eredmények rendszeres értékelésére és a folyamatos fejlesztésre épül. A konferencia előadásai mindegyik területhez értékes szakmai tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat kínáltak.

A tervezés szakaszában kiemelt szerepet kapott a felnőttképzési rendszer stratégiai fejlesztése. Az előadások bemutatták a legújabb jogszabályi változásokat, a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti együttműködés lehetőségeit, valamint azokat a nemzetközi trendeket, amelyek hosszú távon meghatározzák a képzések minőségét és relevanciáját. A digitális tanulási formák, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a készségalapú képzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a képzési kínálat jobban igazodjon a tanulók és a gazdaság igényeihez.

A megvalósítás során a minőség egyik legfontosabb feltétele az átlátható és korszerű működés. A konferencián bemutatott fejlesztések – többek között a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) továbbfejlesztése, az elektronikus képzési dokumentáció bevezetése és a vizsgarendszer korszerűsítése – mind azt szolgálják, hogy a képzési folyamatok hatékonyabbak, egységesebbek és megbízhatóbbak legyenek.

Az értékelés és a minőség ellenőrzése szintén hangsúlyos témája volt a rendezvénynek. A Pest Vármegyei Kormányhivatal előadása bemutatta az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatait, valamint az intézményi ellenőrzéseket érintő jogszabályi változások hatásait. Az NSZFH ismertette a vizsgarendszer megújulását, amelynek célja az objektív, átlátható és egységes értékelés biztosítása a felnőttképzésben részt vevők számára.

A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen eleme a jó gyakorlatok megosztása és a nemzetközi tapasztalatok beépítése. Ennek jelentőségét mutatta be az Erasmus+ AL Agenda Magyarország és az EPALE program ismertetése is. A két kezdeményezés támogatja a szakmai együttműködéseket, elősegíti a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megosztását, valamint lehetőséget biztosít a felnőttképzés szereplői számára a folyamatos szakmai fejlődésre.

A konferencia egyértelműen rámutatott arra, hogy a minőségbiztosítás nem önálló feladat, hanem a felnőttképzés teljes működését átszövő szemlélet. A stratégiai tervezés, a korszerű megvalósítás, az átlátható értékelés és a folyamatos fejlesztés együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzés képes legyen megfelelni a tanulók, a munkáltatók és a társadalom változó elvárásainak. Az ilyen szakmai fórumok fontos szerepet töltenek be abban, hogy az EQAVET minőségfejlesztési alapelvei a mindennapi gyakorlatban is megjelenjenek, támogatva a felnőttképzés eredményességét és fenntartható fejlődését.