Az Oktatási Innovációs Közösség (Community for Educational Innovation) webináriumainak célja, hogy az oktatás, a kutatás, az ipar, a civil társadalom és a közszféra érintettjeinek összehozásával jó gyakorlatokat osszanak meg és megvitassák az oktatási innovációkat. Az események a stratégiai kompetenciafejlesztésre összpontosítanak, igazodva az Európai Bizottság Készségek uniójáról szóló közleményéhez.
Az „Élethosszig tartó tanulás az innovatív munkaerőért” program keretében került megrendezésre 2026. október 14-én „A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között” webinárium.

A készségek központi szerepet játszanak Európa versenyképességében, ellenálló képességében, valamint abban, hogy miként tud reagálni a gazdasági és technológiai változásokra.

Az egyének és a munkaerőpiac által igényelt készségek fejlesztése összehangolt fellépést igényel az oktatási és képzési szolgáltatók, a munkáltatók, a szociális partnerek, a hatóságok és más regionális szereplők részéről.

A készségpartnerségek uniós szakpolitikai kerete

Az Európai Készségfejlesztési Program (2020) első kiemelt intézkedéseként indította el a Készségek Paktumát (Pact for Skills). A Paktum egy közös elkötelezettségi modellt biztosít a készségfejlesztéshez:

  • az élethosszig tartó tanulás kultúrájának előmozdítása mindenki számára,
  • erős készségpartnerségek kiépítése,
  • a készségkínálat és -kereslet nyomon követése,
  • a készségigények előrejelzése, valamint
  • a diszkrimináció elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő esélyek biztosítása.

A Szociális Jogok Európai Pillérének Akcióterve (2021) azt a fő uniós célt tűzte ki, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60%-a vegyen részt képzésben minden évben.
A Készségek Uniója (Union of Skills, 2025) biztosítja a jelenlegi átfogó uniós stratégiát az oktatás, a képzés és az élethosszig tartó tanulás megerősítésére.

Egyéb releváns uniós keretek és eszközök:

Partnerségek a gyakorlatban

A készségpartnerségek összehozzák az érintetteket, hogy kollektíven lépjenek fel a készségfejlesztés érdekében. A partnerségek terjedelme és összetétele az adott szektortól, területtől és célkitűzésektől függően változik. Három formája különösen releváns.

A hatékony partnerségekhez világos célokra, szerepekre és olyan irányítási elrendezésekre van szükség, amelyek tükrözik a különböző partnerek hozzájárulását. A tartós elköteleződés a közös prioritások azonosításán és az eltérő igényekkel, kapacitásokkal rendelkező szervezetek közötti együttműködés fenntartásán is múlik.
A partnerségeknek az egyes projekteken vagy finanszírozási ciklusokon túl is fenntarthatónak kell maradniuk. Ez hosszú távú tervezést, megfelelő erőforrásokat, valamint az együttműködés fenntartását és skálázását szolgáló megállapodásokat igényel.

Kihívások az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a munkáltatók számára

A Készségek Paktuma 2025-ös éves felméréséből és az Egyetem–Vállalat együttműködésről szóló bizottsági kutatásokból származó bizonyítékok visszatérő kihívásokra mutatnak rá a készségpartnerségek kiépítése és fenntartása terén:

  • Korlátozott kapacitás az elköteleződésre: A partnerségek a szervezetek alaptevékenységei mellett munkatársi időt, koordinációt és pénzügyi erőforrásokat igényelnek. Az erőforrás-korlátok ezért korlátozhatják mind a részvételt, mind a közös munka terjedelmét.
  • Eltérő prioritások és munkaritmus: Az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a vállalkozások eltérő célok, döntéhozatali folyamatok és időkeretek szerint működnek, ami megnehezítheti a prioritásokban való megállapodást és az együttműködés fenntartását.
  • A készségigények átültetése a képzési kínálatba: A készségigények azonosítása csak az első lépés; a partnereknek ezt az információt releváns tantervekké, képzésekké és egyéb oktatási válaszokká is át kell alakítaniuk. A stratégiai információk terén mutatkozó hiányosságok megnehezíthetik ezt a folyamatot.
  • Egyenetlen kapacitás a munkáltatók között: A kisebb vállalkozásoknak kevesebb idejük, személyzetük és szervezeti kapacitásuk lehet a szakmai gyakorlatokban, közös projektekben vagy az együttműködés más formáiban való részvételre, ami a közvetítői támogatást különösen fontossá teszi.
  • Az együttműködés fenntartása az idő múlásával: A hosszú távú partnerségek a folyamatos elkötelezettségen, a megfelelő erőforrásokon és az olyan szervezetek közötti összehangoláson múlnak, amelyek prioritásai eltérő ütemben változhatnak.

A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium

A készségekért létrejött partnerségek – Hidak építése a szektorok között webinárium (Partnerships for Skills – Building Bridges Across Sectors) webinárium azt vizsgálta, hogy az oktatás, az ipar és más szektorok közötti partnerségek miként építhetnek erősebb készség-ökoszisztémákat, és hogyan készülhetnek fel a jövőbeli munkaerő-szükségletekre.

  • Hogyan tudják az európai és ágazati partnerségek a készségigényeket összehangolt fellépéssé alakítani az országok és iparágak között?
  • Mi teszi a készségpartnerségeket hatékonnyá és fenntarthatóvá, különösen akkor, ha a partnerek eltérő szerepekkel, prioritásokkal és kapacitásokkal rendelkeznek?
  • Hogyan tudnak az egyetemek és a vállalkozások intézményi szinten együttműködni annak érdekében, hogy felkészítsék a tanulókat a munkába álláshoz szükséges kompetenciákra?

 

Eva Revilla: Az európai munkaerő készségeinek erősítése: A Készségek Paktuma és annak partnerségei

A témához kapcsolódóan készült Az Útmutató kézikönyv: a szakképzési partnerségek bevezetése és kialakítása kiadvány.
Egy sikeres készségfejlesztési partnerség kiépítéséhez az alábbi kulcskészletekre és elemekre van szükség.

A Készségek paktumának partnerségi szintjei az alábbiakban láthatóak.

A Paktum finanszírozási és szakképzési eszközei a következők:

 

Nathalie Richet: A készségigényektől a gyakorlati lépésekig: megújuló energiával kapcsolatos készségfejlesztési partnerség

Az előadás a megújuló energia szektor készségfejlesztési partnerségének tapasztalatait mutatta be.
A megújuló energia szektorban tapasztalható készség hiányosságok közvetlenül akadályozzák a technológiák elterjedését és az Európai Unió éghajlatpolitikai céljainak elérését. E közös kihívásra válaszul jött létre a megújuló energiás nagyléptékű partnerség (Large scale partnership on renewable energy skills).

A kezdeményezésben 26 szervezet vesz részt, amelyek az ökoszisztéma egymást kiegészítő területeit képviselik. Fő feladatuk a készségekkel kapcsolatos információk, a közös prioritások és a kollektív fellépés összekapcsolása.

2022–2024: A közös aggodalomtól a szektorszintű partnerségig

Az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága (DG ENER) és több brüsszeli székhelyű szövetség közötti többhónapos egyeztetés során vált nyilvánvalóvá a közös problémajelenlét.
A készségbeli kihívásokért egyetlen szereplő sem tehető egyedül felelőssé. Bár a probléma közös, az információk és a felelősségi körök elaprózottak. A teljes képet egyetlen szereplő sem képes átlátni, ezért volt szükség a közös koordinációra és a munkacsoportok létrehozására. Nyilatkozatuk fő üzenete: a töredékes tudást kollektív cselekvéssé kell alakítani.

2024-től napjainkig zajlik a prioritások gyakorlatba ültetése

A RESkill Alliance egy Erasmus+ Blueprint projekt, amely támogatja a megújuló energiás készségpartnerséget, valamint a szektorális készségigényeket stratégiai információkká, átfogó stratégiává, képzési anyagokká és tanúsítási keretrendszerré alakítja át.

A partnerség kulcsfontosságú szerepe, hogy áthidalja az iparág és az oktatási/képzési szféra közötti kommunikációs szakadékot. Az iparág által azonosított igény önmagában még nem jelent képzési megoldást, a folyamatnak különböző lépcsőfokokon kell keresztülmennie.

Az EU stratégiai (EU Blueprint) megközelítésében a képzési modell széles körű és egyszerű adaptálhatóságát biztosítják:

  • az újrafelhasználható források és eszközök;
  • az alkalmazkodás a különböző szektorális és nemzeti kontextusokhoz;
  • valamint az olyan partnerségek és hálózatok, amelyek támogatják a terjesztést és az átvételt.

 

Nelly Narges Karimi: A hallgatók felkészítése a munka világára: Jövőbeli kompetenciák építése egyetemi–ipari együttműködésen keresztül

Az utolsó előadásban a norvég Stavanger Egyetem jó gyakorlatát osztotta meg az InGenious program vezetője. Az InGenious program (magyarul: leleményes, ötletes) a Stavangeri Egyetem (University of Stavanger – UiS) innovatív kezdeményezése, amelynek célja, hogy áthidalja a szakadékot az akadémiai szféra és az ipar/üzleti élet között. A program felkészíti a hallgatókat a jövő munkaerőpiaci kihívásaira, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a zöld átmenetre.
A program 2020-2026. közötti időszakában 900 hallgató vett részt és 35 nemzet képviseltette magát 65 projektben, 18 szakterületen.

A program az oktatásbeli innovációra és a fenntarthatóságra épül:

  • Esettanulmányok, szemináriumok, workshopok, vállalati látogatások és mentorálás révén a hallgatók a gyakorlatban alkalmazzák tudásukat.
  • Segítik a hallgatókat abban, hogy a zöld átmenet aktív formálóivá és vezetőivé váljanak.
  • Az ipari szereplők friss tehetségekhez, új perspektívákhoz és az egyetemi kutatási tudáshoz férnek hozzá, miközben aktívan alakítják a jövő oktatási folyamatait.

Az InGenious program egy folyamatos körfolyamatot biztosít az egyetem és a külső partnerek között.

Az InGenious összekötőként és katalizátorként működik: megérti az igényeket, összehangolja az elvárásokat és közösen tervezi meg az oktatást. A közös értékteremtéssel olyan oktatási ajánlat jön létre, amely az oktatóknak releváns, a hallgatóknak értékes, a külső partnereknek pedig hasznos.

Az oktatók vonzó, lényeges tantárgyakat és a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó tanulási élményeket nyújtanak. A hallgatók kapcsolatot építenek a munka világával, elérik a jövőbeli munkáltatókat, valamint karrierépítő készségeket szereznek. A külső érintettek hozzáférnek a jövő tehetségeihez, új látásmódot kapnak a valós problémákra, és releváns kompetenciákkal rendelkező munkaerőt képezhetnek.

A program során a hallgatók 4 fő területen szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.

Kiemelt rendezvényeik közé tartoznak például a Tudomány és ipar napja, amely egy találkozási pont az ipari és az egyetemi szereplők számára új együttműködések felfedezésére, valamint az 5 napos tematikus nyári egyetemek. A hallgatók, kutatók és az ipar szakemberei együtt tanulnak, előadásokon és workshopokon vesznek részt, hálózatot építenek.

Az egyetem-ipar együttműködésben kihívások és lehetőségek is vannak.

 

Az „Élethosszig tartó tanulás az innovatív munkaerőért” program további webináriumai:

Recommended Posts