2026. szeptember 24-25-én Pécsen került megrendezésre a 20. PASCAL megfigyelőközpont – Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia.
A PASCAL Nemzetközi megfigyelőközpont (PASCAL International Observatory) 2002 óta arra keresi a választ, hogy a helyszín, a társadalmi tőke és az egész életen át tartó tanulás hogyan ösztönzi a fenntartható gazdasági, a társadalmi és a kulturális megújulást. Ez összhangban van az ENSZ fentartható fejlődési céljaival és az UNESCO Tanulóváros Hálózatával (GNLC), főként azokkal, amelyek a minőségi oktatásra, a fenntartható közösségekre és az éghajlatváltozás elleni fellépésre fókuszálnak.
Kép forrása: Wikipédia
A konferencia helyszíne nem véletlen, hiszen jelenleg két magyarországi tagja van a Tanulóváros Hálózatnak: Szombathely és Pécs.
Pécs a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, és a közösség-alapú tanulási programjaiért, valamint a Pécsi Tanuló Város Fesztivál megszervezéséért 2017-ben elnyerte az UNESCO Globális Tanuló Város Díját is.
Az UNESCO meghatározása szerint egy tanulóváros aktívan tesz a következő célokért:
- Erőforrások mozgósítása: Minden szektort (cégek, civil szervezetek, oktatási intézmények) összekapcsol, hogy az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig mindenki számára elérhetővé tegye a fejlődést.
- Közösségi tanulás: Feléleszti és támogatja a tanulást a családokban és a helyi kisközösségekben.
- Munkahelyi fejlődés: Megkönnyíti és ösztönzi a tanulást a munkahelyeken is (átképzések, modern technológiák használata).
- Inklúzió és fenntarthatóság: A megszerzett tudást a társadalmi felzárkóztatásra, a gazdasági virágzásra és a környezeti fenntarthatóságra (pl. klímavédelem) fordítja.
A koncepció nemcsak elmélet, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a város polgárai számára:
- Elérhetőbbé válnak az ingyenes vagy kedvezményes képzések, workshopok és kulturális események.
- Erősödik a helyi identitás és összetartozás a közösségi programokon keresztül.
- Nő a város gazdasági versenyképessége, mivel a helyi munkaerő könnyebben alkalmazkodik a változó piaci igényekhez.
A Tanuló közösségek és Ökoszisztémák konferencia kutatókat, gyakorlati szakembereket, döntéshozókat és közösségi vezetőket várt annak feltárására, hogyan kapcsolódik össze az egész életen át tartó tanulás, a fenntarthatóság, a kreativitás és a jóllét (well-being) a lendületes városi ökoszisztémák formálásában.
A konferencia során az alábbi témák kerültek fókuszba:
1. A közösségvezérelt és generációk közötti egész életen át tartó tanulás (LLL) társadalmi előnyei
- Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések a befogadást, a méltányosságot és a társadalmi kohéziót?
- Hogyan ösztönzik a közösség által vezérelt tanulási kezdeményezések az innovációt a fenntartható és körforgásos gyakorlatok támogatása érdekében?
- Milyen szerepet játszik a generációk közötti tanulás a rugalmasan ellenálló (reziliens) közösségek kiépítésében?
2. Oktatás a Fenntartható Fejlődésért (ESD)
- Hogyan tudják a tanulóvárosok beágyazni a fenntarthatóságot a formális, nem-formális és informális oktatásba?
- Melyek a hatékony modellek a fenntartható fejlődésre nevelés integrálására a városfejlesztésbe és a várospolitikába?
3. Gazdasági és digitális innováció a tanulóvárosokban (munkaalapú tanulási következményekkel)
- Hogyan támogatják a digitális eszközök és platformok az egész életen át tartó tanulást és a munkaerőfejlesztést?
- Milyen következményei vannak a mesterséges intelligenciának (AI), az automatizációnak és a digitális átalakulásnak a városi tanulási ökoszisztémákra nézve?
4. Teljes gőzzel előre a „STEAM” jegyében: A művészetek beemelése a STEM-be
- Hogyan ösztönözheti a művészetek integrálása a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) oktatásba a kreativitást és az innovációt a városokban?
- Milyen szerepet játszanak a kulturális intézmények és a kreatív iparágak a tanulóvárosokban?
5. Jóllét és kiteljesedés a tanulóvárosi terekben
- Hogyan támogatják a tanulóvárosok a mentális egészséget, a jóllétet és az emberi kiteljesedést? Milyen szerepet játszik a kreativitás és az innováció az egészség és a jóllét előmozdításában?
- Milyen kapcsolatok vannak a tanulás, a boldogság és az életminőség között a városi környezetben?
A tanulóváros koncepciója, a konferencia és az EQAVET szorosan összekapcsolódnak az egész életen át tartó tanulás minőségének és társadalmi hasznosulásának fejlesztésében. Míg a tanulóváros egy ökoszisztémát és keretrendszert biztosít a tanulás helyi szintű kiterjesztésére, addig az EQAVET a módszertant és minőségbiztosítást nyújtja ahhoz, hogy ez a képzés hatékony és mérhető legyen.
- A tanulóvárosok rengeteg olyan képzést, workshopot és közösségi tanulási formát kínálnak, amelyek kívül esnek a klasszikus iskolarendszeren. Az EQAVET ciklus logikája (Tervezés ➔ Végrehajtás ➔ Értékelés ➔ Felülvizsgálat) és indikátorrendszere (például a képzésben résztvevők elégedettsége vagy a megszerzett készségek munkaerőpiaci relevanciája) tökéletesen alkalmazható a tanulóvárosi kezdeményezések hatékonyságának mérésére is.
- A pécsi Pascal konferencia központi témája a tanulóvárosi ökoszisztémák virágzása a kreatív, körforgásos gazdaságban. Az EQAVET 2020 utáni megújított irányelvei kifejezetten előírják, hogy a szakképzésnek és a felnőttképzésnek reagálnia kell a zöld és digitális átállásra, a fenntarthatósági és környezeti szempontokra. A konferencia tudományos diskurzusa és a jó gyakorlatok bemutatása közvetlenül támogatták az EQAVET ezen stratégiai céljainak gyakorlati megvalósítását.
- A tanulóvárosok sikere a helyi szereplők (egyetemek, mint a PTE, önkormányzatok, vállalatok és képzőközpontok) szoros együttműködésén múlik. Az EQAVET közös európai alapelvei és minőségi kritériumai biztosítják azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szereplők által nyújtott képzések (legyen az egyetemi kurzus, szakképzési modul vagy vállalati tréning) kompatibilisek és elismertek legyenek az ökoszisztémán belül.
- A Pécsi Tudományegyetemen megrendezett konferencia szakmai partnerei között ott volt az EPALE Magyarország is, amely a felnőttkori tanulás európai platformja. Mivel az EQAVET nemzeti referenciapontjai és az európai szintű szakértői értékelési (Peer Review) folyamatok a tudásmegosztásra épülnek, a konferencia tudományos szekciói és a pécsi tanulóvárosi kezdeményezések bemutatói közvetlen inputot adtak a minőségközpontú felnőtt- és szakképzési politikák fejlesztéséhez.
