2026. október 15-én került sor a Helyet adni a sokféleségnek – Az inklúzió és az Erasmus+ szerepe webináriumra, amelynek célja a résztvevők szemléletének erősítése az inklúzió és a méltányosság területén. A program ezen kívül gyakorlati segítséget is nyújtott ahhoz, hogy az Erasmus+ programokban minél szélesebb körben és sikeresebben vonhassák be a különböző hátterű és szükségletű tanulókat.
Marton József: Inkluzív iskola és inkluzív tanulási környezet
Az előadás során több inklúzióhoz kapcsolódó fogalom is tisztázásra került.
Az integráció során a tanuló alkalmazkodik a rendszerhez, az inklúziónál a tanulási környezet alkalmazkodik a tanulók sokféleségéhez. A probléma a tanuló és a környezet közötti akadályban keresendő, nem magában a tanulóban.
Az inklúzió (hozzáférés, méltányosság, részvétel) és a kiválóság (magas minőség, kompetenciák, eredményesség) nem versengő célok, hanem együtt biztosítanak fejlődési lehetőséget mindenki számára. Az inklúzió nem jár a követelmények csökkentésével. Ez az inkluzív kiválóság.
A lehetséges akadályok listáját a teljesség igénye nélkül az Erasmus+ program páyázati útmutatója is tartalmazza, amely magyar nyelven is letölthető. Ezek az akadályok a tanulói életút során megjelenhetnek a bejutásnál, a tanulásnál, a gyakorlati képzésnél, az értékelésnél, a mobilitásnál, a végzettségnél és a munkaerőpiacon is.
Az egyenlőség (Equality) azonos hozzáférést és diszkriminációmentességet jelent mindenki számára. A méltányosság (Equity) az erőforrások és intézkedések igazítása az egyéni szükségletekhez az esélyegyenlőségért. Az inkluzív oktatásban nem a célt változtatjuk meg, hanem az oda vezető utat tesszük hozzáférhetővé. Az inkluzív iskolában a tanulói sokféleség nem kivétel, hanem kiindulópont, jellemzői a következők:
- Tanulóközpontúság (mentorálás, közösség, támogató értékelés, Egyetemes tanulási tervezés – Universal Design for Learning).
- Befogadó intézményi szemlélet (az egész intézményre kiterjedő működés).
- Differenciálás és egyéni tanulási utak (eltérhet a tanulás üteme, módszere, a tananyag megközelítése, a támogatás intenzitása és az értékelés módja is).
- Kérdésközpontú pedagógia (mit tanult meg a tanuló, és mire van még szüksége a továbblépéshez?)
A sikeresség ellenőrzéséhez az alábbbi kérdéseket tudjuk feltenni:
- Hozzáfért?
- Részt tudott venni?
- Megkapta a szükséges támogatást?
- Sikeressé tudott válni?
Braun Péter: Inklúzió az iskolai gyakorlatban
Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola (kb. 400 fő) küldetése, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson minden tanuló számára. Ahogy iskolájuk névadója írta:
Mint inkluzív iskola, az alábbiak jellemzők rájuk:
- Személyre szabott tanulási utak és differenciálás: A tanórai heterogenitás kezelése élményszerű tanulással, kooperatív technikákkal és digitális támogatással.
- Felzárkóztatás és esélyteremtés: SNI (Sajátos nevelési igényű) és BTMN (Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulókat ellátják. Hátránykompenzációs délutáni foglalkozásokat tartanak, esélyteremtő pályázataik vannak, valamint életvezetési és gyakorlati ismereteket adnak át. Szorosan együttműködnek a családokkal, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szociálpedagógia tanszékével és tanodákkal.
- Komplex Alapprogram: DFHT (Dinamikus Formáló Helyzetteremtő Tanulás) és komplex órákat alkalmaznak. 5 alprogramjuk van, az órák ráhangolódással kezdődnek, és a „Te órád” koncepció keretében a gyerekek választják a foglalkozást.
- Tehetséggondozás és képességkibontakoztatás: A szakköri kínálatuk sokszínű. Van emelt óraszámú és szintű oktatásuk, komplex tehetséggondozó műhelyeik és több sportolási lehetőséget is biztosítanak.
- Jó gyakorlatok és innovációk: Fontos számukra a hagyományápolás, témaheteket, projektnapokat, valamint 3 hetet meghaladó projekteket tartanak, közösségi programokat szerveznek. Létrehozták a „Péterkei értéktárat”.
Az iskola elkötelezettségét és értékeit az alábbi címek és elismerések is tanúsítják.
Rozmán Éva: Hogyan tehetjük inkluzívabbá az Erasmus+ mobilitást?
Az előadás azzal a kérdéssel kezdődött, hogy ha holnap Erasmus+ mobilitásra indulna az iskola, kik azok a tanulók vagy kollégák, akik biztosan kimaradnának belőle? Az előadó az alábbi akadályokat azonosította, amelyek nagyon hasonlítanak a cikk elején bemutatott Erasmus+ program páyázati útmutatójában említettekhez..
Az iskola a mobilitással kapcsolatos információkat eljuttathatja minden családhoz, tudatosan keresheti a kevésbé látható tanulókat. Fontos, hogy nem csak az nyelvtudást kell fejleszteni, hanem az önbizalmat is. Nagy segítséget jelenthet a mentoráló és támogató háló építése és az Erasmus+ inklúziós támogatásainak igénybevétele.
A tudatos választás során olyan tanulókat is meg lehet keresni, akik ritkán jelentkeznek, csendesebbek, kevésbé magabiztosak. Teret kell adni a felkészítésnek, amely magában foglalhatja a nyelvi mentorálást, a kulturális felkészítést, a korábbi résztvevők bevonását és a szülői tájékoztatókat.
Az inkluzív mobilitással nem csupán a résztvevő fejlődik, hanem az iskola is. Nyitottabbá válik a közösség, erősebb lesz a befogadó kultúra, kevesebb kirekesztődés történik, a tanulók motiváltabbá válnak.
A webinárium befejező részében Braun Péter a jó gyakorlatok részben az Erasmus+ programot stratégiai lehetőségként említette a világ megnyitására a térség tanulói előtt. A céljuk, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók egyenrangú csapattagként vehessenek részt a mobilitásban. Ehhez fizikai és kognitív akadálymentesítést végeztek. A kiválasztási szabályzatot átláthatóvá tették, bevontak gyógy- és fejlesztőpedagógusokat, utazási forgatókönyvekkel dolgoztak és blended mobilitást is alkalmaztak. Fókuszba helyezték a piacképes zöld és digitális kézségeket a külföldi vállalatoknál és használják az Europass Mobilitási Igazolványt.
A roma tanulóknál hangsúlyt fektettek a kulturális büszkeségre és identitásmegőrzésre, valamint a személyes kapcsolattartásra és a szülői edukációra. A diákmentor-program során fontos szerepet kapott a kortárssegítés, így a hazatérő diákok résztvevőkből tudásmegosztókká váltak.
Különböző mentális jóllétet támogató kezdeményezéseik vannak, mint a stresszkezelés, konfliktusmegelőzés, erőszakmentes kommunikáció, a bullying és a cyberbullying megelőzése.
A tapasztalatokat beépítik az alapdokumentumokba, papírmentes projektmenedzsmentre, zöld utazásra, fenntarthatóságra törekszenek, valamint horizontális és vertikális tudásmegosztásra, a jó gyakorlatok multiplikációjára.
A webinárium végén a résztvevők azon gondolkodhattak, hogy mi az az egy dolog, amit kiemelnének a az elhangzottakból és már másnaptól fel tudnák használni a munkájukban.
