
2026. november 5-7.között került sor Egerben a XXVI. Országos Neveléstudományi Konferenciára, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, amelynek címét egy T. S. Eliot idézet adta.

Már a tavalyi, jubiliumi konferencián is a 21. század oktatásügyi kihívásai kerültek fókuszba, amelynek folytatásaként idén tovább kutatták, milyen választ adhatnak a változásokra a neveléstudomány különböző szakterületei.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársai az alábbi témákban tartottak előadást.
Csányi Róbert: Tanulmányi eredményesség és bennmaradás az Apáczai ösztöndíjprogramban
A kutatás azt vizsgálta (6808 diák adatai alapján), hogyan alakul a hátrányos helyzetű szakképző iskolás diákok tanulmányi átlaga, és kik tudják megtartani a legalább 3,5-ös átlaghoz kötött Apáczai-ösztöndíjat az első év végére.
Megállapításra került, hogy az általános iskolából a középiskolába való átmenet nehézségei miatt a tanulmányi átlag visszaesése szinte kizárólag a 9. évfolyamosokra jellemző – a felsőbb évesek tartani tudták a korábbi eredményeiket.
Nagyobb eséllyel romlik a jegyük, és könnyebben elveszítik az ösztöndíjat a 9. évfolyamosok, a halmozottan hátrányos helyzetűek, valamint a fiúk (emellett a technikumba járóknál és a nagyon magas átlaggal indulóknál is nagyobb volt a visszaesés mértéke).
A jogosultság megtartását leginkább a magasabb belépési tanulmányi átlag segíti elő.
A kutatásból az látszik, hogy a pénzbeli ösztöndíj önmagában nem elég, a mentoroknak kiemelten támogatniuk kell az iskolaváltással küzdő 9. évfolyamosokat, a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat és a fiúkat. (Az absztrakt innen tölthető le.)
Nagy Nikolett Szollanzs, Zöldi-Tóth István: A szakképzésből a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra történő átlépés mintázatai
A kutatás több nagy állami adatbázis és kérdőívek összekapcsolásával azt vizsgálta, merre indulnak tovább a szakképzésben (főként technikumban) végzett fiatalok. Továbbtanulnak, vagy azonnal munkába állnak?
A legfontosabb eredmények:
- Sokan mennek egyetemre, főleg szakirányban: A sikeres szakmai vizsgát tett technikumi diákok 29,1%-át vették fel felsőoktatásba (a nappali/tanulói jogviszonyban végzetteknél ez az arány 42,5%). A felvettek többsége (kb. kétharmada) a már megszerzett szakmájához kapcsolódó szakon tanult tovább.
- Ágazati és területi különbségek: Az informatika, a gazdálkodás-menedzsment és a gépészet területéről sokan mennek egyetemre, míg más szakmáknál a gyors munkába állás jellemzőbb. A továbbtanulók a nagy egyetemi központok felé áramlanak.
- Munka és tanulás: A vizsgált mintában a végzettek 11,7%-a kizárólag dolgozik, további 7%-uk pedig tanulás mellett vállal munkát.
- Háromféle döntési típus: A fiatalok pályaválasztási motivációi alapján három csoport különíthető el: a céltudatosak, a külső nyomásra döntők és a bizonytalanok.
A sikeres elhelyezkedést és továbbtanulást leginkább a gyakorlati tapasztalat, a duális képzés és a biztos szakmai tudás segíti, de a fiatalok életútját erősen befolyásolja, hogy milyen ágazatban és az ország melyik részén tanultak. (Az absztrakt innen tölthető le.)
Szamosi Blanka, Ungvári Mária: Tanulói tervek és várakozások a szakképzésben
A kutatás (a 2024/2025-ös tanév országos tanulói kérdőíves adatai alapján) azt vizsgálta, hogyan látják a jövőjüket a szakképzésben tanuló diákok, mennyire magabiztosak a szakmájukban, és milyen elvárásaik vannak a leendő munkahelyükkel kapcsolatban.
A legfontosabb eredmények:
- Munka vagy egyetem? A többség a szakma megszerzése után azonnal munkába szeretne állni, de sokan terveznek egyetemre is menni. A továbbtanulási szándékot erősen meghatározza a családi háttér: minél magasabb a szülők végzettsége, annál nagyobb eséllyel választja a gyerek is a felsőoktatást. Emellett van egy bizonytalan réteg is, amelyik még nem döntött a jövőjéről.
- Magabiztos szakmai tudás: A kép összességében pozitív – a diákok többsége rövid és hosszú távon is alkalmasnak és magabiztosnak érzi magát arra, hogy elhelyezkedjen és helytálljon a választott szakmájában.
- Mit keresnek egy munkahelyben? A fiatalok számára a jó fizetés és a kellemes munkahelyi légkör a legfontosabb. A munka–magánélet egyensúlya ebben az életkorban, a karrierépítés elején még kevésbé hangsúlyos szempont számukra.
A szakképzés tehát fontos ugródeszka a munkaerőpiacra és a társadalmi előrelépéshez is, de a fiatalok jövőbeli ambícióit – különösen a továbbtanulást – továbbra is nagymértékben befolyásolja a családi háttér és a szülői támogatás. (Az absztrakt innen tölthető le.)
Ungvári Mária, Szamosi Blanka: Tanulói vélemények a szakképzésről
A kutatás (közel 210 ezer diák országos adatai és több mint 27 ezer tanuló kérdőíves válasza alapján) azt vizsgálta, hogyan látják magát a képzést a szakképzésben tanuló fiatalok, miért választották ezt az utat, és mivel elégedettek vagy éppen elégedetlenek.
A legfontosabb eredmények:
- Kik tanulnak szakképzésben? A diákok többsége technikumba jár, összességében több a fiú, a legnépszerűbb ágazatok pedig az informatika és távközlés, valamint a turizmus-vendéglátás.
- Miért ezt választják? A tanulók közel fele (46%) tudatosan, saját érdeklődésből és karriercélok miatt döntött a szakma mellett, míg minden negyedik diák (25%) külső nyomásra (például szülői vagy környezeti hatásra) választott.
- Mi működik jól, és min kell javítani? A diákok leginkább az osztályközösséggel és az oktatók felkészültségével elégedettek. Ugyanakkor hiányolják a magasabb ösztöndíjat, a több szakmai gyakorlatot és a korszerűbb iskolai infrastruktúrát (felszereltséget).
Megállapítható, hogy a szakképzés továbbfejlesztéséhez nemcsak a munkaerőpiaci igényeket kell figyelni, hanem a diákok visszajelzéseit is – különösen a gyakorlati képzés, a felszereltség és a pénzügyi ösztönzők terén. (Az absztrakt innen tölthető le.)
Czirfusz Dóra szakértőnk A szakképzésből kilépő fiatalok munkaerőpiaci sikerességének prediktorai előadása alapján készült cikkét itt tudják elolvasni.




