Kategória: Hírek

8. § (1) A szakképző intézmény a minőségpolitika keretében
(2) Az oktatók értékelését – a minőségpolitikában meghatározottak szerint – az igazgató végzi. Az oktatók értékelési rendszere keretében az igazgató a további intézményvezetők és – döntése alapján – külső szakértő bevonásával háromévente
a) értékeli az oktató munkáját, erősségeket és fejlesztendő területeket határoz meg, jóváhagyja az oktató által az értékelés megállapításaihoz kapcsolódóan készített cselekvési tervet,
b) vizsgálja az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján kidolgozott elvárásrendszer teljesülését, ennek keretében az oktató
ba) szakmai felkészültségét,
bb) a szakképzés-releváns korszerű módszertan alkalmazását,
bc) pedagógiai tervezését,
bd) pedagógiai értékelését,
be) együttműködését más oktatókkal, a szülőkkel és a gyakorlati oktatási partnerekkel,
bf) személyiségfejlesztő, csoportvezetői, tanulás támogató tevékenységét,
bg) innovációs tevékenységét és szakmai elkötelezettségét.

332. § (1) A minőségirányítási rendszer külső értékelését a szakképző intézmény úgy köteles megszervezni, hogy arra – a minőségirányítási rendszerének megfelelően – négyévenként legalább egyszer sor kerüljön.
(2) A szakképző intézmény külső értékelését a szakképzési államigazgatási szerv szakképzési minőségirányítási szakértők bevonásával a szakképzésért felelős miniszter által kiadott, nyilvános külső értékelési kézikönyv alapján végzi.
(3) A szakképző intézmény külső értékelése a szakképző intézményre és a szakképző intézmény vezetőjének munkájára terjed ki. Ennek keretében kell értékelni
a) a szakképzésialapfeladat-ellátást,
b) az előző külső értékelés eredményét és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési intézkedések megvalósulását,
c) – előzetes dokumentumelemzés és helyszíni látogatás során – az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján kidolgozott elvárásrendszer teljesülését, ennek keretében
ca) a folyamatok szabályozását és működését,
cb) a szakképző intézmény önértékelési tevékenységét,
cc) a fejlesztési tervek kidolgozását, megvalósítását és azok eredményességét,
d) a szakképző intézmény által alkalmazott indikátorokat, az eredmények alakulását,
e) – szükség esetén foglalkozáslátogatással – az oktatók intézményi értékelési rendszere működésének hatékonyságát, a beavatkozó intézkedések megvalósítását,
f) – általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint – az igazgató munkáját, valamint
g) a szakképző intézmény saját céljai megvalósulását.
(4) A külső értékelés módszere különösen a dokumentumvizsgálat, a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés és az interjú. A külső értékelés módszertanát, az annak során használt eszközöket, valamint az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján kidolgozott egységes eljárást a szakképzésért felelős miniszter által kiadott külső értékelési kézikönyv tartalmazza.

Megjelent az EQAVET Hírlevél aktuális száma, visszatekint az EQAVET fejlődésére a koppenhágai folyamat első napjaitól. Rámutat arra, milyen fontos a fő érdekelt felekkel való kapcsolat, különös tekintettel a szociális partnerekre, a szakképzések hatékony minőségbiztosítási megközelítéseinek uniós és tagállami szintű végrehajtása terén.

Luxemburgban a Munkavállalók Kamarája aktívan részt vett a (tanulási eredményeket alkalmazó) kompetenciaalapú megközelítés kidolgozásában, amelyet az állam, a munkavállalók és a munkaadók képviselői közötti partnerségi modell kialakítására irányuló jogszabályok támasztanak alá. Ezek együttesen meghatározták a szakképzési rendszer irányításának és megszervezésének módját.

Carlo Frising cikke bemutatja, hogy a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretének 2. és 4. mutatóját hogyan használták e folyamat támogatásához. Ezek keretet nyújtottak az információk összegyűjtésére irányuló átfogó megközelítés számára, amely a szakképzési rendszer teljesítményének szisztematikus nyomon követéséhez vezethet. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete hátterének fényében biztosította a változtatások rendszeren átívelő megvalósítását.

Christian Sperle az SMEunited képviseletében hangsúlyozta, hogy a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretéről szóló ajánlás és a 34 európai országot és európai szociális partnert magában foglaló hálózat biztos alapot teremt a minőségbiztosítás terén kifejtett, európai, nemzeti, regionális és ágazati szintű együttműködés fokozásához. Kiemeli ezenkívül a változásra irányuló fokozatos megközelítést, amely központi szerepet játszik az EQAVET-nél végzett munkánk terén. A Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretének jövőjével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretének továbbra is az eddigi fokozatos és befogadó megközelítését kell alkalmaznia, amely a szociális partnerek és egyéb illetékes érdekelt felek szoros együttműködésén alapul. Új kihívást fog jelenteni a digitális készségek, a digitális oktatási és tanulási módszerek egyre növekvő jelentősége, a készségek iránti igények korai azonosítása, valamint a felsőfokú szakképzés. Rendkívül fontos lesz az európai képesítési keretrendszer végrehajtási folyamatával való nagyobb fokú összhang kialakítása.

Jenny Conroy (Education and Training Boards Ireland, ETBI) cikkéből átfogó képet kapunk az EQAVET egymást követő munkaprogramjainak a tagállami minőségbiztosítási kultúra kialakításában betöltött szerepéről. Az e munkaprogramok során kialakított anyagok – a bevált gyakorlatok cseréje, az egymástól való tanulási tevékenységek, a fejlesztési és nyomon követési erőforrások segítettek abban, hogy megvalósuljon az EQAVET gyakorlati közösségének elképzelése, amelynek célja a minőségbiztosítási kultúra kialakítása a tájékoztatáson alapuló és befogadó, valamint a tagállamok igényeinek megfelelő tevékenységek kialakításán keresztül.

A Folkuniversitetet (Svédország) által koordinált „EQAVET a gyakorlatban” projekt az egyik olyan európai projekt, amely szolgáltatói fókuszú iránymutatásokat alakított ki az EQAVET kritériumainak a nemzeti keretrendszereken belüli hatékony végrehajtása céljából. E projekt innovatív jellege vegyíti a kritériumokra, jellemzőkre és mutatókra vonatkozó, felülről lefelé irányuló uniós megközelítést a lentről felfelé irányuló, szolgáltató alapú igényekre vonatkozó megközelítéssel.

Georges Kostakis cikkéből megtudhatjuk, hogy a Cedefopnak a bruges-i közleményt követő fellépések részét képező előrehaladási elemzése szerint a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretéről szóló, 2009. évi ajánlás lendülete segített az országoknak abban, hogy növeljék a szakképzések minőségét az önértékelés és a külső értékelés egyre nagyobb mértékű kombinálásával. A legtöbb ország a szakképzés- szolgáltatók minőségbiztosítási keretrendszerére összpontosított, beleértve a folyamatos javulásra irányuló eszközök és iránymutatások kidolgozását. Egyes országok a kezdeti és folyamatos szakképzések közötti elmosódott választóvonalra adott válaszként átfogó és integrált minőségbiztosítási rendszereket alakítottak ki.

A Bizottság továbbá rövid tájékoztatást ad a Helsinkiben lezajlott éves fórumról és a jelenlegi EQAVET Titkárság mandátumának végét követő átmeneti időszakra vonatkozó terveiről.

• • rugalmas tanulást;
• • a tanárok változó szerepét és a tanárok értékelésében bekövetkező változásokat;
• • a befogadási politikák megerősítését és a karrier fejlesztését.