Az EQAVET honlapja átkerült az EUROPA weboldalára.
A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.
Ebben a kiadásban számolunk be röviden az Önértékelési Kézikönyvről, amely 2022. február 9-től hatályos és meghatározza a szakképző intézményekre vonatkozó önértékelési folyamatokat.
A hírlevél angol nyelven itt olvasható:
Új forrásanyagok találhatók a SELFIE weboldalon.
Az Útmutató a SELFIE használatához rovatban Hogyan készítsünk digitális cselekvési tervet iskolánk számára? címmel található SPOOC (Small Private Online Course, rövid magán online tanfolyam) a spanyol oktatási minisztérium gondozásában. A SPOOC útmutatót is tartalmaz angol és spanyol nyelven.
A munkaalapú tanulással kapcsolatos új modulhoz mostantól minden uniós nyelven elérhető egy infografika is, amely a SELFIE WBL kísérleti projektjeit és az új modul sajátosságait mutatja be.
A SELFIE csapata azt kéri, hogy amennyiben az olvasók rendelkeznek a SELFIE felhasználói számára hasznos forrásokkal, osszák meg a többi felhasználóval és vegyék fel a kapcsolatot a JRC-EAC-SELFIE-TOOL@ec.europa.eu címen.
Az eredeti hír angol nyelven itt olvasható.
25. § (1) A külső értékelés során a felnőttképzési államigazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja el a felnőttképzési tevékenységet. A külső értékelés kiterjed a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésre, a felnőttképző saját céljának megvalósulására.
(2) A külső értékelés módszere különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a dokumentumvizsgálat. A külső értékelés módszertanát és annak során használt eszközöket a felnőttképzési államigazgatási szerv az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján egységesen dolgozza ki és a honlapján közzéteszi.
A szakképzés átalakítása során egy új, egységes minőségirányítási rendszer került bevezetésre.
A szakképzés átfogó átalakítása során, a Szakképzés 4.0 Stratégia célkitűzéseinek megfelelően, új, egységes minőségirányítási rendszer (MIR) került bevezetésre a szakmai oktatásban, amely az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszeren (EQAVET) alapul.
Az átalakítás kiemelt célja volt a minőség javítása, mely a hatékonyság növelésének fontos eszköze. Ennek köszönhetően a duális képzés fejlesztésének egyik sarokpontja a minőségirányítás több pontn történő bevezetése volt.
A szakképző iskoláknak 2022. augusztus 31-ig kellett kialakítaniuk a minőségirányítási rendszerüket, amely minőségpolitikából, átfogó önértékelésből, ezekre épülő beavatkozó és fejlesztő tevékenységekből áll. A minőségpolitika középpontjába a szakképzés minőségének növelését kellett helyezni. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott minőségcélok a szakképzési alapfeladat ellátás minőségének biztosítására és fejlesztésére fókuszáltak, ezek elérése érdekében kellett a működési elveket, módszertant, folyamatokat is átgondolni.
A szakképzésért felelős minisztérium szakértői csoportja kidolgozta az Önértékelési kézikönyvet, amely illeszkedik az EQAVET Keretrendszerhez, és amely módszertani útmutatást és támogatást nyújt a szakmai oktatást folytató szakképző intézményeknek a minőségirányítási rendszerük kialakításához, és azt követő működtetéséhez.Az EQAVET alapú MIR kialakításával a folyamatok átláthatóvá válnak, illetve monitoring rendszerként is működik az eredményesség nyomon követése érdekében.
Fő célok:
Az Önértékelési kézikönyv itt letölthető.
Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből, amelynek összegzését csütörtökön juttatta el az MTI-hez a szervezet.
A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg.
Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson – tették hozzá.
A pályaválasztást meghatározó szempontok közül 50 százalékkal a várható fizetés az elsődleges, 45 százalék viszont azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szeresse a szakmáját. A szülők értékrendje ettől kissé eltér, ugyanis az anyagi szempontokat 45 százalékuk helyezi előtérbe, és 68 százalék javasol olyan pályát, ami megfelel a gyermeke érdeklődésének. Az adatokból az is kiderül, hogy a magasabb végzettségű szülők nagyobb arányban bízzák a gyermekekre a döntést, de a családi háttér jelentősen befolyásolja a választást. Maguk a fiatalok leginkább informatikával, gasztronómiával, sporttal vagy a művészeti ágak valamelyikével foglalkoznának leginkább – írták.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének éves kérdőívét a közlemény szerint 9197-en töltötték ki. A felmérés részletes ismertetése a kamara honlapján olvasható.
Forrás: MTI
21 ország több mint száz képviselője vett részt az EQAVET Hálózat webináriumán, amelyre 2021. december 16-án került sor. A webinárium középpontjában a rugalmas szakképzési utak minőségbiztosítása állt.
Az EQAVET tekintetében A Tanács 2020. november 24-i ajánlása a fenntartható versenyképességet, a társadalmi igazságosságot és a rugalmasságot szolgáló szakoktatásról és szakképzésről egy aktualizált EQAVET keretrendszer leírást tartalmaz, illetve a deszkriptorok többek között a szakképzési tanulási utak rugalmasságára vonatkozó indikátorokat is bevezetnek. A webinárium résztvevői azt vizsgálták, hogy mit jelent a szakképzésben a fokozott rugalmasság a minőségbiztosítás szempontjából, illetve milyen kihívások és megoldások várnak a szakképzés minőségbiztosítására a rugalmas tanulási utak összefüggésében.
A rugalmas tanulási utak és a szakképzés minőségbiztosításának kapcsolatát vizsgálva kiindulópontjaként az ECVET-hálózat 2017-ben készített összefoglalót , amelynek célja a rugalmas tanulási utak nyolc alapelvének meghatározása, amelyek a formális, nem formális és informális tanulási környezetekben (beleértve az online tanulást is) alkalmazhatók. A megállapítások a következők:
Az EQAVET kontextusában a 8. alapelv különösen fontos, és jó kiindulópontot biztosított a közös beszélgetéshez. A résztvevők egyet értettek abban, hogy a minőségbiztosítást minden folyamat során figyelembe kell venni, a képesítések és a tanulási eredmények csoportjainak (beleértve az értékelési kritériumokat is) kidolgozásától/tervezésétől kezdve a rugalmas tanulási lehetőségek biztosításán, a tanulási eredmények átadásán és összekapcsolásán át egészen a képesítés megszerzéséig.
A webinárium során a résztvevők betekintést nyerhettek a következőkbe:
A webináriumon elhangzott előadások itt meghallgathatók
2021 november 11-12-én online zajlott le az Európai Bizottság szervezésében a Pályakövetés a szakképzés minőségének javításáért című peer learning activity, azaz egymástól tanulási program.
Ez az esemény volt az első a program sorozatban, amelynek célja, hogy segítse az országokat abban, hogy létrehozzák vagy továbbfejlesszék saját szakképzési pályakövetési rendszereiket. Információkat nyújtott arról, hogy a szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hogyan használhatók fel a szakképzés minőségének javítására mind a rendszer, mind a szolgáltatók szintjén. A virtuális szakértői tanulási tevékenységnek Finnország adott otthont, és 54 fő vett részt rajta, akik a nemzeti hatóságok és statisztikai hivatalok döntéshozói és szakértői voltak.
A résztvevők finn, holland, svéd, lengyel, portugál, ír példákat és megoldásokat hallhattak a pályakövetési rendszerekről.
A szakmai végzettséggel rendelkezők nyomon követésére vonatkozó adatok hatékony felhasználása számos előnnyel jár országos, regionális, szakképzési szolgáltatói és egyéni tanulók szintjén. Az eredményeknek a döntéshozatali folyamatok tényeken alapuló felhasználásával a tanulók megalapozottabb döntéseket hozhatnak, a nemzeti hatóságok és a szolgáltatók pedig úgy alakíthatják ki a szakoktatási és szakképzési kínálatot, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek.
A teljes jelentés az eseményről angol nyelven itt olvasható.
A dokumentumtervezet az EQAVET hálózat módszertani javaslatát mutatja be a rendszerszintű szakértői értékelésekhez.
Az EQAVET hálózat rendszerszintű szakértői értékelésekre vonatkozó megközelítéséről szóló koncepciótervezete már magyar nyelven is elérhető. A koncepció a 2020 évi Tanácsi Ajánlásra épül, amely a szakképzés minőségbiztosításának uniós rendszerszintű szakértői értékelésének bevezetését szorgalmazza.
A szakértői értékelések lehetőséget adnak a fogadó ország számára, hogy átgondolja a nemzeti szakképzési rendszer minőségbiztosításának gyakorlatát. A más országokból érkező szakértők pedig „kritikus barátként” adnak külső visszajelzést, és megosztják saját tapasztalataikat.
Az EQAVET hálózat a júniusban véglegesítette a szakértői értékelésre vonatkozó kézikönyvet, amit most magyar nyelven is az érdeklődők számára elérhetővé teszünk.
A kézikönyv letölthető itt.
A második SELFIE Fórumra 2021. október 7-én és 8-án került sor. A Fórum célja az volt, hogy az iskolákat és a tanárokat (az iskolai vezetőkkel együtt) ösztönözze digitális tudásuk és készségeik fejlesztésére.
A második SELFIE Fórum arra is szolgált, hogy elindítsa a SELFIE-t a munkahelyi tanulásban, és megünnepelje, hogy több mint 1 700 000 iskolavezető, tanár és diák használta az eszközt a 2018-as bevezetése óta.
A prominens Bizottsági vendégekkel együtt több mint 800 résztvevő vett részt a Zoom webináriumon keresztül. Az eseményt élőben közvetítették különböző csatornákon, ahol több mint 3500 megtekintést rögzítettek.
A SELFIE Fórum kiváló alkalom volt arra, hogy összehozza a SELFIE közösséget, hogy megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és több iskolát bátorítsanak és támogassanak a részvételre. Az oktatási minisztériumok képviselői megbeszélték a SELFIE rendszerszintű használatát, valamint a SELFIE körüli ökoszisztéma létrehozásának és támogatásának módjait. A vitaindító beszédek hangsúlyozták a SELFIE kutatási dimenzióját is, mint eszközt és annak felhasználását a politikai döntéshozatalban.
Az iskolák külön helyet kaptak a poszterek, e-poszterek és videók megosztásához, ezek megtekinthetők itt.
2021. október 7-8-án tartotta az EQAVET hálózat a szakképzési kiválósági központok és az EQAVET keretrendszer kapcsolatáról szóló virtuális egymástól való tanulás programját.
A 2 napos program lehetőséget kínált arra, hogy a szakképzési kiválósági központok és az európai minőségbiztosítási keretrendszer koncepciója találkozzon. Az előadások mellett arra is lehetőség nyílt, hogy a két hálózat képviselői megosszák és megvitassák tapasztalataikat, valamint hogy elgondolkodjanak a kölcsönösen előnyös együttműködésről és a lehetséges jövőbeli fejlesztésekről.
A résztvevők egy spanyol, bolgár és holland példán keresztül nyerhettek bepillantást a szakképzési kiválósági központok működéséről és minőségbiztosítási rendszereikről.
A szervezők és a résztvevő nemzeti referenciapontok az együttgondolkodás után közösen szeretnék kidolgozni a szakképzési kiválósági központ projektek számára az EQAVET keretrendszernek megfelelő deszkriptorokat és indikátorokat.
A jó példákról további információ itt olvasható:
EXAM 4.0 – Excellence in Advanced Manufacturing
ECOVEM European Centre of Vocational Excellence in Microelectronics
European Platform for Urban Greening