EQAVET NRP szakértői részvétel a máltai peer review folyamatában

Az EU tagállamok rendszerszintű minőségbiztosítási intézkedéseinek javítását és átláthatóságát támogatja az EQAVET szakértői értékelés (Peer Review). Az egységes módszertan (Peer Review Manual) alapján a 2024–2026-os időszakra tervezett szakértői értékelésekre 20 tagállam nevezte a nemzeti reformprogramját. Az NSZFH EQAVET Nemzeti Referencia Pont (NRP) szakértője részt vett a máltai Peer Review értékelésben.

A Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) a máltai felnőttképző intézmények (FEI-k) akkreditációs kézikönyvét nevezte a nemzetközi szakértői értékelésre. A kézikönyv egy átfogó útmutató, amely tartalmazza a felnőttképző intézmények engedélyezési szakaszban megvalósítandó akkreditálási, mind pedig az azt követő, ötéves működés után bekövetkező újra-akkreditálási eljárásokat, az értékelési területeket és a minőségi leírásokat. A kézikönyv bevezetésének célja a máltai felnőttképzés minőségének és színvonalának biztosítása, fejlesztése. A kézikönyv összhangban van az európai iránymutatásokkal, valamint az európai szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerrel (EQAVET).

A Peer Review elő-értékelésben és az online megszervezett találkozókon az európai EQAVET hálózat hat tagja delegált szakértőket. A magyar NRP szakértőjén, Marton Józsefen kívül a Belgiumi Francia Közösségből, Horvátországból, Olaszországból és Romániából vettek részt delegáltak a szakértői értékelő folyamatban. Az online szakértői értékelésre 2024. december 4-én és 5-én került sor, ahol a Máltai Továbbképzési és Felsőoktatási Hatóság (MFHEA) munkatársai bemutatták a felnőttképzési akkreditáció szakpolitikai hátterét, a kézikönyv sajátosságait, válaszoltak a szakértők kérdéseire. A szakértői véleményezők (peers) az engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatok alaposságát emelték ki, és üdvözölték a kézikönyv fókuszát, amely a felnőttképző intézmények sajátosságait maximálisan figyelembe vette. Némi vita folyt arról, hogyan lehetne jobban megszervezni a független szakértők által végzendő külső minőségbiztosítási auditokat. A független szakértőkre nagy felelősség hárul, és sok bizonyítékot kell megvizsgálniuk az akkreditációt kérelmező szervezetnél. Kiválasztásuk és felkészítésük az eljárás meghatározó eleme. A kézikönyvvel kapcsolatos szakértői gondolatok részeként megvitatták, hogy a kulcsfontosságú területek közül hánynak kell „legalább részben megfelelőnek” lennie ahhoz, hogy az MFHEA magabiztosan engedélyezze vagy újra akkreditálja a szolgáltatót. A találkozó végén az EQAVET szakértők megosztották előzetes visszajelzéseiket a szakképzési szolgáltatók engedélyezési és újra-akkreditációs folyamatairól.

A Peer Review folyamatban közreműködő EQAVET szakértők írásban elkészített záró-jelentésében megfogalmazott visszajelzések, javaslatok segítséget nyújtanak a máltai felnőttképzési intézmények engedélyezési és újra-akkreditálási eljárását leíró kézikönyv véglegesítéséhez.

Marton József, NRP szakértő

Európai egymástól való tanulási esemény: A szakképző intézményekben és a szakpolitikában a szakképzési pályakövetési adatok felhasználásának megközelítései

Exploring approaches to using graduate tracking data in VET schools and in policy

Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatósága 2024. november 18-19-én online szervezte meg A szakképző intézményekben és a szakpolitikában a szakképzési pályakövetési adatok felhasználásának megközelítései (Exploring approaches to using graduate tracking data in VET schools and in policy) című rendezvényt.

A programban kiemelt szerepet kapott a magyar Szakképzési Pályakövetési Rendszer kidolgozása.

A teljes jelentés és a kapcsolódó előadások és háttéranyagok itt érhetők el angol nyelven.

EQAVET szakképzési pályakövetési workshop 2024.12.04-05.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban működő EQAVET projekt a Szak- és Felnőttképzési Főosztály Elemzési-és Pályakövetési Munkacsoportjával együttműködve 2024. december 4-én és 5-én szakképzési pályakövetési  workshopot tartott több mint 100 fő részvételével.

A workshopot Nagy Zoltán, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettese nyitotta meg, majd ismertette a szakképzési pályakövetés szakpolitikai céljait, kereteit és egyes komponenseit. 

A szakképzési pályakövetés módszertanáról Hörich Balázs tartott előadást. Ismertette a már kiküldött és feldolgozott kérdőíves modulok eddigi eredményit, és bemutatta az adatintegrációs modul kapcsolódásait az egyéb adminisztratív adatbázisokhoz. Részletesen kitért az Adatintegrációs modul felhasználhatóságának bemutatására, és arra, hogy a szakképzési centrumok hogyan és milyen adatokat tudnak kinyerni a mérések eredményeiből.

Szabó Eszter Virág a kérdőíves felmérések konkrét eredményeit mutatta be. Kitért többek között arra, hogy mi alapján választanak szakmát a diákok, mennyire elégedettek a szakképző intézmények által nyújtott feltételekkel, bemutatta az elért tanulmányi eredményeket, és azt is hogy mennyire jellemző a tanulás melletti munkavégzés jelenleg a szakképzésben résztvevő diákok körében. Történtek felmérések a diákok jövőbeni terveiről, a karrier tervekről és a továbbtanulási lehetőségek ismeretéről.

Tóth Kevin ismertette a duális képzés keretében tanulói jogviszonnyal rendelkezők és a felnőttképzésben résztvevők számát, területi eloszlásukat. Megismerhettük a legnépszerűbb ágazatokat, a legmagasabb átlagjövedelmeket, a 10 legtöbb tanulót foglalkoztató céget, és a FEOR szintű szakmai horizontális illeszkedést tanulói és felnőttképzési jogviszonyos bontásban.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszerből (SZPR) kinyert adatokat az NSZFH évente egyszer riport formájában is közzé teszi a nive.hu oldalon, illetve közvetlenül is megküldésre kerülnek a szakképzési centrumoknak. A Szakképzési Centrum Riport konkrét céljairól Hörich Balázs előadásában hallhattuk. Bemutatta a riportok célját, felépítését, tartalmát. Kitért a résztvevők által korábban kitöltött kérdőívekben megfogalmazott kérdések megválaszolására.

A további munkánk eredményessége érdekében kérjük, hogy  a szakképző intézmények továbbra is osszák meg kérdéseiket, kéréseiket, észrevételeiket az SZPR működésével kapcsolatban az elemzes@nive.hu oldalon.

A workshopon elhangzott prezentációk itt tölthetők le.

 

 

Az NSZFH EQAVET NRP szakértőjének részvétele a bolgár szakképzés reformkoncepciójának értékelésében

EQAVET Bulgarian Peer Review

A bolgár szakértői értékelést a EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában.Nemzeti szakértőnk, Molnárné Stadler Katalin összefoglalója.

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új eszközt vezetett be az EQAVET Keretrendszer nemzeti bevezetésének monitorozására. Az ún. EQAVET Peer Review keretében a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat által kidolgozott konkrét módszertan alapján valósul meg. Az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) kettős szerepben vesznek részt a folyamatban: fogadó országként, és értékelő országként. Az értékelést peer-ek, azaz 5 másik EQAVET Hálózat tagország / NRP által delegált szakértő kollégák végzik. Feladatuk, hogy kritikus, ugyanakkor építő jellegű és támogató visszajelzést adjanak a fogadó ország / NRP által kiválasztott és bemutatott minőségbiztosítási intézkedés(ek)re vonatkozóan.

A bolgár Peer Review-t a Bolgár EQAVET Nemzeti Referencia Pontnak is helyet adó Oktatási és Tudományos Minisztérium Szakképzési Főosztálya szervezte és bonyolította le 2024. október 24-én és 25-én, online formában. 5 másik európai NRP (Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország és Olaszország) képviseletében összesen 8 fő külföldi peer vett részt az értékelésben. Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A szakértői értékelés fókusza a bolgár szakképzési rendszer folyamatban lévő reformja, és azon belül is a bolgár Szakképzési Kiválósági Központok (Centres of Vocational Excellence, CoVE) létrehozása volt.

Az EQAVET Peer Review megvalósítására kidolgozott egységes módszertan szerint a fogadó NRP határidőre elkészítette a szakértői értékelés koncepcióját, előzetes tervét (concept note), a szakértői értékelési (Peer Review) meeting programját és az értékelésre kiválasztott téma-területek önértékelési jelentését (self-assessment report) az értékel(end)ő kérdésekkel együtt. Ezeknek az előzetes írásos dokumentumoknak az alapos áttanulmányozása, elemzése, valamint az online előkészítő találkozók és a Peer Review meeting során a házigazdák által átadott információk képezték a szakértői értékelés alapját.

A bolgár állami szervek a szakképzési rendszer megújítását, európai harmonizációját szolgáló intézkedés-csomagból a 28 megyei Szakképzési Kiválóság Központ kiválasztásának elveit, eljárását és a működésükre vonatkozó követelményeket, valamint a központok (tervezett) szakmai-támogatási rendszerét tárták az EQAVET értékelő csoport elé.

Bulgáriában a CoVE-ként működő szakképző iskolák kiválasztása külön az erre a célra kidolgozott, és az oktatási és tudományos miniszter által jóváhagyott módszertan alapján valósult meg. A módszertan és az abban meghatározott kritériumok szerint a szakképző iskolák önértékelést végeztek, amelyet átfogó külső értékelés követett. Az értékelési kritériumok tükrözik az iskola sajátosságait; a közelgő változásokhoz való alkalmazkodóképesség mértékét; a pénzügyi kapacitást; az iskolák képzési kínálatának illeszkedését az adott régió munkaerő-piaci igényeihez, a felnőttképzés jövőbeni biztosítására vonatkozó potenciáljukat; a partnerségek kialakítására és a hálózatépítésre való képességüket. A megyénként CoVE-nek kijelölt 28 szakképző iskola funkciói és feladatai újakkal bővülnek, mint például: felnőttképzés, felzárkóztató képzés; a helyi gazdaság igényeinek megfelelő tanterv kidolgozása a vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködésben (a „tudás háromszög” elvének alkalmazása); a végzettek pályakövetésének megvalósítása; innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása: oktatók továbbképzésének megújítása; pályaorientációs szolgáltatások nyújtása; nemzetközi együttműködés. A tervek alapján a CoVE-k a hálózataikhoz kapcsolódó szakképző iskolákkal a tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat megosztják, ezzel hozzájárulnak a teljes szakképzési rendszer minőségének fejlesztéséhez. A CoVE-ként kijelölt 28 szakképző iskolának EU forrásból képzési és infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosítanak, hogy az új funkcióikat és feladataikat sikeresen betölthessék.

A bolgár házigazdák arra kérték a peer kollégákat, hogy adjanak visszajelzést és tegyenek ajánlásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legjobban támogatni a CoVE-ket abban, hogy vezető és innovációs szerepet töltsenek be, pozitívan befolyásolva régiójuk ökoszisztémáját. A szakértői csoport az értékelő visszajelző jelentésében az EQAVET elvárásokhoz kapcsolódva számos észrevételt és javaslatot fogalmazott meg a bolgár Szakképzési Kiválóság Központoknak a szakképzés minőségi fejlesztésében betöltendő szerepéhez.

Mivel Bulgáriában jelenleg nincs az EQAVET Keretrendszerhez illeszkedő, egységes szakképzés-specifikus minőségirányítási rendszer, a Peer Review értékelés folyamatában az egymástól tanulás jegyében lehetőség nyílt a hazai EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer jógyakorlatként történő megismertetésére, bemutatására is.

A rendezvény angol nyelvű gyorsjelentése itt olvasható.