A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek kiépítése az UNESCO-UNEVOC támogatásával

Az ankarai központú Statistical, Economic and Social Research and Training Centre for Islamic Countries (SESRIC) szervezésében „A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek bevezetése” címmel megtartott webináriumon Marton József  szakértőnk képviselte a magyar EQAVET nemzeti referenciapontot 2024. szeptember 5-én.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC) együttműködésben megszervezett „Minőségbiztosítási mechanizmusok és akkreditációs rendszerek létrehozása a TVET-programok számára” (‘Establishing Quality Assurance Mechanisms and Accreditation Systems for TVET (technical and vocational education and training) Programmes’) című webinárium célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek, politikusok megértsék a TVET minőségbiztosítási és akkreditációs keretrendszerei erősítésének szükségességét és e mechanizmusok szerepét a TVET-programok minőségének, relevanciájának és megbízhatóságának javításában.

A webináriumon 35 ország 152 TVET-szakértője és politikai vezetője követte az UNESCO-UNEVOC és a nemzeti intézmények, illetve UNEVOC-központok szakértői által tartott előadásokat és esettanulmányokat. Az előadáson bemutatták az UNESCO szakmai szervezetének keretrendszerét, amely alapja lehet a szakképzés minőségbiztosítási rendszerek kialakításának. Az esettanulmányok a TVET-programok színvonalának javítására irányuló sikeres stratégiákat és gyakorlatokat mutattak be. Összességében a webinárium kiemelte a szabványosított keretrendszerek kritikus szerepét a TVET-képesítések hatékonyságának és hitelességének biztosításában, hozzájárulva a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez.

A webinárium a következő kulcsfontosságú témákat érintette:

– Minőségbiztosítási megközelítések a TVET-ben (UNESCO-UNEVOC)

– Minőségbiztosítási mechanizmusok a törökországi TVET-ben

– A papír alapú minőségbiztosításról a digitális minőségbiztosításra való áttérés Nigériában

– Minőségbiztosítási mechanizmusok esettanulmánya Tunéziában

– Szakképzési minőségbiztosítás jó gyakorlatai az Egyesült Arab Emírségekből (EAE)

UNESCO kiadvány: „A mesterséges intelligencia integrálása a szakképzésben – gyakorlati útmutató az intézmények számára”

A UNESCO hivatalosan is bemutatta „Integrating AI in TVET – A Practical Guide for Institutions” című új gyakorlati útmutatóját, amely a mesterséges intelligencia (AI) szakképzésbe történő bevezetéséhez nyújt támogatást az intézmények számára. A kiadvány bemutatóját online, 2026. július 6-án, egy indító rendezvény keretében tartották meg, amelyet a későbbiekben felvételről is elérhetővé tesznek a UNESCO-UNEVOC honlapján.

A gyakorlati útmutató elkészítésében a kínai Shenzhen Polytechnic University és a német Otto von Guericke University Magdeburg működött közre, a munkát pedig a UNESCO-UNEVOC nemzetközi szakértői hálózata támogatta. A kiadvány kidolgozásában összesen 34 szakértő vett részt Afrika, az arab régió, az ázsiai és csendes-óceáni térség, Európa, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség képviseletében, biztosítva ezzel a globális szemléletet.

Az útmutató célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a döntéshozóknak, intézményvezetőknek, oktatóknak és a szakképzés más szereplőinek az AI alkalmazásában. A szerzők kiemelték, hogy a különböző országok és intézmények eltérő fejlettségi szinten állnak a mesterséges intelligencia bevezetésében, ezért a kiadvány olyan módszereket és eszközöket kínál, amelyek a fejlődés bármely szakaszában hasznosak lehetnek.

A bemutató programjában a UNESCO mesterséges intelligenciával és oktatással kapcsolatos tevékenységeinek ismertetése mellett a kiadvány szerzői is bemutatták a gyakorlati útmutató főbb elemeit. A rendezvényen két nemzetközi panelbeszélgetés is helyet kapott, amelyekben a világ különböző régióinak szakértői osztották meg tapasztalataikat az AI szakképzésben történő alkalmazásáról.

A UNESCO szerint a mesterséges intelligencia (AI) alapjaiban alakítja át a munka világát, a gazdaságot és az oktatási rendszereket, ezért a szakképzésnek (TVET) kulcsszerepe van a változásokra való felkészítésben. Az „Integrating AI in TVET – A Practical Guide for Institutions” című új kiadvány bemutatóján Borhene Chakroun, a UNESCO Oktatáspolitikai és Egész Életen Át Tartó Tanulási Divíziójának igazgatója hangsúlyozta: az AI alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha az innováció mellett az emberi jogok, az esélyegyenlőség és az etikai szempontok is érvényesülnek.

Előadásában rámutatott, hogy az AI nem csupán technológiai kérdés, hanem a munkaerőpiacot, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt átalakító folyamat. A szakképzésnek ezért egyszerre kell fejlesztenie a tanulók készségeit, korszerűsítenie az oktatási módszereket, az értékelési rendszereket és az intézmények működését.

Shafika Isaacs, aki jelenleg az UNESCO oktatási technológia és mesterséges intelligencia osztályának vezetője szerint közös nemzetközi fellépésre van szükség az AI oktatási alkalmazásában.

A UNESCO szerint a mesterséges intelligencia (AI) oktatásban való gyors terjedése és technológiai fejlődése meghaladja az oktatási rendszerek alkalmazkodási és szabályozási képességét. A szervezet ezért kiemelt feladatának tekinti, hogy nemzetközi szinten támogassa az AI felelős, emberközpontú alkalmazását, különös tekintettel a szakképzésre (TVET).

A szervezet hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatát az emberi jogok, az esélyegyenlőség, az inklúzió, az etika és a társadalmi igazságosság elvei mentén kell irányítani. A UNESCO ennek érdekében nemzetközi iránymutatásokat dolgoz ki, fejleszti az oktatási rendszerek és intézmények kapacitásait, valamint elősegíti a kormányok, a magánszektor és a civil szervezetek együttműködését.

A szervezet fontos szerepet vállal a globális párbeszéd előmozdításában is olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Digital Learning Week, amely évente biztosít fórumot a döntéshozók és szakértők számára az AI oktatásra gyakorolt hatásainak megvitatására. A cél, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése minden országban az oktatás közérdekű céljait és a méltányos hozzáférést szolgálja.

A kiadvány hét kiemelt intézményi terület mentén mutatja be az AI felelős és hatékony bevezetésének lépéseit. A dokumentum az intézményi irányítás és kockázatkezelés megerősítésétől kezdve a tantervek korszerűsítésén, az AI-al támogatott oktatási módszereken és értékelésen át egészen az oktatók és tanulók AI-kompetenciáinak fejlesztéséig kínál gyakorlati megoldásokat.

Az útmutató külön figyelmet fordít a biztonságkritikus szakmák AI-használatára, valamint az innováció és a vállalkozói készségek fejlesztésére. Emellett egy mérőszámrendszert is bemutat, amelynek segítségével az intézmények nyomon követhetik és folyamatosan fejleszthetik saját AI-integrációs folyamataikat. A UNESCO célja, hogy az AI bevezetése minden intézményben tudatos, fokozatos és bizonyítékokon alapuló fejlesztési folyamatként valósuljon meg.

A bemutatott útmutató gyakorlati segítséget nyújt a döntéshozók, intézményvezetők és oktatók számára az AI felelős és emberközpontú bevezetéséhez. A kiadvány a UNESCO korábbi ajánlásaira és etikai iránymutatásaira épül, ugyanakkor figyelembe veszi, hogy az egyes országok és intézmények eltérő fejlettségi szinten állnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában.

A kiadvány itt tölthető le angol nyelven.

CEDEFOP esemény: Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban

„Minőségi gyakorlati képzés az EU-ban” című online eseményen vett részt 2026. július 1-jén az EQAVET nemzeti referenciapont képviselője, amelyet a CEDEFOP és az Európai Szakmai Képzési Szövetség (EAfA) szervezett a 2026-os Európai Készségek és Szakképzési Hét (European Skills and VET Week 2026) keretében. Az eseményen több mint 300 résztvevő gyűlt össze Európából, hogy megismerjék a szakképzési politika, az irányítás és a minőségbiztosítás legújabb fejleményeit.

A rendezvényt Antonio Ranieri, a CEDEFOP osztályvezetője nyitotta meg, aki üdvözölte a résztvevőket, és kiemelte az együttműködés fontosságát a szakképzési rendszerek európai szintű megerősítésében. Andrea Leruste, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Befogadási Főigazgatóságának (DG EMPL) képviselője kiemelte a szakképzés stratégiai szerepét a tanulók és a munkáltatók összekapcsolásában, valamint az „Union of Skills” céljainak támogatásában. Emlékeztetett arra, hogy a Minőségi és Hatékony Gyakorlati Képzés Európai Keretrendszere (European Framework for Quality and Effective Apprenticeships)  két egymást kiegészítő pillérre épül: a munkahelyi szintű minőségi tanulási és munkakörülményekre, valamint a nemzeti és regionális szintű támogató jogi és intézményi keretekre.

A CEDEFOP képviselői bemutatták a szervezet legújabb, az összes uniós tagállamot, valamint Norvégiát, Izlandot és Angliát felölelő, gyakorlati képzési programokra vonatkozó országok közötti elemzésének legfontosabb eredményeit. Az elemzés kiemelte a minőségi gyakorlati képzés megvalósításában elért jelentős előrelépést: a programok többsége írásbeli szerződéseket, nemzeti szinten elismert képesítéseket és anyagi juttatásokat biztosít a tanulók számára. Ugyanakkor az előadók megjelölték azokat a területeket is, amelyekre további figyelmet kell fordítani, ideértve a munkahelyi mentorok pedagógiai képzését, a minőségellenőrzést, a vállalati akkreditációt és a munkáltatók számára nyújtott erőteljesebb támogatást.

A záró panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy az európai szakképzési rendszerek sokfélesége ellenére számos közös sikertényező rajzolódott ki. Az előadók egyetértettek abban, hogy a magas színvonalú szakképzés alapja a szilárd irányítási keretrendszer, az oktatási-képzési intézmények, a munkáltatók és a nemzeti hatóságok, döntéshozók közötti szoros együttműködés. Emellett kulcsszerepet kapnak a képzett munkahelyi mentorok, az átlátható minőségbiztosítási mechanizmusok, valamint a szociális partnerek érdemi bevonása. A beszélgetés során kiemelték továbbá a bizalmon alapuló együttműködés, a tanulóközpontú megközelítések és a nemzeti hatóságok közötti hatékony koordináció fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzési rendszerek továbbra is rugalmasan reagáljanak a munkaerőpiac változó igényeire.

Magyarországon a duális képzési forma biztosítja a gyakorlati képzést a szakképzési rendszerben.

A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során a szakképző intézményben, valamint a munkaerőpiaci szereplőknél, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik.

A bevezető előadás letölthető itt.

Az esemény videója itt megtekinthető.