XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia

A XXI. Pedagógiai Értékelési Konferenciának (PÉK) 2025. április 10-12. között adott helyet az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székháza.
A konferencián elsősorban a pedagógiai mérés-értékelés területéhez kapcsolódó kutatásokat, innovatív értékelési módszereket, a pedagógiai értékelést a közoktatásban vagy a felsőoktatásban alkalmazó vizsgálatokat, fejlesztőprogramokat, pedagógiai kísérleteket, illetve azok eredményeit mutatták be.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport munkatársa „A tanárszakos hallgatók pályaidentitásának alakulása a pályaszocializációs gyakorlatok során” címmel tartott előadást, amelyet itt tudnak letölteni.

Intézményi önértékelés workshop szakképző intézmények és duális partnereik számára

Az EQAVET NRP az „EQAVET NRP fejlesztés 2023-2026” projekt keretében 2025. április 8-9-10-én workshop sorozatot tartott „Intézményi önértékelés szakképző intézmények és duális partnereik számára” témakörben. A workshop célja, hogy támogassa a szakképző intézmények duális partnereinek aktívabb részvételét a szakképzési minőségirányítási rendszer (MIR) működtetésében, valamint, hogy a szakképző intézmények és a duális képzőhelyek minőségirányítási rendszerei, tevékenységei összehangoltabbá váljanak a közös képzések minőségének javulása és ezáltal az egész szakképzési rendszer minőségbiztosításának további erősítése érdekében.

A workshop előadásai hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők megismerjék a szakképzési jogszabályok minőségirányítással kapcsolatos tartalmát, az EQAVET Keretrendszer elemeit: a minőségbiztosítási ciklust (elvárások), a mérőeszközöket (indikátorok), a monitoring eljárásokat (önértékelés, külső értékelés) és azok szerepét, valamint az EQAVET alapú szakképző intézményi minőségirányítási rendszer felépítését.

A műhelymunka két gyakorlati feladatra épült. Első feladataként a résztvevők feltárták a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszereinek kapcsolódási pontjait, és e téren a lehetséges együttműködési formákat. A résztvevők a prezentációik során több példaértékű gyakorlati alkalmazást is bemutattak.

A második feladat célja annak megismerése volt, hogy a szakképző intézmény és a duális képzőhely közös képzési tevékenységében hol jelennek meg az EQAVET alapú minőségirányítási rendszer elemei és azok hogyan kapcsolódnak az önértékeléshez. Igazodva ahhoz, hogy a közös képzési tevékenységet a partnerek a közösen kidolgozott képzési program alapján valósítják meg, a résztvevők a képzési program tartalmának áttekintésével összegyűjtötték azokat a főbb területeket, ahol a közös képzésben megjelenhetnek és szerepük van a minőségirányítási rendszerek elemeinek. A főbb területek feltárása után a résztvevők közösen dolgoztak ki gyakorlati alkalmazási lehetőségeket egy-egy MIR elemre vonatkozóan (pl.: a tanulók közös értékelésének folyamatszabályozása, a képzés eredményességének, hatékonyságának nyomonkövetését biztosító indikátorok összegyűjtése, azon önértékelési szempontok kiválasztása, amelyekben a közös képzési tevékenység tervezésének, megvalósításának az értékelése történik).

A résztvevők munkáját részletes szakmai segédanyag gyűjtemény támogatta gyakorlatleírások, sablonok, módszertani útmutatók, kézikönyvek formájában.

A visszajelzések alapján a résztvevők hasznosnak értékelték a workshopon kapott információkat. A megjelentek közül többen megemlítették, hogy a további munkájukhoz felhasználható ötleteket kaptak. Mind a szakképző intézmények, mind pedig a duális képzőhelyek képviselői kiemelték az egymástól tanulás, a jógyakorlatok megosztásának hasznosságát és azt, hogy betekintést nyerhettek egymás minőségirányítási rendszerének működésébe.

A workshop eredményeként értékelhető továbbá, hogy a résztvevők felismerték: a szakképző intézmény és a duális képzőhely minőségirányítási rendszerei, tevékenységei számos elemben illeszkednek egymáshoz, amelyekre a jövőben fokozott figyelmet érdemes fordítani mindkét félnek a közös képzés minőségének folyamatos fejlesztése érdekében. A workshop szakmai tartalma újszerű volt abban a tekintetben is, hogy a partnerek együttműködési lehetőségének új megközelítését tárta fel és új szemszögből mutatta be a minőségirányítási rendszer alapján végzett és támogatott közös képzési tevékenység feladatait, minőségfejlesztését.

A programsorozat iránt nagy volt az érdeklődés, a három napon összesen 94 fő vett részt.

Újra Felnőtt Tanuló Napon jártunk

Újra Felnőtt Tanuló Napon jártunk az Erasmus+ AL Agenda projekt szervezésében ezúttal a székesfehérvári Szakmák utcája esemény keretében.

Székesfehérváron, 2025. április 4-5-én a Szakmák utcája fesztiválon került megszervezésre az idei Felnőtt tanuló nap a Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Erasmus+ AL Agenda projekt keretében. Idén pedig a Székesfehérvári Szakképzési Centrum új koncepcióval, ezúttal kétnapos esemény keretében rendezte meg a népszerű eseményt.

A rendezvény a város szívében, a belvárosban került megrendezésre, ahol az szakmai ágazatok kapták a főszerepet. A rendezvénysorozat célja, hogy az érdeklődő fiatalok és felnőttek lehetőséget kapjanak a helyileg elérhető szakmák világának felfedezésére.

A délelőtti órákban a 7-8. osztályos diákok ismerkedhettek meg a szakképzési lehetőségekkel, interaktív bemutatókkal és szórakoztató programokkal.

A délutáni programok a felnőtteknek szóltak, a duális képzésben résztvevő cégek is bemutatkoztak, így a résztvevők átfogó képet kaphatnak a munkaerőpiaci lehetőségekről.

A rendezvény rendhagyóan kiegészült az Erasmus+ AL Agenda Felnőtt Tanuló Nap és a Felnőtt Tanuló Szakmai Nap konferencia programelemekkel is.

A Felnőtt tanuló nap elsődleges célja a felnőttek készségfejlesztésének támogatása, így az érdeklődőket a helyi felnőttképzés aktív szereplőivel együtt a Szent István Múzeum belső udvarában várták kifejezetten a felnőtteknek szóló képzésekkel, támogatásokkal, pályázati lehetőségekkel.

Az EQAVET nemzeti referenciapont az iskolarendszerű és piaci felnőttképzési lehetőségekről adott tájékoztatást az érdeklődők számára.

Szakképzési Pályakövetési Peer Review Magyarországon

Magyarország adott otthont az EQAVET szakértői értékelésének, amely a szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerét vizsgálta.
Az értékelés a magyar szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerének kidolgozására és bevezetésére összpontosított, különös figyelmet fordítva a minőségbiztosítási kérdésekre, valamint a rendszernek a szakképzési szolgáltatásokra gyakorolt hatására.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2025. március 26-án és 27-én rendezte meg az EQAVET online szakértői értékelését a szakképzési pályakövetési rendszerről. Az eseményen részt vettek a Kulturális és Innovációs Minisztérium, szakképző intézmények, és a cégek képviselői, a Pályakövetési Munkacsoport, valamint az EQAVET-hálózat tagjai, hogy megvitassák a a magyar rendszer működését, a minőségbiztosítási eljárásokat és a szakképzési kínálatra gyakorolt hatásokat. Hat EQAVET-hálózati tag vett részt szakértőként Ausztriából, Csehországból, Finnországból, Hollandiából és Szlovákiából, a házigazda pedig bemutatta az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó pályakövetési rendszert. A szakértői értékelés középpontjában elsősorban a pályakövetés, a szakképzési szolgáltatások minőségének javítása, valamint a tanulók iskolából a munkaerőpiacra való átlépésének támogatása közötti összefüggések álltak.

A házigazdák bemutatták az NSZFH által 2021-ben létrehozott magyar pályakövetési rendszert, amely adminisztratív adatok és a tanulók körében végzett felmérések segítségével kilenc éven át követi nyomon a végzetteket. A rendszer információkat nyújt a tanulókról, képzésükről, tanulmányi eredményeikről, a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra való átmenetről, valamint az álláskeresők helyzetéről. A felmérési rész a tanulók elvárásairól, terveiről és karriercéljairól gyűjt információkat.

A szakértői értékelés lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy elgondolkodjanak a pályakövetési rendszerről és annak a minőségbiztosítással való összefüggéseiről. A szakmai megbeszélések során szóba kerültek a tanulók karrierútjainak egyéni nyomon követésével kapcsolatos kihívások, a hatékony pályakövetési rendszer kidolgozása, valamint az adatvezérelt rendszer szakpolitikai döntéshozatal középpontjába állítása. A megbeszélések további fontos témái között szerepelt az adatgyűjtés, az adatok minőségbiztosítása, valamint a munkaerő-piaci előrejelzésekkel való összefüggések.

A teljes jelentés angol nyelven itt olvasható.