Szakképzés 2022

Szakképzés 2022

A SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium az IT Study Oktató- és Kutatóközponttal együttműködve nagy sikerű és magas színvonalú eseménynek adott otthont 2022. március 29-én.

A „SZAKKÉPZÉS 2022”elnevezésű rendezvény a szakképzést érintő trendeken és fejlesztéseken túl betekintés adott az Erasmus+ programban rejlő lehetőségekre, a szakképzést érintő minőségbiztosítási keretrendszerekre és a legújabb módszertani stratégiákra.

A program keretében Karvázy Eszter, az EQAVET projektmenedzsere bemutatta az EQAVET keretrendszer új európai kereteit, illetve részletesen beszélt az Erasmus+ szakképzési kiválósági központok pályázatáról (CoVe).

Az előadás anyagok és az eredeti cikk itt olvasható:

Minőségbiztosítási rendszer a szakképzésben

A szakképzés átalakítása során egy új, egységes minőségirányítási rendszer került bevezetésre.

A szakképzés átfogó átalakítása során, a Szakképzés 4.0 Stratégia célkitűzéseinek megfelelően, új, egységes minőségirányítási rendszer (MIR) került bevezetésre a szakmai oktatásban, amely az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszeren (EQAVET) alapul.

Az átalakítás kiemelt célja volt a minőség javítása, mely a hatékonyság növelésének fontos eszköze. Ennek köszönhetően a duális képzés fejlesztésének egyik sarokpontja a minőségirányítás több pontn történő bevezetése volt.

A szakképző iskoláknak 2022. augusztus 31-ig kellett kialakítaniuk a minőségirányítási rendszerüket, amely minőségpolitikából, átfogó önértékelésből, ezekre épülő beavatkozó és fejlesztő tevékenységekből áll. A minőségpolitika középpontjába a szakképzés minőségének növelését kellett helyezni. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott minőségcélok a szakképzési alapfeladat ellátás minőségének biztosítására és fejlesztésére fókuszáltak, ezek elérése érdekében kellett a működési elveket, módszertant, folyamatokat is átgondolni.

A szakképzésért felelős minisztérium szakértői csoportja kidolgozta az Önértékelési kézikönyvet, amely illeszkedik az EQAVET Keretrendszerhez, és amely módszertani útmutatást és támogatást nyújt a szakmai oktatást folytató szakképző intézményeknek a minőségirányítási rendszerük kialakításához, és azt követő működtetéséhez.Az EQAVET alapú MIR kialakításával a folyamatok átláthatóvá válnak, illetve monitoring rendszerként is működik az eredményesség nyomon követése érdekében.

Fő célok:

  • minőségi oktatás biztosítása;
  • oktatás minőségének nyomon követése és adekvát fejlesztések megvalósítása;
  • intézményi monitoring kialakítása, indikátorok használata, partneri mérési rendszer működtetése;
  • oktatói teljesítmény monitorozásának intézményi szintű kialakítása.

Az Önértékelési kézikönyv itt letölthető.

Népszerű a szakképzés, egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből, amelynek összegzését csütörtökön juttatta el az MTI-hez a szervezet.

A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg.

Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson – tették hozzá.

A pályaválasztást meghatározó szempontok közül 50 százalékkal a várható fizetés az elsődleges, 45 százalék viszont azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szeresse a szakmáját. A szülők értékrendje ettől kissé eltér, ugyanis az anyagi szempontokat 45 százalékuk helyezi előtérbe, és 68 százalék javasol olyan pályát, ami megfelel a gyermeke érdeklődésének. Az adatokból az is kiderül, hogy a magasabb végzettségű szülők nagyobb arányban bízzák a gyermekekre a döntést, de a családi háttér jelentősen befolyásolja a választást. Maguk a fiatalok leginkább informatikával, gasztronómiával, sporttal vagy a művészeti ágak valamelyikével foglalkoznának leginkább – írták.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének éves kérdőívét a közlemény szerint 9197-en töltötték ki. A felmérés részletes ismertetése a kamara honlapján olvasható.

Forrás: MTI