XXIII. Országos Neveléstudományi Konferencia

A XXIII. Országos Neveléstudományi Konferencia (ONK) 2023. október 26–28. között került megrendezésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán. A rendezvény fő témája az „Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban” volt.

A konferencián a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport munkatársai az alábbi témákban tartottak előadásokat:

  • Duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggései,
  • Út a felsőoktatásba a szakképzésből,
  • A szakképzésben végzettek munkaerőpiaci átlépésének vizsgálata.

Az előadások összefoglalóit itt tudják letölteni.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal tematikus előadásai az Országos Neveléstudományi Konferencián

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023. október 26. és 28. között került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia, melyen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport kollégái is képviseltették magukat.

Az NSZFH munkatársai három előadással készültek az érdeklődők számára. Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő átlépését mutatta be a Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) Adatintegrációs Modul másodelemzése alapján. Dr. Hörich Balázs elemző (Tóth Kevin társszerző közreműködésével) a duális képzésben való részvétel és az elhelyezkedési tervek összefüggéseit részletezte az SZPR Kérdőíves Modul eredményeinek bemutatásával. Ungvári Mária elemző (Szabó Eszter Virág társszerző közreműködésével) a szakképzést elvégző tanulók felsőoktatásba lépési tendenciáit mutatta be SZPR Kérdőíves Modul és Adatintegrációs Modul adatainak felhasználásával.

Czirfusz Dóra előadásában ismertette az Adatintegrációs Modul adatai alapján, hogy a szakképzésben végzettek milyen arányban dolgoztak a végzést követő 15 hónapon belül, illetve bemutatta, milyen átlagbérrel foglalkoztatták őket. Elemezte, hogy milyen összefüggés áll fenn egyes szocio-demográfiai jellemzőkkel, és van-e eltérés az egyes képzések mentén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a végzettek 73,2%-a dolgozik a végzést követő 15 hónapon belül. A nem fővárosiak, a nők és a hátrányos helyzetűek között valamivel magasabb a nem dolgozók, nem tanulók (NEET) aránya.

Dr. Hörich Balázs prezentációjában bemutatta, milyen tanulói kört érint a duális képzés, a részt vevő tanulók hogyan értékelik a szakmai képzésüket. Elemzésükben arra keresték a választ, hogy a duális képzésben való részvétel befolyásolja-e a tanulók szakmai elkötelezettségét, illetve a rövid távú terveiket. Az előadásából megtudtuk, hogy jelentős térségi és ágazati különbségek vannak a képzésben részt vevő tanulói összetételben. A Kérdőíves Modul eredményei alapján elmondható, hogy a tanulók elégedettek a duális képzésükkel, továbbá a duális képzésben részt vevő tanulók szakmai elköteleződése erősebb, és magasabb arányban terveznek szakmájukban elhelyezkedni, mint a nem duális képzés keretin belül tanulók.

Ungvári Mária a szakképzésben végzett tanulók jövőbeli terveit, kiemelten a felsőoktatásba való továbbtanulást ismertette kérdőíves, illetve adatintegrációs adatok segítségével. Bemutatta a szakképzésből felsőoktatásba átlépett tanulók összetételét, a választott tanulmányi területeket a szakképzésben és felsőoktatásban, nem szerinti bontás alapján, és a tanulmányi területben történő változásokat. A Kérdőíves Modul eredményei alapján a végzősök közel fele tervezi tovább haladását a felsőoktatásba, a technikumban tanuló diákok körében a magasabb szülői végzettség esetén jellemzőbb a továbbtanulás. Az Adatintegrációs Modul alapján elmondható, hogy a férfiak leginkább a Műszaki, ipari és építőipari tanulmányterület iránt érdeklődnek a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt, míg a nők érdeklődése több képzési terület felé is mutat.

Az előadásokat élénk szakmai párbeszéd követte pozitív visszacsatolásokkal az NSZFH munkatársai számára az SZPR felépítéséről és a bemutatott szakmai eredményekről. Az SZPR-ről további információt találhatnak az EQAVET Pályakövetés a szakképzésben című témahetének bejegyzéseiben.

 

Szakmalabirintus Szolnokon

Szolnoki Szakmalabirintus

2023. október 11-13-án került megszervezésre a szolnoki pályaválasztási rendezvény a Szakmalabirintus. A rendhagyóan októberben megrendezésre kerülő kiállításra mintegy 1800 diák látogatott el. A diákoknak a pályválasztáshoz hasznos kérdőíveket, a kísérő pedagógusoknak pedig a minőségirányítási rendszerről nyújott információkat az EQAVET projekt.

Szakács-, hegesztő-, pincér-, autószerelő- és cukrászruhába öltözött fiatalok  tánca nyitotta meg szerda délután a Szolnoki Szakképzési Centrum aulájában az eseményt. A három napos rendezvényen számos standon, bemutatóhelyen lehetett érdeklődni, milyen szakmákat kínálnak a szakképzési centrumhoz tartozó szakképző intézmények.

A kiállításon a hetedik- és nyolcadikos diákok mellett az alsó tagozatosokat, sőt már az óvodásokat is várják, mivel a szervezők szerint nem lehet elég korán elkezdeni a szakmákkal való ismerkedést. Az érdeklődő fiatalok nemcsak a tanulásról gyűjthettek információkat, hanem megismerkedhettek azokkal a duális partnerekkel, ahol a képzés után gyakorlatot végezhetnek.

A kínálat pedig valóban bőséges volt a kiállításon. A Szolnoki Szakképzési Centrum tizenegy szakképző intézményének oktatói, diákjai mutatták be azokat a lehetőségeket, melyeket az adott iskolákban elérhetők, választhatók.

Elindult az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok új projektciklusa

Online nyitórendezvénnyel indult el az Erasmus+ program keretében megvalósuló EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) új projektidőszaka 2023. október 19-én. Az eseményen az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA), az Európai Bizottság és az EQAVET Titkárság szakértői ismertették a következő három év szakmai prioritásait, valamint a projektmegvalósítás legfontosabb tudnivalóit.

A tájékoztatón kiemelt szerepet kapott az Európai Unió készségfejlesztési politikája (EU Skills Agenda), amelynek megvalósításában az EQAVET hálózat is aktív szerepet vállal. A hálózat jelenleg 39 ország nemzeti koordinátorait fogja össze, akik európai és nemzeti szinten egyaránt támogatják a szakképzés minőségének fejlesztését.

Az esemény egyik központi témája a 2024–2026 közötti EQAVET Peer Review program volt. A szakértői értékelési folyamatban 20 ország – köztük Magyarország – vesz részt. A program célja, hogy a résztvevő országok megosszák egymással tapasztalataikat, és közösen dolgozzanak a szakképzési rendszerek minőségbiztosításának továbbfejlesztésén. A hároméves időszakban összesen 20 országos szintű szakértői értékelés valósul meg.

A rendezvényen részletes tájékoztatást kaptak a kedvezményezettek a projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokról is. Bemutatták a folyamatos jelentéstételi kötelezettségeket, a projekttermékek dokumentálásának módját, a kommunikációs és disszeminációs elvárásokat, valamint a támogatási szerződés módosításának és a beszámolók elkészítésének szabályait.

Külön figyelmet fordítottak a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokra is. A projektet megvalósító szervezeteknek a teljes projektidőszak alatt biztosítaniuk kell, hogy az adatkezelés megfeleljen az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályoknak.

A nyitórendezvény átfogó képet adott a következő három év feladatairól, és megalapozta az EQAVET Nemzeti Referencia Pontok együttműködését a 2023–2026-os projektciklusban.

A hazai megvalósítás fő feladatai a projektciklusban a szakképző intézmények és duális partnereik együttműködése a minőségirányítási rendszerben, a szakképzési pályakövetési rendszer támogatása, illetve hazai szakértői értékelések szervezése.

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevél

EQAVET Newsletter 2023 September

A 2023 júliusában Portugáliában tartott utolsó szakértői értékeléssel lezártuk az EQAVET rendszerszintű szakértői értékelések első ciklusát, amelyre 2022 és 2023 folyamán került sor. A szakértői értékelések gazdag tapasztalatot jelentettek, amelyek megerősítették a hálózatot és a közös tudást a szakképzés minőségbiztosításáról az Európai Unión belül.

A projektciklust lezáró központi hírlevél itt olvasható angol nyelven.

 

 

Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban

MOOC
Az EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer az Európai Unió tagállamaiban címmel rövid interaktív kurzus készült az EQAVET projekt keretében az érdeklődők számára. Az online kurzus célja az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (European Quality Assurance Reference Framework, EQAVET) részletes bemutatása, célcsoportja pedig szakoktatásban, szakképzésben és felnőttképzésben minőségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek. A tananyag az EPALE platform MOOC szekciójában elérhető, a belépéshez az eqavet@nive.hu e-mail címen lehet belépési kódot igényelni.

EQAVET témahét az EPALE platformon: Pályakövetés a szakképzésben

EPALE témahét szakképzési pályakövetés

Jelenlegi projektünk keretében e héten tesszük közzé az utolsó EPALE témahetünket 2023. augusztus 21. és 25. között.

A Szakképzési Pályakövetés kidolgozásának célja, hogy a szakképzésben végzettséget szerző tanulók pályaívéről kapjunk információt, kiemelten a munkaerőpiaci elhelyezkedésükről, továbbtanulási útjaikról. A kidolgozás során igazgatási és kutatási-elemzési célok is megjelennek, csakúgy, mint a tágabb társadalom tájékoztatásának igénye. Ennek megfelelően a Szakképzési Pályakövetési Rendszer információt nyújthat az alábbiakról:

  • támogatja a szakképzéshez kapcsolódó szakpolitikai és igazgatási döntéshozatalt;
  • bemutatja az adott ágazat, szakma munkaerőpiaci jellemzőit;
  • minőségbiztosítási szempontból visszajelzést ad az intézményekről és képzésekről;
  • támogatja a pályaválasztási döntéshozatalt a tanulók és szülők számára egyaránt;
  • a tanulók pályaívének követése által támogatást biztosít a pályaorientációhoz és pályatanácsadáshoz.

Témahetünk során szeretnénk átfogó képet adni a Szakképzési Pályakövetési Rendszerről, az eddigi eredményekről és arról, hogyan lehet azokat hasznosítani.

A témahéten az alábbi cikkeket adjuk közre:

  1. augusztus 21. hétfő

Pályakövetés a szakképzésben – Hogyan jött létre és hol tart most a Szakképzési Pályakövetési Rendszer?

  1. augusztus 22. kedd

Kinek hasznos a Szakképzési Pályakövetési Rendszer? – Bemutatjuk, hogy kik és hogyan hasznosíthatják az eredményeket.

  1. augusztus 23. szerda

Eredmények a Szakképzési Pályakövetési Rendszer adatai alapján – A szakképzési pályakövetési felmérés és az adatintegráció eredményei.

  1. augusztus 24. csütörtök

Együttműködések a pályakövetésben – Milyen partnerek együttműködésére van szükség a jól működő rendszerhez?

  1. augusztus 25. péntek

A szakképzési pályakövetés jövője – Hogyan fejlődhet a rendszer és hogyan hasznosulhat a munkaerőpiaci előrejelzés tekintetében?

A szakképzési kiválósági központok – Centres of Vocational Excellence

szakképzési kiválósági központok

Megjelent az EQAVET projekt keretében készült nyitott oktatási segédanyagunk amely a Szakképzési Kiválósági Központ pályázatokra vonatkozó részletes információkat tartalmazza. Az anyagot az EPALE platform OER szekciójában érhetik el az érdeklődők.

A szakképzési kiválósági központok elsődleges célja, hogy az iparágak és a munkáltatók igényeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzést biztosítsanak, és a tanulókat felvértezzék a sikeres karrierhez szükséges készségekkel és ismeretekkel.
A kezdeményezés olyan transznacionális kollaboratív platofmok létrehozását segíti elő, amelyeket technikai támogatás és az egymástól való tanulási lehetőségek nélkül nehezen tudnának létrehozni a tagállamok. Az alulról szerveződő, együttműködésen alapuló projektek keretében a szakképzést nyújtó intézmények aktuális tudást, készségeket és kompetenciákat biztosítanak, a tudástranszfer folyamata pedig képes gyorsan reagálni a változó gazdasági és társadalmi igényekre.

Magyarország: pályakövetési rendszer kialakítása a szakképzésben és felnőttképzésben végzettek számára

CEDEFOP Hungary: developing a career tracking system for VET and adult learning graduates

Az Európai Tanács 2017-es ajánlásainak megfelelően Magyarországon létrehozták a szakképzés és a felnőttképzés pályakövetési rendszerét. Az első adatintegráció 2022-ben kezdődött meg.

A CEDEFOP oldalán angol nyelvű cikk, illetve magyar nyelven letölthető az Országos riport a szakképzésben
tanulók pályakövetéséről, munkaerőpiaci elhelyezkedéséről, továbbá az aktuális munkaerőpiaci helyzetről című összefoglaló.

Az eredeti cikk itt olvasható.

„Út a COVID utáni megerősödött szakképzés felé”

EOPPEP

A görög EQAVET nemzeti referenciapont 2023. július 27-én szervezett nagyszabású nemzetközi webináriumot. Az online valós időben nézhető esemény célja az iskolarendszerű szakképzés minőségbiztosítási módszertanának és a kapcsolódó kísérleti projekt eredményeinek bemutatása volt.

Az „Út a COVID utáni megerősödött szakképzés felé” címet viselő webináriumon Antonios Glaros bemutatta a 2021-2023 közötti projekt ciklus eredményeit, míg Vasileios Raftopoulos, nemzeti szakértő a szakképzési programok minőségbiztosítási módszertanáról, kiemelten pedig az adatellenőrzési módszertanról beszélt. Konstantinos Papaefstathiou, az EOPPEP Nemzeti Minőségbiztosítási Rendszer Főosztály vezetője a szakképzési programokhoz készült minőségbiztosítási módszertani kézikönyv fejlesztési munkáját és eredményeit ismertette a résztvevőkkel.

A görög szervező, a Nemzeti Képesítési és Pályatanácsadó Szervezet, egy országos hatállyal bíró állami szervezet, amely a jobb minőségű, hatékonyabb és megbízhatóbb élethosszig tartó tanulási szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul. Az EOPPEP az oktatási, kutatási és vallásügyi miniszter felügyelete alatt működik.

A rendezvényen a hazai szereplőkön kívül meghívták az európai társszervezetek képviselőit, Magyarország részéről Molnárné Stadler Katalin, az EQAVET nemzeti szakértője és a projekt szakmai vezetője a magyar EQAVET-alapú szakképző intézmények számára kifejlesztett minőségirányítási rendszerről tartott sikeres előadást.

Az angol nyelvű előadás elérhető itt.