Önértékelési kézikönyvek az Oktatási Hivatal oldalán

Önértékelési kézikönyvek az Oktatási Hivatal honlapján

A 2015. évtől, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) bevezetésével előtérbe került az intézményi önértékelés rendszere is.

Az eddig megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések és önértékelések tapasztalatai és a kapcsolódó jogszabályváltozások tükrében szükségessé vált a standardok és az azokat rögzítő jelenleg hatályos kilenc intézménytípushoz készített kilenc-kilenc önértékelési kézikönyv tartalmi felülvizsgálata és a könnyebb kezelhetőség érdekében a jelenlegi kézikönyvek egy-egy kézikönyvbe vonása.

Az összevonás során az önértékelési kézikönyveknek az önértékelés intézménytípustól függetlenül megfogalmazható célját, elveit, eljárásrendjét és alapvető módszereit tartalmazó részeit egységesítették, majd az intézménytípusok sajátosságaiból fakadóan a kilenc intézménytípushoz tartozó kilenc elvárás- és eszközrendszert az önértékelési kézikönyv mellékleteiben helyezték el.

A teljes cikk és a kézikönyvek itt érhetők el.

EQAVET éves hálózati közgyűlés Franciaországban

EQAVET annual network meeting 2022

Az EQAVET éves hálózati közgyűlése lehetőséget teremt az EQAVET közösség számára a találkozásra, az ismeretek és tapasztalatok megosztására, valamint az európai szakképzés minőségbiztosításával kapcsolatos szakpolitikai igények kezelését célzó közös munkájuk stratégiai irányvonalának megvitatására.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlését az Európai Bizottság és az EQAVET Titkársága rendezte meg Párizsban, Franciaországban 2022. június 9-10-én. A közgyűlésen 20 uniós ország képviselői, valamint Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország képviselői vettek részt, illetve az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és a Cedefop is képviseltette magát.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlésén az EQAVET-hálózat tagjai megvitatták az EQAVET referenciakeret végrehajtása terén elért eredményeket. Az EQAVET-hálózat ezenkívül kinevezte az EQAVET új irányítóbizottságát a 2022–2024 közötti időszakra, valamint megvitatta az EQAVET nemzeti referenciapontjainak folyamatban lévő munkáját, többek között az első kísérleti szakértői értékelések aktuális állását és az EQAVET-hálózat kommunikációs tevékenységeit.

A fenntartható versenyképességre, az inkluzív növekedésre és az aktív polgári szerepvállalásra vonatkozó új uniós iránymutatások alapján a tagállamokat felkérték, hogy számoljanak be a szakoktatásról és szakképzésről szóló 2020-as uniós tanácsi ajánlás és az Osnabrücki Nyilatkozat végrehajtása terén elért eredményekről.

Az az ambiciózus cél, hogy 2050-re az európai kontinens legyen az első, amely semleges energiafelhasználású, arra készteti az európai politikát, hogy „zöld” készségeket vezessen be a szakképzés területén. E célból az Európai Bizottság nemrégiben közzétette az Európai Fenntarthatósági Kompetencia Keretrendszert (GreenComp).

Az éves ülésen részt vevő nemzeti referenciaközpontok a következő fontos nemzeti kezdeményezéseket mutatták be:

Horvátország: a szakképzésben végzettek munkaerő-piaci nyomon követési mechanizmusának korszerűsítése, a szakképzési szolgáltatók bevonásával.

Franciaország: a szakképzési szolgáltatók „Qualiopi” minőségtanúsítványának bemutatása a gyakornokok megnövekedett önállóságával összefüggésben, az „egyéni gyakornoki számlán” keresztül.

Németország: a szakképzés „duális rendszerével” összefüggésben a kamarák és a munkaadói szervezetek minőségbiztosítási folyamatba való fokozottabb bevonásával kapcsolatos, folyamatban lévő kutatás.

Hollandia: egy kísérleti projekt a tanulók/gyakornokok részvételének fokozására a szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási folyamatban.

Végül pedig Magyarország részéről Molnárné Stadler Katalin, az EQAVET nemzeti szakértője és a projekt szakmai vezetője, a szakképzési szolgáltatók EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszerét ismertette.

A teljes jelentés magyar nyelven elérhető itt.

Közös webinárium az EKKR, EUROPASS ÉS EQAVET Hálózatok részvételével az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójáról

2022. május 11-én került sor három hálózat részvételével egy olyan bevezető webináriumra, amely az Európai Szakmai Alapprofilok koncepcióját mutatta be.
A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

Az Európai Szakmai Alapprofilok gondolata azon a tényen alapul, hogy a megfelelő szakmák munkafeladatai / munkakörök vagy funkciók minden tagországban közösek, főként a technológiai szabványok és az üzleti folyamatok globális volta miatt. Következésképpen a szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges tipikus (meglévő és kialakulóban lévő) készségek és kompetenciák is hasonlóak. A tanulók által a közös munka alapfeladatok elvégzéséhez elsajátítandó tanulási eredmények is hasonlóak.

Az Európai Szakmai Alapprofilok célja, hogy meghatározzák azokat a közös – „alap” – tanulási eredményeket, amelyek az Európai Unió tagországaiban a nemzeti szakképzési programok szempontjából relevánsak az egyes foglalkozási/szakképzési területeken. Az alap tanulási eredmények alkotják az oktatási profilt.

A tanulási eredményeknek nem csak a szakmai készségekre és kompetenciákra vonatkoznak, hanem magukba foglalják a munka és a társadalom szempontjából releváns transzverzális készségeket is.

Az Európai Szakmai Alapprofilokat rugalmas eszköznek szánják, amely továbbfejleszthető és kiegészíthető különböző tanulási eszközökkel, forrásokkal és tartalommal, például szakmai digitális tartalommal, azaz konkrét digitalizált tanulási anyagokkal, digitális tanítási vagy (ön)értékelési eszközökkel, amelyek támogathatják az alapprofilban elérhető tanulási eredmények megszerzését. A koncepció megvitatása után a webináriumon kapott visszajelzéseket beépítik a szakmai előkészítő anyagba, amely 2022 év nyarán lesz elérhető.

Megjelent az EQAVET második Központi Hírlevele!

EQAVET newsletter 2022 April

Az EQAVET honlapja átkerült az EUROPA weboldalára.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a kiadásban többek között az első kísérleti EQAVET szakértői értékelésről olvashatunk. A z online rendezvénynek a spanyol Oktatási és Szakképzési Minisztérium adott otthont március 30-31-én.

EQAVET hálózat „A rugalmas tanulási utak minőségbiztosítása” című online webináriumát visszanézhetjük a youtube csatornán.

Szakképzés 2022

Szakképzés 2022

A SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium az IT Study Oktató- és Kutatóközponttal együttműködve nagy sikerű és magas színvonalú eseménynek adott otthont 2022. március 29-én.

A „SZAKKÉPZÉS 2022”elnevezésű rendezvény a szakképzést érintő trendeken és fejlesztéseken túl betekintés adott az Erasmus+ programban rejlő lehetőségekre, a szakképzést érintő minőségbiztosítási keretrendszerekre és a legújabb módszertani stratégiákra.

A program keretében Karvázy Eszter, az EQAVET projektmenedzsere bemutatta az EQAVET keretrendszer új európai kereteit, illetve részletesen beszélt az Erasmus+ szakképzési kiválósági központok pályázatáról (CoVe).

Az előadás anyagok és az eredeti cikk itt olvasható:

Megjelent az EQAVET első Központi Hírlevele!

Az EQAVET honlapja átkerült az EUROPA weboldalára.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a kiadásban számolunk be röviden az Önértékelési Kézikönyvről, amely 2022. február 9-től hatályos és meghatározza a szakképző intézményekre vonatkozó önértékelési folyamatokat.

A hírlevél angol nyelven itt olvasható:

 

Új forrásanyagok SELFIE használóknak

SELFIE

Új forrásanyagok találhatók a SELFIE weboldalon.

Az Útmutató a SELFIE használatához rovatban Hogyan készítsünk digitális cselekvési tervet iskolánk számára? címmel található SPOOC (Small Private Online Course, rövid magán online tanfolyam) a spanyol oktatási minisztérium gondozásában. A SPOOC útmutatót is tartalmaz angol és spanyol nyelven.

A munkaalapú tanulással kapcsolatos új modulhoz mostantól minden uniós nyelven elérhető egy infografika is, amely a SELFIE WBL kísérleti projektjeit és az új modul sajátosságait mutatja be.

A SELFIE csapata azt kéri, hogy amennyiben az olvasók rendelkeznek a SELFIE felhasználói számára hasznos forrásokkal, osszák meg a többi felhasználóval és vegyék fel a kapcsolatot a JRC-EAC-SELFIE-TOOL@ec.europa.eu címen.

Az eredeti hír angol nyelven itt olvasható.

EQAVET alapú külső értékelés a felnőttképzőknél

Régiós EQAVET szakmai fórumok 2019-2020-ban 2020.04.21. ​A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a Szakképzési Centrumokkal együttműködve hat helyszínen, Budapesten, Egerben, Nyíregyházán, Tovább olvasom EQAVET szempontok a megújuló magyar szakképzésben 2020.02.16. A 2019. november 19-én elfogadott új szakképzési törvény (2019. évi LXXX. Törvény a szakképzésről) vonatkozó Tovább olvasom Megjelent az EQAVET Europe Hírlevél 2019. évi őszi száma 2020.01.22. Megjelent az EQAVET Hírlevél aktuális száma, visszatekint az EQAVET fejlődésére a koppenhágai folyamat első napjaitól. Tovább olvasom IV. EQAVET Fórum Helsinkiben 2019.11.19. 29 országból több mint 70 résztvevő vett részt az EQAVET éves fórumán Helsinkiben. Az Európai Tovább olvasom EQAVET alapú külső értékelés a felnőttképzőknél
A Felnőttképzési törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Kormányrendelet az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) alapján kidolgozott módszertant és eszközöket nevesíti a felnőttképzők külső értékelésének elvárásaként.

25. § (1) A külső értékelés során a felnőttképzési államigazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja el a felnőttképzési tevékenységet. A külső értékelés kiterjed a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésre, a felnőttképző saját céljának megvalósulására.
(2) A külső értékelés módszere különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a dokumentumvizsgálat. A külső értékelés módszertanát és annak során használt eszközöket a felnőttképzési államigazgatási szerv az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján egységesen dolgozza ki és a honlapján közzéteszi.

Minőségbiztosítási rendszer a szakképzésben

A szakképzés átalakítása során egy új, egységes minőségirányítási rendszer került bevezetésre.

A szakképzés átfogó átalakítása során, a Szakképzés 4.0 Stratégia célkitűzéseinek megfelelően, új, egységes minőségirányítási rendszer (MIR) került bevezetésre a szakmai oktatásban, amely az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszeren (EQAVET) alapul.

Az átalakítás kiemelt célja volt a minőség javítása, mely a hatékonyság növelésének fontos eszköze. Ennek köszönhetően a duális képzés fejlesztésének egyik sarokpontja a minőségirányítás több pontn történő bevezetése volt.

A szakképző iskoláknak 2022. augusztus 31-ig kellett kialakítaniuk a minőségirányítási rendszerüket, amely minőségpolitikából, átfogó önértékelésből, ezekre épülő beavatkozó és fejlesztő tevékenységekből áll. A minőségpolitika középpontjába a szakképzés minőségének növelését kellett helyezni. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott minőségcélok a szakképzési alapfeladat ellátás minőségének biztosítására és fejlesztésére fókuszáltak, ezek elérése érdekében kellett a működési elveket, módszertant, folyamatokat is átgondolni.

A szakképzésért felelős minisztérium szakértői csoportja kidolgozta az Önértékelési kézikönyvet, amely illeszkedik az EQAVET Keretrendszerhez, és amely módszertani útmutatást és támogatást nyújt a szakmai oktatást folytató szakképző intézményeknek a minőségirányítási rendszerük kialakításához, és azt követő működtetéséhez.Az EQAVET alapú MIR kialakításával a folyamatok átláthatóvá válnak, illetve monitoring rendszerként is működik az eredményesség nyomon követése érdekében.

Fő célok:

  • minőségi oktatás biztosítása;
  • oktatás minőségének nyomon követése és adekvát fejlesztések megvalósítása;
  • intézményi monitoring kialakítása, indikátorok használata, partneri mérési rendszer működtetése;
  • oktatói teljesítmény monitorozásának intézményi szintű kialakítása.

Az Önértékelési kézikönyv itt letölthető.

Népszerű a szakképzés, egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből, amelynek összegzését csütörtökön juttatta el az MTI-hez a szervezet.

A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg.

Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson – tették hozzá.

A pályaválasztást meghatározó szempontok közül 50 százalékkal a várható fizetés az elsődleges, 45 százalék viszont azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szeresse a szakmáját. A szülők értékrendje ettől kissé eltér, ugyanis az anyagi szempontokat 45 százalékuk helyezi előtérbe, és 68 százalék javasol olyan pályát, ami megfelel a gyermeke érdeklődésének. Az adatokból az is kiderül, hogy a magasabb végzettségű szülők nagyobb arányban bízzák a gyermekekre a döntést, de a családi háttér jelentősen befolyásolja a választást. Maguk a fiatalok leginkább informatikával, gasztronómiával, sporttal vagy a művészeti ágak valamelyikével foglalkoznának leginkább – írták.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének éves kérdőívét a közlemény szerint 9197-en töltötték ki. A felmérés részletes ismertetése a kamara honlapján olvasható.

Forrás: MTI