A felnőttképzés minőségbiztosítási kérdései – Peer Review Németországban

EQAVET Peer Review in Germany

Németországban, Bonnban zajlott le a hatodik szakértői értékelő program 2022. november 14-15-én. A magyar nemzeti referenciapont képviseletében dr. Sike Veronika, a Technológiai és Ipari Minisztérium Felnőttképzési Főosztályának vezetője vett részt.

A szakértői értékelés témája a Németország által készített önértékelési jelentés és ezáltal a német szak- és felnőttképzési rendszer vizsgálata, erősségek-gyengeségek feltárása, lehetséges fejlődési irányok támogatása volt.

A szakmai esemény fókuszában a minőségbiztosítás mint fogyasztóvédelmi eszköz – a távoktatás védelméről szóló törvény alapján, a szabályozott továbbképzés a kézműipari törvény és a szakképzési törvénynek megfelelően, illetve a minőségbiztosítás a felnőttek szakmai képzésének államilag támogatott esetében állt.

 A szakmai bírálók számos kérdést vetettek fel, így többek között, hogy:

  • elegendőnek tartják-e a nem szabályozott képzéseknél a piac önszabályozó szerepét a visszaélések/fogyasztók megkárosításának megelőzésére,
  • képzéseknek engedélyezésére kizárólag piaci megkeresés alapján kerül sor, állami előírás/kötelező engedélyeztetés (szakmai tartalmi elvárások) nem létezik, azaz állami iránymutatás a képzés piac fejlődésére nem jelenik meg – ez egy megfelelő gyakorlat-e (különösen a munkaerőpiaci szükségletek hatékony érvényesítése kapcsán),
  • ennek kapcsán rengeteg adattal rendelkeznek a német hatóságok, amelyet „szabad felhasználásra” közzétesznek, ám ezek elemzésével nem kezdeményeznek képzéseket a munkaerőpiaci szükségletek kielégítésére (hanem ennek a ténynek a feltárását és mint szükséglet és igény megjelenítését rábízzák a piacra),
  • illetve a képzés engedélyezése során szakértőkre hagyatkoznak, ám ezen szakértők szakmai jártassága, alkalmassága kapcsán nincs központi előírás, ugyanígy a továbbképzésük sem jelenik meg kötelezettségként,
  • végül az engedélyezési tevékenység papír alapú munkafolyamatai kapcsán javasolták a digitalizáció lehetőségeinek megvizsgálását a munkaóraszám csökkentése és az átláthatóság biztosítására.

Az esemény angol nyelvű gyorsjelentése letölthető  itt.

„Mikrotanúsítványok minőségbiztosítása a szakképzésben” – EQAVET egymástó való tanulási program (PLA)

Mikrotanúsítványok
A mikrotanúsítványok EQAVET alapú minőségbiztosítása témájában 2022. november 8-9-én került sor az EQAVET Titkárság szervezésében egymástól való tanulás programra. Az EQAVET-hálózat és a szomszédos országok több mint 60 képviselője találkozott online, hogy a szakképzésben használt mikrotanúsítványok minőségbiztosítását megvizsgálja. A programnak Írország adott otthont virtuálisan.
A PLA a mikrotanúsítványok használatának írországi példájára összpontosított a felnőttképzési területen. Az ír előadók felvázolták a mikrotanúsítványok fő jellemzőit, és azt, hogy hogyan alkalmazzák azokat a Skills to Advance elnevezésű kísérleti projektben. A program a vállalkozások és a munkavállalók számára biztosít az akvakultúra, a robotika, a zöld és a digitális készségek terén.
A Cedefop bemutatta a szakképzés és a munkaerőpiac számára a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos projektjének időközi eredményeit. A kutatás feltérképezte a mikrotanúsítványokat az európai munkaerőpiaci képzések terén; megvizsgálta a mikrotanúsítványok és az oktatási rendszerek fejlesztései közötti kapcsolatokat; valamint, hogy milyen előnyöket jelenthetnek a mikrotanúsítványok a végfelhasználók számára.
A résztvevők három tagállam, Svédország, Észtország és Spanyolország mikrotanúsítványokkal kapcsolatos véleményeit is hallhatták. Svédország egy olyan kísérleti projektről számolt be, amely azt vizsgálja, hogy mi szükséges az elismeréshez, a minőséghez és a szabványosításhoz, Észtország elmondta, hogy az észt felnőttképzési törvényt 2023-ban módosítják, hogy meghatározzák a mikrotanúsítványok fogalmát, meghatározzák a tanulmányi mennyiséget, a szolgáltatási alapelveket és a minőségbiztosítási mechanizmusokat.
Végül Spanyolország tájékoztatta a résztvevőket egy új törvényről, amelyet Spanyolországban 2022 márciusában vezettek be. A törvény egységes szakképzési rendszert határoz meg, amely integrálja a szakmai alapképzést és a felnőttképzést, és magában foglalja az összeszámítható mikrokreditpontokat. A minőségbiztosítási rendszer pedig összhangban van az EQAVET indikátorokkal.

A program teljes anyaga itt érhető el angol nyelven.

További információk a mikrotanúsítványokról az EPALE platformon:

EPALE OER: Mik azok a mikrotanúsítványok?

EPALE Blog: Mikrotanúsítványok – az új diplomák?

EPALE Blog: Új trendek a tanúsításban: a mikrotanúsítványok

Minőségbiztosítás: kényszer-adminisztráció vagy bizalomnövelő eszköz?

OH minőségbiztosítási konferencia 2022. november 9.
Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont 2022. november 9-én  konferenciát szervezett Minőségbiztosítás: kényszer-adminisztráció vagy bizalomnövelő eszköz? címmel. Az eseményen több mint 100 érdeklődő vett részt.
A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevőkkel megismertesse a képesítések minőségbiztosításának gyakorlatát a különböző képzési szektorokban. A képesítések minőségbiztosításának elemei segítik a képzési szektorok közötti átjárást, növelik a felhasználók bizalmát a képesítések iránt, erősítik a munkaerőpiac igényei és a képesítések közötti kapcsolatot.
A konferencián kiemelt szerepet kaptak az EQAVET-elvek és beépülésük módja a szakképzés rendszerébe.
Nemzeti szakértőnk Molnárné Stadler Katalin előadása a témában, illetve a többi előadás itt elérhető.

Forrás: Oktatási Hivatal EKKR Nemzeti Koordinációs Pont

Peer Review Olaszországban

EQAVET Peer Review in Italy 2022

Az Európai Unió Tanácsa által 2020. november 24-én elfogadott Ajánlás a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának fokozása, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében új módszertani elemként bevezeti az ún. EQAVET Peer Review-t (PR), a szakképzési rendszerek szintjén az EQAVET Keretrendszer bevezetését célzó tagállami intézkedések uniós szintű szakértői értékelését.  Bár a szakértői értékelés egy önkéntességen alapuló kölcsönös tanulási tevékenység, az EQAVET NRP-k fejlesztésére EU támogatást nyert nemzeti referencia pontoknak kötelező 5 alkalommal más tagországok által szervezett szakértői értékelésen részt venni. A magyar nemzeti referenciapont az olasz, a német, a szlovák, a görög és a máltai NRP-k által szervezett peer review-kra delegál szakértőket.

Az olaszországi Peer Review-t az INAPP szervezeti keretein belül működő EQAVET NRP szervezte és bonyolította le 2022. október 26-án és 27-én. A peer-ek 4 másik európai NRP képviselői voltak: Bulgária 1 fő, Görögország 2 fő, Magyarország 1 fő és Spanyolország 2 fő, így összesen 6 fő külföldi peer vett részt az értékelésben.

Az értékelők mellett jelen volt még az EQAVET Titkárság képviselője és egy moderátor-szakértő, szintén az EQAVET Titkárság megbízásából.

A Peer Review központi témája a szakma alapképzésben 2015-ben bevezetett duális modell, és ennek keretében a megnövelt munkaalapú tanulási hányadot tartalmazó ún. IeFP tanulási útvonalak (minőségbiztosítása) volt. (“Quality assurance in IeFP pathways with a stronger work-based learning component”)

Két értékelendő minőségbiztosítási intézkedést jelöltek meg a peer értékelés fókuszául:

  1. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – Rendszer szintű irányítás, kormányzás”
  2. „Tanulási útvonalak a szakmai alapképzésben – A képesítési jegyzékek nemzeti rendszere”.

A szakmai értékelésről az EQAVET Titkárság készít záróriportot. A gyorsjelentés angol nyelven itt olvasható.

Workshop a képzési szektorok minőségbiztosítási elemeiről

OH-EQF NCP minőségbiztosítási workshopok

Az Oktatási Hivatal szervezeti keretein belül működő EQF-NCP két workshopot tervez, amelynek célja a felsőoktatás és szakképzés közötti kapcsolódási pontok feltárása az ágazati minőségpolitikai elvek és az intézményi szintű minőségirányítási rendszerek terén. A workshopok végén összegzésre kerülnek az eredmények, tanulságok és javaslatok.

 

Az oktatás és képzés minőségbiztosításával és minőségfejlesztésével kapcsolatos EU szintű tevékenységek a 2000. évtől újabb lendületet kaptak. Ennek oka, hogy a Lisszaboni Stratégiában és a Barcelonai Döntésekben megfogalmazott, Európa gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kitűzött célok (versenyképesség növelése, a tudásalapú társadalomba való átmenet, a foglalkoztathatóság növelése, az EU bővítésével az európai munkaerő-piac megnyitása, mobilitás) előtérbe és középpontba helyezték az oktatás és képzés – kiemelten a szakképzés és a felsőoktatás – minőségének a kérdését.

 

Az oktatás és képzés minőségének folyamatos fejlesztése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő (ún. piacképes munkaerő) képzése és ez által az elhelyezkedési lehetőségek, a foglalkoztathatóság növelése céljából mindkét területen EU szintű közös követelményeket   születtek, amelyek a nemzeti szintű tevékenységek kereteit is alkotják:

  • Ezeket a közös követelményeket a felsőoktatás (HE) területén a 2005-ben megjelent Európai Szabványok és Irányelvek (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Educaton Area, ESG) jelentik.
  • A szakképzés (VET) területén 2003-2004-ben kidolgozásra került a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (The Common Quality Assurance Framework, CQAF), majd ennek továbbfejlesztéseként 2008-ban a vonatkozó Tanácsi Ajánlás létrehozta az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (European Quality Assurance Reference Framework for VET, EQAVET), amely a szakképzés minden területén (középfokú/iskolai rendszerű, munkaalapú tanulás, felnőttképzés, felsőfokú szakképzés) alkalmazható és alkalmazandó.

A két egymásra épülő szakmai napokon 2022. október 6. és december 8.) bemutatásra kerülnek az egyes ágazatok minőségpolitikai és intézményi minőségirányítási jó gyakorlatai, illetve megvitatják és értelmezik a következő kérdésköröket:

  1. Mit értenek ágazati és intézményi minőségfogalmon és mik az ágazatok közötti minőségfogalmi kapcsolatok?
  2. Vannak-e és melyek a közös pontok az alkalmazott minőségmodellekben, milyen ezen közös pontok kapcsolati minősége, valamint milyen lehetőségeket látunk a kapcsolatok erősítésére vagy létrejöttére?
  3. Vannak-e jól bevált módszerek és eszközök, amelyek mindkét ágazat számára haszonnal átvehetők és alkalmazhatók?
  4. Látható-e most bármely ágazatban olyan gyakorlati minőségbiztosítási innovációt (elvet, eszközt, módszert), amellyel a két ágazat közötti célzott minőségkommunikációt erősíthetjük és elősegíthetjük?

Az EQAVET képviseletében nemzeti szakértőnk Molnárné Stadler Katalin  támogatja a szervezést és vesz részt a rendezvényeken.

Megjelent az EQAVET Központi Hírlevele!

EQAVET hírlevél 3. kiadás

Az EQAVET honlapja az EUROPA weboldalán olvasható.

A weboldal tájékoztatást nyújt az EQAVET tagállami végrehajtásáról, ország-esettanulmányokról, kiadványokról és egyéb szakmai hírekről.

Ebben a kiadásban rövid hírekkel jelentkeznek az Éves hálózati találkozóról, a második EQAVET Peer Review programból Csehországban, az új Tanácsi Ajánlásról, amely az egész életen át tartó tanuláshoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges mikrotanúsítványokról szól, és az Európai Bizottság új ALMA elnevezésű (Aim, Learn, Master, Achieve) kezdeményezéséről, amely azzal a céllal, jött létre, hogy támogassa a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok munkaerőpiacra lépését.

A teljes hírlevél angol nyelven itt olvasható.

Webinárium pályakövetési rendszer fejlesztésről

Szakképzési pályakövetés

21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése című GINOP projekt webináriumán a Hivatalban zajló pályakövetési rendszer fejlesztéséről hallhattak a résztvevők.

A webináriumon Nagy Zoltán, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettese beszélt a pályakövetés sokrétűségéről, aktuális alakulásáról, időtartamáról és módszertanáról.

A kérdőíves vizsgálat kísérleti felmérése 2021 júniusában zajlott le. A megszerzett tapasztalatok beépítése után az első éles vizsgálat 2022 májusában zárult le, 11 000 fő fölötti kitöltővel. Az eredmények feldolgozása megkezdődött, ezen felül folyamatban van a Kréta mobil platformjának fejlesztése a gördülékenyebb kérdőíves kitöltés érdekében. Az adminisztratív adatkapcsolás megtörtént ez év tavaszán, jelenleg az adatok tisztítása zajlik, 2022 őszére várhatók az első eredmények. A tervek között szerepel egy intézményi szintű, rendszeres adatriport kidolgozása is.

Nagy Zoltán beszámolója után Czirfusz Dóra, az Elemzési és Pályakövetési munkacsoport vezetője beszélt a 2022-es tavaszi kérdőíves felmérés első eredményeiről. A tavalyi webináriumi visszajelzések alapján fontosnak tartotta, hogy az intézményvezetőkön keresztül megszólítsák az osztályfőnököket is, akiknek a közreműködésével a 2022. április-májusi kérdőívet 11 057 diák töltötte ki, összesen 442 intézményből. A kérdőívnek három célcsoportja volt: a 9. évfolyamosok, az adott tanévben 16 éves életkort betöltők és a végzősök. A kitöltők nemi megoszlás alapján tükrözik a szakképzésbe járók arányát. Az előadás során Czirfusz Dóra tisztázta, hogy a bemutatott diák előzetes eredményeket tartalmaznak, a részletes feldolgozás és a gyorsjelentés a nyár folyamán várható. Beszélt a szakképzésről, mint mobilitási útról, a szakképzésről való elsődleges tájékozódási forrásokról, a duális képzés megítéléséről és a tanulók jövőbeli terveiről. Az eredmények alapján a tanulók a tájékozódás során az iskolák honlapjait látogatják a legnagyobb arányban (73%). A munkacsoport vezetője elmondta, hogy érdemes számítani arra, hogy a kérdőíves felmérés évente ismétlődni fog, ezáltal a válaszokat anonim módon, idősorosan is tudjuk majd értelmezni.

Ungvári Mária, elemző, a szakképzésben népszerű ágazatokról és a szakmai érettségiről beszélt. Az adatokból kiderült, hogy a legnépszerűbb szakmajegyzék szerinti képzési ágazatok az alábbiak: Turizmus-vendéglátás, Informatika és távközlés, Gazdálkodás és menedzsment, Gépészet, Egészségügy, Specializált gép- és járműgyártás. A nők a turizmus-vendéglátást, a férfiak az informatika és távközlést választják nagyobb arányban. A népszerű ágazatokat aztán korcsoportos bontásban is bemutatta az előadó. A 25 év alattiaknál legnépszerűbb a Turizmus-vendéglátás ágazat, a 25 év feletti korcsoportban az Egészségügy a legnépszerűbb. Az érettségik tekintetében több, mint ezer fővel nőtt a szakmai érettségire jelentkezők száma 2019 és 2022 között. A jelentkezők körében létszámban továbbra is az informatikai ismeretekre való jelentkezésben történt jelentősebb növekedés.

Borbély Krisztián, elemző az adatforrás minőségének fontosságát és az elemzési munka egyes lépéseit mutatta meg konkrét kérdésfelvetés segítségével: Az évfolyamismétlés összefügg-e azzal, hogy valaki szakképzéshez köthető munkavégzésre irányuló szerződéssel bír? Van-e ezzel interakcióban valamilyen regionális hatás? Az adatok elemzése során és a térképes ábrákon keresztül is jól kirajzolódott, hogy milyen fontos az adatforrás minősége és pontossága, hiszen a rosszul rögzített, vagy hibás adatok akár országos statisztikai eredményeket is torzíthatnak.

A pályakövetést jogszabályi kötelezettség alapján az NSZFH mint működtető végzi. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik, hogy támogassa a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamatokat, a minőségbiztosítást és a pályaorientációt. Az eredmények tükrében a jövőben növelni lehet az oktatás hatékonyságát és amennyiben az szükséges, optimalizálni lehet a szakképzési kínálatot. A felhasználók köre nagyon heterogén, hiszen a fenntartóktól a munkaerőpiacon át a döntéshozókig mindenki profitálhat az eredményekből. A pályaorientáció során a felhasználók közé tartozhatnak a leendő tanulók és szüleik, valamint az intézmények és képzők is. A pályakövetés során kétféle adatgyűjtés zajlik: egyrészről adminisztratív adatok összekapcsolása (adatintegrációs modul) másrészről pedig kérdőíves, kutatási adatok (kérdőíves modul) gyűjtése valósul meg.

Az adminisztratív adatkapcsolás gyors és naprakész visszajelzést adhat a képzések jellemzőiről és a munkaerőpiacra történő átlépésről, sztenderd riportok formájában. Ez a módszer a komplex, tematikus elemzések által alkalmas az összefüggések feltárására, a célcsoport tekintetében szinte teljeskörű eléréssel. Dinamikus ábrák segítik a jelenségek közötti kapcsolatok megismerését, valamint az idősorosan változó adatok nyomon követését. A véleményen alapuló adatok a kérdőíves modul segítségével ismerhetők meg.

Önértékelési kézikönyvek az Oktatási Hivatal oldalán

Önértékelési kézikönyvek az Oktatási Hivatal honlapján

A 2015. évtől, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) bevezetésével előtérbe került az intézményi önértékelés rendszere is.

Az eddig megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések és önértékelések tapasztalatai és a kapcsolódó jogszabályváltozások tükrében szükségessé vált a standardok és az azokat rögzítő jelenleg hatályos kilenc intézménytípushoz készített kilenc-kilenc önértékelési kézikönyv tartalmi felülvizsgálata és a könnyebb kezelhetőség érdekében a jelenlegi kézikönyvek egy-egy kézikönyvbe vonása.

Az összevonás során az önértékelési kézikönyveknek az önértékelés intézménytípustól függetlenül megfogalmazható célját, elveit, eljárásrendjét és alapvető módszereit tartalmazó részeit egységesítették, majd az intézménytípusok sajátosságaiból fakadóan a kilenc intézménytípushoz tartozó kilenc elvárás- és eszközrendszert az önértékelési kézikönyv mellékleteiben helyezték el.

A teljes cikk és a kézikönyvek itt érhetők el.

EQAVET éves hálózati közgyűlés Franciaországban

EQAVET annual network meeting 2022

Az EQAVET éves hálózati közgyűlése lehetőséget teremt az EQAVET közösség számára a találkozásra, az ismeretek és tapasztalatok megosztására, valamint az európai szakképzés minőségbiztosításával kapcsolatos szakpolitikai igények kezelését célzó közös munkájuk stratégiai irányvonalának megvitatására.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlését az Európai Bizottság és az EQAVET Titkársága rendezte meg Párizsban, Franciaországban 2022. június 9-10-én. A közgyűlésen 20 uniós ország képviselői, valamint Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország képviselői vettek részt, illetve az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és a Cedefop is képviseltette magát.

Az EQAVET 2022. évi hálózati közgyűlésén az EQAVET-hálózat tagjai megvitatták az EQAVET referenciakeret végrehajtása terén elért eredményeket. Az EQAVET-hálózat ezenkívül kinevezte az EQAVET új irányítóbizottságát a 2022–2024 közötti időszakra, valamint megvitatta az EQAVET nemzeti referenciapontjainak folyamatban lévő munkáját, többek között az első kísérleti szakértői értékelések aktuális állását és az EQAVET-hálózat kommunikációs tevékenységeit.

A fenntartható versenyképességre, az inkluzív növekedésre és az aktív polgári szerepvállalásra vonatkozó új uniós iránymutatások alapján a tagállamokat felkérték, hogy számoljanak be a szakoktatásról és szakképzésről szóló 2020-as uniós tanácsi ajánlás és az Osnabrücki Nyilatkozat végrehajtása terén elért eredményekről.

Az az ambiciózus cél, hogy 2050-re az európai kontinens legyen az első, amely semleges energiafelhasználású, arra készteti az európai politikát, hogy „zöld” készségeket vezessen be a szakképzés területén. E célból az Európai Bizottság nemrégiben közzétette az Európai Fenntarthatósági Kompetencia Keretrendszert (GreenComp).

Az éves ülésen részt vevő nemzeti referenciaközpontok a következő fontos nemzeti kezdeményezéseket mutatták be:

Horvátország: a szakképzésben végzettek munkaerő-piaci nyomon követési mechanizmusának korszerűsítése, a szakképzési szolgáltatók bevonásával.

Franciaország: a szakképzési szolgáltatók „Qualiopi” minőségtanúsítványának bemutatása a gyakornokok megnövekedett önállóságával összefüggésben, az „egyéni gyakornoki számlán” keresztül.

Németország: a szakképzés „duális rendszerével” összefüggésben a kamarák és a munkaadói szervezetek minőségbiztosítási folyamatba való fokozottabb bevonásával kapcsolatos, folyamatban lévő kutatás.

Hollandia: egy kísérleti projekt a tanulók/gyakornokok részvételének fokozására a szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási folyamatban.

Végül pedig Magyarország részéről Molnárné Stadler Katalin, az EQAVET nemzeti szakértője és a projekt szakmai vezetője, a szakképzési szolgáltatók EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszerét ismertette.

A teljes jelentés magyar nyelven elérhető itt.

Közös webinárium az EKKR, EUROPASS ÉS EQAVET Hálózatok részvételével az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójáról

2022. május 11-én került sor három hálózat részvételével egy olyan bevezető webináriumra, amely az Európai Szakmai Alapprofilok koncepcióját mutatta be.
A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

A webinárium bemutatta az Európai Szakmai Alapprofilok koncepciójának tervezetét, lehetséges céljait és felhasználói csoportjait, valamint a javasolt működési keretet és a következő lépéseket.

Az Európai Szakmai Alapprofilok gondolata azon a tényen alapul, hogy a megfelelő szakmák munkafeladatai / munkakörök vagy funkciók minden tagországban közösek, főként a technológiai szabványok és az üzleti folyamatok globális volta miatt. Következésképpen a szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges tipikus (meglévő és kialakulóban lévő) készségek és kompetenciák is hasonlóak. A tanulók által a közös munka alapfeladatok elvégzéséhez elsajátítandó tanulási eredmények is hasonlóak.

Az Európai Szakmai Alapprofilok célja, hogy meghatározzák azokat a közös – „alap” – tanulási eredményeket, amelyek az Európai Unió tagországaiban a nemzeti szakképzési programok szempontjából relevánsak az egyes foglalkozási/szakképzési területeken. Az alap tanulási eredmények alkotják az oktatási profilt.

A tanulási eredményeknek nem csak a szakmai készségekre és kompetenciákra vonatkoznak, hanem magukba foglalják a munka és a társadalom szempontjából releváns transzverzális készségeket is.

Az Európai Szakmai Alapprofilokat rugalmas eszköznek szánják, amely továbbfejleszthető és kiegészíthető különböző tanulási eszközökkel, forrásokkal és tartalommal, például szakmai digitális tartalommal, azaz konkrét digitalizált tanulási anyagokkal, digitális tanítási vagy (ön)értékelési eszközökkel, amelyek támogathatják az alapprofilban elérhető tanulási eredmények megszerzését. A koncepció megvitatása után a webináriumon kapott visszajelzéseket beépítik a szakmai előkészítő anyagba, amely 2022 év nyarán lesz elérhető.