Nemzetközi Initial Teacher Education (ITE) konferencia a tanárképzésről

Csatlakozzon hozzánk a 2024-es, a tanárképzésről szóló európai konferencián

November 28. és 30. között Budapesten, online és a helyszínen kerül megrendezésre az „A polgári szerepvállalás elősegítése az eTwinning segítségével a jövő tanárai számára” konferencia.
Az idei tanárképzési konferencia arra összpontosít, hogy az eTwinning hogyan tudja támogatni a jövő tanárait az állampolgári nevelés és az európai értékek előmozdításában , összhangban a 2024/2025-ös éves témával.

A résztvevők innovatív módokat fedeznek fel az eTwinning tanárképzésbe való integrálására, miközben foglalkoznak azokkal a kihívásokkal és lehetőségekkel, amelyek az eTwinning projektek egyetemi kurzusokon és tanárképzési programokon való felhasználásából fakadnak.

Az esemény számos szekciót tartalmaz (beleértve a vitaindító beszédeket, panelbeszélgetéseket és interaktív workshopokat), amelyek célja:

  • megosztani a bevált gyakorlatokat olyan tanárképzőktől, akik sikeresen beépítették az állampolgári nevelést és az európai értékeket eTwinning projektjeikbe,
  • ötleteket adjon az interkulturális és demokratikus kompetenciák erősítésére az ITE-tantervben,
  • bemutatni innovatív módszereket az eTwinning felhasználására az európai értékek és az aktív polgárság népszerűsítésére,
  • kiemeli a nemzetközi együttműködés szerepét a tanárképzés javításában és a közös európai értékek támogatásában.

A konferencia a tanári alapképzésben elért kiválóságot egy díjátadó ceremóniával is ünnepli, amelyben elismerik a kiemelkedő teljesítményeket.

Kik vehetnek részt?

A háromnapos budapesti helyszíni/online konferencián a teljes részvétel csak meghívóval lehetséges, de az első és harmadik napon bárkit szeretettel várunk, regisztráció nélkül.

Tekintse meg az esemény weboldalát a konferencia teljes programjához és a streaming információkért.

 

A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek kiépítése az UNESCO-UNEVOC támogatásával

2024. szeptember 5-én az ankarai központú Statistical, Economic and Social Research and Training Centre for Islamic Countries (SESRIC) szervezésében „A szakképzési programok minőségbiztosítási és akkreditációs rendszereinek bevezetése” címmel megtartott webináriumon Marton József szakértő képviselte a magyar EQAVET NRP-t.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Nemzetközi Műszaki és Szakképzési Központjával (UNESCO-UNEVOC) együttműködésben megszervezett „Minőségbiztosítási mechanizmusok és akkreditációs rendszerek létrehozása a TVET-programok számára” (‘Establishing Quality Assurance Mechanisms and Accreditation Systems for TVET (technical and vocational education and training) Programmes’) című webinárium célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek, politikusok megértsék a TVET minőségbiztosítási és akkreditációs keretrendszerei erősítésének szükségességét és e mechanizmusok szerepét a TVET-programok minőségének, relevanciájának és megbízhatóságának javításában.

A webináriumon 35 ország 152 TVET-szakértője és politikai vezetője követte az UNESCO-UNEVOC és a nemzeti intézmények, illetve UNEVOC-központok szakértői által tartott előadásokat és esettanulmányokat. Az előadáson bemutatták az UNESCO szakmai szervezetének keretrendszerét, amely alapja lehet a szakképzés minőségbiztosítási rendszerek kialakításának. Az esettanulmányok a TVET-programok színvonalának javítására irányuló sikeres stratégiákat és gyakorlatokat mutattak be. Összességében a webinárium kiemelte a szabványosított keretrendszerek kritikus szerepét a TVET-képesítések hatékonyságának és hitelességének biztosításában, hozzájárulva a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez.

A webinárium a következő kulcsfontosságú témákat érintette:

– Minőségbiztosítási megközelítések a TVET-ben (UNESCO-UNEVOC)

– Minőségbiztosítási mechanizmusok a törökországi TVET-ben

– A papír alapú minőségbiztosításról a digitális minőségbiztosításra való áttérés Nigériában

– Minőségbiztosítási mechanizmusok esettanulmánya Tunéziában

– Szakképzési minőségbiztosítás jó gyakorlatai az Egyesült Arab Emírségekből (EAE)

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében”

HUCER konferencia

Eger, 2024. május 23-24.

 

„Az oktatás időszerű narratívumai: Oktatás a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratíva környezetében” címmel 2024. május 23-24. között rendezték meg Egerben a HUCER konferenciát. A rendezvény az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület és az EPALE Magyarország szervezésében valósult meg. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. Az előadás az EQAVET NRP HU projekt támogatásával készült.

A konferencia „A szakképzés fejlesztését segítő kutatások” elnevezésű szekciójában „Lemorzsolódás a szakképzésben” címmel mutatta be előadását Hörich Balázs és Nagy Zoltán az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának munkatársai. Kutatásukban a Szakképzés Információs Rendszer (SZIR) tanulói nyilvántartása alapján, a 2020/21-es tanévben képzésüket 9. évfolyamon megkezdő szakképzési tanulók egyéni tanulmányi útjait kísérték végig egészen a 2022/23-as tanév végéig. Eladásukban ismertették a tanulói lemorzsolódás megközelítésének elméleti és gyakorlati lehetőségeit, majd ismertették számításaik részletes módszertanát. Az egyéni tanulói utak között jelentős különbségek láthatók a szakképző iskolákban és a technikumokban tanulók között, így a lemorzsolódó tanulók aránya az előbbi tanulói csoportban jóval magasabb. Az elemzés figyelembe vette az évfolyamismétlés, illetve a rugalmas tanulási lehetőségekre történő képzés-váltásokat is. Mindez rámutatott, hogy a szakképző iskolákban a lemorzsolódásnak az évfolyamismétlés különösen nagy rizikófaktora. Az előadásban bemutatták a szakképzésből kieső, kilépő tanulók főbb szocio-demográfiai jellemzőit is, ez alapján főleg a (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók, az idősebbek, illetve a nők körében magasabb a kilépés kockázata. Jellemző módon nagy területi egyenlőtlenségek húzódnak meg a szakképzésből történő kiesések mögött: az ország dél-nyugati – észak-keleti tengelyén magasabb, másutt alacsonyabb az érintett tanulói kör aránya, továbbá veszélyeztetettek a határmenti járások és a megyék belső perifériáján lakó tanulók is. Az NSZFH keretén belül működő Szakképzési Pályakövetési Rendszer Adatintegrációs Modulja lehetőséget adott arra is, hogy a kutatók megismerjék, hogy a kilépő/kieső tanulók lemorzsolódásukat követően milyen arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon vagy tértek vissza az oktatás valamely formájába. Az eredmények szerint a szakképzésből kieső tanulók fő státuszukat tekintve 8%-a tanult (jellemző módon felnőttképzésben), 16%-a tanult és dolgozott, továbbá 39%-a dolgozott a későbbiekben. Az előadásban ismertetésre került az elemzés korlátai is (pl. a populációt jelentő 9. évfolyamos tanulók heterogenitása, a lemorzsolódás nem feltétlenül jelent iskolarendszerű lemorzsolódást is), illetve felhívták a figyelmet mindazokra a programokra, melyek a közeljövőben csökkentheti a lemorzsolódás szakképzésben megfigyelhető jelenségét.

 

Hörich Balázs, Kertész Boglárka

Szakma Sztár Fesztivál 2024

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV), amelyeknek országos döntőjére Budapesten, a Szakma Sztár Fesztiválon került sor. Az eseményen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportja is részt vett. A rendezvény a Hungexpo Vásárközpontban került megrendezésre 2024. április 24-25-én.

A Fesztivál során számos izgalmas programon vehettek részt a látogatók

  • Megtekinthették a szakmai versenyeket, ahol a tanulók legjobbjai mérhették össze tudásukat különböző szakmákban, mint például a számítástechnika, a gasztronómia, az építészet és az autószerelés. A versenyzők kiválóan teljesítettek, és lenyűgöző munkákat mutattak be.
  • A látogatóknak lehetőségük volt workshopokon és kurzusokon is részt venni, ahol új készségeket sajátíthattak el. Kipróbálhatták a marcipánfigura készítést, emberi szövetek elemzését, gép-összeszerelési és virtual reality (VR) feladatokat
  • A fesztivál ideális lehetőséget kínált az álláskeresőknek és a karrierjüket építőknek arra, hogy kapcsolatokat építsenek, valamint tanácsot és útmutatást kapjanak a különböző területeken történő elhelyezkedéshez.
  • A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrárszakmai bemutatókkal lehetőséget adott arra, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok a mezőgazdasági szakmákat is interaktív módon ismerhessék meg.
  • A gyakorlati feladatok mellett számos kreatív kiállítás és bemutató volt látható a fesztivál területén, melyeken keresztül bemutatták a szakmák legfrissebb technológiáit és trendjeit.
A 2024-es Szakma Sztár Fesztivál lehetőséget kínált a fiatal tehetségeknek a bemutatkozására, valamint izgalmas demonstrációkkal mutatta be a képzéskínálatot, ezzel növelve a szakmák társadalmi elismertségét és vonzerejét is. A 2024-es Szakma Sztár Fesztivál egy rendkívül inspiráló esemény, melynek céljai között nemcsak a szakmai készségek bemutatása és értékelése szerepelt, hanem lehetőséget kínált az érdeklődők számára arra, hogy kipróbálják magukat egy-egy szakmában, megismerhessék a képzés és a szakma gyakorlati oldalát is.

Kertész Boglárka

Röviden az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról

Az Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról rövidenAz Országos Szakképzési Pályakövetési Riportról röviden

Örömmel számolunk be róla, hogy a www.nive.hu oldalon elérhetővé vált az Országos Szakképzési Pályakövetési Riport, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának kollégái készítettek.

A riport alapjául szolgál, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 4.§ (1) i) pontja szerinti pályakövetési rendszerért. A pályakövetési rendszer része a szakképzésben tanulók és felnőttképzésben résztvevők pályájának követése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer legfőbb céljai közé tartozik a szakpolitikai döntéselőkészítési folyamat támogatása, a minőségbiztosítás, az oktatás hatékonyságának és színvonalának nyomon követése, a szakképzési és felnőttképzési kínálat optimalizálásának segítése. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) több pilléren nyugszik. Egyrészt a szakképzésben tanulók három speciális célcsoportja (9. évfolyamosok, 16. éves tanulók és végzős évfolyamon tanulók) körében minden tavasszal online nagymintás kérdőíves vizsgálat zajlik.

A kérdőíves kutatásban főként a képzésválasztás körülményei; a képzést, duális képzést övező elégedettség; valamint a jövőbeni tervek vannak fókuszban. A Pályakövetési Rendszer második pillére a szakképzésben tanulók különböző adminisztratív adatbázisok (pl. NAV, OH) nyilvántartásaival történő anonim adatkapcsolását jelenti, amely lehetővé teszi a tanulók anonimizált egyénsoros utánkövetését. Az adatkapcsolások által valós képet kaphatunk a képzési paletta és a piac viszonyáról, a jövő generációja számára pedig támogatást biztosíthat egy teljesebb karrierív bejárására.

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer
Saját forrás: A Szakképzési Pályakövetési Rendszer

A főbb eredmények a következők:

  • A szakképzést elsősorban négy okból kifolyólag tartják vonzónak a tanulók az országos eredmények alapján: érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytathatnak; elvárásaik szerint szakvégzettségükkel könnyen találnak majd munkát; kielégítőnek találták a képzéskínálatot, valamint a tanulók szülei, rokonaik is ezt javasolták.
  • A tanulók többsége a szülők tanulást támogató attitűdjét érzékeli, illetve a továbbtanulás, munkavállalás családi beszédtémát jelent.
  • A választott iskolával, képzéssel kapcsolatban inkább elégedetten nyilatkoznak a tanulók. A tanulmányok tetszenek a diákoknak, sok újdonságot hallanak, többségében értik is a tanulnivalót.
  • Azok, akik duális képzésben vesznek részt, alapvetően elégedettek mind a képzőhellyel, mind az oktatóval, mind pedig a megszerzett tudással.
  • Három év múlva végzős tanulók 38,8%-a szeretne tanult szakmájában dolgozni, 23,6%-a más területen szeretne elhelyezkedni, 22,9%-uk pedig felsőoktatási tanulmányokat szeretne végezni.
  • A 2020/2021 tanévben végzett tanulók 50,3%-a elhelyezkedett, 16,6%-a tanult, 28,7%-ára pedig mindkét munkaerőpiaci státusz egyaránt jellemző volt a végzést követő egy év során.

A dokumentum lehetőséget nyújt a szakképzésben végzettek főbb jellemzőinek megismerésére. Emellett, a Szakképzési Centrumok részére eljuttatásra kerültek azok a riportok, amelyek intézményeik összesített eredményeit tartalmazzák az országos eredmények tükrében. A riportok alkalmasak a minőségbiztosítási, képzésfejlesztési és pályaorientációs tevékenységek támogatására.

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Jövőkép 25 év tapasztalata alapján

XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia

Eger, 2023. november 7-9.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szekciója: Fókuszban a szakképzés

A XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia november 7-9 között került megrendezésre Egerben. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (továbbiakban NSZFH) „Fókuszban a szakképzés” címmel szervezte meg szekcióját Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes vezetésével. A konferencia szekciójában a szakképzés világába tekinthettek be a résztvevők kutatási eredmények, adminisztratív adatok, esettanulmányok és jó gyakorlatok bemutatásán keresztül. A szekció második felében a panelbeszélgetés hasznos szempontokat vetett fel a szakképzés és munkaerőpiac kapcsolatáról.

Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes megnyitóját követően az első előadó Majer Zoltán Lajos, az NSZFH Szak- és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője volt, aki a szakképzési ösztöndíjat és az egyszeri pályakezdési juttatást mutatta be az adatok ismeretében. Előadásában ismertette a szakképzési ösztöndíjhoz és az egyszeri pályakezdési juttatáshoz kapcsolódó jogszabályi változásokat és azok igénybevételi feltételeit, továbbá néhány főbb eredményt az elmúlt évekből.

A második előadó Csányi Róbert, az NSZFH projektmenedzsere, aki az Apáczai ösztöndíjprogram részleteiről számolt be. Az Apáczai ösztöndíj célja, hogy a tehetséges és hátrányos helyzetű fiatalokat támogassa a szakmaszerzésben. A szakképzési ösztöndíjjal ellentétben, nem alanyi jogon jár, hanem pályázni kell az ösztöndíj igényléséhez. Nem csak pénzbeli, hanem mentori támogatást is kapnak a diákok. A mentori támogatás célja, hogy támogassák az iskolai sikerességet, a beilleszkedést, motiválják és készítsék fel a továbbtanulásra a tanulót. A mentori teendők között szerepel a tehetséggondozás feladatköre is.

Czirfusz Dóra, az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoport vezetője a Szakképzési Pályakövetési Rendszer Kérdőíves- és Adatintegrációs modulból származó eredményeit mutatta be. A kérdőíves eredmények alapján a tanulók érdeklődés és munkaerőpiaci hasznosság alapján választanak képzést, iskola utáni terveik között legnagyobb arányban a munkavállalás vagy tanulás jelenik meg. Az adatintegráció eredményei is ezt támasztják alá: mind a szakképző évfolyamok, mind a technikumi évfolyamok végzett tanulóinak több, mint 90%-a sikeresen átlép a munkaerőpiacra vagy további tanulmányokat folytat a végzés lezárását követő másfél évben.

Gurbánné Papp Mária a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatója előadásában egy esettanulmányon keresztül mutatta be Centrumban szervezett rugalmas képzéseket. Képzéseik célja a megfelelő számú és tudású munkaerő képzése, és tanulóik foglalkoztathatóságának megalapozása. A 2022/2023-as tanév végén az intézmények segítségével előre meghatározott indikátorok által mérték fel a rugalmas képzések tapasztalatait, amelyek alapján a fejlesztendő területekre tudnak koncentrálni. A rugalmas tanulási utak népszerűsítése érdekében létrehoztak egy pályaorientációs portált, amely használatával a szakemberek, osztályfőnökök, családsegítők fontos információkhoz juthatnak ezekről a képzési lehetőségekről.

Az utolsó előadó Vedovatti Anildo az NSZFH projektkoordinátor prezentációjának témája az Európai Uniós hálózatok tudásmegosztási felületeinek bemutatása, az ezekben rejlő hazai és nemzetközi lehetőségek bemutatása volt. A négy Európia Unió társhálózati projektje az NSZFH keretein belül az Al Agenda, a Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinálása; az EPALE, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, Euroguidance Magyarország, ami a pályatanácsadást, karriertanácsadást és pályaorientációt segíti; valamint az EQAVET, Az Európai Szakképzési és Felnőttképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer.

Egy rövid szünet után a szekció második részében egy panelbeszélgetés keretében moderátorként Vedovatti Anildo beszélgetett Nógrádi Józseffel, a Trenkwalder Kft. kereskedelmi igazgatójával, Tirpák Zsolttal, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárjával, és Nagy Zoltánnal, az NSZFH államigazgatási elnökhelyettesével. A beszélgetés során a munkaerőpiac és a szakképzett pályakezdők igényeit és kihívásait taglalták a képzési és piaci szereplők szemszögéből.

Az előadások a suliszerviz.com oldalon megtekinthetőek, az előadások összefoglalói a konferenciakötetben lesznek olvashatók.

A készségek értéke: a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatások

Valuing all skills

A készségek európai éve a zöld és a digitális átmenetet alkalmazó, képzett munkaerő fontosságát helyezi előtérbe. A képzett munkaerő megléte nem csak a formális oktatás kérdése, hanem nagy mértékben függ a nem formális vagy informális környezetben – például a munkahelyen vagy a szabadidőben – megszerzett ismeretektől is. A megszerzett tudás érvényesítése egy olyan eszköz, amellyel a munkavállalók bizonyítani tudják az ezekben a kontextusokban megszerzett készségeiket. A validálási folyamat pedig megkönnyíti a képesítések megszerzését, a képzéshez való hozzáférést és a munkaerőpiacra való belépést is.

A nem formális és informális tanulás validálására vonatkozó európai iránymutatások harmadik kiadását a Cedefop az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben, a tagállamokkal és szakértőkkel konzultálva dolgozta ki az elmúlt három évben. Amellett, hogy az iránymutatások inspirációs forrásként szolgálnak, arra is hivatottak, hogy gondolkodásra ösztönözzenek arról, hogyan lehet a legjobban kezelni a közös kérdéseket és kihívásokat a különböző szinteken és környezetekben.

Az Európai Bizottsággal együttműködésben szervezett virtuális találkozó a készségek európai éve keretében mutatta be az új iránymutatások főbb jellemzőit, és különböző szempontokból ismertette az érvényesítés végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezelésével kapcsolatos tapasztalatokat.

Az esemény felvétele itt meghallgatható.

EQAVET webinárium: A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben

A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában

A 2023. évi Európai Szakképzési Hét hivatalos programjának keretében az Európai Unió Foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) az EQAVET Titkársággal együttműködésben 2023. október 26-án webináriumot rendezett „A minőségkultúra kialakítása a szakképzésben – Trendek és fejlesztések a szakképző intézmények minőségbiztosításában” címmel.

A minőségbiztosítás támogatja a szakképzést folytató intézményeket abban, hogy magas minőségi színvonalú képzéseket, képzési programokat kínáljanak. E mellett fontos szerepet játszik a folyamatos minőségfejlesztés és a kiválóság kultúrájának a megteremtésében és elmélyítésében.

Az EQAVET webinárium rávilágított és betekintést nyújtott azokba a legújabb szakpolitikai fejlesztésekbe, innovatív megoldásokba (minőségbiztosítási eszközök, minőségirányítási rendszerek, önértékelési keretrendszerek), amelyeket a különböző országok kidolgoztak és bevezettek a szakképző intézményeik számára, kiemelve az önértékelés fontosságát. A webinárium lehetőséget adott annak a megvitatására is, hogy a szakképző intézményi szintű minőségbiztosítás hogyan segít(het)i rendszerszinten a nemzeti szakképzés-politikai célok, célkitűzések megvalósítását és intézményi szinten pedig a tanulók, képzésben résztvevők számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

A webinárium programjának keretében 3 EQAVET NRP mutatta be a vonatkozó jógyakorlatát:

  1. Agija Reča-Danga, a lettországi EQAVET NRP képviselője a külső és a belső minőségbiztosítás kapcsolatát, kapcsolódását mutatta be a lett szakképző intézmények minőségbiztosítási megközelítésében.
  2. Molnárné Stadler Katalin, a magyarországi EQAVET NRP képviseletében áttekintést adott a szakképző intézmények számára kidolgozott és jelenleg bevezetés alatt álló EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerről, bemutatta a MIR és az EQAVET Keretrendszer alkotóelemeinek konkrét kapcsolódási pontjait és részletesebben szólt arról, hogyan is végzik a magyar szakképző intézmények az átfogó intézményi önértékelést.
  3. Antonios Glaros, a görögországi EQAVET NRP részéről a görög szakmai alapképzést folytató intézmények számára kidolgozott és a nemzeti szintű bevezetést megelőzően két állami szakképző intézményben kipróbált minőségbiztosítási módszertant mutatta be.

A webináriumot nagy érdeklődés övezte: 224 fő regisztrált, zömében a szakképzésért felelős minisztériumok és nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, szakképzési kutatással foglalkozó kutatóintézetek képviselői, de voltak érdeklődők a munkaadók, a szakszervezetek, a felsőoktatás és a statisztikai hivatalok részéről is.

A webinárium 1,5 órás programja teljes terjedelmében rögzítésre került és megtekinthető ide kattintva.

Kevés előrelépés történt: új lendületre van szükség

„Kevés előrelépés történt: új lendületre van szükség”

Megjelent a CEDEFOP  szakpolitikai összefoglalója az iskolarendszerű szakképzési mobilitás minőségirányításáról.

A szakpolitikai összefoglaló az egyes országokban a szakmai alapképzés (initial vocational education and training, IVET) terén
megvalósuló transznacionális tanulmányi mobilitás minőségirányításával kapcsolatos szakpolitikákat és gyakorlatokat elemzi. Az elemzés az uniós tagállamokra, Izlandra és Norvégiára terjed ki, és a Cedefop ReferNet hálózat a mobilitási eredménytáblához 2021 évben gyűjtött adatain alapul.

A teljes anyag magyar nyelven olvasható.

Szlovák tanulmányi látogatás az EQAVET nemzeti adaptációjáról és működéséről

EQAVET study visit 2023. június 22.

Budapesten került sor 2023. július 10-11-én a szlovák EQAVET nemzeti referenciapont tanulmányi látogatására.

A látogatás célja az EQAVET magyarországi és szlovákiai nemzeti adaptációjával és működésével kapcsolatos eredmények bemutatása, a projektidőszak tapasztalatainak cseréje, illetve a közös tevékenységek kidolgozása volt a következő projektciklusra.

Magyar részről bemutatásra került az EQAVET-alapú minőségirányítási rendszer bevezetése, és a nemzeti szakképzési pályakövetési rendszer fejlesztési programja, míg szlovák részről a nemzeti szakértői értékelés bevezetésének támogatása egy régióban 43 szakképző iskola részvételével, illetve a szakértői értékelés módszertanának finomítása, a szakképzési minőségdíj bevezetése, valamint a nemzeti minőségügyi hálózat létrehozása az Erasmus+ stratégiai partnerségi projekt QUANTUM + akkreditált mobilitás a minőségbiztosítás érdekében című projekt keretében.

A további közös munka során a két nemzeti referenciapont a szakmai értékelés, a szakképzési pályakövetési rendszerfejlesztés, a továbbképzések és az EPALE platformon szervezett közös szakmai hetek témájában tervez együttműködést.